Jól van leírtam ugyanazt mint Cifu! Gratula magamnak
Én úgy tudtam a Tommy csigatáras verzióját használták a Csendes-óceán pár csatájában. A háború folyamán váltottak. A harctéri tapasztalatok alapján és mert gyártása drága és lassú volt. Aztán jöttek a 30 illetve 20 töltényes szekrénytárak.
hát én csak azt hangoztatom amit a százados ismerõsöm mesél :)
Rozsdásodás: a rugó szerinted mibõl van egy mûanyag tárban? :)
Elhasználódás: a kompozit mûanyagok szakítószilárdsága például jobb, mint a vele egy kategóriás fémötvözeteké. Ám például nyíró irányú erõknek sokkal kevésbé állnak ellen (láttál már például teherviselõ csavart, csapot, szegecset, stb. mûanyagból? Az IKEA szekrényeket kivéve. :)).
Harci megpróbáltatások: Az Orlite tárakat ezen indokkal cserélték le az 1990-es években, ha megnézed a mostanság készült IDF képeket, a katonák az amerikai USGI tárakat használják.
a müanyag tárak miérte ne bírnák a harci megpróbáltatásokat?
nyugodtan vízbe mártható - nem rozsdásodik - súlyban könnyebb - és azért elég erõs müanyagokat lehet gyártani ;) sõõt szokszor erõsebbeket mint néhány bóvli fém
Õszintén szólva ilyenekrõl én is csak hallottam, de konkrét típusokat nem említettek sehol. Szvsz talán a kézi gyártású vadászfegyvereknél lehet ilyesmi. De ennyi.
Maga a kúpos furat általános alkalmazása eltünt a második világháború után, a hadseregeket nem érdekelte, mert túl drága megoldás volt (a csõ belsõ falának extrém erõsnek kell lennie). Egyes esetekben mikro szintû kúpos furat elõfordul (ahol nagyon minimális a csõszáj felé a szûkítés), de ez nem ugyanaz.
"a jenkik az õ mûanyag táraikat egyszer használják csak, aztán megy a szemetesbe"
Akkor ezt most nem értem ...
A tárfészek kialakításánál valamiért nem vették figyelembe a STANAG ajánlásait. De tényleg létezett állítólag olyan adapter, amely befogadja a STANAG tárakat - ám legalábbis én még egy ilyenrõl nem láttam mégcsak képet sem. :)
Az amik nem is használják. De a kanadaiaknál igen. Egy amerikai cég, a Thermold készített egy elég megbízható mûanyag tárat, de nem sikerült eladniuk az US ARMY-nak (az áron nem tudtak megegyezni), a licencet késõbb eladták a kanadaiaknak, akik azonban az eredetinél gyengébb minõségû mûanyagot használtak a gyártáshoz költségcsökkentés címén. Ezek a tárak alaphelyzetben továbbra is megbízhatóak, ám nem tûrik túl jól a forróságot, például ha felhevül a fegyver a sok lövéstõl.
Izrealrõl lévén szó, természetesen M-16osokról beszélünk, gondoltam ezt ki lehet találni.
Nem találgatós estet játszok. Feltételezni meg sokmindent lehet. Az Izraeli hadsereg Orlite mûanyag tárakat használt az 1980-as években, majd a 90-es években a legtöbb csapatnál áttértek a jelenlegi amerikai standard USGI tárakhoz, mivel az Orlite tárak ugyan relative megbízhatóak (fõleg az árukhoz képest, az amerikai civil piacon is népszerûek), de nem viselik olyan jól a harctéri megpróbáltatásokat, mint a fém tárak.
A II vh-t illetõen pedig most nem fogok elmerülni az irodalomban, a Tommy Gunnal kapcsolatban nem hiszem, hogy a csigatáras válozat különösebben megbízható lett volna, mert egyik sem volt az.
A II.Vh-ban az amerikai katonák szekrénytáras Tommy-t használtak, a sereg éppen a csigatárak adogatási problémái és magas ára miatt döntöttek a szekrénytár mellett.
Általában a Stennel kapcsolatban szokták megjegyezni, az xar anyagból is készült, ha nem a tár esett szét, akkor maga a Sten.
Az egész Sten géppisztoly lényege pont az volt, hogy olcsó anyagokból, egyszerû gyártási feltételek mellett is el lehessen készíteni, hiszen akkor tervezték, amikor anglia a legsötétebb idõket élte meg a II.Vh folyamán. Következésképpen nem is illõ elvárni tõle csodákat. Bár hozzá kell tenni, hogy ettõl függetlenül nagyszerûen helyt állt a harctereken (ismét bizonyítva, hogy az egyszerûség sokszor kifizetõdõbb, mint a precizitás).
A BARral kapcsolatban én azért vigyáznék, mert amekkora elavult kalap kaki volt, az Amerikaiak attól még ugyanúgy kritikátlanul ajnározzák, ahogy az összes bóvlijukat (és nem bóvlijukat).
Adogatási problémákról volt szó, és e téren a BAR-t nem igazán érte, érhette sok kritika, tehát az oldalvágás sikertelen... :)
Az iraki hárobú elõtt még az volt a cél, hogy gyors, könnyen szállítható dandárokat és hadtesteket szereljenek fel. A fõ csapásirány az új Stryker lett volna, ez lett volna az úgymond tesztpad arra, hogy mennyire ütõképes egy könnyûjármûvekkel felszerelt egység. 2005 körül a tapasztalatok alapján a tervezett átszervezéseket és átfegyverzéseket újragondolták, és az eredetileg "könnyû" Stryker, késõbb FCS hadtesteket és dandárokat inkább "félnehéz" egységekké alakítják át. Ez annyit tesz, hogy lesz M1A1/A2, és lesz Bradley M2A3/M3A2 továbbra is ezek állományában, ugyanis a plusz tûzerõ és a nagyobb védelem miatt szükség van rájuk (ugyan nem szerepel az indokok között, de van rá egy tippem, hogy az FCS program költségvetési mizériái miatt pedig attól is félnek, hogy ha nem foglalkoznak velük, akkor egy esetleg FCS jármûprogram-törlés esetén megfelelõ szintû harceszközök nélkül maradhatnak). A költségek miatt az állományban lévõ M1A1-eseket M1A1 AIM program keretében továbbra folyamatosan újítják fel (de nem konvertálják õket az M1A2 SEP szintjére), és legalább 2027-ig rendszerben maradnak az Abrams-ek az US ARMY-nál.
Na ezt találtam, az Izraelieknek és a Kanadaiaknak valóban van ilyen kütyüjük :
http://www.rawles.to/AR-15_M16_Magazine_FAQ.html
Israeli Orlite magazines. Black plastic. The later type (circa 1992 to 1994) are the ones to buy. This type has a weave of metal reinforcement in the top one inch of the body. These work well with most AR-15s. These usually come with plastic dust caps. Most dealers get around $15 each for these.
Thermold (Canadian) magazines. Black plastic with no reinforcing. These work just as well as Orlites, but are a little more flimsy. They also use a lower melting-point plastic than the Orlite. (The Canadian soldiers jokingly refer to them as "Thermelts", because the feed lips melt if you get a M16 really hot (usually from firing blanks with a blank firing device.) These usually sell for $12 to $18 each at gun shows.
Izrealrõl lévén szó, természetesen M-16osokról beszélünk, gondoltam ezt ki lehet találni. Kekeckedni meg kivételeket keresni én is tudok, nem tegnap óta fúrumozok. :)
A II vh-t illetõen pedig most nem fogok elmerülni az irodalomban, a Tommy Gunnal kapcsolatban nem hiszem, hogy a csigatáras válozat különösebben megbízható lett volna, mert egyik sem volt az. Általában a Stennel kapcsolatban szokták megjegyezni, az xar anyagból is készült, ha nem a tár esett szét, akkor maga a Sten. Az MP-38/40 családnál direkt voltak merevítõlemezek a késõbbi modelleken, a Király géppiszolyok szekrénytárai is elég megbízhatatlanok voltak, anyaghibák miatt. Biztos van még több is, max nem tudunk róluk.
A BARral kapcsolatban én azért vigyáznék, mert amekkora elavult kalap kaki volt, az Amerikaiak attól még ugyanúgy kritikátlanul ajnározzák, ahogy az összes bóvlijukat (és nem bóvlijukat).
Arról nem si beszélve, hogyha végignézünk a világ hadseregein SEHOL nem gondolják úgy, hogy a harckoscsi elavult lenne. Megfelelõ aktív védelemmel egy harckocsit igen combos feladat kilõni.
Hát az ott hozzászólók között is elég sok a barom és nem hozzáértõ. Nem keleltt 5 percnél többet olvasnom, hogy "A NATO majd megvéd minket" hozzáállást találjak meg, hogy a tank nem ellenfél már semminek, de rohadt drága. Kizavarnám õket egy T-72 ellen azt mutassák meg mit tudnak..
Mellesleg már EZERSZER LE LETT tárgyalva, hogy a NATO az nem szeretetotton, ha én lennék a NATO-ban döntéshozó már rég kivátam volna magunkat a jó büdös francba, mert ingyenélõk nem kellenek egy katonai szervezetbe sem, mellsleg épp a szomszédban a radikális szerbek gyõztek...
Sziasztok! Engem a szovjet/orosz 122mm-es ûrméretû lövedékek, lõszerek érdekelnek a hozzájuk rendszeresített gyújtó szerkezetekkel együtt. Tudnátok néhány sort róluk, esetleg néhány hasznos linket?
Milyen gépkarabély esetén? A Steyr AUG, a HK G36 és a Sig-Sauer SG-550 család mûanyag tárai a nyugati (és most ide sorolom például az ausztrálokat is) ugyanolyan felhasználással mûködnek, mint a "hagyományos" fém tárak. Ha persze valami helyi gyár olcsó utángyártott tárairól van szó, az más kérdés és más jellegû felállás. :)
A II.Vh alatt mely tárakról beszélsz? Például az amerikaiak BAR könnyû géppuskákkal és a Tommy Gun-okkal kapcsolatban nem hallottam sok adogatási problémáról...
Hát nekem egyik közel keleti :) hadseregben altisztként szolgált ismerõsöm máshogy mondta. :) Leginkább azon szívta a fogát, hogy amíg a jenkik az õ mûanyag táraikat egyszer használják csak, aztán megy a szemetesbe, addig õk ezeket a levetett tárakat használják amikkel persze folyton baj van, mert nem erre vannak tervezve.
A mûanyag tár másik elõnye hogy a nyersanyag bázissal kíméletes. A II vh pl. folyton probléma volt a tárak gyenge metalurgiai minõsége, értsd kisprólolták belõlük a stragégiailag fontos ötvözõanyagokat, így aztán folyton deformálódtak, és az adagolás megbízhatatlan volt.
az biztos hogy a nyersanayg hiány miatt sok dolgot nem használtak amit elméletielg tudtak volna, de én részletesebben nem tudok válaszolni, egyszer tartottak nekem páncélos kiképzést 2. vh-s tankokról lövedékekrõl beesési szögekrõl, de végig piáltam + el voltam szállva alatta :)
Elõször is a témához túl sokat hozzátenni nem lehet, az elvet ismered, a kúpos furat meg néhány kézifegyvert leszámítva mára eltünt, ezért nem is nagyon hallani róla.
Ha meg valamihez nincs hozzáfüznivalóm, akkor meg nem csinálok egy tartalomtól mentes hsz.-et, csak hogy ezt kinyilvánítsam...
Hidropneumatikus felfüggesztés, és az elõnye az, hogy le tud a harckocsi "hasalni", illetve a képen látható módon elõre vagy hátra "dõlve" a löveg tüzelési szögét kitolhatják (ha pl. egy domb tetején vagy, és lentrõl rohamoznak fel, akkor pl. elõnyõs).
Ez a leulteteses dolog miert jo? Ok addig megvan, hogy alacsonyabb profil, de ezt a V ovvonalat meg az Alfa-Romeo is megirigyelhetne :)
Ilyet eddig csak fekak autojaban lattam klippekben :)
Hát nem igazán így néz ki. Egyfelõl azért, mert mûanyag tárakat használó hadseregekben sincs olyan, hogy "elõre megtöltött tár", másfelõl azért, mert a mûanyag tárak nem feltétlenül olcsóbbak, mint a fém tárak.
(megj.: pl. az M16-hoz az amerikai civil piacon is kaphatóak mûanyag tárak - de ezek éppen azért nem túl népszerûek, mert ugyan olcsóbbak, mint a fém tárak, csak a legtöbb gyártmány pocsék minõségû, és folyamatos adogatási problémák vannak velük. Van jó minõségû máanyag tár is, csak az meg árban ugyanott van, mint a fém tárak.)
A mûanyag tár egyik elõnye hogy mekis rendszerû : egyszer használod aztán szépen eldobod, nem cipeled magaddal, oszt kapsz egy szép új, elõre megtöltött tárat a hadtáptól, ami tuti nincs még elhasználódva, elkoszolódva stb..
Maga az U212 kvázi "alig több", mint egy modern nyugati SSK (hagyományos meghajtású vadásztengó). Magas fokú automatizáltság, minden szükséges érzékelõ és tûzvezetõ rendszer, ami egy ilyen egységtõl elvárható. Apropó, egy apró kitérõ: az U212 esetében a legénység kétfõs kajütökben van elhelyezve. Miért érdekes ez? Nos azért, mert a legtöbb SSN (nukleáris meghajtású vadásztengó) legénysége továbbra is zsúfolt legénységi szállásokon van elhelyezve. Ami figyelemre érdemes, hogy e tengónál már a torpedót nem sûrített levegõ, hanem a torpedó mögé szivattyúzott tengervíz löki ki, ami jóval csendesebb.
A lényeg a meghajtás, ám ezzel kapcsolatban sincsenek akkora titkok. A hajócsavart egy 2,85 MW teljesítményû Siemens pemamens mágneses elektromotor forgatja. Az elektromotor kettõ plusz egy forrásból táplálkozhat. Egyfelõl a tengeralattjáró hagyományos savas-ólom akkumulátoraiból, normális körülmények között ezeket csak a nagy sebesség eléréséhez használja. A folyamatos energiaellátás alacsony sebességnél egy Siemens Polymer electrolyte membrane (PEM) üzemanyagcella biztosítja, amelybõl 8+1 modul van összekötve, egyenként 34kW elektromos teljesítményt biztosítva. A PEM mûködésérõl tömören annyit kell tudni, hogy egy polimer az elektrolit, amely két oldalán porózus szén anód és katód van, platinum katalizátorral. A PEM elõnye, hogy viszonylag alacsony hõmérsékleten (általában 80°C körül) mûködik, a méretéhez és tömegéhez képest nagyon jó a leadott elektromos teljesítmény aránya, hátránya, hogy a platinum miatt meglehetõsen drága jószág, és hogy érzékeny az a szénmonoxid-mérgezésre a platina katalizátor, és érzékeny az üzemanyagra - ennél a típusnál tiszta hidrogén az általánosan használt. A tiszta hidrogénnel két fõ probléma van, az egyik a tárolása, a másik a kezelése (az autókba szánt üzemanyagcellák egy része etanolból, metanolból vagy valamilyen szénhidrogén vegyületbõl vonja ki a hidrogént, így az üzemanyag kezelése egyszerûbb lehet).
:)
ha már majdnem elsüllyedt én is beszálok 1 csónakba :D
de ezt szeretném csinálni és ha nem próbálnám ki akkor lehet h megbánnám.így legalább lesz róla véleményem,ha meg nem tetszik akkor ott lehet hagyni :))
meg még vhol reménykedek h nem fogják 0 alá vinni az egészet. tudom öreg hiba....
Hi!
tud nekem vki vmi infót adni a honvédség kiképzésérõl?
En voltam Liechtenstein-ben...erdekes az eset..foleg hogy a miniallam par kilometer hosszu(szinte egybeer az a par telepules ami van rajta), egyik oldalrol egy folyo melynek tuloldalan Svajc van, a masik felen egy domboldalnyi varosallam aminek a "csucsa" a hegyormon fent a kiralyi kastely. Eleg nehez nem felfigyelni Liechtenstein-re, meg ejszaka is...plane hogy vagy a folyon kellet atgazolniuk, vagy egy hidon amin mindenhol tabla van hogy a hid tuloldalan mi van....
Naakkó figyejjé ide :) Nézd meg politikus szemmel. Van itten ez a fõderitõ vagy mi, meg mélységi. Fõderit rendben van. De minek derit fõ ha úgysincs lassan még egy csepel teherótó sem amivel szembe lehetne szállni a terrorista elemekkel. Ja mer a martalócot nem lehet érteni a parlamentbe, ezé inkább terrorista legyen, mert attól jól félnek az emberek. Ide milyen jelet tegyek? Sirósat vagy mosolygósat?
de könyörgöm kitõl fél a NATO a blakánon? A svájc méretûre zsugorodott szerbiától, "jugoszláviától"? Ott van nekik még a nato tag görögország, románia. Az meg a másik, hogy ahogy a nyúlszívû magyar vezetést ismerem, még NATO tagság nélkül is lazán belemenne abba Mo, hogy itt masírozzanak át a NATO katonák.
Ugyan, ha jon az 1000 martaloc, akkor majd a tiszturak a szep egyenruhajukban AKval kivonulnak az irodajukbol es megallitjak oket.
Vagy rosszul gondolom? :P
Nemigazán erre gondoltam ezt a részét ismerem:)
Ez egy mostanában épûlt változat. A német haditengerészet nagy titokban tartja a mûködési elvét.
Annyiban azonban pontosítanék, - és ez az én hibám, hogy nem fogalmaztam pontosan - hogy üzemanyagcellás meghajtásról van szó.
Erre nem tud nekem valami infót adni? Kíváncsi vagyok, hogy van-e ma is használt verziója.
Elméletben sokkal nagyobb volt a lövedék kezdõsebessége a kupos furat és az elvékonyodó lövedék miatt.
Ha jól emléxem a 75mm-s Pak41-es is ilyen volt, csak túl drága volt a németeknek a Wolfram, mintsem elpuffogtassák.
Informatika és tudomány
