A fény utcai piacon vette az egyik ismerõs.
Még jó film az Iraki misszió. E szakaszról szól Bagdad utcáin.
A legdurvább viszont ez:Tank bury
A film cime: Purgatory orosz film a csecsen háborúról készült. A linkhez regisztrálni kell, mert olyan a jelenet. Gates of thunder az eredi cím Grozovye Vorota ez egy az HBO Irakhoz hasonló sorozat volt.
Meg kéne õket szerezni.
Sok szó volt a koreai háborúról. Nem tudom, hogy szó volt e róla most vettem egy filmet a címe a Harcosok Szövetsége. Koreai film, eszméletlen jól megcsinálták, a Ryan ehhez képest délutáni minimaxos matiné.
Pusztán arra kivántam célozni, hogy Cifu, aki nálam sokkal hozzáértõbb, már írt a dologról korábban. Abban esetleg találsz további érdemi információt. Nem kell rögtön felszívni a vizet...
Igazad van, mostantól ha postolni akarok valamit akkor minden egyes szóra rákeresek a keresõvel, lehet hogy már az "a" betüt írták elõttem 500-an, tehát ezt nem írhatom
Használd a forumkeresõt a lap alján, a "trophy" elég jó kulcsszó.
Amúgy: a Trophy az ún. aktív védelmi rendszerek közé tartozik, azok közül is a "hard kill" rendszerekhez, amik valamilyen módon (átalában vmi ellenlövedék(ek)kel) megpróbálják megsemmisíteni a beérkezõ lövedékeket (elsõsorban rakétákat).
Mivel a jármûvek páncélzata nem növelhetõ a végtelenségig, ezért jelenleg ez a hk-k és egyéb jármûvek védelmének új csapásiránya. Tucatnyi ilyen rendszer van fejlesztés alatt, a Trophy az egyik legelõrehaladott állapotban lévõ, gyakorlatilag megrendelés esetén szállitható. Amennyire én tudom, hamarosan rendszeresítik az izraeli harckocsikon. További rendszerek: Arena, Drozd (orosz), FCLAS (usa), AWiSS (német), Iron Fist (izraeli)
Egyébként nyilván ezen rendszerek sem 100%-osak, valamint idõvel biztos ki lehet ellenük taktikát fejleszteni, de ezek majd csak egy elkövetkezõ összecsapás után derülnek ki, amiben sok ilyen eszközzel felszerelt jármû vesz részt.
1.Ez is indítható sûrített levegõvel?
________________________________________________________________________
2.A T-34 sûrített levegõ tartályában hány indításra is volt elég levegõ?
3.Meddig tudott a T-34 tartálya annyi légnyomást megtartani,hogy elég egy indításra?
Elsõ megközelítésben van benne valami, a torony alakja hasonlít, és a sofõr a Leclerchez hasonlóan a középvonaltól bal oldalra van elhelyezve. Ám itt véget is értek a hasonlóságok. Az irányzó és a parancsnok helye meg van cserélve (itt jobb oldalon ül a parancsnok, míg a franciáknál bal oldalon), a torony hosszabb, és laposabb, az irányzó optikája így sokkal hátrébb került (összehasonlításnak itt egy kép a Leclercrõl), továbbá a torony közepén egy magas "gerinc" húzódik (feltehetõen az automata töltõberendezés miatt).
A Dél-Korea XK2 (majd K2 lesz, az X a prototípus/kísérleti jellegre utal) már a célegyenesben van, 2008-ban kezdik a sorozatgyártását, az elsõ példányokat 2010-ben adják át, és a jelenlegi tervek szerint legalább 1200db-ot rendelnek belõle (más források 1500-1700 rendszeresítését említik).
Hogy mit tud? Nos van benne egy nem enyhe német beütés. Kezdve ott, hogy a lövege egy 120mm-es L/55 csõhosszúságú Rheinmetal hk. ágyú, ugyanaz, ami a Leopard 2A6-ban is megtalálható. A koreaiak viszont hozzáaplikáltak egy automata töltõberendezést is, ebben 48db lõszer fér el. Érdekesség, hogy a torony kiképzésekor opcionálisan lehetõvé tették 140mm-es löveg beépítését (összeesküvés elmélet: a Leopard 2 KWS III. 140mm-es lövegére apelláltak vajon?). Másodlagos fegyverzete egy 12.7mm-es és egy 7.62mm-es géppuska, továbbá felszuerelhetõ egy rakétatárolóval, amelybõl 8db "Jokjaebi" nevezetû pct. rakétát indíthat. A másik német származású fõ eleme egy licencben gyártott MTU diesel-motor, ami 1800 lóerõs. A harckocsi szendvics szerkezetû páncélzattal rendelkezik, de például a Leopard 2A6-hoz képest valamivel vékonyabb szintûvel. A koreaiak a kisebb tömeg miatt dönöttek így, a megfelelõ védelem biztosítására reaktív páncélzat alkalmaznak. A védelemre szolgál 2x6 ködgránátvetõ is, amely mûködtetését automatika is végezheti, amennyiben a lézer illetve a radarbesugárzásjelzõbõl megfelelõ jelzést kap. A torony hátsó részén egy dél-koreai "hard kill" aktív védelmi rendszer lett beépítve, amely a közeledõ pct. rakéták ellen elhárító gránátokat indít. A harckocsi ellátható radarzavaró berendezéssel is. A tûzvezetõ rendszere amerikai eredetû, az irányzónak és a parancsnoknak független 3. generációs passzív éjjellátó periszkópja van, a parancsnoké 360°-ban körbeforgatható. A harckocsi rendelkezik szélérzékelõvel, digitális ballisztikai számítógéppel, egy mikrohullámhosszon mûködõ radarral, valamint egy IVIS rövidítésû harctéri adatkapcsolattal, amelyen keresztül a parancsnok folyamatosan indormációt kaphat a baráti egységek helyzetérõl. A saját pozició meghatározására katonai GPS rendszer került beépítésre. A futómû a K1-hez hasonlóan hidraulikus felfüggesztésû, és képes "lehasalni" vele a jármû. A jármû harckész tömege ehhez képest viszonylag szerény, "csak" 58 tonna.
MBT-X
Az MBT-X-rõl nem sokat tudni. Kb. fél éve a neten feltüntek a fenti képek, amelyek állítólag az MBT-X prototípusának tesztútját mutatják. A harckocsi érdekes kék festését, és a sátort (?) a tetején ez talán megmagyarázza (álcázás). Ettõl függetlenül a test és a torony is szinte egy-az-egyben a Type-90-é, ám más a test homlokának kiképzése, valamint a torony és a test hátulja is eltér az elõdtõl. Sajnos ennél többet nem nagyon találni róla, hacsak ezt a rajzot nem tekintjük annak (2005-ös JSDGF brossurából):
Úgy kb. ennyi. A harckocsi fejlesztése az elõzetes tervek szerint 2009-ig tart, és 2006-ban volt egy bejelentés, miszerint a Type-90 gyártását felfüggesztik annak magas költségei, valamint a következõ generációs harckocsi hamarosan várható sorozatgyártásának kezdete miatt.
A jelenlegi állapotukról én sem tudok sokat. Párat összeszereltek (ugye darabokban érkeztek), legalább 3 gép repülõképes állapotban volt. Az oroszok azért voltak a plafonon, mert MiG-29C gépek is amerikai kezekbe kerültek, az akkor használt orosz IFF rendszerrel egyetemben, továbbá több száz légiharc rakéta, amelyek egy része szintén a legfrissebb szériás volt.
Állítólag minden rendszerben lévõ orosz géptípusból (pardon, majdnem mindegyikbõl, mert pl. MiG-31 és Szu-27K típusokról nem tudni, de Szu-27Sz-rõl igen) legalább egy példányt repülõképes állapotban tartanak, és az új amerikai típusok rendszeresítésekor agresszorként tesztelik ellenük.
Ki az a magyar túlélõ vagy erdõkerükõ(?)/katona szakértõ?Valami Makara vagy Makra?Nem tudom a nevét.
Van valami oldala?
Ahol tanácsot adnak meg lehet írni is?Erdõ;mezõ meg mire van szükséged a kiránduláshoz stb.
De csak olyan írjon aki érti is mirõl van szó mert a Google-t én is ismerem meg a startlapot.Hát vagy én vagyok hibás de nem mentem sokra,illetve a Google olyan sokat talál mint égen a csilag aztán találjam ki melyik is ér valamit
Oks. Amúgy az persze már szopacs volt, de ettõl fogva a fõ ütõerõ már nem annyira az észak-koreai soldier volt, míg vietnámba azért nem dobtak át egy halom kínait. Ilyen megközelítésben írtam amit írtam.
A hidegháború nagyobb harcaiban a két szuperhatalom valamilyen szinten mindig részt vett támogatóként. A vietnamiak is kaptak támogatást a szovjetektõl, az egyiptomiak és a szírek is izrael ellenében, az afgánokat meg az amerikaiak segítették a szovjetek ellenében.
Hát magától nem kellene felgyulladnia, legalábbis ez az elsõ eset, hogy efélét látok (igaz persze, hogy én nem vagyok napi kapcsolatban Kalasnyikovokkal :)).
HI!
Tok jo hogy epp errol van szo. Kint vagyok koreaban es egy volt katonaval (megjegyzem nehez talalni olyat aki nem volt az) kitargyaltuk ezt a Eszak del temat. Szerintem azert eszak-korea kemenyen oda tudna csapni ha akarna. Viszont nem tudom tudtok e arrol hogy Szoultol delre Gunsza(nem biztos hogy igy irjak 군사 valahogy igy) varos meletti repterre attelepult nehany F-117 es meg jo nehany A-10 stb.
Amugy a K1 esrol en is szeretnek valami emberi nyelven irast olvasni
Cifu:
A japan Type-90 es a d-koreai K1A1 utodairol nem tudsz valamit? A #19111 ben emlitetted, hogy fejlesztesek vannak. Erdekelne :)
Hát éppen ez az! Én nem magaszatalom õket. Úgy lemosnák õket pár nap után, hogy ehaj!
Az a furcsa, hogy az utolsó tárnál mondja a srác, hogy forró, egyébként a zárat puszta kézzel húzza fel, kesztyû nélkül.
Hát nem azért, de lõttem úgy AK-val, hogy elõttem lõttek el vele kb. 2-300 lõszert, kicsit hagytam hülni, de puszta kézzel alig bírtam megfogni az elõágyat, mert tûz forró volt. Pedig csak nem is füstölt, nem is lángolt. Aztán ellõttem vagy 2 tárat, hosszú sorozattal. Akkor már a tárkioldó is megégette a kezemet.
Ettõl függetlenül ez a srác jól bírja a forró vasat.
Allitolag parral repultek/nek, par muzeumban kotott ki...amugy konkretan en nem tudom, talan Cifu jobban kepben van az ex Moldav gepekkel kapcsolatban.
Most komolyan, ki az az idióta, aki ilyet leír. ...[ /quote]
Hát azt én honnét tudjam? :) Mindenesetre valószínûleg realitásérzékét teljesen elvesztett, fanatikus észak-korea fanboy.
A Koreai háborúban nem is a háború elsõ szakaszára gondolok, hanem akkor, amikor csatlakozott nyíltan Kína és a hátterbe húzódva a Szovjetunio az Északiak oldalán... Ez is a Koreai háború, akár hogy is nézzük.
Oks. Amúgy az persze már szopacs volt, de ettõl fogva a fõ ütõerõ már nem annyira az észak-koreai soldier volt, míg vietnámba azért nem dobtak át egy halom kínait. Ilyen megközelítésben írtam amit írtam.
Azért az ország állapotáról a turisták viszonylagos képet tudnak adni. A hadseregrõl pedig a felderítõmûholdak és felderítõ repülõgépek (különféle nyilvánosságra hozott/szivárgott hírszerzési adatok). Ami tény, hogy az utóbbi két évtizedben nem volt nagyobb méretû hadgyakorlat Észak-Koreában. Pár kisebbet megfigyeltek, de azok méretei legfeljebb dandár szintüek voltak.
Valami nem kóser nekem ezen a videnyón , az még ok , hogy ellõ egy rakat lõszert és ettõl kigyullad a mellsõ - fa - ágy , de hogyan lehet az hogy a fegyver hátsó része nem melegadett fel annyira , hogy kesztyû nélkül is meg tudta fogni a markolatot ? A fém tok elvezeti a hõt az egész fegyverre beleértve az elsütõ billentyût is például . Kb 30 folyamatos lövés után már kesztûvel is nagyor rossz megfogni a hásó markolatot (az elsütõ billentyût csak húzni kell de a markolatra rá is kell fogni rendesen ugye) .
Nem értem a dolgot .
Nagy mereszseg a neten fellelheto semilyen/hiteltelen informaciok alapjan barmit is kijelenteni EKorearol! En tartozkodnak is tole! Gyakorlatilag a propagandan kivul az egvilagon semmi se szivarog ki toluk! Biztosat az ottaniak tudhatnak meg talan a vilag par vezeto hatalmanak titkosszolgalata es felderito alakulatai tudhatnak EKorearol....
(azt azert tudni lehet am meg igy is hogy hiaba ehezik a nep..azaz epp azert ehezik mert mindent a hadero kap...)
Észak-Korea esetén a huzamosabb harci cselekmények az üzemanyaghiány miatt akadnának el rekordgyorsasággal. Mégha repülõgépes is az összes vadászgép, és harcképes az összes harckocsi, önjáró tüzérségi löveg és páncélzott szállítójármû, akkor is hiába minden, mert az ország nem rendelkezik komolyabb mennyiségû üzemanyagtartalékokkal. Anno a "csúcsidõben" 2 millió hordó kõolajat kaptak évente támogatás gyanánt (azért feldolgozatlan kõolajat, mert ezt fel lehetett használni a hõerõmûvekben, amire Észak-Korea eredetileg kérte, és nincs olyan kõolajfeldolgozóipara, amely megfelelõ üzemanyaggá tudná alakítani nagy mennyiségben), fõleg Dél-Korea, USA és Japán által. A Taepo-dong-1 tesztindítás után Japán a saját segélyszállítmány részét leállította.
Miután Kína is fõleg csak élelmiszert hajlandó segélyként küldeni Észak-Koreának, az ország kénytelen piaci áron beszerezni a feldolgozott üzemanyagot, fõleg a közel-keletrõl.
na akkor szerinted egy nálunk rosszabb helyzetû országban hány gép van amire azt lehet mondani hogy mondjuk ha kell akkor bevethetõ és nem kell napokig hetekig szerelgetni elötte, és ami ennél is fontosabb milyen szinten lehetnek kiképezve az emberek? mert ugye azért ha jól emlékszek a mi pilótáink jártak lövészetre lengyelekhez stb, nem?
szal ez hogy papíron mi bevethetõ meg hogy mi a gyakorlatban ez qrvára 2 dolog szerintem.
28-at kaptunk, ketto osszetort/lezuhant, a maradek felet felujjitottak a tobbi alkatreszebazis, es nem repulnek tobbet, ebbol 1 kivetel van! A utoljara lezuhant "garancialis hiba" miatt kenodott oda (hajtomuhiba), amit az oroszok ugy kompenzaltak hogy egy nem tervezett, leallitott es alkatreszbazisnak itelt UB-t felujjitanak sajat koltsegukon potlaskent a megsemmisult gepert. Mindemellet van mar 9db leszallitott Gripenunk amiknek a rendelkezsere allasi mutatoit a svedek biztositjak jodarabig, es az nyugati szintu. A Migek rendelkezesreallasa elegsegesnek mondhato, tehat keszit es a kikepzesi repuleseket kitudjak adni veluk, amihez valtozo mertekben de legalabb 5-6 uzemkepes gepnek lennie kell! (Regen is voltak idoszakok mikor tobb gep volt pl javitas alatt mint "repkesz" allapotban! De mindez semmi mas kerdese mint penze, amit az allam ad..ha nem ad ivanek nem szallitanak, ha ad azok szallitanak, mert nekik ez a biznisz, ebbol elnek...) Esetenkent ennel tobb is uzemkepes merthogy reptetes modszertana miatt lehetne akar "vetesforgos" elvnek is nevezni a gepeknek nem egyzserre jar le az az intervalluma ami utan le kell folytatni rajtuk ellenorzeseket/nagyjavitasokat stb-stb, ezek elvegzese utan vizsont a gep ujra uzemkepes!
hát itt is van még pár használhatalan cucc ezer éves teherautók stb. mondjuk a nagyrészét már eladták ócskavasnak, tényleg neked kell tudnod a miges kérdésre a választ mennyit kaptunk és most mennyi bevethetõ?
az iraki hadsereg sokkal jobb volt a használható felszerelésben, lásd a magyar Mig-ek, hány darab 29-est kaptunk? és hány repülõ képes? kétlem hogy a sárgák 2 db-nál többet be tudnának vetni.
Ezek a számok nagyságrendileg megegyeznek az iraki hadsereg Öböl-háború elötti állapotával, bár a technika egy kicsit elavultabb. A terep nyilván kicsit más, de ettõl függetlenül a végeredmény szvsz elég egyértelmû...
De figyelembe veszi, hiszen írja, hogy É-korea nem tekinti ellenségnek Dél-Koreát, egyetlen ellensége az USA.
Most komolyan, ki az az idióta, aki ilyet leír. Az USA területén nem képes háborút vívni. Dél-Korea területén vívhatnak csak háborút, és mellesleg Észak-Korea anno a Koreai háborút is azért kezdte meg, hogy egyesítse a két országot - erõvel.
Észak-Korea egyedül Dél-Koreára jelenthet veszélyt, az USA "mindössze" azt igyekszik biztosítani, hogy Dél-Korea semmiképpen ne bukjon el...
Észak-Korea esetleg még attól félhet, hogy lerohanják. De ehhez az USA-nak szüksége van a Dél-Koreai bázisaira, és így Dél-Korea együttmûködésére. Szóval ha lesz háború Észak-Koreával, abban Dél-Korea aktív szerepet fog játszani, annyi biztos...
a koreai háborút azonban én személy szerint kevésbé sorolnám ide, mert ott az ellenállást magát széjjelcsapták hamar, azok maguktól annyira nem tartottak ki mint a vietnámiak.
A Koreai háborúban nem is a háború elsõ szakaszára gondolok, hanem akkor, amikor csatlakozott nyíltan Kína és a hátterbe húzódva a Szovjetunio az Északiak oldalán... Ez is a Koreai háború, akár hogy is nézzük.
Teljes létszám : 996000-110000 fõ változó
Félkatonai szervezetek : 200000 fõ a belbiztonsági és határöröké , valamint 1500000-3000000 Munkás és Paraszt Milicia
Szolgálati idõ : 5 év szárazföldi csapatoknál , 10 évig terjedhet a haditengerészetnél , a rendfokozattól és beosztástól függöen , 3 év a repülõcsapatoknál .
"Az nem olyan nagy baj, ha Iránnak lesz egy vagy két atombombája. [...] Hova dobnák a bombát, Izraelre? Még kétszáz méter magasra se jutna a rakéta, és Teheránt porig rombolnák. [...] A baj az atomfegyverek terjedése" - nyilatkozta Chirac.
De figyelembe veszi, hiszen írja, hogy É-korea nem tekinti ellenségnek Dél-Koreát, egyetlen ellensége az USA. Aki egyébként saját bevallása szerint 3 óra alatt összeomlana egy észak-koreai támadás alatt :))
---
OK, igazad van, Vietnám tényleg egy olyan hadszintér volt, ahol emberükre akadtak, a koreai háborút azonban én személy szerint kevésbé sorolnám ide, mert ott az ellenállást magát széjjelcsapták hamar, azok maguktól annyira nem tartottak ki mint a vietnámiak. Szerintem.
Az infrakamera inkább csak akkor "segít", ha éppen ki- vagy bemászik valaki a nyílásba, a szellõzõnyílások megtalásában segíthet, de a hidegháborúban . De vannak rá jobb megoldások. Kevésbé közismert, hogy bizonyos hullámhosszokon mûködõ radarokkal a "föld alá" lehet nézni, persze ez sem csodaszerszám (vastag kõzetrétegen valószinûleg nem lát át, de egy a felszín közelében lévõ alagutat valószinüleg fel lehet így deríteni), de ahogy felhasználható geológiai kutatásokra, úgy felhasználható ilyen célra is (a RQ-4 Global Hawk radarja is képes feltehetõen erre).
...In addition, the US has 70 KH-11 spy satellites hovering over North Korea....
Valószinüleg a szerzõnek halovány fogalma sincs arról, milyen pályán keringenek azok a mûholdak... :)
Egyébként az egész "elemzés" (durvább megfogalmazásoktól most mentsük meg magunkat) legszebb epizódja az, ami nincs is benne: gyakorlatilag egy-az-egyben "elfelejti", hogy létezik egy olyan ország, hogy Dél-Korea, és ennek van saját hadserege, légiereje és flottája. Nem mellesleg pedig a térség egyik legmodernebb hadserege...
Ha egy kicsit jobban belemélyedtek a dolgokba és több mindennek utánaolvastok rájöttök hogy nekem van igazam de szerintem erre lusták vagytok
Világosíts fel minket légyszives akkor azokról a roppant magas szinten kiképzett és felszerelt Észak-Koreai spec. egységekrõl, én ugyanis nem nagyon találtam megbízható forrást velük kapcsolatban. Becsléseket igen (pl. Globalsecurity.org), de azok meglehetõsen felületesek...
Mert vannak olyan alakulatai is amelyek mellet az USA speciál forces alakulatai is elmehetnek legelni.
Milyen szempontból? Színészi képességek? :)
Igaz hogy több pénzük van az amerikai katonáknak meg jobba felszerelésük is de már lassan a két betüs kitéröhöz is GPS készülékre van szükségük.
Azért oktatnak a Rangers kiképzésen is terepen való tájékozódást, ugye?
Irjátok be a www.youtbe.com keresõjébe : North Korean Bodyguards
Korábban már be volt linkelve. Mond az a szó valamit neked, hogy propaganda? Ez a videó ugyanis az...
Akkor legyenszives Bucser úr utánanézni a II világháborús weboldalakon hogy az összes tengelyhatalmi állam ipari kapacitása nem érte el az USA-ét . Magyarul modva mindenbõl repülõbõl , harckocsiból stb az egyedül az USA 2-szer ha nem többször annyit gyártott mint az összes tengely ország ! De ez II. világháborús fórumtéma !!!!!!!!!!!!!!!!
Pardon, de elõször annak néz légyszives utána, hogy amikor az USA hadba lépett, akkor mennyi katonája volt, meg mennyi volt Japánnak. Mennyi hadihajója volt, és mennyi japánnak. Mennyi hordozója volt, és mennyi japánnak. Milyen képességekkel bírtak az amerikai katonai repülõgépek, és milyenekkel a japánok (egyetlen kivétel a nagy hatótávolságú bombázógépek esete, a B-17-nek nem igazán volt Japán megfelelõje).
Katonailag az USA bizony nem volt éppen toppon, amikor belépett a háborúba, de amit te is említetted, az erõs iparának köszönhetõen gyorsan olyan haditermelésre tudott átállni, hogy bõven tudott hadianyagot küldeni a szövetségeseinek is...
Azonban nem igazán vágom, hogy ettõl miért lesz méltatlan ellenfél például japán...
M113 megvan még köszöni szépen. Azért messze nem gyártottak még annyi Bradley-t és Stryker-t, hogy le tudják váltani a több tízezer M113-ast. Irakban is szolgál, csak kevesebbet látni mint a másik kettõt. Sõt elvileg mindenféle modernizációs programok is vannak tervbevéve, bár nem tudom ezekbõl mi fog megvalósulni.
M2 Bradley és az '91-es öbölbalhé után kezdtek eltünedezni.Hogy akkor kezdték vagy folytatták az nem tuodm. USA-n kívûl persze máshol még szolgál a vén igásló.
Ja, es a masik topicban olvastam, hogy M113 sem megy mar nagyon. Mikor vontak ki, es mi van helyette?
Azért írtam, hogy csak KEZDTÉK ennyivel, de 44 közepén asszem már nem is gyártották. Namármost, ez zt jelenti, hogy havi átlagban készült kb. 60 darab, mert '42.aug-44'május között gyártották ha jól emlékszem.
Ez a vicckategória szintjén van. Helyi sikerekt értek el vele, de a háború egészére vetítve nem számított semmit jóforán.
Ahogy szkás mondani, a háború istene nem az észt, hanem a jó nagy hadseregeket szereti.
Havi 25 példánnyal nehezen jött volna össze két és fél év alatt 1355 db. :) A 40.000 Shermanbõl csak emlékezetbõl kb. 4000 ment a szovjetekhez, de õk nem szerették nagyon. További jópár darab a tenger fenekén kötött ki. A Shermanek is több fronton harcoltak, Ázsia, Afrika, Olaszo., Nyugat-Európa, Szovjetunió. Tény, hogy a Shermanek legtöbbjét nem Tigerek lõtték ki, hanem a Pantherek, a Pz-IVF2 és követõi, valamint a páncélvadászok (és persze a PAK ütegek). A lényeg, hogy sohasem voltak igazán jelentõs létszámfölényben, még ha a németek igyekeztek is a legjobb csapataikat a keleti frontra küldeni, hogy lassítsák a "barbár szovjet hordák" elõretörését, és inkább az angolszász megszállás, mint a szovjet.
Ebben annyi a romantikus, hogy azok a szövetségesek, akik láthatták a tigriseket akcióban, azok valószínûleg nem élték túl, vagy két hétig fehéret kakáltak... =)
Informatika és tudomány
)
! Én visszavárlak , mókás , színes folt voltál szürke életemben ! 
