Arról nem is beszélve, hogy Irakból meg mindenki kivonul lassan, nemrég az Ausztrálok jelentették be, hogy köszönjük szépen, ennyi elég volt, bye-bye szása, akarom mondani Ahmed...
A briteknek nem az fáj elsõsorban, hogy nem költünk eleget a hadseregre.
Lengyelországot is megemlítette a képviselõ, pedig õk igen komolyan, és elõrelátóan fejlesztik a haderejüket(persze a 2% náluk sincs meg).
A briteknek az fáj, hogy õk Afganisztánban élet-halál harcot vívnak a tálibokkal, más országok pedig(köztük az igen komoly haderõvel rendelkezõ németek) északon relatíve nyugodt körülmények között "lógatják a lábukat".
Erre mondta egy USA tengóparancsnok, hogy szükség van -e még az elrettentésre és a fegyverekre és egyéb hülye kérdésekre, meg hogy akkor még ellenségkép sem volt, mikor errõl beszélt '92 táján.
" Az elmúlt pár évben történt egy-két dolog. Volt Falkland, az Öböl-háború, a SZU és Jugo felbomlott és ezek közül EGYETLEN EGYET sem tudott senki elõrejelezni."
Na ezért IS kell hadsegereg. Vegy te látod a jövõt? Mert akkor csak 5 db számot kérnék 1-90 között, de még szombat délelõttig...
Mellesleg, ha én lenné a NATO fõtitkár, már RÉG ki lenne rúgva a sok renitens ország.
Bocsátassék meg nekem, de nem értek egyet. Egy országnak kell hadsereg, több okból is.
Egyfelõl van az a meglehetõsen morbid, ugyanakkor nagyon elterjedt nézet, hogy az országot megvédi a NATO (érdekesebb verzió, amikor az EU-ra hivatkoznak). Erre van viszont az az ellenválasz, hogy a NATO tagság egyben kötelességekkel is jár, aminek kis hazánk nem is igen próbál eleget tenni. Erre volt ugye nem is olyan régen az az angol ellenzéki kirohanás, hogy az ilyen országokat, akik a saját védelmi kiadásaikat leépítik, miután megkapták a NATO védelmi garanciáit, ki kellene rúgni a NATO-ból. Ugyan ez az eset csak vihar egy pohár vízben, de a kritika teljesen jogos, és márcsak a gerincesség elve szerint is illene nem parazita életmódot élni, és ráadásul erre még büszkének is lenni (mert ez az érv tudnillik kvázi felvállalja ezt).
A másik nagy probléma, hogy illendõ a megfelelõ katonaság fenntartása már csak azért is, mert a nagypolitikai malmai lassan õrölnek, és ritkán forognak úgy, ahogy nekünk jó lenne. Nem kellene teljesen rájuk utalva lennünk, ez a saját érdekünk is. Történelmi hagyományai vannak már ennek, szóval még csak arra sem hivatkozhatunk, hogy már segített rajtunk nagyhatalom.
További problémát jelent, hogy ha két NATO tagország között van konfliktus, lásd még Görög-Török ellentét.
Ezen kívûl mit mozgósítasz szükség esetén? Kiket vezényeltek ki a gátakra? Kinek a helikopterei végezték a homokzsákok hordását? Kit fognak mozgósítani, ha a katonákat már nem lehet?
Az utolsó kitétel pedig a büszkeség. Az amerikaiak büszkék a hadseregükre. A németek büszkék a hadseregükre. A franciák büszkék a hadseregükre. A kínaiak büszkék a hadseregükre. Az oroszok büszkék a hadseregükre (csak a sorkatonaságra nem). A lengyelek büszkék a hadseregükre. A románok büszkék a hadseregükre. Mi büszkék vagyunk a hadseregünkre?
Az utolsó utáni érv pedig az, hogy akár tetszik, akár nem, ez kelet-európa. Ki tudja mi lesz 5-10-15 év múlva. Egy ország biztonsága szempontjából pedig a hadsereg nagyon is üdvös dolog...
nos, korábban többször volt vita errõl, lényegesen eltérõ véleményekkel. elõször is az igaz ugyan hogy olyan emberek döntenek akiknek szakmailag fingjuk nincs az egészrõl, másfelõl a lényeg ennél a gazdasági ágazatnál is az, hogy hogyan lehet törvényesen lopni a legtöbbet úgy, hgoy az modernizációnak tûnjön és jól le lehessen kommunikálni a reformokat. és ezért az nem mondanám hogy hülyék hozzák a döntéseket, mert nagyon is dörzsölt banda van ott is
egyébként nincs szükségünk hadseregre szerencsére. mint már említettem, és lehurrogtatok a "bizonyos érdekszférák kezében az ország" miatt, szóval a lényeg az, hogy amíg az éves költségvetésbõl csak a hiteladósság kamat törlesztõrészlete 1.000 milliárd évente, tehát nincs benne a tõke,és az ország elsõ 20 legnagyobb vállalata, ami szintén százmilliárd feletti bruttó forgalmat bonyolít szintén olyan tulajdonosi körrel rendelkezik, akiket megnevezve rámsüthetnék az antiszemita jelzõt, így érthetõ módon ide senki be nem teszi a lábát, mert szétrúgják a picsáját. hogy rímeljek egy kicsit
egyedül amúgy is csak a románokkal és a szerbekkel volt lehetséges konfliktus reálisan, ez mára megszûnt teljesen. tehát ki ellen kellene nekünk hadsereg? ennyi elõnye azért van annak hogy a nemzetközi politikában mi egy frankó kis gyarmat vagyunk,ugye nem kell részleteznem melyik csoport gyakorol hatalmat itt (az amelyik pl nagy britannia,franciaország, németország, ausztrália, egyesült államok, :) izrael:)))))
csak hát ennek kõkeményen megvan az ára.ha nem vagy magadtól is erõs, katonailag és gazdaságilag egyaránt, akkor a huszadik bõrt is le tudjuk nyúzni rólad ha akarjuk az elv. ez folyik jelenleg is
Talán a Leopard 2 ügylet elbaltázása abból a szempontból szerencsés volt, hogy így most nem amiatt mérgelõdünk, hogy a harckocsik alkatrészhiány miatt használhatattlanok. A Lengyelek is csak utólag jöttek rá, hogy attól, hogy a Leo2-esekhez diszkont áron juthatnak, a pótalkatrészeket már piaci áron méri a gyártó - és azért van némi különbség a keleti és a nyugati technika alkatrészárai között.
Hát igen, kb. ezeket akartam én is leírni. A fejehéz hadsereggel meg tényleg egyetértek.
Még talán annyit, hogy még a különbözõ kedvezõ ajánlatokkal sem éltünk soha. C-130 is ment a románokhoz, ha jól emlékszem, és a német Leopardok sem kellettek.
A kivont gépeinkkel sem próbáltak semmit csinálni. A SZU-22-esket eldahattuk volna a lengyeleknek vagy jelképes összegért baráti áron odaadhattuk volna a kapcsolatépítés jegyében, mégha csak alkatrészforrásnak is.. A MIG-21-esket is el lahatett volna passzolni akár Indiának vagy bármelyik más államnak aki használt még ilyen masinát. Nem, ott rohadnak meg a betonon. Zseniális...
(Azt, hogy meg múzeumnak õrizzünk meg egy-két gépet,áááááááá, az luxus.)
-Amire pénzt szántak, azt kapkodva tették (Mistral-rakéták, Gripen-program, Norvég rádiók vásárlása, Mercedes G-wagen terepjárók, stb.), vagy nehezen megindokolhatóan (Szép-féle mesterlövészpuska, KGP-9 géppisztoly).
-Sok téren ostoba érvekkel leépítések történtek (pl. 2S3, 2S1 önjáró lövegek, ill. BMP-1 lövészpáncélosok kivonása a "könnyû" hadsereg igényei miatt)
-Alapvetõ felszerelések terén elmaradt vagy nem megfelelõ beszerzések (örülnék például, ha végre legalább az egyenruhák terén egységes képet mutatna a hadsereg)
-Olykor pedig az állam nem állt a sarkára, amikor kellett volna (az elhíresült lokátor-balhé...).
Ehhez hozzá lehet még tenni a fejnehéz hadsereg problémáját (a hadsereg cirka 20e katonából áll, mintegy 70 tábornokkal, egy hasonló méretû, megerõsített amerikai tengerészgyalogos hadosztályt egy egycsillagos tábornok vezet).
a legnagyobb probléma ugye hogy olyan emberek hozzák a döntéseket akik qrvára nem értenek hozzé, és még csak nem is tudják hogy milyen hadsereget akarnak, legalábbis szerintem de majd megmondják azok akik itt jobban értenek hozzá mint én.
1 semmire nincs pénz az ország a csõd szélén egyensúlyoz, 2 sajna tényleg agyatlanul öntik azt a kevés pénzt ami van a szita szerû HM-be
Hát, ha már egy brit képviselõ is ezzel fogalkozik, akkor azért baj lehet...
Nekik elég nagy a befolyásuk mindenre. Ráadásul akkor az angol lapok is megírják, ha egy angol képviselõ pofázik, és ha az angol lapok is akkor mindenki. Gyurcsány miatt is rajtunk röhögött a világ, kell még a jó sajtó mi?
Lehet, hogy nem mindeki költ 2%-ot, de mi csak 0,5%-ot. EZ messze alulmúl mindenkit.
dehogy akarják. ezt egy brit parlamenti képviselõ vetette fel, merthogy a NATO ajánlásában az van, hogy a GDP 2%t kell a haderõre fordítani, mig nálunk ez 1.1%.
Namost a 25 NATO tagországból mindössze 7, azaz HÉT országban éri el a honvédelmi költségvetés a 2%-ot. Ráadásul a magyar kormányok (tudván hogy ez necces) rengeteg külhöni missziót támogatnak (Ciprus, Afganisztán, Irak, Bosznia, Izrael stb.), folyamatosan ezer feletti magyar katona teljesít szolgálatot külföldön, szóval közel sem állunk annyira rosszul.
Bazz, megtörtént amirõl sokszor pofáztam. Fel akarják függeszteni idõlegesen a NATO tagásgunkat, mert nem költünk eleget a honvédelemre. Számtalanszor leírtam, hogy a NATO nem szeretetotthon, s lám...
Igen, akkoriban kaptak összesen kb. 30 F-15A-t. Ha meg lehet javítani gazdaságosabban, mint újabbat venni, akkor miér dobják ki? Mellesleg még légigyõzelemt is értek el a géppel '82-ben a Beka-völgy felett.
Több kötél van egymás után és mindegyiket külön tartjuák nyilván az üzemidejét.
Építettek újjá törött szárnyú repülõgépet az izraeliek, egy F-15-öst, de ha jól emlékszem egy évükbe került, mire a baleset után újra repülhetett.
Nem vitatkoztam, kiegészítettem. Bár azon elgondolkodtál, hogy mennyibe kerülhet egy komplett szárny, vagy mekkora munka egy szárny boritását leszedni, a fõtartót kicserélni/megerõsíteni, a szárnyat összeszerelni, a szárnytartályok hermetikusággát újra megcsinálni, és még sorolhatnám a problémákat. (hidd el nekem van errõl tapasztalatom) Vagy van fogalmad arról, hogy megkeresed a gyártót, hogy kellene neked új szerkezeti elem, akkor azt mikorra fogja leszállítani? Ilyen nincs raktáron, és a gyártási rendbe egy új gyártása nehezen illeszthetõ be, fõleg akkor ha már a gép nincs is gyártásban. Úgyhogy egy ilyen után korlátozz repültethetés, azonnali nagyjavítás, a gép leállítása a kovetkezõ nagyobb javításik esetleg selejtezés között választhatnak. Persze ez nem az elsõ repedés hatására, csak ha maradandó alakváltozás kovetkezik be a szárny teherviselõ elemeiben.
A fékezõköteleknél igazad van, csak a fékezésnél a kötelek bekötéseinét csillapítókhoz kötik be, ahol az éppen leszálló gép tömegéhez állítják be a kivánt csillapítási értéket, és ha ez több, akkor gondolom ott valami törik, vagy szakad. Egyébként úgy tudom, hog ezeket a kábeleket 100 megfogás után cserélik.
A vadászgépeknél a fõbb elemek, mint a szárnyak cserélhetõek, tehát ez nem akkora probléma, mint egy utasszállító esetén. A szárny ill. a futómû esetén a károsodás alatt pontosan azokat a dolgokra gondoltam, amit te is említesz - tehát lehet, hogy ott akkor kitart, de a következõ landoláskor bemondhatja az unalmast, tehát át kell elennõrizni, és ha súlyos a károsodás, akkor csere.
A fékezõkötelek önmagukban még egy teljesen megterhelt gépet is képesek megfogni, továbbá ne felejtsük el, hogy a leszálláskor a pilóták koppanásig elõretolják a gázkart, hogy ha a fékezõhorog egyik kábelt se kapta el, akkor újra a levegõbe tudjanak emelkedni - és a köteleknek így kell megtartaniuk a gépeket.
A probléma meghatározásánál igazad van, de szeretném néhány dologgal kiegészíteni.
Egy repülõgép egyik legfontosabb szerkezeti eleme a szárny fõtartója, aminenek sérülése, ha szárny nem cserélhetõ, gyakorlatilag javíthatatlan. Ezért ezt az elemet fokozottan védik, pl: a Boeing 737-nél a futómõ nyarócsapszegekkel van bekötve és ezek inkább eltörtnek és a gép a hajtómû gondoláin csúszik, de a fõtaró nem sérül (a gép hasa javítható kaphat új hajtómûvet és futót, de fõtartót nem). A futõmûvek csillapitása olaj/gáz rendszerû, ez azt jelenti, hogy az olajoszlop felett gáz található. A gáz a kisebb rezgédeket nyeli el, míg az olaj a nagyobb terheléseket. A túlsúlyos leszálás nem jelent feltétlenül azonnali séerülést, de például azonnali ellenõrzésekel járhat, ami a repülõgép szolgálatból való kivonásával járhat, ilyenkor fokozottan vizsgálják meg a futómû bekötéseit, és valóban a szárnyon is a bekötéseknél (maga a szárny és a fegyvertaró pilonok bekötése)mikrorepedések jelenhetnek meg, ami a korrozió hatására késöbb géptöréshez is vezethet.
Továbbá a fékezõköteleket is bizonyos tömeg megfogására méretezik, tehát ezek is elszakadhatnak, aminek következményeit nem nehéz elképzelni...
Más a számítógép vitához : az Airbus A320 gépcsalád vezérlésrendszerében lévõ számítógépek 1 INTEL 80C186 és 2 MOTOROLA 68HC000 processzort használnak és ezek sem mai darabok. Ez a rendszer igen megbízhatóan és jól mûködik, persze a számitógépek kettõzve, sõt néha háromszorozva vannak, de nem is mindegyik mûködik folyamatosan, illetve átvehetik egymás feladatait.
Cifu egyetertek azzal amit mondasz, de a cikkel kapcsolatban szerintem elneztel vmit.
"A Bundeswehr a Siemens és az IBM konzorciumát bízta meg, hogy nem-katonai információs és kommunikációs technikáját modernizálja és mostantól üzemeltesse."
A ceg ahol dolgozom IBM szoftvereket es gepeket hasznal IBM Helpdeskkel - hogy a fene vinne el oket - egyik baratom cegenel pedig az SAP van alkalmazasban.
Összetettebb a probléma. Az egyik fele valóban az, hogy a szárnyakon lévõ extra súly akár a szárnyak letöréséhez is vezethet, bár ez elég valószinûtlen, inkább csak a szárny szerkezetében okozhat komoly elváltozásokat (mikrorepedések, repedések, esetleg törések), amelyek komoly karbantartást vonhatnak maguk után. A másik probléma a futómû, amely pneumatikusan rugózott, hogy csökkentse a gépre ható erõket a becsapódáskor (a leszállás ugyanis elég komoly erõhatásoknak teszi ki a gépet). A nagyobb tömeget egyfelõl a futómû már lehet, hogy nem viseli el, másfelõl ismét az áll fent, hogy a futómû szenvedhet károsodást.
Adott esetben a gépnek a fegyverek ledobása és az üzemanyag leeresztése nélkül is le kell tudnia szállni, de ekkor jelentõs rizikó áll fent, hogy valami csütörtököt mond, ami katasztrófához vezethet, legyen az futómû, szárnytörés, kábelszakadás, stb...
ez még midnig tévedés zöld krátyát NEM lehet vele szerezni, zöldkártya KELL ahoz hogy egyáltalán beléphessen valaki...
állampolgárságot meg max annyiban hogyha amugy is emgkapná akkor nem 10 év amig átfut az adminisztrácio hanem gyorsitanak rajta...
szóval az idegenlégiohoz változatlanul köze nincs :) (mellesleg légio-ban is le kell szolgálni a min 5 évet az állampolgársághoz tudtommal... :P)
Tesómat is bombázták a Join the Army nevû promókkal :) Még US ARMY pólókat is kapott :) Ráadásul ott olyan a hadsereg, mint az idegen légió a franciáknál, azaz állampolgárásgot, zöldkártyát lehet vele szerezni, kb 2 év szolgálat után.
Persze, civil szférában verseny van a cégek között. Mindenki arra törekszik, hogy a saját megoldása terjedjen el, lásd pl. Adobe flash playere. Ott is vannak szabványok, amiket hogyha mindenki betart, akkor nagy eséllyel ugyanúgy fog kinézni minden weboldal, mindenféle böngészõn. De az elv az hasonló, hogy legyenek kommunikációs szabványok, hálózati rétegek megfelelõ interfésszel és protokolokkal. Csak míg a civil szférában az a cél, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a tortából a saját megoldásukkal, addig a katonaiban a legfontosabb, hogy megbízható legyen, és mindig mûködjön, minden körülmények között.
Az F/A-18C/D már rendelkezett az AIM-120 hordozásának és indításának feltételeivel, tehát ha 1986 utánra gondolunk az AMRAAM sokkal reálisabb eszköz légvédelemre (1989-ig 137 F/A-18C gépet szállítottak le).
Az F/A-18A/B-k egyébként tényleg nem nagyon vittek Sparrowokat a szárnyak alatt, a pontos okot nem ismerem, de tény, hogy én sem láttam erre példát (a lent berakott kép 2002-es, és F/A-18C gépen látható az AIM-7-es). Amire példát látni inkább az, hogy a külsõ pillonokra iker AIM-9 indítót szereltek, tehát a rakétafegyverzet két AIM-7 és hat AIM-9 lett. Szóval lehet, hogy édesapádnak igaza van (az F/A-18A/B esetében legalábbis). ^^
BTW nem ártana azért behatárolni az idõsíkot, amiben gondolkodsz, mivel az F/A-18A csak 1983-ban jelent meg, és csak az 1980-as évek közepére/végére váltotta ki az F-4 Phantom II.-õt teljesen a Hornet. A légifölény pedig inkább az F-14 gépek hatáskörzete volt, nem a Horneteké, tehát érthetõ, hogy nem is rendelkezett túl komoly levegõ-levegõ fegyverzettel ekkoriban az F/A-18A/B.
Ez teljesen igaz (és mégsem - lásd bõvebben lent), én csak arra akartam utalni, hogy katz azon kijelentése, hogy amire befejezik, kezdhetik elõrõl, nem igaz.
Ami a két teljesen eltérõ gépet illeti, ott az interneten bizonyos megoldások korlátokat építenek fel, példának okáért ahhoz, hogy egy shockwave pluginhez írt oldalt megnéz, shockwave plugin kell, meg egy gép, amely az adott oldalt képes is megjeleníteni úgy, ahogy azt elképzelte a készítõje (vagyis egy P-100 gépen 32 mega rammal és Win95-el nem biztos, hogy élvezni tudná valaki). A katonai rendszereknél a hálózatban lévõknek ha az adott hálózatra csatlakoznak, biztosítják azt, hogy minden hardveren menjen. Persze ez csak így elméletben hangzik szépen, a gyakorlatban bizonyos korlátok szintén fentállnak (van-e link16 adatkapcsolat például, avagy nincs, stb.).
Én most azokra az idõkre gondolok amikor még AMRAAM nem volt sehol, a '80-as évek eleje-közepe, amior nagyon zord volt a kelet-nyugat között a viszony. (egy ilyen idõhöz írtam egy MOD-ot a Freefalcon 3-ban)
Ha jól emlékszem az F/A-18A is vissza tud vinni 1300 kg-ot. Az pont két Sparrow és két Sidewinder.
De miért tennének csak AIM-7-et, ha van AIM-120 is, amelyet ráadásul ikerindítókra is felszerelhetnek a külsõ és szükség esetén a belsõ pillonok alá?
A megpakolás pedig több okból sem bölcs dolog. Egyfelõl a "megpakolt" gép nagyobb légellenállással, nagyobb tömeggel rendelkezik, tehát kisebb a végsebessége, az emelkedési képessége és a hatótávolsága. Másfelõl a leszállást csak adott tömeg alatt lehet végrehajtani, ezért a fegyverzet egy részét vagy egészét bele kell dobniuk a tengerbe leszállás elõtt, ha nem használták fel.
Hát ha tényleg háború lett volna a kelet és nyugat között, akkor igencsak meg kellett volna pakolni légiharcfegyverzettel a Hornetet is.
2 AIM-9 és 2 AIM-7 az elég sovány lett volna szerintem.
Azért kérdeztem, meg azért mert a fater szernit soha nem is lehetett szárny alá tenni a Hornetem, de én ellentmodtam sé nem hitt nekem.
(Megáltta, hogy az összes komoly repszimben amivel játszok úgy van benne a Hornet, hogy lehet a szárny alá tenni, de szerinte meg nem. Hát akkor a fater tévedett...)
Képes a külsõ szárnypillonokon AIM-7-et vinni, de minek? A törzs alatti pillonokra lehet elegendõ AIM-7-et függeszteni, a belsõ szárnypillonokon általában póttartály függeszkedik, vagy levegõ-föld fegyverzet. Ez ugyanolyan dolog, minthogy az F/A-18A/B/C/D képes 10db AIM-120 hordozására, de a promófotókon kívûl máshol úgysem látni ilyen függesztménnyel...
Errol par eve en is hallottam, hogy muholdakon meg NASA berendezesekben a mai napig hasznalnak pl XT-ket. Minimalis fogyasztasa van, es amit kell csinalnia arra boven eleg. Alitolag NASAnal van par ember, aki arra van raugrasztva, hogy ezekhez alkatreszeket kukazzon a vilagbol. Persze lehet nagy Urban legend az egesz, de jogos lehet. Ha belegondolunk mennyi fogyaszt es mennyi hot termel egy mai gep....meg igaz is lehet.
Azt a retinara iro berendezest egyszeruen nem birom ugy elkepzelni, hogy ne okozzon lataskarosodast. :(
Hali gyerekek, lenne egy kérdésem. Az F/A-18A vagy C típusa a törzsön kívûl képes volt Sparrow-ot cipelni?
Elkezdtem keresgélni, de sehol nem találok olyan képet és info-t ami megerõsítené, hogy a szárnyak alá is lehetne függeszteni Sparrow-t, de olyat sem ami cáfolná...
Ki mit tud?
Teljesen más világ azért a két rendszer. A katonai hálózatok (általában) modulszerüen épülnek fel, van egy közös (általában erõsen titkosított) protokol, és a két végén akár teljesen más felépítésû számítógépek is állhatnak. A lényeg hogy kommunikálni tudjana egymással. Egy harctéren pedig nem is kell igazán erõs számítógép. Elég ha megfelelõen tudja ábrázolni 2D-ben a térképépet és a rajta megjeleníteni a szükséges infokat. Ehhez még egy 486-os is bõven elég lenne.
Ami a Punker által említett katonai elõrejárást illeti, az inkább bizonyos technikai alkalmazásokra igaz. Például a helikoptereken és repülõgépeken a sisakkijelzõ (szem elé vetített kép) már lassan két évtizede megjelent. Mostmár ott tartanak, hogy a retinára vetített képen kísérleteznek, amely tökéletes 3D-s érzetet kelt, tehát lehetõség lesz a valós térbeli ábrázolásra (ez például annyit tehet, hogy a harckocsik személyzete végre nem periszkópokon fog kilátni, mint manapság, és még csak nem is 2D kijelzõkön). A civil szférában is itt vannak már egy-másfél évtizede ezek az eszközök, de nagyon drágák és erõsen korlátozottak a használhatóság terén.
Amit Ren említ, ott egy kicsit megint más az eset. Egy vadászgép mûködtetéséért felelõs számítógép megtervezése, a szoftverek kifejlesztése, végül a tesztelés évekbe telik (az F-22A esetén a szoftvergondokra vezethetõ vissza a rendszerbeállítás terén megesett csúszás jó része). Idõközben a civil számítógépek teljesítménye túlszárnyalhatja a vadászgépét, de a vadászgép szoftvere tökéletesen fog mûködni az adott hardveren, és adott esetben folyamatosan lehet majd fejleszteni. Hasonló a helyzet mint a számítógép és a konzol összehasonlításban. A számítógép pillanatnyi teljesítménye mindig (általában) nagyobb, mert a konzol ugyan elvileg kijövetelekor gyorsabb, de idõbe telik, amig a rá megírt szoftverek fejlesztésében sikerül kiaknázni a hardvert. Hiába raknak a vadászgépbe az aktulis legmodernebb hardvert, ha folyamatosan tesztelni és fejleszteni kell a hardverhez a szoftvert, ami jelentõs pluszmunka. Ehelyett inkább úgy csinálják, hogy lehetõséget biztosítanak a hardver fejlesztésére, és ha az adott hardver már elérte korlátait, akkor lecserélik egy moderebbre, amihez új szoftver is dukál persze.
egyáltalán nem jár elõbbre, teljesen más a kettõ, mivel mások a követelmények is. Pl. a nemzetközi ürállomáson lévõ laptopban pentium I van, mert a több éves tesztelési folyamatot nem hagyhatják ki, és az ûrrepülõben lévõ fedélzeti számítógép is kõkorszaki egy mai Airbushoz képest.
Ez nem feltétlenül igaz, ld. számítástechnika. A '90-es évkre (sõt lehet hogy már picit elöbb) jutott el odáig a dolog, hogy a méregdrágán kifejlesztett katonai proci, amit mondjuk egy repülõgépbe raktak az sokkal gyengébb teljesítményû volt, mint egy boltban kapható, PC-be való változat.
"A megállapodás értéke bruttó 7,1 milliárd euró, futamideje 10 év."
Hmm, 10 eve meg Win 95 meg Pentium I volt volt. Mire vegeznek a projektel kezdhetik elorol. :)
Raadasul IBM Helpdesk es SAP boldogitja oket. Szegenyek. A BW sorozasanal ezentul alapkovetelmeny lesz az konyveloi vegzettseg :D
Az Airsoft csövek általában rézbõl vannak, esetleg alu, vagy réz, de teflon bevonattal. A lényeg, hogy a lángrejtõbe kukkantva látni kellene egy réz "kört", vagy egy szürke "kört". Mivel, a csõben egy belsõ csõnek kellene lennie (kb. a lángrejtõ elejétõl indulva), aminek van vastagsága.
A tartalékos katonák élete egy 'kissé' könnyedebb volt korábban, mint a 'hagyományos' szerzõdésesé. A tartalékosok havonta egy hétvégét töltött kiképzésen, és évente egyszer két hetes intenzív gyakorlaton vett részt. Ha a seregnek emberhiánya volt, akkor a tartalékosok látták el a második vonalbeli feladatokat általában (a biztonságos bázisok felügyeletét, a baráti országok katonáinak kiképzését, stb.), ahova általában csak 3 hónapra vezényelték õket egy évben. Az iraki/afganisztáni helyzet miatt viszont a tûzvonalba is kerültek, és arra is volt példa, hogy fél évet töltöttek szolgálatban ott. Így már nem volt túl vonzó az a békeidõben évi pár ezer dollár, amit pluszban kaptak (ha mozgósították õket, akkor a teljes katonai jutalékot kapják). Az amerikai törvények szerint egyébként ha a tartalékost mozgósítják, akkor a mozgósítás végeztével a mozgósítás elötti fizetési osztályban kellett neki munkába visszavennie.
Ja a császárkori római légionárius is ilyen volt, és a kutyát nem érdekelte, hogy milyenek voltak az életkörülményei vagy hogy mi volt az indok amiért belépett a seregbe. Aki katonának megy az számítson arra, hogy segbelõhetik.
Informatika és tudomány
