50-es években nyugat-németek kitalálták, hogy kéne egy új fegyver, ami az új 7.62 NATO kaliberû lövedékeket használja, és megfelel a kor elvárásainak. A belgák FN FAL-ja meg is tetszett nekik, de nem kapták meg a licenszgyártás jogait, úgyhogy más fele fordultak, és megvették a Spanyol CETME cég ugyanolyan nevû puskájának a licenszét és az obensdorfi HK gyárban elkezdték átdolgozni. 1959-ben ebbõl lett a G3 (Gewehr 3). A fegyver annyira jó volt, hogy nem csak a német hadseregben rendszeresítették (egészen 1997-ig) hanem más országokban is, pl. Görögország, Irán, Mexikó, Norvégia, Pakisztán, Portugália, Svédország, Törökország.
A fegyver mûködését tekintve görgõzáras reteszelésû, szekrénytáras, egyes és sorozatlövésre alkalmas. Effektív lõtávolsága 600 m, tárkapacitása 20 töltény, az irányzéka állítható diopteres, a csõtorkolatra lángrejtõ került, amire bajonett szerelhetõ. Tömege töltve 4.5 kg, hossza pedig picivel több mint egy méter (1023-1026 mm, típustól függõen)
A különbözõ típusairól itt van egy leírás: http://en.wikipedia.org/wiki/Heckler&Koch_G3
Mindet nem sorolnám föl, csak néhányat.
A G3A1 a hadseregnél rendszeresített változat kétféle elõággyal, amire bipodot lehet szerelni, a G3A4 ugyanennek a betolható válltámaszos verziója, a G3KA4 az elõbbi rövidebb csövû (karabély) változata.
Olyan a nagyapámnak is van, csak az neki a fenekéig ér és a mocsárban szokott vele menni! XD
198 centi vala a magasságom, és tény, hogy jó nagy darab lábbeli. De igazából megrémíteni a vendégeket a gumicsizmával szoktam. A szára 50 centire van a talajtól. ;)
csomo mindent tudnánk. Pl. biztos vagyok benne, hogy a bakancsgyártás terén nato szinten vezetõ hatalom lehetünk. Rakat cipõgyárunk van, amik jelenleg is nyugati bérmunkákat végeznek, és mivel ukrajna kivül van, munkaerõ szempontjából mi vagyunk a legolcsóbbak.
Jóvá hagyta egy japán parlamenti bizottság a védelmi hivatal minisztériummá való fejlesztését
Egy japán parlamenti bizottság jóváhagyta csütörtökön azt a törvényt, amely a japán nemzetvédelmi hivatalt teljes jogú minisztérium rangjára emeli.
Mint Makisi Sun parlamenti tisztviselõ közölte, a törvény lehetõvé teszi az eddigi hivatal státusának megerõsítését a kormányon belül, továbbá nagyobb szerepet engedélyez a japán hadseregnek külföldi fenyegetések esetére. A nemzetközi békefenntartásban való részvétel ezentúl szabályszerû kötelezettsége lesz. Már ennek elõszele volt, hogy Japán nem harcoló egységeket küldött Irakba újjáépítési és humanitárius feladatok ellátására.
A törvényt pénteken terjesztik jóváhagyásra a tokiói felsõház elé. Az alsóház már november végén elfogadta. Jelenleg a japán hadsereg tevékenységét szigorúan körülhatárolja Japán békealkotmánya, amelyet Abe Sindzo japán kormányfõnek szándékában áll felülvizsgálni. A nemzetvédelmi hivatal eddig inkább a kormányfõi hivatal része volt, mint önálló tárca. Az átalakítás a jövõ év elejére várható.
Szerintem azért ennél kicsivel árnyaltabb a kép, és igazából a "jó" irányba modulnak el a tagállamok, már amennyire egy politikai és gazdasági okokból ennyire átszõtt probléma esetében lehetséges.
Elõször is lássuk be, hogy az országok sok esetben azért fizetnek, hogy a saját igényeiknek megfelelõ katonai eszközöket vásároljanak. A franciák nem azért ölnek bele a Leclerc 2010 programba csaknem 100 millió eurót, hogy aztán nekiálljanak tendereztetni a többi lehetséges aspiránsal. Nem azért van saját "jövõ gyalogosága" programja az angoloknak, a németeknek és a franciáknak, hogy egymással versenyeztessék õket, miután a saját programjukra már ráköltöttek X összeget.
Másodszor eltérõ igényekre nehéz tökéletes kompromisszumot találni. Ott van példának az Eurofighter, amely össze-európai programnak indult, de a Franciák végül kiszáltak belõle, mert õk egy repülõgép-hordozó fedélzeti változatot is akartak, míg a többiek nem voltak hajlandóak engedni az emiatt kisebb tömeget igénylõ kérésnek. Vagy például elég mókás lenne, ha az angol vadászgép-beszerzénésl tendereztetni kellene az F-35 Lightning II.-õt az Eurofighterrel, a Gripennel és a Rafale-al. Noha az elvárásoknak csak az F-35 felel meg...
Mindezek fényében nem akarom többé azt hallani, hogy szorgalmazzák az "európai megoldást". Fõleg nem akarok hallani emiatt politikai (és pénzügyi) nyomásgyakorlásról. Ha valós az a piacnyitás, akkor legyen ténylegesen az.
Valós piacnyitásért harcol az EB a katonai beszerzések során
Az Európai Bizottság (EB) harcot kezdett az ellen a gyakorlat ellen, hogy a tagországok kormányai biztonsági okokra hivatkozva szinte mindig a hazai gyártókat részesítik elõnyben katonai beszerzéseik során. Erre az unió alapszerzõdésének 296-os cikkelye nyújt lehetõséget, amely kimondja, hogy a nemzetbiztonságot érintõ megrendelések esetén a tagországok eltérhetnek a nyílt pályáztatástól, és felsorol 1958 olyan, a hadseregek által használt terméket, amelyek esetén a paragrafus alkalmazható.
Az EB-nek nem elsõsorban magával a szabályozással van baja, hanem azzal, hogy a kormányok visszaélnek az abban foglalt lehetõséggel, és ha kell, ha nem, korlátozzák a beszerzések nyilvánosságát. Még olyan esetben is a 296-os rendelkezés mögé bújtatják hazai szállítóik támogatását, mint a bakancsok, illetve más hadtápeszközök vásárlása. A bizottság ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a felsorolt 1958 tétel nem azt jelenti, hogy ezek esetén alkalmazni kell a korlátozást, hanem azt, hogy ezek beszerzésekor kivételes esetben zárttá lehet tenni a vásárlási tendereket. Más szóval az EB szerint a tagországok gyakorlatával éppen ellenkezõleg nem tágan, hanem kifejezetten szûken kell értelmezni a 296-os cikkelyt, és csak kivételképpen szabad azt alkalmazni.
A testület kiemeli a polgári beruházásokban megtestesülõ off-settel ellentételezett védelmi projekteket, amelyek esetén semmi sem indokolhatja a nemzeti érdek hangsúlyozását, hiszen alkalmazásuk során nem száz százalékig a katonai szempontok játszanak szerepet a döntésben, hanem legalább ilyen fontos a csereüzlet lehetõsége is.
A vita tétje nem kevesebb, mint évi 30 milliárd euró, ennyit költenek ugyanis az európai országok védelmi beszerzésekre. Az EB kifogásai megfogalmazásával csak az elsõ lépést tette meg a kérdés rendezésére, ezt követõen a szabályozás megváltoztatására készül, amelynek célja a verseny erõsítése, az adóbefizetések jobb elköltésének biztosítása ezen a speciális területen is.
Elsõ lépésként az idén megnyitottak egy elektronikus hirdetõtáblát, amelyre a kormányok feltehetik a 296-os rendelkezés által érintett beszerzési terveiket. Ezzel tesztelhetik az azok iránt mutatkozó szállítói érdeklõdést.
volt nemrég linkelve magyar specopsoról cikk. na arra lennék kíváncsi, hogy mennyit is kell futni a felvételin 40 kg-s menetfelszereléssel és mennyi idõ alatt? emléxik még vki?
voltak is járványok szépszámban, most már mikor ilyen cuccok vannak van is olyan háttér kiszolgálás.
Jó, végülis már a rómaiak is jártak arra több tízezres létszámmal korlátozott utánpótlás & higiénia mellett, csak nem tudom elképzelni az életviszonyokat
már nem kell sok és megoldják a hütött fûtött ruhákat is :)
Hát azért hajdanában sem rohadt rájuk a ruha, mikor a francia idegenlégiósok, vagy az angol expediciós erõk jártak/harcoltak arrafelé, igaz szaguk az biztos volt. :)
Hogy tudnak majd ekkora felszerelésben melegebb éghajlatokon szolgálatot teljesíteni ? pl Irak (40+Cfok)
Sosem értettem, a katonák a sivatagban hogy tudnak egyáltalán harcképes állapotban maradni elsõ osztályú utánpótlás nélkül (pl DAK). Nem vlszínû, hogy akár 5 naponta tudnak ruhát cserélni, az pedig csúnyán rájuk "rohad", abból pedig betegségek lesznek stb.
Az ismétlõ fegyverek nem is félautomaták. Teljes nevükön kéziismétlésû fegyverek. Ide tartoznak az alsókulcsos (lever action), pumpálós (pump action, ez még értelmesebben is hangzik) és (forgó)tolózáras (rotating/strait pull bolt action) fegyverek. És a revolverek is.
A félautomata az már öntöltõ, az automata pedig sorozatlövõ. (A külsõ hajtású fegyverekrõl most szemérmesen hallgatunk.)
Ballra a Hollandok, középen az Amerikaiak, jobbra a Franciák "jövõ katonája".
Volt már Land Warrior program (most éppen úgy tünik, nem lesz), volt már szó a franciák FÉLIN programjáról. A németek Infanterist der Zukunft és az angolok FIST programjáról. És itt a van az olaszoké:
A "szokásos" dolgokkal vértezi fel a program a katonákat:
-1,3km-es távolságon belüli rádió- és adatkapcsolat
-Fegyverre szerelt kamera
-Sisakra szerelhetõ szem elé hajtható képernyõ
-Galileo-rendszert használó helymeghatározó
-Egy 4"-os kijelzõ a bal karon, ahol a különféle adatok, ill. a térkép megjeleníthetõ
-24 órás idõtartamra elegendõ energiát biztosító cserélhetõ akkumulátorok.
Az A4 1980-as évek végi színvonal, tehát M1A1, Challenger Mk1. szintjén. Ami hiányzik belõle a modern hk.-k szintjén, az az adatkapcsolat, amelyeken keresztül a parancsnok egy képernyõn látja, hogy a baráti, és az ismert ellenséges egységek merre járnak. Továbbiak a GPS hiánya (bár ez viszonylag könnyen és olcsón pótolható), illetve hogy az A4-eseknél a parancsnok saját 360°-ban körbeforgatható független optikai rendszere nem rendelkezett passzív infravörös éjjellátóval, az csak az A5-ben jelent meg.
A Leo2A5 már rendelkezik GPS-el és független éjjelátóval a parancsnok számára, valamint opcionálisan adatkapcsolattal.
Aham. A Leopard2 (A4+) elektronikai minõségben (kicsit fura a fogalmazás, ezalatt mûszerei fejlettségére, felszereltségére gondolok a konkurens típusokkal szemben - pl M1A2) hogy áll ?
Gazdag, de a hadserege költséghatékonyságra törekszik, nem pazarol feleslegesen, és a céljainak megfelelõen vásárol (valjuk meg, reálisan így kellene hozzáálni a hadsereg felépítéséhez).
Eddig Centurion és AMX-13 harckocsikkal rendelkeztek, ez utóbbiakat átépítették, modernizálták az 1980-as években, új löveget, meghajtást, tûzvezetõ rendszert és passzív infravörös éjjellátó berendezést kaptak. A Leo2A5/A6 listaára valahol 6-7 millió dollár körül lehet "pucéron", tehát pótalkatrészek, kiképzõeszközök, stb. nélkül. Ehhez képest a használt Leo2A4-esek 1 millióért "best buy"-nak számítanak. Számukra ezek is tökéletesen megfelelnek, a közvetlen régióban még így is messze a legmodernebb harckocsikkal õk fognak rendelkezni.
Egyébként a Henry karabélyt is ismétlõ fegyvernek szokták hívni, pedig még csak messze nem félautomata sem. A revolver azért hagy lehessen már ismétlõfegyver, mivel egy csövû, de azon keresztül több lövést is le tud adni újratöltés nélkül.
Azért elöltöltõs forgótáras pisztolyok márpedig vannak, és azokhoz a lõszer nem egybeszerelt. Ezekbe tudtommal fekete lõpor kerül, mint meghajtótöltet. Annyira nem kell messzire visszamenni az idõbe, az elsõ egybeszerelt lõszerrel mûködõ (hangsúly a mûködõn van) revolver az 1860-1870-es években jelent meg. lsd. kapszli
Ilyenkor robbanok fel mérgemben... Annyi honvédelemhez nem értõ balszaf volt már itthon, mintha csak ilyen embert tudnának keríteni, de vagy egy jó ötletem. CIFU-t honvédelmi miniszternek! Támogat valaki?
Most olvasom, hogy a németek által nekünk ajánlott Leo2A4-esek közül 96 darabot most Szingapúr vásárolt meg, darabját nem egész 1 millió dollárért, és ebbe már bele számították a pótalkatrészeket is. Heh... :|
Nem ezt írtad. Azt írtad, hogy a revolverek az "egykezes" fegyverek közé tartozik, nem a pisztolyok közé. Szóval pisztoly != revolver. Én meg azt mondom, hogy ez így nem helyes, hiszen a revolver az a pisztolyok egyik változata. Nem csak a szekrénytáras félautomata pisztolyokat hívjuk pisztolynak (elég az egylövetû sportpisztolyokra gondolni).
Hát ja, errõl beszélgettem a múltkor pár emberrel hogy az ilyen szakasz-szintre való UAV-k gyártását lehetne magyarországon is nagy nyereséggel ûzni. Nagyon nõ a piaca, fogyóeszköz és annál jobbat tudok én is összerakni és olcsóbban mint amit a csapatok most használnak.
Hát ja, errõl beszélgettem a múltkor pár emberrel hogy az ilyen szakasz-szintre való UAV-k gyártását lehetne magyarországon is nagy nyereséggel ûzni. Nagyon nõ a piaca, fogyóeszköz és annál jobbat tudok én is összerakni és olcsóbban mint amit a csapatok most használnak.
"de szerintem a revolverek (revolv=forgó) legfeljebb az "egykezes" fegyverek közé tartoznak, de nem a pisztolyok közé,"
Wow! A pisztolyok, mint tudjuk nem egykezes fegyverek, ezért is van az éles kontúr a revolverekkel szemben, amik ügye egykezes lõfegyverek, de nem pisztolyok...
Semi-automatic pistols fire one round after each pull of the trigger, without the need to manually cock the hammer. After a round is fired, the pistol will cycle, ejecting the spent casing and chambering a new round from the magazine, allowing another shot to take place immediately. One of the main advantages of semi-automatic pistols is that many of them can hold more rounds than can a revolver. The term automatic pistol is occasionally used to refer to a semi-automatic pistol.
Revolver = forgótáras pisztoly, röviden forgópisztoly.
Az öntöltõ pisztoly meg öntöltõ pisztoly.
És valóban attól öntöltõ, hogy belsõ energiák végzik el a hüvelykivonást/kivetést, zárfelhúzást, újratöltést. A revolvereknél pedig külsõ energia. Leszámítva pl a Mateba önfelhúzó revolvereit. (Ezt add össze! :) )Mateba Model 6
Már bocs, hogy belebeszélek, de szerintem a revolverek (revolv=forgó) legfeljebb az "egykezes" fegyverek közé tartoznak, de nem a pisztolyok közé, és attól revolver, hogy forgó dobtára van. A revolverre nem mondanám, hogy öntöltô, mert míg a pisztolyoknál a csôben lévô elsütött töltény energiája tölti újra a fegyvert, addig a revolvernél az újjad energiájával fordítod csôre a dobot.
Szerintem az öntöltõ pont azt a részt emeli ki, hogy emberi erõ nélkül kerül a következõ lõszer a töltényûrbe (kivéve az elsõ csõretöltést), míg a DA revolvereknél neked kell erõsebben húzni az elsütõ billentyût a kívánt hatás eléréséhez.
A revolvereket és a félautomatákat (más néven öntöltõket) külön szokás szeparálni egymástól, bár a revolverre is lehetne azt mondani, hogy öntöltõ.
De hogy jönnek ide a revolverek? Azok nem számítanak öntöltõnek?
Bár ha így belegondolok, a single action revolverek nem öntöltõek, csak a double action fajtájúakat lehetne annak nevezni.
Ja, meg az elöltöltõs fegyverek között is vannak pisztolyok! =)
Az automata pisztoly elvileg a sorozatlövõ pisztoly lehetne, de az inkább géppisztoly akkor már. Az M1911 a félautomata vagyis öntöltõ pisztolyok közé tartozik.
De ha már belemegyünk a "helyes, nem helyes" megnevezésbe, akkor te is vétettél egy kis hibát:
Tudomásom szerint a pisztolyok félautomata fegyverek.
A revolverek is a pisztolyok közé tartoznak tudomásom szerint. ;)
Azért mert nem automata :| A gépkarabélyt is géppisztolynak fordítják, a géppisztolyt gépfegyvernek, a távcsöves puskát mesterlövész puskának, sörétes puskát vadászpuskának, vagy duplacsövûnek és így tovább. Itt SG-n is az egyik Rainbow Six cikkben a cikkírónak csak a pisztolyt sikerült eltalálnia, azon kívül mindegyiket össze-vissza fordította.
Valaki árulja már el, hogy egyes magyar források miért emlegetnek úgy bizonyos pisztolyokat, hogy "automata pisztoly". Tudomásom szerint a pisztolyok félautomata fegyverek. Következésképpen én automata pisztolynak maximum a Glock 18C-t vagy Beretta 93R-t nevezném.
Goldolkodtam rajta, mibõl jöhet ez az egész, és arra jutottam, hogy
a .45ACP lõszert tûzelõ pisztolyok esetében értelmezhették rosszul az Automatic Colt Pistol (ACP) rövidítést.
Szóval szerintetek miért is automata pisztoly egy M1911-es?
ha van milliomos de inkább milliárdos nagybácsi akkor azért el lehet engedni a fnatáziát :DDDD
Informatika és tudomány
