láttam itt régebben slow motion kamerával felvett videokat. (szines)
mennyibe kerülhet egy olyan kamera?
elõre is thx.
on
Még egy apróság , ha képes vagy felfogni mindent amit ott írnak akkor - hidd el nekem - akkor arra is képeslennél , hogy megtanulj mindent ami szükséges . Akik ezekkel foglakoznak azokse egyetemi profok ráadásul sok más dolguk is van , mégis meg tudják tanulni .
Nem kell mindent fejbõl tudni legtöbbjét elég tudni alkalmazni , igaz azt "álomból felkeltve , tökönrúgva" is . :D
Ha lehetõség van rá bizony elõ kell készíteni a lövést .
Ha igazán cifra képleteket és háromszögeléseket akarsz találni túrj bele a tábori tüzérség megosztott irányzású tüzének lõelemszámításába .
Ha szereted a koordinátageometriát matekból és a ferde hajítást fizikából vagy úgy általában a ballisztikát akkor ezt is szeretni fogod . :DDD
Nem kell elmagyarázni, én is értem mindet, pusztán nem volnék képes arra, hogy álmomból tökönrúgva fölkeltve is kívülrõl fújjak pl. egy ilyen
táblázatot.
A #21562-ben lévõ linkeken csak ilyen képletek vannak ill. ezek kombinációi , ha adsz linket a többihez azt is kibontom Neked ha érdekel .
De ha nem is érdekel annyira , azért hidd el vannak ennél jóval bonyolultabb dolgok is , de ha egy kicsit belemászik az ember akkor átlátja a dolgot és sokkal könnyebbé válik .
És ebbe beleszámoltad a tengerszint feletti magasságot, a páratartalmat, a lövés szögét, a célpont sebességét?
A távolság meghatározása nem nagy kunszt, ahhoz tényleg elég egy pitypang IQ-ja.
Hopp, a demokraták elõre törtek az amerikai politikában nemrég. Az US ARMY pedig látva, hogy nem számíthat több extra korrekcióra, elkezdte az FCS programjának a megnyirbálását, hogy valahogy befoltozza a várható költségvetési pénzek, és a jelenlegi betervezett költségek között tátongó ûrt. Az elsõ áldozat nagy meglepetésre a Land Warrior program lett. Bezony. Alig pár hónapja, hogy az elsõ széria Land Warrior felszerelések kikerültek az elsõ egységhez, ami komoly elõrelépés, figyelembe véve, hogy a TV sorozatok és filmek sugalta állapotokkal ellentétben az átlag GI-nak nincs személyi rádió adó-vevõje, tehát legfeljebb füstjelekkel és hangos ordibálással kérhet segítséget, ha valahova elkeveredett. A 2008-as US ARMY költségvetési tervezetbõl viszont kihúzták a Land Warrior-t. Bye-bye digitális katona...
További programok, melyeket lenyakaztak:
-Advanced Precision Kill Weapon System
-Precision Guided Mortar Munition
-Army Tactical Missile System
Kevesebb pénzt kapnak a következõ programok 2008 és 2014 között:
-Guided Multiple Launch Rocket System
-Medium Extended Air Defense System
-Joint High Speed Vessel
Amióta sivatagi gyakorlón láttam NAVY feliratot én már azon se csodálkoznék ... ;)
A hadsereg már elkezdett átállni a metrikus rendszerre , de nagyon lassan haladnak . Pl. fémszerkezetet már mm-ben számolnak robbantáskor de a betont még lábban , számolj anyagszükségletet vasbatonra ... :DDD
"Bocs, hogy nem tudok ..."
Semmi baj , ezért modtam , hogy egy pitypang (gy.k. gyermekláncfû) IQ-ja azért kell hozzá , nincs meg , hát nincs meg ...
Kibontom neked , és öt perc alatt rájössz , hogy csak el kellet volna olvasnod a szöveget is , gondolod ha egy ami meg tudja csinálni akkor Te nem ?
Szóval ez egy becslõ eljárás , matematikailag nem igazolható . A lényege , hogy egy ismert méretû tárgynak megmérjük a látószögét és ez alapján számolunk egy hozzávetõleges távolságot .
Alapnak a következõket vesszük kiindulásnak egy 1m magas (vagy széles) tárgy látószöge 1km-es távolságban 1 vonás (a vonás v. mil a kör 0.006-ed ill 0.064-ad része) .
Tehát vesszük a tárgy magasságát (vagy szélességét) méterben elosztjuk ezt a számot a látószögével ami ugye vonásban van és megkapjuk a távolságot kilóméterben .
Ugyanez az ami képlet is csak ott a tárgy magasságát szorozza 1000-rel és így a végén eredménynek a távolságot méterben kapja meg nem kilóméterben .
Amivel még megvadítja az az , hogy a hüvelyket vagy lábat átváltja méterre és ezt beletömi a képletbe .
Így már kezd fellszállni a köd igaz ?
Bocs, hogy nem tudok fejben lábat méterre, milliradiánt inchre átváltani, meg egész táblázatokat megjegyezni :| www.shooterready.com
Ha elsõre mindegyiket eltalálod, akár úgy, hogy mellette nézed a képleteket, akkor grat. És akkor ebben még nincs is pl. hegytetõrõl völgy felé lövés, vagy fordítva.
Kb. egy pitypang IQ-jára van szükség ahhoz , hogy megjegyezd és használd azokat a képleteket . Csak olvasd el a hozzá tartozó szöveget is ne csak egy pillantást vess a képletekre .
A mesterlövész kézikönyv már egész régi, legalábbis én már régebben végigolvastam :) A szélirány meg lövedékesés számolgatós rész a legdurvább benne, aki azokat a hülye számokat meg képleteket megjegyzi, annak grat :D Hülye angolszász meg amcsi mértékegységek >_<
Naja, öngyilkos merénylõk lehettek volna. A busz mozgásképtelen lett, és kigyulladt. A futó alak gyanus volt. Ok.
De az a két pacák csak ki akart jönni az égõ jármûbõl, fegyvertelenül és nem futva. Mondjuk igaz, õket nem is lõtték ronggyá, csak megsebesültek.
A futó fickó meg elcseszte. Beszaladt abba a kis épületbe, aminek a falvastagsága elérte a gipszkartonét...
Olvasd el a leírást mellette. A lényeg az, hogy ez még a 2003-ban történt, amikor megtámadták irakot az amerikaiak. A busz valahogy bekeveredett az adott egység mûveleti területére, az amerikaiak meg fostak, hogy esetleg jármûves öngyilkos merénylõk lehetnek (volt rá példa már elötte) és ezért lötték szét a buszt és ezért lõtték le az állásuk felé rohanó alakot is. Amúgy a buszon csak ez a három fickó utazott, mindhárman az iraki hadsereg tagjai voltak, de mivel nem volt tolmács az egységnél, nem derült ki hogy mit kerestek ott.
A kirov osztályt hogyan tartják életben? Úgy értem, van valami koncepciójuk erre nézve? Megnéztem a Globalsecurity.org-ot és azt írja, hogy egyedül az Admiral Nakimov üzemképes még, a másik hármat szétvágták, az ötödik meg meg sem épült.
Különösen azt nem értem, mi történt az Admiral Ushakov-al.
Jól értem hogy a kilencvenes években nukleáris baleset volt rajta, aztán 99-ben elkezték felújítani 100 millió dollár értékben, nemrég pedig leírták az orosz flottából? Ki érti ezt az orosz észjárást?
Egyiket sem vágták még szét.
-Nagy Péter: üzemképes, Északi-flotta.
-Admiral Nakimov: felújítás alatt áll, jövõre adják át, Északi-Flotta.
-Admiral Lazarez: kiégett, felújításra vár.
-Admiral Ushakov: elvileg szétszedésre vár, állítólag 40 millió dollárba fog kerülni, a Norvégok állják a cehet. Csakhogy a Duma megszavazta, hogy felújítják, ez még nyáron volt, nem vagyok naprakész, hogy mi lett vele.
Mûbenzin gyártás németeknél az neked nem mond semmit? Az egy õsrégi technológia(cirka 100 éves), de ott tartunk, hogy ilyen olajárak mellett már szinte ez is megéri, pedig ezt senki nem fejlsztette az elmúlt 70 évben, mert nem volt rá szükség, egyedül Dél-Afrikában volt ilyen még, mert az apartheid rendszer miatt embargó volt rajtuk. Ott is prímán mûködött, nem volt semmi benzihiány és mindent megcsináltak maguknak és megérte, mert olyan sok szenük volt és még jó minõségû is, hogy ehaj, meg nem tehettek mást.
A tanárom kb. 1,5 éve közölte, hogy éppen kínában épült egy kísérleti "szénfinomító". A kísérleti méret kínában azt jelenti, hogy Magyarország összbenzinszükségletének kb. 1/3-át vagy felét lazán tudná az üzem fedezni. Szóval nem kell aggódni a kõolaj miatt, sõt Bush ezért nagy barom, mert olcsóbban megúszná, a nem hadakozna, hanem ezt a technológiát nyomatná, de õt sem az esze miatt (nem)szeretjük....
Aztán ott az urán, abbó lsi több ezer évre elegendõ van, ha csak a villamosáram termelési oldaról nézem. Na itt jön be Észak-Korea, mert náluk van urán! Speciel én az uránt többbre tartom a kõolajnál.
fene se álmodozik, csak sztm nincs olyan messze. Ha meg igen (reménykedjünk), akkor annál jobb, addigra talán jön a fuziós energia, vagy jóval hatékonyabbak lesznek a szél-naperõmûvek.
A kirov osztályt hogyan tartják életben? Úgy értem, van valami koncepciójuk erre nézve? Megnéztem a Globalsecurity.org-ot és azt írja, hogy egyedül az Admiral Nakimov üzemképes még, a másik hármat szétvágták, az ötödik meg meg sem épült.
Különösen azt nem értem, mi történt az Admiral Ushakov-al.
Jól értem hogy a kilencvenes években nukleáris baleset volt rajta, aztán 99-ben elkezték felújítani 100 millió dollár értékben, nemrég pedig leírták az orosz flottából? Ki érti ezt az orosz észjárást?
minek akar? igazad van , adományozd az összes pénzed amit munkával keresel valami szervezetnek, há minek neked az!!! hogy valaki ennyire ne gondolkodjon, idiota...
"Ha ezek a források kiapadnak, akkor nagy gáz lesz, tartok tõle, hogy nem lesz sima az átállás megújuló energiaforrásokra és technológiákra. És ez nincs is olyan messze, 15-20 év nem sok. Most a lapok leosztása zajlik, akkor jön majd a parti."
Az még sokkal-sokkal odébb van. Még az unokáink is olajtechnológián fognak felnõni, nos és mivel szénbõl minden elõállítható ami olajból és kína szénnagyhatalom meg USA-ban is van bõven meg szerte a világon, kívános sok szép álmodozással teli órát....
de minek akar nagy/superhatalmi státuszt? tudja hogy két dudás úgy se fér el, tehát vkinek kegyetlenül szét lesz rúgva a segge, vagy beleharap vmi nagy medve :D
a nyugat mé nem használja a kínán belüli ellentéteket, és belülrõl feloszlatani több részre... mondjuk 3 és akkor már nincs akkora gond...
azért kezd nagy fegyverkezésbe mindenki, mert
1. Kína a népességének és a gazdasági erejének megfelelõ politikai hatalomra is vágyik, és a szuperhatalmi státushoz elengedhetetlenek bizonyos dolgok.
2. Mivel Kína fegyverkezik, a környéken mindenki hasonlóképp cselekszik (Japán, Tajvan, India)
3. Az oroszok mindigis fegyverkeztek, nekik ez alap, szóval most nem is fegyverkezésnek nevezném, hanem visszakerüésnek a korábbi szintre. Ezt korántsem tartom annyira veszélyesnek, hisz tudják kezelni pszichikailag is a helyzetet, évtizedeken át éltek benne.
Amit nagyon veszélyesnek tartok, és a robbanáspont lesz 15-20 év múlva, az a nyersanyagokért zajló küzdelem. Addigra jutunk el oda, hogy a legfejletebbeknek már kevés lesz, és elfogy az a holdudvar is, ahol még lehet terjeszkedni (lásd most Kína Afrikában próbálkozik, az EU Kazahsztánnal köt mindenféle megállapodást, az USA meg a Közel-Keletet puhítja). Ha ezek a források kiapadnak, akkor nagy gáz lesz, tartok tõle, hogy nem lesz sima az átállás megújuló energiaforrásokra és technológiákra. És ez nincs is olyan messze, 15-20 év nem sok. Most a lapok leosztása zajlik, akkor jön majd a parti.
Emberek!
1,Ha ennyire fegyverkezik kína akkor azt mikor fogja elpuffogtatni vagy inkább kire??????
2, aktuális-e még a vicc? vagy mindig aktulális lesz?
egy mákkal teli zsák érkezik a Kremlbe: rajta üzenet: ennyien jövünk: Mao
másnap küldik viszza a zsákot ledarálva: így mentek vissza: Brezsnyev. :D:D:D:D:D
Sajnos ez egy olyan "pont", amire egyáltalán nem vágytam.:(
2 db Mi-24P javítása történt meg,ha jól emlékszem 2004-ben. A gépek átadása után a cég bezárt (ha jól emlékszem 2006. január 1.) a szakembergárda szétszéledt köztük sok barátom. Már az az kb 100 ember aki még avval foglalkozott. A cég bezárásakor 50 ember dolgozott a hangárban, amikor kezdtem tanulóként 500 és csak Mi-8-asból abban az évben 50 db-ot javítottak meg.
Nem tudom a hír honnan származik, de kezd úgy rémleni, hogy Én ezt már néhány évvel ezelött olvastam.
egy keserû emlék a szerencsétlen 579
Nem vagyok naprakész, de mintha a Mi-24P-k nagyjavítása is ott történt volna. Ettõl függetlenül nincs kétségem afelõl, hogy már csak árnyéka egykori önmagának...
A Dunai Repülõgépgyár idén majdnem minden dolgozóját elbocsátotta és felszámolta önmagát. Ha még létezik egyáltalán, az kb 10 embert jelent.
Eszközkészletét elatták szellemi kapacitása pedig szétszélett.
Sajnálom, ott tanultam dolgoztam 10 évet, de már 5 éve eljöttem onnan.
Úgyhogy SzVSz ez kacsa, vagy legalábbis vágyálom.
Hmm... érdekes az AFJ cikke, bár pár dologban szvsz kissé túlzásba esik.
Amúgy az oroszokkal kapcsolatosan nem elsõorban a flottára gondoltam, mert az tényleg siralmas állapotban van, hanem úgy overall. Lassan tényleg kezd úgy festeni a dolog, hogy megindulnak egy jól/jobban felszerelt professzionális(abb) haderõ felé.
Attól függ mit és miként tekintünk át, de én nem látom, hogy elementális erejû fejlõdés kezdõdne.
Szárazföldi haderõ: az évtized végére kb. 400-450db T-90 harckocsi rendszerben, egy-két száz BMP-3M, közepes mennyiségû gumikerekes páncélzott jármû.
Légierõ: évi/kétévi Tu-160 átadás. MiG-29, MiG-31, Szu-25 és Szu-27 felújítások. Ha igazak a pletykák Szu-27K modernizálás (vagy új változat?) ill. Szu-34 rendszeresítés kis mennyiségben. Kiváncsi lennék már a PAK-FA eredményeire, és hogy ténylegesen mikor kezdik rendszeresíteni. Kis számban Mi-28 rendszeresítés, Mi-171 gépek stb.
Ezek tényleg olyan jelek, hogy kezd feléledni a medve, de a számok azt mutatják, hogy ez még mindig csak számmal kisebb cipõ, mint a "felsõ osztályban" elvárna az ember. Az indokért persze nem kell messze menni: jó 15 év semmittevése itt bosszulja meg magát, hirtelen túl sok felé kell fordulni, nagy ugrásról van szó.
Kiváncsi leszek továbbá, hogy mikor alakul át a szovjet vezetés igazi modern, új, orosz gondolkodásmódú vezetéssé. Egyes jelek (mint az Északi-flottánál történt belharcok) arra utalnak, hogy ezen a téren még van hova fejlõdniük. Bár ami a harceszközök fejlesztését illeti, számomra kicsit meglepõ módon racionális döntések születtek. Egyetlen harckocsitípus, a PAK-FA esetében egyetlen vadászrepülõgép típus, egyetlen SSN (?) és SSBN típusra való törekedés. Sõt, még a Topol-M/Bulava családdá bõvítést is meglépték.
A flottát gatyába rázni érdekes mutatvány lesz, rövidtávon nem is akarnak (tudnak) mit kezdeni vele szerintem. Leszámítva azt a pár konkrét Borey-t. De az is csak a Topol-M/Bulava miatt van végülis.
Ahogy én látom most inkább a kis és közepes hajóegységekre koncentrálnak, mivel itt van a legnagyobb probléma. A régi Krivak, Grisha és Nanuchka osztályok pótlása a legégetõbb. Nagyon szép, hogy igyekeznek a hatalmas Kirov-osztályt életben tartják, sõt, talán lesz valami, és három aktív is lesz belõle, de hiába, ha a kisebb egységek terén, amelyekre úgy általánosságban valódi munka hárul békeidõben (felségvizek felügyelete) komoly hiányosságok mutatkoznak.
gazad van, Kína jelenleg minden téren több eszközt képes hadrendbe állítani, de õk most még mindig görcsölnek, hogy minden hadi kellék meglegyen a szuperhatalom státuszhoz.
Kína esetében látni azt, hogy mit akarnak, és látni az elszántságot a tetteikben (lásd még Szu-33 vásárlás). Az oroszok esetében nem látni ezt a hatamas elszántságot. Igen, igyekeznek talpra állni, de nem látni az egységes terveket, nem látni a kellõ átgondoltságot, az összeszedettséget a terveikben, a fejlesztéseikben (MFI, LFI, PAK-FA tenderek körüli hercehurca, példának okáért). Kimondva, kimondatlanul én úgy látom hogy Oroszország még mindig szenved attól a traumától, amely a Szovjetunió széthullása, és a gigászi hadi eszközzel rendelkezõ szuperhatalami katonai erõ elvesztése okozott.
A 12-re redukált SLBM értéket az Armed Forces Journal márciusi számában olvastam (webarchívumukban megvan, Trouble below az írás címe ha jól emlékszem). Az infó forrásának a tengerészeti hírszertést nevezimeg a cikk írója, miszerint módosították az ezzel a számmal kapcsolatos álláspontjukat.
... de én ezt nem misztifikálnám túl. A kínaiak nagyon keményfejüek bizonyos esetekben, és ha kézzel és lábbal kell elverekedniük magukat a célhoz, akkor kézzel és lábbal törnek utat. Lásd még kínai hordozórakéta-program.
De a makacsságukra szép példa magának a nukleáris meghajtásnak a kidolgozása is. Pl. Mao-nak kicsit felment a pumpa mikor Moszkva visszautasította anno az 50-es években a segítséget: „Akkor is nukleáris tengeralattjárókat kell építenünk, ha 10 000 évünkbe telik is.”
Mao szerencsére már nincs köztük, de ez a mentalitás azért jellemzõ úgy overall arrafelé, aláírom.
Szerintem nem misztifikálom túl, az oroszok még mindig elõrébb vannak több területen, és megfelelõ ellenszolgáltatás fejében szívesen segítenek bárkinek, ennyi, kész. Mint te is írtad. Aláírom, hogy a kínaiak már bõven nem (csak) másológépek, de bizonyos területeken még mindig a jó szomszéd segítségére szorulnak. A tengiknél maradva pl. az akusztikai teljesítmény terén. Nem féltem én a kis kínai mérnököket persze, de még van mit behozniuk. Más kérdés, hogy ilyen tempó mellett ezt "hamar" letudják.
Amúgy az oroszokkal kapcsolatosan nem elsõorban a flottára gondoltam, mert az tényleg siralmas állapotban van, hanem úgy overall. Lassan tényleg kezd úgy festeni a dolog, hogy megindulnak egy jól/jobban felszerelt professzionális(abb) haderõ felé.
A flottát gatyába rázni érdekes mutatvány lesz, rövidtávon nem is akarnak (tudnak) mit kezdeni vele szerintem. Leszámítva azt a pár konkrét Borey-t. De az is csak a Topol-M/Bulava miatt van végülis.
Igazad van, Kína jelenleg minden téren több eszközt képes hadrendbe állítani, de õk most még mindig görcsölnek, hogy minden hadi kellék meglegyen a szuperhatalom státuszhoz.
Amúgy átgondolva még1x, lehet tényleg inkább Kína az esélyesebb a 2. helyre, de én csak nem akarom leírni az oroszokat vmiért. Lehet mert pont olyan makacs fajta mint a kínai? 10-20 év múlva visszatérhetünk a témára... :)
Az háttérrõl röviden: az orosz gyártók nem szeretik, ha kihagyják õket a felújításból, ami ugye pénzt jelent. Szóval ha valaki kihagyja õket a buisness-bõl, akkor õk nem foglalkoznak az adott vevõvel többet (kvázi üzleti bosszú :)). Így jártak a románok is a MiG-29 Sniper-el kapcsolatban. :)
Szóval ha valaki ex-szovjet eszközt újít fel, akkor illendõ az oroszokat is bevonni, már ha huzamosabb tervei vannak az eszközzel. Nagyon szép és jó, ha egy izraeli vagy angol cég újítja fel mindenféle csodás eszközzel az adott harcjármûvet, de pótalkatrészeket õk nem fognak adni az eredetiek helyére, azokat továbbra is oroszországból kell megvenni...
A magyarországi harci helikopterek felújítása példát mutathat a NATO-orosz haditechnikai együttmûködésre
A NATO-orosz haditechnikai együttmûködés egyik példájaként említette a magyarországi szovjet gyártmányú katonai helikopterek felújítását az orosz állami fegyverkereskedõ cég egyik vezetõje egy moszkvai konferencián.
A magyar helikopterpark javítása, üzemidejének kitolása és modernizálása terén éppen olyan NATO-orosz üzleti együttmûködésrõl van szó, mint amilyet a brit BAe Systems képviselõje vázolt ideális sémaként - mondta Viktor Komargyin, a Rosoboronexport vezérigazgató-helyettese kedden, a NATO-orosz Tanács keretében tartott kerekasztal-fórumon.
E klasszikus séma szerint a helikopterek felújítása magyar üzemben történik, az orosz konstruktõr iroda közremûködésével, s annak a nyugati cégnek a részvételével, amelynek berendezéseit a magyar fél be akarja építeni - ecsetelte Komargyin, aki szerint minden rendben megy ebben a projektben, s kifogás, reklamáció nem merült fel.
Tavaly februárban Moszkvában magyar-orosz megállapodást írtak alá a Magyarországon szovjet licencek alapján folyó fegyvergyártás és -javítás szabályozásáról, majd az év végén az orosz fél ajánlatot tett a Mi-24-es harci helikopterek felújítására a Dunai Repülõgépgyárban.
Nincs új "szuperhelikopter" tender. Az Apache-kat toldozzák-foltozzák, úgy kb. ennyi. Ja, pardon, meg ugye jön az UH-145, az új könnyû helikopter, amely várhatóan majd váltja a Kiowa Warriorokat is.
Cifu, most hogy a komancsot eldobták, kiirtak valami új tendert a jueszéjben, az apacsok leváltására? Mert azt tudom hgy elkezdték kalapálni õket hogy legalább részben átvegye a RAH-66 feladatkörét. De nem hallottam egy új LHX kiirásról. Gondolom majd a szokásos feltételeknek kell megfelelniük :) hangsebesség feletti repülés láthatatlan módban és hasonló :))
Ha jól tudom jelenleg a legnagyobb prioritást a tengeralattjárók élvezik. 2002-2005 között mintha 14 új generációs hajót kapott a PLAN.
Ez idõ alatt kapott mintegy 30db 1000 tonna vízkiszorítás feletti felszini egységet is, korvettektõl a rombolókig (ez utóbbiakból 7db-ot). Tény, hogy a tengeralattjáró flottára nagyon ügyelnek, de nem mondanám, hogy prioritást élveznének.
Gondolom azon senki nem lepõdik meg, hogy Moszkva segíti Kínát. A Rubin tervezõiroda gondolom segít/segített ebben-abban :D Pl. a Yuan is eléggé hajaz a Kilo-ra :) Egyes amerikai források odáig is elmennek a Rubin-al kapcsolatosan, hogy a ruszkik némi technológiát átadtak a 4. generációs SSBN-jükbõl is.
Jó kérdés. Valószinüleg konkrét és megbízható választ sose fogunk kapni, talán a CIA székházában se tudja pontosan senki mi és hogyan történt és történik. A kínaiak eredetileg fõleg a másolásra építettek. Fogtak valamit, és lemásolták, majd nagy tömegben gyártották. Csakhogy aztán elkezdtek fejlõdni, és a másolt technológiák alapján fejleszteni kezdtek, továbblépni, ha úgy tetszik. Valószinû, hogy kaptak orosz segítséget, de én ezt nem misztifikálnám túl. A kínaiak nagyon keményfejüek bizonyos esetekben, és ha kézzel és lábbal kell elverekedniük magukat a célhoz, akkor kézzel és lábbal törnek utat. Lásd még kínai hordozórakéta-program.
Hmm ez talán kicsit erõs azért... Mindezt arra alapozták amúgy, hogy a Type-093 SSBN ugyanolyan elrendezésû/kialakítású rakétaindítókkal rendelkezik, mint a Borey-osztály és hogy mikor a Borey-n 16-->12 redukálódott az indítócsövek száma, a kínaiaknál is ez történt.
Ez a 12db-ra redukált JL-2 indítócsövekrõl te hol hallottál? Én eddig úgy tudtam, hogy a Type94 SSBN-ek továbbra is 16db rakétaindító tubussal rendelkeznek. Persze az is biztos, hogy az oroszoktól technológiákat vettek, hiszen a JANE's és az USNI szerint is megjelentek a 65cm-es torpedóvetõ csövek az új kínai tengókon.
Hmm ezzel többé kevésbé egyetértek, de szerintem ebbe beleszólnak majd még orosz barátaink is. Fõleg, hogy egyelõre igencsak függnek az orosz technológiától a kínaiak. Mondjuk hogy kié lesz a 2. hely attól függ, hogy az orosz gazdaság mennyire tud megerõsödni.
Hiába kezdik erõsíteni a flottájukat, gyakorlatilag a jelenlegi számokat sem tudják szinten tartani, ami a bevethetõ egységeket illeti. Tény, hogy valami elkezdõdött, de ne feledjük el, hogy jó 10-12 évig olyan leépülés ment végbe, amit szinte fel sem lehet fogni emberi ésszel. Több mint 100 nukleáris meghajtású tengó került leszerelésre, több száz hagyományos tengó, a rengeteg felszini egységrõl nem is szólva.
Ami mozgolodás most kezdõdött, az csak arra elég, hogy a valamilyen szinten azért megkezdõdjön a fejlesztés. Per pillanatban a Kínai flotta adott idõ alatt több új egységet állít rendszerbe, mint az orosz haditengerészet egésze (ugye négy flottájuk is van).
A Humvee utódja még erõsen képlékeny, külön szépsége, hogy vagy három eltérõ program fut párhuzamosan, és még van két-három, amely hasonló képességû, de speciális feladatkörû jármûrõl szól. Ejj, de jó, hogy az US ARMY az FCS esetén az egyik fõ kritériumnak a közös platformot nevezte meg. :)
Csak pár jól hangzó program:
-Joint Light Tactical Vehicle (JLTV)
-Internally Transportable Vehicle (ITV)
-Combat Tactical Vehicle (CTV)
-Reconnaissance, Surveillance, Targeting Vehicle (RST-V)
Kiváncsi leszek mi lesz ennek a vége, mert még abban sincs egységes álláspont, hogy milyen meghajtásra támaszkodjanak.
Nincs már jogi akadálya a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó cégek magánkézbe adásának, a pályázatokat decemberben kiírják – jelentette be lapunknak adott interjújában Szekeres Imre, a tárca vezetõje. Az MSZP elnökhelyettese szerint támogatják Gyurcsány Ferencet, ha a kormányfõ indul a párt elnöki posztjáért.
– A múlt heti rigai NATO-csúcsot elõkészítõ budapesti látogatásán Jaap de Hoop Scheffer, a szervezet fõtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar honvédelmi költségvetés a GDP arányában jelentõsen elmarad a szükségestõl. Ennek fényében kijelenthetõ-e, hogy a magyar kormány minden szempontból betartja a NATO-val szemben vállalt kötelezettségeit?
– A NATO fõtitkára két bejelentést tett. Azzal kezdte, hogy a magyar honvédség kiváló teljesítményt nyújt, és hozzátette, hogy a Magyar Köztársaság keveset fordít a védelemre. (Magyarország ma a GDP 1,1 százalékát költi honvédelmi célokra, a NATO 2 százalékot vár el tagjaitól. – A szerk.) Mindkét megállapítása igaz. Nekem honvédelmi miniszterként az a dolgom, hogy az adott lehetõségek között biztosítsam a magyar honvédség mûködési feltételeit. Természetesen könnyebb lenne a feladat, ha a védelmi kiadások költségvetése a mainak a duplája lenne, de az ország gazdasági helyzete ennyit enged meg. A 2007-es költségvetéshez kapcsolódó egyeztetéseken az utolsó fillérig harcoltam a tárca érdekében, de ezt nem a NATO miatt tettem, hanem azért, hogy a magyar honvédség elfogadható pénzügyi támogatáshoz jusson, amivel mindhárom feladatát – Magyarország szuverenitásának biztosítását, a katasztrófákra való felkészülést és a nemzetközi kötelezettségeket – teljesíteni tudja.
– Milyen pozitívumról tudott beszámolni a NATO-vezetésnek a 2007. évi költségvetés kapcsán?
– A kormány vállalta, hogy ha a NATO a gyors reagálású erõk vagy az Európai Unió az európai harccsoport keretében magyar alakulatot alkalmaz, akkor annak a kiadásaihoz a központi költségvetés nyújt fedezetet. Eközben pedig már ez év végéig megszüntettem minden olyan kiadást, ami nem elengedhetetlen a honvédség mûködéséhez. A 26 NATO-tagállamból ma egyébként hét felel meg az elvárásnak, igaz, Magyarország az egyik legkisebb honvédelmi büdzsével rendelkezik. A rigai csúcson a tagállamok megegyeztek, hogy meg kell állítani a védelmi kiadások csökkenését, és lehetõség szerint növelni kell azokat. Ez már új megfogalmazás a korábbi elvárásokhoz képest, és azon alapul, hogy a NATO számára a nemzeti költségvetés nagysága mellett legalább annyira fontos, hogy egy-egy tagállam kivegye részét a közös védelembõl. Ez utóbbi szempontból pedig Magyarország a legjobbak között van. A fõtitkárnak azt mondtam, hogy a Magyar Köztársaság erejéhez mérten részt vállal a közös feladatokból, és amit vállal, azt maradéktalanul teljesíti. 2007-re vonatkozóan ez egészségügyi kiürítõ helikoptereket, zászlóalj harccsoportot, a Mistral rakéták telepíthetõségét és két víztisztító egységet jelent.
– Múlt heti bejelentése szerint Afganisztánnak 20 ezer gépkarabélyt ad át a Magyar Honvédség. Ez része volt a vállalásoknak?
– Idei õszi afganisztáni látogatásomon a Karzai elnökkel folytatott tárgyaláson merült fel, hogy átadhatnánk a helyi rendõrségnek és hadseregnek olyan haditechnikai eszközöket, amelyek nálunk már nincsenek rendszerben, de számukra hasznosak lehetnek. Afganisztán demokratikus jövõje ugyanis azon is múlik, hogy képesek legyenek saját maguk gondoskodni országuk biztonságáról.
– Számos, a honvédelmi tárcát is érintõ intézmény-összevonás esetében még nem született meg a döntés. Ezek közül az egyik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendõrtiszti Fõiskola ügye.
– Az a törekvésem, hogy 2007 szeptemberében a Nemzetvédelmi Egyetem rendelkezzen egyetemi autonómiával és megfelelõ mûködési feltételekkel. Felügyeletét ebbõl következõen nem a honvédelmi, hanem az oktatási miniszternek kell ellátnia. Én támogatom az integrációt is, de errõl a kormánynak kell döntenie. A Honvédelmi Minisztérium (HM) azt tervezi, hogy a tisztek képzését az egyetemtõl szolgáltatásaként veszi meg és biztosítja annak szakmai, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételeit. Hasonló lépéseket tervezek más, korábban a HM-hez tartozó, de nem védelmi funkciót ellátó szervezetek esetében is, legyen szó a katonai ügyészségrõl és fogházról vagy a Frekvenciagazdálkodási Hivatalról, amelyeket fokozatosan átadunk a polgári közigazgatásnak.
– Egy másik, jelenleg is vizsgált összevonási „célpontot” jelent az öt nemzetbiztonsági szolgálat. Támogatja ezek funkcionális, tehát nem a civil és katonai területek szerint elkülönülõ összevonását?
– Év végéig folyik az elemzés, a kormánynak még az idén döntenie kell a kérdésben. Határozott állásponttal rendelkezem az ügyben, de ezt elõször a kormánnyal fogom ismertetni. Az ország sorsát befolyásoló elhárítási és felderítési feladatok szervezeti kérdéseirõl nem helyes a sajtón keresztül üzengetni. Helyesnek tartom azt is, hogy mielõtt a nyilvánossághoz fordulnánk, egyeztessünk az ellenzékkel.
– Nemzetbiztonsági szempontból talán kevésbé kényes téma a HM tulajdonában lévõ gazdasági társaságok privatizációja. Nyáron indult az Arzenál Elektromechanikai Zrt., a HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. és a HM Currus Gödöllõi Harcjármû-technikai Zrt. privatizációjának elõkészítése. Hol tartanak ezek az ügyek?
– Befejeztük a tõkeemeléses privatizációk jogi elõkészítését, a pályázatokat decemberben kiírjuk. A tendereket külön-külön hirdetjük meg, és a privatizációs törvény szerint megmarad az állam 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonrésze. Az alternatív megoldást jelentõ holdingvállalat kialakításával szemben így biztosíthatónak látszik a társaságok számára új piacok szerzése és a tõkebevonás.
– Vannak érdeklõdõk a cégek iránt?
– Számos hivatalos megkeresést kaptunk. Az ügyleteket szeretnénk összekapcsolni a haditechnikai fejlesztési programjainkkal, mert az lenne az optimális megoldás, ha olyan befektetõket találnánk, akik hosszú távon is a honvédség érdekeit szolgálják.
– A honvédelmi miniszterség mellett az MSZP elnökhelyettesi posztját is betölti. Számít-e rá, hogy a február végi kongresszuson többes jelölés lesz az elnöki posztra?
– Arra számítok, hogy nem. Várakozásaim szerint egy elnökjelölt lesz, mert ha az MSZP által delegált miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc indulni kíván az elnöki posztért, azt a szocialista pártban támogatni fogjuk. Természetesen nem zárható ki a többes jelölés; két évvel ezelõtt eredetileg öt elnökjelölt volt.
– Ha kap jelölést, elvállalja a jelöltséget?
– Szeretnék részt venni az MSZP vezetésében. Nagyon határozott elképzelésem van arról, hogy milyen politikát folytasson a szocialista párt, és arról is, hogy milyen szervezeti korszerûsítésre van szükség. Mindkét területen elengedhetetlen ugyanis a változás. Az új társadalmi viszonyok között új politikára van szükség. Bár tavasszal megnyertük a mozgósítási versenyt, õszre kifulladt a lendület, ezért nemcsak új politikán, hanem új szervezeti megoldásokon is gondolkozom.
Jövõre 20-21 tábornok szolgál a hadseregben, amelynek létszáma 21 700 fõ lesz - közölte a honvédelmi tárca vezetõje. Új irányítás, új szerkezet jön létre a honvédségnél, kevesebb pénzt fordítanak õrzésre és védelemre, többet fejlesztésekre. Szekeres Imre lapunknak elmondta: 2007. január 1-jétõl létrejön az összhaderõnemi parancsnokság, a fejlesztési és logisztikai ügynökség, a közgazdasági és pénzügyi ügynökség, július 1-jén pedig felállítják a honvéd egészségügyi központot. Az összhaderõnemi parancsnokság székhelye Veszprémben és Székesfehérváron lesz. A korábbi tizenkilenc hadkiegészítõ parancsnokság helyett kettõ marad, Veszprémben és Szolnokon. A nemzetközi küldetésekben való részvételen kívül NATO-kötelezettség a lokátorállomások telepítése, amelyek közül a harmadikat továbbra is a Pécs melletti Tubes-hegyen képzeli el a HM. Az errõl szóló háttértanulmányt Szekeres Imre november közepén adta át Sólyom László köztársasági elnöknek. A dokumentumot egy budapesti tervezõ, és mérnöki tanácsadó iroda készítette el környezetvédelmi mérnök, geofizikai és ökológiai szakemberek bevonásával; megállapítása szerint az új objektum a környezetben csak minimális változással járna, mivel a ma is a helyszínen mûködõ honvédségi rádiótechnikai bázis és az új radar funkciója lényegesen nem tér el egymástól. A Civilek a Mecsekért Mozgalom azonban alkalmatlannak tartotta a kijelölt helyszínt a lokátorállomás megépítésére, és helyi népszavazást kezdeményezett az ügyben; ehhez elegendõ aláírást gyûjtöttek össze - derült ki a múlt héten -, így a jövõ év elején várhatóan megtartják a szavazást.
Privatizálják a hadiipart
Még ebben a hónapban kiírja a Honvédelmi Minisztérium (HM) a tulajdonában lévõ gazdasági társaságok privatizációs pályázatait – mondta el Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Érdeklõdõkben már most sincs hiány – holott a cégekben megmarad az állam 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonrésze –, a tárca olyan befektetõket látna szívesen, akik révén az ügyleteket összekapcsolhatnák a haditechnikai fejlesztési programokkal. Utóbbiakra a NATO-tagság is kötelezi Magyarországot, amelytõl a szervezet nem veszi jó néven, hogy GDP-arányosan az egyik legkisebb honvédelmi büdzsét tudja felmutatni (igaz, azt elismeri, hogy a magyar honvédség kiváló teljesítményt nyújt).
A hadiipari társaságok részleges magánkézbe adása mellett folytatódik a honvédségi ingatlanok értékesítése – a tárca tulajdonában lévõk mellett a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI) tartozóké is –, a HM a jövõ év végéig csaknem 15 milliárd forint bevételt tervez a saját kezelésében levõk eladásából. A KVI által piacra dobni tervezett ingatlanok révén összesen csaknem 18 milliárd forint folyhat be, ezt azonban csak a Honvéd kórházra lehet majd költeni.
Lengyelország sem teljesíti azt a NATO-ajánlást, hogy bruttó hazai termékének 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra – ismerte be Radoslaw Sikorski hadügyminiszter, aki a parlamenthez fordult, hogy a jövõ évi költségvetés elfogadásakor vegye figyelembe ezt a szempontot. Állítása szerint némileg erõltetettek azok a számítások, amelyek szerint már a GDP 1,95 százalékánál tartanak, de nem kívánt nyilatkozni arról, valójában mekkora a tényleges szám. Lengyelország NATO-nagykövete azt állítja: az is csak mítosz, hogy az ország jelentõs résztvevõje a szövetség katonai akcióinak.
Jerzy Nowak szerint ebbõl a szempontból a NATO 26 tagja közül a 21. helyen áll – a közös akciókban részt vevõ 25 ezer katona közül csupán 330 a lengyel, ezért helyesli a kormány tervét, hogy jövõre mintegy ezer katonát vennének fel az afganisztáni békefenntartáshoz. A jelenlegi lengyel NATO-állománynál kisebbel csak jóval szerényebb népességû országok (Izland, Lettország, Luxemburg, Szlovákia és Szlovénia) dicsekedhetnek. Szlovákia honvédelmi kiadásai sem érik el a NATO által megkívánt szintet, mivel csupán a GDP 1,8 százalékát fordítja fegyveres erõire, de emiatt egyelõre nem érték komolyabb szemrehányások. Pozsony az idén 27,923 milliárd koronát (kb. 197 milliárd forint) szán honvédelemre, a 2007-es állami költségvetés tervezete pedig 28,528 milliárd koronával számol. Szlovákia Irakban és Afganisztánban is állomásoztat nem harcoló alakulatokat (döntõen utászokról, aknamentesítõkrõl van szó), ám Irakból a Fico-kormány rövidesen kivonja erõit. Fico a NATO legutóbbi, rigai csúcstalálkozójára sem ment el, helyette Ivan Gasparovic államfõ képviselte Szlovákiát.
Azannyát de érdekes mondatok jöttek össze, bocsi le vagyok harcolva
Cifu kínai haditengerészet mai állását összegzõ hozzászólásához:
Ha jól tudom jelenleg a legnagyobb prioritást a tengeralattjárók élvezik. 2002-2005 között mintha 14 új generációs hajót kapott a PLAN. Köztük volt a 2. generációs SSBN a Type-094 Jin elsõ példánya (errõl pl. mai napig nincs mondjuk hivatalosan megerõsített kép tudtommal :)) de a 2. generációs SSN, a Type-093 Shang 2 egysége is. Ha jól tudom utóbbibõl már 3 került átadásra, és talán egy már hadrendben is áll, de errõl szintén nincsenek konkrát infók. Mindenesetre ez a generáció csak jobb lehet az igencsak problémás 1. generációs SSN/SSBN hajóiknál, olyan amivel már számolni kell valószínûleg. Mondjuk egy Virginia széjjeltépné anélkül hogy egyáltalán, hogy a kínai észbekapna, de akkor is :)
Gondolom azon senki nem lepõdik meg, hogy Moszkva segíti Kínát. A Rubin tervezõiroda gondolom segít/segített ebben-abban :D Pl. a Yuan is eléggé hajaz a Kilo-ra :) Egyes amerikai források odáig is elmennek a Rubin-al kapcsolatosan, hogy a ruszkik némi technológiát átadtak a 4. generációs SSBN-jükbõl is. Hmm ez talán kicsit erõs azért... Mindezt arra alapozták amúgy, hogy a Type-093 SSBN ugyanolyan elrendezésû/kialakítású rakétaindítókkal rendelkezik, mint a Borey-osztály és hogy mikor a Borey-n 16-->12 redukálódott az indítócsövek száma, a kínaiaknál is ez történt.
A másik amivel biztosan foglalkoznak a kis kínai mérnökök az a levegõfüggetlen meghajtás, ami már nagyon jól bevállt a svéd és német tengeralattjárókon pl. Meg nem erõsített források szerint pl. a Yuan-osztály lehet az elsõ amit éles környezetben mûködõ AIP rendszerrel szerelhetnek fel, ha majd beindul az osztály sorozatgyártása. Mondjuk ez sem kis technológiát igényel, szóval kérdõjelezhetõ. Idõvel persze megoldják az biztos.
-----
Összességében a Kínai haderõ jelenleg rohamosan fejlõdik, noha még nincs azért azon a szinten, mint egy Japán vagy egy Amerikai haderõ. De ha így haladnak 15-20 év múlva abszolute másodikak lehetnek...
Hmm ezzel többé kevésbé egyetértek, de szerintem ebbe beleszólnak majd még orosz barátaink is. Fõleg, hogy egyelõre igencsak függnek az orosz technológiától a kínaiak. Mondjuk hogy kié lesz a 2. hely attól függ, hogy az orosz gazdaság mennyire tud megerõsödni.
Moszkva bejelentéseit célszerû fenntartással kezelni, de Putin pl. nemrég adta ki az ukázt a full-scale modernizáció beindítására. Még a végén lesz ott valami. Szóval én azt a 2. helyet egyelõre kérdésesnek tartom. Ruszkiknak idõvel egyre több zseton fog befolyni a fosszilis tüzelõaynagkészletük értékesítésébõl amit van 1-2 tippem mire fognak fordítani. A kínaiak meg lezúzzák õket elektronikában :)
Ezen lenne is mit fejleszteni, elvégre a Humwee-be egy már akkor is ~10-20 éves konstrukciójú motort raktak. Szarba meg ugye nem lehet szeget verni.
Ja, és hogy az oroszok nem adják el pénzért sem...
Ez alapjában véve nem igaz. Az oroszok szinte mindent eladnak pénzért. India nemrég két Akula II. osztályú nukleáris meghajtású vadásztengeralattjárót vásárolt tõlük, 2007-ben adják át õket. Hump.
A Tu-160-asok eladása azonban más okból nem valószinû. A stratégiai bombázógépre a fegyverzetkorlátozási egyezményekben megfogalmazott korlátozások vannak érvényben. Emlékeztetõleg az USA és Oroszország minden létezõ gazdasági és politikai erejét igénybe vette, hogy az Ukránok leszereljék, majd szétvágják a náluk maradt Tu-160-asokat. Szóval itt nem a pénz, inkább a politika az akadályozó tényezõ.
Kína:
Légierõ: modern gépeik azért akadnak. Szu-30MKK (76db), MK2 (38db) és mostmár Szu-33 (egyenlõre csak 2db) is. A J-11B (Szu-27SzK) is állítólag új radart és fedélzeti elektronikát kapott - volna. A jelek szerint a Kínaiak nem eröltetik tovább a típust, ha tippelnem kellene, már a Szu-30 vagy -33 licencgyártásán gondolkodnak. A J-10-es gépek hamarosan rendszerbe állnak, már legalább egy ezredre való gép készen van, és repkednek folyamatosan. Saját AEW&C gépet építettek. Összeségében van egy komoly kis légierejük, a nagyobbik része ugyan elavult, vagy már túlhaladott desing, de nagyon sok modern gépük van, illetve felújítják õket (a J-11-esek pl. most új orosz hajtómûveket kapnak - a J-11B-k kínai hajtómûvei a jelek szerint tehát nem váltak be). Bombázógépek terán nem állnak túl jól, alternatívaként pedig ott van a Szu-34, mint beszerezhetõ eszköz, de mivel egyenlõre ez nem került szóba, valószinüleg a Szu-30MKK-k földi támadóerejét elégségesnek vélik a kínaiak, legalábbis egyenlõre.
Szu-30MKK
A kínai légierõ gerincét még mindig a MiG-21-esen alapuló J-7 (mint a J-7G a képen) és J-8 gépek adják.
J-10-esek átadási ünnepsége
KJ-2000 AEW&C repülõgép
Hadsereg: Alapvetõen a szovjet harckocsikra épült másolatokból kiindulva már szép kis arzenált építettek össze. Itt is a probléma abból adódik, hogy van sok-sok elavult, és kis mennyiségben ugyan, de csúcsminõségû típusaik is akadnak. Megjegyzem a kínaiak szinte egyedülálló módon továbbra is fontosnak tartják az úszó-harckocsikat. Amire még nagyon ügyelnek, az a légideszant egységek. Ha jól tudom olyan 6-7 légideszant dandárjuk van jelenleg is, amelyek könnyû harckocsikkal és lövészpáncélosokkal vannak felszerelve.
Elõtérben Type-99, a háttérben Type-79 harckocsi.
Type-63A úszó harckocsi
Új kínai gumikerekes PSZH, az Európai Boxer és az Amerikai Stryker ellenpárja. A hajócsavarok alapján azonban ez úszóképes.
Type98 120mm-es HSN löveg
Haditengerészet: Nem fog senki meglepõdni, ha itt is ugyanaz a helyzet, mint a többi fegyveres erõnél: rengeteg elavult hajójuk és tengeralattjárójuk van, ehhez jön néhány orosz gyártmányú friss szerzemény (nem a legfrissebb, de attól még modern), valamint akad pár saját igazán modern egységük. Ez utóbbiak már a jelenlegi nyugati szinvonalat képviselik, köztük van az AEGIS rombolókhoz mérhetõ Type 52C légvédelmi rombolók. Ami még mókás, hogy a jelek szerint aktiválni akarják az ex-Varyag-ot, a Kuznyecov félig kész testvérhajóját. Ennek része a Szu-33-asok megvétele. A szóbeszédek szerint egy saját tervezésû repülõgép-hordozó építésének elõkészületei is jól haladnak.
Említést kell tenni a kínai tengeralattjárókról is. Kína korábban eléggé elavult technikát képviselõ orosz egységekkel, illetve a korai orosz és amerikai egységekhez hasonlítani nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal rendelkezett. Ezek nagy része most is rendszerben van, de az utóbbi idõben modern orosz hagyományos meghajtású tengeralattjárókat vásároltak, továbbá saját maguk is modern hagyományos ill. nukleáris meghajtású egységek építésén dolgoznak.
Type 52C, a kínai haditengerészet legújabb büszkesége
Kína négy 956-os típusú (NATO: Sovremenny) rombolót vásárolt az oroszoktól
Type 51, a legnépesebb kínai romboló-osztály, technikailag az 1970-es éveket képviselik (pár pár példányt már felújítottak, mint a képen is látható 166-os orrszámot viselõt)
Kettõ a nyolc 636M (NATO: Kilo) hagyományos meghajtású tengóból
Valamint a saját építésû Yuan-osztály egyik példánya
Összességében a Kínai haderõ jelenleg rohamosan fejlõdik, noha még nincs azért azon a szinten, mint egy Japán vagy egy Amerikai haderõ. De ha így haladnak 15-20 év múlva abszolute másodikak lehetnek...
Informatika és tudomány
