Bár, mindenképpen gyors és hatékony tömegoszlatás lenne. Mindenhol oszló tömegek maradnának utána... =P
Nem igaz. Az Az AMP-69 csöve 10cm-rel hosszabb mint az AMD-é.
Az AMP alkalmazott puskagránátok valóban nagyon jó teljesítményûek, de nem élessel hanem vaktölténnyel indulnak. Végül repeszgránátot NEM használunk tömegoszlatásra!
ez a "szerszám" ugye nincs renszeresítve amúgy a rendõrségnél?
érdekes amúgy...
"Az AMR-69 az AMD-65 mintájára, de sok lényeges eltéréssel készült. A fegyver hossza rövidebb, utcai és közelharcra alkalmassá tett. Csövét úgy alakították ki, hogy a puskagránátot akadálytalanul fel lehessen helyezni az elejére - az ellenséges jármûvek és tömeg megsemmisítésére - a csõszájfék kialakítása is speciálisan a csõbe mart ferde vágatokkal megoldott. Érdekessége a fegyvernek, hogy éles lõszerrel is indítható belõle a kétféle hozzá gyártott - repesz és páncéltörõ - puskagránát, tehát használatához - más hasonló fegyverrel ellentétben - nem kell az éles lõszert tartalmazó tárat kicserélni vaktöltényre."
Felülök egy repülõre. Az megy vagy 10km magasan. Az is magas nem, akkor ûrhajós vagyok?
Mikortól szólithatunk Szentatyának? :))) Mert a sok idióta újságiró meg fogja irni hogy már KÉT ûrhajósunk van a nagy "repülés" után. Mondjuk nagy figyelemmel nem követem az eseményeket, de néha bepofátlankodnak az életembe, és ekkor elcsodálkozom rajtuk. Egyébként én úgy emlékszem hogy azt mondta valahol hogy nem lesz igazi súlytalanság élménye, mert be lesz szijjazva a MiG31 D ülésébe. Erre csak akkor figyltem fel amikor leugatták Farkas Bertalant :) (aki irigy, ((szerintük)) mert nem õ lesz onnan kezdve az egyetlen magyar az ûrben):))
Anetka a jóérzésû emberek idegeire megy, nem az ûrbe.
A MiG-31D-bõl két protopéldány élpült (071 és 072 oldalszámokkal), a gépet ellátták egy különleges, felfele nézõ radarral és egy hozzá csatlakozó tûzvezetõ rendszerrel, amely megfelelõ emelkedési pályára vezeti a gépet a mûhold-elhárító rakéta indításához, és a szárnyak végére nagy méretû stabilizálólapok kerültek. Ezekre azért volt szükség, mert a gép manõverezõképessége túl jó volt, ergo a stabilitása kevésbé jó az adott feladathoz, a stabilizátorokkal a gép viselkedése sokkal nyugodtabb, stabilabb lett. A törzs alá lehetett függeszteni egy nagy méretû rakétát (sajnos konkrét típusjelzést nem tudok), amelyel a célpont mûholdat el lehet pusztítani.
A MiG-31D program az 1990-es évek elején csipkerózsika álomba merült, mivel nem volt pénz rá. Az 1990-es évek közepétõl újra elõvették õket elméletben, mégpedig azon célból, hogy a törzs alól kis méretû hordozórakétát lehetne indítani, amelyel cirka 100kg-os mikromûholdakat lehet Föld körüli pályára állítani. Az elv egyszerû: a hordozórakéták leginkább a légkör alsó, sûrû részén "szenvednek", mivel nagy a légellenállás, ha a rakétát a ritkább légrégetekbõl indítják, 15-20km magasból, akkor sokkal kisebb hordozórakéta is elég lehet. A program csigalassan haladt, mivel nem volt befektetõ, de 2005-ben a Kazah és az Orosz cégek összefogtak a megvalósításra. Ez egy "Ishim" nevû hordozórakétát takar, amely legfeljebb 160kg-nyi hasznos terhet állíthat 200km-es LEO pályára.
A MiG-31D max. repülési magassága 20600 méter, parabola pályán képes lehet lendületbõl feljutni talán 27-30 ezer méterre (csak becslés), de ennél magasabbra aligha. Az Anettka által emlegetett 50km-tõl ez elég messze van.
A világûr határa függõen az értelmezéstõl 83 vagy 100km-es magasság a tengerszinttõl.
Konluzió:
1.: Anettka a MiG-31D hátsó ülésén akkor lesz ûrhajós, amikor engem a Szent Péter bazilikában pápává avatnak.
2.: Ha esetleg magyarázatot próbáluk keresni, akkor az 50km-es magasság talán elérhetõ úgy, hogy a MiG-31-esre gyorsítórakétákat szerelnek, és ezzel emelkedhet fel a gép.
3.: Esetleg a törzs alá függeszthetõ hordozórakétára szerelnek egy kis kapszulát, amelybe ha szûkösen is, de elfér egy ember. 160kg LEO tömeg akár 200-300kg-ot is jelenthet ûrugrás terén, ez pedig elég lehet egy megfelelõ kapszulának már, amely képes megóvni a benne ülõt, és biztonságosan visszajuttatni a felszínre.
A 2.-es és 3.-as pontal annyi a probléma, hogy ezzel kapcsolatban megerõsítésként semmit sem találtam a neten...
Itt az ideje ennyi komolyság után egy kis bulvárnak :)) Anettka nemsokára repül, a zûrbe egy MiG-31D-vel. Szerinte. Olvasgattam a neten ezt azt errõl az altipusról, pl hogy õ volt az orosz mûholdelháritó rakéta hordozója, meg ezt azt akarnak kilõni a hasa alól az ûrbe (Anettkát :) De sehol nem látom azokat a teljesitményadatokat hogy hogyan "siklik fel" (sic) 50 kilométer magasra. (ami még nem a zûr de mindegy) Ja meg szép képeket is láttam róla (Szép képek csak a MiGrõl vannak, és nem a hõsnõnkrõl:)) Esetleg Cifu ha lenne idõd megszánni, két holdutazás tagadás cáfolás között adhatnál támpontot .... :)
Hülyeség ez a lejárt szavatosság. Az csak jó neked, mert a lejárt szavatosság az jelenti, hogy valószinûleg csökkent a hatása, ezért röhejes a hírtévé igehirdetése lejárt gázról a CN gáz az nem krémes, hogy gond lenne a lejárt szavatoság, Az csak a rendõrnek gond lásd TV székház.
Ráadásul tuti, hogy nem paprikát kaptál. Az csak akkor kaphattál, ha kannás kiszerelésbõl személyesen neked csapolta a rendõr, annál meg csak több eszed volt, hogy olyan közel menjél a balhéhoz.
Ami belélegeztél az valószinûleg CN volt. A könygázokról tudni kell, hogy un. paraszimpatikus izgatók. kis mennyiség sírás, nagyobb menyiség hányás, még nagyobb mennyiség futkározás.
AIFV, aka YPR-765. Az M113 továbbfejlesztett változata, átmenet a Bradley-hez. Az amerikaiak nem rendszeresítették, viszont a szövetségesek számára elérhetõvé tették. Erre alapul a KIFV is.
Amennyire tudom, és a Kaliber valamelyik számában cikkeztek errõl, az AK-47 tenderen a szovjetek egy bullpup fegyvert is beneveztek, de az AK-47 nyert, mert megbízhatóbb, egyszerûbben kezelhetõ fegyver volt. Késõbb az úújabb tenderen, amin az AK-47 bevezetése óta megszerzett tapasztalatokat akarták összegezni, szintén indult a bullpup változat, immár a Király-féle zárolással, megbízható mûködéssel, de a szovjet hadsereg addigra annyira megszerette az AK -47-est, hogy végül is az AKM lett a befutó.
A DCN egy koncepciótervet vitt csak el az Euronaval-ra, de a hajótest méretarányos modelljeivel már folynak a tesztek, és a számítógépes tervezés és tesztelés is elõrehaladott állapotban van. Per pillanat nincs megrendelés a hajóra, a DCN azonban azért is vitte el a kiállításra, hogy a potenciális vásárlóknak megmutassa. A franciák ugyanakkor elég magabiztosak lehetnek. A La Fayette a hadihajók piacán elég sikeres egység, a Francia Haditengerészet négyet rendelt belõle, Tajvan egy ASW (tengeralattjáró-vadász) célra felkészített változatból vásárolt hat példányt, ez a Kang Ding-osztály. Szaud-Arábia légvédelmi verzióból vásárolt három példányt, Szingapúr által megrendelt hat egységbõl álló Project Delta-osztály pedig a La Fayette kisebb méretû változata.
Az elsõ két Tajvani Kang-Ding osztályba tartozó fregatt
A franciák új üdvöskéje, az elsõ rendszerbe állt 'lopakodó' hadihajó, a La Fayette utódja. 5600 tonnás vízkiszorítás, 145 méter hosszú, 30 csomós csúcssebességû trimaran (háromtörzsû) hajó. A fegyverzete 48db VLS indító légi, vizi és szárazföldi célok elleni rakéták és robotrepülõgépek számára, egy helikopter és három pilóta nélküli helikopter v. repülõgép - és egy meglepetés, egy toronyban három 155mm-es löveg. Azt hiszem talán az 1960-as években készült utoljára olyan hadihajó, amelynek egy tornyában három nagyobb löveg volt elhelyezve, azóta legfeljebb kettõ, de általában csak egy löveg van egy toronyban.
Érdekes még a belsõ berendezése is. A francia tervezõk valószinüleg Star Trek fanok, a híd tiszta Star Trek, a taktikai szoba is erõsen arra emlékeztet. :)
S1000
Másik érdekesség: orosz-olasz együttmûködés. Az orosz Rubin tengeralattjáró-tervezõiroda és az olasz Fincantieri között. Az S1000 nevû program fõleg a harmadik világ országaiba szánja 1000 tonna vízkiszorítású, modern üzemanyagcellás energiaforrással ellátott tengeralattjáróját, amely olasz Black Shark nehéztorpedókat és orosz Club-S szárazföldi célok elleni robotrepülõgépeket is vihet magával. A tengeralattjáró 56 méter hosszú, 14 csomó a végsebessége és képes akár 12 fõnyi diverzáns alakulatot is a part közelébe juttatni.
Csak a képek alapján én azt feltételezem, hogy csõ szájába lehetett dugva az utolsó képen látott eszköz (talán kalibrációs céllal, hogy a távcsövet beállítsák?). Valamiért így lõttek vele, és a csõ széthasadt. A fegyver javára kell írni, hogy a jelek szerint a zárdugattyúnál semmiféle visszahatást nem történt, ha ott enged el ugyanis az anyag, akkor a lövõ igencsak rosszul járhatott volna (ettõl függetlenül valószinüleg így is elég kellemetlen élmény lehetett).
Ezekre nem tudom a választ.Igazából nem azt láttam ahogy történik,hanem a vadász a vámon mutatta be a trófeáit meg a fegyvereit és ott volt egy ilyen puska.
Elképzelésbõl mindig van eszement. Csak amikor oda kerül a dolog, hogy megvalósíthatónak is kell lennie, akkor azért erõteljes szelídülésen mennek keresztül ezek a tervek (a Tomcat esetén is vagy 300 különféle elképzelés közül lett kiválasztva a Design 303E). Abban valóban igazad van, hogy a korai ATF tervek között volt nem egy kacsa elrendezésû.
A V-vezérsík azárt egy kipróbált és mondhatni bevált elképzelés (Fouga Magister és F-117A a legismertebb ilyen típusok ha nem tévedek). Alapvetõen nem változtat a korményfelületek elhelyezkedésén.
Igen, a PAC (Patriot Advanced Capability) egy, a Patriot légvédelmi rakétarendszer képességeinek kibõvítésére szánt csomag. 1991-ben mutatkozott be a PAC-2, amelynek eredményeirõl már párszór volt szó e topicban. Maradjunk annyiban, hogy nem igazán volt jó arra, hogy elkapja a SCUD-okat. Idõközben a fejlesztés több fordulatott is vett, elõször a PAC-2-õt javítgatták és végül a legújabb rendszer a PAC-3, amely komoly újítást is hozott: egy új, a régi Patriot MIM-104 rakétával kb. megegyezõ hosszúságú, de sokkal kisebb átmérõjû rakétát. Ezzel a rakétával a 30km-es távolságra lévõ, max. 15km-es magasságban lévõ ballisztikus rakétákkat is el lehet elvileg pusztítani, és szemben a régi Patriot rakétákkal, ez nem repeszhatással semmisítette meg a célpontot, hanem közvetlen találattal. A PAC-3 a beérkezõ célok elfogására képes csak ezen távon belül.
Nem. A PAC-3 tesztlövészetei noha korábban igéretesnek tüntek, pocsék eredményekkel zárultak 2002-ben. Négy teszt volt, ebbõl három teljes kudarc, egy pedig elvileg elfogta a célt, gyakorlatilag nem pusztította el, tehát szintén kudarc. 2002 végén mégis rendszerbe állt a PAC-3.
Nem feltétlen. Sok kritika van az irányába, mert a haditengerészet SM-3 rakétája sokkal jobban szerepelt, ráadásul olcsóbb is, mint a PAC-3. A PAC-3 egyetlen rakétája jelenleg 3,5 millió $-t kóstál, az AEGIS légvédelmi rendszerrel már rendelkezõ hadihajók átalakítása az SM-3 BMD rendszerhez, 8db rakétával valamivel 20 millió dollár felett van (nagyságrendileg 22-23 millió). Ehhez már csak azt kell hozzátenni, hogy az SM-3 nem csak a beérkezõ robbanófejet ill. rakétát képes megsemmisíteni, hanem a rövidtávú rakétákat a középsõ pályaszakaszban is, lévén az SM-3 képes akár a 160km magasan repülõ célok elfogására is - és alacsonyabban repülõ célok esetén a hatótávolsága eléri az 500km-et. Japán mellesleg már el is kezdte az SM-3 beüzemelését a Kongo-osztályú AEGIS rombolóin. Nem kell ecsetelni mennyivel ésszerrûbb a repülési fázis középsõ részében megpróbálni megsemmisíteni a támadó rakétát, semmit a beérkezõ fázisban.
Nono, azért tegyük hozzá, hogy az ATF tenderre is készültek különféle vadóc tervek. Csak azok nem kerültek be a végsõ leosztásba. Amúgy az ATF tender esetén a Northrop YF-23-asa abból a szempontból egyedi volt, hogy kombinált vízszintes/függõleges vezérsíkként is funkcionáló V elrendezésû vezérsíkokat alkalmaztak.
Korai McDonnell ATF tervezet
Korai McDonnell ATF tervezet
Korai Lockheed ATF tervezet
Boeing ATF tervezet
Szerintem az elbírálásnál lehetett esetleg egy kis "súgás", hogy nincs sok esélye a nem hagyományos elrendezésû vadászgépeknek, mert a légierõ vezetése nem rajong ezekért.
A gépkarabélyoknál azért a helyzet egy kicsit más. A Bull-pup az 1970-es, 80-as évek slágere lett (L85, FaMAS és végül az AUG). Az oroszok is csináltak Bull-pup fegyvereket, de nem nyerték meg az illetékes elvtársak tetszését. Viszont érdemes megnézni, hogy mégis kik csinálnak Bull-pup fegyvereket? Kijöttek az osztrákok az AUG-al, a franciák a FaMAS-al, az angolok az L85-el, majd nagy csönd. A régi motorosok, mint a németek, a svédek, svájciak, ezt a témát kihagyták. A belgák is csak nagyon nehezen engedtek, de végül kijöttek az FN F2000-el. Az amerikaiak nem engedtek a csábításnak, és az oroszok sem (a Tulai gyár (akinek mond valami: TOZ -> Tulai Fegyvergyártó Vállalat) kihozta a Groza-t, de az egy szörnyszülött, és a kutyának sem kell. A kínaiak, szingapúriak, sõt, az izraeliek is megcsinálták a saját bull-pup fegyverüket, de ezek inkább az AUG farhullámain lovagolnak (szerintem).
A fegyver egyébként, amirõl Punker említett, a fent említett Groza: ez egy érdekes próbálkozás a TOZ részérõl, hogy valahogy fellovagolja magát a fegyverpiacon. Nem misztifikálták túl a dolgot, fogták a jól ismert AK rendszert, az elsütõrendszert a tár elé helyezték át, és gyakorlatilag készen is voltak. Nem szórakoztak olyasmivel, hogy jobb v. ball kezes lövésznek átalakítási lehetõség, vagy hasonló. Miután az alap verzió nem volt túl sikeres (ie.: még mutatóba se vitték), ezért csináltak belõle egy, az AUG-hoz hasonló moduláris rendszert különféle hosszúságú csövekkel és szerelékekkel (távcsõ, hangtompitó, gránátvetõ, stb.), meg kifejlesztettek egy 9x39-es lõszert hozzá. Állítólag az egyik orosz belügyi erõ rendszeresítette, de képet még nem láttam olyanról, hogy ilyen fegyverrel legyen felszerelve valamelyik egység.
"A japán védelmi minisztérium azt tervezte, hogy elfogó rakétaütegeket telepít négy katonai támaszpontra 2010-ig bezárólag, áll a Nihon Kezai Simbun címû japán gazdasági napilapban. Ennek keretében jövõ márciusig rendszerbe állítanának amerikai Patriot Advanced Capability 3 (PAC 3) típusú, föld-levegõ rakétákat Tokiótól észak-nyugatra. Az Egyesült Államok azonban a lap szerint úgy véli, hogy egy külön PAC 3-üteg szükséges a fõváros védelmére is. A lap úgy tudja, hogy Washington nemhivatalosan tájékoztatta szövetségesét, hogy PAC-3 rakétákat tervez felszerelni a Tokiótól nyugatra fekvõ Jokota légi, és a déli Jokoszuka tengeri bázison. Japán nem titkolja aggodalmát az észak-koreai fegyverkezéssel szemben, amelynek keretében elõbb július 5-én Phenjan hét rakétakísérletet hajtott végre, köztük egyet a 6700 kilométeres hatótávolságú Taepodong-2-vel, majd pedig október 9-én atomkísérletet jelentett be."
a 3. generációs rendszer már hatékony is?
volt itt egyszer 1 vita elõnyrõl és hátrányról, részemrõl H&K G-s család azt csókolom :)
Kezdünk arrafelé haladni a gépkarabélyokkal, ahol a '90-es években a vadászrepülõkkel. Akkor ugye Európában népszerû volt az a nézet, hogy egy vadászgép korszerûségét egyszerû megállapítani: rá kell nézni felûlrõl. Azaz ami kacsaelrendezésû az korszerû, ami hagyományos az elavult. Apró homokszem a gépezetben, hogy az akkori egyetlen valóban generációs ugrást jelentõ típusra kiírt ATF pályázatra mindegyik cég alapvetõen hagyományos elrendezésû tervet adott be.
Most ott tartunk, hogy divatosan csak azt a gépkarabélyt tekintik korszerûnek, amelyik bullpup felépítésû.
Például ilyet nem látni viszont az AMP-69 meg végkép nem értem mit keres egyA könnyfakasztó gránát és a gumilövedék mûködése és hatása címû cikkben.Szerintem egyszer se használták rendõreink tömegoszlatásra.Viszont érdekes megtudni,hogy A fegyvert a Magyar Néphadsereg 1974. augusztus 2-án, míg a Belügyminisztérium 1975-ben rendszeresítette.Ez miattam igaz lehet de eddig úgy tudtam a munkásõrség rendszeresítette.
"Újabb imázst nemrég kapott a fegyver bullpup változata, melynél a tárat a tusba helyezték el a tervezõk. A fegyver markentingesei nagy jövõt jósolnak ennek a változatnak is."
"A gumilövedékes puskásokat elvileg az ék mögött, jármûvön kell elhelyezni, hogy a felfegyverkezett személyekre tüzeljenek az ék fölött, nem pedig elõtte szaladgálva. "És nem duplacsövûvel, mint csõszök a szõlõben", hanem minium 10-12 lövés leadására alkalmas ismétlõfegyverekkel."
Rohadjak meg, mondtam is magamban ez gyanúsan airsoft fegyónak tûnik az átlátszó tár miatt :D
Keressetek rá google-n a "g36c airsoft" szavakra és nézzétek meg a képeknél, hogy mindegyiken "ugyanaddig van töltve" a tár. Persze airsoft fegyón az csak díszítés. Meg ahogy számoltam a videon csak 20-22 golyó van a tárban, ha meg igazi miért nem töltötték meg teljesen? :)
A Militaryphotos fóruma szerint a lenti videóban a katona airsoft G36C-vel pózol. ^^
A (Cseh)Szlovákok nem AK-t használnak, hanem Vz.58-at, ez külsõre nagyon hasonlít az AKM-47-re, de belül eléggé eltér tõle. Ez az egyetlen ékzáras gépkarabély a világon. Nagyon korrekt, precíz kis fegyver. És nem, nem lottón nyertek, továbbra is Vz.58-asokat használnak, "csak" náluk a katonai fejlesztések egy kicsivel komolyabb hangsúlyt kapnak, így ilyesmire is jut pénz, hogy nekiálljanak a saját digitalizált gyalogsági programjunak, többek között:
Vz.58 "pimp", vagyis a Vz.58 modernizált változata, szereléksinekkel, sõt, M4-es váltámasszal.
(ez persze csak hasonló látvány, mint a mi Szép-féle tuningolt AMD gépkarabélyunk, nincs rendszeresítve)
Aligator páncélzott terepjáró (ezt viszont rendszeresítették)
Felújított Mi-17M kutató-mentõ helikopter keresõfényszóróval és infravörös kamerával
T-72M2 Moderma, egy T-72 upgradecsomag, erõsebb motor, éjjelátóval ellátott tûzvezetõ rendszer, reaktív páncélzat és plusz egy 30mm-es gépágyú.
Informatika és tudomány
