Olyannyira, hogy amikor az 1990-es évek közepén egy ex-keletnémet T-72-esre felszerelt Kontakt-5-öst teszteltek Németországban, kiderült, hogy az szinte sérthetettlen az akkori szabvány amerikai 120mm-es pct. nyíllövedék számára. Azóta hasonló reaktív páncélzatok jelentek meg pl. a cseh és szlovák harckocsikon, a kínaiaknál, stb.
Az egész lényege az, hogy ezek az un. "nehéz" reaktív páncélmodulokban nehéz fémlemezek mozdulnak el a becsapódásra bizonyos szögben, így gyakorlatilag keresztirányú nyíróerõt fejt ki a lövedéktestre, és ez, valamint a rézsútosan mozgó lemezek állítják meg. Lent említettem a T-90SzA esetén a Relikt reaktív páncélzatot (ERA-t), ha igaz, amít állítanak róla, akkor bizony az azzal felszerelt harckocsinak nem igazán kell a mozgékonyságra hagyatkoznia túlélés szempontjából.
És a Kontakt-5 mennyire hatékony védelmet biztosít a kinetikai energiájú lõszerek (wolframkarbid, kimerült uránium) ellen? Szvsz az oroszok még mindíg a mozgékonyságot preferálják a védelem rovására.
Annyi kiegészítés, hogy kicsi az esélye annak, hogy a rakétagránát gyújtója pont a rácsot találja el, inkább a rács "közre fogja" a fejet (ha megnézed, a rács sûrûsége pont ezt szolgálja), és így az nem éri el a testet, nem robban tehát fel.
Hm, nézzük ki a világ három legnagyobb fegyverexportõre: USA, Oroszország, Kína. Valóban reálisnak tûnik a az elõterjesztés elfogadása ás késöbb a szigorú betartása :))
1. most reggel 7tõl 8ig volt a discoveryn egy tank vs. anti tank film, délután egykor ismétlik, érdemes belenézni.
2. Rekordszinten a hadikiadások
Az elõzetes becslések szerint az idén 1060 milliárd dollárra rúgnak a világ hadikiadásai, ami azt jelenti, hogy 2006-ban annyit költenek fegyverekre, mint amennyit eddig még soha – derül ki az Oxfam segélyszervezet jelentésébõl, amely a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adataira épül.
A szakértõk rámutatnak, hogy eddig az 1988-as év tartotta a rekordot, a hidegháború utolsó évében ugyanis a világ kormányainak katonai kiadásai összesen 1030 milliárd dollárt tettek ki. A kiadások a Szovjetunió összeomlása után egy ideig csökkentek, de 1999 óta folyamatos az emelkedés. Az Oxfam kiemeli, hogy a hadikiadások leginkább az Egyesült Államokban és a közel-keleti országokban nõttek, de jelentõs emelkedést lehet megfigyelni egyes kifejezetten szegény afrikai országokban is.
A jelentés aktualitását az adja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a jövõ hónapban kezd tárgyalásokat egy olyan elõterjesztésrõl, amely megtiltaná a fegyverexportot azokba az országokba, ahol tömeggyilkosságokat követnek el, nem tisztelik az emberi jogokat, illetve nem tartják be ENSZ-határozatokat. A nemzetközi szerzõdéstervezetben egyértelmûen meg lenne határozva, hogy milyen feltételek fennállása esetén tilos fegyvereket szállítani.
Nem, robban fel ez a lényeg. Ha robban akkor ugyanúgy át üti, mondjuk Striker oldalát. Mivel az RPG csúcs gyújtású ha nem taláj telibe a rácsot akkor a a gyujtó a rács réseibe megy a gránát teste, pedig roncsolódik, szétszakad a rácsokon. Erre olyan 60-70% esély van. Ezért nem véd a modern köpenygyújtású rakétáktól, de sajnos még ez sincs a magyar BTR-eken Afganisztánban.
Az RPG-k kumulatív sugara ellen. Már a rácsnak ütközve felrobban a robbanófej és nem, vagy csak kis mértékben éri el a páncélzatot a kumulatív sugár, ami megolvaszthatná.
már láttam 1pár képen, a grillrács "páncélzat" mi ellen véd ?
A hír kicsit más olvasatban: az US ARMY elvetette a Thropy APS rendszeresítését. A háttérben több indok is megbújik, az egyik az, hogy a grillrács páncélzat, ill. a Bradley-kra szerelt ERA-k elég hatékonynak bizonyult irakban. A másik, hogy jópár millió dollárt ráköltöttek a saját aktív védelmi rendszereik kifejlesztésére, ami ugye kidobott pénz, ha most egyszerûen megvesznek izraelbõl egy ilyen rendszert (a lobbyról nem is beszélve).
Az oroszok tényleg nem akarnak a Leopard-2-höz vagy a Challanger-2-höz hasonló nagy tömegû harckocsit, de nem hiszem, hogy a meghajtás a probléma e téren. Amúgy ez az érv ott hibádzik, hogy at M1 és az M1A2SEP között csaknem tíz tonnát hízott az Abrams is (a TUSK csomag még vagy két tonnát rá fog tenni erre), mégis ugyanaz az 1500 lóerõs erõforrás mozgatja, így a tömeg/teljesítmény aránya hasonlóan alacsony, mint a T-90-esé.
Ami a tûzerõ-mozgékonyság-védelem szentháromságot illeti, szerintem az oroszok egyszerûen másképpen közelítették meg a problémát. Az Abrams/Challenger/Leopard széria a hagyományos védelemre esküszik, az oroszok viszont a reaktív páncélzatra. A Kontakt-5 kb. olyan hatékony védelmet nyújt egy T-90-esnek, mint amivel egy Challenger-2 rendelkezik.
Érdekes hírt találtam: Az amerikai hadsereg nem tervezi aktív védelmi rendszerek alkalmazását irakban. Egyrészt a támadások 85%-kát kitevõ IED-ek ellen nem véd, másrészt az RPG ellen elegendõ védelemnek tekintik a meglévõ "ketreceket" ill. a felszerelendõ ERA-kat. A Strykerre már állítólag jövõ hónapban megkezdik az ERA felszerelését, az M1 Abramsekre viszont csak jõvõ júniusban.
Bocs az ekezetek hianyaert, de Londonban elek egy ideje es ugye az angol bil.
Tudom, valthatok magyarra is de meg nem volt idom alk.filcel osszefirkalni a billentyuzetemet. :)
Nem agalok! :)
Csak sokan neincsenek tisztaban a dolgokkal. Ld. alant.
Csak arra probaltam ravilagitani, hogy az elsolepcsos hk. az a t64/t80 vonal volt. Az ido valoban nem allt meg a fejlesztes folyamatos. Mai szemmel ( 2006 ) az alap M1 sem olyan nagy szam ( pl. 105 mm ).
De igazsag szerint a hk. kerdest is fegyferrendszerben kell nezni mint mindent. Olyan nincs hogy 1 tank vs. 1 tank. Hadrafoghatosag, kikepzetseg, harceljaras, tervezes/hadvezetes, es a legfontosabb a befektett anyag/energia es a hatekonysag aranya. WW2 Tigris vs. t43/ Sherman. A nagytomegben olcson gyarthato hk. bedaraltak barmilyen elitt SS pancelos hadosztalyt. De mint minden ez is nagyon bonyolult kerdes. Van aki azt mondja hogy az oroszok nem tudnak gyartani 1500 loeros hajtomuvet ami kellene egy 65-70 tonnas tomeghez. Valahol viszont azt olvastam hogy az oroszok azert nem gyartottak 50 tonna folotti hk.-t mert az ottani terepviszonyok, utak, vasutak, hidak allapota nem engedte ezt meg nekik. Bonyolult dolgok ezek. Talan meg az hogy ok a tuzero-mozgekonysagra tettek a nyugatiak meg a vedetseg-tuzerore ( ld. vedetseg-tuzero-mozgekonysag szentharomsaga ).
T-62
A T-54/55 utóda, bizonyos elemei onnan származnak (mint a motor például), megjelenik a simacsövû löveg, de ez még csak 115mm-es. A sima csõ által a fõ páncélelhárít fegyvere a szárnystabilizált nyillövedék lett. Ez volt a szovjet erõk fõ harckocsija a T-64 és a T-72 megjelenéséig.
T-64
Az akkori kor technológiáját figyelembe véve legfejlettebb jármûvet akartak kiadni a szovjet mérnökök. A páncélzata már szendvics szerkezetû volt, a fõ fegyvere egy 125mm-es simacsövû löveg lett, ami kapott egy automata töltõberendezést, így a személyzet létszáma három fõre csökkent. A T-64 a szovjet csapatok elit jármûve lett, nem váltotta ki a T-62-õt (és késõbb a T-72 sem ezt váltotta ki), hanem mellette jelent meg, aféle csúcsragadozóként. A T-64 (és késõbb a T-80) kapta meg mindig elõször a legújabb fejlesztéseket, úgy mint a lövegcsõbõl indítható pct. rakétát, a reaktív páncélzatot és így tovább, a tömegtípusok (mint a T-55, T-62 vagy a T-72) csak utána.
T-72
A T-72 a T-62 utódja lett, a páncélzata, a tûzvezetõ rendszere, de még az automata töltõberendezése is egyszerûbb kivitele volt a T-64-esnél, ergo olcsóbb is. Ez lett a varsói szerzõdés és a szovjetbarát államok fõ harckocsija.
T-80
A T-64 utódja a csúcstechnika terén. Fejlettebb minden téren a T-72-höz képest (páncélzat, tûzvezetõ rendszer, rádiók, stb.). A megfelelõ tömeg/teljesítmény arány miatt az amerikaiakat majmolva gázturbinát kapott. A T-64 és a T-80 kapta meg mindig a legújabb fejlesztéseket elõször. A T-80 achilles sarka a gázturbina lett, megbízhatattlan volt (csecsenföldön egy T-80-asokból álló egység egy egész egyszerûen lerobbant, amitõl kissé kiborult a támadásért felelõs orosz tábornok), rengeteget evett, és sok karbantartást igényelt. A megoldás a T-80UD lett, amely újra diesel-motort kapott. A szovjetunió felbomlása után a T-80 fejlesztése kettészakadt, az ukránok kifejlesztették a T-84-et (diesel-motorral), az oroszok pedig a T-80UM-et, amihez új, megbízhatóbb gázturbinát, vagy diesel-motort is adtak volna. De a kutya nem vette... (a pakisztániak vásároltak az ukránoktól T-80UD-ket)
T-90
Eredetileg a T-72BM továbbfejlesztése, de az új név szükséges volt, mivel a T-72 nevet összekötötte a köztudat a sivatagban lángoló, tehetettlen, esélytelen ócskavasakkal. A test és a meghajtás a T-72-bõl származik, az automata töltõberendezéssel együtt, de új tornyot kapott, és felszerelték a T-80-ban használt tûzvezetõ rendszerekkel és elhárító rendszerekkel (Shtora-1). A végeredmény egy, a T-80-nál olcsóbb, megbízhatóbb harcjármû, ami harcérték terén nem volt sokkal rosszabb annál.
Gázturbina: Az 1960-as években a gázturbina feltünt, mint lehetséges erõforrás. Elõnye, hogy kompakt méretû, de rendkívûl nagy teljesítményû lehet, hátránya, hogy a fogyasztása bõdületesen nagy a diesel-motorokhoz képest, és mûködés közben sokkal több hõt termel, ami egyfelõl felderíthetõség, másfelõl a környezõ katonákra veszélyes (ie.: az M1 Abrams mögé alaphelyzetben nem állhatot a gyalogos fedezékként használva a harckocsit, mivel a gázturbina forró égésterméke rövid úton ropogósra sütötte volna). Ami azt illeti, az Abrams-ot elég sok kritika éri a gázturbinái miatt, fõleg a fogyasztása a karbantartás igénye miatt. Ez utóbbi nem elhanyagolható, hiszen egy Abrams átlagosan 4-5 liter üzemanyagot kér egy kilométerre (egen, 100km-en bizony 400 liter), ami cirka háromszorosa-négyszerese egy diesel-motorénak. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az alap Abrams-eknek nincs kisegítõ áramforrásuk, tehát a gázturbinának akkor is mennie kell, ha a jármû áll, de a berendezéseknek áram kell (vagyis ekkor is cirka 37 litert eszik óránként). Az iraki tapasztalatok szerint 300 gallon (~1100 liter) a fogyasztása 8 óránként.
Akkor segítenél tisztázni pár dolgot valamit? A T-62 vagy a T-72-es alaptípus képviselt nagyobb harcászati erõt még régen?
A T-80-as akkor most ugyrbár nagyobb mennyiségben sehol sincs rendszerben? Mindegyik gázturbiáns a T-80-ból? Azzal mi a baj? Abrams-nél nagyon bevált. Mi a difi a T-72 és és T-80 között?
A T-90 miben mutat túl ezeken?
A T-80 szériát nem tudják igazán eladni, a saját hadseregük sem veszi meg (még Diesel-motorral sem). A T-90 esetében az alváz és az automata töltõberendezés az, ami a T-72-bõl maradt, a torony és a beleépített cuccok viszont már a T-80UM szintjén is túlmutatnak (a T-80UM viszont nem került rendszerbe). Az oroszok döntöttek, T-90-eseket vásárolnak és a jelek szerint a piac is: az elhanyagolható méretû Koreai és Ciprusi üzlet óta egy darab T-80 szériapéldány sem készült orosz üzemben, csak Ukrajnában. Ellenben a T-90 sikeresnek bizonyult, veszi India, veszi Algéria, és még Venezuela is.
Ja. A T90 akkor is csak egy T72 marad ha akarmilyen hobelebancot akasztanak ra. Jobb lessz mint a T72, de tisztazzuk a szovjet/orosz alaptank az a t64/t80 vonal, minden zsakutcajaval ( ld. gazturbina ) egyutt. A T72 alapvetoen exportra a VSZ tagalamainak meg a barati orszagoknak keszult. Az SZU elsolepcsos csapatoknal max. celanyag lehetett.
Hello!
Ma voltam itt:
http://www.londonsoldier.com/whattosee.htm
A Challenger 2 sincs jobban kidolgozva. Vas vas hatan. Mondjuk nagyobnak gondoltam a maga tobb mint 60 tonnajaval. Egy viszonylag kibelezett bemutatopeldenyba lehetett beulni. A motor nem jart, az elektronika nema sotetsegben. Volt mellette egy ovi szinvonalu szimulator. A kontrolel jo volt de a program nagyon gaz volt.
Volt a kezemben SA 80. Eleg jol kezre alt, mint minden bull-up. Nem tunt tul neheznek, az optikai iranyzek igen hasznosnak tunt. Lagalabb is ott nyugodt korulmenyek kozott, tiszta allapotban.
Az M249 viszont elsore nehezemre esett, de lehet hogy csak azert mert olyan kicsi. Egy suru kismalac.
L96 : Viszonylag konnyu, jo fogassal, sima zarmozgas.Preciz darab. Egy bokorember vigyazta. Nagyon kesseges volt.
Az AW50 mar egy nagyobb diszno. A tuzszereszek satranal volt, gondolom amivel nem akarnak/birnak babralni azt szetlovik.
Ami meg volt : M270 MRLS, SA.341 Gazelle, Striker CVRT, MCV-80 Warrior , Scimitar , AS90 155 mm ( na ez viszont nagyobb volt mint gondoltam, egy k.... nagy diovero )
Javelin ( itt allt egy csomo gyerek nem volt kedven kivarni, de jo vastag )
Jo volt az egesz de semmi extra. Pl. SAS vagy SBS bemutato vagy valami ilyesmi.
Ps.: Kepek nincsenek mert otthon felejtettem a gepemet. En marha.
T-90CA (T-90SzA?):
Ami figyelmet érdemel: Relikt reaktív páncélzat (állítólag 1,5x hatékonyabb, mint a Kontakt-5 volt, ha igaz, akkor mellel leveszi bármelyik nyugati pct. lövedéket), úgy tûzvezetõ rendszer az irányzónak, hõképes éjjelátóval, új (kissé oroszosan kidolgozott) parancsnoki búvónyílás-ajtó, rajta új távirányított géppuskaállás, páncélajtókkal védett lézerbesugárzás-jelzõk, infravörös tartományban hatékony álcatakaró ponyva.
-Mit tudtok arról, hogy '83-'84 táján a dél-koreai légierõ rendelkezett GBU-val?(bármely típus)
A RoKAF F-4E gépei közül néhány rendelkezett Pave Tack poddal, a dátum is stimmel, tehát a képessége megvolt hozzá, és valószinüleg a fegyverei is.
-Az felsorolt gépek rendelkeztek chaff vagy flare szoróval? F-4ESK A-7E, A-6E, F-5E? Ha nem akkor milyen konténer van/volt ami alkalams erre?
F-4ESK -> Az USAF gépek a AN/ALE-40 csaliszórót használták
A-7E -> AN/ALE-39 volt használatos
A-6E -> AN/ALE-40
F-5E -> Lehetõség AN/ALE-29 és -40 beépített csaliszóróra
De szóba jöhet az AN/ALE-47 is (a -40 utóda)
-Az A-7E és A-6E rendelekzik raddarral, de az alkalmas légi célok észelelésére is? (bár ennek túl sok jelentõsége nincs, de jó lenne tudni)
Ha jól tudom nem.
-At A-7E és A-6E típusra volt valaha zavarókonténer rendszeresítve?
Nos elég sok kérdésem lenne az itt jelenlevõkhöz. Elég specifkusak.
-Mit tudtok arról, hogy '83-'84 táján a dél-koreai légierõ rendelkezett GBU-val?(bármely típus)
-Az felsorolt gépek rendelkeztek chaff vagy flare szoróval? F-4ESK A-7E, A-6E, F-5E? Ha nem akkor milyen konténer van/volt ami alkalams erre?
-Az A-7E és A-6E rendelekzik raddarral, de az alkalmas légi célok észelelésére is? (bár ennek túl sok jelentõsége nincs, de jó lenne tudni)
-At A-7E és A-6E típusra volt valaha zavarókonténer rendszeresítve?
Bárki aki tud ezekre válaszolni az jó lenne. Kösz sakcok elõre is.
azzal a külömbséggel hogy az amcsik megengedhetik maguknak ezt a luxust mi meg nem... :)
Lõttem. De szerintem géppisztolynál az ideális lõtáv ennél kisebb és a széles látószög fontosabb. Gépkarabélyra amivel 2-300mre "szokás" lõni, oda kell távcsõ!
Tud nekem mondani valaki egy hosszabb lélegzetû, magyar nyelvû leírást az AK-47-rõl illetve az AK fegyvercsaládról? (a wikipédiáson kívül)
És ha egy idõ után megint hagyományos kialakítású haderõre lesz szükségük teszem azt ha Kína neki esik tajvannak akkor meg megint kezdik elõlrõl a légierõ felépítését??
Felgyorsítja korábban bejelentett leépítési programját az amerikai légierõ (United States Air Force, USAF) a további költségcsökkentés jegyében. Ennek megfelelõen nem 2011-ig, hanem 2009-ig fejezõdik be a már beharangozott negyvenezer fõs elbocsátás.
Az elbocsátások egy nagyobb, az Egyesült Államok teljes haderejére kiterjedõ átalakulás részét képezik, melytõl az illetékesek egy "fürgébb", gyorsabban reagáló, a terrorizmus elleni harcban hatékonyabban bevethetõ hadsereg kialakulását várják - mondta el David W. Small százados, a légierõ szóvivõje.
A légierõ szerint a személyzeti költségek 51 százalékkal emelkedtek az elmúlt évtizedben, holott a létszám nagyjából változatlan maradt. Az USAF becslése szerint a szervezet "vásárlóereje" mindössze egy éven belül 8 milliárd dollárral csökkenhet a magas üzemanyagárak, személyzeti költségek és korosodó jármûvek miatt. A légierõ a megszokottnál kisebb költségvetésre is számíthat 2008 és 2013 között - közli az AP.
Lõttél már 50 méterre? :)
Hidd el, nem árt a távcsõ :)
Mert rövid csõnél és nem igazán hosszútávú lövészetre való lõszernél nem mindegy, hogy mennyire pontos a távcsöved. Ja, és az sem mellékes, hogy ezen többet keres a beszerzõ, mikor megvesztegeti a szállító cég.
Regiment 2005/2
"Az Mp5-ösöknek nagyon örültünk.Egy-egy ilyen géppisztoly,kiegészítõkkel ellátva, mintegy 2.5 millió forintba kerül,de ilyen fegyverrel felszerelni a szolgálatot ma már alapkövetelmény."
3 fajteát vettek MP5 Standard,MP5 Hangtompítós,MP5 rövid
Jó, számoljunk fél millióval, de még akkor is 5x-ös ár? Ha ez igaz, akkor valakinek nagyon a tökére kéne lépni. Mert ennyibe szerintem még egy teljes lego készlet sem kerülne, úgy hogy benne van az összes létezõ trigger group, válltámaszok, elõágyak, tárak.
Bevallom nem tudom, hogy ez a 2,5 millió pontosan milyen fegyverre és mennyiségre vonatkozik, de maga a fegyver piaci ára még némi extra profit mellett is kb. fél millió forint (a Gunsamerica-n az új MP5-ösökért se kérnek 2000$-t, a használt MP5-ösök pedig 1100-1700$ között mozognak). A maradék két millióért olyan optikát, lézercélzót, pótalkatrészeket, stb. kellene akkor adniuk, hogy abból három másik fegyver összerakható lenne. :)
Azért hozzá kell tenni, hogy az árban benne szokott lenni a kiképzés, a lõszer, a felszerelések, a javítóbázis kiépítése, stb. Így simán a többszöröse lesz az eredetinek. Pl. nem hiszem, hogy az alapárban van red dot irányzék, optika, stb.
Lsd. a repülõk, ahol a meztelen alapgép árához képest 2x-3x-os összeg lesz a végösszeg a rendszeresített fegyverzettõl, szimulátoroktól. kiképzéstõl, függõen. Ehhez még hozzácsapódik a repterek bõvítése, átalakítása, stb.
Lásd három vadászrepülõgép program (Eurofighter, Rafale és Gripen), négy harckocsi program (Challenger, Leopard, Leclerc és Ariete), két harci helikopter (A129 Mangusta és Tiger), valamint a megszámlálhatattlan páncélzott jármû (csak fejbõl: Puma, CV90, Dardo Hitfist, ASCOD, Boxer, Pandur, VAB, VBCI).
Viszont erõsen kétlem, hogy megnyitnák egymás elõtt a katonai beszerzési piacot az országok, legalábbis rövid távon. Már voltak és vannak példák az együttmûködésre, vagy legalábbis annak kezdõdõ programokra. De elég az Eurofighter indulása körüli huzavonára, és az abból kiszálló franciák saját kezdeményezését, a Rafale-t.
Párhuzamos katonai fejlesztésekbe ölik a pénzt a tagállamok
Európai parlamenti képviselõk rá akarják bírni az Európai Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a tagállamokra egyfajta uniós katonai szabadpiac kialakítása érdekében, mivel az elszigetelt nemzeti vásárlások, programok, fejlesztések rettenetes pazarláshoz vezetnek. A parlament biztonsági és védelmi albizottsága jelentést készített, amelybõl kiderül, hogy miközben az EU-s országok évente feleannyit (250 milliárd eurót) költenek fegyverbeszerzésre, mint az Egyesült Államok, védelmi erõik csak tizedannyira hatékonyak, mint az USA hadserege.
A párhuzamos fejlesztésekkel kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy az unióban jelenleg 23 harcjármûprogram, három támadó repülõgépekkel kapcsolatos új fejlesztés és 89 fegyverbeszerzés folyik egyszerre, miközben az Egyesült Államokban 27 katonai program fut. Az albizottság jelentése végül megállapítja, hogy a tagállamok kormányai – figyelmen kívül hagyva az EU szabadpiaci rendelkezéseit – veszteséges védelmi ipari vállalkozásokat tartanak életben állami megrendelésekkel.
Az Európai Bizottság a képviselõk megszólalása elõtt is igyekezett változtatni ezen a helyzeten, például olyan új törvénytervezetet készített elõ, amely a katonai beszerzések összehangolására kényszerítené az uniós országokat, ám a nemzeti kormányok nehezen szánják rá magukat a kooperációra ezen téren. Ha a rossz hatásfok nem is elég erõs érv magatartásuk megváltoztatására, mivel az európai szintû problémákat nem érzik közvetlenül saját bõrükön, vannak olyan érvek, amelyek mellett nem mehetnek el szótlanul. Az egyik ezek közül az, hogy az európai közvélemény egyre inkább elvárja az unió tagállamaitól a régió biztonságának javítását.
A másik, hogy üres a kormányok zsebe, és a védelmi beszerzések jobb összehangolásával csökkenthetik a kiadásokat. Végül a harmadik az, hogy a harci feladatot teljesítõ alakulatok együttmûködését hátráltatja az egységes rendszerek hiánya, és esetenként áldozatokat követelhet, hogy a nem illeszkedõ technika miatt nem tudnak megfelelõen kommunikálni egymással az egyes országok katonai parancsnokai.
Az ár erõsen függ a beszerzési szerzõdéstõl. Ha sikerül "jó" üzletett megkötni, akkor a sokszoros árat is kifizetik (lásd FÉG P9RC beszerzés, vagy a Dara által említett G-Wagen). Az MP5 átlagára egyébként 1500$ körül van.
Én nem lepõdnék meg, ha nekünk 2,5M-ba került volna. A Merci G-k is 35M-ba kerültek, ami azé' kissé erõs.
Tússzabadító akciónál meg azt használnak, ami szükséges. Ha mindenféle lövedékálló mellényekkel felszerelkezett az ellen, akkor bizony elkél a gépkarabély.
The only major criticism of the MP5 has been its high cost — approximately 900 USD for an MP5N (for law enforcement/military personnel only) — the same price as an assault rifle.
Hát a 900 dodó szerintem közel sincs 2.5 milla. Szerintem te ott elnéztél egy 0-t és 250000.
Én eddig úgy tudtam, hogy az 5.56-os is átmegy a testen, ezért tússzabadító akciókban inkább preferálják a géppisztolyokat, valamilyen puha, vagy homorú orrú lövedékkel.
bocsi a 7.62-t elirtam sorry (kövezzetek meg ) a fedezékes érv is jogos
az amerikaiak nagyobb kaliberre akarnak váltani !? még a kövi csodafegyverük az OICV ("remélem" nem hagyták abba a fejlesztését mert elég durva...) is 5.56 -os igaz itt már a 20mm grönéd lancsör adja az elsödleges fegyver és nem elhanyagolható tûzerõt ( fedezék fölött/becsapodáskor/után/ /kilövés elött na ok az utobbi vicc volt ) szal nemhinném hogy váltanak + 1 többet vihet magával, könnyebb mint a 7.62
7.65-ös kalibert tudtommal nem használunk. A 7.62es meg bukdácsol, de attól még nagyobb a torkolati energiája, nemcsak a testen megy át de vékonyabb fedezéken is és magával a lõszerrel nincs semmi baj. Ha viszont most 5.56-ra átállunk akkor esetleg bajba kerülünk 5-8 év múlva mikor az amerikaiak váltanak. És amíg a kiképzésen alig lõnek a katonák, szinte mindegy hogy mivel próbálkoznak bevetésen. A honvédség harcértéke nem a fegyver(ek) miatt van a 0 alatt.
én is támogatnám a H&K -t a G36 egy reális és optimális megoldás lenne /úgyhogy magyarokat ismerve nem ez lesz.... / mint ahogy agrippen is egy jo gép mégis évtizedes fegyverekkel/fegyver rendszerekkel felszerelve... hát no comment
halkan megjegyzem a kissebb (5.56)-ra való áttérés már csak azértsem rosz mert olvastam hogy annak ellenére, hogy kissebb sokkal "hatékonyabb" jobb tulajdonságokkal rendelkezik (pl: nem megy át a testen mint a 7.65-ös kaliber hanem bennemarad + szétválik/roncsolodik-roncsol) de ez már egy elég durva szempont
TESZ-nél vannak MP5-ök, Vám és Pénzügyõrség bevetési egységnél meg mikroUzi (frankón szét lehetett szedni csobánkán a fegyvereket meg tök normálisan lehetett velük beszélni pl elmondták hogy az 5 emberbõl mindig a 4. a shotgun-os:)
Meg arról van valakinek információja, hogy mely magyar egységeknél használnak MP5-öt és HK USP-t? Mert még régebben olvastam, hogy volt egy beszerzés, amiben fõleg MP5-öket és pisztolyokat kaptak valamilyen rendõri szervek.
M4 szerkezetileg dettó ugyanaz, mint az M16, csak a 3-as sorozat helyett teljes sorozatlövés van.
Mo.-nak egy újabb AK típus (behajtható válltámasz, mûanyag elõágy, szereléksín) bõven jó lenne. Megbízhatósággal nincs gond, lehet rá kiegészítõket pakolni, és még lõszert se kell váltani, mert ugyanazt tüzeli, mint az elõdei. De ha az kell, akkor lehet 5.56 mm-es kaliberben is kapni.
nekem is Sig vagy H&K lenne a legszimpibb (airsoft-ban tuti azt veszek ha lesz fölös 100k-m) de jelenleg technikailag fölösleges itthon lecserélni az AK-t, annál fontosabb dolgokra kell a pénz.
Punker valószinüleg viccnek szánta a választ, pedig végülis igaz. Az 1990-es években a HM-ben elvégeztek egy összehasonlító tesztet. Beszereztek a legtöbb NATO kaliberû gépkarabélyból mintát, és letesztelték õket. A jelentésben az szerepelt, hogy egyik fegyver sem nyújt harcérték terén olyan elõrelépést az AK-63-hoz képest, mint ami indokolná a leváltás költségeit. Magával a fegyver teljesítményével tehát nincs hiba.
Áttérni egy másik kaliberre nem kis pénz, és komoly munka. A régi lõszertõl meg kell szabadulni, új lõszerbõl megfelelõ mennyiségû raktárkészletet kell felhalmozni, az új fegyverek mellett megfelelõ kiképzésre is szükség van, pótalkatrészek biztosítása, stb.
Ami az áttérésre ösztökél, az a NATO kompatiblitás, az a szó, amit nagyon sokan utálnak. A lényege az lenne, hogy adott esetben X NATO ország katonái egyszerûen odarohannak a Y NATO ország katonáihoz, és akár a betárazott lõszert, tárral együtt is egybõl lökhetnék be a fegyverbe, és harcolhatnak tovább. Hatalmas logisztikai, és nem elhanyagolható harctéri elõnnyel jár ez.
Ami az elérhetõséget illeti, ott akkora különbségek nincsenek. Persze egy AK-63 ára töredéke egy Leupold optikával szerelt Sig SG551-nek, de figyelembe véve az MH létszámát, ez még így sem lenne kezelhetettlen összeg (egy M4A1 ára valahol 600$ körül mozog nagy tételben, egy G36 ára sincs 1000$, mondjuk egy fullos FN F2000 csomag már 2000$ felett van, teszem hozzá).
Nem sikerült. Tisztogatják napjában háromszor a fegyvereiket, meg káromkodnak, ha bedöglik. Ennyi. Nézd meg, mely országokban van rendszeresítve az M16. Legtöbbször ott, ahol az USA katonai segélyként adta. Még az olyan országok is, mint Ausztrália, Új-Zéland, vagy Japán is másik fegyvert választott (Kanada számomra enigma e téren, majd egyszer rájövök, miért dönöttek a licencgyártás mellett).
Valahol mókás azért ez, nem? Elképzelem, ahogy egy ország azért zár ki egy harckocsit a tenderbõl, mert nem EURO4-es motorja van, és a kéndioxid kibocsátása a határértéken túl van. :)
Nem mondom, hogy hülyeség, mert nem az. De lássuk be, a hadseregeknél a környezetvédelem fontossága valahol az mûvészi értékek képviselése környékén mozog... :)
Az, hogy közvetlen gázvisszavezetéses rendszerû, nincs gázdugattyú, mint az AK-ban vagy a G36-ban. Így nagyobb is a meghibásodás esélye. Egy fegyvernél pedig mindig elsõdleges szempont, hogy elõször megbízható legyen. Utána lehet foglalkozni olyanokkal, mint ergonómia, pontosság, stb.
Évekkel ezelõt olvastam hogy US ARMY olomentes lövedékeket tervez rendszeresíteni (állitólag olcsóbb a pár centtel drágább lõszert kifizetni, mint a lõterek ólommentesítése)
hogy végül mi lett belõle arra nem emlékszem sajnos
de az xm8 tervének lõttek(túl kötséges)
de ott van lóvé lecserélni SCAR-ra,de itt...
és sztem se lenne olyan drága m16/a2,3,4-re vagy M4-re cserélni mint pl.SCAR-ra vagy akármi újabb fejlesztésû fegyverre
ebben igazad van!de az m16/a3 a4 már azért megbízhatóbb mint az elõdje.
Informatika és tudomány
szegények
) a fedezékes érv is jogos
) is 5.56 -os igaz itt már a 20mm grönéd lancsör adja az elsödleges fegyver és nem elhanyagolható tûzerõt ( fedezék fölött/becsapodáskor/után/ /kilövés elött na ok az utobbi vicc volt 
) szal nemhinném hogy váltanak + 1 többet vihet magával, könnyebb mint a 7.62
/ mint ahogy agrippen is egy jo gép mégis évtizedes fegyverekkel/fegyver rendszerekkel felszerelve... hát no comment