Nem. Neki azt kell tudni, hogy kb. merre van a célpont, ez vagy elõre, avagy rádión történõ egyeztetéssel történik, vagy újabban ahogy irtad, GPS koordináták alapján. Utána már csak bekapcsolja a lézeres irányítású fegyver érzékelõjét, és várja, hogy az meglássa a célról visszaverõdõ lézersugarat. Nem kell semmiféle kijelzõn követnie a célt.
Rádión egyeztetnek. A kézi- (nem túl közismert, de az USAF-nak van egy saját spec. osztaga, a Combat Controllers, akik a légierõvel kapcsolatos földi elõkészítõ munkát végzik, célmegjelölés, felderítés, de egy elfoglalt repteren õk mondják ki azt, hogy a reptér alkalmas-e gépek fogadására, õk irányítják az elején a le- és felszállásokat, stb.) vagy helikopterre szerelt célmegjelölõvel megjelölik a célt, rádión szólnak a pilótának, aki aktiválja a bomba vagy rakéta célkeresõjét. Mikor ez meglátja a lézerrel megfestett célt, azt egy hangjelzés tudajta a pilótával, amely ekkor kioldja a bombát v. rakétát. Õ ekkor már akár haza is indulhat, a célmegjelölõknek viszont addig a célon kell tartani a sugarat, amíg a bomba v. rakéta be nem csapódik.
A Huey helikopter hivatalos neve UH-1 Iroqoise, ez az indián név. De a jelölése eredetileg HU-1 (Helicopter, Utility - 1), ebbõl jött a Huey becézés, ez persze nem az indián gyökerek miatt van. Az AH-1-nek eredetileg az indián neve Sioux Scout lett volna (a Sioux egy indián törzs neve), de a névadáskor a Huey Cobra lett a végsõ változat, mégpedig azért, mert a eredetileg az UH-1-eseket fegyverzetük alapján beceneveket kaptak:
Slick: alap UH-1 egy vagy két M-60 géppuskával az ajtókereten
Hog vagy Hawg: Rakétával felszerelt UH-1
Cobra: Géppuskákkal és rakétákkal felszerelt UH-1
Mikor az AH-1-esek kikerültek a gyárból Huey Cobrának nevezte a személyzet, mivel az UH-1-bõl lett megépítve, és géppuskákkal ill. rakétákkal volt felszerelve. Mivel az AH-1 elég kapkodva készült el, ezért az elnevezésével sem szórakoztak sokat, a pletyka szerint a programot felügyelõ egyik tiszt megunta, hogy a Sioux Scout elnevezést a kutya sem használta, ezért átírta a program dossziéjának a cimkéjét Huey Cobrára, amit aztán a folyamat közben mindenki átvett. Mikor ez felkerült a Pentagonba, már késõ volt, így felmerült a kérdés, hogy megszakadjon-e az indián elnevezés a légi jármûveknél. Végül a helyzetet az mentette meg, hogy találtak egy angol kiejtéssel Huey-nak írható folyót. A Huey Cobra elnevezés ezen értelmezése elég hülyén hangzó volt, de a bürokraták megnyugodhattak. Mikor azonban a Huey Cobrát csak Cobraként kezdték el hívni, az utolsó kapocs is eltünt... :)
Köszi a választ, engem az érdekelne, hogy azok a bizonyos töübb kilométerrel feljebb keringõ gépek milyen módon értesülnek arról a célról, amit alattuk a helikopter bemért.. Szóval a helikopter megjelöli, egy lézer nyíl irányít a célra, és a repcsinek mondjuk gpsen keresztül lesz tudomása a cél hollétérõl?
Az 1960-as években az US ARMY-ban éppen az indiánok erõfeszítéseinek elismerése folyt, és felmerült, hogy a repülõgépeket és helikoptereket indián törzsek, azok vezetõirõl illetve egyéb indián vonatkozású nevekkel lássák el. Ehhez az US ARMY tartja is magát azóta, de van két kivétel, az egyik az AH-1 Cobra (valójában a HueyCobra lenne a neve, de a Huey-t "elfelejtették" használni a katonák, így a hivatalos jelölésbõl is eltünt), a másik most a V-22 Osprey.
Nem, nem. Azért mert sokszor igencsak méltó ellenfelek voltak. Egy erõs harcosokkal rendelkezõ néprõl miért ne nevezzünk el egy fegyvert?
Meg az indiánok elõfordult, hogy lopadkodtak ahogy a helikopterek is így operálnak. A talajhoz lapulva közelítenek és "elhajítva csatabárjukat" osztják az ellent halálos pontossággal.
nekem pedig régóta fúrja az oldalam, hogy vajon miért indián törzsekrõl nevezik el a helikoptereiket az amerikaiak???
ha valaki tudja légyszi ossza meg velem..köszi
Szeretnám megkérdezni hogy magyarország az Antal kormány idején milyen fegyvereket exportált Horvátországba AMD-65-öt vagy AKM-63-at vagy tulajdonképpen miböl is volt akkoriban a botrány ? Mert ha ködösen is de emlékszem hogy abba az idõben amikor néztem egy külpolitikai müsort talán a Panorámát egy szerb katona mérges volt a riporterre mert azt állitotta hogy magyar fegyverrel löttek rá . Ja és nehézfegyverekhez jutott horvátország ?? Vagy föleg Jugoszláv Néphadsereg zsákmányolt fegyvereit használta ? Kik voltak Horvátország támogatoi és milyen fegyverekkel támogatták ? Igaz hogy a volt Keletnémet hadsereg nehézfegyvereibõl is kaptak ?
"Ennek a képe a pilóta (vagy a fegyverkezelõ-operátor) elötti kijelzõn jelenik meg"
ezek a fekete fehér képernyõs dolgok,amin van egy célkereszt? vagy tök másra gondolok!?:D
A repülõgépekre telepített rendszerek esetén sokmindentõl függ, a terepviszonytól (rá-e lehet látni a célra), az idõjárástól (pl. a köd vagy esõ megnehezíti, sõt, lehetettlenné teheti ezt a fajta rávezetést), stb.
De egyébként olyan 10-15km az átlagos távolság, 1-6 km-es magassából. Persze teljesen más a helyzet, ha a célmegjelölõ a cél közelében van (pl. speciális egységek kézi célmegjelölõvel, vagy egy Kiowa helikopter), egyes lézeres irányítású légibombák (siklóbombák) akár 25km-esnél is nagyobb távolságból is ledobhatóak, megfelelõ magasból való indítás esetén.
Ezek a célmegjelölõ konténerekben van általában egy infravörös és egy látható fény tartományban mûködõ digitális kamera. Ennek a képe a pilóta (vagy a fegyverkezelõ-operátor) elötti kijelzõn jelenik meg. A kamera giroszkópok segítségével stabilizálva van, tehát a gép mozgását figyelembe véve folyamatosan korrigálja a kamera mozgását, és így követi a célt. A pilóta képes a kamerát mozgatni, zoomolni és a segítségével befogni jármûveket, épületeket, stb. függõen a feladattól. A földi csapásmérésre szánt gépeknél (F-15E, Mirage-2000D, stb.) azért kellemesebb ez, mivel így a fegyverzetkezelõ-operátor csak erre koncentrálhat, míg a többi gépnél (A-10A, együléses F-16-osok, stb.) ugye a gépet is vezetnie kell közben a pilótának. A célpontot a kemrákkal együtt mozgó lézeres célmegjelölõ sugarával tudják megfesteni, ez gyakorlatilag oda "néz", ahova a kamera, tehát a képernyõ közepén lévõ tárgy lesz kijelölve. Ezután a fegyvert már indíthatják is, annak a saját passzív lézeres érzékelõje csak a lézer hullámhosszán lát, a célpont felületérõl pedig ugye éppen ez verõdik vissza. Mivel a konténer "fejében" lévõ kamera és vele együtt a célmegjölõ befogás állapotában követi a célt, ezért a gép utána már akár manõverezhet is bizonyos korlátok mellett (értelemszerûen nem bölcs dolog ekkor háton repülni :)), így például már megkezdhet távolodni a célpontból. Csak érdekesség a Litening konténerek orrában lévõ infravörös kamera felbontása 640x480 (ill. az újabb változatoknál 640x512) pixel.
Hasonló elven mûködnek a helikopterekre telepített célmegjölõk is, ezenél a lényeg az, hogy sokkal nyugodttabban közelíthetik meg a célpontot a terep takarásában, és több idejük van a célpontok azonosítására, és a megfelelõ cél kijelölésére. Utána már csak a 6 kilométterel a fejük felett keringõ vadászgépeknek le kell dobni a bombát, és kész. :)
OH-58 Kiowa, a rotoragy tetején látható a kamerákat és a célmegjelölõt tartalmazó "turbán"
Az a "tartály" egy Litening célzókonténernek tûnik. Ebben egy nagy felbontású infravörös kamera van, amelyel a földi célpontok északa is könnyen azonosíthatóak és befoghatóak, valamint a konténerben lévõ lézeres célmegjelölõvel "megfesthetõek" lézerirányítású légibombák és rakéták számára.
Ami a rakétát illeti, szerintem egy gyakorlórakétáról lehet szó.
heló! fegyverekhez meg ilyenekhez nem nagyon értek,szal ne kövezzetek meg,de lenne egy kérdésem! :)
itt van 2 számomra ismeretlen dolog...ez a piros,és az alatta lévõ tartály szerû valami! kérdésem,hogy mik ezek,és mi a feladatuk? gondolom a piros egy rakéta,de nem láttam még ilyet
Valaki tudna nekem infót mondani arról, hogy a II. vh-s német tankokra a háború mely éveiben került Zimmerit bevonat? Egyáltalán mi tette indokoltá ennek a bonyolult bevonatnak a használatát? Olyan sok német tank esett áldozatául a mágneses tapadóaknánknak?
frekkon: jól látom hoggy a nemzeti gárda nagyobb állománnyal rendelkezik, mint maga a légierõ?
Igen.
Bucser: Másik apró kérdés: ugye kvázi a Nemzeti Gárdák a szövetségi államok minihadseregei (milíciái) Akkor a tagjaik a kormányzóra esküsznek fel és nem azelnökre? Vagy õk is Szövetségi "hatáskörbe" tartoznak és központilag döntik el hogy honnan mennyit használnak fel a szövetségi hadsereg feltöltésére vagy Minden kormányzónak megvan a lehetõsége hogy delegáljon erõket az Army-ba? (vagy az Air force-ba természetesen)
Tessék itt van a hivatalos eskû (eredetileg 1916-ból, de az 1988-as hivatkozásban is ez szerepel):
''I do hereby acknowledge to have voluntarily enlisted this _ _
day of _ _ _ _, 19_, in the _ _ _ _ _ _ National Guard of the
State of _ _ _ _ _ _ for a period of _ _ year(s) under the
conditions prescribed by law, unless sooner discharged by proper
authority.
''I, _ _ _ _ _ _ _ _, do solemnly swear (or affirm) that I will
support and defend the Constitution of the United States and of
the State of _ _ _ _ _ _ against all enemies, foreign and
domestic; that I will bear true faith and allegiance to them; and
that I will obey the orders of the President of the United States
and the Governor of _ _ _ _ _ _ and the orders of the officers
appointed over me, according to law and regulations. So help me
God.''
Mozgósításra az államon belül a kormányzó jogosul (katasztrófa vagy biztonsági okok). De mozgósítást természetesen elrendelhet a Pentagon is (országon kívûli feladatok).
Grotesk: a Nemzeti Gárdások is repülnek annyit mint a légierõsök?
Alapvetõen hasonló mennyiséget repül gépekre lebontva, de ugye az ANG pilóták csak idõszakosan repülnek, míg az USAF pilóták folyamatosan. Természetesen attól is nagyban függ, hogy mely egységeket hasonlítjuk össze (egy háborús misszióban részt vevõ egység egy hét alatt többet repülhet, mint egy otthoni egység egy hónap alatt).
a Nemzeti Gárdások is repülnek annyit mint a légierõsök?
Símán lehetségesnek tartom.
Másik apró kérdés: ugye kvázi a Nemzeti Gárdák a szövetségi államok minihadseregei (milíciái) Akkor a tagjaik a kormányzóra esküsznek fel és nem azelnökre? Vagy õk is Szövetségi "hatáskörbe" tartoznak és központilag döntik el hogy honnan mennyit használnak fel a szövetségi hadsereg feltöltésére vagy Minden kormányzónak megvan a lehetõsége hogy delegáljon erõket az Army-ba? (vagy az Air force-ba természetesen)
Elõször egy elég csúnya hsz.-et írtam, mert kezd elegem lenni a Kuruc.info hangvételtõl, de lehiggadtam, és próbáljuk meg normális szinten lekommunikálni a felmerült dolgokat...
...M1A2 , és Merkava tipusú állitolag legyözhetetlen...
Szögezzük le: nincs olyan, hogy legyõzhetettlen. Ez egy bulvármédia szinvonalú maszlag.
Ha igaz a sajtóhir biztos hogy javulni fog az amcsi és izraeli harckocsizok morálja ???
Szerintem minden harckocsizó (de legalábbis a többsége) tisztában van azzal, hogy adott helyzetben mik a reális lehetõségei és esélyei. Mind az amerikaiak, mind az izraeliek levonták a következtetéseket, és igyekeznek javítani az amúgy nem katasztrófális szintû veszteségeiken. Ha egy kicsit visszaolvasol, olvashatsz arról, amit az M1 Abrams TUSK programról, illetve az izraeli elemzésrõl írtam. Szerintem a harckocsizók morálja (ha tényleg ez érdekel) ezen dolgoktól nem fog romlani, fõleg ha azt látják, hogy törõdnek a problémával.
Egészen addig amig az ellenség fel nem zárkozott technikailag hozzájuk !
A Tigrisek nagyobb részét a levegõbõl lõtték ki, vagy a saját személyzete robbantotta fel, miután mûszaki hiba vagy üzemanyaghiány miatt lerobbantak. Komoly védelemmel rendelkeztek, de nem voltak elpusztíthattatlanok, csupán annak vélték sokan. Nyilván egy komoly páncélzattal rendelkezõ, technikailag fejlett harceszköz igen sokat dob a vele harcolók morálján, és ugyanennyit ver le az ellenségén.
Ki mit tud ezekrõl a ruszki rakétákról ? Mennyire halálosak vagy csak propaganda az egész ?
Nem propaganda, bár kissé el van túlozva. A kard és a pajzs versenye ma is tart, legfeljebb modernebb eszközökkel. Az tény, hogy a modern orosz pct. rakéták, mint a Kornet-E komoly veszélyt jelentenek a harckocsikra. Egy RPG-29 is veszélyes fegyver, hiszen a harckocsik páncélzata továbbra is elõlrõl nyújt csak maximális védelmet, oldalról vagy hátulról, esetleg felülrõl kevésbé kemény diók. De a védelem terén is vannak fejlesztések, lásd az orosz Arena, vagy az izraeli Thropy rendszert, amelyek aktív rakétavédelmi eszközök ( itt a saját írásom a Drozd és Arena rendszerrõl ) vagy a reaktív páncélzatok (arról meg itt írtam ).
Nem tudom hogy mennyire vagyok a honfitársad, de nem tetszik a megszólítás még akkor sem ha igaz. "Rajongó" sem vagyok, max érdeklõdõ. A hír amit említettél valószínûleg igaz, nemrég Cifu is írt róla. Mivel az általad említett RPG-29 és AT-14(Kornet-E) fegyverek képesek 6-900mm páncél átütésére is ezért nem olyan vészesen nagy csoda ez. Sõt, rég ismert tény, amire valószínûleg az amerikai és izraeli harckocsizók képzésénél is felhívták a figyelmet. Ezek tényleg nagy hatásfokkal üzemelnek, árukhoz képest óriási károkat tudnak okozni, nem kell különösebben képzettnek lenni a használatukhoz, könnyen mozgathatók, rejthetõk stb. Aki a földön jár tudja, hogy legyõzhetetlen nincs, de ezekkel a fegyverekkel nem fogják térdre kényszeríteni sem az amerikai, sem az izraeli hadsereget.
Szerintem azért be lehet az Army vetni, az USA területén, csak meghatározott körülmények pl. szükséghelyzet kihirdetése után. Pl. A 82nd Airborne Div. New Orleans-ban. 82nd Div. New Orleans-ban
Kedves honfitársaim haditechnika rajongok ! Ki tudja mi az igaz abbol a sajtohirbõl hogy M1A2 , és Merkava tipusú állitolag legyözhetetlen harckocsik estek áldozatul RPG-29 és AT-14(Kornet-E) tipusú orosz rakétáknak libanonban és irakban ! És csak azt hagyták ki , hogy melyikbõl mennyit kellet kilõni ezekre az acélszörnyetegekre ? Ha igaz a sajtóhir biztos hogy javulni fog az amcsi és izraeli harckocsizok morálja ??? Õk is ugy fognak járni mint a híres PzVI TigerE az is elõször legyõzhetetlen volt ? Egészen addig amig az ellenség fel nem zárkozott technikailag hozzájuk ! Ki mit tud ezekrõl a ruszki rakétákról ? Mennyire halálosak vagy csak propaganda az egész ?
Most is szerintem. :)
Gondolom ismeritek a viccet. Kétfajta pilóta létezik a világon. Az aki F-15-ön repül és mindenki más aki csak álmodik róla.
Azért azt ne feledjük, hogy azok az elsõ szériás ANG F-16ADF-ek voltak hosszú ideig (az AMRAAM rendszeresítéséig) az egyetlen BVR képes F-16-osok! És emellett az IFF rendszerük is felûlmúlta a többi F-16-ét.
Köszi, hogy reagáltál egy 3 hónapos kérdésemre, amire rögtön feleltek is, s elmagyarázták, hogy benéztem, mert a képeken is AKM-63 van. Bár mentségemre qrvára hasonlítanak.
érdekes: ahogy nézegettem ezt az oldalt, azt vettem észre hogy az amerikai vadászgépeknek (F-15, F-16) nagyjából a fele (ha nem több) a nemzeti gárda tulajdonában van. pedig az ember azt hinné, hogy a légierõ nagyobb állománnyal rendelkezik...
A nemzeti õrség (National Guard) egy, Magyar szemmel kissé nehezen érthetõ szervezet. Gyakorlatilag az Egyesült Államok megszületésénél, az szokszor egymással nem túl baráti viszonyt ápoló tagállamok miatti feszült politikai helyzetre lehet visszavezetni a születését. Eredetileg létezett egy hivatalos amerikai hadsereg (ill. lovasság és haditengerészet). A tagállamok közül pár viszont nehezményezte, hogy egy, õáltaluk közvetlenül nem felügyelt katonai szervezet állomásozik a területén. Az államoknak sokszor saját katonaságuk, miliciájuk volt. A XX.sz. elején hogy végre felszámolják ezeket a miliciákat, létrehozták belõlük a nemzet õrséget.
Ha jól tudom a mai napig benne van az amerikai alkotmányba, hogy egy tagállam hadserege nem léphet egy másik tagállam területére külön engedély nélkül (ill. hadihajói nem sérthetik meg felségvizeit). Az is szerepel benne, hogy az amerikai hadsereget nem lehet bevetni az USA területén. Az érvényes szabályozás szerint jelenleg csak és kizárólag az Nemzeti Õrség használható erre a feladatra (az amerikai légierõ járõrözhet a légtérben, és õ felel az ország biztonságáért a külsõ veszélyforrásokkal szemben, de például egy belföldi járatot elvileg nem kisérhet pl. terrorveszély esetén).
A nemzetõrség gyakorlatilag hasonlóan mûködik elsõ látásra, mint a tartalékos szervezet (US Army Reserve). A tartalékosok és a nemzeti gárdisták is havonta egy hétvégét és évente két hetet kötelesek a kiképzõtáborban tölteni. Az elsõ különbség, hogy a tartalékosokat függetlenül, egyenként is lehet mozgósítani. Ha tehát egy katonai egységben hiány van rádiósból, akkor a tartalékosok közül bármikor mozgósíthatnak X embert, hogy beosszák az egységbe (a példa erõsen sarkított persze). A nemzeti gárda viszont mindig kizárólag csapatban mozgósítható, tehát nem fognak egyenként, személyre szabottan behívni embereket, hanem kiadják a Nemzetõr egységeknek, hogy kell X száz vagy ezer ember, õk pedig berendelik õket. Tehát valahogy úgy néz ki, hogy a tartalékosok képezik a hadsereg emberanyag utánpótlásának az elsõ vonalát, a nemzetiõrség pedig a második.
A nemzetõrség alapvetõ feladata az ország védelme, valamint a természeti ill. egyébb jellegû katasztrófákban a segítségnyújtás. Itt jön a képbe pl. a lent említett New Orleans-i eset, igen, katonákat nem lehetett mozgósítani, a Nemzeti Gárdát kellett.
Valójában két nemzeti gárdáról beszélhetünk, az egyik maga a Hadsereg Nemzeti Gárda (Army National Guard - ARNG), a másik pedig a Légierõ Nemzeti Gárda ( Air National Guard - ANG). Az elöbbi értelemszerûen a hadsereg alá tartozik és a szárazföldi erõket képviseli. Az utóbbi a légierõ háttérében mûködik. Az ANG ugye egy kicsit viccesebb eset, hiszen itt pilótákat illetve vadászpilótákat is kell kiképezni, és persze a földi karbantartószemélyzet is megfelelõ szakmai hátterrel kell, hogy jelentkezzen. Alapvetõen ide tehát olyan embereket keresnek, akinek van valami múltjuk, pl. leszerelt katonák, pilóták. Arra is van példa, hogy egy utasszállító gép pilótája elment ANG pilótának, megkapta a kiképzését F-16-osra, és ha behívják, azzal repül.
Itt van a dolog egyik fonákja: miért menne el az ember a nemzeti gárdába? Nos alapvetõen bizonyos szintû kezdvezményekért, például adókedvezményért, a hadsereg által biztosított egészségügyi háttérrel (ne feledjük, hogy amerikában alapvetõen privatizált egészségbiztosítás mûködik!), stb. Törvényben elõ van írva, hogy a nemzeti gárdában szolgáló illetõnek a munkaadójának biztosítania kell az eltávot. Ez azért vicces, mert el lehet képzelni milyen mókás, amikor egy légitársaságnak behívják 2-3 pilótáját és 5-10 szerelõjét az egyik napról a másikra... :)
A nemzeti gárda az 1970-es és 80-as években egy kissé lezüllött. Alapvetõen az anya fegyveres erõ leszerelt fegyvereit kapta meg (az ARNG például az 1990-es években is M16A1 gépkarabélyokat használt, az ANG az 1990-es évekig repült az A-7-es harci repülõgépekkel, amelyeket a légierõ tíz évvel korábban kivont, és az F-16-osai is az elsõ száriákból származtak). Ez némileg visszaütött az elsõ öböl-háborúban, ahol 64 ezer nemzeti gárdista szolgált, és például nekik másféle lõszert kellett az M16A1-eseikbe, mint a regurális egységek M16A2 gépkarabélyaikba. Igazából azonban 2001 szeptember 11.-e után helyezõdött komoly hangsúly arra, hogy a nemzetõrséget felhúzzák. Egyfelõl nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz rájuk Afganisztánban, majd késõbb Irakban, másfelõl az is nyilvánvaló volt, hogy a felszerelésük sokszor egy generációval elmaradt a hadsereg átlag szinvonalától. Ennek fényében a felszerelésükre többet áldoztak az utóbbi idõben (de a kritikus hangok szerint továbbra is csak a töredékét költik egy nemzeti gárdistára, mint egy US Army bakára). Az ANG is hirtelen megkapott egy pár újabb gépet, illetve felújították a géppark egy részét (csak érdekességként: az ANG üzemeltet egy századnyi B-1B gépet is az 1990-es évek óta).
Eredetileg a Nemzeti Õrség tagjai legfeljebb hat hónapra lehet szolgálatra behívni, utána pedig legalább hat hónap pihenõidõt kapnak (vagyis mentességet az újabb mozgósítás alól). Ez azonban az afganisztáni és iraki szerepvállalás miatt elég nehezen jön össze (gyakorlatilag nem csak az US ARMY, de az ARNG is kifutott a személyi állományból). Nemrég az US ARMY átalakításba kezdett, és ennek egyik érdekes momentuma, hogy elkezdi feltölteni az egységeit, így kevésbé lesz az ARNG-re szorulva egy irakihoz hasonló misszióban.
Van Légi ill. Szárazföldi Nemzeti Gárda, értelemszerûen az elöbbi az USAF, az utóbbi pedig az Army szerves része. Valóban tartalékos jellegûek, de nem összkeverendõek velük. A "havonta egy hétvége, évente két hét" szolgálati idõ ahhoz kell, hogy az illetõ megkapjon minden juttatást ami egy nemzeti gárdistának jár, de ennél többet is lehet szolgálni, sõt vannak akik teljes idejükben a Nemzeti Gárdánál vannak. A fenti szlogen az iraki háború óta nem állja meg a helyét, mert azóta lényeges többet kell a két hétnel szolgálatban lenni, az iraki és afganisztáni erõk 40-50%-a Nemzeti Gárdista.
A Nemzeti Gárda at tulajdonképpen egyfajta tartalékos alakulat. Hobbikatonáknak is csúfolják õket. Asszem évente két hét tényleges szolgálatuk van és sok kiképzésre meg miegymásra a saját szabadidejükbõl és szabadsáuból járnak el. Azért nem olyan rosszak, mert hát a Nemzeti Gárdának az USAF-ban is vanank alakulatai. Csak háború idején szokták igénybevenni szolgálataikat õket vagy katasztrófahelyzetekben.
Egyéként ott a Google, tessék használni is. :)
Te ezt nemtudom honnan vettek de AK47-et meg semmi általad felsoroltat nem használnak a magyar honvédségben. Többnyire AKM-63-at használnak.
Az amd-65-öt 1 hónapig fejlesztették és olyan is lett sokkal pontatlanabb mint más verziók. Épp ezért cserélték le újra.
nekem is rémlik hogy vitték õket éles helyzetbe is, vagy tavaly new orleans-ba a fosztogatók ellen + a menekülõket segíteni, L.A. lázongásnál is bevetették õket tömeget oszlatni M16-ossal, és akkor még nem is beszéltünk a rengeteg filmes szereplésrõl Rambo, King-Kong stb :)
aszem volt egyszer 1 film spektrumon vagy hasonlón, hogy a sereg régi cuccait kapják meg általában, és a filmforgatáshoz kikölcsönzött cuccokból van csomó plusz bevételük.
Én úgy tudom, hogy önkéntes önvédelmi alakulat melyet csakis védekezés során használhatnak fel. Túlképp inváziós erõk elleni utolsó mentsvár amikor az army a navy és a marines már nem tud tenni semmit:) Legalábbis az amcsiknál
Meg tudná mondani vki hogy mi az a Nemzeti Gárda? Mia a feladata?
Az oroszok is dolgoznak az UCAV-okon (felfegyverzett pilóta nélküli harci gép), és a Jakovlev iroda a jelek szerint a Jak-130-ra alapozva készítené el a saját változatát.
T-55 "Enigma", egy iraki zsákmányolt T-55-ös, amelyre a páncélzat megerõsítése céljából betonból készült kiegészítõ páncélzat blokkokat szereltek:
Egy kis Jak-130 egyveleg:
Nyilvánosságra került az IDF vesztesége a Libanoni háborúban. Ebbõl a harckocsikkal kapcsolatos adatok a legérdekesebbek, úgyhogy egy rövid kitérõ erejéig:
Több, mint 400db harckocsit vezényeltek a területre, ezek mindegyike Merkava típusú volt Mk II., III. és IV. változat. Összesen 52db rongálódott meg valamilyen szinten, ebbõl 18db volt a legmodernebb Mk IV. változat. Összesen 5 darab harckocsi semmisült meg teljesen, ebbõl kettõ-kettõ Mk II. illetve Mk. IV. változat és egy Mk. III. változat volt. Az egyik Mk. II. és az egyik Mk IV. változatot útszéli robbanószerkezet pusztított el, a maradék hármat páncéltörõ rakéta találat érte. Az 52 megrongálódott harckocsiból 22 darab páncéltörõ rakéta találattól sérült meg, a többi valamiféle robbanásban sérült meg. Összesen 23 fõ vesztette életét a legénységbõl. A jelentés a páncéltörõ fegyverek terén elsõ sorban az RPG-29-et, a Kornet-E, a Metisz-M és Konkursz páncéltörõ rakétákat emelte ki, megjegyezve, hogy egyes esetekben a 900mm-nyi páncélzatot is átütöttek. A harckocsikat ért támadások közül legalább néhány nagyon precizen volt kivitelezve, és a jelek szerint a Hezbollah rendelkezik olyan információkkal, hogy a Merkaváknak hol vannak a gyenge pontjai.
A jelentés kitér arra, hogy a Merkava Mk. IV. aknák ellen megerõsített harckocsiteste nagyszerûen helyt állt, az útszéli robbanás miatt selejtezésre került Mk IV. esetében például a benne tartózkodó hét emberbõl csak egy vesztette életét.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy sûrgõsen rendszeresíteni kell egy aktív védelmi berendezést a pct. rakéták ellen. Az IDF a jelek szerint a Rafael Thropy-t kezdi el rendszeresíteni. Noha az IMI Iron Fist rendszere fejlettebb, jelenleg még nem érett meg a hadszintérre való kerüléshez.
Az US Army végre elhatározta magát, és 45 millió dollárért 505 M1 Abrams-ot alávetnek a TUSK programnak. A program keretében a parancsnoki búvónyílásra egy távirányított fegyvertorony kerül, a töltõkezelõ búvónyílásán lévõ géppuska egy pajzsot kap, a harckocsi két kötényezésére reaktív blokkokat szerelnek, a jármû végére "grill-rács" kerül, egy telefon lesz felszerelve, amelyen keresztül a gyalogság a harckocsi személyzetével kommunikálhat és végül infravörös kamerák körkörös látképet adnak a személyzetnek a harckocsi környezetérõl. A felújítás egyébb elemeket nem érint, így a hivatalos megnevezés M1A1 TUSK ill. M1A2 TUSK lesz.
Informatika és tudomány
