Oké, hogy kényszerûség, de szerinted milyen hatásfokú lehet az az összetákolt R-60 és R-73 légvédelmi rakéta? Irgalmatlan körülményes lehet az indítása, valószinüleg úgy kellett összeszerkeszteniük egy 21-esbõl vagy 29-esbõl származó tûzvezetõ rendszerrel. Kiváncsi lennék arra is, hogy oldották meg a gyorsítófokozatnál az kormányzást (elvileg az R-60 és az R-73 is a leoldás után szinte azonnal képes kormányozni a rakétát a cél felé - hogy teszi szegény fedélzeti elektronika ezt, ha nem a menethajtómû megy még?
Roppant kiváncsi lennék arra, hogy sikerült-e legalább tesztelni ezt a rendszert, és ha igen, akkor mik voltak a tapasztalatok velük.
Egyébként gyanakszom, hogy a repülõgép- és rakétaiparuk is komolyan megsínylette a felbomlást. A hordvátoknak is komoly fejfájást okoz a M-84A4 program összeütése, ha az eredeti, jugó M-84 gyártása szét volt telepítve, így egyes elemek egyszerûen "elvesztek".
Szerbek:
Gondolok itt arra hogy miota attertek a jofiuk koze kaptak/vettek (nem tudom! feltetelezek) De en azt se tartom kizartnak hogy az embargo alatt is be tudtak szerezni..ha mas fegyvert/alkatreszt be tudtak..akkor ezt miert ne?!
Tobb delvideki ismerostol hallani olyanokat hogy az embargo egy vicc volt..ugy jott pl az orosz alkatreszutanpotlas be mintha "semmi se tortent volna"...
Persze ezeket nem tudom alatamasztani..ezek szobeszedek....de nem is mernem kizarni hogy ne szerztek volna be utanpotlat! (Marcsak azert is mert tudomasom szerint pl a BL-755-oseiket eleg regen vettek...kb 20 eve, es az se tarthato el akarmeddig...ezeken a kepeken meg eleg jo allapotunak tunnk...bar lehet maguk vegeztek el az idoszakos karbantartast rajuk...)
Iran:
Amirt "jo" lehet hogy 16 Tomcatnek hazudjak pl a 16 Mig-21-est: Megiscsak nagyobb harci erteke van a Tomcatnek.
De ha radarkep alapjan azonpsitottak akor nincs kerdes! Megy maguktol (vagy nem "maguktol"!!!) az uzemeltetes, karbantartas javitas...es ez a repules pl uzenet lehet az amerikai fejeseknek...
BL755 és Maverick: kétlem, hogy lenne utánpótlásuk, azért ennyire ne becsüljük túl õket. :)
De a hirrel kapcsolatban az elsoszamu kerdes talan az lenne ha visszakerdezhetnek hogy mi alapjan 16gep?
A hír egy AWACS gépet jelöl meg, mint észlelõt. Szerintem radarképbõl képesek a típus beazonosítására.
Merthat azt se tartom kizartnak Irannal kapcsolatban hogy egy kupac Mig-21-re felszertek olyan jeladokat ami Tomcatnek hazudja magat...persze lehet az a 21-es 29-es de akar Su-24 is...Evtizedek ota "nyilt titok" hogy az USA folyamatosan figyeli az "etert" Iran felett, hol izraeli segitseggel hogy onerobol...szoval van letjogosultsaga a felrevezetesnek is!)
Egyfelõl kétlem, hogy azért ilyen szinten állnak, hogy ennyire képesek legyenek becsapni az amerikaiakat, másfelõl mitõl jobb, hogy mondjuk 16 MiG-29 és Szu-24 repked? :)
Apropó Szu-24, még 2005-ben figyeltek meg olyan Szu-24-est, amelynek a belsõ pillonjain C-802-as típusú, kínai hajó elleni robotrepülõgép függött. Vicces kis jószág lett a szuhoj. :)
Jah az...de azert elgondolkoztato hogy miket meg nem oldokkat (gondolom kenyszerusegbol az embergo hatasa miatt)....vannak kepek javitomuhelyrol ahol epp R-73-ast ellenorzik, R-60-as javitjak..de a sajat meguk javitjak a Kubjaik raketait is....azert ez nem semmi!
"-Lent szó volt iránról és képességeirõl. Ezzel kapcsolatban egy érdekesség: egy E-3C Sentry AWACS a perzsa-öböl felett repülve észlelt egy 16 gépbõl álló iráni repülõgép-formációt - és mind a 16 darab gép F-14-es volt! Szóval legalább ennyi Tomcat még repülõképes náluk. ;)"
Erdekes dolog ez! Tudjuk, hogy "forradalom" utani embargo ellenere tosszor is szallitott az USA (vagy epp a CIA?!) fegyvereket es alkatreszeket...Nem tartom kizartnak hogy siman uzemkepes ennel meg tobb F-14-esuk is...
Amellett azt is tudjuk hogy nagyon sok mindent megoldottak maguktol...meg a NIM-23 Hawk legvedelmi raketat is atalakitottak legi szallitasura (Skyhawk project)...kinai es orosz segitseggel a Phatomjaik is uzemkesek es gyartjak maguknak az alkatreszeket, fegyverzetet (masolas)...(+ ki tudja pl menyi "nemletezo" utanpotlas jut az orszagba pont onnan ahonnan a laikus el se kepzelne...megtortent! Igy nem zarhatjuk ki!)
De a hirrel kapcsolatban az elsoszamu kerdes talan az lenne ha visszakerdezhetnek hogy mi alapjan 16gep?! Mert nem mind1 hogy jelado alapjan amit gyakorlatilag barmely gep "hazudhat", vagy pl egy fazisvezerelt lokator kepe alapjan beazonositott tipusfelismeresrol van e szo?! (Merthat azt se tartom kizartnak Irannal kapcsolatban hogy egy kupac Mig-21-re felszertek olyan jeladokat ami Tomcatnek hazudja magat...persze lehet az a 21-es 29-es de akar Su-24 is...Evtizedek ota "nyilt titok" hogy az USA folyamatosan figyeli az "etert" Iran felett, hol izraeli segitseggel hogy onerobol...szoval van letjogosultsaga a felrevezetesnek is!)
Szerb haditechnikai kiallitas...Kubokrol meg tobbi "erdektelen" dologrol nem rakok kepet...ez viszont figyelemre melto...
(en feliratoztam itt az eredeti) A kepek 2 eve keszultek.
A két rendszer azért nem teljesen egy kategória, mert az SM-6 alapvetõen BVR rakétának készül, az SM-2 Block IV. nagyobb hajtómûvével, ami 190-370km-es hatótávolságot jelent. Ez esetben még van ráció az aktív rávezetésben, lévén ha egy 200 km-re lévõ légi cél fogja magát, és közvetlen a tengerszint közelébe sülyed, akkor a hajó egész egyszerûen takarásban lesz a föld görbülete miatt, vagyis nem tudja megvilágítani a célpontot. Az Aster 15 ezzel szemben csupán 30, az Aster 30 pedig 120 km-es hatótávolsággal rendelkezik.
Az SLAMRAAM esetén az aktív irányítás az egyszerûbb és kisebb irányítás/rávezetés rendszer miatt kellett. Hacsak nem kis méretû járõrhajóról van szó, akkor a haditengerészeteknél ez viszont nem játszik, mint indok.
A másik dolog, hogy én egy kicsit techno-hype-ot látok az SM-6-ban is, ahogy az Aster 15/30-ban is. Nem a technológiáról van szó, mert oké, képesek rá. Csak éppen minek. Egyszerûen egy tengeri bázisú légvédelmi rakétának, különösen egy AEGIS rendszerben dolgozó rakétának aligha lesz bármikor is probléma a rávezetés. Ha pedig olyan szintû zavarást csinálnak a célpontok, hogy a félaktív vagy TVR irányítás nem mûködik, akkor a kis méretû és teljesítményû aktív lokátor sem fog azon keresztüllátni. Szerintem. :)
Egy kis méretû korvetten nyilván már el lehetne gondolkozni rajta, de ott meg sem jellemzõek az eféle megoldások.
Viszont az ASSM-et elnézve, megint nem értek valamit. A hajtómûve az láthatóan a Standard-bõl származik. Akkor viszont minek külön rendszer, miért nem egybõl az SM2-t vagy SM3-at alkalmazzák mindenhol?
Az SM-2 / SM-3 sokkal nagyobb, az ESSM törzsátmérõje 25,4 centi (10"), az SM-2 Block III.-é 34,3 centi, az SM-3 pedig csaknem fél méter átmérõjû. Az ESSM-ekbõl négy darabot helyeznek el egy Mk41-es VLS indítóban, amiben egyébként egyetlen SM-2 foglalna helyet.
Azt viszont elõre látom, hogy az MBDA majd isteníti magát az Aster-rel, mert az ugye aktív radaros.
Az Aster család bizonyos szintig enigma, megvannak a maga elõnyei, de egy kicsit szembe megy az általánosan használt desingnal... :)
Ez mondjuk igaz. Viszont az SLAMRAAM jóval kompaktabb lehetne.
Viszont az ASSM-et elnézve, megint nem értek valamit. A hajtómûve az láthatóan a Standard-bõl származik. Akkor viszont minek külön rendszer, miért nem egybõl az SM2-t vagy SM3-at alkalmazzák mindenhol?
Azt viszont elõre látom, hogy az MBDA majd isteníti magát az Aster-rel, mert az ugye aktív radaros.
Nem olyan érthetettlen, ha összehasonlítod hogy mennyibe kerül az AMRAAM orrában lévõ aktív radar, és a Sparrow orrában lévõ passzív radar. ;)
Evolved Sea Sparrom Missile (ESSM) indítása
Egy vadászrepülõgép esetén ugye az aktív radarral szerelt rakéta hatalmas elõny, mert nem kell a célt "megfestenie" a gép saját radarjának egészen a rávezetés végéig. Egy hadihajó esetén viszont egyszerûbb (és olcsóbb) a hajóra egy elég korrekt radart felszerelni, amely képes a célt megjelölni, és a Sparrow máris rárepül.
SLAMRAAM norvég tájszólással: Norwegian Advanced SAM System (NASAMS)
Az SLAMRAAM egy másik megoldás, de szárazföldi telepítésre, és fontos volt a kis tömeg (könnyû légi szállíthatóság) és az egyszerûbb üzemeltetés (ugye a SLAMRAAM-nál nincs célravezetõ radar, csak a Raytheon AN/MPQ-64 felderítõ/azonosító radar).
A légvédelmi rakétáknál, még a nagy hatótávolságú változatoknál is ritka az aktív radarral szerelt megoldás, éppen a költségek miatt. A legtöbb nagy hatótávolságú rendszer un. TVM elven mûködik, tehát a rakéta orrában lévõ passzív radar veszi a célmegjelölõ radar célról visszaverõdõ rádióhullámait, a kapott jeleket visszasugározza az indító egységnek, amely kiszámítja a szükséges kormányparancsokat, és ezeket visszasugározza a rakétának. Ez a megoldás azért elõnyõs, mert a rakétában mégcsak komolyabb számítógépet sem kell beépíteni, amely kiszámolja a kormányparancsokat -> olcsóbb rakéta. Ilyen TVM elvû a Patriot vagy az Sz-300 is.
-Az F-35 elnevezése már hivatalosan is "Lightning II.". (afenébe, pedig én annyira drukkoltam a "Black Mamba"-nak... :Ð)
-Lent szó volt iránról és képességeirõl. Ezzel kapcsolatban egy érdekesség: egy E-3C Sentry AWACS a perzsa-öböl felett repülve észlelt egy 16 gépbõl álló iráni repülõgép-formációt - és mind a 16 darab gép F-14-es volt! Szóval legalább ennyi Tomcat még repülõképes náluk. ;)
-Kikerültek az elsõ képek a következõ amerikai hordozó végleges tervérõl. A CVN-78 lesz az elsõ valóban "új" amerikai hordozó, lévén az utóbbi idõben gyártott hordozók egytõl egyig a Nimitz-osztályba tartoztak, és csak kisebb különbségek voltak közöttük.
Lent már belinkelték a kézigránát típusát és ismertetõjét. Ez egy kumulatív (páncéltörõ) kézigránát. Pont az a lényege, hogy a robbanóerõt nem körkösen osztja szét, hanem egy adott pontba koncentrálja.
Van több, mint 100 000 amerikai katona irakban. Már csak matematikai szinten is "kötelezõ", hogy néhány közülük defektes legyen. Nem azt mondom, hogy nem elítélendõ, és megvetendõ az ilyen cselekedett, de adott esetben teljesen mindegy milyen ország katonáiról van szó.
Pár éve egy olasz katona történetei miatt pattant ki botrány, miszerint az egyik afrikai országban (most hagy ne keressek utána így hajnali kettõkor) szolgáló olasz békefenntartók fiatal lányokat erõszakoltak meg, gyanusnak vélt embereket kínoztak, sõt, csonkítottak meg, stb.
Sajnos az ilyen esetek szinte kötelezõ velejárói egy ilyen volumenû katonai akcióban. Megoldás (igazi megoldás) nincs, lehetõleg fel kell deríteni az eseteket, és el kell ítélni a bûnösöket...
nem tudom, hasonló de másik kameraállásból, tehát valószínûleg másik felvételrõl és eseményrõl van szó. megpróbálom megkeresni. de a lényeg hogy három méterrõl már nem sérül a 2-3 gyerkõc pedig valószínûleg a kocsiban igen komoly károkat okozott a gránát
amúgy tipikus példája ha 1 csõcselék nemzet hosszú ideig vív háborút, egyre silányabb emberek kerülnek fegyverrel olyan helyzetbe amit nem képesek feldolgozni.
az oroszok szerinted nem kaptak el minden nõt 10-60 év között? :(
Felkéne állítani egy katonai rendészetet, aminek pont az ilyen esetek megfékezése lenne a feladata.
Az ilyen akciók szerintem baromi sokat ártanak a megszállóknak. Így se nagyon tolerálják a megszállókat, hát még így, hogy tudják, hogy mit mûvelnek a polgártársaikkal.
Ennyire nincs morál a katonák közt :( Úgy tudtam, hogy sorozásnál van pszichológiai vizsgálat is, vagy az csak a különleges alakulatoknál van?
Te most komolyan a fegyverekkel kapcsolatos másoláshoz hasonlítottad teljesen más kulturáju, értékrendû, stb országok közigazgatásának átvételét? :DDD
Igazából az a gond, hogy ugye ott van egy valamivel több mint 250 éves államszövetség (USA), amely kiépített egy egészen jól mûködõ szövetségi rendszert, közigazgatást... Na most itt van az EU, ami mindent homlokegyenest ellentétesen akar megvalósítani. Meg sem próbálja átvenni a már mûködõ és bizonyított rendszert, még csak részleteiben sem. Pedig bevált dolgok átvétele (vagy ha úgy jobban tetszik másolása, lopása) nem szégyen (pl a HK sem csinált problémát az AK szerkezetének alapvetõ lemásolásából (G36). De Kalasnyikov sem tagadta soha, hogy az AK szerkezetét a Garand-éból kiindulva tervezte meg. Azaz az AK és az M14 mostohatestvérek, ugyan az az apukájuk).
Azzal egy percig sem vitatkozok, hogy a szállítások legalább 90%-a tengeren vagy vasúton jut el a cél közelébe. Viszont ha gyorsan kell átdobnod csapatokat közepes/nagy távolságra, ha gyorsan kell nagy mennyiségû utánpótlást eljuttatnod valahova, akkor csak a szállítórepülõgépek jöhetnek szóba (nagyon korlátozottan szállítóhelikopterek is). Szárazföldön belül a hajózás nehézkes lehet (gondoljunk csak a délszláv válság idején a medrek tele voltak lerombolt hidakkal, amik nagyon hosszú ideig szinte lehetetlenné tették a hajózást pl a Dunán), vasút nincs mindenhol. Errõl az oroszokat kellene megkérdezni, errõl õk tudják a legtöbbet. Nem véletlenül fejlesztették ki a Mi-6-ot és a Mi-26-ot! És nem véletlenül van/volt akkora légiszállítási kapacitásuk és az Aeroflot kiterjedt háború esetén közismerten hadi célokra hivatott.
Az A330 MRTT és társainak meg van az a komoly problémája, hogy nem rendelkeznek rámpával, azaz a ki/berakodás mindenképpen segédeszközöket igényel (tisztában vagyok vele, hogy a KC-10-et ugyan ez sújtja, de az nem is alkotja a gerincét a szállítóflottának, csak kiegészítõ szállítási feladatokat lát el, alapvetõen utántöltõgép). Nem véletlenül vetették el az amerikai katonai vezetõk a C-33 tervezetét, pedig annak az orrésze nyitható lett volna.
Arra sem lehet számítani, hogy egy komoly háborúban, ahol egyenrangú féllel szemben kell harcolni, semmi sem garantálja a szárazföldi szállítási útvonalak (a könnyen felderíthetõ utak, vasutak, leszámítva Ho Shi Minh ösvény, de az annyira nem volt azért egyszerû eset) biztosítása nem éppen egyszerû feladat, a csomópontoké szintén problémás. Itt megint csak a helikopterek és repülõgépek játszanak (utóbbiaknál fõleg a C-130, C-17 jellegû, gyengén elõkészített területen is leszállni képesek).
Nemreg volt egy ilyen hir, hogy az EU egy kozos gyorsreagalasu hadsereget akar felallitani. Meg letszamot is mondtak, de mar nem emlexem. szoval hamarosan lesz (ha atmegy a burokracian)
Az India-Kina dologhoz, ugyancsak kb 1 eve volt hir, hogy strategiai partnerseget kotottek, megallapitottak, hogy a mostani hatarok serthetetlenek, es nincs egymassal szemben teruleti kovetelesuk. Ergo mindkattonek bebiztositva a hatorszaga. Lehet pakisztan es tajvan fele terjeszkedniuk :)
Emellett OK, hogy vannak olyan európai országok, amelyek tényleg fel tudnak mutatni használható erõt, de nagyrészük képtelen azt eljuttatni a bevetés helyszínére (nem meglepõ, a hidegháború idején a harcok házhoz jöttek volna, nem kellett volna menni utánuk). A britek rendelkeznek egyedül valamirevaló légiszállító flottával, és azt fejlesztik is. A többi ország meg vár az A400M-re, amibõl még mindig nem biztos, hogy lesz-e egyáltalán valami, és ha lesz is mikor.
Már most mûködik a SALIS, ami ugyan félmegoldás, de mégiscsak elõrelépés. A légi szállítás egyébként szerintem egy kissé túl van misztifikálva jelenleg. Tény, hogy igen hasznos képesség, de egy iraki misszióhoz hasonló küldetésnél a harceszközök és az utánpótlás 95%-át a tengeren juttatták el Kuvaitba és más kikötõkbe, és onnan mentek tovább. Szintén aféle átmeneti megoldásként ott van az A310 és A330 MRTT (Multi-Role Tanker Transporter), amibõl az A310-est rendszeresítette a Luftwaffe (mégha kis mennyiségben is), az A330-ast a britek rendszeresítik a közeljövõben.
Egyébként ha az A400M elkészül, akkor az kétségkívûl az EU hadsereg gerince lesz. Mind a Franciák (VBCI jármûcsalád), mind a németek (PUMA lövészpáncélos és Boxer gumikerekes szállítójármû), mind az európai együttmûködések (pl. VL Mica SHORAD, MEADS légvédelmi rendszerek) úgy készülnek, hogy az A400M-be beférjenek.
A gond az, hogy te a több száz éves Egyesült Államokat hasonlítod az alig tinédzserkoru EU-hoz. Alig pár év alatt közös pénz, közös határellenörzés, közös szabályozások születtek, és a belsõ anomáliák ellen kemény felszólítások, perek mennek.
Az európai országok tényleg rendelkeznek komolynak mondható erõkkel, viszont maga az EU nem. Márpedig haxoror az EU-t említette.
Emellett OK, hogy vannak olyan európai országok, amelyek tényleg fel tudnak mutatni használható erõt, de nagyrészük képtelen azt eljuttatni a bevetés helyszínére (nem meglepõ, a hidegháború idején a harcok házhoz jöttek volna, nem kellett volna menni utánuk). A britek rendelkeznek egyedül valamirevaló légiszállító flottával, és azt fejlesztik is. A többi ország meg vár az A400M-re, amibõl még mindig nem biztos, hogy lesz-e egyáltalán valami, és ha lesz is mikor.
Az EU-ból nem csak az egységes felelõsségvállalás, hanem szinte minden egységes dolog hiányzik (bár szabványokat gyártani azt tudnak). Se egy egységes pénzügypolitika (amíg nem lesz bevezetve minden EU tagországban az Euro, addig nem is lesz), se egységes külpolitika, se egységes hadügy. Pedig a föderációk/konföderációk esetén ezt a három területet mindig egységes irányítás alá szokás vonni (ahogy volt az pl az Osztrák-Magyar Monarchiában is, ami alapvetõen minta lehetne az EU számára strukturális szempontból).
A legszebb példa az európai egységre a Mars Express/Beagle 2 esete. Ugy a hírekben mi szerepelt:
-Fellõtték a közös európai Marskutató szondát
-Mars körüli pályára állt a közös európai Marsszonda
-Megkezdte a leszállást a közös európai Marsjáró, a Beagle 2
-Elvesztették a kapcsolatot a Beagle 2-vel
-Valószínûleg a Marsba csapódott a brit Beagle 2
Egybõl nem közös európai, hanem brit! Mint ahogy mindig hagsúlyozták, hogy milyen egységes az európai piac és gazdaság. Aztán egyszercsak felütötte a fejét a kergemarhakór(járvány). USA reakció: nem hozunk be marhahúst az EU országaiból. Erre az európai reakció: hogyhogy az egész EU területét vonták "embargó" alá, miért nem csak Nagy-Britanniát?
Hát azért ez erõs túlzás. Az tény, hogy az USA-hoz nem fogható, de az 1991-es irak elleni invázióban azért Franciaország csak ott volt 30 000 emberrel, Németország most csak ott a balkánon, egy idõben csaknem 10 000 emberrel. Francaországnál ott van az idegenlégió, amit azért elég komoly katonai erõnek tartanak.
Inkább azt gondolom, hogy az egységes politikai felelõsségvállalás az, ami még hiányzik az EU-ból.
Az EU leginkább azért szokta passzolni a katonai beavatkozást, mert:
1. Mindenképpen különbözni akar mindenben az USA-tól.
2. Köztudottan az EU semmiféle mérhetõ katonai erõvel nem rendelkezik. Azaz csak az albán légvédelem szintjén tud háborút viselni (rázza az öklét és átkozódik).
3. Meg akarja játszani a jófiút, az eminenst, mert azt hiszi, hogy ezzel védett mindenféle terrorcselekmény ellen.
4. Nem tanulnak az európai országok a XX. század során elkövetett hibáikból.
Nem beszélve arról, hogy mivel indokolná meg az akciót az USA? Ha egyáltalán meg akarja indokolni.
Irak esetén indokolta azzal, hogy Szaddamnak vegyi fegyverei vannak. Nem találtak semmit. Az elsõ idõk kínos újságírói kérdései után lecsengett a téma.
Irán esetén viszont a nemzetközi atomenergetikai ügynökség is pattogot amiatt, hogy irán bizony nem mûködik együtt, és a programjai bizony legalábbis gyanusan katonai jellegûek. Teszem hozzá ugyanaz az ügynökség, akik 2002-ben irak esetében a Bush kormányzattal szembehelyezkedve állították, hogy iraknak nincs élõ atomprogramja.
Tudtommal az Irániak nagyon okosan szétszórták a létesítményeiket, hogy ne lehessen azt egy beavatkozással megsemmisíteni.
Az USA-nak van 21 darab B-2A Spirit lopakodó bombázója, több, mint 100 darab B-52H és B-1B nehézbombázója, több, mint 2000 darab vadászbombázója, és akkor még nem szóltunk a manõverezõ robotrepülõgépekrõl. Szerinted tényleg szét lehet szórni annyira azokat a létesítményeket, hogy az USA ne tudja egyetlen összetett beavatkozással elpusztítani õket?
Iránnak van komoly fegyverzete jelenleg?
Jelentõsnek nevezném, de nem olyan rendkívûl veszélyesnek, ha az ellenfél az egyesült államok hadigépezete. Egy szigorúan hagyományos összfegyvernemi invázió (mint amilyen irak ellen volt 2003-ban) esetén nyilván sokkal nagyobb veszteségeket szenvednének, mint irak ellen szenvedtek, de összességében nem lehet kérdéses, hogy legyõznék az iráni hadsereget.
Olvastam valami komoly tengeralattjáró-elhárításról, amit kimondottan a Perzsa-öbölre "élesítettek".
Irán több dolgott is állított már, ami leginkább veszélyes lehet, az az, hogy lezárja a Perzs-öböl bejáratát aknákkal. Viszont az garantált, hogy ennek a legkisebb jelére is beindulna a perzsa-öbölben állomásozó amerikai haditengerészeti flottacsoport.
Indok kell? :| Terroristákat bújtat, támogatja a terroristákat, nem harcol eléggé a terrorizmus ellen. Ennyi bõven elég Sam bácsinak, hogy háborút indítson. Ha meg bemasíroztak és mindent porig bombáztak (az olajkutakat leszámítva) és valaki megkérdezné, hogy hol vannak a terroristák, akkor azt válaszolnák, hogy azokat közben mind kinyírták/felszámolták.
Addig meg elég védelem nekik hogy a ruszkik és Kína nagyon nem örülne egy Irán elleni akciónak, amerika egyedül pillanatnyilag képtelen lenne támadni legfeljebb bombázhatna (persze ha tudná egyáltalán hogy hol vannak a célpontok), lenne egy csomó civil áldozat, az EU simán passzolna a részvételt illetõen szal...
Indok? Indokra van az USÁnak legkevésbé szüksége. Kreálnak azok seperc alatt indokot, aztán gond nélkül lenyomják a dolgot az amerikai nép torkán, ahogy Irak esetében is tették. Hamás nem, valamelyik titkosszolgálat hamisít néhány jelentést, mint a Vietnámi háborúba való belépéskor.
Iránt is csak azért nem támadja meg, mert tudja jól hogy jóval keményebb dió lenne, mint irak volt, és a jelenlegi katonai kapacitása nem elég hozzá.
Továbbá az is igen jelentõs visszatartó erõ az amerikaiaik számára, hogy irán olyan ellenfél, aki esetleg még védekezni is tudna.
láttam egy videót iraki gyerekek dobnak a pólójuk elõl kirántott kézigránátot egy mellettük az úton elhaladó humvee-ra, ami becsapódáskor azonnal robbant is. sajna a linket már nem találom. kérdés a következõ lenne:
magyarországon is rendszerben vannak e ütésérzékeny kézigránátok, illetve van e azonkan is gyújtási késleltetésük?
hogyhogy nem sérültek meg a tõlük 3 m re lévõ robbanásban?
illetve a kézigránátok típusairól lehetne ezzel összefüggésben egy komolyabb ismertetõt, ha jól emléxem még nem lett kivesézve a téma
Iránnak van komoly fegyverzete jelenleg? Olvastam valami komoly tengeralattjáró-elhárításról, amit kimondottan a Perzsa-öbölre "élesítettek". Meg ugye ott lesz az oroszoktól vásárolt légvédelem majd valamikor õsszel. De addig?
Nem beszélve arról, hogy mivel indokolná meg az akciót az USA? Ha egyáltalán meg akarja indokolni. A cikk szerint a titkosszolgálatok egyelõre nem találnak bizonyítékot arra, hogy atomfegyvert akarnak elõállítani. Tudtommal az Irániak nagyon okosan szétszórták a létesítményeiket, hogy ne lehessen azt egy beavatkozással megsemmisíteni. És akkor még ott van az olaj és földgáz, amivel tuti visszavágna Irán. Nagyon nehéz kérdés az, ami biztos az egészben az, hogy mi csak a negatív hatásait leszünk kénytelenek elviselni.
A lap értesülései szerint a Pentagon tervezõit nagyban befolyásolja az iraki kudarc, ahol egyrészt nem találtak tömegpusztító fegyvereket, másrészt a tervezett, sebészi pontosságú gyors akció helyett harmadik éve tart a háború.
Nem igazán bölcs hasonlat. Irakban magát a háborút megnyerték cirka egy hónap alatt. A problémát az utána következõ helyzet okozta, tehát a megszállt területekken a stabilitás biztosítása. Ez pedig rögtön kettõs probléma. Egyfelõl Irakban ma is legalább 100 000 amerikai katona állandó jelenléte szükséges, amelyek kiesnek az esetleges katonai akcióból (a felszerelésükrõl nem is szólva). Másfelõl ha iránban is maradni akarnak, akkor további katonai erõkre lenne szükségük, amivel egyszerûen nem rendelkeznek.
Szóval maga az irán elleni katonai akció valószinûleg sikerrel járna, a problémát az ezt követõ helyzet jelenti...
Egy dolog, hogy a magyar sajtó dilettánsan hogyan nevez egy eszközt. Ettõl még az nem az lesz, aminek õk nevezik.
A Cruise Missile szabatos magyar elnevezése: manõverezõ robotrepülõgép. Mint Cifu is rámutatott, a missile szó nem azt jelenti, hogy rakéta!
Az ICBM (InterContinental Ballistic Missile) és IRBM (Intermediate Range Ballistic Missile) minden esetben szárazföldrõl indul. Emellett egy tengralattjáró mindig az óceánok/tengerek felszíne alól indítják rakétáikat. A tengerek/óceánok viszont nem tartoznak egyik kontinenshez sem, ezért esetükben értelmezhetetlen az interkontinentális fogalom. A tengeralattjárófedélzetrõl indítható rakétákat emiatt SLBM-nek (Submarine Launched Ballistic Missile) nevezik. Ha megnézed, akkor láthatod, hogy a SkyBolt-ot sem nevezték sosem IRBM-nek, hanem ALBM-nek (Airborne Launched Ballistic Missile).
Én az UAV-kre robotgép jelzõt is szoktam használni, mivel a robotrepülõgép sokszori ismétlésébe még az ember szeme is beletörik, hátmég a nyelve. Értelmezés kérdése persze, hogy helyes-e, hogy így cselekszem. :)
Viszont érdekes kérdés, hogy minek soroljuk be például a Meteor levegõ-levegõ... izét. :))
A Meteor-ra a magyar szakorgánumok általában rakétaként hivatkoznak, pedig ugye egy torlósugárhajtómû adja a lelkét. Viszont a "levegõ-levegõ robotrepülõgép" kifejezéssel én még nem találkoztam sehol, és ami azt illeti, meglehetõsen szörnyen is hangzik. Ötletek?
Az MBDA Meteor, a törzs alatt látható két szögletes beömlõ és szívócsatorna, a torlósugárhajtómû jele
Ahhoz képest hogy nem léteznek, elég sok szó esik róluk mostanában.
Te már egyszer megpróbáltál kioktatni a tengeralattjárók által hordozott ICBM-ek kapcsán, de az is hasonlóan gyenge próbálkozás volt.
Ezt már én is kifejtettem korábban legalább egyszer a topic hasábjain. Az alapvetõ probléma, hogy sokan nem képesek megérteni, hogy terminológiákat nem lehet tükörfordítani, csak értelem szerint.
A missile esetén azért tegyük hozzá, hogy irányított reaktív hajtású önjáró lövedék. A sima irányított lövedéket, amit hajítótöltet indít és állít pályára (pl Copperhead) továbbra is projectile néven nevezik. Ahogy pl itt.
És további értelmezési kérdés, hogy ugye sok esetben a Predator-t, Global Hawk-ot is hibásan robotrepülõgépnek nevezik egyes sajtóorgánumok. Pedig nem azok, hanem UAV-ok, azaz pilóta nélküli repülõgépek. A robotrepülõgép ugyanis egyszer használatos.
Ez a cirkálórakéta (magyarítva a Cruise Missile-t) is jól bennemaradt a magyar nyelvben... :D
Egy kis magyarázat:
Angol nyelvben, terminológiában a "rocket" annyit tesz, hogy nem irányított rakéta. A "missile" irányított lövedéket jelent.
A magyar terminologia a "rakéta" jelzõt a rakétahajtómûves (tehát nem a légkör oxigénjét felhasználó hajtómûvel rendelkezõ) lövedékre használatos. A légkör oxigénjét felhasználó hajtómûvel rendelkezõ lövedékekre (ahol a tolóerõt egy torlósugárhajtómû vagy egy gázturbinás sugárhajtómû adja) viszont a "robotrepülõgép" meghatározás használatos.
Összesen négy SSBG kerül átalakításra SSGN feladatra (az elsõ négy Ohio osztályú) 194 BGM-109 Tomahawk-kal. Amik nem cirkálórakéták, azok ugyanis nem léteznek. A Tomahawk (és az AGM-86B) manõverezõ robotrepülõgép. A többi Ohio viszont marad SSBN feladatkörben.
Magyarországra ugyanezen gépek Légimentõs váltouzatai érkeznek osztrák lízing formájában. Egyébként kicsit nagyobb mint az OH 58 Kiowa. szóval nem lesz vele gond:)
Az US ARMY bejelentette, hogy az UH-1 és OH-58 helikoptereket kiváltó Light Utility Helicopter (LUH) programot az EADS és a Sikorsky közös gyermeke, az UH-145 nyerte, a megrendelés pedig 352 darab gépre vonatkozik. Az UH-145 az EADS EC145 helikopterének "amerikalizált" változata, és az USA-ban fogják összeszerelni õket. A hír csak azért érdekes, mert egy éven belül a második helikoptertendert nyeri "amerikalizált" európai vállalat. Az elnöki helikopter tenderét az angol-olasz AgustaWestland EH-101 nyerte a Lockheed-el és Bell-el együttmûködve (akkor a Sikorsky-t ütötték ki).
Errõl van szó, amikor én lent felsoroltam a "top 5. haditengerészetet" azonban mindent összevetve állapítottam meg egy sorrendet, és belevettem a stratégiai elrettentõ erõt is. Így kicsit talán unfair vagyok japánnal szemben, de hát az ilyen "legjobb 5-10-100" toplisták már csak ilyenek... :)
stratégiai szempontból feltétlen. Más kérdés hogy japánnak nem számítanak a világhatalmi szempontok, mert nincsenek ilyen ambicioik, meg ugyis az usa kiterjesztett karjának számítanak.
Elsõre õk lettek volna a harmadikok, ám azért az angoloknál csak ott vannak az Invincible-osztályú STOVL hordozók, a franciáknál a Charles de Gaulle, illetve e két nemzet SSN/SSBN tengeralattjárói, és a tervezett két angol, valamint egy francia hagyományos meghajtású hordozó...
Ha megnézed, az elsõ négy rendelkezik a SSBN tengóival stratégiai elrettentõ erõvel, illetve képes bizonyos erejû tengeri erõt a világ másik felére elküldeni (pl. mint a Falkland-szigeteki háború vagy a franciák Afganisztáni inváziókor odaküldött flottacsoportja). Japán e téren korlátozottabb, noha vannak például partra szálló hajói, a nagy távolságokra nincs annyira felkészülve (persze ez inkább logisztikai kérdés).
A japán viszonyokat figyelembe véve a japánok erõsebbek, mint az angol vagy a francia flotta (több és jobb rombolójuk van, például), mert alapvetõen "helyi" szintre vannak berendezkedve, Észak-Korea és Kína ellen. Erre vannak kihegyezve, és hagyományos erõben lepipálják a két európai nagyhatalmat, ám azoknak ugye ott vannak a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárói. Nehéz kérdés, de szerinted egy flotta erejét nem határozza meg jobban 4 darab SSBN tengó, mint 5-6 romboló?
a japán flotta ötödik helye számomra elég meglepõ: szigetország mint anglia, lakossága (azaz gazdasági ereje) annál jóval nagyobb, elektronika terén ugye a csúcsot teljesítik, és ráadásul kvázi fenyegetve is vannak (halászati és határviták oroszokkal, kinaiakkal, ráadásul ott van nekik az idegbeteg észak-korea). Helyükben nagyon ráfeküdnék a flottára.
Amúgy miért csak kettõ, Cifu? A globalsecurity táblázata szerint kettõ aktívan mûködik, egy a Bulava rakéta tesztjeit végzi, kettõ pedig tartalékban van(reserve). Vagy a 'tartalékban van' itt annyit tesz hogy 20 éve rohad a kikötõben?
A tartalékban lévõ egységek ilyen téren felejtõsek már, valószínûtlen, hogy újra hadrendbe állnak.
Úgy emlékeztem a Kurszk tragédiája kapcsán, hogy egy tábornokuk magyarázta a gránitok képességeit (kommunikálnak egymással, beosztják a feladatokat, körülmények változására inteligensen reagálnak, stb). Ezért is volt fontos számukra a körzet gyors lezárása.
A Gránitok pontos képessége nem ismert. A rendelkezésre álló információk alapján kétféle támadási sémájuk volt, az egyikben nagy magasságban repültek a cél felé, és egy Ka-31 "repülõ radar" adta meg a cél koordinátáit a robotgépeknek, ebben a formában a hatótávolságuk elérhette a 650km-et is. A másik támadási forma szerint a robotgépek alacsonyan közelítették meg a célpontot, a hatótávolság ez esetben 200km körül lehetett. Volt állítólag egy olyan séma is, mely szerint egy "vezér" P-700-as nagy magasságban a saját radarjával kutatja fel a célpontokat, és az adatokat megosztja az alacsonyan repülõ "megbúvó" társainak.
A P-700 alkalmazásának egyik kulcseleme a Ka-31 "repülõ radar"
Technológiai szempontból mekkora különbségek vannak a top5 ország között?
Nagy és sokrétû. :)
Nézzük melyik a Top5 haditengerészet (saját vélemény!):
1.: US NAVY:
Az USS Ronald Reagan, a legújabb Nimitz-osztályú hordozó
A legnagyobb mennyiségû hadihajóval rendelkezik, és egyben a legmodernebbekkel is. Nagyon hatékony légvédelmi, érzékelõ és kommunikációs rendszerek. Elég friss, általánosságban nagyon jól karbantartott hajóállomány. A fedélzeti rendszerek folyamatos fejlesztés alatt. Csak õk rendelkeznek jelentõs számú, ráadásul nagy méretû hordozóval, amelyeken modern vadászgépek vannak. Tengeralattjáróflottájuk jelentõs méretû, viszonylag modern, csak nukleáris tengóik vannak.
2.: Oroszország:
Nagy és látványos - de kevés az elsõséghez
Noha hajói többsége ki lett vonva, vagy nem igazán tengerálló, még mindig igen jelentõs mennyiségû hadihajóval rendelkezik. Azonban a hajók többsége idõs, ami ugyan önmagában még nem akkora baj, de a karbantartás és a felújítások sokszor el lettek halasztva ill. nem lettek végrehajtva a szükséges idõben. A fedélzeti rendszerek a legtöbb hadihajón az 1980-as évek színvonalát képviselik, csak kevés egység rendelkezik valóban modern fegyverekkel, radarokkal. Egyes fegyverrendszereknek ugyanakkor még mindig nincs nyugati párja (pl. a P-270 és P-700 hajó-hajó osztályú robotrepülõgépek vagy VA-111 Szkvall szuperkavitációs torpedó, stb.). Egyetlen hordozójuk van, amely egy aféle mindent bele egység (jelentõs hajó-hajó (P-700-as robotrepelügépek), levegõ-levegõ és ASW (tengeralattjáró elleni) képesség, emellett közepes mennyiségû Szu-27K repülõgép, amelyek viszont elektronika terén elavultak. Tengeralattjáróflottájuk egy része elavult, és rossz állapotban van, ugyanakkor kb. felük viszonylag modern egység. Diesel-elektromos tengóik nem a legmodernebbek, egy generációval elmaradottak. Jelentõs számú új egység építése kezdõdött meg nemrégen.
3.: Anglia:
Kicsi, de azért még ütõs - mint az Angol királyi flotta
Általánosságban viszonylag modern hajóegységek, fõleg angol és amerikai fegyverekkel, de az angol rombolók méretükhöz képest jellemzõen alulfegyverzettek. Az új (építés/tervezés alatt álló) egységeik már modern európai fegyverrendszerekkel vannak felszerelve. Három kis méretû STOVL hordozójuk van kis számú Harrier repülõgépekkel, amelyek nem túl modernek már. Két közepes-nagy méretû hordozójuk épül, F-35 vadászbombázókkal (legalábbis a jelenlegi tervek szerint). Tengeralattjáróik az amerikai tengókhoz mérhetõek.
4.: Franciaország:
Azért a Franciáknál sem kell a szomszédba menni egy kis innovációért - La Fayette-osztály
Viszonylag modern, szinte kizárólag európai (francia) fegyverrendszerekkel felszerelt flotta. Ezek egyes téren (mint pl. légvédelem) elmarad az amerikai vagy orosz rendszerektõl, a közeljövõben érkezû új egységek valamelyeset javítanak ezen. Egyes egységeik (pl. La Fayette-osztályú fregattok) látványosan alulfegyverzettek, igaz kialakításuknál figyelembe vették, hogy utólag felszerelhetõ fegyverrendszereknek megfelelõ mennyiségû kialakított helye legyen. Egy közepes méretû nukleáris meghajtású hordozójuk van, modern (de még nem 100%-osan harcképes) repülõgépekkel, egy másikat (hagyományos meghajtással) nemsokára kezdenek építeni. Tengeralattjáró flottájuk angliától elmarad mind mennyiségben, mind minõségben.
5.: Japán:
Kongo-osztály - modern, és jobb, mint az amerikai testvére
Viszonylag jelentõs számú felszini egység (e téren jobban állnak, mint az angolok vagy a franciák, leszámítva a hordozókat), egy részük abszolute modern szinten van (az amerikai hajóegységekhez mérhetõek), összeségében az amerikai szinvonalat képviselik, szinte kizárólag amerikai fegyverrendszerek vannak felszerelve. Viszonylag jelentõs számú hagyományos meghajtású tengeralattjáró, általánosságban modernek tekinthetõek.
Informatika és tudomány
