A tengeralattjárókon nem. Valamilyen nukáris elrettentõerõnek mindig kilövésre készen kell állnia, hiszen ellencsapás mérésére bármelyik pillanatban szükség lehet, még ma is. A nukleáris elrettentés feladata ma már kizárólag a tengeralattjárókra hárul. (régen ez a feladat megoszlott a tegeralattjárók,bombázók,és szárazföldi indítású rakéták között)
Persze sok tengeralattjáró van, ami már nukleáris ballisztikus rakéták helyett tomahawk cirkálórakétákkal van felfegyverezve, de mindig lesz egy bizonyos mennyiség, ami atommal az indítócsöveiben sunnyog valahol a világtengereken.
A jelen adatok szerint már nem is lesz olcsó, ugyanis a kereslet nagyobb mértékben nõ, mint a kinálat. Az olajkitermelõ helyek jórésze instabil (az északi tenger lassan kimerül, irak ugye olyan amilyen, dél amerikában politikai zűrök stb.). A kinai gazdaság fejlõdésével az energiaéhség drasztikusan nõ - fõként miattuk annyi az ár most, amennyi. Szóval a helyzet még évtizedekig ilyen lehet.
Ez õrült sok pénz, de emögött nem áll gazdasági erõ a szó szoros értelmében. Ez most van, mert van olaj és magas az ára. Oroszország termelékenysége, produktivitása ettõl egy szemernyit sem nõtt, sõt emiatt csökkenhet is. Minek gürizni, ha az olajból akkor is van pénz, ha semmit nem csinálunk?
Nyilvánvalóan a vevõ és az eladó fél is pontosan tudta, mire is fogják használni a hordozót. Kína okosan vásárolt, és ezzel megtette az elsõ lépést a hordozóflotta kiépítésére.
Ez nem ilyen egyszerû. Anno úgy adták el a Varjagot, hogy csak és kizárólag békés célra használható fel. Komoly bürokratikus munka, lobby, és valószinüleg kenõpénz kellett ahhoz, hogy a Varjag a Fekete-tengerrõl eljuthasson Kínába. Csak az több, mint egy évbe tellett, hogy a Boszporuszon átengedjék a törökök, és olyan abszurd bejelentések történtek, hogy például Kína 2 millió (!!!) turistát küld törökországba, "a turizmus fellendítéséért". Megjegyzés: hasonló bejelentés történt Egyiptommal kapcsolatban is, de az afrikai ország mégsem engedte át az saját erõbõl mozgásképtelen hajót, így kénytelenek voltak vele a Gibraltári szoroson át kihajózni az atlanti-óceánra, és megkerülni a jóreménység fokát dél-afrikánál.
A teljesértékû katonai felhasználás ellen leginkább az szól, hogy a jelentések szerint a hajótest szánalmas állapotban van. A hajó gyakorlatilag több, mint egy évtizede nem volt rendesen karbantartva, vagy rendesen lefestve. 2005-ben vontatták egy dokkba, ahol a hajótestet szépen homokfúvással elkezdték megtisztitani, fentrõl kezdve (elõször a sziget lett letisztitva, és sötétvörös (alapozó?) festéssel ellátva). A lenti képeken azt látni, hogy a fedélzet került sorra nemrég, és 2006 júniusára a fedélzet egy sárga (alapozó? cink-kromát?) festést kapott.
A vélemények többsége szerint a kínaiak inkább aféle tesztplatformnak szánhatják a hajót. Egyfelõl a tetejétõl az aljáig átvizsgálják a mérnökök, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a szovjetek egy repülõgéphordozó tervezése és építése terén. Ezeket a tapasztalatokat késõbb felhasználhatják a saját tervezésû és építésû repülõgép-hordozójuknál. A másik pedig a repülõgépek mozgatásának, üzemeltésének, a le- és felszállás gyakorlása egy hordozó fedélzetérõl. Ehhez nem kell a nyílt vízre kifutni, de még csak mûködõ hajógépek sem kellenek, pár vontatóhajó is megfelelhet.
Technológiai szempontból mekkora különbségek vannak a top5 ország között? Ugyan szoktam nézni a mûholdas csatornák filmjeit, de azok erõsen emlékeztetnek a szocialista propaganda filmekre, csak ellentétes irányban Ugye az USA õrült összegeket költ a "terrorizmus elleni harcra", de ezzel együtt pl az oroszok, kínaiak menyire vannak partiban vele? Egy komoly összecsapásnak mi lehetne a vége? Természetesen atom nélkül, annak ugye tudjuk a végét.
Esetleg egy ütésváltás Taiwan körül mit mutatna?
Akkor a gránitokkal kapcsolatban (is) nagyon le vagyok maradva. Úgy emlékeztem a Kurszk tragédiája kapcsán, hogy egy tábornokuk magyarázta a gránitok képességeit (kommunikálnak egymással, beosztják a feladatokat, körülmények változására inteligensen reagálnak, stb). Ezért is volt fontos számukra a körzet gyors lezárása.
A SZU fénykorához képest gondolom még így is le vannak maradva.
Csak nézd meg a #18959-es hsz.-ben a felsorolást, hogy mibõl mennyiük volt 1988-ban és 2006-ban. Látványos a hanyatlás.
A gránitokat miért cserélik le?
Pontosan nem tudom (hivatalos infot e téren nem láttam). De ha tippelnem kellene, akkor két indok is felmerülhet:
1.: A P-700 Granitok üzemideje lassan lejár. A legújabb Granitok is 15 év körül lehetnek, a régebbiek pedig 20-nél is idõsebbek. Miután a gyártásuk jó ideje szünetel, így utólag beszerezni belõle nem csak annyi, hogy újraindítsuk a gyártósort...
2.: A P-800 Onyx/Jakhont bizonyos téren jobb, modernebb, mint a Granit. Biztosan nem ezek közé tartozik a hatótávolság, vagy a robbanófej tömege persze. Hátrány, hogy az irányítórendszer feltehetõen nem kompatibilis, tehát új antennák és vezérlõrendszer kell a hajókra/tengeralattjárókra.
2.a: Egységesítés. Ahogy a ballisztikus rakéták terén a szárazföldi indítású Topol-M az alapja az új Bulava tengeralattjáróról indított rakétának, úgy a haditengerészet is igyekszik a különféle, azonos feladatkörû rendszereit egységesíteni. Eredetileg a P-800 Onyx a P-270 Moszkit robotrepülõgépeket váltotta volna (a P-800-ból van/lesz légi indítású változat), a P-500 Bazalt és P-700 Granit utódja a P-1000 Vulkan lett volna eredetileg, de a jelek szerint abból nem lett semmi.
P-700 Granit indítása a Kuznyecov fedélzetérõl
P-800 Onyx/Jakhont maketje 1997-ben
Én úgy tudtam, hogy nagyon új fejlesztésük, a Kurszkból is elsõként azokat mentették. A katonákat meg hagyták megfulladni "jó" orsoz szokás szerint
Ez badarság, fõleg azért, mert a Granitokat csak a szárazdokba vontatott roncsból tudták kiemelni.
Szerintem nincs szükség újabb fegyverkezési versenyre. Ami az oroszoknak van, iiletve lesz a mostani fejlesztésekkel, az bõven elég. Tudtommal támadni nem akarnak, védekezésre pedig bõven sok. Ki merné megtámadni az oroszokat?
Nagypolitika. Egy erõs orosz hadigépezet sokat nyomhat a latba. Oroszország például visszafogottan vett részt katonai akciókban az elmúlt években, márpedig az ilyen akciók kétségkívûl fontosak egy ország hatalmi státuszának kibizonyítására.
"Esetleg Kína szemet vethet a távol-keleti régiókra, mert ugye õk sokan vannak, az orsoz népesség meg nagyon kevés arrafelé."
Ez már most is zajlik keményen, békés eszközökkel: a kinai családok már elözönlötték mongoliát, és szibéria déli részét. Falukról van szó, vándorolgatnak, hisz nincs határ.
Nem is képzelnéd hogy mennyire (ezek két-három napos hírek, így egybe nagyon impresszív):
1. Oroszország a hét végén eltörli a rubelre vonatkozó összes megmaradt korlátozást, demonstrálva ezzel nemzeti devizája erejét a G8-ak júliusi szentpétervári csúcstalálkozója elõtt.
2. Oroszország pénteken aláírta a megállapodást a Párizsi Klub hitelezõ országaival a klubbal szemben fennálló teljes, 22,3 milliárd dolláros adóssága idõ elõtti visszafizetésérõl.
3. Az IMF arra figyelmeztette Oroszországot: inflációs veszélyeket rejt azon gyakorlata, hogy túl sokat nyom olajbevételeibõl a gazdaságba, elsõsorban a bérek emelésével és az adók mérséklésével is. Az IMF európai igazgatóhelyettese szerint fennáll a veszélye, hogy az orosz kormányzat kompromittálja az infláció fékezésén munkálkodó jegybankot is. Poul Thomsen szerint a gazdaság növekedése nem igazán indokolhatja az elmúlt bõ egy év adókönnyítéseinek jó részét. Úgy becsüli, hogy az idén lesz egy 8,5 százalékos infláció és egy 6,5 százalékos GDP-növekedés Oroszországban.
Ugyanakkor az olajjövedelmekbõl képzett stabilizációs alapban már 66 milliárd dollárnak megfelelõ pénz van, és Putyin elnök mindenkit a szociális kiadások növelésérõl biztosított ebben az évben, de a pénz felhasználása vita tárgya, mert a jelek szerint a kormány inkább az inflációra játszik. A kormányra ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a jövõ évi választásokra tekintettel az alapból mind többet költsön el.
-----------
66 milliárd dollár! ebbõl hány repülõgép hordozot lehet építeni? :)
Nem az a lényeg, hogy pillanatnilag ki jöhetne szóba a oroszország támadójaként, hanem az, hogy eszébe se jusson ilyesmi senkinek, mert különben mennek a rakéták. Ezért hatalmas öngól szerintem nyilvánosságra hozni, hogy a typhoonok közül csak kettõ mûködik, és azok is majdnem teljesen fegyvertelenek.
Amúgy miért csak kettõ, Cifu? A globalsecurity táblázata szerint kettõ aktívan mûködik, egy a Bulava rakéta tesztjeit végzi, kettõ pedig tartalékban van(reserve). Vagy a 'tartalékban van' itt annyit tesz hogy 20 éve rohad a kikötõben?
Nyilvánvalóan a vevõ és az eladó fél is pontosan tudta, mire is fogják használni a hordozót. Kína okosan vásárolt, és ezzel megtette az elsõ lépést a hordozóflotta kiépítésére.
Azt sajnálom, hogy az oroszoknak gyakorlatilag nincs hordozóflottájuk. (lévén hogy az egy szem kuznyecov gyakorlatilag csak vegetál)
Hát akkor Putyin különösen jól tette, hogy megfogta a folyamatot.
A számokat elnézve tényleg brutális a visszaesés.
A másik, amit nem értek, hogy hová a fenébe lettek a rakéták a typhoonokról.
A másik dolog meg az, hogy ha nincs is rakéta a typhoonokon, vagy csak kevés, mégis ki az az idióta aki szándékosan kiszivárogtat ilyen információt?
Hiszen ha az oroszok nem árulják ezt el, senki se mondta volna meg, hogy egy kivételtõl eltekintve fegyvertelenül hajóznak az SSBN tengóik. Hiszen így pont azt a hatást veszítik el, amiért az egész SSBN flotta szolgálatban van, az elrettentést!
Lehet hogy oroszország katonailag (is) iszonyatosan leépült az utóbbi idõszakban, de azért ki mertne leállni kötekedni egy olyan országgal, akinek három (vagy akárcsak kettõ) ilyen tengeralattjárója van üzemben, hajónként 20 rakétával és 200 atomrobbanófejjel. Egy ilyennel egész kínát el lehet törölni a föld színérõl. És ha kínát el lehet, akkor az összes többi országot is.
(még amerikát is, a két tengóról indított 40 rakétából 10-15 egészbiztosan célbatalálna, az elhárítófegyverek ellenére is)
Szóval mûködne ez az elrettentés dolog, ha nem tudná a fél világ hogy a két tengón összesen 10 darab rakéta van.
Szerintem nincs szükség újabb fegyverkezési versenyre. Ami az oroszoknak van, iiletve lesz a mostani fejlesztésekkel, az bõven elég. Tudtommal támadni nem akarnak, védekezésre pedig bõven sok. Ki merné megtámadni az oroszokat? Esetleg Kína szemet vethet a távol-keleti régiókra, mert ugye õk sokan vannak, az orsoz népesség meg nagyon kevés arrafelé. Bár szerintem nem mernék megkockáztatni. Ráadásul az orsozok biztos úgy gondolkodnak, ha vesztésra áll a csata hagyományos változata, akkor indítanak néhány nukleáris rakettát. Már nekik úgyis minden mindegy.
Vélemény?
Látszik, hogy ömlik a zseton az olajból. A SZU fénykorához képest gondolom még így is le vannak maradva. A gránitokat miért cserélik le? Én úgy tudtam, hogy nagyon új fejlesztésük, a Kurszkból is elsõként azokat mentették. A katonákat meg hagyták megfulladni "jó" orsoz szokás szerint
mindenesetre elég érdekes látvány. én gyûjtöm az ilyen képeket, engem teljesen lenyûgöznek ezek a hatalmas tengeralattjárók..
tudtok adni vmi linket ahol ilyen képek vannak? :)
Ha már itt tartunk, a Varjag-on történik valami (ugye õ a Kuznyecov testvére, amelyet egy civil (?) kínai társaság megvett, hogy kaszinóként üzemeltessek, csak aztán ebbõl nem lett semmi). A Tajvaniak mûholdfotókra hivatkozva azt jelentették be, miszerint Kína katonai célú eszközként akarja rendszerbe állítani (magyarul hordozóként), amit Kína hevesen cáfolt:
ez ugye vmi homemade vicc és nem igazi fegyverbemutatón készült?
Az oroszoknak ezek a fejlesztések azért kellenek, mert különben még lejjebb csúsznak a katonapolitikai "ranglétrán". Gondolj bele: a következõ évtized közepére kiöregednek véglek a 667-es osztályú tengóik (Delta III. és Delta IV.), utána marad a 3 (valójában jelenleg csak kettõ) 941-es (Typhoon) típusuk, és slussz. Vagyis SSBN-ek terén ott lesznek az új Borej osztály nélkül, ahol Anglia és Franciaország van!
Szóval az egykor az US NAVY-vel egyedül valamennyire pariban lévõ haditengerészet nem egész 20 év alatt árnyéka lett egykori önmagának, no persze még így is jelentõs erõ, de ha figyelembe vesszük az állapotokat, az orosz haditengerészet rövid úton Kína mögött is elmaradna, és a "közepes" tengerészeti országok, mint Anglia, Franciaország vagy Japán környékén találná magát 10-15 év múlva...
Ami azt illeti, ez az erõ azonban még így sem jelent igazán komoly veszélyt az US NAVY-re, csak gondoljunk bele, hogy van nekik 12db hordozójuk, 22 cirkálójuk, 62 rombolójuk és többi...
2006-2015 között várható orosz tengerészeti egységek:
-Egy Sovremenny (956U) osztályú romboló (Buynyy?) befejezése
-jelentõs számú (10-20?) fregatt (Admiral Gorshkov)
-A második Neustrashimy osztályú fregatt befejezése (Jaroszlav Mudrij ?)
-jelentõs (19+) számú "Stereguschyy" osztályú korvett (az elsõ állítólag már próbaúton)
-jelentõs számú (11?) Borej osztályú SSBN építése (elsõ három: Jurij Dolgorukij, Alekszander Nevszkij és Vlagyimir Monomakh?), az elsõ talán még idén vízre lesz bocsátva (de szolgálatba csak 2-3 év múlva léphet)
-Néhány (6?) Szeverodvinszk-osztályú SSGN/SSN befejezése, építése
-A Belgorod (?) Oscar II. (Oscar III.?) osztályú SSGN befejezése (állítólag Onyx robotrepülõgépekkel felszerelve a régi Granitok helyett)
-Három (de valószinüleg több?) Lada-osztályú SSK építés
A felújítások pedig külön témát megérnek. Állítólag az Oscar II.-ket (és talán a Kirovokat) átfegyverzik Jakhton robotrepülõgépekre, a korábbi Granitok helyett.
Vazz, jól látom, hogy a hat elkészült tájfunból még három aktív szolgálatban van, kettõ pedig tartalékban? Azthittem hogy ezeket is szétvágták már, erre kiderül, hogy három azonnal, kis ráfordítással mind az öt egység bevethetõ lenne. Nem hülye ez a Putyin. Ezekkel azért még jó ideig sakkban lehet tartana Kínát és Amerikát, különösen ha van esze és fejleszt,tartja a színvonalat, de minden jel erre mutat.
Azt hallotam valahol (valszeg pont itt), hogy idén/közeljövõben két új vadonatúj tengeralattjárót vesz át az orosz haditengerészet. Ezekrõl mit tudunk? Milyen típusúak?
Valami azt súgja, hogy az új hajók sem vadásztengeralattjárók lesznek, hanem rakétahordozók.
Ötletünk nincs, de tudjuk, hogy egy 941 Akula osztályú SSBN. NATO körökben Typhoon néven emlegetik, ennek a "továbfejlesztett" fantázia változata volt a Vadászat a Vörös Októberre címû film egyik fõszereplõje. Itt olvashatsz egy kicsit többet róla.
Ha megnézed, a fürdõzõk sem mentek éppen messzire be a vízbe. Emellett mivel hajózási útvonal, amit erõteljesen használ a haditengerészet, valószínûleg rendesen karbantartják a medret.
A helyiek meg valószínûleg azért nem kapták fel a fejüket, mert gyaníthatóan van némi közük a bázishoz.
Ez meg PhotoShop vagy Gimp. Nézzétek meg az emberek reakcióit. Nem is látják a teknõt, nyugodtan sétálgatnak. Ha egy ekkora teknõ feljönne a felszínre a prt mentén, a minimum az lenne, hogy csõdülne a nép. De semmi ilyesmit nem látsz.
nos, a magyar sorkatonaság helyzetérõl indult a téma. ne bújjunk ki mellébeszéléssel.
visszakérdezek, szerinted az a külföldön tartózkodó, jól képzett, esetleg jól fel is felfegyverzett és jól fizetett katonai réteg egy esetleges háború esetén elegendõ létszámban állna a honvédlemi feladatok ellátására?
a választ tudjuk. tehát a sorkatonaság intézményét kellene vmilyen szinten megoldani hogy kissé vonzóbb és hatékonyabb legyen, hogy adott esetben legalább 100-200 ezer embert lehessen mozgósítani akiknek van egyáltalán némi fogalmuk a fegyveres harcról. sztem úgy mûködhetne a dolog, hogy ugyan lenne kötelezõ sorkatonaság, de csak három hónap kötezelõen a középiskola befejezése utáni nyáriszünetben, amire természetesen még zsoldot is kapnának a fiatalok, és havi 4-5 nap eltávot egységes idõpontban. ezalatt az idõ alatt meg lehetne tanítani õket lõni és fegyvertkezelni, tisztítani, illetve a minimális elméleti alapokat a hadseregrõl és a háborúskodásról.(és a lõgyakorlat nem úgy nézne ki hogy lõszer nincs, de azért 5 db célzott lövéssel küzdjék le a célpontot és közben imitálják a fegyverdörrenést : tüzsmm x5 :))
aki alkalmasnak bizonyulna és kedvet érez hozzá, meg ott helyben már maradhatna is a szerzõdéses katonai szolgálatra, ha esetleg vmilyen harceszköz kifejezetten tetszik neki, akkor az õ választása szerint, persze ehhez harceszközök is kellenének
ami a téma másik oldalát illeti, mondtam , nem fogom itt boncolgatni a témát, nem is idevaló legfeljebb annyi kapcsolódik amennyit leírtam. sajnos tudomásul kell venni, hogy az emberek nagytöbbségének fogalma sincs, bár nem is lehet a dolgok belsõ, rejtett mûködésérõl. nyilván nem verik nagydobra az ilyesmit az érintett felek, mert számukra kellemetlen lenne. abszolút nem vagyok sem szélsõjobbos, sem demagóg, sem antiszemita vagy ilyesmi. csak szeretem a dolgokat úgy látni, úgy érteni és úgy véleményt alkotni róla ahogyan azok valójában vannak és valójában mûködnek, és nem egy a média által irányított, vagy tévinformációkból téves következtetéseket levonó személy lenni. persze ezt így leírni nagyon frankó, rögtön megsértõdnek majd azok akik szerint másképp mûködik a világ, hogy én mint okoskodok, sajnos nekem van alkalmam és lehetõségem tudni olyan dolgokat amik a nagynyilvánosság elõtt mindig is zárva maradnak. de mivel nem vagyok ismert ember vagy médiamágnás, így nem is veszik komolyan a véleményemet sokan. hát a dolgok így mûködnek
Én meg a vállamhoz emelem az AK-mat, sõt! Még a bajonetet is feltûzöm rá! 8)
Olyanra nem gondoltal, hogy ha a katona beszorul az epuletbe, akkor nem az M16osaval fog szorakozni, hanem a hatara vagja, elokapja a rendszeresitett oldalfegyvert, es a Berettaval all neki levakarni az ellenfel arcarol a vigyort.
En legalabbis ha epuletbe megyek, az M16-ost mindig cserelem a Bercsire. (Airsoftban)
Nem is AK-val hasonlítottam össze. Csak azal, hogy "Ha elrántja, akkor úgyis sorozatot akart lõni, ha viszont van ideje rendesen célozni, akkor meg úgyis figyelni fog az elsütésre."
Nos, van a kezemben egy AUG, van idõm célozni, figyelek az elsütésre, megy az egyeslövés. Ha a kezemben egy AK, M16, M4, bármi van ugyanebben a szituban, akkor is figyelek az elsütésre, megy az egyeslövés.
Azért ha nem gyakorlok, akkor mind2vel be fog csúszni a rövidsorozat, ha meg megszokja az ember a kb. 600 rpm-t, akkor a full auto módban is fog menni az egyes lövés. Innentõl nem értem az értelmét az AUG tûzváltójának.
Ha még nem lõttél igazi, vagy Airsoft AUG-gal, akkor lehet, hogy nem érzed mirõl beszélek. Arról, hogy ha figyelsz is beszalad a sorozat néha. Sokat kell gyakorlni.
egyre jobb a fizu, a valódi harcoló alakulatoknál (2 vagy 3 van még?) folyamatos a túljelentkezés mindenki menni akar külföldi missziókba mert jó a fizu + 3x-4x talán a szorzó a nyugdíjhoz ami azért nem mindegy.
Ha elrántja, akkor úgyis sorozatot akart lõni, ha viszont van ideje rendesen célozni, akkor meg úgyis figyelni fog az elsütésre. A kûlsõ tûzváltónál viszont bajban lehetsz, ha át kell váltani egyes lövésrõl sorozatlövésre, és mindezt hirtelen kellene megtenned, ráadásul az AK-nál le kell venned a kezed a pisztolymarkolatról vagy az elõágyról.
Az AUG tûzváltójával kapcsolatban annyi a kérdésem, hogy miért jó?
Ugyanis igazival még nem találkoztam, de az Airsoft verziónak is ugyanúgy mûködik az elsütõbillentyûje. Ha picit húzod, egyet lõ, ha jobban, akkor automata. Nos, ha nagy a hév
úgyis megrántja a katona, tehát full auto-ban lõ. Ha meg messzi célra ad le lövést, akkor meg majd kattogtat. De én úgy vettem észre, hogy elég könnyû úgy elhúzni az elsütõbillt, hogy egyeslövést akartál, de kicsúszik egy rövid sorozat (ügye, mert rögtön vissza is engeded).
Szerintem jobb a külsõ váltóval való operálás. Ha 2 célra kell lõni célzott lövést, gyors egymásutánban, akkor lehet, hogy az idegtõl mind2-re sorozatot küldesz rá. Akkor meg minek egyáltalán az egyeslövés funkció. Így a rendes sorozatban is lehet egyest (vagy inkább 2-3-ast, ha nagyobb az tûzgyorsasága) lõni. Csak kicsit figyelni kell.
"HA TALÁN EGYSZER MÉGIS HÁBURÚ LESZ,NA AKKOR MAJD NAGY SZÜKSÉG LESZ RÁNK."
Jelenleg kb. ezer magyar katona szolgál külföldön - aki nagyon akar háborúskodni, most is megteheti.
"magyarországon szinte kizárólag zsidó érdekszféra van jelen"
Sztm ezt most hagyd abba.
Modhatni cápaveszély van a strandon. 20 éve egy ilyen eset elõtt kiûríttették volna a partot 10km-es körzetben. Vagy utána internálták volna az összes fürdõzõt. Hiába, változik a világ.
...elsütõbillentyû elengedésekor a számláló lenulláz (hiszen pont azért hallunk kattanást az ismételt ellenõrzésnél).
Az idézett/dõlt betûs részbõl?A szövegértelmezés az egyik gyenge pontom de szerintem másról van ott szó.
Ha egymás után kétszer is kattanás hallatszik akkor rossz a számláló.Egymás után nem szabad kattanást hallani.
Nekem ugy jött le,hogy ha egy ember a rögzített sorozatra állított M16A2-vel 3-at lõ és elengedi az elsütõbillentyût akkor kattan a fegyver.Más esetben nem kattanhat.
És végre megválaszoltatott a kérdések kérdése :D http://www.globalsecurity.org/military/library/policy/army/fm/3-22-9/c04.htm#4_2
"Releasing the trigger or exhausting ammunition at any point in the three-round cycle interrupts fire, producing one or two shots. Reapplying the trigger only completes the interrupted cycle; it does not begin a new one."
A négyállású tûzváltókar viszont harci helyzetben esetleg össze is zavarhat szélsõséges esetben.
Nekem ilyen téren még az AUG megoldása tetszik még: az elsütõbillentyû elsõ "törése" egyes lövés, az elsütõbillentyû teljes elhúzása sorozatlövés. Persze rögzített sorozat így nincs... No de összekavarodás sem. ;)
harcu: Soha életemben nem voltam még részeg, és erre büszke vagyok. Tehát ez a sok alkoholt ittál dolog nemigazán talált.
Ambasa: Bár a szavaimból talán nem derült ki, a szarjankó kifejezéssel leginkább azt szerettem volna érzékeltetni, hol helyezkedett el a magyar sorkatonaság mentalitása, harcértéke egy valódi hadsereg sorkatonaságához képest, mint például az izraeli. Tettem ezt azért, mert többen kirakatkatonáknak nevezték az izreali nõi sorkatonákat, holott õk harci tapasztalataikat és felkészültségüket tekintve ezerszer tökösebbek, mint bármelyik magyar sorkatona volt valaha is. A magyar sorkatonaság kapcsán sokkal inkább, megalapozottan lehetne használni a 'kirakatkatonaság' kifejezést.
Ezért a jelenségért a legkevésbé a besorozott fiatalok voltak a felelõsek.
A hiba sokkal inkább a vezetés alkalmatlanságában keresendõ, akik valamilyen számomra megmagyarázhatatlan anomália következtében máig nem lettek elmozdítva a pozícióikból. (a teljesen inkompetens tábornoki és tiszti karra gondolok,tisztelet a kevés kivételnek)
De, bárkié is legyen a felelõsség, azt a bohóckodást, ami magyarországon sorkatonaság címén folyt évtizedeken keresztül, nem szabad összekeverni a valódi hadseregekkel. Az olyan államok hadseregeivel, akik nem kontár módon viszonyulnak ehhez a témához(is), hanem úgy ahogy azt kellene. Ilyen állam Izrael is.
Nekem ebbõl az jön le, hogy az elsütõbillentyû elengedésekor a számláló lenulláz (hiszen pont azért hallunk kattanást az ismételt ellenõrzésnél). Vagy rosszul képzelem el a mûveletet?
Nekem nincs egy haditechnikával foglalkozó könyvem se, legtöbb dolgot netrõl szedegettem össze. Ezt a rögzített sorozatos dolgot is azt hiszem globalsecurity-n olvastam az egyik Field Manualban.
Szerintem a CQB tapasztalattól fog inkább függeni, hogy ki marad életben. Ha megfelelõen van kiképezve és felkészülve, akkor "csak" ráfogja a fegyvert, és lõ, tökmindegy, hogy sorozatlövésre vagy rövid sorozatra állított fegyverrel teszi, a lényeg, hogy eltaláld. CQB-ra pedig régóta tudjuk, hogy a sörétespuska a legjobb fegyver.... :D
Egyébként szerint valahol ott az igazság, amit kiskorú leírt a #18898-ban. ;)
Sadist[NST]Cifu
Azt hiszem nektek is megvan Kiss Á. Péter A gépkarabély és használata c. könyv.
A könyvben a számlálóról említést tesznek a 84. oldalon Az M16 elsütõszerkezete alatt.Itt lényegében arról van szó,hogy ha rögzített sorozatnál 3-nál kevesebbet lõnek akkor a következõ lövés leadásához az elsütõbillentyût a szokottnál nagyobb erõvel kell elhúzni.
A 175. oldalon A gépkarabély karbantartása alatt 4. pont.Ez esetben az összeszerelés után az ellenõrzésnél kerül szóba: Húzzuk hátra,majd engedjük elõrefutni a felhúzókart.Állítsuk a fegyvert sorozatlövésre,húzzuk el és tartsuk leszorítva az elsütõbillentyût.Ismét húzzuk hátra,majd engedjük elõrefutni a felhúzókart.Mikor elengedjük az elsütõbillentyût,nem kellene kattanást hallani-ha mégis kattanást hallottunk,a számláló a hármason állt.Ismételjük meg az ellenõrzésnek ezt a pontját.Ha ismét halljuk a kattanást,adjuk le a fegyvert javításra,mert a számláló nem mûködik megfelelõen.
Nekem az M16A2 csak-rögzítettet engedõ megoldásával volt a legnagyobb bajom bár a téma tényleg hosszú lett szal részemrõl RESPECT mindenkinek de akkor is szar az M16A2 :P
Ha bemenekülök egy épületbe és hirtelen felbukkan elõttem vki akkor az max 4-5 méter, ilyen távolságról ha rányomom a fél tárat nincs az az isten hogy túlélje.
Viszont ha M16-ból az elsõ hármast mellélövöm akkor komoly eséllyel egy második próbára már nem lesz lehetõség.
Hmm , hmm ... arra nem gondoltok , hogy esetleg nincs is olyan veszett nagy jelentõsége a dolognak ? Nem biztos , hogy olyan nagy elõny a teljes és az sem , hogy 3-asssal nem üríti ki valaki a tárat a vakvilágba . Lehet , hogy néhány sarkított esetben jobb az a teljes , de a 3-as csak rákényszeríti az embert , hogy célozzon is , végül úgyis az marad talpon aki hamarabb talál nem az aki többet lõ . Ennek ellenére az amik is kezdenek visszatérni az M4-gyel a tljes sorozathoz . Európában meg nemigen készül már karabély rögzített nélkül bár megmaradt a teljes is . Aztán majd az user eldönti mit akar . Ha rosszul dönt már úgysem panaszkodik , nem ? :)
Nem emlékszek semmiféle összezördülésre közöttünk.
Csak arról van szó, hogy a világ nem fekete-fehér. Nem lehet egyetlen egy fegyverre, vagy eljárásra sem azt mondani, hogy a legjobb vagy a legrosszabb. Tudni kell mikor mit érdemes használni és hogyan.
Az eszetlen kaszálásnak (aka locsolócsõ módszer) megvan az az "elõnye", hogy gyakorlatilag lehetetlen közben célozni. Azaz benne van az eljárásban, hogy az ellent egy karcolás sem éri, neked viszont véges a tárkapacitásod. És ha így lõsz, akkor bizony nem fogsz olyasmivel foglalkozni, hogy taktikai tárcsere, hanem egyszer csak kiûrült a tárad. És akkor mit tesz a sértetlen ellen? Esetleg Te a nagy locsolásban nem veszed észre, hogy a lábad elé dobódott egy gránát...
Informatika és tudomány
Ugye az USA õrült összegeket költ a "terrorizmus elleni harcra", de ezzel együtt pl az oroszok, kínaiak menyire vannak partiban vele? Egy komoly összecsapásnak mi lehetne a vége? Természetesen atom nélkül, annak ugye tudjuk a végét.
