Hihetettlen mennyit küzdenek ezzel. Elõször jöttek a jobb-rosszabb fegyverállvány-pajzsokkal. Utána nekiálltak a különféle távirányítású fegyvertornyokat tesztelni. Közben feltüntek az arcvédõ maszkok és a megerõsített mellények. Most pedig itt van ez a CPE. Félmegoldásokból már van elég kéznél, mostmár csak döntésre kéne jutniuk, mégis melyiket rendszeresítik.
Most ez a varázsszó (a másik a légi szállíthatóság, ami figyelembe véve kis hazánk légi szállító kapacitását legalábbis megmosolyogtató). Az a legjobb, amikor ezzel indokolnak bizonyos leépítéseket. Lásd a BMP-1-esek kivonását. Állítólag az "nehéz" volt, és a feladatát a "könnyû" BTR-80 és -80A vette át. A BMP-1 harci tömege 13.5 tonna, a BTR-80A harci tömege 14.4 tonna....
Egyfelõl a számokat fent állapítják meg. Ott fent jelenleg azt mondják, hogy elég egy zászlóalj, négy századdal, összesen 58 harckocsival. Másfelõl a gyakorlati állapot az, hogy még ez sincs feltöltve, tehát még ez az 58 harckocsi és személyzetük is csak papíron van meg. Magyarul ugyan még mindig több száz harckocsi van a HM tulajdonában, de ha nincs rá személyzet, és nincsenek folyamatosan karbantartva, akkor minek? Harmadrészt ha már egyszer csak egy zászlóalj harckocsink maradt, akkor legalább arra kellene ügyelni, hogy nekik megfelelõ harceszközeik legyenek. Ahogy egy tiszt mondta, nagyszerû, hogy a JAS-39-essel lesz egy modern légierõnk, de a szárazföldi csapatoknál hosszú évek óta annyi volt a fejlesztés, hogy kaptak pár teherautót, meg terepjárót (igaz van olyan egység is, amelynél még éjjellátó szemüveget is rendszeresítettek), meg az AK-63 helyett a katonák egy része KGP-9 géppisztolyal lett felszerelve (aminek a tárját Afganisztánban aztán szídták is picurit). Úgy ennyi.
Mellesleg a modern harctéren az elavult harckocsi harcértéke a nullához konvergál, mint említettem, a mi T-72M1-eseink még aktív infravörös éjjellátó rendszerrel rendelkeznek. Ezt nyugaton (és részben keleten is) jó 20 éve kivonták már, és helyette passzív éjjelátó eszközök kerültek alkalmazásra.
Na látom már kapizsgálod a lényeget. A szétszerelést ,"lezsírozást" végzõ cégek után kicsit nyomozva biztos vagyok benne hogy a szálak "bizonyos" érdekeltségi körökbe vezetnének.
Amúgy a látásom olyan mint a sasé!Bár már egy ideje rongálom a monitorral, mit sem számít.
Légpisztolyal lõttem már le varnyút egy magas fa tetejérõl(headshot).
Könnyelmûség? Lehet. De ez már régóta jellemzõ az egész HM-re. A régi technikát elrohadni hagyják, vagy szétvágják (a szétszerelésen dolgozó cégek persze ezen jól keresnek).
Pilóta akarsz lenni? Ez a legutolsó hír ezzel kapcsolatban, amit ismerek. Tehát még tart a jelek szerint a toborzás. Szerintem menj el egy toborzóirodába, és kérdez utána, ott valószinüleg pontos felvilágosítást tudnak adni. De az orvosi ellenõrzés tényleg nagy kiszóró pont...
az orvosi vizsgálatokon esik ki nagy része - itt is a látásnál.
A magyar hadvezetésben miért nincsen ilyen kreativitás? Abban igazad van hogy nem sok hasznát láttuk eddig sem , de egyeztetés nélkül ,csak úgy felajánlani ennyi vasat könnyelmûség.
MÁS: Tudsz infót a honvédségi pilótatoborzással kapcsolatban? Most fogok diplomázni mûszaki vonalon és érdekelne milyen lehetõségek vannak.Elõre is köszi!
Csakhogy tisztán láss: ezek a szóban forgó harcjármûvek leszerelt T-72-esek, évek óta nem mozdultak meg, így szükség volt egy karbantartásra, felújításra, hogy egyáltalán hadrafoghatóak legyenek. Ez nem azonos azzal, amirõl én beszéltem. Itt annyi történt, hogy szétszedték a fõbb darabokat, lezsírozták, összerakták, hogy mûködjenek. Amit én említettem az az, hogy a harckocsik tûzvezetõ rendszerét lecserélik, kiegészítõ páncélzatot szerelnek rá, felpiszkálják a motort, stb. hogy a harcértékét megnöveljék, mert nemhogy az iraknak átadott, de az azoknál újabb, a HM-ben jelenleg szolgáló T-72M1-esek is már igencsak elavult harcjármûvek, például nincs rajtuk passzív éjjelátó berendezés...
A felújítást amúgy az USA fizette, a HM annyival járult hozzá, hogy átadta a harckocsikat. Mellesleg ez "nagy üzlet" volt, lévén ellenkezõ esetben a harckocsikat elöbb-utóbb szét kellett volna szerelni, mivel valószínûtlen, hogy mi bármire is használnák õket. Bezzeg a jobb helyeken nem így mûködik: az elavult harckocsik testére tarackot szerelnek, így önjáró löveggé alakítva õket (emlékeztetõleg: a 2S1 és 2S3 kivonásával mi már csupán vontatott tüzérséggel rendelkezünk), vagy rakétasorozatvetõt szerelnek rájuk, sõt, a lengyelek T-55-ös alvázakra telepítették az amúgy nem mozgatható tervezett S-125 légvédelmi rendszert, így viszonylag rövid idõn belül poziciót válthat, ami egy közepes hatótávolságú rendszernél nem mindennapos képesség.
Igen , CIFU pont ez piszkálja a csõrömet. Nem a felújítás után adtuk oda õket? Nem elég hogy elkótyavetyéltük, még fizetünk is a felíjításért...csak Remélem hogy nem ez történt.
Ezek a tankok az újonan alakuló, amerikabarát, iraqi hadsereget erõsítené. De röhögnék ha a felkelõk kezébe kerülnének és azokkal lõnék az amerikaiakat.És ugye ez sem kizárt arrafelé .
Azok a harckocsik kiöregedett, elavult harcjármûvek voltak. Igazából csak egy komoly felújítás után (mint a cseh / szlovák T-72M3/M4) lenne érdemes hadrendben tartani õket (no nem mintha a belorusz T-72M1-esek sokkal jobbak lennének).
De a harckocsizók szekérrúdja amúgy is kifelé mutat manapság, mivel az MH vezetés szerint a jövõ a könnyû gyalogságé...
Pontos adatokat én sem ismerek, de harcjármûvek / légi jármûvek esetén hozzávetõlegesen valahogy így állunk jelenleg (a mûködõképes, hadrafogható technikát tekintve):
13db MiG-29 (11db MiG-29B és 2db MiG-29UB, egy UB gépet még kapunk a tavaly lezuhant MiG-29B pótlására)
5db JAS-39EBS HU (3 együléses és két kétüléses változat), csak 2006 végétõl korlátozottan hadrafoghatóak (a teljes 14 gépes állomány 2007-ben lesz csak itthon)
6db (?) L-39ZO kiképzõgép
5db An-26
12db Jak-52 kiképzõgép
6db (8?) Mi-24V
2db (4?) Mi-24P (ex-keletnémet gépek, a kifutott Mi-24V-k pótlására felújították és rendszerbe állították)
12db (?) Mi-8 / Mi-17 szállítóhelikopter
58db T-72M1 harckocsi (elvileg, tavaly tavasszal még csak a fele volt Tatán, és a Hunyadi Mátyás zászlóalj komoly emberhiánnyal küzdött)
párszáz BTR-80 és BTR-80A
? mennyiségû BRDM-2 (felderítõ és pct. változat)
20db D-20 152mm-es vontatott tarack
Egy Kub légvédelmi egység
Egy Mistral légvédelmi egység (45db üteg?)
Üdv!
Nagy kéréssel fordulok hozzátok!
Valaki tudna adni egy linket ahol pontosan leírják hazánk haditechnikai állományát(milyen fegyverek , mennyi van belõlük stb...)Ezenkívül más országok hadereje is érdekel...
Elõre is köszönöm
Üdv
csingacsguk
Találtam egy érdekes cikket, nemtom volt-e már! link
Képalkotó eljárások a fegyveres erõknél...
Nem. Magyar gyártmány. Stwweee az egyéni védõfelszerelés mindíg állanó. Ami nem kevés. Az egyéb technikai eszözök, PL:vízágyú az ami csak esetenként kerül kiszállításra. Természetesen nem azért lesz rohamrendõr valaki, hogy ész nélkül üthessen, de ha már kiadták a parancsot annak oka van és az ellenszegülést meg kell törni. Persze arányosan és törvényesen.
remélem azért nem feltétlenül a rendõrségnek drukkolnak egyesek a tüntetések alkalmával, legalábbis ha azt sem tudni miért is tör ki. nyilván az olyan esetekben mint pl franciaországban volt ott a közrendet olyan súlyosan veszélyeztette a kialakult állapot hogy azt akár sokkal keményebb eszközökkel is le kellett volna törni (mégsem történt meg), ellenben itt az okokról nem sokat tudni, vagy legalábbis számomra nem ismert.
feltételezem azért nem nyúl (még dél-koreában sem) keményebb eszközökhöz a rendõrség mert felsõbb utasításra elrendelik, hogy (lehetõleg) halálos áldozatok nélkül kell lecsillapítani az indulatokat, vagy legalábbis ennek szellemében kell eljárni.és ennek megfelelõen szerelik fel õket kivezénylés elõtt.
az nem túl jó hozzáállás sztem hogy mindegy csak ütni lehessen ha már rendõr vki, mert ez a gondolkodás frankó táptalaja egy diktatórikus rendszer létrejöttének, ahol aztán végül senkinek nincs szava csak néhány irányítónak a rendszer csúcsán. természetesen egyetlen kivezényelt rendõrtõl sem elvárás hogy hagyja magát, de minél komolyabb fegyverekkel szerelik fel õket, annál nagyobb a valószínûsége hogy használatra is kerülnek
tulajdonképpen tankokkal is le lehetne verni könnyedén egy akármilyen nagy tüntetést bárhol a világon, kérdés mikor bukik bele a kormány és végzik ki a parancsot kiadókat/teljesítõket. volt rá példa már
Üdv! Végre egy téma amiben igazán otthon vagyok! Hát ilyen gránátvetõnk nekünk sajnos nincsen. És nem is lesz egy jó darabig az biztos. Nem is viszünk ki ilyenekt csak literes gázt. Családit. Meg a jó öreg tonfát. Azt szereti a fradi-ute állat. Egy ekkora tömegtüntetés pedig bizvást állíthatom, hogy igen mély és fájdalmas sebet ejtene szerény kis rendõrségünkön. Ha van két nagyobb "rangagó" vagy egyéb a gyülekezési jog alá esõ rendezvény se bírjuk erõvel. Nem, hogy egy ilyen nagy "bánzájt"! Végre lerohadt rólunk a választási örjöngés. Akkor pihentünk amikor szaladtunk. Hasonló videókat ha tudtok nekem szerezni vagy linket dobni megköszönném. A prágai nagy G8-as balhé fõleg érdekelne.
És a fickó minden lövés után felnyúl újratölteni a puskát? (Illetve mûködtetni azt a kallantyút, aminek nem tudom a nevét, de az üres hüvelyt löki ki/ új töltényt tölti be.) Ilyen rendszerû volt a Mauser Kar98,Springfield,Enfield és még sok más második és az összes elsõ világháborús puska.
Igaz az hogy az ilyen rendszerû puskák pontosabbak mint az öntöltõk?
Nemsemmi, szép kis húslepény lett volna abból, aki a konténer alá szorul. A konténer tetején rendõrt verõ civil meg no komment. Én már tuti lelövettem volna egy sniperrel. Vagy legalább egy babzsákos shotival úgy meglõni, hogy leszédüljön a konténer tetejérõl.
Dél-koreában a gumibot és a vízágyú még mindig az elsõdleges eszköz. A paprikasprayt azért mellõzik, mert a legutóbbi Hongkongi WTO-ellenes tüntetésen a helyi szervek meglehetõsen ineffektívnek találták. Tudnillik a tüntetõk kemény magja konyhai maszkot és szemüveget vettek fel, amelyek a hagymahámozás tüntetei ellen készültek. Meglehetõsen hatékony védelmet nyújtottak a legtöbb kémiai eszköz ellen is...
Amúgy elég durva módozatai vannak Dél-Koreában a tüntetéseknek. A molotov-koktél nem gyenge módszer, meglep, hogy a rendõrõknél nem nagyon látni komolyabb eszközöket...
Nem igazán haditechnika, de érdekes képek Dél-Koreából:
Ebben a vitában nem tudok állást foglalni, ezért csak annyit kérdeznék, a videofelvétel minõségét nézve, egyáltalán az biztos, hogy ez nem egy PR-felvétel???
Mármint: "hé fiúk ezt nézzétek, milyen hülyék a megszállóink, még ti is legyûzhetitek õket!"
tényleg: mi az a jel baloldalt?
Off topic: link
Valaki tudja mennyibe kerül ez a szett tételesen (Lichtpistole (Action;Match);Lichtgewehr;Zielsysteme;Leistungsdiagnostik)?
Anyit értek ez az alaplõkiképzésre való.
Azért a fejlesztési költség az egész osztályon eloszlik, nem hinném, hogy helyes lenne egy egység árához csapni. Ennyi erõvel a CVN-68 Nimitz is majd negyedével többe került mint a többi egység.
Az egyik fele, hogy ettõl még költségtényezõ, tehát beleszámít, a másik fele pedig az, hogy menet közben is vannak ilyen fejlesztési költségek (pl. a CVN-76 új tornya csaknem félmilliárd pluszt jelentett). A harmadik fele pedig az, hogy nem lehet tudni, hogy hány egység is készül az adott típusból. Lásd például Seawolf-osztály, amely három egységig jutott, vagy a Zumwalt-osztály, ami lehet, hogy csupán két egységet fog jelenteni. Az új amerikai hordozó-osztály még nem eldöntött, hogy pontosan melyik desing szerint épül. Eredetileg az elsõ egység még a Nimitz hajótestét kapta volna, de már új belsõ felépítéssel és berendezésekkel egyfajta átmenet lett volna (az új berendezések próbapadja, ha úgy nézzük). Most a jelek szerint ezt a lépcsõfokot kihagyják, és egy teljesen új osztályt hoznak létre.
A Kirov meg nem is lehet más, mint cirkáló, mivel ahhoz, hogy csatahajóként lehessen besorolni, ahhoz a fõ fegyverzetének nagykaliberû ágyúkból kellene állnia.
Egyébként láthatóan egyre inkább eltolódnak a határok, nem hinném, hogy nagyon ragaszkodni kellene a ma megszokott felosztáshoz.
A Kuznyecov esetén inkább valamelyik tengerészeti egyezmény az ok (hirtelenjében meg nem mondom melyik), amely kimondja, hogy a Dardanellákon és a Boszporuszon nem haladhatnak át csatahajók és repülõgép-hordozók. Emiatt lett pl a Moszkva és a Kijev osztály is cirkáló (tudtommal az egyezmény nem tesz különbséget repülõgép- és helikopterhordozók között, lévén megkötésekor még nem létezett rendszerbeállítható helikopter).
Azért a fejlesztési költség az egész osztályon eloszlik, nem hinném, hogy helyes lenne egy egység árához csapni. Ennyi erõvel a CVN-68 Nimitz is majd negyedével többe került mint a többi egység.
A hajók besorolása nem a feladatkörük alapján történik?
Esete vállogatja. Például miért cirkáló a Ticondegora-osztály, és miért csak romboló az Arleight Burke-osztály?
És akkor a Kirov osztály vízkiszorítása alapján lepipálja egynémelyk korai csatahajóét (pl a Szent Istvánét is). Akkor miért is cirkáló? (Pl a fegyverzet jellege alapján az.) Összetett kérdés.
A Kirov-ot cirkálónak nevezik, mert egyszerûen nem igazán lehetne másnak nevezni. Rakétás csatacirkáló talán? Elég hülyén venné ki magát. Így aztán az adott haditengerészet besorolása általában a mérvadó. Vannak 2000 tonnás korvettek és ott a másik véglet, a Kuznyecov, a maga repülõgép-szállító nehéz cirkáló besorolásával.
Az általánosnak tekinthetõ besorolás pedig valahogy így alakul:
Ehhez még hozzájön a feladatkör szerinti besorolás (légvédelmi fregatt, ASW romboló, stb.).
A navy.mil szerint a CVN78 8,1milliárd $-ba kerül majd.
Plusz az új hajóosztályra vonatkozó fejlesztési/tervezési költségek (szép angol megfogalmazásban: non-recurring detail design) mintegy 2,4 milliárdos tétele.
A hajók besorolása nem a feladatkörük alapján történik? Egyébként az Arleight Burke is közelíti a 10000t-t (és akkor még nem is vettük figyelembe, hogy long, vagy short ton-ban van-e megadva). Az a lényeg, hogy lehet itt keverni rendesen. És akkor a Kirov osztály vízkiszorítása alapján lepipálja egynémelyk korai csatahajóét (pl a Szent Istvánét is). Akkor miért is cirkáló? (Pl a fegyverzet jellege alapján az.) Összetett kérdés.
Nem a mennyiségre, hanem a képességekre gondoltam a Gripen esetén. Tehát, hogy a svéd gépek alkalmatlanok a nemzetközi együttmûködésre. Persze OK, semleges állam, de a C/D már nem a '80-as '90-es évek fordulóján lett fejlesztve! Annál azért már figyelembe vehették volna, a jövõ igényeit (fõleg, hogy el akarták adni ugye néhány NATO tagállamnak is).
Az egész katonai kiképzés arról szól, hogy a katonából - kis túlzással - egy gondolkodás nélküli feltétlen engedelmeskedõ "robotot" csináljon. Ezért lehetett pl rohamot vezényelni egy várfal ellen, miközben a védõk nyílzáport zúdítottak a falakról, ezért meneteltek ellenséges ágyú- és puskatûzben szabályos alakzatban a Napoleon korabeli katonák és ezért indultak rohamra a halálos géppuskatûzben Somme-nál a katonák. Ez mostanra, fõleg a "professzionális" hadseregekben megváltozott és talán kicsit több önállóságot várnak el a katonáktól de a katonaság továbbra sem demokratikus intézmény.
Az 1917-es francia lázadások azért elég komolyak voltak, ami lemérhetõ abból, hogy a franciák semmilyen komolyabb offenzívát nem indítottak az év nagyobb részében és a katonák elértek egy csomó kedvezményt is (több szabadság, jobb tábori körülmények, stb) Ha a németek tudomást szereztek volna a francia hadseregben uralkodó állapotokról (gondolom helyi információik voltak, de nem tudtak róla hogy az egész francia hadsereg milyen kritikus állapotban van), az igen kellemetlen lett volna, mert az amerikaiak még nem érkeztek meg elegendõ számban és a BEF is legalább annyira kimerült volt mint a francia hadsereg.
Nem semmi. Egy romboló kerül majd közel annyiba, mint ma egy hordozó? És akkor az esetleges cirkáló mibe kerül majd?
Bajos a DDG-1000 Zumwalt-osztály pontos besorolása. Ugyan elvileg rombolónak sorolja be az US NAVY, de a tervezett vízkiszorítása 14 000 tonna! Viszonyításképpen a Ticonderoga-osztályú rakétás cirkálók is csak 10 000 tonnásak. Kiváncsi leszek mekkorák lesznek az új rakétás cirkálók, amik még csak a tervezõasztalon vannak, bár állítólag a hajótest ugyanaz, mint a DDG-1000 esetében, csak a felépítmény és a belsõ rendszerek mások. De nagyon úgy tünik, hogy a NAVY elszámolta magát, mint a légierõ az F-22A és az F-35 esetében.
Az építés alatt álló CVN-77 (USS H.W. Bush) 5 milliárd dollárba kerül várhatóan, de a következõ, már új osztályba tartozó CVN-78 viszont legalább 10 milliárdba (a NAVY azzal védekezik, hogy viszont a nagyfokú automatizáltság miatt az üzemeltetéshez kevesebb emberre lesz szükség, vagyis az évi fentartási költség alacsonyabb).
A svédek meg rohadt elõrelátóak voltak. Csak gratulálni lehet nekik. Viszont nem sok mindent kell majd külön fejleszteniük a C/D-ken, nagyrészét mér nekünk megtették.
Ezért aligha kellene a svédeket szapulni, gyakorlatilag õk is beálltak a sorba. Csak gondolj bele abba, hogy még a tehetõs Egyesült Államok is harmadára zsugorított F-22A és a 2/3-ára csökkentett F-35 megrendelését. De lehetne említeni a franciák Rafale programját is. Az Eurofighter esetén inkább politikai/gazdasági okai vannak annak, hogy nem csökkentik a megrendeléseket (bár az év elején voltak hírek arról, hogy a németek esetleg csökkentenék a megrendelésük számát), de még így is látványos leépítés lesz náluk, hiszen több, mint hatszáz géprõl ~250-re csökkentik a vadászgépeik számát 2015-re.
Voltak lázadások. De annak rendje és módja szerint hadbíróságra is küldték a parancsmegtagadókat, és sokat közülük ki is végeztek. Így talán már valamivel érthetõbb, miért nem voltak nagyobb lázadások (az inkább a keleti hadszintéren történt meg).
Nem semmi. Egy romboló kerül majd közel annyiba, mint ma egy hordozó? És akkor az esetleges cirkáló mibe kerül majd?
A svédek meg rohadt elõrelátóak voltak. Csak gratulálni lehet nekik. Viszont nem sok mindent kell majd külön fejleszteniük a C/D-ken, nagyrészét mér nekünk megtették.
Na és ezt mindeképpen nézétek meg50min dokumentum film általában a háborúkról egy elég hosszú rész taglalja az elsõ vh-t rengeteg érdekes korabeli videó!
Ha jól emlékszem eleve lövészárkok sorát építette mindkét fél, ha szar volt a helyzet akkor visszavonultak a mögöttük lévõ már kiépített árokba, a háború alatt ezeket az árkokat foglalgatták egymástól.
Akkoriban más volt az emberek gondolkodásmódja "engedelmesebbek" voltak, ha ma próbálná egy tiszt megparancsolni a szuronyrohamot a szakaszának (sorkatonáknak) azt nem roham közben lõnék hátba hanem ott helyben szembõl és még igazuk is lenne szvsz.
Azért az elsõ világháborút végig kísérték a lázadások de ezek mind helyileg elszigetelten meghát nem is verhették õket nagydobra ezér nem sok szó esett róla
úgytudom a franciáknál volt egy(nem voltak hajlandóak támadni csak védekezni) meghát az oroszoknál is bár az nem katonai értelemben a vége felé úgy tudom már mindenki lázadt és békét akart a frontok meg összomlottak mint a kártya vár
Meghát érdekes pl a verduni csata majd egy évig harcoltak egymillió ember eset el és a front alig mozdult pár kilómétert :(
Engem az érdekelne hogy hogy a francba lehet kiépíteni két ekkora lövészárok rendszert egymástól ilyen köhajítányi távolságra egyik se lött a másikra még az ásott? ha az egyik ért elõbb oda akkor miért nem lõtte azokat akik késõbb?
Vagy megegyeztek hogy most ásás és késõbb lõnnek csak egymásra?:)
Mai napig nem értem hogy miért csak olyan kevés lázadás volt, embereket beleparancsolni a biztos halálba a hülye szuronyrohamokkal amikor csak rohannak bele a géppuskatûzbe...
Ajánlom a "Nyugaton a helyzet változatlan" címû filmet, nagyon ott van és az ember teljesen átértékeli utána az I.vh-ról az érzéseit.
Teljesen nyílt fedezék nélküli terepen ahol max csak pár bombatölcsérbe lehet félig-meddig elbújni, na így odalopakodni a végtelen messzinek tûnõ ellenséges árokhoz ami látóhatártól látóhatárig huzódik és 50 méterenként periszkóposok figyelik az egész senki földjét, én nem vállaltam volna be.
Az elsõ világháborús lövészárokharc nem így nézett ki, egymással szemben kilométer hosszan elhúzódó lövészárkok a kettõ között meg pár száz méter széles senki földje, aki ott somfordálni próbált a gránáttal azt már 10 méter után agyonlõtték a szemközti árokból
Informatika és tudomány
