Nem, a tapasztalatok szerint a modern "pixeles" álcázóminták, mint a CADPAT (Kanadai hadsereg), MARPAT (USMC) vagy az ACUPAT (US ARMY) mintegy 40%-al csökkentik a felderítés esélyét 200 méterrõl a hagyományos egyszínû olviazöld vagy sárgásbarna, és mintegy 15-20%-al a hagyományos többszínû álcázómintákhoz képest. Ma már a legtöbb új egyenruha digitális álcázómintát használ.
A Kanadai CADPAT volt az elsõ fecske, 1996-tól használják
Na egy újabb pompás dokumentumfilmbõl megtanultam ,hogy a világ legjobb helikoptere az UH-1.
Persze az Apacheot simán lekényszerítette a harmadik hejre a Robinson R44-es gratulálok igen reális végeredmény és egy orosz harci helikoptert sem mutattak.
Az ilyen 10 "legjobb" sorozatoknak semmi értelme fõleg egy olyan területen mint a haditechnológia mert itt mindennek van elõnye és hátránya és különben is civil helikoptereket összemérni harci helikopterekkel...
Már látom elõre ,hogy holnap jönnek oda hozzám az ismerõsök: "Tudtad ,hogy az UH-1 a legjobb helikopter az univerzumban??"
vajon miért van az emberkén kesztyû? Még a hátsó állókon is van, pedig a környezetet elnézve nem lehet túl hideg.
ez azért van mert már csak ilyen mintát tudnak a modern gépek vagy lefényképezték a környezetet bedigitalizálták és annak a mintáját nyomják rá a szerkóra
A 9000 szám alapján szvsz még az is belefér, hogy fireteamenként legyen egy-egy M32, tehát a gránátos M203-asát váltja le. Ennek majd még utánanézek, de mondjuk tény, hogy nem lesz könnyebb a helyzete, mivel a töltött M32 tömege cirka 9 kg...
ezzel csak az a baj, hogy plusz egy cucc, amit magával kell cipelnie valakinek, és soha nem lesz ott és akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Az iraki hadszíntéren az amerikai katonák sokat szídják az M16/M4-es fegyvereiket a gyenge átütési erõ miatt, az M203-asokat a nehézkes kezelés és az egylövetû mivolta miatt, és hatásosabb fegyverekért kiáltanak. A tengerészgyalogságnál felfigyeltek ezekre a hangokra, és meglepõ lépésre szánták el magukat - egy hatlövetû 40mm-es gránátvetõt rendszeresítenek. Az M32 felszerelhetõ minden földi jóval (optikai irányzék, éjjelátó irányzék, lézerpont-célzórendszer, fegyverlámpa, stb.), és 3 másodperc alatt kiûríthetõ a 6-os forgótár. Az újratöltés harctéri körülmények között sem tart tovább 10-15 másodpercnél, és bármilyen szabvány 40mm-es gránátot megeszik, a hosszú csõ miatt pedig pontosabb, mint az M203.
Aki esetleg a fejéhez kapna az OFP-ben feltünt MM-1 gránátvetõ kapcsán, az ne tegye - hatlövetû gránátvetõk csak mutatóban voltak eddig az amerikai fegyveres erõknél, az USMC viszont most nem kevesebb, mint 9000 darab M32-õt rendelt.
NA ja Bush family.. de ehhez sem sok köze volt a Pentagonnak. Az akkor egyedül a Védelmi miniszteren múlott. Nem hinném, hogy a mostani kormányzat szívesen venné ha az egyetlen Ny-Európai szövetségese megorrolna rá a kockahajúak miatt...
A Pentagon nem fog behúzott farokkal pitizni a Kongresszusnak csak azért, mert politikai okokból az egyik döntésük kritizálható. :)))
Ott kicsit másképpen mennek a dolgok. Anno amikor még Dick Cheney volt a védelmi miniszter (1988-1992!), a kongresszus leállítatta a V-22 Osprey programot, mondván alaposan átlépték a határidõket, a költségkeretett, és mégse látni egyelõre semmit a gépbõl. Cheney a konresszusi meghalgatáson minden létezõ (és nem létezõ) jót elmondott a V-22-es programról, mégse hatotta meg a képviselõket, és azok a leállítás mellett döntöttek. Ekkor Cheney (akinek valamiért nagyon a szívügyévé vált a program) egyszerûen figyelmen kívûl hagyta a kongresszus döntését. Igen ritka dolog, hogy a republikánus párt képviselõi nyújtsanak be indítványt egy republikánus miniszter visszahívására (id. George Bush elnökségénél járunk ugye), de már eddig fajult a dolog. Végül az mentette meg Cheneyt, hogy már jöttek a választások, és a gyártósorok sok munkahelyet igértek egyes államokban, ezért ezen államok képviselõi és szenátorai Cheney és a V-22 program mellett kezdtek el lobbyzni. Ne feledjük, 14 éve volt ez, és most egy nem kevésbé markáns vezetése van a Pentagonnak! :)
(lehet hogy Rumy lesz a következõ elnök-helyettes jelölt? :))
"A Pentagon eléggé durcásan reagált, mondván, hogy nekik elsõ sorban nem a britt, hanem a saját érdekeiket kell figyelembe vennie, márpedig miért támogassák két külön hajtómû fejlesztését, ha a saját gépeikbe csak az egyik kerül beépítésre..."
Csak gondolom mert mondjuk a Kongresszustól kapja a Pentagon is a költségvetését?? Még jó hogy nem kérdez vissza az egyik fejlesztõ mérnök mikor kiadják neki a munkát, hogy minek?? Nekem nincs rá szükségem....
Noha már Decemberben hadrafoghatónak minõsítették az F-22A Raptort, valójában még gyerekbetegségekkel küzd. A legutóbbi hírek szerint a hajtómû titániumból készült borítása nem felel meg a légierõ elõírásainak, és át kell tervezni. A légierõ és a fõvállalkozó Lockheed egyetért abban, hogy a hibát mindenképpen ki kell vizsgálni az egyébként a Boeing által gyártott alkatrész ügyében. A hír csak azért kínos, mert már a második ezredet kezdték el feltölteni a gépekkel, és korábban már egyszer áttervezték a gép farokrészét.
F-22A léfi utántöltés közben
Az F-35B helyzete sem sokkal rózsásabb. A gép folyamatos túlsúlyal küzd, noha a Lockheed minden lehetséges alkatrészt áttervezett már, hogy valahogy csökkentse a gép tömegét. Azonban most nem a tömeggel, hanem a hajtómûvel, pontosabban az általa generált hõvel van a probléma. A Harriernél vízzel hûtötték a kiáramló gázsugarat, így az viszonylag hûvös volt, és a gép szinte bárhol probléma nélkül leszállhatott függõlegesen. Kissé problémásabb az F-35B helyzete, itt ugyanis a hajtómûbõl kiáramlõ gáz nincs hûtve, így az sokkal forróbb, és megolvaszthatja a könnyûfém ötvözetbõl készülõ ideiglenes leszállóhelyeket.
Ha már az F-35-nél tartunk, a gép körül kisebb botrány kezd kialakulni. Anglia korábban már sérelmezte azt, hogy a jelenlegi állapot szerint bizonyos kritikus elemeket nem kaphat majd meg, így például a gép szoftvereinek forráskódját, amely elengedhetettlen a késõbbi "házi" fejlesztési tervekhez. Már ez is kissebb földcsuszamlást okozott az angol parlamentben, és még azon is gondolkodni kezdtek, hogy az új britt repülõgép-hordozókra nem F-35-ösöket vesznek. Nem használt a helyzetnek, hogy a Pentagon úgy döntött, leállítja az alternatív hajtómû támogatását. Az elsõ számú hajtómû a P&W F135-ös hajtómû, ennek lett volna alternatívája a GE és a Royce-Rolls közös F136-osa. Így a britek gyakorlatilag a gyártás (és persze a bevételek) szempontjából kissé margóra kerültek. A kongresszus hogy valahogy enyhítsen a politikai feszültségeket okozó helyzeten, most nyíltan kritizálta a Pentagon döntését. A Pentagon eléggé durcásan reagált, mondván, hogy nekik elsõ sorban nem a britt, hanem a saját érdekeiket kell figyelembe vennie, márpedig miért támogassák két külön hajtómû fejlesztését, ha a saját gépeikbe csak az egyik kerül beépítésre...
F136-os hajtómû próbapadon
Amennyire én tudom az SS az FN lõszereinek gyári típusjelzése, pl. az SS109 a késõbb NATO szabvánnyá vált 5.56x45mm-es (az USA-ban M855) lõszer típusjelzése. Tehát nem csak a lövedék jelzése.
Az FN P90 és a Fiveseven által tüzelt 5.7mmes lõszernek van JHP változata?
Csak mert ma nyomtam egy kicsit a SWAT4 kiegészítõjét, és abban lehetett választani hozzá JHP-t is és FMJ-t is, pedig tudtommal az 5.7es bõl csak egyféle van.
Ok értem,néha néha betévedek ide aztán visszaolvasgatok,itt mindig tanulok valami újat.Egyébként kösz a segítséget!!
Egy kicsit sûrûbben olvashatnád a topicot. ;)
Már az AUG ismertetõben (#4303) kitértem rá, hogy az fegyver átalakítható mind jobb, mind ballkezes használatra. A gond ott van, hogy jobbkezes verzió esetén ball kézzel nem lehet lõni a fegyverrel. A képpel pedig ezt szemléltettem volna vala.
Bocs nem akarok kötözködni de visszaolvastam pár oldalt, és a #16548 hozzászólásban úgy tudom hogy az AUG-ot be lehet állítani hogy jobb oldalt és bal oldalt is ki tudja dobni a hüvelyt, a használótól függõen. Nekem volt egy airsoft AUG-om, igaz az csak replika, de ott is volt mindkét oldalon kivetõ nyílás. Ahogy emlékszem az eredetirõl is ezt olvastam. Ha nincs igazam akkor elnézést kérek az okoskodásért.
js és anno a brit gyarmatbirodalom sem 10 év alatt fejlõdött ki:D És nem csak a ngy távolságok miatt.. soha nem a hódítás a lassú (lásd Nagy Sándor milyen messzire eljutott halálával mégis minden összedõlt) hanem a meghódított népek asszimilálása beépítése a társadalomba...
MIvel az arabok eléggé elszigetelten éltek Irakban és mivel Irak egy diktatúra agyuk az elmúlt 20-30 évben rendesen ki volt mosva... Éppen ezért olyan nehéz megbékéltetni õket most hisz elveszett az a biztos põont az életükbõl ami eddig mindig ott volt mégpedig Szaddam. Õ volt a plakátokon õ volt szobrokon õ volt a tévében. Ha amcsikról olt szó õk maximum úgy kerültek szóba mint az asszonyok és gyerekek megrontói és a fiatalokba is ezt nevelték. Azért ezt megváltoztatni semmilyen mediajelenléttel nem lehet 1-2 év alatt.. ez nagyon hosszú folyamat lesz...
Nem hinném, hogy az angolok az 1900-as évek elsõ felében komolyabb túlkapásokat követtek volna el. Egyszerûen a népet megtudták békélni, és kordában tartani, pedig az is egy tök más kultúra, vallás, életfelfogás volt, mint a nyugati civiliációk.
Szerintem amerika egyszerûen tök felkészületlenül vágott bele a dologba. Nincs tapasztalata a modernkori gyarmatosításban. Sokkal keményebb propagandával tuti belehetne hülyíteni az arabokatat is, ahogy mindenki mást is. Mondjuk lehet, hogy túlságosan történelmi távlatokban gondolkodom, és még várni kell, hogy az amcsik is egyfajta protektorátust hozzanak létre. Lehet 10 év múlva már mint egy amerikai állam fog szerepelni, ha ilyen tömény marad az amerikai jelenlét.
Tök mindegy, a lényeg, hogy elszívja az oxigént és csökkentse a nyomást (vákuumbomba), hogy a bent lévõknek minél kellemetlenebb legyen. Zárt térben értelem szerûen hatékonyabb.
Meglehet.Azért én nem vennék rá mérget mert ezek elõbb szétporlasztank valamit aztán begyújtják.Különbségnek mindenképpen lennie kell aközött,hogy kint vagy bent robban.Például kell egy minimális térfogat,hogy megfelelõ arányban keveredjen a környezet oxigénjével a szétporlasztptt anyag.Ha rossza keverék akkor csökken a hatásfok.
Annyit értettem ebbõl az oldalból,hogy az RPG-7 hez való rakéta robbanófeje 2kg TNT-vel egyenértékû robbanást produkál.Az szabadban milyen távolságból öl meg valakit?
Legalábbis én olyanról nem hallotam még. Gránátvetõbe való gránátról illetve vállravetõs HSN, vagy rakétameghajtású gránátról van tudomásom (pl. az orosz RPO Shmel, vagy az amerikai SMAW-vetõ thermobaric töltetû rakétával).
most néztem meg judie foster/ Chow Yun-Fat anna és a király c. 99es filmet (http://www.xpress.hu/dvd/film.asp?FILMAZ=4539). Arról szol, hogy sziámba megy egy angol tanárnõ, hogy tanítsa a király fiát. 1867-ben járunk, most van az amerikai polgárháború. De ami a lényeg: tökéletesen prezentálja hogy az angolok a kereskedelemmel vállvetve hogyan tudták befolyásolni a politikai életet, milyen kis praktikák vannak, hogyan szítanak ellenségeskedést két szomszédos ország között, hogy azután az egyik az õ segítségükkel meghódítsa a másikat, majd persze arra is kiterjesszék a protektoriátusukat. Onnan kiindulva pedig jön a következő szomszéd, ahol felhasználják az előző ország katonáit (persze a film nagyon nem errõl szól, akit ez érdekel, ne nézze meg ezt a romantikus filmet, ez csupán egy háttérszál).
Láttátok a Vírus címû filmet? A C-130-asról valami hasonló thermoizét (olajbombát?vákuumbombát?) dobnak le majdnem egy fertõzött falura(aztán a tengerben robbant)...
Az XM29-hez 20mm-es thermobaric gránátot terveztek, de azt hiszem az nem készült el. Az M307 és az XM25-höz 25mm-es HEAB (High Explosive Air Bursting) gránát már van, amennyire én tudom ez a legkisebb eddig.
A létszámcsökkentésrõl annyit, hogy az Iraki biztonsági helyzet enyhén szólva is katasztrófális. Az ország egy forrongó üst, és az iraki rendvédelmi erõk nincsenek a helyzet magaslatán (a dolgukat nem könnyíti meg, hogy sok a besúgó közöttük). Magyarul még a jelenlegi létszámmal sem képesek az amerikaiak egy stabil, nyugodt állapotott fentartani, és hiú ábrándnak tûnik, hogy majd az iraki rendõrség és katonaság kiválthatja az amerikai katonákat az országban.
Sorry, de ha dara linkje nem elég, akkor kissé késõbb majd egy bõvebb ismertetõt összeüthetek róla, de most kevés szabadidõm van sajna, az is be van táblázva. :\
Irakban hadmûveletet indítottak az ellenállók Szamarra melletti támaszpontjának felszámolására az amerikaiak és a kormánycsapatok.
Az offenzíva olyan nagyszabású légitámadással kezdõdött, amilyenre a 2003-as invázió óta nem volt példa - közölte egy amerikai katonai szóvivõ Bagdadban. A hadmûveletben több mint 50 légi harci jármû, másfél ezer amerikai és iraki katona, és mintegy 200 harcászati jármû vesz részt. A Bagdadtól északra lévõ Szamarra egyik síita szent helyét a múlt hónapban felrobbantották, és a merénylet után mindennapossá váltak a siiták és a szunniták közötti leszámolások.
Az amerikai csapatok mégis sokáig Irakban maradnak? Meddig maradnak Irakban az amerikai csapatok? A vita folyamatos, ahogy a jelenlét is. Elképzelhetõ, hogy az Egyesült Államok nem zárja ki a hosszú távú katonai jelenlétet sem Irakban, azzal a deklarált céllal, hogy segítse a térségben a mérsékelt erõket a szélsõségesekkel szemben, és megvédje az olajlelõhelyeket is. Legalábbis errõl beszélt az amerikai Kongresszus egyik albizottsága elõtt az Irakban lévõ amerikai csapatok fõparancsnoka, John Abizaid tábornok.
Abizaid úgy fogalmazott, hogy egy ilyen politikát egy iraki nemzeti egységkormánnyal közösen lehetne kialakítani, ha és amennyiben létrejön egy ilyen kormány. De korai volna még errõl beszélni - tette hozzá a generális. Megfogalmazása szerint nincs kétség afelõl, hogy a térségben szükség van ilyen katonai jelenlétre. Abizaid még azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek létfontosságú érdekei vannak ebben az olajban gazdag térségben.
Az általa elmondottak azért különösen érdekesek, mert a Bush-adminisztráció eddig mindig elhárította azokat a felvetéseket és feltevéseket, miszerint a jövõben állandó amerikai katonai bázisokat, támaszpontokat építenének ki Irakban. Abizaid nyilatkozata az elsõ eset, hogy nyilvánosságra kerül: Washington esetleg mégis ezt fontolgatja. Abizaid tábornok ugyanakkor azért megismételte Bush elnök hétfõi állásfoglalását, amely arról szólt, hogy az Egyesült Államok csökkenteni szándékozik csapatainak létszámát Irakban.
Elrontottam a duplázott kép linkjét
Szal: Ez lenne az
Egy kis háttértörténet: az amerikai haderõ évek óta küzd az un. "Jitters" (ami a Joint Tactical Radio System (JTRS) rövídítésbõl jön) rádiókkal. Ezek lennének az új, egységesített kommunikációs eszközök. Jelenleg a négy amerikai haderõ (US ARMY, US NAVY, USAF és USMC) egymástól eltérõ rádiókat használnak, sõt, haderõkön belül is elõfordul eltérõ, egymással nem kompatibilis rendszer. Ez fõleg azért kellemetlen, mert a haderõk közötti kommunikáció csak úgy valósítható meg, ha minden rádióból van az elõretolt bázisokon. A "Jitters" egy teljesen digitális rendszer, amely egyetlen antennával és készülékkel széles sávtartományt fogna le, így minden helyzethez szükséges frekvenciát egyetlen készülék használatával meg lehetne oldani. A "Jitters"-ek azonban nem szerepelnek túl jól a teszteken, a probléma az, hogy nem is olyan egyszerû egyetlen antennával széles (2Mhz-tõl 2Ghz-ig terjedõ) frekvenciatartományt lefogni, sõt, egyesek egyenesen lehetettlennek minõsítették azt. Most az egyik lehetséges alternatíva az IP-telefon, amely viszonylag kiforrott, és megbízható technológia, és lehet, hogy alapjaiban új megoldást fog jelenteni a problémára.
A "Jitters" gyalogsági prototípusa
"...halló, központ? Egy R-beszélgetést kérek a Pentagonba!"
Ez a csernobili, nem? Oda tudtommal kell engedély. Már magába a szellemvárosba is csak engedéllyel lehet bemenni, a kataoni roncstemetõbe, meg még szigorúbb az engedély, de biztos lelehet zsírozni kis pénzzel a dologt. De ezek a roncsok tudtommal még csak le sincsenek mosva sugárzássemlegesítõ oldattal, tehát biztos recseg-ropog a közelükben a Geiger-Müller.
Informatika és tudomány
