Nem, te valószinüleg a BMP-T harcjármûre gondolsz. Ez a T-72 alvázára épül (bár végülis a T-90-es is :)), és egy belülrõl irányított tornya van két 30mm-es gépágyúval és Kornet pct. rakétákkal, valamint két elõre nézõ géppuska vagy gránátvetõ a lánctalp felett. Alapvetõ feladata a gyalogság, illetve adott esetben a harckocsik támogatása a városi harcban.
Az az 50-es, 60-as évek nyugati harckocsijain megjelent fényszóró-mánia szemmel is látható alkalmazása. Akkoriban az északai harckocsi-hadviselés még eléggé gyerekcipõben járt. Mindenki tisztában volt vele, hogy valamit tenni kell ez ügyben, de az éjjellátók még nagyon drága, bonyolult és megbízhatattlan eszközök voltak. Ezért az lett a megoldás, hogy erõs fényszórókat szereltek fel a hk. löveggel párhuzamosan, melyel megkereshették, és megvilágíthatták a célpontot úgy, hogy még nappali fényhez tervezett optikai irányzékokkal se jelentsen problémát a célok azonosítása. Megvolt a hátránya, hogy felfedték a poziciójukat, de az akkori szemlélet szerint idõbe tellik, amíg a meglepetéstõl felocsúdnak a VSZ harckocsizói, továbbá ha a keresõfény brutális fényerejével megvilágít egy célpontot, akkor gyakorlatilag használhatattlanná válnak az optikai eszközök, hiszen az erõs fény miatt semmit sem látnak a harckocsiban ülõk.
Nagyon jók a képek! Egy kérdésem lenne: A második képen lévõ tanknak olyan erõs lámpája van, vagy mi? Elõs ránézésre azthittem hogy valami lézer, dehát azok nem ilyen vastagok :D
Most üt vissza az, hogy a mai harckocsikat úgymond hagyományos harctérre tervezték, ahol lehetõleg frontálisan néznek az ellenség irányába. Ezért aztán a páncélzat elöl a legerõsebb, oldalt és hátul... hát, ott meg elég gyenge (még a Leopard 2A6 esetén is). A Leo2PSO esetén is az elvárás elvileg az lett volna, hogy 360°-os védelmet nyújtsanak az RPG találatoktól. Ezt azonban sem aktív, sem passzív páncélzattal nem igazán lehet megvalósítani a nélkül, hogy a harckocsi tömege ne emelkedjen elviselhetettlen szintre (a Leo2PSO harckész tömege így is már 70 tonna körül lesz).
Új Leopard 2 változat fejlesztésén dolgoznak a KMW (Krauss-Maffei Wegmann) cégnél, mivel a Leopard 2 legújabb változatai sem igazán felelnek meg a békefentartóküldetéseknek, mint amilyenekben részt vesznek például Koszovóban. A megoldást a Leopard 2 PSO (Peace Support Operations ~ Béketámogató Küldetések) változat, amelynél a futógörgõk fölé vastag passzív kiegészítõ páncélzatot szerelnek, a torony oldalára szintén kiegészítõ páncélzat kerül, mindkettõ a pct. rakéták elleni jobb védelem okán. A jármû hasa alá aknarobbanás elleni kiegészítõ páncélzat kerül, az optikákat, periszkópokat pedig erõsebb ballisztikai üveg védi (irakban az amerikai és az angol harckocsizók is szenvedtek attól, hogy az orvlövészek kilõtték a periszkópok prizmáit). A parancsnoki búvónyílás keretén lévõ MG3 géppuskát egy, a töltõkezelõ búvónyílása mögé felszerelendõ távirányított fegyverálvány váltja fel, amelyre bármely 7.62 vagy 12.7mm-es szabvány NATO géppuska, illetve 40mm-es gránátvetõ felszerelhetõ. Továbbá egy erõs keresõfényszórót építettek be.
sztem a sok fizikai képlet és elmélet mellett (amik mind jók és helytállóak) nem vettétek figyelembe hogy az anyagok szerkezetükbõl adódóan másképpen reagálnak a nagy sebességû mozgási energia átadására mint a lassúra.csak a kivételesen szilárd és rugalmas anyagok tudják úgy felvenni a nagy sebességû és erejû energiaimpulzust hogy ne, vagy csak kisebb mértékben károsodjon az eredeti alakjuk és szerkezetük az energia elnyelése közben.(pl kevlár)ezért morzsolódik szét az ágyútûz alatt a várfal, holott ha ugyazanzt a terhelést pusztán súlyban kapná, vagyis a gravitáció 10m/s-es terhelésével érné egy akkora tömeg, aminek a szorzata megyegyezne az ágyúgolyó tömegének és sebességének szorzatával, azt simán kibírná
Valaki kb. másfél éve mintha már belinkeltve volna az Actiongirls-t, akkor is "nagy volt a keletje". :)
A Jackie Brown-féle videó ha jól rémlik egy külön készített film volt a forgatásra, itt vannak képek belõle. De hogy a videót magát honnan lehetne leszedni, na azt nem tudom.
Ilyenre gondoltam
Nincs történet meg cselekmény csak ez megy 1.5 órát vagy tudom is én mennyit.Csak más csajok és más fegyverek követik egymást.
Tévedsz ez soft pornó és van története is.
Fegyverbuziknak csinálták, van vmi honlapja is asszem a www.actiongirls.com Rövid kis sorozat az egész, 5 perces részekbõl áll.
Lényege: vannak hiresebb pornosztárok. elõször van egy nyitójelent némi vetkõzéssel, majd a csajok elkezdenek szerencsétlenkedni a fegyverekkel (rossz nézni, annyira bénák), majd van vmi kis történet (fegyveres támadás, sniperkedés, börtönjelent). No sex, max kis lövöldözés meg verekedés, de nagyon szánalmasan kivitelezve. kb 1 csajszi = 4-5 rész.
1x találtam torrentet és letöltöttem, de különösebben nem teccet, le is töröltem. A fegyverek azok jók benne Van DE-tõl AK-n át RPG-ig minden benne. Még lángszóró is
Nincs története.Mutatnak egy csajt bikiniben aki pl. MINI UZI-val lõ,snitt és egy másikat mutatnak aki M16-al stb.Nem pucérok csak bikiniben vannak.Nincs nemi aktus,nincs férfi csak csajok.Ez nem pornó.Mint egy Béres Alexandra fitness video.Ha a képernyõ sarkéban karika lenne akkor abban 12 lenne de erre nincs akkora érdeklõdés,hogy betegyék a tévébe.
Ha az általad említett példában az ágyú és a célpont is a mélyûrben lebeg (vagyis nincs surlódás a talajjal), nincs légellenállás és az ütközés tökéletesen rugalmatlan, akkor mindkét test azonos sebességel indul el, ellentétes irányba - feltéve persze, hogy egyik test sem használta el a mozgási energiáját pl. alakváltozásra.
Mint láthatod, ezek a feltételek itt a Földön nem túl realisztikusak, így ha valódi helyzetet vizsgálunk, akkor az impulzusmegmaradásba rengeteg más is belekavar, és legfeljebb irányelvnek jó.
Az általános vita szerintem amiatt robbant ki, hogy összekeveredett az energia és az erõ fogalma. Egy lövedék mozgási energiája viszonylag egyértelmû dolog: tömegtõl és sebességtõl függ. Érzékelni viszont csak az erõhatásokat lehet, nem pedig az energiát, márpedig abba sok tényezõ beleszól. Ilyen például az, hogy mennyi idõ alatt adódik át a mozgási energia, mekkora része fordítódik alakváltozásra, stb.
Ha pedig még azt is tudni akarjuk, hogy egy lövedék mekkora kárt okozhat, akkor az egyenlet még bonyolultabbá válik. Tudni kell, hogy az erõ mekkora felületen hat, mennyi a cél anyagának határfeszültsége, stb...
Vagyis lehetséges, hogy egy kis energiájú lövedék nagy erõhatást/pusztítást okozzon, vagy nagy energiájú kicsit.
Tudja valaki mi a címe annak a filmnek amiben bikinis csajok lõnek éles fegyverekkel?
Expanzív lövedék - olyan lövedéktípus, amelynek a kialakításánál arra törekedtek, hogy a lövedék a célpontba csapódáskor gombásodásra erõsen hajlamos legyen. Ilyen a JHP, az SJHP és még van vagy tucatnyi változata pisztoly- és puskalövedékeknél is. Alkalmazásuk katonai célra ellenkezik a Hágai egyezménynel.
A SevWars-nak volt egy ilyen Tag-ja, miszerint a minek kell ilyen vödröt hordani a fejükön a rohamosziknak, mire a válasz az, hogy javítja a célzást - és közben körbelövik a célpontot. :))
"A fegyverszakértõ megállapította, hogy a lövedék 9 mm-es Lugher típusú lõszer volt, amelyet egy magyar gyártmányú Parabellum pisztolyból lõttek ki."
Nem igazán értem, milyen közvetlen összefüggésnek kéne lenni a hátrahatás és a rombolás mértéke között. Valamint felesleges elvinni az egészet az emberbe becsapódó lövedék felé, arról nem irtam semmit. Pusztán azt a speciális esetet próbáltam leiírni, amikor a lövedék valami olyanba ütközik, ami megállítja és ugyanakkor el is tud mozdulni (pl. lövedékálló mellény). Ebben a speciális esetben szerintem érvényes a lendületmegmaradás és sokkal inkább valóságszerü eredményeket ad. Vegyük az alábbi kisérletet: van egy 500kg-os ágyú, 10kg-os golyóval. Lõjjük ki a golyót 500 m/s-os sebeséggel. Ebben az esetben az ágyú 10 m/s-os sebeséggel indul el hátrafelé. Tegyük fel, hogy a golyó becsapódik egy szinten 500kg tömegû valamibe, ami szintén el tud mozdulni. Ebben az esetben te azt álltítod, hogy a céltárgy nagyobb sebességgel fog elmozdulni mint maga az ágyú?
Aki szereti a repülõgépeket annak ez érdekes lehet! MIG-29_OVT Smotr
Nem az egész embert, csak a becsapódás közvetlen környezetét gyorsítja fel (illetve 800m/s felett az emberi szervezet folyedéktartalmát is -> hidrodinamikai sokk, ami ezzel kapcsolatos és nem az idegcsoportokkal. A test becsapódástól távoli pontjain is súlyos vérzést okozhat az elrepedõ erek miatt. Amíg nem ismerték fel a jelenséget sok lõtt sérülés okozott megmagyarázhatatlannak tûnõ halált. Nem kell hozzá nagy ûrméret: az M193 és az M885 is okoz ilyet, utóbbi kisebb távolságban. De az összes varmint lõszer lövedékére igaz ez). Ezért szokott elég jól behatárolható lenni a roncsolás.
Energiamegmaradás nem csak teljesen rugalmatlan ütközés esetén igaz! Rugalmatlan ütközésnél egyszerûen több felé oszlik a lövedék energiája, nem teljes egészében a cél elmozdítására. Ezek közé tartozik a már említett gombásodási energia (ami nem igazán nagy, nagysebességû expanzív lövedékek akár egy fûszálon is elmûködhetnek), a közegellenállási energia (súrlódás a testben, ez viszont nem fog közvetlen elmozdulást okozni)... Ráadásul a szöveteket nem (csak) maga elõtt tolja a lövedék, hanem oldalra is! Ez jelentõsen csökkenti a lövedék mozgásirányába esõ energiát. Viszont mindezt (a surlódást leszámítva) merõleges irányban veszi fel a test (nyírva hajlítás), ellenben a lövéskor keletkezõ hátraható energiával, amit hosszirányban (nyomás). Az utóbbit a csontok sokkal jobban tolerálják.
Tényleg nagyon összetett. A teljes külballisztikai egyenletrendszer ismereteim szerint nyolcismeretlenes differenciálegyenletrendszer .
Az impulzustétel viszont csak rendszeren belül igaz! Márpedig amint kilép a lövedék a csõtorkolaton (illetve azután még bizonyos távolság is ide tartozik ûrmérettõl függõen -> utógyorsítás, átmeneti ballisztika) elhagyja a korábbi tétel vonatkozási rendszerét (fegyver, belballisztika). Onnantól kezdve semmi kapcsolat nincs a lövész és a lövedék között.
Ha utolsó bekezdésként az ágyúsra gondoltál, ott arra utaltam, hogy a rombolás mértéke és a hátrahatás között jelentõs eltérés van. Azaz a hátrahatás jóval kisebb mint a rombolás. Ez bizony ellentmond a korábban említett elméletnek.
a humvees videón volt hogy mellbelõtték a katonát. a mellényében a panel megfogta a lõszert, vagyis nagyon rövid idõ alatt adta le a lõszer a teljes mozgási energiáját. az is seggreesett tõle mint sokan mások is, mert azért jelentõs mozgási energiája van egy lõszernek. azért szépen bekékült a helye, pedig elég kemény az a panel hogy ne pontszerûen vezesse le az energiát, hanem tenyérnyi felületre ossza szét.
ha nincs mellény és csontot talál akkor szoktak még elesni tõle, ha simán húson megy keresztül akkor inkább a hirtelen fájdalomsokktól elernyednek az izmok és helyben rogy össze a célpont. de ez is egyén és körülményfüggõ. hiszen a test jóformán fel sem tudja fogni hogy hirtelen mi is történt vele, olyan gyorsan esik áldozatul egy igen jelentõs kárododásnak.
na de szerintem is mostmár hagyjuk ezt, csont errõl is lerágva
Egy .308-as és egy 12.7-es torkolati energiája között olyan 4-5 szörös eltérés adódik tudtommal az utóbbi javára, szóval egy .50-es találattól egy olyan célpont, aki nem számít a lövésre, szerintem simán elvágódik.
Tud valaki olyan videot aminben katonai légi jármûvek vannak akcio közben.Lehet 2.vh de jobban érdekel a koreai és mégjobban a vietnámi háború.Lehetnek rövid a webrõl letölhetõ videok de igazából jobb lenne olyan ami 1.5 órás film.Mint a Trinity and beyond.Fájlcserélõvel biztos letölthetõ.A vietnámi háborúban olyan jó minõségü felvételek készültek amikor a repülõgéprõl hátrafelé nézõ kamerával felvetteték ahogy szétfrõccsen a napalm,a bombák robbanását ahogy szétterjed a lökéshullám.Érdekesek a helikopteres támadások.
Ezeket már láttátok ?
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2960.mpeg
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2961.mpeg
http://www.lockheedmartin.com/data/assets/2961.mpeg
Az, hogy találat esetén "felborul" vagy elesik a célpont, legtöbb esetben az adott katona testhelyzetétõl és tartásától függ. Ha lazán ácsorgott, esetleg valóban eleshet. De a legtöbb esetben nincs szó elesésrõl, és a gépkarabély vagy puskalövedék által eltalált katonák is legtöbbször csak legfeljebb pillanatnyi egyensúlyvesztésrõl beszélnek. Ha viszont kellõen stabil pozicióban állnak, akkor még ez sem igazán áll fent. Volt egy videóm, ahol egy .308 Winchester kaliberû mesterlövészpuskával 50 méterrõl lõnek rá egy krapekra, aki egy komolyabb ballisztikai mellényben volt (lõtéren, ellenõrzött körülmények között volt az eset). Persze rá is készült az illetõ a lövésre, de a találatnál mégcsak megingani sem ingott meg.
Viszont ha két lábra állították volna a malacot, lehet hogy csúnyán felborult volna, mert meg két lábon egyensúlyozni is kell :)
Jó sorozat az a Mythbusters :) De egy-két dolgot szerintem hülyén csinálnak és nem mindig van köze a valósághoz.
Ez egészen pontosan milyen roncs? Egyáltalán nem értek a géptípusokhoz, de azért érdekel ;).
Talán F-117?
Meg lehet figyelni azon a régebben belinkelt iraki mesterlövészes videón, hogy a célpont a lövés után felborult. Azért, mert a golyóálló mellény megfogta a golyót és a nagy szövetkárosodás helyett inkább a célpont sebességét gyarapította.
Ezt most lehetne úgy is érteni,hogy azok az emberek a lövedék mozgási energiájától borultak fel.
A Discovery Channelen van a Myth Busters/Állítólag c. sorozat.Abban felakasztottak (nem horogra vagy kampóra mert akkor biztos nem esik le) disznót és crash test dummy-t golyóálló mellénybe és azt hiszem nélküle is.Lõttek rá géppisztollyal és gépkarabéllyal meg 12-es sörétespuskával.Hát nem sokat mozdult.Azt hiszem egy se esett le.
Hagyjuk ezt a témát.Ha valamelyikünket fejbelövik akkor majd elmeséli mi történik olyankor.Kitörik-e a nyaka vagy csak megrándul stb.
Na jó, akkor leírom részletesen, hogy elkerüljük a további félreértéseket.
Amikor a fegyver elsül, akkor a golyónak és a fegyvernek is ugyanaz a lendülete. Golyó repül repül, belecsapódik valamibe és mondjuk teljesen megáll. Ekkor az egész lendületét átadja a célpontnak. Tehát a golyó sebessége szorozva a tömegével az egyenlõ a célpont+golyó tömege szorozva a célpont sebességével (mert ugyebár a golyó bennemarad a célpontban és a tömegük összeadódik).
Az energia viszont sokféle módon adódik át. A nagyrészt mozgási energia roncsolja a szöveteket, deformálja a lövedéket, hõvé alakul plusz ott van még súrlódás, hang, stb. Hogy pl. mennyi energia jut a szövet roncsolódására vagy a golyó deformálódására azt szerintem nagyon bonyolult kiszámítani (de lehet, hogy lehetetlen).
Meg lehet figyelni azon a régebben belinkelt iraki mesterlövészes videón, hogy a célpont a lövés után felborult. Azért, mert a golyóálló mellény megfogta a golyót és a nagy szövetkárosodás helyett inkább a célpont sebességét gyarapította. Míg golyóálló mellény nélkül lazán átvinné az ipsét és inkább a szövetroncsolásra fordítódna az energia és kevésbé a célpont sebességének növelésére.
erre gondoltam a 15836-ban. ezt úgy gondoltam annak lehet értékelni hogy a 9-es parának jó az átütõképessége. és golyóálló mellényrõl most szó sem volt. nyilván az ellen nem vmi hatásos
Igy már értem mire gondoltál. Nos szvsz a 9mm para ezért ennyire elterjedt, mert a relative jó stopphatása mellett kicsi a fegyver hátrarúgása, amolyan arany középutat jelent, bármilyen különleges képesség nélkül.
csak akartam kérdezni hogy nincs e benne fémmag. most már tudom hogy van
Maradjunk annyiban, hogy lehet benne fémmag, ne általánosíts
sztem az igazság vhol a kettõ számítási mód között van
Sadist már rámutatott a lényegre.
..szóval ha élessel kapja akkor már nem élne
Nem feltétlenül. Ma legális, éles önvédelmi fegyverben (mielõtt elkezdenél reklamálni: IGEN tudom, h a barátodra nem legális fegyverrel lõttek rá, ezt csak a példa kedvéért írom) csak teljes köpenyes lövedék (FMJ) lehet, ami vígan átmegy az emberi testen és a célpont után még nyugodtan megsebesíthet 3-4 embert, anélkül hogy bármelyiküknek is komolyabb sebesülése lenne. Fegyverkezelés tanfolyamon mesélt errõl az okatató szép kis történetet...
erre gondoltam a 15836-ban. ezt úgy gondoltam annak lehet értékelni hogy a 9-es parának jó az átütõképessége. és golyóálló mellényrõl most szó sem volt. nyilván az ellen nem vmi hatásos
cifu: keresgéltem hogy hol is írtam, de csak akartam kérdezni hogy nincs e benne fémmag. most már tudom hogy van. viszont akkor megint felvetõdik a kérdés hogy miért ennyivel gyengébb a torkolati energiája? hiszen akkor a lövedék tömege között nem lehet ekkora eltérés? csökkentett lõpormennyiség?
ren: sztem az igazság vhol a kettõ számítási mód között van, hiszen figyelembe kell venni a deformálódással történõ energiavesztést is mind a cél, mind a lövedék között. pl: gépjármûvek lökhárítója, gyûrõdési zónák stb. vagyis igaz az hogy egyáltalán nem kell hogy egy karabélylõszer hátradobjon vkit becsapódáskor, mert simán utat vág az emberi húsban a lövedék, de mondjuk ha a medencecsontot éri akkor azért már jelentõsebb lehet a stopphatás. vagy expanzív lõszer esetén hamarabb és nagyobb felületen adja le a lövedék az energiáját, tehát nagyobbat is lök vissza a célon. a szán hátrasiklása meg eléggé jelentõsen csökkenti a lövészre ható energiát, mert hosszabb idõ alatt kénytelen elviselni ua terhelést mint akibe a golyó csapódik. pl biztonsági öv vagy légzsák esete.
vagy pl ugye ha kinyom vki fekve száz kilót kétszer, az nem ugyanaz mintha egyszer nyomna ki kétszázat. ha úgy számoljuk akkor tulajdonképpen ugyanannyi a munkavégzés mert ua úton fele annyi súlyt kétszer mozgatunk meg, de itt jön az idõtényezõje a dolognak. nem mindegy mennyi idõ alatt történik. és kétszer csinálni vmit kétszer annyi idõbe is telik
Energiamegmaradással csak tökéletesen rugalmas ütközésnél lehet számolni csókolom...
Most számoljuk ki akkor, hogy ha ez a lövedék a ~2800J energiájával becsapódik egy emberbe, akkor mekkora sebességre gyorsítja fel. Legyen az ember testsúlya M = 80kg. M*v^2=80*(v^2)=2800 -> v^2 = 35 -> v = 5,92 m/s = 21,3 km/h
A fentiek alapján, egy álló embert a becsapódó lövedék egy pillanat alatt ~20km/h-ra felgyorsít. Ez kb. úgy nézne ki, hogy az ember jó messzire elrepül. Ilyenek viszont csak a hollywoodi filmekben vannak. Nézd meg a többször felemlegett bankrablók talpig golyóálló cuccban c. felvételt. Folyamatosan lövik õket, néha megrándulnak, van hogy az egyik térdreesik, de nem röpködnek métereket, pedig szerinted azt kéne tenniük. Az utolsó bekezdéssel nem értem mire próbálsz célozni.
Ellenõrzés közben rájöttem, hogy a löszerre vonatkozó belballisztikai adatokból rosszat linkeltem (a 200gr-esét). A 240gr-es táblázata itt található.
Szintén kimaradt az elõzõ hsz-ból, hogy a csõhossz beli eltéréseket (6,5" a fegyveré, a ballisztikai táblázat 7"-ra vonatkozik) jelen esetben el lehet hanyagolni. A lényeg ugyanis a nagyságrendeken van, ezen nem sokat változtat az a 0,5" eltérés. Fõleg, hogy a lõtávolság növekedésével a visszarúgás és a lövedék kinetikus energiájának hányadosa folyamatosan csökken. Az eredmény lényegén mindez nem változtat.
Keress ré a google-ban, eléggé tényként kezelt a dolog.
A lövedéknél pedig az egyszerû m1*v1 = m2*v2 képlettel kell számolni, ahol m1 és v1 a lövedék tömege és sebessége, m2 és v2 pedig a fegyveré vagy mondjuk az emberi fejé amibe becsapódik. I.C Ram-nak teljesen igaza van, kb akkora lesz mint a visszarugás, az eltérés az a fegyver és az emberi fej tömegarányában lehet. (Az egyszerüség kedvéért elég csak a fejjel számolni szvsz, mert aránylag szabadon tud mozogni, bár persze ha túl szabadon mozog az már nem jó :) )
Ezzel az m*v = M*V (m - lövedék tömege, v - lövedék sebessége, M - fegyver tömege, V - fegyver hátrairányuló sebessége)összefüggéssel egy baj van: ez bizony impulzus egyenlõség (lendületi egyenlõség ha így jobban tetszik). Az impulzusnak meg van az a tulajdonsága, hogy a tömegpont sebességével egyenesen arányos. A kinetikus energia (egyszerûsítve E-vel fogom jelölni) viszont a sebesség négyzetével! Tehát az impulzusegyenlõséggel nem fogod tudni megmagyarázni a jelenséget. Egyébként tudom, hogy ez egy "tényként kezelt" formula. Viszont a ballisztika (kül-, bel- és cél-) ennél sokkal összetettebb. A célballisztikában pedig leginkább energiákkal számolnak!
Vegyünk egy konkrét példát: 44 S&W Magnum, ha már úgyis ezzel kapcsolatban bonyolódtunk vitába.
Mindebbõl a fegyver sebessége hátrafelé: (m*v)/M=(14,69g*612,35m/s)/1403,3g=6,41m/s
A fegyver hátrairányuló (visszarúgó) kinetikus energiája: (M*V^2)/2=(1,4033kg*(6,41m/s)^2)/2=28,85J
A lövedék csõtorkolati kinetikus energiája: (m*v^2)/2=(0,01469kg*(612,35m/s)^2)/2=2754,9J
Ezt a 2754J energiát adja le a testben a lövedék, méghozzá expanzív szerkezet esetén teljes mértékben. A fegyver hátrarúgási és a lövedék csõtorkolati energiája között 95,49*-os a különbözet (ennyiszerese a lövedék energiája a fegyver hátraható energiájának).
Aki ezek után azt mondja, hogy a lövésznek és a célszemélynek ugyan annyi energiát kell elviselnie az egyszerûen nem realista! A célban sokkal nagyobb energia adódik le, mint a lövész testében. Ráadásul a lövészre megoszló terhelés hat, a célra ezzel szemben pontszerû! Jelentõs különbség, az utóbbi sokkal nagyobb energiakoncentrációt eredményez. És ez bizony független a cél tömegétõl.
Még mielõtt valaki azt mondaná, hogy mindez hülyeség, javaslom gondolkozzon el a következõn: Hogyan lehetett a középkorban tömör kõ-, és vasgolyókkal várakat rombolni? Mert a Te elméleted szerint az ágyúnak fel kellett volna robbannia, vagy legalábbis (kilo)métereket hátrasiklania, esetleg a földbe kellett volna süllyednie több méteres mélységben. Mégsem ez történt.
a hozzászólásodban te is leírod hogy a normál 9-es lõszernek is jelentõs az átütõképessége
hol is irtam ilyet, én nem emlékszem rá...
Láttam egy képet egy 30-as években kinyirt gengszterrõl. Az arcán hosszukás sebek voltak. A Tommy-ból kizáporozo lövedékek ugyanis lepattantak az arccsontjáról és végigszántották az arcbõrét.
A parának/lügernek megfelelõ az átütõképessége, ha nem páncélozott célpontra lõdözöl, de nem ér szinte semmit, ha a célpontot kicsit is védettebb. Az ilyen problémák leküzdésére két módszer van (most alapvetõen pisztolylõszerekrõl beszélek):
1. nagyobb és erõsebb kalibert használsz (pl 0,50AE), ennek hátránya hogy növekszik a fegyver hátrarúgása és ha sorozatot lödözöl, akkor max az elsõ néhány lövés talál
2. kis kaliberû, nagy energiájú lövedékek (pl FN 5,7), ezek nagy elõnye, hogy még 1-200 méterrõl is átütik a páncélt, de a kis tömegû és átmérõjû lövedéknek a stopphatása is kicsi. Viszont a kis hátrarúgás miatt könnyen és gyorsan csinálhatsz ementálit a célpontból, ami garantálja, hogy megálljon.
olyan lövedékre gondolsz amivel emberre lõnek? Mert emlékszem arra mekkora balhét csaptak az arabok abból pár éve, hogy az izraeli katonák a nagyobb kaliberû gumilövedékes fegyverek gumitömbjeibe acéldarabokat, pengét aplikálnak, h "kicsit komolyabb" sebesülést okozzon.
Csõhossz függö az érték, kapásból ezt találtam: ammo-oracle.com Az oldal harmadánál van 2 táblázat az M193-as 5,56 lõszerre 16" és 20" csõhosszra, sajnos csak lában és láb/sec-ben vannak az értékek
Én úgy olvastam, hogy a hidrosztatikai sokk normál pisztoly és karabély lõszereknél annyira nem jelentõs, hogy sokkot okozzon. Inkább csak a nagyon nagy kaliberû fegyverekre jellemzõ (pl. egy .50-es lõszer). Több lövést azért adnak le gyorsan egymás után, mert úgy a támadónak hamarabb leesik a vérnyomása, nem kap az agya oxigént és összeesik.
nem lehet hogy csak azért nincs benne több lõpor mert nincs is értelme? a gumi pisztolylõszer esetén keményebb felületet érve egyertelmû hogy a gumi szétrobban a hatás-ellenhatás miatt, míg a fém sokkal nehezebben deformálódik, így haladva át a testen és okozvan sokkal súlyosabb sérülést. nem lehet hogy csak azért nem erõsebb a torkolati energia mert úgy sem okozna nagyobb sérülést ? de ez csak gondolatmenet részemrõl
köszi a válaszokat, sosem ellenkeztem ha én tudok vmit pontatlanul és kijavítanak.tudjátok jó pap holtig tanul...
annyi észrevételem lenne azért:
igen, nem tudtam hogy ekkora eltérés van a gumi és fém lövedék tömege között. feltételeztem van már vmi nagy sûrûségû és nehéz gumi amibõl ezeket gyártják. (a rendõrségen még azt sem tudták megmondani, hogy hol lehetne beszerezni ilyen lõszert, még gyakorlatozásra is alig telik nekik, le vannak gatyásodva) meglepett hogy alig tizede a torkolati energiája mint a normál lõszernek, mert eléggé nagyot tud ütni így is
gondoltam hogy ez nem marad észrevétel nélkül, csak nem akartam monológokat írni, mivel a téma már többször ki lett vesézve. volt már bõven szó az expanzív lõszerekrõl.a gumilövedéket és a normál lõszereket hasonlítottam össze. a hozzászólásodban te is leírod hogy a normál 9-es lõszernek is jelentõs az átütõképessége (bgabor írta az ellenkezõjét), tehát itt ellentmondást érzek abban amit írsz illetve indokolsz. a gumi szétrobban becsapódáskor (kivéve lágy részek) a normál lõszer meg áthatol csontot is tud törni (pl koponyát átütve)
azért sztem ha választani lehetne inkább találjanak el mondjuk mellkason vagy homlokon gumival mint élessel, és törjön el a bordám vagy ájuljak el mint üssön át egy lövedék szétzúzva mindent az útjában. azért ez nem kérdéses. viszont egy jó fizikumú, ittas vagy drog hatása alatt álló személyt csak jelentõs erõbehatással lehet megállaítani, és sztem humánusabb mint a normál lõszer. nyilván nincs garancia hogy nem ér olyan pontot ahol halálos lesz a lövés adott esetben
a normál acélköpenyes 9-es lõszer mondjuk hasi találat esetén normál embereknél két embert tud átütni és egy harmadikban elakad. ez persze akkor áll fenn ha az átlagostól nem sokkal kövérebbek vagy soványabbak, illetve nem ér csontot. persze ez nagyon sokmindentõl függhet, egy gyengébb minõségû lõszer az elsõ emberbe behatolva is szétszakad és úgy viselkedik mint egy expanzív lõszer. önvédelmi célra lehet a szarabb a jobb :)?
a hidrodinamikai sokkhoz nem tudok hozzászólni, nekem ezt rendõrök mondták hogy így tanították nekik hogy több gyors lövés sokkol, vagyis bizonyos szitukban ajánlott.szerencsére nekem nem kellett még rálõnöm senkire, elég volt ráfogni a fegyvert is a támadóra. úgyhogy nem tudok gyakorlati véleményt mondani.de nem vonom kétségbe amit írsz, lehet tényleg csak arról van szó hogy ha vkit gyorsan szétlyuggatnak az hamarabb is terül el.
az utolsó észrevételt megint nem értem, hiszen a kalibert nem lehet korlátlanul csökkenteni, mert azért annak sebeznie is kell, nem beszélve a ballisztikai jellemzõkrõl, tehát a kis hegyes lõszereknél valószínûleg ez a lõszer már az alja. ahhoz meg felület kell mikor áthalad az emberi testen. vagyis jobb, erõsebb páncélok esetén a nagyobb, erõsebb páncéltörõ lõszerek fognak jobban elterjedni.
egyébként a hátrarúgás egy tényleg igen jelentõs tényezõ, mivel egy ilyen fegyvert könnyû célratartani, ezért nagyobb eséllyel találja el a célpontot több lõszer egymásután, mégha sokkal kisebb is lenne egyenként a sebzése, együttesen nagyobb lesz mint egy nagynak.a páncéltörõ képességét meg láttuk a videón. a szegény országoknál arra gondoltam, hogy õk nem tudnak csak úgy minden fegyvert beszerezni, tehát ha van egy csomó katonájuk aki karabélylõszert tüzelõ fegyverekkel van felszerelve, akkor a jól felpáncélozott gyalogságban és szállítójármûvekben a nagy számot törvénye alapján kevesebb kárt is fognak tenni
A gumilövedéket tüzelõ pisztoly egy speciális lõszert lõ, fejbõl nem tudom, de szvsz nagyon minimális hajtótöltet lehet a lõszerben, és a gumilövedéket köpködõ pisztolyokban (vagy legalábbis amit én eddig láttam) nincs is huzagolás, sõt, az egész felépítése sem alkalmas arra, hogy éles lõszert lõjenek ki belõle. Revolverekhez és sörétes puskákhoz tudom, hogy létezik gumilövedékes lõszer, félautomata vagy automata fegyverekhez is azt hiszem van, bár nem tudom, hogy azokban megoldható-e a kellõ mûködési biztonság. A rendfentartó erõk általában direkt erre szolgáló fegyvereket használnak. A másik a cél. A gumilövedék célja pont az, hogy ne okozzon lehetõleg halálos sérülést. Ha a kis gumilövedékes pisztoly, amivel az ismerõsödet meglõtték, állításod szerint bordát tört, mikor az energiája olyan 50 Joule környékén lehetett legfeljebb, el lehet képzelni mit mûvelhetne egy 400-500 Joule energiával rendelkezõ gumilövedék az emberi testel. Pont ezért a gumilövedékes fegyverek energiája általában 70 Joule alatt szokott maradni. Tehát a gumilövedék és a hagyományos lõszer összehasonlításának nincs túl sok alapja.
ha butaságot írok kérem korrigáljon aki jobban ért hozzá.
Te kérted...
a gumilövedék tömege és sebessége hasonló a normál lõszeréhez, vagyis a mozgási energiája is nagyjából azonos.
Energia = 0,5 x tömeg x sebesség négyzete
A gumi sûrûsége kb nyolcada az acélénak és kilencede a réznek és majd huszada a páncéltörõ lövedékekben használt wolfrámnak, ergo ha ugyan akkora is lenne a lövedék sebessége, akkor is ennyivel kevesebb lenne az energiája. Egyszerû fizika, még te is tanultad.
a különbség annyi hogy a gumilõszer az emberi szövethez képest rugalmas, vagyis becsapódáskor a lõszer mozgási energiája deformálássá alakul át
Figyelmedbe ajánlom a JHP lõszereket (pl itt van Cifu cikke is)
melyek szintén hasonlóképpen viselkednek csak jóval nagyobb az energiájuk
a sebzés mértéke mégis óriási eltérést mutat, hiszen a szövetek képesek az ilyen jellegû energiát elnyelni, és max csonttöréssel vagy véraláfutásos zúzódással meg lehet úszni, kivéve lágy részek.
Az ilyen "kiveve"-k miatt nevezik ma Amcsiban a No-lethal fegyvereket Less-Lethal-nak...
...szóval ha élessel kapja akkor már nem élne
Nem feltétlenül. Ma legális, éles önvédelmi fegyverben (mielõtt elkezdenél reklamálni: IGEN tudom, h a barátodra nem legális fegyverrel lõttek rá, ezt csak a példa kedvéért írom) csak teljes köpenyes lövedék (FMJ) lehet, ami vígan átmegy az emberi testen és a célpont után még nyugodtan megsebesíthet 3-4 embert, anélkül hogy bármelyiküknek is komolyabb sebesülése lenne. Fegyverkezelés tanfolyamon mesélt errõl az okatató szép kis történetet...
elfelejtitek hogy a lõfegyverek sebzése abból adódik hogy a lövedék maga rugalmatlan az emberi szövetekhez képest. (pl a gumilövedék ua mozgási energiával bír mint a normál lõszer, és mégis összehasonlíthatatlanul kisebb kárt tesz)vagyis becsapódáskor a szövet már nem képes ellenálni a behatóerõnek és beszakadva átereszti azt, szakítva roncsolva továbbmegy benne a lövedék, ráadásul másodlagos hatásként fellép a hidrostatikai sokk. remélem jól írtam. ami abból adódik hogy a szervezet meghatározó eleme a víz vegyületei, tehát folyadék, így a lövedék behatolásakori térfogatkiszorítás miatt, ami ráadásul igen gyorsan következik be, nagy lökéshullám keletkezik másodlagos károkat okozva a szervezetben.
Hidrodinamikai hatásnak hívják pontosan.
Elõkerestem a ballisztika jegyzetemet, nekem ez volt az egyik vizsgakérdésem, a következõ pár sor a kidolgozott tételbõl van (referencia: Piroska János ballisztikai szakértõ, Egerszegi János lõvegver és rakéta szakértõ):
Hidrodinamikai hatás: Akkor lép fel, ha abecsapódási energia nagyobb mint 850 m/s. A hatás kalibertõl független.
A nagy viztartalmú anyagba (pl.: emberi test) csapodó lövedék lökéshullámot gerjeszt, amely a nyirokér- és véredény rendszeren keresztül terjed (mivel a folyadék normál légköri nyomáson max 3-5%-ig összenyomható). A lökéshullám az érfalakat felszakítja és a lövedék becsapódásától nagy távolságban (1-2m) is roncsol (így lehet belehalni rögtön egy láblövésbe, a lökéshullám elérhet akár a szívig is).
A hidrodinamikai sokk hatás akkor lép fel, ha a lövedék ideggócot talál el. Ez azonnalo sokkos állapotot okoz.
Komment: 850m/s: 5,56 NATO 80-100 méteren belül tudja ezt
ezért van az hogy a kisebb kaliberû normál lõszert használó fegyverekbõl úgy oktatják, hogy ha életveszélyes támadást kell elhárítani, akkor gyors egymásutánban hármat bele kell ereszteni a célszemélybe, mert az szívsokkot okoz még végtagtalálat esetén is a legtöbb esetben ami azonnali harcképtelenséggel jár
A legtöbb kézifegyver lövedékének a torkolati sebessége (!!!) még z 500 m/s-ot sem éri el, szóval ez igy ilyen formában baromság. Max arra tudsz játszani, h ideggócot találsz el és sokkos lesz a célpont, de ennél nagyobb esélyed van arra, h szivenlövöd...
a p90-es nemrég belinkelt fegyver is jól példázza hogy a védelem mennyire törékeny. ha lesz majd jobb mellény, gyártanak erõsebb fegyvert, kicsit nehezebb lesz ugyan, nagyobb lesz a visszarúgása, de ua át fog ütni bármilyen mellényt. vagyis a védelem terén a szegény országok hadseregei ellen lehet hatékonyab fejleszteni, így könnyítve meg a politikusok dolgát az emberéletben elszenvedett veszteségek csökkentésével
A kis kaliberû nagy energiájú löszereknek az a nagy elõnye, hogy a ksi lövedék miatt kicsi a fegyver hátrarúgása is, ugyanakkor a lövedék kialakítása miatt (hegyes vég, kis külsõ átmérõ) sokkal könnyebben át tud hatolna a páncélon, mint a para.
minden félautomata fegyver képes sorozatlövésre ha eltávolítják belõle az akasztópöcköt (nem ez a rendes neve de most nem jut eszembe)így az újabb lövés kiváltásához nem kell újra felengedni és meghúzni az elsütõbillentyût. például amerika egyes államaiban aki önvédelmi fegyverét így átalakítja automatára és akár önvédelmi helyzetben használva kiderül a dolog, biztosan számíthat súlyos büntetésre. amúgy meg mindenütt tilos az ilyesfajta átalakítás, mert az automata fegyverek nem engedélyezettek civil használatra
a 9mm-es fegyvernek pisztolylõszerhez képest igenis jó az átütõképessége, habár a puska és karabélylõszerekével nyilván nem vetekszik
cifu: nem goldoltam volna hogy ennyire kevés a torkolati energiája a gumilövedékes lõszernek az ua típusú normálhoz képest. mi a nagy eltérés oka? a mag súlyából adódó eltérés? ennyivel nehezebb az ólom? vagy csökkentett lõpormennyiség van ua nagyságú hüvelybe töltve?
Csak két dolog:
- A Glock 17-esen nincs sorozatlövés. A Glock 18C-n van. Könnyedén megkülönböztethetõek egymástól a 18Cn lévõ tûzváltókar miatt.
- A 9mm-es lövedék elég rossz átütõképességgel rendelkezik, pontosan ezért használják a rendõri és tússzabadító egységek. Csak a csóró országok túszmentõ alakulatai használják például az AK-47es leszármazottait ilyen célokra. Ami azért gáz, mert az AK-47 esek 7.62mm-es lõszert tûzelnek, aminek kiválló az átütõképessége, tehát jó eséllyel öli meg a túszejtõ mögött álló túszt is.
A 9mm-es nem csinál ilyet.
Informatika és tudomány
), majd van vmi kis történet (fegyveres támadás, sniperkedés, börtönjelent). No sex, max kis lövöldözés meg verekedés, de nagyon szánalmasan kivitelezve. kb 1 csajszi = 4-5 rész. 
Van DE-tõl 
AK-n át 
RPG-ig minden benne. Még lángszóró is 
MIG-29_OVT Smotr
