Ami a fegyvertechnológiákat illeti, azok többsége most "fehér" program, és többségében magáncégek vagy egyetemek csinálják õket az USA-ban. A lézerek terén jelenleg az a helyzet, hogy vannak a kémiai lézerek, amelyek kémiai reakció által állítják elõ a lézersugarat, ezek igen nagy erejû lézert képesek elõállítani, de egyfelõl a "üzemanyag" erõsen toxikus, másfelõl annyi kell belõle, hogy a YAL-1A is a tervek szerint még húszat, a jelenlegi állás szerint pedig mindössze hetet képes "lõni" mielött kimerül a lézer elõállításra való üzemanyagból. A további probléma, hogy a YAL-1A cirka 1MW-os lézere 5MW-nyi hõenergiát is termel, amihez egy méretes ammóniahûtõ kell, hogy valahogy megszabaduljanak tõle.
A másik megoldás a szilárdtest lézer, ahol valamilyen fényforrás segítségével állítják elõ a lézersugarat. Ezzel két probléma van, az egyik, hogy a hagyományos szilárdtest lézerek méregdrágák, a másik pedig az, hogy az elérhetõ energiaszint elmarad a kémiai lézerekértõl. Jelenleg az USA a szilárdtest lézerek fejlesztésére kezd el összpontosítani, mivel a kémiai lézerek katonai felhasználása hosszú távon zsákutcának tünik.
Az egyébb technolóiák esete sem jobb. Az új amerikai DD(X) rombolók elsõ (még DD-21 jelölésû) tervein eredetileg elektromagnetikus gyorsítókat akartak használni az ágyúkban (a'la Gauss fegyver). A technológiával sokat kisérleteztek, de jelenleg még nem tudják megoldani azt, hogy egy 10-20kg-os lövedéket cirka 1000m/s sebességre gyorsítsanak, és mindez egyfelõl megbízható és mûködésbiztos, másfelõl gazdaságos és kivitelezhetõ legyen. A DD(X) esetén is a hírek szerint hagyományos elvû 155mm-es lövegek lesznek.
A részecskegyorsító és plazmafegyverekrõl nem sokat tudok mondani így hirtelen.
Itt most kiemelten a szuperszonikus sebességre képes vadászgépekrõl volt szó. A Harrier és a Jak-38 volt valóban a két, eddig rendszerben állított VTOL vadászgép, de ezek egyike sem képes a hangsebesség átlépésére vízszintes repülésben.
cifu: köszi a választ. de nem kifejezetten csak a légierõre gondoltam, bár azért az reprezentatív jellegû hiszen nagyon költséges és a legmagasabb technikai színvonalat képviselõ fegyvernem. az ûrfegyverkezés, a kísérleti fegyverek (lézer, plazma, gauss, részecskegyorsító stb.) is szóba jöttek, nyilván ezekrõl pontosat csak a tényleges bevetésük után fogunk megismerni, akkor is csak a hatásukról, telejsítményükrõl és nem a gyártáshoz szükséges dolgokról. ezekkel mi a helyzet?
szu: :))) úgy látom emlékezetes vita volt....
Valóban a Jakovlev Jak-38 volt a szovjetek helybõl felszálló repülõgépe, ezt váltotta volna a Jak-141.
Uhhhh... Sejtettem, hogy jó helyre írok! Köszi az infót mindenkinek!
Cifu lehet, hogy tévedek de az orosz haditengerészetnek nem volt még egy helybõl felszáló gépük? Lehet rosszúl tudom de nem Yak39-es a neve? Kialakításában picit hasonlít a Harrier-re.
Fõleg a legfelsõ kép és alatta a szöveg!
Stevee komának szeretettel ;)!
Ez mit üt! =O
Ez meg milyen lézer rajta? Keresztülmegy a vasbetonon is?
Természetes, hogy nem fognak a köz elé rakni minden egyes frissen kifejlesztett harceszközt, de mégis mi az, ami adott esetben ilyen szempontból kritikusnak minõsül? Például a kémrepülõgépek (U-2, SR-71), a stratégiai bombázógépek (B-2A) vagy a preciziós csapásmérésre képes könnyû bombázók (F-117A). Mi a közös bennük? Az, hogy a létezésük nem volt titok, de a pontos technológiáról, illetve a képességeikrõl nincs (jelenleg sincs) megbízható információ kibocsátva. Amikor a fejlesztésük folyt, akkor még a létezésük is titkos volt persze, de a rendszerbe állítás már más tészta.
Az Aurora-ról vagy annak tekinthetõ géprõl eddig minimális információ áll fent, de a jelek alapján arra lehet következtetni, hogy továbbra sincs rendszerben, csak a fejlesztése folyik. Az ok-okozat egyik példája az, hogy más, hasonló képességû technológiák fejlesztése is folyik (pl. X-43A/B/C). Ha a technológia már kéznél van, akkor azért õk sem fognak egy pontosan ugyanarra képes, de "fehér", vagyis nyilvános technológiai programba milliókat õlni.
Ami a technológiai "szakadékot" illeti, nagy különbség van a kisérleti eredmények, és a valódi, sorozatban gyártható, bevethetõ, mûködõképes rendszerek megvalósítása között. Példa: Az elsõ szuperszonikus vadászgép létrehozását célzó programok az 1950-es évek végén és 1960-as évek legelején kezdõdtek el. Az "elsõ fecske" a német VJ101 volt, amely 1964-ben átlépte a hangsebességet, és képes volt helybõl fel-, és leszálni.
VJ101
VJ101
A második áttörés a francia Dassault Mirage IIIV (római hármas és V, mint VTOL), amely 1966-ban már a kétszeres hangsebességet is elérte.
Dassault Mirage IIIV.
Az oroszok se akartak lemaradni, õk is elkészítettek egy helybõl fel- és leszálni képes, szuperszonikus vadászgépet, ez lett a Szu-15VD.
Szuhoj Szu-15VD
Hiába azonban. Mind a német, mind a francia, mind a szovjet gép túlterhelt volt, kicsi volt a hatótávolsága, a fegyverterhelése, és ráadásul bonyolult, megbízhatattlan szerkezetek voltak (a Mirage IIIV. mindkét példánya lezuhant például). A szovjetek az 1990-es évek elejére voltak képesek egy többé-kevésbé már harcba vethetõ gépet összehozni, a Jak-41M-et, de ez is korlátozott fegyverterheléssel rendelkezett (max. 2.6 tonna). A Jakovlev késõbb Jak-141-nek keresztelte át a gépet, de nem sikerült senkinek sem eladni, az orosz haditengerészet sem kért belõle, mert egyetlen hordozójuk, a Kuznyecov a Jak-141-nél potensebb Szu-27K-kal volt felfegyverezve.
Jak-141
Mi lett a dolog vége? Noha már több, mint 40 éve repült VTOL kisérleti vadászgép a hangsebességnél gyorsabban, az elsõ sorozatban gyártott, és rendszerbeállításra kerülõ típus a Lockheed F-35B lesz, valamikor a következõ évtized legelején. Hiába voltak az elõdök képesek valamire, a cél megvalósítása (miszerint egy teljesértékû szuperszonikus vadászgép képes legyen helybõl fel- és leszálni) olyan technikai akadályokba ütközött, és olyan sok problémát vetett fel, hogy mégis csaknem 50 évbe fog kerülni, amire valóban bevethetõ lesz.
Lockheed F-35B
egyik barátommal (nyomozó, de nem túlzottan intellektuell :) arról beszélgettünk vajon az amit mi tudunk a haditechnikai fejlettségrõl és ami valójában van, az kb. hány év eltérést mutathat. vagyis például a repülést felhozva témának (fiatalon repült sokat) azt mondta hogy amit mi tudunk és ahol a technikai színvonal jár az vagy 30 évvel tér el egymástól. tehát a nyilvánosság a 30 évvel ezelõtti technikai szintet ismeri. nos ezen mosolyogtam, és meg sem próbáltam meggyõzni hogy a mai felgyorsult információáramlásban ez lehetetlen lenne, de mégis jogosan merül fel az emberben a kérdés, hogy vajon télylegesen mennyivel járhat elõttünk a tudomány? vajon tudunk e minden redszerbe állított új haditechnikai eszközrõl, illetve az újdonságokkal való kísérletezésrõl?
Jó akkor 25 év.Igazából arra próbáltam kijukadni milyen is amikor a fantázia pótolja ki az ismeret hiányát meg következtetésekbõl következtetnek.Aztán amit elképzelnek az olyan izgalmas aztán a valóság meg nem.De azért tényleg jó lett volna ide egy példa amikor valamirõl sejtették,hogy van és azt hitték az mi és közben nem az volt.Az ilyen fekete projektekrõl egy sort se érdemes elolvasni.Kamu az egész.Nem az,hogy vannak fekete projektek hanem amit olvasni lehet róla.Mert ezek titkok és akik ismerik a titkot azok megtartják.A Discovery-n a Jane's egyik szakértõjének az útjáról volt egy dok.film.Õ se talált más tényt a nagy semminél.
20 éve F-117-rõl már tudták, hogy egy lopakodásra kifejlesztett repülõgép. Szó nem volt Ufótechnológiáról vagy antigravitációról.
Ami a tényeket illeti, egy elkapott rádiópárbeszédbõl annyi derült ki, hogy az, amit a köznyelv "Aurorának" hív, a Lockheed által gyártott nagy sebességû repülõgéprõl lehet, de feltehetõen egyelõre csak kisérleti fázisban van a gép.
Úgy vettem észre te különválasztotad az embert meg a környezetet én meg azt hiszem a környezetvédõknek úgy jön le védjük a környezetet és azzal mindenkit védünk mert mindenki benne van.Biztos nem arra gondoltok javítani kell a munkások munkakörülményén.
Jöttél az emberrel csakhogy a Greenpeace baja az hogy a környezetbe jut sok anyag nem az emberbe. De mind1. A lényeg: Õk sem tudnak jobb megoldást mint az elbontást...
Nem tud valaki valamit az "Aurora" projectrõl, vagy valami ilyesmirõl? Nemrég láttam a Discovery Science -n egy mûsor végét, ahol egy angol fickó beszélt akit vmi újságíró hívott el az Edwardshoz mert láttak ott valamit amirõl nemtudták, hogy mi az! Ez a csávó valami megfigyelõ vagy mi lehetett mert aztmondta, hogy NINCS olyan légijármû amit õ fel ne ismerne és kétszer is látott ott a környéken "valamit" amirõl nemtudta, hogy mi lehet de az biztos, hogy onnan szállt föl és egyszer kötelékben repült amerikai géppekkel! Állítólag ezen kívül még volt egy eset amikor látták ezt az "izét" de a kormány tagad! Viszont még régebben vki kiszivárogtatott valamit az "AURORA projectrõl" vagy vmi ilyesmirõl! Legalábbis a Discoveryn ezt mondták! Lehet, hogy az egész hülyeség, viszont érdekelne hátha tud valaki itt valamit errõl, ugyanis itt sok érdekes dologról olvastam már!
Környezetvédõk.Abban nincs benne az ember?Remélem benne van.
Pontosabban a CLEMENCEAU csak egy félkész hajótest volt RICHELIEU osztályú, és Brest ostroma során elsüllyedt.
A franciáknak több csatahajója is volt, de a két háború között a RICHELIEU és a JEAN BART épült, + a DUNKERQUE, STRASBOURG csatacirkálók. A többi régi 1 vh-s és egyiket sem hívták Clemenceaunak.
Hmm én úgy tudom, hogy ez a két Csatahajója volt Franciáknak. A clemenceau és a Richelieu
Valahol olvastam, hogy pl az angoloknál már az 1400-1500as évek óta tilos volt olyan nevet adni, ami már szerepelt hajón, vagy elsüllyedt stb. Tehát elvielg kétszer ugyanaz a név nem szerepelhetett.
Épp ellenkezõleg. Lásd például a tavaly éles lõgyakorlaton elsülyesztett USS America hordozó névfolytonosságért harcol egy csoport, weboldallal, mindennel, hogy a CVN-78, a most épülõ új amerikai hordozó is az USS America nevet kapja. Az indok: egy hajónak illik viselni a nemzet nevét.
Az meg ne a greenpeace baja legyen hanem az emberi jogok tanácsáé... Azt mond meg, hogy mit kezdjenek az azbesztel... Hova tegyék! Az hogy a munkás nincs védve ahhoz a greenpeace-nek semmi köze... õ a természetért aggódik és nem a munkásért.. tõle az a munkás meg is dögölhet csak az állatnak ne legyen baja... eza bajom a greenpeace-el...
Azért van ez az egész Indiában és nem a franciák kapják szét a szemetüket.
Azok akik ezeket a hajókat szétszedik azok gyakorlatilag áldozatok.Egy dok.filmben mondták,hogy (már nem emlékszem pontosan,talán 4 év) hány év amíg megvakul egy ember aki ott lángvágóval darabol sac per kb.Nem sok.Nincs munkavédelmi oktatás de munkavédelmi felszerelés sincs.A vállalkozók akik a hajók szétbontásával foglalkoznak persze übergazdagok.Azok a fajták akik nem a Magyar Hírlap 100-as listán hanem a Forbes Magazin listáján vannak.Azok a melosok az azbesztet se védõfelszerelésben szednék le.
ott a pont :)
szvsz ha greenpeace normálisan csinálná a dolgait akár mgé el is érhetnének valamit de igy..., igy csak azt érik el hogy elöbb utobb magukra haragitják valamelyik nagyobb országot ami onnantól kezdve egyszerüen majd szépen kitoloncolja õket az adott helyrõl azt leshetnek :P erre mongyuk tényleg hatéákony modszer amit csinálnak (nameg idõigényes) de szvsz tuti bevállik nekik :P
Greenpeace aktivisták gátolják az indiába vitt francia Clemenceau repülõgép hordozo szétszerelését, mivel azbesztet is tartalmaz. A munka megkezdéséig várnak az indiai legfelsõbb bíróság döntésére.
Természetesen szükséges a gyalogság támogatása, de nyilt terepen ennek kevés jelentõsége van. Városi harcban, vagy átszedet terepen persze más a helyzet. :)
öö ennek nekem nemvolt túlságosan szembeötlõ a siralmas mivolta, hiszen jópár helyen hangsúlyozva van (illetve a játéktapasztalat is ezt mutatja, szegény ember ugye vízzel fõz :)), hogy a tankoknak szükségük van gyalogsági támogatásra...persze utólag belegondolva ezt inkább kicsit hátrébbról, fedezékbõl érdemes véghezvinni, nem a nyílt mezõn a tank mellett rohanva
Szerintem nem kell különösebben kitérni rá, hogy az ilyen "akciófelvételek" leginkább propagandaanyagok, elõre beálított felvételek.
Ilyen nyilt téren a harcjármûvekkel együtt rohanó (!!!) gyalogságot legutóbb magyar hadgyakorlaton készült képeken láttam (abban a siralmas az volt, hogy az nem beállított kép volt :)). :)
a második képen a leghátsó katona nincs túl közel ahhoz a robbanáshoz (vagy becsapódáshoz, bár asszem az nem gombafelhõ lenne)?
vagy nem gond, ha kicsit erõsebben vágódik hozzá egy fûcsomo? :)
Az ábra nem teljesen korrekt, ez tény, elég ha azt nézzük, hogy a csõ elsõ szakaszánál van egy nem keresztmetszeti rész, ahol a csõ külsõ burkolata látszik. Az a "pezsgõsdugó" talán a egy gránát stilizált keresztmetszete lehet?
Az a kép nagyon nem stimmel.A gránát nem is egy csõbe néz.Elõtte van valami ami majdnem olyan mint egy pezsgõsüveg dugója vagy egy gomba.Ennek a képnek nincs olyan változata ami megnevezi mi micsoda a képen?
"Golyója a csapágynak van, a mai fegyverek lövedéket szoktak kilõni, amelynek alakja elég messze van a gömbtõl (golyótól). A csoportos lövés pedig annyit tesz, hogy igen rövid idõ alatt ki tudja lõni a csõben lévõ lövedékeket."
A sörét az valóban igaz. De a repeszgránátokban általában már nem golyók vannak, hanem a lövedéktest van elõre meggyengítve ("téglásítva"), és azok képzik a repeszhatást.
A kazettás bombákat nem csöves tûzfegyverkbõl szokták indítani, nem? :)
De akkor korrektálom magam:
"Golyója a csapágynak van, a mai lõfegyverek lövedéket szoktak kilõni, amelynek alakja elég messze van a gömbtõl (golyótól). A csoportos lövés pedig annyit tesz, hogy igen rövid idõ alatt ki tudja lõni a csõben lévõ lövedékeket."
Ez az egész trükkje, a lövedék kiképzése úgy van megoldva, hogy az elõrõl érkezõ nyomás "beleszorítja" a csõbe, míg a hátulról érkezõ nyomás "kiszabadítja". Mint a tipli a falban, csak fordított esetben. Egyébként természetesen ilyen megoldásnál nem tudnak túl nagy csõnyomást létrehozni, tehát a lövedék effektív hatótávolsága és csõtorkolati sebessége mindenképpen gyengébb, mint egy hagyományos fegyver/lõszer kombó esetén.
Én azt nem értem, hogy az elsõ lövedék meghajtótöltete hogy nem robbantja be a második lövedéket? vagy hogy nem deformálja annyira hogy legalábbis nagyon pontatlan legyen?
Egen, de ez picit jobban fog szórni, nem? ...persze nem értek hozzá, bõven elképzelhetõ, hogy - nem. =)
Az amik ma is használják a saját katyusájukat, csak MLRS-nek nevezik és GPS irányitású rakétákat lõ ki, amelynek a pontossága tökéltesen megfelel a háznagyságú célpontok ellen
Sebaj, zárótüzet még azért elég tisztesen lehet vele szórni... már ha a megrendelõ országnak szüksége van ilyen "szarrálövök úgy mindent úgy körülbelül elõttem"-dologra? Úgy vettem észre, manapság a katyusa-féle feladatkört eléggé hanyagolják. Nincs, mi ellen így járjanak el, meg nem is mutatna jól egy ilyen által széttarolt terület a CNN-ben. Úgy vettem ki, inkább a precíziós támadást erõltetik. ...vagy csak nem tudok róla, ami szintén jó esélyes. :)
1.: A kartácslõszer ugye az, amely csomó kisebb lövedéket zúdit a célpontra egy lövéssel. Itt errõl szó sincs.
2.: A cég percenként 240 000 golyó kilövésére alkalmas fegyvere áthatolhatatlan golyófelhõvel védené a harcoló alakulatokat.
A helyzet itt arról szól, hogy az elméleti tûzgyorsaság 240.000 lövés percenként. Itt az aláhúzott rész a fontos. Egy MetalStorm csõben (az adott fegyvertípustól függõen) 3-40 lövedék van, tehát 240.000 lövéshez még legjobb esetben is 6000 MetalStorm csõbõl álló köteg kellene...
3.: Egy hagyományos géppuska percenként hatvan lövés leadására képes.
Khmm... elméleti tûzgyorsasága 600 lövés/perc. Nem ugyanaz...
4.: Az egyik, hogy a golyókat akár csoportosan is kilõheti.
Golyója a csapágynak van, a mai fegyverek lövedéket szoktak kilõni, amelynek alakja elég messze van a gömbtõl (golyótól). A csoportos lövés pedig annyit tesz, hogy igen rövid idõ alatt ki tudja lõni a csõben lévõ lövedékeket.
5.: A másik, hogy a golyókon kívül nincs mozgó alkatrész a fegyverben, így a hüvelyek sem akadhatnak bele semmibe.
A metalstorm fegyver úgy néz ki, hogy egy meghajtótöltet, majd egy lövedék, ami elött egy újabb meghajtótöltet, az elött egy újabb lövedék, és így tovább. A meghajtótölteteket elektromosan gyújtják be. Nincs hüvely, tehát tényleg nem akadhat be, de ha például valamiért besül a meghajtótöltet, akkor vicces lesz kicsit a mögötte lévõ lövedék kilövése...
5.: szintén mozgó alkatrész nélküli kézipuska percenként 650 golyót tud kilõni - igaz, ehez villámkezû kezelõ kell, hiszen a tár csak harminc golyós.
Itt ütközik ki, hogy a cikkíró (hogy most az eredeti angol cikkíró, vagy a magyar fordítást készítõ) nem volt tisztában az elméleti és a gyakorlati tûzgyorsaság közötti különbséggel.
6.: Azonban arra is lehetõség van, hogy vegyes lövedékeket lõjön a fegyver, gránátokat is keverhet a golyók közé, így teljes tûzfedezetet tud biztosítani akár egyetlen katona.
Jajj. Na ez a csúcs. A képen is látható, hogy egy Ausztrál Steyr AUG-ra van rászerelve egy MetalStorm gránátvetõ, amelynek a csövében három gránát foglal helyet. Eléggé egyértelmû, hogy szó sincs semmiféle "keverhet" dologról, egyszerûen a katona a gépkarabélyát is használhatja, illetve lehetõsége van a gránátvetõt is alkalmazni.
7.: A Pentagon azonban eddig is komolyan vette a fejlesztést, a UPI értesülései szerint az amerikai hadügyminisztérium 975 000 dollárral támogatta eddig a fejlesztést.
És itt akkor a személyes komment: A MetalStorm egy elég jó elgondolás, de nem a kézifegyverek terén. Egyfelõl itt a "tárcsere" úgy néz ki, hogy fogod a kiürült csövet, és kicseréled egy olyanra, amelyben már vannak gránátok. Ez sokkal lassabb, mint egy hagyományos tárcsere, ráadásul a csõ méretei sem elhanyagolhatóak, tehát a tárolása a katona számára sem egyszerû. További probléma, hogy az egymás elött elhelyezkedõ lövedékek miatt minden lövedék más csõhosszt fut végig (az elsõ a legrövidebbet, a hátsó a leghosszabbat). Miután a szórásképet nagyban befolyásolja a csõhossz, egyértelmû, hogy itt a fegyver minden lövedéke egy kicsit máshova meg "alapból", ami nem túl szerencsés célzás szempontjából.
A MetalStorm cég aknavetõ-rendszere. Ennek még van is értelme.
Látható a rendszer mûkövésének alapköve, az egymás mögött helyet foglaló lövedékek és meghajtótölteteik.
A cikkben említett MetalStorm gránátvetõs AUG (AICW)
A Steyr AUG-ból és a MetalStorm gránátvetõbõl álló AICW fegyver
bégülis azt nem rita hogy többre nem képes csak ennyire..., erre meg ált tényleg képesek, lehet csak tutira akart menni és inkább "picit" kevesebbet irt :DDDDDDDDD
Informatika és tudomány
