Hátő... LoL. Egy leszerelésre váró Szovremennyij-osztályú romboló kapitánya szervezésében ellopták a hajó két bronz hajócsavarját, miközben szárazdokkban éppen előkészítették arra, hogy múzeumhajóvá alakítják. A hajócsavarok egyenként kb. 13 tonnásak, és össz értékük kb. fél millió dollárnak megfelelő rubel...
Biztos nagyon láma kérdés, de miért van maszk a bombázókon? Ha kihermetizálódna? Modjuk ez a vadászokra is igaz, csak én azt feltételeztem ott a "műrepülés" miatt tanácsos a plusz oxigén.
Alapvetően nem kell "békeidőben" sisakot és oxigénmaszkot viselni, de a rizikósabb esetekben előírás szerint fel kell venni. Ilyen eset a légi utántöltés (mint a videón látni) és a harci bevetés ellenséges terület felett. A miért kérdés logikus: ha esetleg baleset (vagy találat) történik, és katapultálni kell, akkor a túlélési esélyeket nagyban javítja, hogy ezeket viseled. Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2021.01.16. 07:38:30
A „Dunai Front” páncélos csapatainak gerincét az öt hadosztályba (13. és 19. gárda harckocsi hadosztály - Szentkirályszabadja és Esztergom, 93., 128, és 254. gárda gépesített lövészhadosztály – Kecskemét, Munkács és Székesfehérvár) szervezett, mintegy másfélezer különféle típusváltozatú T-64-es közepes harckocsi alkotta. A T-64A, T-64R (korai T-64 típus átépítése T-64A szintjére), és T-64B1 változat alkotta az állomány kétharmadát, a T-64B típusváltozat a 30%-át, és a Kontakt-1 aktív páncéllal ellátott T-64BV változat alig 4%-át. A T-64A, és a T-64R alváltozat esetén jellemzően optikai, a T-64B, T-64B1, és a T-64BV változatnál lézertávmérővel felszerelt tűzvezető rendszer jelentősen növelte a pásztázott lőtávolságokon túl az első lövés utáni találat valószínűségét. A T-64B, és a T-64BV változat a 9K112 komplexummal is fel volt szerelve, amely lehetővé tette harckocsiágyúból indítható 9M112 irányított páncéltörő rakéta célba vezetését.
A T-64-es tornya két féle szendvics páncélzattal készült, 1973-ig alumínium betéttel, majd 1974-től 8cm átmérőjű mesterségesen előállított Korund (a Zafírral rokon) kristályból álló kerámia golyókkal, amiket mátrix alakzatban úgy helyeztek el több sorban, hogy minden szemből érkező lövedék legalább két golyón haladjon át. Mindkét megoldás a páncéltörő gránátokkal szemben 400mm, kumulatív gránátokkal szemben 450mm védettséget jelentett, a második megoldás előnye többszörös találatnál jelentkezik.
A test homlok része, 68°-ban döntött, 205mm szendvicspáncél (550mm vízszintesen) két réteg üvegszálas poliuretán betéttel. Ez a megoldás páncéltörő gránátokkal szemben 305mm, kumulatív gránátokkal szemben 450mm védettséget jelentett. 1983-tól a test homlokpáncélját egy 30mm-es kiegészítő acélpáncéllal látták el, így a 68°-ban döntött 235mm szendvicspáncél (630mm vízszintesen), páncéltörő gránátokkal szemben 385mm, kumulatív gránátokkal szemben 530mm védettséget biztosított.
1985 után néhány T-64B harckocsi kapott 265db egyenként 5.3kg-os 4Sz20 Kontakt-1 aktív páncél téglát, tömegük így mintegy másfél tonnával nőtt. Az utólagosan megerősített, immáron T-64BV jelölésű harckocsik kumulatív gránátokkal szembeni védettsége szemből 950mm-re nőtt.
Hmm az Iron Fist rendszernél van a radar felett egy optikai érzékelő vagy nem tudom micsoda. Elvileg van rajta egy EO Jammer, ami zavar és eltérít, lehet ennek a modern verziójával tuningolták fel a Tropyt vagy a lentebb említett Rheinmetall-os tapasztalat alapján optikák vannak benne ?
Elvileg IMI's Iron Fist Active Defense System, RPS-10 radar and EO threat detection system
Iron Fist Full spectrum Active Protection System pdf
----------------------------------------------------------- Rheinmetall Defence’s Active Defense System (ADS) " It employs two independent sets ofelectro-opticalsensors,which reportedly can detect, recognize, and neutralize threats in less than one millisecond and can defeat threats fired from less than 10meters. Because of overlapping sensors and countermeasure redundancy, the ADS can respond to multiple incoming threats," forrás
Nem csak a lentebb megjelent "páncéltörők" írást bővítgetem fel.
Nem tudod véletlenül, hogy mibe ágyazták a korundot?
Ha jól értem, a toronypáncél öntésekor (előtt), az öntőformába helyezték el mátrix alakban a golyókat. Eleinte megszenvedtek hogy az öntés folyamán el ne mozduljanak, így 73-ig inkább az egyszerűen gyárthatóbb alu betéttel készültek.
Nem tudom, hogy mennyire reális, de szerintem akár úgy is működhet, hogy az optikai szenzor észleli, hogy valami potenciálisan veszélyes tárgy közelít a harcjárműhöz, ezért elindul a radar a pontosabb azonosításhoz és követéshez, lehetővé téve a célleküzdést. Az előnye így az lenne, hogy nem kell folyamatosan kisugározni, elrejtőzve az elektronikai felderítés elől.
A korund létezik természetes formában, de amióta az alu ipar beindult azóta van mesterséges is dögivel, Alumínium-oxid. Én a köszörű köveknél ismertem meg majd homokszóró gépeknél is ezt használtuk tonna szám. Homokszórónál a pisztolyban keveredik a levegő és a korund, de a sima fémet megeszi se perc, így a fúvóka az bórkarbidból volt.
Feltehetően valami ilyesmi lehet a háttérben, minden esetre lassan egy átlag harctéri járműnek annyi érzékelője lesz, mint fél évszázaddal korábban egy komplett felderítőszázadnak. :)
DITA, a DANA önjáró löveg 155m-es kaliberű ágyúval szerelt féltestvére. Az alváz azonos a DANA M2-vel, de a torony teljesen új.
Az US NAVY elkezdte az MQ-9A Reaper tengeralattjáró-vadász célú felhasználásának tesztelését, ami a várakozások szerint egy dedikált ASW célú MQ-9B SeaGuardian drón hadrendbe állításába futhat ki. A mostani tesztnél a koncepció tökéletesítése a cél, ehhez 10db ledobható szonárbóját visz magával a drón (és fegyverzetet nem). Az MQ-9B SeaGuardian négy szárny alatti pilonnal fog bírni, és ezekre olyan konténert lehet rögzíteni majd, amelybe egyenként 10db 'A' méretű vagy 20db 'G' méretű szonárbója mehet. A koncepció szerint 2 ilyen konténert visz magával (vagy akár négyet, ha csak a célpont felderítése lesz a cél), illetve két könnyű torpedót a felderített célpontok leküzdésére. A SeaGuardian projekt célja a P-8 Poseidon gépek tehermentesítése, amelyek így afféle "repülő irányítóközpontként" vezérelhetnék a tengeralattjáró-elhárító műveleteket.
A pontos adatok persze hétpecsétes titkok, de a harci fej egy könnyű torpedónál nagyjából 45kg körüli, a hatótávolsága cirka 11km, a sebessége 45-50 csomó körüli, és hozzávetőleg legfeljebb 400 méteren haladó célok ellen vethető be. Hogy mire elég az érdekes kérdés, a Cold Waters c. számítógépes játékban (és a SubSim fórumában) tapasztaltak szerint ha rossz helyen talál el egy ilyen, az simán képes megpecsételni a sorsod (ie.: hajóveszteség lesz belőle), ezzel együtt nyilván kevésbé veszélyes, mint egy 200-500kg harci fejjel bíró nehéz torpedó (a könnyű torpedók tömege eleve 300kg körüli). A Cold Waters-ben ha a nyakadba dobnak egy ilyet, és a felszín közelében vagy, akkor megszívtad, mert nem tudsz rendesen menekülni előle. Nagyobb mélységben a nagyobb víznyomás miatt az okozott sérülés hatásai a veszélyesebbek. Szóval egy tengeralattjáró kapitányt se fogsz találni, aki örülne annak, ha egy ilyen pottyanna a közelébe a tengerbe.
Ez a Saab megoldása, kicsit modernebb és többre képes (legalábbis papíron), de nagyjából ez egy könnyű torpedó ma:
Hozzáteszem nem ok nélkül manapság egyre inkább terjed az a koncepció, hogy a tengeralattjárók is torpedó-elhárító torpedókra bízzák a védelmüket (ahogy a hajók a CIWS rendszerekre a hajó elleni rakéták és robotrepülőgépek esetén). A lenti videó hajókról való alkalmazásról szól, de ugyanez működik tengeralattjárókról indítva is:
Mivel szerintem fontos kordokumentum, legyen meg magyarul is...
... jópofa a táblázatban állítólag Morozov sajátkezű ceruzás belejavításai, ahogy gondolom ment az alkudozás a hadsereggel. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.01.21. 10:23:05
Én arra tippelnék, hogy a páncélzatot az adott időszakban szóbajöhető legfőbb szovjet és NATO lövegek ellen tervezték: Kinetikus pct fegyverek esetén (bal oszlop) a 100mm szovjet löveg (t-55/T-12) + 105mm (NATO harckocsik). Kumulatív pct fegyverek esetén (jobb oszlop) 85mm szovjet (t-34-85/D-48?)-->115mm szovjet (T-62) + 105 mm NATO.
Viszont két dolgot nem értek: 1. Miért 85mm volt alapból, és nem 100mm, amit valószínűleg a legtöbb szovjet harckocsi használt már akkor is? 2. Ha 115mm -re módosították a T-62 miatt, miért csak a kumulatív gránát esetén tették ezt?
Számomra az jött le, hogy alapvetően az angol 105mm-es ágyú (Leo-1, M60, stb...) találataival szemben méretezték (szemből) a T-64-est, így a saját 85mm-es elleni védettségnek nemsok értelme lett volna. Ha viszont megvéd a saját 115mm-es löveg gránátjaitól, akkor elvileg fognia kell a 105-ös nyugati kumulatív gránátot is.
Érdekes, hogy a fenti táblázat 330mm-ert ír a test felső homlokára, de ez végül mind a T-64, mind a T-72 esetén végül csak 305mm lett páncéltörő gránátokkal szemben. Ennek ugye 82-ben lett meg a böjtje amikor az Izraeli Hetz APFSDS gránát megjelent, a maga 330mm páncélátütésével 1km-en. 83-tól így lehetett extra kiegészítő 30/16mm acélpáncélt rakni rájuk. Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.01.21. 16:15:37
Érdekes, főleg a belejavítások miatt, a 105mm ... alatt még van egy kézzel írt sor . Kép alapján, a btvt oldalán és egy koreai oldalt talált csak a gugli, a koreaiak azt írják, hogy "A Nyizsnyij Targil által közzétett adatok szerint a kezdeti T-72 védelmi ereje 330 mm a KE-hez képest." link Gondolom az Uráli Vagongyár-ra gondolhatnak a Nyizsnyij Targil alatt .. passz
A számozásokhoz fűzött leírás még érdekes volna, pl btvt oldalán van egy ilyen lista, de nem hinném, hogy a lenti dokuhoz kapcsolódna. link
Sziasztok! Ma egy érdekességet találtam a Flightradaron. Néha szoktam böngészni, ma is teljesen véletlenül találtam erre. Ránéztem Ukrajna háborús övezetére, mert ott nem szokás repülni a lelőtt utasszállító óta. Meglepetésre volt egy gép. Ráklattyoltam és mit látok? Egy RQ-4 Global Hawk. A "légitársaság" a US Air Force. Még az azonosítója is ott van. Az első képen bekarikáztam az adatokat. Ez délután 16 óra környékén történt, akkorra már elrepült Grúziából Ukrajnába. Megtett jópár kört Luhanszk és Donyeck fölött/körül, majd nyugatnak vette az irányt, utána elfordult Románia felé, jelenleg Bukarest környékén van és délre tart. Most éppen 21 óra 15 perc repülési idővel! Az orosz érdekszférát szépen elkerülve repült :) A kérdéseim: - Nem bántja Ukrajnát, hogy berepülnek föléjük? - A donyecki "önkéntesek" ezt miért hagyják? Az 53000 lábas magasság miatt? - Az teljesen normális, hogy bekapcsolják a jeladót, hogy a Flightradaron megjelenjen? Ez gondolom katonai akció. Miért hát a nyilvánosság? - Ilyen hosszú küldetésnél vajon váltják egymást a pilóták? A képek:
Ha még a jeladója is be van kapcsolva, nyilvánvalóan repülési tervvel repült, tehát feltehetően tudták (és jóváhagyták) a repülést.
"- A donyecki "önkéntesek" ezt miért hagyják? Az 53000 lábas magasság miatt?"
Amennyire ismerni lehet a légvédelmüket, csak kis hatótávolságú eszközeik vannak, mint a ZsSzu-23-4, OSzA, Sztrela-10 és Pancír. Ezek nem képesek egy 16km magasan repülő célpont ellen fellépni, még ha pont felettük is repülne át.
A másik oldalról egy bekapcsolt jeladójú gépet lelőni nem biztos, hogy bölcs dolog lenne, főleg, hogy a Global Hawk fegyverzet nélküli gép. Adott esetben erre hivatkozva akár reakciós lépéseket is tehet az Egyesült Államok, ami nyilván sem a Donyecki szeparatistáknak, de pláne Oroszországnak nem hiányzik.
"- Az teljesen normális, hogy bekapcsolják a jeladót, hogy a Flightradaron megjelenjen? Ez gondolom katonai akció. Miért hát a nyilvánosság?"
Ha például a nyílt égbolt egyezményre hivatkozva történt a repülés, akkor teljesen normális.
"- Ilyen hosszú küldetésnél vajon váltják egymást a pilóták?"
Feltehetően a kezelőszemélyzet (MCE és szenzor-kezelő) váltja egymást, a harmadik ember csak akkor kell, amikor a gép fel- vagy leszáll (azért Ő felel). Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2021.01.22. 07:24:17
A cikk az elején gyakorlatilag végigveszi a szovjet, majd az izraeli állításokat. (T-72-esek lealázták a Merkavát, illetve Merkavák lealázták a T-72-eseket)
Végigveszi az ismert Merkava veszteségeket. A reptéren kiégettől...
... a felborultig.
Utána a térképek és a csapatmozgások alapján megállapítja hogy Merkava, és a T-72-esek nem találkozhattak a harcmezőn.
Végül korabeli fotók alapján megállapítja hogy az olajfák közt megbújt izraeli ATOW egység lőtte ki az úton libasorban közeledő T-72-eseket.
Egy résztvevő visszaemlékezése (Guglival ferdítve...):
Az alábbiakban a T-72-tel vívott csata egyik közvetlen résztvevőjének a leírt események idején egy TOW dzsip parancsnoka ( főtörzsőrmesteri ranggal) a 409. páncéltörő dandárban: Június 11-én reggel zászlóaljunk Amik falutól néhány kilométerre északra, Jabel Baruk lábánál, a Bekaa-völgy északnyugati részén (Bikyat Levanon), az észak felé vezető úton (ezt az utat hívtuk) „Cir Shabaton”) volt, hogy elzárjuk a szíriaiak útját, közvetlenül az út mellett (északkelet felől) és délen. A szakasz szakasz felszerelése (terepjárók TOW rakétákkal) egy előkészített pozícióban volt. Környékünkön volt egy Shot harckocsi szakasz is, amely nem vett részt a csatában. Aznap nem volt különösebb tevékenység, 10 órakor szakaszunk egy különítménye kelet felé mozgott, de a beásott szíriai harckocsik (nyilvánvalóan T-62) tüzeltek rájuk. A végén veszteség nélkül visszatértek. Körülbelül 12 órakor (amikor a fegyverszünetet meg kellett kezdeni) a zászlóalj azon részei, amelyek felettünk, azaz Jabel Baruk lejtőin voltak, és velük együtt a zászlóalj parancsnoka, Khanegbi alezredes észrevette, hogy egy tankoszlop közeledett felénk. Felkészültünk, kiosztva a tüzelési szektorokat. A zászlóalj parancsnok kiadta parancsát: „Minden férfinak, üzeni a fővezér, tűz!”. Lövészállásokba rohantunk, és megpillantottunk egy tankoszlopot (csak később, néhány órával később tudtuk meg, hogy T-72-esek), közeledtek az úton - ezen a ponton az út élesen kanyarodott, és helyzetünkből az oszlop úgy nézett ki, mint egy óriási G. Az első harckocsi körülbelül 800 méterre volt tőlünk, a szírek teljesen nyugodtan közeledtek, nem tudtak a jelenlétünkről. Azonnal tüzet nyitottunk mindenre, amit láttunk - a kezelők nem is várták meg a parancs végét, hogy tüzet nyissanak, hanem a parancs legelső szavai után indították a rakétákat, a hegyoldalban tartózkodók viszont rendezettebben jártak el. A tűzcsapás nagyon erőteljes volt, erősebb, mint bármi, amit korábban láttam, több tucat indítócső indított minden mozgás irányába. Néhány hibázás történt, feltehetően a kezelők izgalma miatt, de a rakéták többsége célba ért. Az elülső szíriai tankokat rakéták sokasága érte, és azonnal kigyulladtak, és legtöbb az oszlop első harckocsijába csapódott. A háború előtti félelmeinkkel ellentétben a hagyományos (nem korszerűsített) TOW problémamentesen átlyukasztotta ezeknek a harckocsiknak a páncélját, különös tekintettel az oldalára, és mivel a rakétákat három irányból lőtték ki, a célokat valószínűleg több irányból ütötték át. Ezenkívül a lejtőn, az út kanyarulata felett észrevettünk néhány beásott régi harckocsit - ezek a harckocsik nem vettek részt a csatában, és valószínűleg egyáltalán nem volt bennük legénység, de rakétákkal azokat is meglőttük. A túlélő szíriai harckocsik azonnal bekapcsolták a füstöt, és ez a füst az égő tankok füstjével együtt elzárta előlünk az oszlopot, így nehézséget jelentett a második célpontok megtalálása. A szíriaiak közben tüzeltek minden irányban, mert nem tudták, hol vagyunk. Csak az első harckocsit láttuk, amely felrobbant, hatalmas füstgombát szabadított fel, és a torony 30 méterre repült a levegőbe (nyilvánvalóan a lőszer felrobbant). Ez a tank több órán át tovább égett, a lőszer néha újra robbant, és véleményem szerint ebből a tankból csak egy megolvadt vasdarab maradt. Összesen 9-12 harckocsit találhattunk el ebben a csatában...
És a hivatalos izraeli értékelés (szintén Guglival ferdítve...):
Nem sokkal a tűzszünet kezdete előtt (12:00) a Koah Yosi erők felfedeztek közeledő harckocsikat (csak később azonosították őket T-72-ként a 81. dandárból), és főleg az ATGM-mel (TOW) támadtak rájuk. Bizonyos veszteségeket elszenvedve az ellenség visszavonult, a mi oldalunkon nem voltak veszteségek. Nem sokkal később a tűzszünet életbe lépett. A T-72-esek ha lőttek, nem leváló köpenyes nyíllövedékkel lőttek - a háború után a mieink sikertelenül próbáltak meg leváló köpeny lemezeket találni utánuk. Egyetlen kilőtt T-72-esek kivételével az összes, a szírek által ellenőrzött területre visszavonult, egy roncs harckocsi a semleges zónában maradt. Nagyfokú bizalommal mondhatjuk, hogy ha a szírek ugyan tagadják a csatát, Yossi Peleda erős páncéltörő dandárja, egyszerűen megsemmisítette volna a szíriai harckocsizó alakulatot, így a szírek a visszavonulásra vonatkozó döntése tekinthető a legjobb megoldásnak, amelyet ebben a szituációban megtehetnek. A háború után az AOI Történeti Tanszéke ezt a harcot is tanulmányozta (mint az összes többi). A történelmet ugyanis a történészek döntései szerint írják, és nem a résztvevők történetei szerint, akik általában eltúlozzák vagy egyszerűen nem ismerik a teljes képet. A feltett kérdések, hogy kilőttek-e T-72-est (egyik sem került a kezünkbe, így ez nem bizonyítható), és ha igen, akkor ki és mivel (ami sokkal fontosabb).
A következő következtetéseket vontuk le: 1. Nem ismert, hogy hány T-72-es pusztult el, de nagyon nagy valószínűséggel azt mondhatjuk, hogy akár 9db T-72-est is eltaláltak. 2. Nagy a valószínűsége annak, hogy a harckocsik egy részét eltalálták a 409. páncéltörő zászlóalj ejtőernyősei. 3. Lehetséges, hogy néhány harckocsit eltaláltak a Cobrak. 4. Lehetséges, hogy a harckocsik egy részét eltalálják az 514-es Shot harckocsik. 5. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a harckocsik egy részét eltalálták a 77. denevér Merkava harckocsijai, amelyek csak a csata után értek el erre a területre, és ha eltaláltak valamit, akkor azok már kilőtt harckocsik voltak (ez gyakran előfordul).
Ez a hivatalos izraeli értékelés, az összes többi folklór...
Saját kiegészítésem: A korabeli TOW rakéta kumulatív harci része (az esetek 50%-ban 430mm páncélt volt képes átütni). Az export T-72-es tornya szemből 410mm, a 68°-ban döntött test felső homlokpáncélja [205mm szendvicspáncél (550mm vízszintesen)], 450mm védettséget garantált kumulatív töltetekkel szemben.
בבוקר, זמן קצר לפני כניסת הפסקת האש לתוקפה, השתתפו כוחות חטיבה 409 במארב לשריון סורי, והשמידו 11 טנקי T-72, עשרות כלי רק"ם ו-4 מסוקי גאזל.[18] forrás (Reggel, nem sokkal a tűzszünet életbe lépése előtt, a 409. dandár hadereje részt vett a szíriai páncélok lesben, megsemmisítve 11 T-72 harckocsit, több tucat páncéltörő fegyvert és 4 rablóhelikoptert. (Ofer Shelach, Yoav Limor, Itai Katz, Libanoni foglyok, Yedioth Ahronoth Publishing, 2007, p.326)
sziasztok.
jo reg nem voltam itt. az elet ugy hozta, h felszerelek a honvedseghez. pancelosokhoz. lynx, leopard 2, Panzerhaubitze 2000.
Krauss Maffei Wegmann
Rheinmetal
Rafael Military Industries - iron dome. ez ugye kilog a sorbol, de ez is ujdonsag. jo pont ha az ember tajekozott
mivel logisztikai iranyban kivanok iranyito lenni, igy vki tudna egy jo, tomor osszefoglalot irni a temaban ami hasznos lehet nekem ?
(beszerzes, gyartas,technologia stb.)
a tobbieknek meg erdekes
nyilvan magam is utana olvastam sokat, de azert itt vannak profik. pl korabban repulogepekkel kapcsolatos tanulmanyok
@HPASP vagy aki ismeri a témát: Szerinted mondjuk '89-ben mi lett volna a vége páncélosok terén, ha felmelegszik a HH? Feltételezem a VSz ment volna a NATO-nak, mert a NATO tudtommal nem tervezett támadást. Nuki tuti lett volna. Mert két véleményt hallok örökké, hogy a vörös hordákat az óceán állította volna meg Portugália külsőn vagy pedig hogy a szuperhiper beásott M1/Leo 2-k megállították volna őket. Én most arra hajlok, hogy bár a Leo 2/M1 jelentősen javított az esélyeken, de szovjet/orosz oldalon is bőven volt csúcs hk. Míg a lesajnált, csatlós T-55 hordáknak ugyan úgy megvolt a nyugati párja az olasz, osztrák seregekben.
Ha megnézed az MN Páncéltörők irományom mellékletét, ott fel vannak sorolva a hadműveleti irányunkba eső NATO és Osztrák erők, illetve a harcászati nukleáris fegyverek. A 150km széles és 600km hosszú (Szombathely - Milánó) hadműveleti területre mintegy 1200db harcászati nukleáris fegyver jutott volna, amiket Olaszországban illetve Magyarországon tároltak a felek (utánszállítások nélkül) a 80-as évek végén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fenti hadműveleti sáv minden 10x10km-es területére juthatott volna egy atomcsapás csak a meginduláskor rendelkezésre álló készletekből.
Figyelembe véve a terepadottságokat (Alpok), valamint hogy az amcsik alá(atom)aknázták volna az összes (24db) viaduktot és alagutat, szerintem a VSz támadás kifulladt volna valahol az az addigra már súlyosan radioaktívvá változott Osztrák hegyekben.
Valahol azért nem értem ezt a koncepciót, mert akkor feltehetően indultak volna az ICBM-ek is. Onnan kezdve pedig úgy kb. mi értelme lett volna bárminek is?
Igen, meg mennyivel egyszerűbb lehet egy intézkedésnél a már fekvő bűnözőnek is kirúgni a rendőr lába alól a talajt, ha közelgurul a bilincselés miatt.
Miért indultak volna? Taktikai nukik bevetése mellett mert mondjuk Bécs meg Budapest szublimált, még nem biztos, hogy ICBM szalvókat indítottak volna. Az más kérdés, hogy éhen haltunk volna-e pár éven belül vagy sem.
Elolvastam, ezért tört elő belőlem a kérdés. Tudom, te kis hazánkat nézted, de aláaknázni max az olasz - osztrák vonalat lehet. Északabbra már nehezebb. Gondolom ezért az volt a fő támadási irány. A kérdés inkább a mennyiség - minőség szempontjából kérdem a tankoknál. A Leo 1 pontos volt, de üveg. A Leo 2 szuper, de kevés. T-55-ből az elején sok, de a végére szerintem nagyon potens volt és sok. És T-64/T-72/T-80-ból se volt kevés az oroszoknál. Tudom hülye gondolatkísérlet a többi változó nélkül nézni csak ezt. De a FB szájkaraték általában erre szorítkoznak.
Semmi értelme szerintem. Németországra saccra 10x annyi nuki jutott volna, mint a mi amúgy mellékes oldalszárnyunkra. Gyakorlatilag az összes Patriot ütegre OKA rakétával mértek volna csapást, és még a szovjet MiG-29 vadászezredek is ezredenként 1-1 százada nuki bombával indult volna az 1. bevetésére. Lehettek volna ugyan tank csaták, de az egész terület annyira radioaktívvá vált volna, hogy az önmagában akadályozta volna a manőverezést.
89-ben elvileg már hazafele állt a kocsi lőcse az itt állomásozó Szovjet csapatoknak, és nagyhatalmak ha összerúgták volna a port szerintem, mi Magyarok, Csehek, Lengyelek..ect már lehet nem mentünk volna neki a nyugatnak. Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.02.03. 21:37:33
Elvileg az atomaknák egy 300 méter széles (radioaktív) tórendszert hoztak volna létre, ami eléggé megállítja a közlekedést, vagy néhány könnyen blokkolható pontra koncentrálja azt. Aki éppen fölötte volt az, kb a bónusz. Elméletben.
És ez működött valaha is? Mert tudtommal végül nem üzemelték be. Sokat szerintem nem számított volna a nuki adok - kapok mellett. Miközben vállalhatatlna kockázat békében.
Az atomaknák is valahogy így lettek volna alkalmazva. Egy rakat kutat fúrtak szerte Németországban, amibe a válság eszkalálódásakor telepítették volna a tölteteket.
Állítólag az adta meg a programnak a kegyelemdöfést, hogy valami magyaroknak dolgozó kém megszerezte az előkészített helyek pontos térképét. Mondjuk addig is elég sok probléma volt az elképzeléssel: saját területen robantgatni,és szennyezni nem jó hír a szövetségeseknek, nem biztos hogy időben tudják telepíteni, nem biztos hogy nem kerül egy csomó töltet az oroszok kezére etc.
Nem olvastam végig, csak beleolvastam de ezek szerintem sima robbanószerrel működnek. Nagyon jó. Valamelyik osztrák viaduktra olvastam, hogy elrontották, mert túl erős volt ott ahol robbantani kellett volna, de semmi konkrétumot nem találtam. Mondjuk ez lehet csak engem minősít. :-)
Elég gáz az ötlet sima robbanóanyaggal is. 2001-ben a Svájci Gothárd alagúttűznél az volt a nagyon para, hogy a tűz fészkétől néhány tucat méterre volt befalazva pár tonna TNT szükség esetére. Ha az elszáll, akkor eléggé átrendezte volna a talajviszonyokat a környéken. Az után pár évvel döntöttek úgy svájcban, hogy csak a helyzet fokozódásával szerelik be a robbanóanyagot, mert addig minden hídban meg alagútban ott volt bekészítve. Arrafelé még teljesen normális dolog az ilyen látvány: Tankcsapdák einsiedeln közelében.
Akkor pár konkrétum ami minket érint... ... az amerikai 559. különleges lőszer ellátó csoport az olasz Longare település mellett egy hegyoldalba épített 9 megerősített tárolóját hívták „Site Pluto”-nak. Ez Velencétől kb 30km-re van nyugatra. Itt tároltak a hidegháború alatt (többek között) 24db SADM atomanknát, amit a Vicenzában állomásozó amerikai 62. atomakna telepítő század telepített volna balhé esetén, osztrák területen, jellemzően alagutak, és viaduktok (már építéskor előre előkészített) pontjaira. Maga a szerkezet magyar neve félrevezető, nem aknáról van ténylegesen szó, hanem időzített rombolótöltetről.
Én ezekről az atomos verziókról anno "lemaradtam", pedig a műszaki századnál voltam. A sima robbanóanyagok, hk és gyalogsági aknák, úttorlasz építés - bontását átlapoztuk, de ezekről nem esett szó.
Ahogy nézem a rajzot a jeladó vagy vezérlésnek vagy mi a manónak volt még egy kisebb ürege, ezt gondolom telepítéskor kibökték ásóval. Tajemství studené války: Česko bylo obloženo jadernými minami (A hidegháború titka: Csehországot nukleáris aknák szegélyezték) Autor: Jan Lakosil 16. března 2015
"Gondolom egy kaptafára készült nukleáris robbanófej tárolók"
Igen, de különféle alap típusokból. '60-as évek elején épült a "Bazalt" (Kunmadaras), és a "Monolit" (Úrkút) típus. '70-es években a "Gránit" (Debrecen, Lacháza, Tököl, Sármellék, Tab, Szákszend) típus. '80 évek végén még egy újfajta Debrecenben.
A képeden a "Monolit" látható, ebből hazánkban 2db épült Úrkúton.
Nálunk is volt ilyen lőtéri tankmozgató? Gondolom még az automatice rendszerek előtt, lassú menetben, kézzel célra tarts és tűz
jo látni, hogy mennyire ugyeltek a biztonságra és mindenki hordta a védöfelszerelést a gépek körül, de mellette meg üzatöltés közbe ment a felfegyverzés. De ahogy látszik sehol nem volt msképp a VSzben .
Kösz, a belső képek nagyon hasonlítottak arra amit itt a fórumban is mutattál anno. Amin még elgondolkoztam, hogy a két nagy ajtónak, volt-e dedikált kiszolgálási iránya, tehát mindkettőn folyt a be és kirakodás vagy dedikálva volt és pl. az egyiken csak be, a másik csak ki rakodás folyt.
Két dupla ajtó volt minden "Monolit" bunker két oldalán, és a két bunker 90 fokban el volt fordítva egymáshoz képest, így egy közeli atomcsapás után is elvileg mindkettőnek maradt nyitható rakodó ajtaja. Az azonos oldalon lévő két ajtó mintegy zsilipként működött, az egyik mindig zárva volt, így egy esetleges rakodás közben történő atomcsapást is megúszhattak a bentiek.
Mindkét oldali bejárathoz 4-4 teherautó beálló tartozott, amit hullámpalával álcáztak.
Szóval azonos időben 8 teherautót pakolhattak meg egy "Monolit" bunker két oldalán. (Persze a zsilipelés miatt ez hosszabb időt vett igénybe.)
Kösz. -------- Nézem ezt a Pajzs '84-et nem semmi infót lenyomnak benne, azt hittem valami riport filmecske, de kétórás, és a képzeletbeli csapat mozgásokat elég részletesen bemutatják.