Volt benne valami alig érezhetõen különös, de nehéz lett volna megállapítani, hogy mi. Talán az, hogy nem pislogott elég gyakran, s akik egy darabig beszélgettek vele, azok elõbb-utóbb helyette is könnyezni kezdtek. Talán az, hogy kicsivel szélesebben mosolygott a kelleténél, amitõl az embereknek az a zavaró érzésük támadt, hogy Ford mindjárt a torkuknak ugrik.
Meg mikor elõször feltûnik Ford: -Helló, Arthur! - mondta az árnyék. Arthur a napba hunyorgott, és meglepõdve észlelte, hogy Ford Prefect áll fölötte. -Ford! Helló! Hogy vagy? -Remekül - mondta Ford. - Figyelj csak, ráérsz? -Hogy ráérek-e? - hördült fel Arthur. - Hát ha eltekintek attól, hogy itt kell feküdnöm, különben ezek a buldózerek lerombolják a házamat, ráérek. Miért? A Betelgeusén ismeretlen fogalom az irónia; ha Ford Prefect nem koncentrált, gyakran nem is értette. -Nagyszerû! - felelte. - Hol beszélgethetünk nyugodtan? -Hol micsinálhatunk? - kérdezte Arthur. Ford néhány pillanatig nem figyelt oda. Meredten bámulta az eget, mint a nyúl, mely el akarja gázoltatni magát egy autóval. Aztán leguggolt Arthurhoz. -Beszélnünk kell - mondta sürgetõen. -Rendben - mondta Arthur. - Beszélj. -És innunk - mondta Ford. - Életbevágóan fontos, hogy beszéljünk és igyunk. Most rögtön. A faluban, a kocsmában. Újabb ideges, várakozásteljes pillantást vetett az égre. -Figyelj, hát nem érted?! - süvöltötte Arthur. Prosserra mutatott. - Az az ember le akarja dönteni a házamat! Ford értetlenül nézett. -Ehhez terád nincs szükség, nem? - kérdezte.
Egy border="0" -t miért nem raktok soha ebbe a fejlécbe?
Mindjárt végzek az ötödik résszel. Ez nem vmi jó, de a 4-esnél még így is egy nagyságrenddel élvezhetõbb.
Jajj... :
Zaphod: Nem tudom, mit keresek. Ford: Miért nem? Z: Mert... mert... azt hiszem, azért, mert ha tudnám, mit keresek, akkor nem tudnám megkeresni. F: Mondd, bolond vagy? Z: Ezt a lehetõséget még nem zártam ki - mondta Zaphod nyugodtan. - Csak annyit tudhatok magamról, amennyit az elmém jelenlegi állapotában ki tud bogozni. És az elmém jelenlegi állapota nem túl jó.
Másik topicban (bezárt) találtam ezt: "Hiányzik azonban - s ez igen súlyos hibának tûnik látatlanban - a galaxis elnöki tisztjét betöltõ Zaphod Beeblebrox egyik feje, s harmadik karja." Ez érdekes, mert a trailerekben meg volt neki a mind a kettõ :)
Lassan itt a film, nehogy már süllyedjen a topic! :)
idézgessek a Vendéglõ a világ végén-bõl? :D
Jah. Idézgess! :)
"2000 évvel azután, hogy valakit felszögeltek egy fára, mert azt merte javasolni, hogy a változatosság kedvéért legyen az emberek kedvesek egymáshoz ..."
A z elõzményekrõl: Kezdetben volt az Univerzum teremtése. Ez sokak rosszallását kiváltotta, s elterjedt vélemény szerint nem tartozott a legjobb húzások közé.
Az, hogy a Galaxis Útikalauz Stopposoknak kiszorította az oly népszerû Encyclopaedia Galacticát, Asimov-ra utalna? :D
A GALAXIS Útikalauz stopposoknak nélkülözhetetlen kísérõtársa mindazoknak, akik értelmet szeretnének tulaj- donítani az életnek, ebben a végtelenül összetett és zûr- zavaros Univerzumban, mert noha remény sincs rá, hogy minden tárgyban hasznos és informatív legyen, legalább el lehet mondani róla azt, hogy ahol nem pontos, ott ha- tározottan pontatlan. Viszont nagyobb eltérések esetén mindig a valóság volt okolható. Ez volt a veleje a feliratnak is, amely így hangzott: "Az Útikalauz tévedhetetlen. A valóság gyakran pontat- lan." Ez bizonyos érdekes következményekre vezetett. Pél- dául, amikor az Útikalauz szerkesztõit beperelték azok a családok, amelyek hozzátartozói amiatt hunytak el, hogy szó szerint vették a Traal bolygóra vonatkozó bekezdést (mely így szólt: "A mohó bogárpattintó fenevad kedvelt eledele a turistának", ahelyett, hogy így szólt volna: "A mohó bogárpattintó fenevad kedvelt eledele a turista"), arra hivatkoztak, hogy a mondat elsõ verziója esztétikai értelemben lényegesen megnyerõbb, s egy okleveles köl- tõt idéztek meg tanúnak, aki eskü alatt vallotta, hogy a szépség igazság, az igazság pedig szépség, miáltal bizo- nyítani vélték, hogy az ügyben senki más nem vétkes, egyedül az Élet, amelybõl a szépség és az igazság egya- ránt hiányzik. A bíró elfogadta a védekezést, s megindító beszédben szögezte le, hogy az Élet megsértette a bíró- ságot, majd mielõtt visszavonult volna az estére beüte- mezett ultragolfpartira, haladéktalanul elkobozta azt va- lamennyi megjelenttõl.
A rovar egy csepp szünetet tartott, hogy magához tér- jen eksztázisából, majd egyik csápjával kinyúlt, hogy fel- emeljen egy csengõ telefont. Egy fémes kéz szakította félbe a mozdulatát. -Elnézést - mondta a fémes kéz tulajdonosa, olyan hangon, amelytõl egy szentimentalizmusra hajló rovar azonnal sírógörcsöt kapott volna. Ez itt egy másféle rovar volt, és ráadásul ki nem áll- hatta a robotokat. -Uram? - vetette oda. - Segíthetek valamiben? -Kétlem - felelte Marvin. -Nos, ebben az esetben, ha megbocsát... - A csengõ telefonok száma idõközben hatra emelkedett. A rovarnak millió intéznivalója lett volna. -Rajtam senki nem segíthet - sóhajtotta gyászosan Marvin. -Értettem, uram. Nos... -Nem mintha bárki is megpróbálna, persze. - A fémes kéz erõtlenül hullott le a rovar csápjáról. A robot feje csüggedten elõrebillent. -Valóban? - kérdezte gúnyosan a rovar. -Mert, kérdem én, ki látná értelmét, hogy segítsen egy hitvány roboton? -Sajnálom, uram, de ha... -Úgy értem, kinek van abból haszna, ha kedves és segítõkész egy robothoz, amelybõl hiányzik a háladatos- sági áramkör? -És önbõl hiányzik? - mondta a rovar szemlátomást képtelenül arra, hogy kikecmeregjen a párbeszédbõl. -Még nem adódott rá alkalom, hogy kiderüljön - tá- jékoztatta Marvin. -Ide hallgasson, maga nyomorult fémkupac. Maga be- illeszkedési zavarokkal küszködõ mosógép... -Meg se kérdezi tõlem, hogy mit akarok? A rovar szünetet tartott. Hirtelen kidugta hosszú, vé- kony nyelvét, megnyalta a szemeit, aztán ismét vissza- rántotta a szájába. -Miért, volna értelme? - kérdezte. -Van valaminek egyáltalán? - vágta rá Marvin. -Ki vele, mit akar? -Keresek valakit. -Kit? - sziszegte a rovar. -Zaphod Beeblebroxot - feletle Marvin. - Ott van hátul. A rovar remegett a dühtõl. Alig bírt megszólalni. -Akkor meg mért engem nyaggat?! - visította. -Csak beszélgetni szerettem volna valakivel - közölte Marvin. -Micsoda?! -Siralmas, mi?
Dzsini, volt valami a szombati Charles-hoteles sajtótájékoztatón, vagy csak poén volt a hír? :)
Én most jöttem haza Londonból, ahol beszereztem mind az öt könyvet, hardcover díszkiadásban :)
Nem nem! Westendben a media markt oldalán, szóval a lehet tér felé az elsõ emeleten, vannak ilyen "szekeres" árusok. Asszem 1 ékszeres, 1 andol könyves, 1 útikalauzos. Onnan van.
Ha tetszik olvasd el a Dirk Gently Holisztikus Nyomozóirodáját is, mert az is nagyon jó! Van neki egy második része is, de ahhoz picit D.A. rajongónak kell lenni, mert nehezebb falat. Meg a Kétség Lazacában van egy félkész harmadik része is.
Jobb ha nem, olyan lenne mint a "majdnem" erdeti DÜNE könyvszéria vagy a "majdnem" eredeti Asimov könyvutánzatok, amiken Frank Herbert és Asimov félméteres betükkel írt neve alatt a kontárok neve hangyap*csniy méretbe merik csak kiírni ...
Az a síma DG, most a Kétség Lazacáról volt szó és mivel arról a könyvrõl szólt az beszólás, amire az üzeneted ment, a fene se hitte volna, hogy te nem arra gondolsz.
Amugy a Ketseg alzacaban is van utalas erre a lovas jelenetre szal halgassa' el mert neked megyek trambulinrol!
-Tehát lényegében egy percen belül landolni fogunk? - kérdezte Arthur. -Nos, nem annyira landolni, mint... ööö... mint in- kább... -Mint inkább mi? - kérdezte Ford élesen. -Hát - válogatott a kapitány óvatosan a szavak kö- zött -, úgy rémlik, hogy a lezuhanás jobban... -Lezuhanás?! - kiáltott fel egyszerre Ford és Arthur. -Ööö... igen - mondta a kapitány. - Igen, azt hiszem, ez része a tervnek. Volt rá valami borzasztó nyomós ok, ami pillanatnyilag nem akar beugrani. Valami, ami azzal volt... ööö... Ford felcsattant: -Az egész bagázs egy rakás szerencsétlenség! - ordí- totta. -Ja, igen - csillant fel a kapitány szeme -, most már emlékszem. ez volt az az ok!
ugyan az, 26.fejezet közepe táján: -Mért nem képesek az emberek békében és harmóni- ában élni egymással?! - sopánkodott Arthur. Ford hangos és rendkívül öblös nevetésre fakadt. -Negyvenkettõ! - mondta sunyi vigyorral. - Hiába, nem megy! Na, nem baj. Arhtur úgy nézett fordra, mintha az megõrült volna, s minhogy semmi sem utalt az ellenkezõjére, úgy érezte, tökéletesen helyénvaló a feltételezés, miszerint csak- ugyan így áll a helyzet.
Énisénis! :)
Viszlát, és kösz a halakat!
- Azt hiszem - mondta a lány sietve, mély, rekedt hangon -, hogy az imént nagyon haza akartál menni. - Csak semmi sietség - mondta Arthur könnyedén. - Szeretném, ha mondanál egy történetet. A lány a tavat nézte és töprengett. - Jól van - mondta - ez csak egy rövid történet lesz. Nem olyan mókás, mint a tiéd, de... Mindegy. Lefelé nézett. Arthur érezte, hogy ez most egyike azoknak a pillanatoknak. Olyan volt, mintha a levegõ mozdulatlanul várakozva venné körül õket. Arthur azt kívánta, hogy a levegõ bárcsak elmenne a francba és a saját dolgával törõdne. - Amikor gyerek voltam... - mondta a lány. - Az ilyen történtek mindig így kezdõdnek. "Amikor gyerek voltam...". Mindegy. Ez az a rész, amikor a lányok hirtelen azt mondják hogy "Amikor gyerek voltam" és így könnyítenek a lelkükön. Nekünk is itt kell kezdeni. Amikor gyerek voltam, az ágyam fölött függött egy kép... Nos, eddig milyen? - Tetszik. Azt hiszem jól haladsz. Korán és kedvesen teszed érdekessé a hálószobát. De talán kezdhetnénk valamit a képpel. - Ez egy olyan kép volt, amit a gyerekeknek szeretni kell - mondta -, azonban ez nem mûködik. Tele megnyerõ pici állatokkal, akik valami megnyerõt csinálnak, ismered? - Persze. Engem is terheltek vele. Nyuszik mellényben. - Pontosan. Sõt, ezek a nyuszik egy tutajon voltak, amin voltak még válogatott patkányok és baglyok is. Talán még egy rénszarvas is volt ott. - A tutajon. - A tutajon. És egy fiú ült még rajta. A mellényes nyulak meg baglyok meg patkányok között. Egy olyan vidám, cigányképû utcagyerek-fajta. - Jujj. - A kép aggasztott, ezt kell, hogy mondjam. Volt ott még egy vidra, ami a tutaj elõtt úszott és én a tutaj alatt ébren feküdtem esténként és azért aggódtam, hogy a vidrának húznia kell a tutajt, az összes szerencsétlen állattal együtt, akiknek egyáltalán nem kellene egy tutajon lenniük, és a vidrának annyira vékony volt a farka amivel a tutajt húzta, hogy azt gondoltam fájhat neki, ha állandóan húznia kell. És ez aggasztott engem. Nem nagyon, csak mindig egy picit. - Utána egy nap - emlékszem a képet évekig néztem minden este - hirtelen észrevettem, hogy a tutajnak van egy vitorlája. Elõtte soha nem láttam. A vidra meg jól volt és egyedül úszkált. - Vállat vont. - Jó történet? - kérdezte. - A befejezés kicsit gyenge, de megható és lehet osztani a zsebkendõket. - Fenchurch nevetett és átölelte a lábait. - Ez csak egy hirtelen felfedezés volt, az aggódás évei eltûntek és már nem nyomasztott a dolog annyira. Olyan volt mint amikor valami nehéz súlyt, amit éveken át cipeltél végre lerakhatsz, amikor rájössz, hogy van más szín is a feketén kívül, vagyt amikor egy száraz fadarab kihajt. Majd egy belsõ hang hirtelen azt mondja "Hagyd abba az aggódást, a világ jó és tökéletes hely. Sõt, igazán gondtalan." Talán azt gondolod, hogy én ezt most azért mondtam, mert így éreztem ma délután.
lehet, hogy már nem valami friss hír, de én csak most vettem észre:
Az már természetes, hogy a mozielõzetesek hamar utat találnak az internetre – a mozitörténetben azonban most elõször fordul elõ, hogy egy kizárólag a netre tervezett, elektronikus mozielõzetes olyan nagy sikert arat, hogy a stúdió végül úgy dönt: felnagyítja és filmszalagra másolja. A Galaxis útikalauz stopposoknak (The Hitchhiker’s Guide to the Galaxy, hazai bemutató: június 16.) persze már a bemutatója elõtt hatalmas rajongótáborral rendelkezik, hiszen a könyv szinte minden nyelven egyformán legendássá vált. Az interneten közzétett speciális mozielõzetest annyian töltötték le, hogy a Buena Vista International vezetõi úgy döntöttek, ki kell használni a népszerûséget – és a digitális változatot áttették celluloidra. A Galaxis útikalauz filmváltozata egyébként is felborzolta az internetes kedélyeket: az angol vígjáték jelenleg is több mint 7000 topicban van jelen és több mint 2200 blog témaköreként szerepel: és ezzel az idei nyári filmek között a legtöbbet emlegetett. A galaktikus útikönyv számára kutatást végzõ stoppos ufó és földi barátjának kalandjai a világ legfurább ûrlényei között a Disney-filmeket is forgalmazó stúdió idei legnagyobb sikere lehet.