"(lásd pl. a toll problémát, az ûrben nem mûködött a golyóstoll, ezért x dollárból kifejlesztettek egy antigravitációs tollat, míg az oroszok egyszerûen filccel/ceruzával írtak.....)"
Ez szimpla hülyeség, az egyik legnagyobb urban legend, ami szóba kerül ûrkutatás terén. Közönséges golyóstollal is teljesen jól lehet írni súlytalanságban, nem fejlesztettek ki semmi extra írószerszámot az amcsik.
"amúgy nemtudom mért nem használták fel a Deep Space 1 mûhold (ha jól tudom így hívják) eredményeit a mars kutatásban."
Elvileg a mars.jpl.nasa.gov website-ról kiindulva mindent megtalálsz. Most kicsit fáradt vagyok a keresgéléshez, de emlékeim szerint ~200km magasan keringenek.
"Hogy van az, hogy 24 óra alatt összesen csak nyolc percig "látja" a marsjáró a mûholdat???"
Sehogy, mivel nem ezt írtam, hanem azt, hogy egy átrepülés alkalmával látja 8 percig. Ha egy picit belegondolsz, ez elég logikus. Jön a mûhold (felkel, mint a Nap), elkezdenek kommunikálni, pár percig (8) 'látja' a MER az orbitert, majd lenyugszik a horizonton. Naponta többször kerülik meg az orbiterek a Marsot úgy, hogy pozícióban legyenek a kommunikáláshoz - de nem minden keringés során haladnak el a MER felett. Így érhetõbb?
A 8 perc csupán az orbiter-átrepülésekre vonatkozik: mikor az MGS vagy az Odyssey elrepül a rover felett, akkor 8 percig tud adatokat küldeni. A közvetlen kapcsolat (Direct To Earth link) több órán keresztül is fennállhat, de jóval lassabb az átviteli sebessége.
Ebben tokeletesen igazad van. Kiserleteztek vele, es sikerult is nekik. Gyors is volt. Vess erre egy pillantast, kerlek: http://www.ball.com/aerospace/pdf/lasercom.pdf
2002-ben emlitik eloszor a JPL-t, mint partnert. Akkorra a cucc mar ossze volt rakva.
Amugy hajlok ra, hogy igazat adjak neked. :) Lehet, hogy a kovetkezo misszio mar igy mukodik majd.
Már több éve megvalósult az ûrben lévõ mûholdak közötti lézeres kommunikáció
Szerintem kerdezd meg a Laserbit-et, mekkora melo osszeloni egy 5 kilometeres linket fix, rogzitett allomasok kozott. ...no es majd csak ez kovetoen folytassuk a diskurzust a lezerrol. :)
ha végigolvastad a topicot, akkor láthattad hogy én sem interplanetáris szinten vetettem fel a dolgot, hanem mindössze száz kmes nagyságrendnél, a Mars körüli pályán lévõ Mars Surveyor és a marsjáró között. Ha az alatt a napi 8 perc alatt amig kommunikálni tudnak lenne 10-100 megabit sebesség, több nagyságrenddel nagyobb adatmennyiség juthatna el a mûholdra, majd onnan kényelmesen, orák alatt a Földre (nagyobb napelemenk, meg a mûholdnak ugysincs más dolga, ezzel szemben a rover kutathat, mászkálhat stb). Jelenleg ugyanis alig jut el valami onnan hozzánk.
Sajnos lezert nem lehet a technika mai allasa szerint hasznalni nagy (ertsd: interplanetaris) tavolsagokra.
A lezer egyetlen elonye a nagyobb hullamhosszusagu radiofrekvencias jelekkel szemben az, hogy a nyalab nagyon osszetarto, hasonlo merteku osszetartast RF hullamhossz tartomanyban nem lehet elerni. A gyakorlatban nem lehet vegtelen nyeresegu antennat epiteni, mert vegtelen nagy mereture adodna, ami helybol nonszensz. A hullamhosszhoz valo viszonyban ez eleg jo kezelitessel megvalosul a lezernel, ezert is tunik olyan oszetartonak a nyalab.
Van a vevo antennaknak egy olyan parametere, amit hatasos keresztmetszet hivnak. A detektor (antenna) az ezen a feluleten ataramlo energiat kepes elektromos jelle alakitani. Ez a hatasos keresztmetszer (elvileg) kiszamolhato minden vevo antennara es hullamhosszra, legyen az parabola antenna, drotkerites, a szokol radio ferritantennaja, ...no es persze a lezer-detektor.
Es a lezer hatranya vetel oldalon pont az, ami elony volt adas oldalon: a kis hullamhossz. A gyakorlatban nem tudunk (nem eri meg) akkora hatasos keresztmetszetu lezer-detektor epiteni, hogy a kommunikacio gazdasagosan megvalosulhasson. (ok, ne legyen 70 meter atmeroju kor, csak legyen 10*10 meteres felvezeto detektor). Masik hatrany szinten a remek nyalabosszetartasbol fakad. Nagyon komoly rendszer kell nyalab celon tartasahoz. Mikronos vibracio az adonal kilometers hibat okozhat a celpontban.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy kommunikacio nem letezik zaj nelkul. A jel/zaj viszony minden kommunikacios rendszernek egyik kulcsparametere. Az a frekvencia tartomany, amit a lezer kommunikacios eszkozok hasznalnak, mar hasznalt sajnos. A vilagegyetem mar csak igy mukodik. Ultraibolya iranyba nem eri meg menni egyelore. Azt a hullamhosszat meg csak most kezdik hasznalni a Blu-Ray eszkozokben. No es persze a raketa elharito rendszerek lezereiben. :)
Az elerheto adatatviteli sebesseg sok egyeb parameter mellett szorosan osszefugg az eszkozok, tipikusan a vevo (bemeneten merheto) jel/zaj viszony mertekevel. A lezer detektorok ebben sajnos nem tul jok. Le kellene huteni oket rendesen, hogy ez a parameter javuljon. Ez ismet csak nem eri meg gazdasagilag. Nagyobb adatatviteli sebesseg eleresehez nagyobb csatorna kapacitas kell, ami nagyobb savszelesseget jelent az RF jelnel. Ennek az a kovetkezmenye, hogy az 1 bitre juto energiasuruseg a jel/zaj viszony ala mehet. (Pongyola voltam, bocs, de remelem ertitek, mit szeretnek mondani.) Ezt persze nagyobb ado oldali teljesitmennyel is lehet kompenzalni, de annak is van egy felso hatara mind gazdasagi, mind gyakorlati (mernoki) szempontbol.
Az infravoros tartomany nagyobb hullamhosszak fele nyitott, de annak hasznalatahoz meg nincs megfelelo technologiank. Majd a nanotechnologia fogja megnyitni azt a tartomanyt, amire sajnos meg varnunk kell.
Ez az egesz misszio valojaban zsonglorkodes a koltsegvetessel. Keresni kell egy gazdasagi szempontbol es mernoki megvalositas szempontjabol optimalis megoldast. A peremfeltetelek es preferenciak megvalasztasatol fuggoen vegtelen szamu optimalis megoldas letezhet. De ha egyszer ezek mar kotottek, akkor olyan nagyon sok lokalis szelsoertek mar nincs.
Hagyjátok már a nyamvadt lézert, lõdd meg a holdat egy viszonylag pontos és kis konvergenciájú lézerrel és 6 méteres foltot csinálsz ott. Ja igen és nem lehet bizonyos határ alá csökkenteni a konvergenciát, fizikailag lehetetlen, az egyetlen módszer a konvergencia további csökkentésére a szélesebb lézerfény használata, de mégsem cipelhet a hátán egy két méter átmerõjû lézert a szonda. :)
FElhasznalhatnak kommunikaciora a Halalcsillag lezeret, az eleg eros lehet nem ?
Viccet felreteve, egyet ertek par elottem szoloval, ne gondoljatok hogy meltoak vagytok ra a NASA technologiait, fejleszteseit biralni. Az ott meg tudomany, a bizniszelo hienak igaz mogottuk vannak, de meg tudomany ...
Tehát 830 ezer dolcsi naponta a fenntartás ha a 90 napot vesszük számításba. Szerinted hogyan magyaráznák meg az adófizetõknek a napi uszkve 1 millás költséget a semmiért??
A program összköltsége 820 millió dollár, melybõl a fenntartás és a tényleges müködés tizedét se, 75 millió dollárt tesz ki egyszóval egyáltalán nem igaz, hogy "a fenntartas koltsege igen tetemes"
"Approximately $820 million total, consisting approximately of $645 million spacecraft development and science instruments; $100 million launch; $75 million mission operations and science processing"
felküldenek egy robosztus atomkacatot ami mint bázis szolgál a 2 kis legó járórobotnak és így minden meg lenne oldva és jobban is kijönnének ugyanis akár több évig is szolgáltatná így az adatokat a 2 robi és nem kéne megint kölcséges milliárd dollárokért újakat fabrikálni meg lövöldözni ..
pár év múlva majd kiállítják õket a marsi múzeumba ;]
nem jönnek vissza a 90 napos tervezett élettartam végén lecsökken az energiaellátás, belepi õket a por, és megszünnek mûködni.
ha valaki felvet valamit, azt meg is tudja indokolni, hogy miért gondolja azt amit gondol - szerintem vannak valóban logikátlan dolgok, de kérlek próbálj érvekkel vitatkozni, vagy inkább ne szólj bele. Nyilvánvaló hogy mindenki találgat, és mivel vagyunk itt tucatnyian, a nagy hülyeséget gyorssan megcáfolja vki :)
Ha ennyire lenézed mások véleményét, akkor a fórumozást nem neked találták ki, mivel egy nyílvános fórum pont arra való hogy mindenki elmondja a saját kis véleményét, akár badarság akár nem.
A Nasa mérnökei szívesen veszik gyerekek segítségét is, mert tudják hogy nem gondolhatnak mindenre. Amit csinálnak az jobban hasonlít a sufnituningra, mint kiforrott rutinmunkára. Egyszóval nem gondolják úgy, hogy csak a pártközpontban tudhatnak mindent jól. Azzal egyetértek, hogy a természettudományokhoz közelítve szükség van alázatra, de nem megalázkodásra.
semmivel sem értek jobban hozzá, mint ti, viszont elfogadom azt, hogy a megvalósított technikai megoldások a technika mai színvonalán a legjobbak és nem gondolom, hogy okosabb vagyok a nasa mérnökeinél, veletek ellentétben.
istenem, lökitek itt a jobbnál jobb megoldásokat, hülyézitek a nasa-t jobbra, balra, pedig TALÁN egy picivel hozzáértõbb emberek alkották meg ezt a CSODÁT (mert ez az), nem pedig huszonéves sufnituning bajnokok. csak röhögni tudok az idióta felvetéseiteken. imádom ezt a mentalitást. gondolom az elõttem felszólalók egytõl egyig nagymesterei a focinak, pénzügyeknek, számítástechnikának, biológiának, genetikának, ufo tanoknak, de még felmosásból is vörös diplomájuk van. szánalmak vagytok.
Egy ronggyal a robotkar is le tudja törölni. Mi van, ha egy kicsit összekarcolódik ? Elvész a garancia ?
A megoldás az lett volna,hogy egy másik robotot is felküldenek, ami egy ronggyal letörölgeti a napelemeket... :o) ...meg olajat cserél 100 méterenként :o)
Amúgy meg az a pár száz ember ott a NASA-nál nyilván átgondolt mindent a röpke néhány év alatt és az optimális megoldást választották minden egyes alkatrésznél és szerkezeti megoldásnál... (Persze lehet, hogy csak felvették a fizut, azt összemakketteztek valamit, amit fellõhetnek?)
Ez a ventillatoros dolog marha jo!! Szetrohogtem az agyam rajta :DDDDD Az miert nem irtad, h elotte egy kis csapvizzel le lehetne oblogetni? :))
Alapjaiban egyetértek veled, de:
...A lézer is fény meg a radiohullam is...
Khmm... Ne ez így nem igaz. :)
A lézeres kommunikáció éppen a jeltorzulás miatt lenne jó, mivel a világûrben ugye nincs, ami szétszórná (nem úgy, mint a lékörben), tehát idális lenne két ûrbéli objektum közötti kommunikációra.
Amúgy a marsszondák által küldött rádiójelek sem túl erõsek, elég komoly rádióantenna-tányérok kellenek a kommunikációhoz...
Azért te se gondolod, hogy ventilátorra megoldható lenne a tisztítás, õk nem jöttek volna rá, vagy direkt nem alkalmaznák, hogy csak 90 napig legyen használható ...
Szerintem is bíztatóbb lenne, ha egy megbízhatóbb, atomerõmûvel felszerelt egységet küldenek a vörös bolygóra. Nem dolgozom a NASA-nal, de szerintem meg lehetne oldani úgy, hogy a feljuttatott hasznos tömeghez az ûrben pótolnák ki a szükséges üzemanyagmennyiséget (tehát elötte fellõnek még pár rakétát, költségigényes de mûködne), így a Rover eljutna a Marsra és gondolom a leszállást is meg lehet valahogy oldani a megnövekedett tömeg ellenére. A mozgással kapcsolatban, mi lenne ha lánctalpakkal látnák el ? Az elbírná a nagyobb tömeget és kisebb eséllyel borulna fel ill süllyedne el a homokban.
Az adattovábbításhoz: Nem lehetne azt megoldani (költõi kérdés :), hogy a leszállóegységhez valamilyen módon egy kisebb sugárzó egységet kapcsolnak, ami jóval nagyobb kapacítással képes sugározni az adatot a mûholdak felé.
Nem vagyok ûrtechnológus, de ezek a felvetések logikusnak tûnnek. Bár a sok nem lehetne e ha még technikailag meg is oldható (sõt, biztos), akkor is van ott fenn egy koma aki inkább lõszerre meg puskára költi a pénzt...
Lézert használni... Szerinted mennyire szóródna szét, mire a bolygó felhõrétegén keresztül elér az általad említett mûholdhoz? Gondold végig még egyszer!
a Mars tömege a Föld egytizede, átmérõje a Föld fele, a marsi gravitáció a Föld 38%a
a ventilátor nem érne sokat, mert nem igazán a porosodás a döntõ szerintem, hanem hogy iszonyat gyorsan távolodik a Mars a Földtõl, illetve a Naptól. A mostani "fellövési ablak" nagyon szûk volt, azaz ha januárban nem lövik fel a két marsjárót akkor évekig lehetett volna várni mig ismét ilyen közel jön.
Cat: A gravitacio kissebb ugyan, de ettol meg a tomege ugyanakkora marad, csak a sulya lesz kisebb (ha belegondolsz, a súly a tömeg és a nehézségi gyorsulás szorzata).
több volt mint egy tonna
1,062 kilograms total at launch, consisting of 174-kilogram rover, 365-kilogram lander, 198-kilogram backshell and parachute, 90-kilogram heat shield and 183-kilogram cruise stage, plus 52 kilograms of propellant
De ha eljutna a hegy mögötti kínai mobilszolgáltató ügyfélszolgálatáig, akkor vehetne egy kártyatelefont és hazatelefonálhatna, sztem írok is egy levelet a NASA-nak, hogy megoldottam a problémát... :o)
a marsi gravitáció a földinek a 38%-a; ami a földön 700 kiló, az ott 250, és annyit simán meg lehet mozgatni kerekeken, és ugye itt nem kell sebesség, centiméterekrõl beszélünk. Másrészt mint mondtam energia nem a mozgáshoz kéne elsõsorban, hanem hogy egyáltalán el tudja jutattni hozzánk az általa megszerzett információkat (pl. nagyobb felbontásu kamera lenne rajta), és ne csak 90 napig mûködjön.
Azért tegyük hozzá, hogy az RTG-k teljesítménye nagyban függ a külsõ hõmérséklettõl. Ezek lényege ugye az, hogy van egy rádióaktív elem által fûtött belsõ, és a külsõ, általában kis méretû radiátorok által hûtött rész. A kettõ találkozásánál két féle (ha jól tudom szilicium alapú) anyag van, amelyben a hõkülönbség hatására elektromos áram keletkezik. A kinyerhetõ energiamennyiség a hõkülönbségtõl függ. Namost a két Voyager szonda már elég messze jár a naptól, vagyis a külsõ hõmérsékletük már erõsen -200 celsius fok alatt járhat...
1.: A lézeres kommunikáció még gyerekcipõben jár, a rádiókommunikáció sem egyszerû, ne felejsd el, hogy ott nincs teljes kommunikációs mûhold-hálózat, mint itt a földön. A fõ a megbízhatóság volt. Gondolj bele, milyen flame menne, ha egy nagyobb sebességû, de kisérleti rendszert alkalmaztak volna, ami mondjuk nem volna elég megbíztható, hiszen a földön kívûl, marsi körülmények között még sose alkalmazták? A NASA helyébe te beválalnád a kockázatott?
2.: Most is van rajta némi Plutonium, de olyan kis mennyiségû, amely egy esetleges katasztrófánál még nem okozna akkora kárt. A másik az, hogy a legkisebb atonmreaktor is több, mint 100kg. Ami még elképzelhetõ, azok a nukleáris hõelemek (RTG), de ezek alkalmazása egyébb akadályokba ütközik. Hogy pontosan milyenbe, nem tudom, de valamiért kerülik mostanság az alkalmazását.
Igen, csakhogy a Vojédzsör valamivel több mint 700kg. Ebben jelentõs szerepe van a beleépített atomerõmûnek. Egy ekkora monstrumot viszont sokkal nehezebb mozgatni a talajon, nem beszélve arról, hogy el is kell juttatni a Marsra, ahol le kell vele szállni.
Az a gyanúm, hogy a Mars Polar Lander valószínûleg így mûködött volna, mert a sarkokon nincs elég fény. Az most viszont szennyez :)
Egyébként értem hogy mit akarsz mondani, valószínûleg környezetvédelmi szempontok miatt nem alkalmaznak izotópos generátorokat. Már a Galileonál is rinyáltak, az okos emberek hogy rádióaktívan szennyezi az Európát (miközben a Jupiter k.rvára sugározza).
Az atomerõmû ? :)
A Voyagerben lévõ három rádióizotóp 26 év után is 315 watt energiát ad le. A Rover napelemei jelenleg 140 wattot termelnek, de ez 90 nap után felére csökken. Csak én nem látom a fejlõdést?
Electrical power is supplied by three Radioisotope Thermoelectric Generators (RTGs). The current power levels are about 315 watts for each spacecraft. Voyager
szerintem két dolog nevetséges benne 1. röhej, hogy az egész marsjáró felépítése a kis sávszélességû kommunikáció miatt lett olyan amilyen. Ugyan meggyözö a kamera által nyujtott kép, de nagyobb felbontással akkoris jobb felvételek készülhetnének, igaz, méretük is sokszorosa lenne a mostaninak -> nem lehetne továbbítani. Az adatgyüjtés szintén áldozatul esett, nem tud mindent visszasugározni. Nincs manapság semmilyen módszer a mûholdak gyorsabb elérésére? Ez az ISDN sebesség nagyon gyér, pl. lézert nem lehetne használni?
2. Szintén nagyban befolyásolja az egész mûködést az energiamennyiség, a napcellák használata. Ha már a melegitéshez igyis ugyis használnak rádióizotopokat, sztm semeddig se tartott volna egy kis atomreaktort berakni, a mûholdakban eddig is használták, és ebbe a 150 kilos szerkezetbe is elférne egy. Ezáltal nemcsak azt érnék el, hogy éjszaka is mûködhet, hanem a 90 napos életciklusát is sokszorosára emelhetnék, továbbá folyamatosan tudna sugározni adatokat vagy a mûholdakra vagy a Földre - a tudományos eredmények sokszorosa lenne elérhetõ. A mostani Rover nem tud felvenni egy marsi napfelkeltét vagy naplementét, atomerõmûvel viszont simán mûködne... és nem lehet ellenérvként felhozni hogy "jaj, környezetszennyezõ", mivel most is van rajta plutonium
Jó a cikk, de néhány héttel elõbb is elkészülhetett volna.
Informatika és tudomány
