Beharangozó: Man Utd v Exeter FA Cup harmadik forduló Old Trafford Január 8., szombat Kezdés: 16 óra Játékvezetõ: P Dowd A MANCHESTER UNITED rekordnak számító 11. alkalommal nyerte el az FA Cupot, amikor májusban a Millennium Stadiumban a Millwall csapatát 3-0-ra gyõzte le, köszönhetõen Ronaldo és van Nistelrooy két találatának. Most otthon, a Conference-ben szereplõ Exeter ellen kezdhetik meg a kupa megvédését, egy tipikus Dávid és Góliát összecsapáson.
Sir Alex Ferguson csapata jelenleg hat meccses veretlenségi sorozatban van. Tizennyolc bajnoki és kupameccs óta veretlenek az Old Traffordon, utoljára a Liverpool tudott ott gyõzni április 24-én 1-0-ra a Premiershipben.
Leszámítva az 1999/2000-es szezont, amikor nem indultak, a United az elmúlt húsz évben mindig túljutott a harmadik fordulón, mióta a Bournemouth 1984. január 7-én 2-0-ra kiütötte õket a Dean Court-on. Azóta, ha ki is estek a kupából mindig Premiershipben szereplõ csapat ellenében. A Vörös Ördögök 1953 óta nem találkoztak ligán kívüli csapattal a kupában, akkor a negyedik fordulóban a Walthamstrow Avenue-val 1-1-et játszottak az Old Traffordon, majd a megismételt meccsen 5-2-re gyõztek a Highburyben.
Az EXETER CITY számára álomszerû párosítás jött létre, hiszen a címvédõ ellen mérkõzhetnek, miután a negyedosztályú (League 2) Grimsby-t és a harmadosztályú (League 1) Doncaster Rovers csapatát is legyõzték az elõzõ két körben.
Az Exeter - amely csapat a futball rendszer szerint 93 hellyel van lejjebb a Vörös Ördögöknél – 2003-ban eset ki a futball ligából. A mostani az elsõ vendégszereplésük az Old Traffordon, és ez az összecsapás mentövet jelenthet a devoni klub számára, amely nagyon közel került a megszûnéshez veszélyes anyagi helyzete miatt. A klub négy meccses gyõzelmi sorozatban van a Conference-ben és nem lesznek jó tanácsok hiányában, hiszen jelenlegi futball igazgatójuk Steve Perryman a Tottenham játékosaként kétszer is elnyerte az FA Cupot - 1981 és 82-ben.
A St James' Park-i csapat 1951 óta nem jutott a harmadik fordulón túlra, akkor az élvonalbeli Chelsea ellen a negyedik forduló újrajátszásáig mentek. A Uniteddel mindössze egyszer találkoztak a kupában 36 évvel ezelõtt. A liverpooli Alan Banks szerezte a góljukat, de a Charltonnal, Besttel, Law-val felálló United 3-1-re gyõzött. EGYMÁS ELLEN Bajnoki: - FA Cup: 1 Man Utd gyõzelem, 0 Exeter gyõzelem, 0 döntetlen.
EGYMÁS ELLEN A KUPÁBAN 1969. jan. 4., harmadik forduló, Exeter 1-3 Man Utd
MANCHESTER UNITED 3. a Premiershipben
Legjobb eredményei a kupában GYÕZTES (11 alkalommal) 1909. ápr. 24., döntõ, Bristol City 0-1 Man Utd 1948. ápr. 24., döntõ, Blackpool 2-4 Man Utd 1963. máj. 25., döntõ, Leicester C 1-3 Man Utd 1977. máj. 21., döntõ, Liverpool 1-2 Man Utd 1983. máj. 21., döntõ, Brighton 2-2 Man Utd 1983. máj. 26., döntõ újrajátszás, Brighton 0-4 Man Utd 1985. máj. 18., döntõ, Everton 0-1 Man Utd 1990. máj. 17., döntõ, Crystal P 0-1 Man Utd 1994. máj. 14., döntõ, Chelsea 0-4 Man Utd 1996. máj. 11., döntõ, Liverpool 0-1 Man Utd 1999. máj, 22., döntõ, Man Utd 2-0 Newcastle 2004. máj. 22., döntõ, Man Utd 3-0 Millwall
Tavalyi utolsó mérkõzése a kupában 2004. máj. 22., döntõ, Man Utd 3-0 Millwall
EXETER CITY 4. a Conference-ben
Legjobb eredményei a kupában NEGYEDDÖNTÕS (2 alkalommal) 1931. márc. 4., negyeddöntõ újrajátszás, Exeter 2-4 Sunderland 1981. febr. 18., negyeddöntõ újrajátszás, Tottenham 2-0 Exeter
Tavalyi utolsó mérkõzése a kupában 2003. okt. 28., negyedik selejtezõ kör újrajátszás, Gravesend & N 3-3 Exeter (büntetõkkel 6-5-re gyõzött a Gravesend)
Eddigi FA Cup meccsei a szezonban 2004. okt. 30., negyedik selejtezõ kör, Exeter 2-0 Braintree 2004. nov. 13., elsõ forduló, Exeter 1-0 Grimsby 2004. dec. 4., második forduló, Exeter 2-0 Doncaster
Véletlenül el ne kenjék a szánkat!! Mostanság nem valami Góliát a MU!
Chelsea 0-0 Man Utd A Chelsea nem tudta kihasználni a hazai pálya elõnyét és gólnélküli döntetlent játszott a Uniteddel a Carling Cup elõdöntõjének elsõ mérkõzésén.
Frank Lampard kétszer is közel került a gólszerzéshez, elõbb fejese ment kapu mellé, majd lövését Gabriel Heinze mentette a gólvonalról.
De a United így is bosszús lehet, hiszen az elsõ félidõben Louis Saha-t a büntetõterületen belül buktatták, de a 11-es elmaradt.
A szünet után Tim Howard védte Jiri Jarosik lövését, a túloldalon Carlo Cudicini mentett Wayne Rooney fejesét követõen.
A Kékeknek jobb helyzeteik voltak, de nem tudták feltörni a vendégek jól mûködõ védelmét.
A United elégedett lehet azzal, hogy döntetlenrõl fogadja a Chelsea-t a visszavágón, a Kékeknek pedig annak örülhetnek, hogy megakadályozták Sir Alex Ferguson csapatát az idegenben szerzet gól elérésében.
Az elsõ félidõben a Chelsea került közelebb a gólszerzéshez, Damien Duff ballábas lövése alig ment a kapu mellé.
Saha buktatása után a játékvezetõ nem ítélt büntetõt, a francia csatár - aki november 10-e óta most elõször kezdett a csapatban - ezen kívül egy fejessel vetette magát észre.
Lampard fejese szintén alig ment a kapu mellé. Duff passzából Eidur Gudjohnsen ugyan gólt szerzett, de egyértelmûen lesrõl, így ezt a játékvezetõ jogosan érvénytelenítette. A Chelsea-nek voltak lehetõségei, de a United is veszélyeztetett, Rooney lõtt mellé félóra elteltével.
Nyolc perccel a félidõ vége elõtt Tiago lövését blokkolták, de mégis a United került hajszálnyira a góltól, Rooney fejesét nagy bravúrral védte Cudicini.
A szünetben Didier Drogba váltotta Gudjohnsent és rögtön az elején helyzetbe is került.
Howard pontatlanul tisztázott, Cole kapásból próbált kapura ívelni, de a labda a kapu mellé szállt.
A United Heinze remek helyezkedésének köszönhette, hogy megúszta kapott gól nélkül, amikor Lampard lövését követõen a labda már túljutott Howardon, de az argentin védõ a gólvonalról tisztázott.
A United kapusának ébernek kellett lennie, hogy Drogba megpattanó lövését hárítani tudja, ebben az idõszakban egyre inkább erõsödtek a Chelsea nyomások.
Azonban egyáltalán nem volt egyoldalú a mérkõzés, a hazaiak Rooney lövését blokkolták és Saha is próbálkozott lövéssel, de nem találta el a kaput.
Így is a Chelsea akciói tûntek veszélyesebbnek és Lampard ismét közel került a gólszerzéshez, de lövése a kapu mellé szállt.
A Kékek nem tudták áttörni a United védelmét, és 18 perccel a vége elõtt Cudicininek kellett jó helyen lennie, amikor Saha szabadon fejelhetett.
Helyzetek ugyan még voltak, a cserejátékos Jarosik lövését kellett védenie Howardnak, de a Chelsea ma nem tudott gólt szerezni - a Paris St Germain elleni novemberi mérkõzés óta elõször.
Chelsea 0-0 Man Utd Stamford Bridge, 41.492 nézõ. Játékvezetõ: N Barry
"Olykor José Mourinho saját fiatalkori önmagamra emlékeztet" Ebben a ritka és feltáró interjúban Sir Alex Ferguson a Chelsea managerével való rokon vonásairól, valamint Beckham és Butt eladásának okairól beszél és arról, hogy miért figyel mindig Paul Scholesra az edzéseken. Glenn Moore The Independent Január 15.
Sir Alex Ferguson elsõ gondolatban rögtön elutasította az összehasonlítást. „Egyáltalán nem” – vágta rá a kérdésre, miszerint lát-e José Mourinhoban valamit önmagából. Aztán egy pillanatra elgondolkodott és gondolatai több mint negyed századdal repültek vissza az idõben.
„Fiatalkoromban, amikor a St Mirrennél voltam, fiatal csapatom volt, amely egy remek sorozatot kapott el még a régi elsõ osztályban.” – mondta. „Azt mondtam a sajtónak: ’Ahogy most játszunk biztosra vehetik, hogy az elsõ háromban végzünk’.”
Megáll egy pillanatra, majd következik a csattanó: „Öt hétig meccset se nyertünk és végül hatodikak lettünk. Az a fiatalos hév, az a derûlátás, ami fiatalként megvan benned, mikor elragadtatod magad néhány jó eredménytõl, és alig várod a következõ meccset. Nem ismersz veszélyt. Olykor José Mourinho nyilatkozatait hallva saját fiatalkori önmagamra gondolok.”
A már eddig is magával ragadó versengés legújabb fejezete a Stamford Bridge-en zajlott le szerda este, ahol a közvélemény szerint a vendég manager kerekedett felül. Amint Ferguson a versengésrõl beszél, amely új dimenziót nyitott a Premiershipben, az összehasonlítás érthetõen megtörténik.
„Emlékszem, hogy volt egy pubom Glasgowban.” – mosolyog. „A St Mirren szárnyalt és mi a Dundee United ellen készültünk a Skót Kupában. A csapat tele volt fiatalokkal és az egyikük, Tony Fitzpatrick volt a kapitányom. Még csak egy tinédzser volt. Jó játékos volt, nem volt elég gyors ahhoz, hogy elsõrangú klasszis legyen, de nagyon jó passzolt, remek volt a hozzáállása és nagyszerûen szerepelt. A BBC eljött a pubomba és Archie McPherson, aki az interjút készítette elkezdett Fitzpatrickról beszélni.”
„Archie azt mondta: ’Egy kicsit Billy Bremnerre emlékeztet’. Ott voltam a bárban, mellettem az újságírók és azt mondtam: ’Ha Billy Bremner csak fele olyan jó volt, mint Tony Fitzpatrick, akkor neki kellett lennie a világ legjobb játékosának’. Miután a kamerákat elrakták, az újságíró azt mondta: ’Ez a szalagcím, Tony Fitzpatrick kétszer olyan jó, mint Bremner!’. Évvekkel késõbb láttam Billyt és mondtam neki, hogy ’Kétlem, hogy hallottad volna…’ és õ az mondta jól cselekedtem.
Ferguson élvezettel meséli történetét, olyannyira nevet, hogy alig tudom kihámozni a szavait. De a visszaemlékezés nem csak a mulatság kedvéért van. A Manchester United managere nagyon is harcias és a most a Chelsea a csapat, akit le kell gyõzni. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy Mourinho az, akire figyelni kell.
Ferguson folytatja: „Nem tudom, hogy akkoriban mi ütött belém, de nem ismertem veszélyt. Nyolc-kilenc éves kölyökként a templomtornyot is megmásztam a galambokért. Nem nézel lefelé. Most, ha egy hat láb mély ablak mellet megyek inkább visszalépek. Valami megváltozik benned. Nem tudom mikor történt, de ez fiatal managerként nem változott, amíg el nem mentem az Aberdeenhez. Mourinhoban is megvan ez, és talán mivel olyan magabiztos, és olyan biztos mindenben a játékosai azt mondják ’jobb ha nem hagyjuk cserben’.
Kétség kívül érezhetõ a csodálat Ferguson szavaiban, hiszen Mourinho fiatalos hevességét nem gyengeségként állítja be, és tapasztalatlanságára olyan valaki mutat rá, aki maga is változott, és maga is volt ilyen helyzetben.
A szezon során tett másik nagyobb interjújában Ferguson utált rá, hogy a Chelsea északon komoly akadályokba ütközhet. Azonban nyertek Liverpoolban és a karácsonyi idõszakban is az összes pontot begyûjtötték. A United, akárcsak az Arsenal 10 pontot szerzett. Nem rossz mérleg ez négy meccsbõl, de a Chelsea formájának köszönhetõen mégis nõtt a különbség.
„Tudom.” – mondja Ferguson. „Ami engem meglepett a Chelsea lendületében, hogy többé-kevésbé mindig ugyanazokat a játékosokat játszatják.”
Természetesen Frank Lampard az, aki Fergusont elbûvölte. „Lampard egy nagyon érdekes eset.” – mondja. „Nagyon kevés olyan középpályás van a mai generációban, aki sorozatban tud - mennyit is? - 130 Premiership meccset játszani. De mindig van kivétel. Hihetetlen statisztika. És a játéka sosem változik. Mindig 16-ostól 16-osig megy, minden akcióban benne van, és sokszor õ maga fejezi be. Egészen kivételes egyéniség.”
Ami igazán megragadta Fergusont Lampard csapatában az az, hogy mennyire változtak mióta legyõzték a Unitedet a szezon nyitómeccsén. „A szezon kezdetén a Chelsea nagyon visszafogottan játszott, szinte csak védekeztek. Elértek pár szedett-vedett 1-0-át, és ez volt az alapja annak, ahol most tartanak. Magabiztosságot merítettek ezekbõl a gyõzelmekbõl. Mi azzal küszködtünk, hogy 11 embert ki tudjunk küldeni a pályára. Most viszont kaptunk egy lendületet, bízunk benne, hogy a szokásos folyamat segít majd, de õk folyamatosan nyernek.”
A ’szokásos folyamat’ azt jelenti, mikor egy üldözõ csapat – általában a United – remek sorozatot kap el és beelõzi a szinte végig vezetõ éllovast, ez az ami most Ferguson fejében jár. Jó párszor megtörtént már a Premiership korszakban.
„A Newcastle 12 ponttal vezetett, mi 12 pontos elõnyt adtunk le, a Blackburn pedig 13 pontos elõnybõl is majdnem elbukott. Ez elõfordul. Bolondok lennének, ha azt hinnék, hogy velük ez nem történhet meg. Ha a Chelseanél is beüt a baj, akkor azon múlik, hogy miként állnak fel. Nézzék csak mi történt az Arsenalnál miután kikaptak az Old Traffordon (az Arsenal a következõ meccseken 15 pontból 9-et veszített). Az Arsenalnak és nekünk is abban kell reménykedni, hogy ez megtörténik. Az egyetlen dolog, amit tehetünk az, hogy türelmesek vagyunk.”
Azt kérdezem, hogy a Bajnokok Ligája szereplés lelassíthatja-e a Chelsea-t. „Úgy gondolom, hogy egy olyan kulcsjátékosuk sérülése, mint Lamprad vagy (John) Terry, esetleg (Arjen) Robben vagy (Damien) Duff az bizony lelassítaná õket.”
A Chelsea április 16-án készül az Old Traffordra látogatni. Ferguson feláll a díványról, hogy megnézze a táblára kitûzött sorsolást. „Könnyen lehet, hogy nem akkor lesz. Ez egy FA Cup elõdöntõ nap. Így lehet, hogy a szezon vége elõtti utolsó keddre kell áttenni a mérkõzést. A tv biztos szeretné, azt leszámítva, hogy ha a Chelsea így folytatja, akkor addigra már eldõl a bajnoki cím.”
Ez aztán az igazi beismerés. Ha így történik, ez lesz az elsõ olyan alkalom a Premiership kezdete óta, hogy a United két szezonon keresztül nem tudja megnyerni a bajnokságot. Ferguson elgondolkozik ezen.
„Úgy gondolom, ha valami alapvetõen rossz lenne, akár a csapat képességeivel vagy éhségével, akár a managerrel, akkor több kérdés merülne fel bennem, akár az is hogy valóban kellene-e maradnom. De azt hiszem ezek a dolgok rendben vannak. Mindig fél szemmel a jövõt figyeljük, hogy biztosak legyünk benne a legjobbak között tudunk maradni. Nem lehet minden évben bajnokságot nyerni.”
Idõnként az események közbeavatkoznak. A United minden bajnoki cím nélkül maradt szezonjában különös körülmények játszottak szerepet. 1994-95-ben Eric Cantona-t a szezon második felének nagy részérõl eltiltották; 1997-98-ban Roy Keane szinte az egész szezont kihagyta sérülés miatt; 2001-02-ben a csapat elvesztette koncentrációját, miután Ferguson bejelentette visszavonulását; a tavalyi szezonban Rio Ferdinandot eltiltották az utolsó négy hónapról, és csak szeptemberben térhetett vissza. „Ferdinand eltiltása megbénított minket.” – mondja Ferguson. „Nézzük csak meg milyenek a védelmi mutatóink Rioval. Fantasztikusak, és pontosan ezeken dõl el a bajnoki cím.”
Az idei szezonra rátérve, a United managere éppen a másik oldalon látja a problémákat. „Ebben az évben némely meccsen rengeteg helyzetet hagytunk ki: Blackburn, Manchester City otthon. Blackburnben mindig nehéz feladat vár ránk, még a legjobb csapatunkkal is, arra tehát mondhatjuk, hogy korrekt eredmény. De a City ellen otthon 75%-ban birtokoltuk a labdát. Még egy szöglethez sem jutottak az egész meccsen. A Manchester United korábbi csapatai elsöpörték volna õket.”
„Ilyenkor azt gondolod magadban, ’ha Cantona játszana, ha van Nistelrooy játszana’. Cantonára mindig is úgy gondolunk, mint aki kritikus pillanatokban szerzett gólt. Azt gondolod ’az Isten szerelmére, kell egy gól’ és õ megszerezte vagy kialakította másnak a helyzetet.”
Az utóbbi idõben azonban ezek a gólok Ole Gunnar Solskjaer-tól jöttek. „Ole ülhetett a padon. Fantasztikus volt. Figyelte a játékot, felmérte a helyzetet, bement és pontosan tudta mit tegyen.”
Ferguson tágas irodájában beszélgetünk Carringtonban, az edzõkomplexumban, amiért kardoskodott, és amit õ tervezett. Nagy ablakok néznek az edzõpályákra, és az ablakpárkányon trófeák tolonganak, jó párat különbözõ United szurkolói klubok adtak át. A falakon keretezett képek és fotók, újabb bizonyítékai azoknak a hihetetlen sikereknek, amit a United Ferguson irányításával ért el.
Habár tisztában van vele, ha elveszti az irányt, nagyon könnyen vége lehet mindennek. Ennek bizonyítékául nem kell mást tennie Fergusonnak, csak megállni a trófeaterem elõtt, amikor a United az Anfieldre látogat ma ebédidõben. Ki gondolta volna, miután a Liverpool 15 éven belül 10. bajnoki címét gyûjtötte be 1990-ben, hogy a következõ 14 évben nem terem babér nekik? Nos, Ferguson egyik segítõje így gondolta.
„Emlékszem, hogy Jim Ryan azt mondta miután csatlakozott hozzánk: ’A Liverpoolnak komoly problémái vannak’. Erre én azt feleltem: ’Mibõl gondolod ezt?’. Azt válaszolta: ’A csapat kora a gond. Olyan játékosokat vesznek, mint a 31 éves (David) Speedie, a húszas éveinek végén járó (Ronny) Rosenthal, Jimmy Carter.’ Nem vettek olyan fiatalokat, mint az Arsenal vagy én, hogy megtervezzék a jövõt. Ránéztem a csapatuk életkorára, és azt mondtam ’Jézusom, hol vannak a fiatalok?’. Egyedül Steve Staunton volt. Amíg nem jött Graeme (Souness) ez nem is változott. Rövidtávra erõsítettek.”
„Emlékszem, hogy Jimmy Sirrell (korábbi Notts County manager) azt mondta nekem, mikor elõször edzõ lettem ’73-ban… Azt mondta: ’Sose hagyd, hogy a játékosaidnak egyszerre járjon le a szerzõdése, vagy egy idõben öregedjenek ki. Mindig az egyensúlyra törekedj.’ Ez számunkra azt jelenti, hogy egy-két középpályás játékosunkkal 2003-ban, kettõvel 2004-ben, kettõvel 2005-ben hosszabbítottunk, így nem egy idõben jönnek tárgyalni, nem egyszerre kell velük foglalkozni. David Gill és én éppen ma reggel néztük át, hogy mikor járnak le a szerzõdések.”
„Könnyen megtehetném, hogy ugyanazokkal a játékosokkal mennék végig az utolsó két-három évemben, és azt mondanám az utódomnak: ’A te dolgod a jövõ csapatát felépíteni.’ De így nem lehet dolgozni. Ez egy fantasztikus klub és mindenkitõl megérdemli, hogy törõdjön a jövõvel. Felismertem, hogy a középpályásaim nagy része mind egyszerre lép be a harmincas éveibe: Keane, Scholes, Giggs, Butt, Beckham.”
Ebbõl az ötösbõl, mely a United elõzõ évtizedben elért sikereinek alapja volt, Beckham és Butt már nincs a csapatnál; Giggs szerzõdéshosszabbítása halogatódik. Scholes visszavonult a válogatottól és ismét remek formában van. Keane, aki mind közül a legfontosabb, hosszú évek óta összefogja a csapatot.
„Royt lesz a legnehezebb pótólni.” – mondja határozottan Ferguson. „Felejtkezzünk meg a játékról, a lényeg a szellemi és érzelmi dolog, amit õ nyújt. Õ olyan, aki eszméletlenül akarja a gyõzelmet és óriási tekintélye van az öltözõben. Az akarat, amit õ mutat, átragad az egész öltõzõre. Azt hiszem a tetteim az elmúlt több mint 20 évben mindig megmutatkoztak a csapataimnál és mindig próbáltam olyan játékosokat hozni a csapathoz, akik valamilyen szinten a tükörképeim. Keane kétségtelenül ilyen. Nagyon nehéz olyan valakit találni mint õ, és nem, nem a Liverpoolnál fogom megtalálni, az ki van zárva.”
Mielõtt még Rafael Benitez szemrehányást tehetne Fergusonnak, meg kell jegyezni, hogy Steven Gerrardra tettem utalást, azonban az kétségtelen, hogy Ferguson szeretné leigazolni a Liverpool kapitányát. Igaz, ehelyett mégis kevésbé elismert játékosokat igazolt. „Fiatal játékosokat vettünk (Eric) Djemba-Djemba, Kléberson, (Liam) Miller, (David) Bellion. Az emberek azt mondják, õk nem Manchester United játékosok, de két éven belül azok lehetnek. Nem lehet így megítélni ezeket a játékosokat, akik ilyen fiatalon jöttek és elvárni, hogy rögtön beilleszkedjenek. Nagyon kevés olyan különleges tehetség van a világon, mint (Wayne) Rooney és (Cristiano) Ronaldo.”
Az Exeter elleni FA Cup döntetlenbõl ítélve a hazai fiatal tehetségeknek idõre van szükségük. Wes Brown, John O’Shea és Darren Fletcher kivételével a fiatalok nem tudtak kiemelkedni, ráadásul még ennek a triónak sem sikerült ez rögtön az elején. Habár Ferguson azt mondja, ennek okai a rendszer hibájában rejlenek.
„Továbbra is minõségi, jó jellemû fiatalokat nevelünk. Erre büszke vagyok. Nem könnyû ez a mai modern játékban. Nagy a kísértés a vásárlásra. De az akadémiai rendszer totális csõd, én annak tartom. Mindenki azt mondta, most új hajnal jön, de nem. Ennek elit rendszernek kéne lenni, de nem az.”
A United problémája, hogy csak olyan játékosokat vehetnek, akik az Old Traffordtól egy órás úton belül laknak. Ami annak idején például kizárta volna David Beckham leigazolását. „Lehetetlenség a helyi körzetbõl egy Manchester United számára megfelelõ mennyiségû játékost szerezni.” – mondja Ferguson. „Volt egy óriási állományunk, Giggs-szel, a Nevillekkel, Butt-tal, Scholes-szal, de ez egyedi eset. Mi van, ha Cornwallban laksz? Meg tudod mondani, hogy ki volt az az utolsó játékos, akit a Bournemouth, Torquay, Exeter, Scarborough, vagy ilyen távoli város szerzett magának? Lee Sharpe (akit a United a Torquay-tól igazolt)? Õ Birminghambõl való.”
A rendszer azt jelenti, ha a United másik klub vonzáskörzetében lévõ tehetségre figyel fel, akkor kompenzációt kell fizetnie az adott klubnak. „Kieran Richardsont a West Hamtõl igazoltuk. 400 ezer fontba került 15 évesen.” – mondja Ferguson. „Miért ne menne az ember külföldre és szerezne ennyi pénzért három játékost? Külföldrõl jó neveltetésû és viselkedésû játékosokat lehet szerezni, akik orvosilag jó állapotban vannak. Jó fizikai és mentális kilátásokkal.”
Ferguson egyre szenvedélyesebb, ahogy kifejti csalódottságát. A játék még mindig élteti, ez az, amit a családja észrevett benne, amikor azt tanácsolták, halassza el a visszavonulását. De vajon Ferguson is örökké folytatja, akárcsak Bobby Robson, aki 72 évesen is új kihívást keres? „Kizárt, hogy olyan legyek, mint Bobby.”
Világos válasz, habár Ferguson egyáltalán nem gondol még a visszavonulására. Irigykedve beszél nyolcvanas éveiben járó ismerõsérõl, aki még mindig dolgozik és hozzáteszi: „Kétségtelen, hogy amikor visszavonulsz elkezdesz hanyatlani. Számomra fontos, hogy aktív maradjak. Ha holnap visszavonulnék, akkor is három évre való programom lenne: tévéznék, könyvet írnék, motivációs társalgásokban vennék részt. Így is már hívtak Amerikába. Ott van Ausztrália, Dél-Afrika, a Távol-Kelet. De élvezném azt a három évet? Beszélni? Mikor nem vagy benne a futball vérkeringésében?”
Nem mintha futball rögeszmés lenne, már nem az. „Az voltam hét évvel ezelõtt. Egész este a telefonon lógtam, állandóan néztem a videókat. Halálosan fárasztott és ezt tudtam is. Szükséged van valamire, amivel elfoglalod magad, ami érdekel. Egy ideig a lovakkal foglalkoztam, de ez már elmúlt. Aztán egy kicsit belekóstoltam a golfba, aztán a borokkal is foglalkoztam. Vettem és olvastam róluk. Hatalmas téma, tudnod kell mindent, hogy mik a legjobb vételek, melyik évjárat, melyik vidék. Sok borom van Londonban, Petrusban. Vannak a házamban is minõségi borok különleges alkalmakra. Nagyban leköti az érdeklõdésemet.”
Fergusonnak most határozatlan idejû szerzõdése van. „A klub javasolta ezt. Megbeszéltem a családommal és úgy gondoltam nem is rossz ötlet. Így nincs idõponthoz kötve. Ha a szerzõdésem 2006-ban lejárna, a média rögtön spekulálna, hogy ki jön a helyemre, a játékosok pedig mondhatnák, hogy ’ez az utolsó éve, nem fog új szerzõdést kapni.’ A határozatlan idejû szerzõdéssel akár holnap vége lehet. David (Gill) és én leülhetünk, és azt mondhatjuk ’Legyen ez az utolsó év’. És még a közvéleménynek sem kell elmondanunk.”
Abban mindenki biztos lehet, hogy itt még nem tartunk, Ferguson rendkívüli energiái éppannyira megvannak, mint a vágyai. Ferguson az utóbbi idõben közel kilenc kilót fogyott ’Egyszerûen csak felhagytam a kenyér evéssel’ jó színben van, és jól is érzi magát. Reggel kilenckor kezdtük a beszélgetésünket és õ már elõtte egy órát töltött az edzõteremben, valamint Gill-el is volt egy találkozója. Elõzõ este pedig Milánóban volt, ahol a United BL ellenfelét nézte meg.
A United és a Milan összesen nyolc BL/BEK trófeát gyûjtött, mégis az összecsapásukat háttérbe szorítja a Chelsea-Barcelona mérkõzés. „Ezt a legnehezebb megtippelni.” – mondja Ferguson. „Nézem a Chelsea-t és azt gondolom ’a Barcelonának kemény dió lesz’. Aztán megnézem a Barcelonát és azt gondolom ’a Chelsea-nek kemény dió lesz’. Ronaldinho kiegyenlíti az erõviszonyokat. Nagy játékos.”
„Õ az, akit elszalasztottak.” – sugalmazom.
Ferguson savanyú ábrázattal bólint. Az irónia ebben, hogy a United Peter Kenyon tárgyalási taktikája miatt maradt le Ronaldinhoról, Kenyon pedig jelenleg a Chelsea ügyvezetõje. Azonban a United leigazolta Rooney-t: „Amint elérhetõvé vált, tudtam, hogy le kell igazolnunk. Többször is beszéltem David Moyes-szal. Azt mondtam: ’Ha valaha is eligazolható lesz, ne hagyj cserben.’ Már 14 évesen hallottam, hogy ’Van egy kölyök Evertonban’. Akkor is megszerezhettük volna, de nem akart jönni, 16 éves koráig sehova se akart menni. Én ezt megértem, õ egy helyi srác. De az eb megváltoztatta a gondolkodását. Amikor eldöntötték, hogy eladják, nem engedhettük meg, hogy elszalasszuk.”
Rooney káprázatos mesterhármast szerzett bemutatkozó meccsén, de idõnként képtelen megfelelni a rendkívüli elvárásoknak. A managere nem aggódik: „Jól teljesít. Voltak halvány meccsei, de még csak 19 éves. Ronaldo is ugyanilyen volt tavaly, de vannak meccsek, amikor nagyon megy neki. Amint érettebbek lesznek a teljesítményük is egyenletesebb lesz, és jobbak lesznek. Három-négy éven belül már nagyon jók lesznek.”
Rooney-nak már volt pár ballépése, legutóbb a boltoni Tal Ben Haim-mal szembeni incidens, ami miatt hárommeccses eltiltást kapott. „Olyan, mint bármelyik másik 19 éves. Nyilvánvaló, hogy gyõztes típus. Nem szeret veszíteni. Magas a vérmérséklete. De nem is várhatjuk, hogy harminc éves fejjel gondolkozzon. Sajnos, más 19 éves játékossal ellenben õt másképp kezelik. Erõszakos viselkedés? Ugyan már, minden meccsen látni ilyet.”
„Valójában õ egy csendes kölyök, és nagyon rajong az edzésekért. Imád edzeni. Eddig csak egy bajom volt az edzõpályán, és õ Scholes. Most már ketten vannak. Õk mennek ki elõször és aztán le se tudod zavarni õket a pályáról. Állandóan csak lövik a labdát, egy nap egyikõjük el fog találni, és ott fogok meghalni. Volt, hogy Scholes lövése csak centikkel ment el a fejem mellett. Aztán mindenki arra figyelt fel, hogy ordítok: ’Scholes!’, erre õ angyali tekintettel kérdezte, hogy ’Tessék?’. Jó keményen lövik a labdákat. Egyszer úgy 45 yardnyira volt Gary Neville-tõl, aki éppen a kerítésnél könnyített magán, és õ keményen pont fenéken lõtte.”
És ezzel Ferguson elindult, tele lelkesedéssel a zuhogó esõ ellenére, ment az edzõpályára, hogy kitérjen Scholes bombái elõl. És azért, hogy feltüzelje a csapatot a szezon második felére, arra a szakaszra amikor a United hagyományosan szétzúzza riválisait. Az esélyek nem mellettük szólnak, de térj be egy fogadóirodához, tegyél fel egy nagyobb összeget a Unitedre és láthatod, ahogy megizzadnak az ott lévõk
Az MU skót mestere szombaton azt mondta Wengerrõl, hogy nem tudja kordában tartani a játékosait, és hogy az Arsenal nem tud veszíteni, mire az "ágyúsok" francia menedzsere vasárnap kijelentette: soha többé nem hajlandó Fergusonról beszélni. Persze még mindig a két csapat októberi, Manchesterben lejátszott rangadója volt a téma, no és a 2-0-s hazai gyõzelmet hozó meccs utáni ételdobálás. Ferguson szerint a meccs után David Dein, az Arsenal klubelnöke és manchesteri kollégája, David Gill megegyezett egymással, hogy senki sem nyilatkozik a sajtóban a kínos ügyrõl. "Az Arsenal edzõje minden vereség után amiatt panaszkodik, hogy játékosait lerúgták a pályáról. Mindig az a baja, hogy nem a megfelelõ szellemben zajlik a mérkõzés. Az Arsenal a legrosszabb vesztes a világon, nem tudja, miként kell elviselni a kudarcot. Októberben a játékosaimat csalóknak nevezte, és amikor rászóltam, hogy fogja viszsza magát, és törõdjön a saját csapatával, nekem jött. Feltett kézzel közeledett, és kérdezte, mit csinálok, ha nem fogja vissza magát. Ezután nem várom el tõle, hogy bocsánatot kérjen a játékosai viselkedése miatt, pedig ez alapvetõ úriemberek között" - fogalmazott Ferguson. "Soha többé nem válaszolok olyan kérdésre, amelyet errõl az emberrõl tesznek fel nekem. Amikor címlapsztorit szeretne, kinyitja a száját, és azonnal el is éri, amit akar. Angliában mindent megtehet, még szerencse, hogy amikor külföldre megy, nem kivételeznek vele. Engem azonban nem érdekel, mint ahogyan a provokációi sem" - replikázott Wenger. A francia azzal állt elõ, hogy a skót viselkedése méltatlan a profilabdarúgáshoz, ezért eljárást kell indítani ellene. Amint tegnapi számunkban megírtuk, Ferguson rossz vesztesnek titulálta az Arsenalt, Wenger viselkedését pedig szégyenteljesnek minõsítette. "Ferguson tönkreteszi a játék hírnevét, de ez senkit sem érdekel Angliában. Ha a mérkõzés elõtt felháborítóan nyilatkozik, az senkit sem foglalkoztat, mert valami miatt Angliában csak az ellen indítanak eljárást, aki közvetlenül a meccs után mond bántót. Pedig ugyanúgy megbüntethetnék õt is, mint engem" - fogalmazott Wenger, akire 15 ezer fontos bírságot szabtak ki az október 24-i Manchester United-Arsenal (2-0) mérkõzés után tett nyilatkozata miatt. Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) szóvivõje visszautasította Wenger vádjait. "Nem teszünk különbséget a meccs elõtt és a meccs után adott nyilatkozatok között. Figyeljük a két menedzser között zajló eseményeket, és leszögezhetjük, hogy ha valaki a játékvezetõt vagy mást megbánt a szavaival, azt ugyanolyan eljárás után megbüntetjük" - mondta a szóvivõ. Lee Dixon, az Arsenal egykori védõje úgy véli, hogy José Mourinho érkezése után, a Chelsea magabiztos szereplése miatt Wenger és Ferguson egymáson tölti ki csalódottságát és tehetetlenségét.
A manchesterieknek újabb Rooney-ügyük is van, a fiatal csatár a Liverpool elleni meccsen, a gólja után, örömében nem állta meg, hogy bemutasson a hazai közönségnek, amelynek soraiból egy felé dobott mobiltelefon eltalálta. A rendõrség vizsgálatot indított, és már le is tartóztatott egy embert, akirõl azonban nem tudni, hogy valóban õ dobott-e.
Anglia: megint kokain London, január 17., 17.00 Két futballista játékjogát felfüggesztették. Hat hónapra felfüggesztették egy Angliában játszó labdarúgó játékjogát, miután két alkalommal is pozitívnak bizonyult a doppingtesztje - jelentette a brit sportminisztérium (UK Sports). A minisztérium ugyanakkor jelezte, hogy egy másik labdarúgót marihuána élvezete miatt tiltottak el ugyancsak 6 hónapra. A két játékos személyazonosságát egyelõre nem hozták nyilvánosságra. Az elsõ játékos elõször tavaly bukott meg, és augusztusban kellett megjelennie a fegyelmi bizottság elõtt. Októberben ismét pozitívnak bizonyult a kontrollja, majd decemberben ismét fennakadt a szûrõn. A másik játékos szintén visszaesõnek számít, az õ büntetése azonban csak akkor lép érvénybe, ha harmadszor is marihuána-szíváson érik. A Press Association szerint mindkét játékos a Premier League-ben játszik.
Rio 8 hónapot kapott semmiért ezek meg 6-ot kapnak,mint visszaesõk!Na ez már pofátlanság!
Hulyeseget ne masolj be lecci.mi koze ennek a manutd-hez?
Beckham szívesen visszatérne Manchesterbe David elmondása szerint boldogan viselné újból a United színeit.
A most már a Real Madridot szolgáló középpályás érdekes kijelentést tett egy nyilatkozatában.
"Egyelõre jól érzem magam itt Madridban, azonban szerzõdésem lejártával elképzelhetõ hogy klubbot váltok. Igaz ugyan, hogy egyetlen klub, amihez igazolnék az csakis Manchester United."
"A United az egész pályafutásomat meghatározta, még mindig nagyon a szívemhez kötõdik. Ferguson azóta is apámként tisztelem."
Beckham szerzõdése 2007-ig szól a spanyol csapattal addig bõven van ideje gondolkodni a váltáson.
Beharangozó: Exeter v Man Utd FA Cup harmadik forduló újrajátszás St James Park Január 19., szerda Kezdés: 20.45 (Sport1 élõ) Játékvezetõ: P Dowd Az Exeternél visszatért Paul Jones, aki Martin Rice-t váltja a kapuban. A Yeoviltól kölcsönvett Kezie Ibe nem játszhat a mérkõzésen.
Gary Neville egy hónap után újra játszhat a Unitednél és minden bizonnyal Ryan Giggs is bevethetõ, ha szükség lesz rá.
Rio Ferdinand térdín problémái miatt biztos hiányzó, akárcsak Wes Brown aki eltiltását tölti.
Az EXETER CITY szolgáltatta a harmadik forduló szenzációját, azzal, hogy gólnélküli döntetlent ért el az Old Traffordon 67.551 nézõ elõtt.
Az Exeter - amely csapat a futball rendszer szerint 95 hellyel van lejjebb a Vörös Ördögöknél - 2003-ban eset ki a futball ligából. Az elsõ vendégszereplésük az Old Traffordon mentõövet jelentett a devoni klub számára, amely nagyon közel került a megszûnéshez veszélyes anyagi helyzete miatt. A két mérkõzésbõl és a tv közvetítési díjakból azonban több mint 750 ezer fontot gyûjtöttek, ami elég arra, hogy a teljes adósságukat kifizessék. Szombaton 2-2-es döntetlent játszottak a Billericay Town csapatával az FA Trophy harmadik fordulójában.
A St James' Park-i csapat 1951 óta nem jutott a harmadik fordulón túlra, akkor az élvonalbeli Chelsea ellen a negyedik forduló újrajátszásáig mentek. A Uniteddel korábban mindössze egyszer találkoztak a kupában 36 évvel ezelõtt. A liverpooli Alan Banks szerezte a góljukat, de a Charltonnal, Besttel, Law-val felálló United 3-1-re gyõzött.
A MANCHESTER UNITED managere Sir Alex Ferguson az old traffordi mérkõzés után elmondta, csapata a leggyengébb FA Cup produkciót mutatta, amit valaha is a Unitedtõl látott. Jelentõs javulást vár a tévé által is közvetített újrajátszáson. A United három gólnélküli döntetlen után tudott újra gyõzni a Liverpool elleni 1-0 alkalmával, így már kilenc mérkõzés óta veretlenek.
A United rekordnak számító 11. alkalommal nyerte el az FA Cupot, amikor májusban a Millennium Stadiumban a Millwall csapatát 3-0-ra gyõzte le, köszönhetõen Ronaldo és van Nistelrooy két találatának. A kupa megvédésének elsõ lépcsõje az Exeter elleni mérkõzés, egy tipikus Dávid és Góliát összecsapás.
Leszámítva az 1999/2000-es szezont, amikor nem indultak, a United az elmúlt húsz évben mindig túljutott a harmadik fordulón, mióta a Bournemouth 1984. január 7-én 2-0-ra kiütötte õket a Dean Court-on. Azóta, ha ki is estek a kupából mindig Premiershipben szereplõ csapat ellenében. A Vörös Ördögök 1953 óta most találkoztak elõször ligán kívüli csapattal a kupában, akkor a negyedik fordulóban a Walthamstrow Avenue-val 1-1-et játszottak az Old Traffordon, majd a megismételt meccsen 5-2-re gyõztek a Highburyben.
EGYMÁS ELLEN Bajnoki: - FA Cup: 1 Man Utd gyõzelem, 0 Exeter gyõzelem, 1 döntetlen.
EGYMÁS ELLEN A KUPÁBAN 1969. jan. 4., harmadik forduló, Exeter 1-3 Man Utd 2005. jan. 8., harmadik forduló, Man Utd 0-0 Exeter
EXETER CITY 6. a Conference-ben
Legjobb eredményei a kupában NEGYEDDÖNTÕS (2 alkalommal) 1931. márc. 4., negyeddöntõ újrajátszás, Exeter 2-4 Sunderland 1981. febr. 18., negyeddöntõ újrajátszás, Tottenham 2-0 Exeter
Tavalyi utolsó mérkõzése a kupában 2003. okt. 28., negyedik selejtezõ kör újrajátszás, Gravesend & N 3-3 Exeter (büntetõkkel 6-5-re gyõzött a Gravesend)
Eddigi FA Cup meccsei a szezonban 2004. okt. 30., negyedik selejtezõ kör, Exeter 2-0 Braintree 2004. nov. 13., elsõ forduló, Exeter 1-0 Grimsby 2004. dec. 4., második forduló, Exeter 2-0 Doncaster 2005. jan. 8., harmadik forduló, Man Utd 0-0 Exeter
MANCHESTER UNITED 3. a Premiershipben
Legjobb eredményei a kupában GYÕZTES (11 alkalommal) 1909. ápr. 24., döntõ, Bristol City 0-1 Man Utd 1948. ápr. 24., döntõ, Blackpool 2-4 Man Utd 1963. máj. 25., döntõ, Leicester C 1-3 Man Utd 1977. máj. 21., döntõ, Liverpool 1-2 Man Utd 1983. máj. 21., döntõ, Brighton 2-2 Man Utd 1983. máj. 26., döntõ újrajátszás, Brighton 0-4 Man Utd 1985. máj. 18., döntõ, Everton 0-1 Man Utd 1990. máj. 17., döntõ, Crystal P 0-1 Man Utd 1994. máj. 14., döntõ, Chelsea 0-4 Man Utd 1996. máj. 11., döntõ, Liverpool 0-1 Man Utd 1999. máj, 22., döntõ, Man Utd 2-0 Newcastle 2004. máj. 22., döntõ, Man Utd 3-0 Millwall
Tavalyi utolsó mérkõzése a kupában 2004. máj. 22., döntõ, Man Utd 3-0 Millwall
Eddigi FA Cup meccsei a szezonban 2005. jan. 8., harmadik forduló, Man Utd 0-0 Exeter
Tud valaki viszonylag friss Manchester United-es képernyõvédõt?
Musical készült Keane-rõl
Dublin, január 22., 12.55 A válogatott középpályásról mintázták a hõs karakterét.
Roy Keane-rõl készült musicalt mutatnak be február 8-án a dublini Olympia Színházban, mely a Manchester United csapatkapitánya és a válogatott menedzsere, Mick McCarthy közötti nézetkülönbséget dolgozza fel. Mint ismeretes a játékos és a szakember 2002-ben úgy összeveszett, hogy Keane-t hazazavarták a világbajnokságról. A darab Keanóról, a legnagyobb harcosról szól, akit a szövetség a szigetekre küld a dúló háborúba. A musicalben szerepet kap McCarthyn kívül Pat Bonner, egykori válogatott kapus és Sir Alex Ferguson is.
Beharangozó: Man Utd v Chelsea Carling Cup elõdöntõ visszavágó Old Trafford Január 26., szerda Kezdés: 21 óra (DSF élõ) A MANCHESTER UNITEDnél kezdõként léphet pályára Alan Smith, miután felépült bokasérülésébõl. Darren Fletcher (bokasérülés) biztos hiányzó, viszont Roy Keane a szezonban elõször játszhat a Ligakupában.
A Vörös Ördögök gól nélküli döntetlent értek el a Stamford Bridge-i elsõ mérkõzésen. Ez azt jelenti, hogy az Álmok Színházában le kell gyõzniük londoni ellenfelüket, hogy a döntõbe juthassanak. A kupakiírás szerint az idegenben szerzett gólok nem számítanak a rendes játékidõ végén, viszont a hosszabbítás után már igen.
A United 30 éves rekordot õriz, pontosan ennyi ideje nem buktak el hazai kupa (FA Cup, Ligakupa) elõdöntõjében. Ez a fantasztikus sorozat azt jelenti, hogy a legutóbbi 16 elõdöntõjükbõl mindig továbbmentek.
1975. jan. 22-én, Colin Suggett góljával a Carrow Roadon a Norwich City összesítésben 3-2-es gyõzelmet aratott a United felett a Ligakupa elõdöntõjében, azóta azonban megállíthatatlanok a Vörös Ördögök a hazai kupasorozatok ezen szakaszában.
Zsinórban 11 sikerrel megvívott FA Cup és öt Ligakupa elõdöntõ adja a bámulatos sorozatot. Ez természetesen azt jelenti, hogy Sir Alex a Uniteddel még sosem vesztett hazai kupaelõdöntõt! Fergie tíz megnyert elõdöntõvel (hat FA Cup, négy Ligakupa) járult hozzá ehhez a nagyszerû teljesítményhez.
A CHELSEAnél két hónapos sérülés után visszatért a csapatba Robert Huth. Elõl Eidur Gudjohnsen válthatja Didier Drogbát, a kapuban pedig Carlo Cudicini játszhat Petr Cech helyett.
Ricardo Carvalho és Scott Parker továbbra is sérült, így õk el sem utaztak a mérkõzésre.
A Kékek az Old Traffordon korábban nyertek már egy kupát 1970-ben, igaz akkor a Leeds volt az ellenfél. A Vörös Ördögöket viszont a legutóbbi hét kupameccsükön nem tudták legyõzni az Álmok Színházában.
A két csapat kerete: Man Utd: Howard, Carroll, Ricardo, G Neville, P Neville, Ferdinand, Silvestre, O'Shea, Brown, Heinze, Fortune, Ronaldo, Keane, Scholes, Djemba-Djemba, Miller, Giggs, Rooney, Saha, Smith, Bellion.
EGYMÁS ELLEN Bajnoki: 125 mérkõzés, 52 Man Utd gyõzelem, 34 Chelsea gyõzelem, 39 döntetlen. Ligakupa: 2 mérkõzés, 2 Man Utd gyõzelem, 1 döntetlen.
EGYMÁS ELLEN A KUPÁBAN 1970. okt. 28., Man Utd 2-1 Chelsea 2002. dec. 17., Man Utd 1-0 Chelsea 2005. jan. 12., Chelsea 0-0 Man Utd
MANCHESTER UNITED 3. a Premiershipben
Legjobb eredményei a kupában GYÕZTES (1 alkalommal) 1992. ápr. 12., döntõ, Man Utd 1-0 Nottingham Forest
Tavalyi utolsó mérkõzése a kupában 2003. dec. 3., negyedik forduló, West Brom 2-0 Man Utd
Eddigi Carling Cup mérkõzései a szezonban 2004. okt. 26., harmadik forduló, Crewe 0-3 Man Utd 2004. nov. 10., negyedik forduló, Man Utd 2-0 Crystal P 2004. dec. 1., negyeddöntõ, Man Utd 1-0 Arsenal 2005. jan. 12., elõdöntõ, Chelsea 0-0 Man Utd
CHELSEA 1. a Premiershipben
Legjobb eredményei a kupában GYÕZTES (2 alkalommal) 1965. márc. 15., döntõ 1. mérkõzés, Chelsea 3-2 Leicester C 1965. máj. 5., döntõ visszavágó, Chelsea 0-0 Leicester C (összesítésben 3-2 a Chelsea-nek) 1998. márc. 29., döntõ, Chelsea 2-0 Middlesbrough (hosszabbítás után)
Tavalyi utolsó mérkõzése a kupában 2003. dec. 17., Aston Villa 2-1 Chelsea
Eddigi Carling Cup mérkõzései a szezonban 2004. okt. 27., harmadik forduló, Chelsea 1-0 West Ham 2004. nov. 10., negyedik forduló, Newcastle 0-2 Chelsea (hosszabbítás után) 2004. nov. 30., negyeddöntõ, Fulham 1-2 Chelsea 2005. jan. 12., elõdöntõ, Chelsea 0-0 Man Utd
Kérlek benneteket biggyeszétek az írások végére a forrást és ,hogy ki írta. Tothatt legalább ennyit megérdemel ha ennyit dolgozott ezen az elõzetesen pl.
Fergie Rooneyt méltatja Sir Alex Ferguson nyilvánvalóan elégedett volt a United magabiztos 3-0-ás gyõzelmével, és egy különleges dicséretet tartogatott a kétgólos hõs, Wayne Rooney számára.
A United managere a mérkõzés után nyilatkozott a MUTV-nek...
Nagyszerû beugró emberek „Maradéktalanul elégedett vagyok a csapat mai teljesítményével. Pihentettem Paul Scholest, Roy Keane és Darren Fletcher is hiányzott. Új középpályával játszottunk és nagyon éltek. Miattuk volt élénk a meccs és nagyon elégedett voltam. Élvezték a játékot. Ez egy FA Cup meccs volt, egy lehetõség nekik a csapatba kerülésre és nem hagytak cserben.”
Lenyûgözõ eredmény „Nem volt egy könnyû összecsapás. A Middlesbrough-nak jó mérlege van itt, habár talán nem az FA Cupban, de nem akartam ölbe tett kézzel figyelni és hagyni, hogy felvegyék a meccs ritmusát. Erõsen és támadóan kezdtünk, és már a kilencedik percben megszereztük a vezetést, ami elég szokatlan tõlünk.”
Carroll védése Zenden helyzeténél „Ott egy kicsit elaludtunk és elvesztettük a labdát a büntetõterületen belül. Hasselbaink jól játszott össze Zendennel és Carroll nagy védést mutatott be. Ez volt az egyetlen momentum, amikor aggódnunk kellett.”
A kölyök Rooney „Két fantasztikus gólt szerzett ma, egészen káprázatos gólokat – ez a gyerek különleges tehetség. Bámulatos volt a mai teljesítménye. Az ilyen gólok csak jót tehetnek neki.”
Az FA Cup „Ez egy nagy sorozat. Az egy külön plusz volt nekünk, hogy a Carling Cupban három hazai meccsünk volt, de az FA Cup különleges és reméljük még, messzire jutunk. Az FA Cupban csak egy dolgot tehetsz, meg kell nyerned a meccseidet. Úgy gondolom, ezt nagyon magabiztosan hajtottuk végre, és közben még pihentetni is tudtuk Mikael Silvestre-t, Paul Scholest és Louis Sahat, aki hosszú sérülése után sokat játszott. Ha Darren Fletcher és Alan Smith is rendben lesz, akkor nagyon erõs keretünk lesz keddre.”
Giggs sérülése „Egy kicsit meghúzódott, de semmi olyan baja nincs, ami meggátolná abban, hogy kedden játsszon.”
Ugye nem kell semmit írnom? Le lettek alázva. Bámulatos vedekezés a második félidõben, és mesteri munka Christiano Ronaldo-tól, O'Shea gólja pedig élményszámbamenõen pazar volt. Egy védõtõl ilyen gól... szerintem Henry is irigykedett. 2-4, 2-4, 2-4, te kis csacsi Wenger, hova mégy?
jaja jol beszelsz
Glory!
hát jól felszívtuk magunkat tartottam pedig a meccstõl nembaj One United
jó meccs volt, amúgy meg ritkán látni ennyire túlfûtött hangulatot a pályán, néha már attól féltem bunyó lesz
Arsenal 2 - 4 Manchester United A szezon meccsének is nevezhetõ szuper-rangadón a United tegnapi gyõzelmével most már oda-vissza verte az ágyúsokat a bajnokságban.
Rooney-t nem lehetett kordában tartani
A mérkõzést megelõzõen mindkét menedzser kijelentette, hogy amelyik csapat elveszíti ezt a rangadót, biztosan lemondhat a bajnoki álmokról. A United ennek ellenére nem tudta felvenni a mérkõzés ritmusát, sorra adták el a labdákat. A nem várt kezdésnek meg is lett az eredménye. Szögletbõl egy pontos beadás után Patrick Vieira csúsztatott bele a labdába, ami a hálóban landolt. A hazai elõny után végre felébredt a United. Rooney passzából a walesi varázsló kissé szerencsésen, de egyenlített a 19. percben. Giggs lövése még megpattant egy Arsenal védõn is. Azonban az Ágyúsok csapatának ismét sikerült visszavennie elõnyét. A vendégek védelme kihagyott egy idõre így Bergkamp tisztán vihette rá a baloldalon és lõtte be Caroll lábai között. Ekkor már rendkívül megerõsödött a nagyrészt Arsenal drukkerek hangja. A szurkolók hangját Ronaldo csendesítette el. A második félidõben alig 10 perc játékidõ után egy gyönyörû támadásból talált be az ifjú tini sztár. Talán 3 perc telt el, mikor az Ágyúsok kapusa hibázott. A kapus Almunia túlságosan kimerészkedett a 16-os vonalához így Giggs könnyedén elhúzta mellette és adta be Ronaldonak, aki már érkezett a hosszú sarokra. 2-3! A vezetés tehát már a Manchester kezében volt. Õrizni azonban nem volt könnyû, különösen, hogy a 69. percben Silvestre lefejelte az Ágyúsok egy játékosát ekképpen Graham Poll pirossal jutalmazta a megmozdulást. Ezek után a United teljesen betömörült kapuja elé, Arsenal tehetetlen volt a még emberhátrányban is kitûnõen védekezõ vendégekkel szemben. A mérkõzést O'Shea döntötte el végképp a végére. Az ifjú védõ bámulatosan emelte át a labdát az Ágyúsok kapusa fölött ezzel beállítva 2-4 végeredményt. Ezzel a United gyõzelemmel Ferguson gárdája a táblázaton megelõzte az Arsenal csapatát, akik a vereséggel búcsúztak az 1. helytõl.
Arsenal-Manchester United 2-4 (2-1
Gól: Vieira (8.), Bergkamp (36.), illetve Giggs (18.), Ronaldo (54., 58.), O'Shea (89.)
Fergie büszke a fantasztikus eredményre Amikor a Sky Sports kérdezte Alexet a meccsrõl, nagy örömmel beszélt a fiúk remek teljesítményérõl.
"Az elsõ félidõ után csalódottan mentek be a fiúk az öltözõbe, mikor azonban eszükbe jutattam a mérkõzés fontosságát, újult erõvel küzdöttek, aminek láthatóan meg is lett az eredménye."
Arsenal és bajnoki cím "Gondolkodtam ezen. Bár mindenki biztosra veszi, hogy õk már nem érhetnek oda, én mégis úgy gondolom, hogy a mai nap bebizonyította azt hogy bármi megtörténhet football világában."
Csapatszellem "A bajnokságban mindkétszer úgy álltunk neki ennek a rangadónak, hogy megmutatjuk kik is vagyunk és rákényszerítjük akaratunkat az ellenfélre. Ez ma nehezebb volt mint máskor, de pont ez a nehézség adhat nekünk erõt a további menetelésre. Óriási mentális erõ van a srácokban, amelyet ha jól használnak bármikor képesek fordítani egy vert helyzeten, ahogy láthattuk ezt a mai nap folyamán is."
Utolérni a Chelsea-t "Tudjuk, hogyha be akarjuk fogni õket mostantól az összes mérkõzést meg kell nyernünk. Nem szabad hibáznunk Nem lesz könnyû, csak bízhatunk benne, hogy botlani fognak még, mást nem tehetünk. Mi minden erõnkkel a sikeres meccsekre öszpontosítunk."
Zöld út a stadionbõvítésnek A Manchester United megkapta az engedélyt, hogy az Old Trafford lelátóját több mint 76.000 nézõ befogadására bõvítsék.
A város vezetõsége elfogadta a benyújtott terveket és engedélyezte a stadion északnyugati és északkeleti sarkának átépítését, ami 7.900 új hellyel növeli a stadion befogadóképességét.
A munkálatok várhatóan 45 millió fontba kerülnek, de az új helyek évi öt millió plusz bevételt hoznak a klubnak. A bõvítés a 2006/07-es szezon kezdetére fejezõdik be, ekkora az Álmok Színháza 76.300 nézõt lesz képes befogadni.
A kibõvített Old Traffordnál így csak az újjáépülõ Wembley (90.000) lesz nagyobb stadion egész Nagy-Britanniában.
A cardiffi Millennium Stadium 72.000, míg az Arsenal új stadionja 60.000 nézõ befogadására lesz képes.
Most kezdõdik a meccs
gooooooooooooooooooooooooooooooooooooool keane
milyen szépen helyet csináltak neki nagy védelmi hiba volt
United - Birmingham 2 - 0 Keane és Rooney góljáival nyert a Manchester United a Birmingham City ellen. Keane-nek ez volt az 50. gólja a Vörös Ördögöknél.
A csapatkapitány is betalált a hálóba
Gólok: Roy Keane 55', Wayne Rooney 78' Sárga lap: D. Johnson 45', M. Nafti 65', G. Heinze 86', J. Pennant 90'
Glazer harmadszor is "rárepül" a Manchester Unitedre
Harmadszor is kísérletet tesz az angol Machester United futballklub fölötti ellenõrzés megszerzésére Malcolm Glazer amerikai milliárdos, a Tampa Bay Buccaneers amerikaifutball-csapat tulajdonosa. A nagyvállalkozó részletes javaslattal kereste meg ismét az MU-t mûködtetõ társaság elnökségét, és azt reméli, hogy a szándéka most már nem ütközik majd olyan ellenállásba, mint korábban.
Glazer az utóbbi hónapokban már kétszer akarta felvásárolni a részvények többségét, és a tulajdoni hányadát idõközben 28 százalék fölé tornászta föl. A legutóbbi ajánlatát az MU elnöksége - a csapat szimpatizánsainak heves tiltakozásával párhuzamosan - azért nem fogadta el, mert a pénzember túlságosan sok kölcsönt vett volna igénybe az üzlet lebonyolításában, ami a vezetõség szerint a klub eladósodásának veszélyével fenyegetett.
Érdekes, hogy ezen a héten Glazer egy hivatalos közleményt juttatott el a tõzsdére, amelyben egyhatárolta magát egy esetleges újabb ajánlattól. David Gill, a Manchester United ügyvezetõ elnöke pedig még decemberben nyilatkozta azt, hogy határozott javaslatok hiányában nem folytatja a tárgyalásokat az amerikai mágnással.
Malcolm Glazer nem tágít: kell neki a világ leggazdagabbnak tartott futballklubja Ennek ellenére az MU ma hivatalos kommünikét bocsátott ki, amely így hangzik: "Az elnökség ezennel bejelenti, hogy részletes javaslatokat kapott olyan elõfeltételekrõl, amelyek az alapját képezhetik egy újabb vételi ajánlatnak. A további bejelentéseket a megfelelõ idõben megtesszük."
A BBC internetes oldala szerint az új ajánlat azt követõen születhetett meg, hogy Glazer jelentõsen csökkentette a tranzakcióhoz igénybe venni kívánt kölcsön összegét. Ahhoz, hogy sikerrel járjon, elõször még meg kell szereznie akciójához a jelenlegi fõrészvényesek, John Magnier és Alan McManus hozzájárulását. Kérdés, hogy a lóversenyzésbõl meggazdagodott ír üzletemberek elfogadják-e az amerikai multimilliomos új elképzeléseit, és hajlandóak-e eladni neki a részüket.
A Reuters Glazerhez közeli forrásokra hivatkozva egészen döbbenetes számolt közölt: a hírügynökség szerint az ajánlat értéke eléri a 800 millió fontot (1,5 milliárd dollár).
A Manchester Unitedet támogató szurkolói szervezet (MU Supporters’s Association) elnöke, Jules Spencer ismét felemelte a szavát Glazer közeledése ellen.
"Korábban már egészen világosan kinyilvánítottuk, milyen érzeseink vannak vele (Glazerrel) kapcsolatban. Nem akarjuk, hogy köze legyen ehhez a klubhoz. Nem hisszük, hogy a jelenléte, a befolyása bármilyen formában hasznunkra válhat."
Ferguson C.Ronaldoról A foci világa a lábai elõtt hever, és még csak 20 éves
Alex Ferguson támogatja C.Ronaldo-t, hogy minden idõk legsikeresebb játékosa legyen.
A portugál sztár tegnap ünnepelte 20-dik születésnapját - és a foci világ a lábai elõtt hever a Manchester United edzõje szerint.
"Az õ szerepében pontenciálisan jobb mint bárki Európában." - mondja Fergie.
"Christiano minden elképzelésnél gyorsabb ütemben illeszkedett be és szerepelt a nagyszínpadon."
Nemtudom,hogy tudatlanság miatt vagy más az oka,de szégyen,hogy itt senki(3 napig rossz volt a netem én azért nemtettem)se emlékezett meg a Müncheni tragédiárol!
A Katasztrófa
1958. február 6.
Amikor a gép német földre ért, a feldélzeten levõk nyugodtak voltak. Kártyáztak, megvitatták a legfrissebb híreket, minden fellelhetõ könyvet és újságot kiolvastak, és a lehetõ legjobb módon ütötték el az idõt. Csak a repüléseknél szokásos balsejtelem volt a levegõben, de a kártyaparti és a beszélgetés a repülés minden félelmét elûzte és néhányan még a kimaradt alvást is be tudták pótolni ahelyett, hogy a lent elterülõ hófödte tájat bámulták volna.
Kb. 14 órára a G-ALZU AS 57 újra készenállt a felszállásra, Kenneth Rayment másodtiszt irányításával. A felelõs tiszt, James Thain kapitány repítette a gépet Belgrádból Münchenbe, és most közeli barátja és kollégája készült újra hazavinni a ’Lord Burleigh’-t.
14 óra 31 perckor a repülés-irányító tornyot arról tájékoztatták, hogy a ‘609 Zulu Uniform kigurult’, és késõbb Thain kapitány így írta le a történteket: “Ken nyitotta meg a gázt adó szelepet, ami közöttünk volt és amikor teljesen nyitva volt, megérintettem a kezét és teljesen nyitott állapotban tartottam a szelepeket. Ken megmozdította a kezét és kiadtam a parancsot a ‘teljes sebességre’. Ahogy a gép felgyorsult, a hajtómûvek egyenetlenséget jelzõ hangot adtak és a nyomásmérõ mûszer mutatója ingadozni kezdett. Fájdalmat éreztem a kezemen, ahogy Ken visszahúzta a szelepeket és azt mondta: ‘Felszállás lefújva.’Teljesen elöl tartottam a kontrol oszlopot, míg Ken fékezett. 40 másodperccel az indulás után a gép ismét majdnem megállt.” A probléma oka nyomásingadozás volt – egy rendkívül dús üzemanyag-keverék túlgyorsította a hajtómûveket – amely az Elizabethan gépek gyakori hibája. Amint a két férfi megvitatta a problémát, Rayment kapitány úgy döntött, tesz egy második próbát is a felszállásra, ezúttal fokozatosan kinyitva a szelepeket, mielõtt kiengedné a fékeket, utána teljes gázra kapcsolva. Míg a repülõ üzemanyaggal való feltöltésére vártak, az utasok a váróban kávéztak. 14 óra 34 perckor a forgalomirányítás engedélyt adott a második felszállásra, de a gép másodszor is leállt. A második sikertelen felszállási kísérlet után a társaság újra a váróban volt. Elég erõs hóesés kezdõdött.
A hátvéd Bill Foulkes így emlékezett vissza: “A Belgrádtól Münchenig tartó út nagy részében kártyáztunk, és emlékszem, hogy amikor elhagytuk a gépet, azt gondoltuk, nagyon hideg volt. Megkíséreltük a felszállást, de nem hagytuk el a földet, ezért gondolom a fedélzeten néhányan egy kicsit aggódni kezdtek, és amikor a második kísérlet is meghiúsult, eléggé csendben tértünk vissza a váróba.”
Néhány játékos úgy érezhette, hogy aznap délután már nem tudnak hazarepülni. Duncan Edwards telegram-ot küldött haza Manchesterbe házvezetõnõjének a késedelemrõl: “Minden holnapi járatot töröltek.” A telegram-ot a katasztrófa után, 17 órakor kézbesítették. Bill Foulkes visszaem lékszik, ahogy negyedóra várakozás után újra megkérték az utasokat, hogy fáradjanak a fedélzetre, de újabb öt percig tartott, mire mindenki visszatért a gépre. “Alf Clarke, az Evening Chronicle újságírója hazatelefonált az irodába, és meg kellett várnunk õt. Visszaültünk a helyünkre, de ezúttal nem kártyáztunk… a kabátzsebembe csúsztattam a paklit és hátradõlve vártam a felszállást. A gép közepe felé ültem, a folyosó jobb oldalán, az ablak mellett. A kártya-társaság a jobbomon levõ Ken Morgans volt, szemben velünk pedig David Pegg és Albert Scanlon ült. Matt Busby és Bert Whalley mögöttünk ültek egymás mellett, és emlékszem, hogy Mark Jones, Tommy Taylor, Duncan Edwards és Eddie Colman mind hátul voltak. David Pegg felállt és hátrament. ‘Nem szeretek itt lenni, nem biztonságos,’ mondta és odaült a többi játékoshoz. Láttam a nagy Frank Swift-et is hátul, õ is úgy érezte, hogy a hátulja a legbiztonságosabb hely. A folyosó másik oldalán egy másik kártyaparti zajlott, két széken Ray Wood és Jackie Blanchflower ült, a többin Roger Byrne, Billy Whelan és Dennis Viollet, köztük egy üres hellyel.”
A pilótafülkében Thain kapitány és Rayment kapitány az állomás-mérnökkel, William Black-kel a problémákat vitatta meg, aki azt mondta nekik, hogy az ingadozásuk gyakori jelenség volt a Münchenhez hasonló repülõtereken a magasságuk miatt. 15 óra 3 perckor a 609 Zulu Uniform újra kigurult. A következõ felszállási kísérletet Thain kapitány írta le: “Megmondtam Ken-nek, hogy ha újra feszültségingadozást kapunk, én fogom a szelepeket irányítani. Ken a fékeket behúzva 28 inch-re nyitotta õket. Mindkét hajtómû stabil volt, ezért kiengedte a fékeket és újra elõre lendültünk. Tovább nyitotta a szelepeket, és én újra a balkezemmel követtem, amíg a fogantyú teljesen nyitva nem volt. ‘Teljes gázra’ szólított fel, én ellenõroztem a mutatókat és azt mondtam: ‘Teljes sebesség’.”
Thain kapitány újra nyomásingadozás jeleit észlelte, és a hajtómûvek zaja közepette jelentette Rayment kapitánynak. Az ingadozást megoldották és a szelepet visszanyomták teljesen nyitott állapotba: “A sebességjelzõre pillantottam, amely 105 csomót jelzett és remegett. Amikor 117 csomóra ért, bejelentettem ‘V1’ (Velocity One, a kifutópálya azon pontja, ahonnan már nem biztonságos lefújni a felszállást). Hirtelen a mutató 112 csomó körülire zuhant, aztán 105-re. Ken felkiáltott ‘Istenem, nem tudjuk megcsinálni’, én pedig felnéztem a mûszerekrõl és rengeteg havat, egy házat és egy fát láttam pont a gép útjában...”
1958. február 7.
A szerencsétlenség borzalma napvilágot látott. A repülõgép elõtérben levõ leszakadt farka szinte felismerhetetlen. Az Elizabethan ezen része egy házba csapódott, és kigyulladt. A gép teste középen látható.
Az Elizabethan letért a kifutópályáról, keresztülgázolt a kerítésen és egy úton, mielõtt a szárny beleütközött egy házba. A szárny és a farok egy része leszakadt és a ház kigyulladt. A pilótafülke egy fának ütközött, és a törzs jobb oldala egy fakunyhóba vágódott, amelyben egy benzinnel teli kamion volt. Felrobbant. Bill Foulkes miután becsatolta övét, összehúzta magát székében. Késõbb egy hatalmas csattanásra emlékezett vissza, aztán miután néhány pillanatra elvesztette eszméletét, egy tátongó lyukat látott maga elõtt. “A gép hátulja egyszerûen eltûnt. Amilyen gyorsan csak tudtam, kiszálltam, és csak futottam és futottam. Aztán megfordultam, és rájöttem, hogy a gép nem fog felrobbanni, és visszamentem. Láttam a távolban a repülõ lángokban álló farkát, és ahogy rohantam vissza, testekbe ütköztem. Roger Byrne még mindig a székhez szíjazva, Bobby Charlton mozdulatlanul fekve egy másik székben. Aztán felbukkant Harry Gregg és megpróbáltuk felmérni, mivel tudnánk segíteni.”
A két csapattárs segített a sebesülteken. A súlyosan megsérült Matt Busby-t hordágyon vitték el, Bobby Charlton Gregg-hez és Foulkes-hoz sétált és felsegítették egy mini-buszra, ahol Dennis Viollet-tel az elsõ ülésen foglaltak helyet, amint a többi túlélõt is összeszedték. A müncheni Rechts de Isar kórházba szállították õket.
A repülõgép-szerencsétlenség igazi borzalmát Bill Foulkes és Harry Gregg csak másnap fogta fel: “Bementünk, és láttuk Matt-et egy oxigén-sátorban, és Duncan Edwards-ot, aki nagyon rossz állapotban volt. Bobby Charlton-nak be volt kötve a feje, Jackie Blanchflower szétszabdalt karját ápolta, amelyet még az elõzõ éjszakai hóesésben kötött fel Harry Gregg. Albert Scanlon becsukott szemmel feküdt, betört a feje, és Dennis Viollet-nek fej- és arcsérülései voltak. Ray Wood arca fel volt vágva és agyrázkódást kapott, Ken Morgans és Johnny Berry pedig elég nyugodtan feküdtek ágyukban. Beszéltem egy nõvérrel, aki azt mondta, szerinte Duncan-nek nagyobb esélye van a teljes felépülésre, mint Johnny-nak… Egy másik ágyban Frank Taylor-t találtuk, õ volt az egyetlen újságíró ott, és megkérdezte, hogy megiszunk-e vele egy sört. Ahogy mi sem, õ sem tudta az elõzõ délutánon történtek teljes következményeit. Már indulóban voltunk, amikor megkérdeztem egy nõvért, hogy hol láthatnánk a többi srácot. Zavartnak látszott, ezért újra megkérdeztem: ‘Hol a többi túlélõ?’ ‘Többi? Nincs többi, mind itt vannak.’ Csak ekkor döbbentünk rá München borzalmára. A Busby Bébik nem léteztek többé.” Roger Byrne, Geoff Bent, Mark Jones, David Pegg, Liam Whelan, Eddie Colman és Tommy Taylor azonnal életét vesztette. Az egyesület titkára, Walter Crickmer szintén meghalt, az elsõ csapat pályaedzõjével és edzõjével, Tom Curry-vel és Bert Whalley-val együtt. Duncan Edwards és Johnny Berry kritikus állapotban voltak és az életükért küzdöttek. Matt Busby számos sérülést szenvedett, és a klub képviselõi közül egyedüliként élte túl a katasztrófát. A fedélzeten levõ kilenc sportújságíró közül nyolc elhunyt: Alf Clarke, Don Davies, George Follows, Tom Jackson, Archie Ledbrooke, Henry Rose, Eric Thompson, és az udvarias óriás, Frank Swift. A repülõ személyzetének egyik tagja is meghalt, két másik utassal együtt: a magyar származású utazási ügynök Miklós Béla, aki a járatot intézte, és egy szurkoló, aki a meccsre utazott ki. Kilenc játékos menekült meg, de közülük kettõ, Johnny Berry és Jackie Blanchflower – a Tottenham Hotspur-ban játszó Danny testvére – sosem játszhatott újra.
Frank Taylor-ral együtt két fotós, az utazási ügynök felesége és két jugoszláv utas, egyikük kisbabával, szintén túlélte. A szerencsétlenség délutánján 21 ember vesztette életét, 20 megmenekült, akik közül négyen haldokoltak. Négyük közül, Duncan Edwards, Matt Busby, Johnny Berry és Kenneth Rayment kapitány, kettõ késõbb meghalt. Az ütközés után három héttel, amelyet azóta egyszerûen csak ‘München’-ként ismernek, Duncan Edwards és Kenneth Rayment elvesztette az életéért folytatott küzdelmet.
A következmények
A katasztrófa délutánján Alf Clarke felhívta az Evening Chronicle sportosztályát, és azt mondta, szerinte idõjárási okok miatt elhalasztják a járatot, és intézkedett a másnapi hazaútról. Délután háromra az újság többé-kevésbé már ‘ágyban volt’, és az utolsó anyagok már elhagyták a Withy Grove-on levõ szerkesztõséget. A város másik részein a napilapok személyzete elkezdte szokásos munkáját. A riporterek elindultak jegyzetelõ körútjukra, a szerkesztõk átfutották az ügynökségi híreket, hogy megnézzék, mi fogja a péntek reggeli kiadások gerincét alkotni. A hétvégén a United az éllovas Wolves-t fogadta az Old Traffordon. A hosszú hazaút ellenére a papírforma azt mutatta, hogy a vörösöknek sikerül lecsökkenteni a táblázat elején levõ négy pontos hátrányt, és csak egy gyõzelem fogja elválasztani õket Billy Wright csapatától (még 2 pont járt a gyõzelemért), ami nagyobb erõfeszítésre sarkallhatja õket a sorozatban harmadik bajnoki cím felé. Felülmúlhatja-e a United az Arsenal-t és a Huddersfield Town-t? Ha megtennék, az mindenképpen nagyobb teljesítmény lenne, mint azokban a háború elõtti években. Újra közeledett a szombat. A United a címlapra kerülhetne. Aztán a telenyomatatón hihetetlen üzenet érkezett: ‘A Manchester United gépe felszálláskor lezuhant …sok áldozattól lehet tartani.’ A BBC megszakította délutáni adását, hogy közölje a hírt. A futballvilág hallgatta a szavakat, de értelmüket kevesen fogták fel.
Jimmy Murphy, Matt Busby háborús cimborája és jelenlegi asszisztense volt a wales-i válogatott managere, és egy VB selejtezõ egyidõbe esett a Zvezda elleni meccsel. Murphy azt mondta Matt Busby-nak, hogy inkább Jugoszláviába megy, mint a cardiffi Ninian Park-ba, de a managere megmondta neki, hogy a wales-i válogatott mellett a helye. “Az európai utakon mindig Matt mellett ültem,” emlékezett Murphy “de úgy tettem, ahogy mondta és hagytam, hogy nélkülem repüljön Belgrádba. De õszintén szólva gondolatban inkább a jugoszláviai mérkõzésünkön voltam, mint azon, amit néztem. Amikor hallottam, hogy benn vagyunk az elõdöntõben, nagy kõ esett le a szívemrõl, nem tetszett, hogy nem lehettem ott.”
Akkor ért vissza Wales-bõl az Old Traffordra, amikor a szerencsétlenség híre elérte. Alma George, Matt Busby titkárnõje mondta neki, hogy a charter járatot baleset érte. Murphy nem volt képes reagálni. “Újra elmondta. Még akkor sem fogtam fel, aztán sírni kezdett. Azt mondta sokan meghaltak, nem tudja hányan, de a játékosok igen, néhányan meghaltak. Nem tudtam elhinni. A szavak visszhangoztak a fejemben. Alma magamra hagyott és az irodámba mentem. Össze voltam zavarodva és sírni kezdtem.”
Másnap Jimmy Murphy Münchenbe repült és elképesztette a látvány: “Matt oxigénsátroban volt és azt mondta nekem ‘keep the flag flying’ (lengesd tovább a zászlót). Duncan felismert és beszélt hozzám. Szörnyû, szörnyû volt.” Murphy-re hárult az újjáépítés feladata. A tragédia ellenére az élet megy tovább, és a Manchester United újra játszani fog: “Nem voltak játékosaim, de volt tennivalóm.”
Miután az ügynökségi jelentések elérték a manchesteri esti hírlapokat, különkiadásokat adtak ki. A részleteket elõször a Stop Press-ben nyomtatták. Este 6-ra a Manchester Evening Chronicle különkiadása is kapható volt: ‘Félõ, hogy kb. 28 ember, köztük a Manchester United futball csapat, az edzõi stáb és újságírók haltak meg, amikor egy BEA Elizabethan repülõgép a müncheni repülõtéren röviddel a felszállás után a hóviharban lezuhant. A túlélõk számát 16-ra becslik. Közülük négyen a gép személyzetéhez tartoznak.’
A napilapnak, amely Alf Clarke elõzõ esti mérkõzésrõl szóló beszámolóját és kommentárját közölte le, címlapján a következõ állt:
‘Alf Clarke az Evening Chronicle manchesteri tudósítóival beszélt nemsokkal fél három után, és azt mondta, nem valószínû, hogy a gép ma még fel tud szállni’. Noha mindössze három óra telt el a katasztrófa óta, az újság részletesen tudósított a csapás kimenetelérõl. 24 órával késõbb, amint egész Európa reagált a tragédia hírére, az Evening Chronicle címplapján közölte a 21 áldozat névsorát a következõ fõcím alatt: ‘Matt az életéért küzd: most 50% az esélye’. Egy kép is megjelent, arról, ahogy Harry Gregg és Bill Foulkes Ken Morgans betegágya mellett áll, és részleteket közöltek arról is, hogy a többi sebesült hogyan viseli az ellátást. A zûrzavar fellege felszállt – München 21 életet követelt, 15-en megsebesültek és ezek közül négy játékos és Matt Busby állapota válságos.
A következõ napokban Manchester gyászolt. A híres labdarúgó hõsök testeit hazarepítették és éjszakára a fõ lelátó alatti tornateremben helyezték el, mielõtt átadták volna a rokonoknak a temetéshez. A tornaterem helyén ma a játékosok várója áll, ahol a Bébik utódjai a mérkõzések után összejönnek beszélgetni és egy italra az ellenfél gárdával. Szurkolók ezrei jöttek el, hogy leróják tiszteletüket. Ahol a családok diszkrét temetést kértek, a United szurkolók nem mentek a sírok közelébe, de könnyes néma sorfalat álltak, ahogy a gyászmenet elhaladt.
A mozik híradói beszámoltak Münchenrõl, és maga a játék megemlékezéssel, és néma stadionokkal válaszolt, ahol minden klub szurkolói lehajtott fejjel álltak, amint a játékvezetõk sípszavukkal gyászszünetet jeleztek.
Desmond Hackett megindító sírfeliratot írt Henry Rose-hoz, akinek mind közül a legnagyobb temetése volt. Ezer taxisofõr ajánlott ingyenes fuvarozást bárkinek, aki a temetésre ment és tíz kilóméteres sor állt a manchesteri déli temetõnél.
A gyászmenet megállt egy pillanatra a Great Ancoats utcában a Daily Express irodája elõtt, ahol Hackett Henry stílusában írta le, hogy: ‘Ma még az ég is Henry Rose-t siratja…’.
A rivális egyesületek segítõ kezet nyújtottak a United-nek. A Liverpool és a Nottingham Forest reagált elõször, megkérdezve, hogy segíthetnek-e bármit. A futballt szörnyû csapás érte. Hogy esélyt adjanak a United-nek a túlélésre, az FA feladta a ’kupa-kötött’ játékosok szabályát, ha már bármelyik idényben szerepeltek FA Cup fordulóban. A szabály megakadályozza, hogy ugyanabban a kiírásban másik együttesben is játszhasson valaki, vagyis ha átigazol, akkor a következõ idényig kellene az oldalvonal mellett várnia. A United-nek elkeseredetten szüksége volt játékosokra, és a szabálymódosítás lehetõvé tette Jimmy Murphy-nek, hogy Ernie Taylor Blackpool-tól való leigazolásával elkezdje az újjáépítést.
Visszatér a futball az Old Traffordra
A Manchester United nagy levegõt vett. A futball visszatérne az Old Traffordra. Tizenhárom nappal azután, hogy München híre elérte Jimmy Murphy-t, a megpróbáltatások napjai véget értek, amikor a United újra pályára lépett. A Sheffield Wednesday elleni elhalasztott FA Cup mérkõzés hatvanezres közönséget vonzott az óriási érzelmek egy hideg februári estéjén. A nézõk nyíltan zokogtak, sokan feketével bevont piros-fehér sálat viseltek – a piros, fehér és fekete innentõl lett végül a United hivatalos színe – és a mérkõzés programfüzete egy végsõ megrendítõ lökést adott a tragikus történethez.
A Manchester United felirat alatt üres volt az összeállítás. A szurkolóknak kellett beírniuk a neveket. Kevesen tették meg, egyszerûen csak csendben hallgattak, ahogy a hangosbemondó felolvasta a United összeállítását. Harry Gregg a kapuban és Bill Foulkes jobbhátvédben München traumája után tért vissza, a többi név viszont nem volt olyan ismerõs. Ian Greaves volt a balhátvéd, aki a United ifjúsági csapatában rúgta a labdát és egyszer csak Roger Byrne helyén találta magát: “Emlékszem, milyen csendes volt az öltözõ. Nem tudtam kiverni Roger-t a fejembõl, ott öltöztem, ahol Õ ült volna. Az Õ mezét viseltem…”
A jobboldali középpályás Freddie Goodwin volt, aki miután 20 éves korában csatlakozott a United-hez, a tartalékcsapatból jött fel. Az 1954/55-ös idényben játszotta elsõ bajnoki találkozóit. Egy másik tartalék játékos, Ronnie Cope volt a középhátvéd, aki 1951-ben érkezett és szintén az ifibõl lépett fel. Balközépben Stan Crowther lépett pályára, akinek United-hez igazolása említésre méltó volt. Az Aston Villa-ban játszott, és nem szívesen hagyta el a gárdát. Jimmy Murphy feleleveníti: “Akkoriban Eric Houghton volt a Villa managere, és közölte Stan-nel, hogy érdeklõdünk iránta.
Õ nem akarta elhagyni a Villa-t, de Eric rávette, hogy eljöjjön az Old Traffordra megnézni a Sheffield Wednesday mérkõzést. Az úton azt mondta neki, szerinte ki kellene segítenie minket, de Stan azt válaszolta, hogy nem hozott magával semmilyen szerelést. ‘Ne aggódj, itt van a csukád a táskámban,’ mondta Eric. Fél hat körül találkoztunk és a kezdés elõtt egy órával aláírt.”
Colin Webster, a jobbszélsõ, 1952-ben jött a United-hez, és az 1953/54-es szezonban mutatkozott be a bajnokságban. 1956-ban 15 szerepléssel bajnoki aranyérmet nyert, de azóta Johnny Berry kiszorította a csapatból. A jobbösszekötõ Ernie Taylor volt, a középcsatár pedig Alex Dawson, az izmos skót, aki 1957 áprilisában, 16 évesen a Burnley ellen góllal debütált a ligában. A balösszekötõ Mark Pearson a ‘Pancho’ becenevet kapta, mert a pajesza olyan mexikói megjelenést köcsönzött neki. Az õt megelõzõ Pearson-hoz, Stan-hez, és az õt majdnem két évtized múlva követõ Stuart-hoz hasonlóan Mark is erõteljes futballista volt, és az alacsonyabb együttesekben rendszeres gólszerzõ volt. Azon az estén tette meg felnõtt pályafutása elsõ lépését. A United új balszélsõje, Shay Brennan, a tartalékcsapat hátvédje lett. A United olyan helyzetben volt, hogy a 20 éves fiú nem jobbhátvédként, hanem balszélsõként kezdte bajnoki karrierjét.
A Sheffield Wednesday-nek esélye sem volt. A Muprhy féle Manchester United a barátaik emlékéért játszott, akik kevesebb, mint két héttel azelõtt hunytak el. A közönség szenvedélye hajtotta õket. Nem volna tisztességes azt állítani, hogy néhányuk képességeitõl elmaradva játszott, de mivel valószínûleg a Wednesday-re nagyobb hatással volt az alkalom, mint az új fiatal labdarúgókra, a végeredmény United 3 – 0 Wednesday lett.
A Sheffield együttesében szerepelt az az Albert Quixall, aki késõbb rekordösszegért csatlakozott a United-hez, és így emlékezett vissza: “Nem hiszam, hogy bárki, aki játszott azon a meccsen, vagy látta azt, valaha is el fogja felejteni azt az estét. A United kifutotta a lelkét, és bármilyen jól is játszottunk volna, akkor is megvertek volna minket. Lelkes férfiakként küzdöttek. Nem csupán 11 játékos ellen játszottunk, hanem egyben 60,000 nézõ ellen is.”
A United 27 perc elteltével szerezte meg a vezetést, miután Brian Ryalls kétszer is hibázott a Wednesday kapujában. Bill Foulkes végzett el egy szabadrúgást jócskán messze a tizenhatos vonalától, lövése a kapu mellé szállt volna, amikor Ryan szögletre tenyerelte azt. Látszólag a lövés nem jelentett veszélyt, de Brennan szöglete elsõ gólját jelentette a felnõtt csapatban. Ryalls megpróbálta lehúzni a beadást a léc alól, de csak saját kapujába segítette a labdát. Késõbb Brennan megszerezte második gólját is, amikor Mark Pearson lövése pont az írhez pattant ki a kapusról. Õ nem hibázott és a United 2 – 0-ra vezetett. A felejthetetlen este vége elõtt öt perccel Alex Dawson belõtte a harmadikat is. A United bejutott az FA Cup negyeddöntõjébe. A közönség hazaindult, gondolataik annak a jelentõségteljes mérkõzésnek emlékeivel teli, szívük pedig szomorúsággal teli, mivel ráébredtek München teljes valóságára. Az új csapat ott folytatta, ahol a Bébik abbahagyták… de hõseiket már sosem fogják viszontlátni. A kupameccs után két nappal Duncan Edwards elvesztette a túlélésért folytatott harcot, és München szomorúsága újból lángra lobbant.
The Flowers of Manchester One cold and bitter Thursday in Munich, Germany, Eight great football stalwarts conceded victory, Eight men will never play again who met destruction there, The Flowers of English football, the Flowers of Manchester.
Matt Busby's boys were flying home, returning from Belgrade, This great United family, all masters of their trade, The pilot of the aircraft, the skipper Captain Thain, Three times they tried to take off and twice turned back again.
The third time down the runway disaster followed close, There was slush upon that runway and the aircraft never rose, It ploughed into the marshy ground, it broke, it overturned, And eight of the team were killed as the blazing wreckage burned.
Roger Byrne and Tommy Taylor who were capped for England's side, And Ireland's Billy Whelan and England's Geoff Bent died, Mark Jones and Eddie Colman, and David Pegg also, They all lost their lives as it ploughed on through the snow.
Big Duncan he went too, with an injury to his frame, And Ireland's brave Jack Blanchflower will never play again, The great Matt Busby lay there, the father of his team, Three long months were to pass by before he saw his team again.
The trainer, coach and secretary, and a member of the crew, And eight sporting journalists who with United flew, And one of them was Big Swifty, who we shall ne'er forget, The finest English goalkeeper that ever graced the net.
Oh, England's finest football team its record truly great, Its proud successes mocked by a cruel turn of fate, Eight men will never play again, who met destruction there, The Flowers of English football, the Flowers of Manchester.
hu bazze es most ez baj?:)
Bajnak nem baj,ha nem vgy Manchester United szurkoló! Ha az vagy akkor se baj,mert akkor szégyen!
Minek írjak ide? Csak ne azért,hogy abbol is veszekedés legyen(mint az elsõ itteni beírásomnál)? Nem tartom magam nagyobb Manchester United szurkolónak senkinél(soha nem is tartottam!),de a szurkolásom nagyságát ne egy pangó topic jellemezze már ahova nemsok értelme van beírni! Mivel máshonnan szeded a cikk-eket így tudhatnád,hogy az Index-en és az Origon(mindkét helyen ugyanezen a néven)igen aktív vagyok,mert oda van értelme beírni! Mellesleg ne itélj,mert nem áll rendelkezésedre elég információ és így max azt jelentheted ki,hogy jobb FM-es vagy nálam!
Beharangozó: Man City v Man Utd City of Manchester Stadium Február 13., vasárnap Kezdés: 14 óra (Sport2 élõ) Játékvezetõ: S Bennett Steve McManaman kezdhet a Citynél az eltiltott Paul Bosvelt helyén.
Keagan másik lehetõsége, hogy Antonie Sibierski játszik Joey Bartonnal és Jon Macken szerepel csatárként.
A Unitednél Cristiano Ronaldo játéka nagy kérdés, a válogatottban az írek ellen Duff belépõje után sérült meg.
Mikael Silvestre eltiltott, de Rio Ferdinand és Ryan Giggs bevethetõ.
A két csapat kerete: Man City: James, Weaver, Mills, Onouha, Dunne, Distin, Sommeil, Thatcher, Jordan, S Wright-Phillips, Flood, Barton, McManaman, Sibierski, Musampa, Fowler, Macken, B Wright-Phillips.
Man United: Carroll, Howard, G Neville, P Neville, Ferdinand, Brown, O'Shea, Heinze, Fortune, Ronaldo, Scholes, Keane, Giggs, Rooney, Saha, Bellion, Fletcher.
A MANCHESTER CITY vasárnap fogadja a 132. bajnoki derbyn, és most sorozatban harmadik hazai gyõzelmére készül riválisa ellen, amire ötven éve nem volt példa. Ezzel ünnepelhetne Kevin Keegan, aki a mérkõzés napján lesz 54 éves.
A City a középmezõnyben tanyázik, az elõzõ két mérkõzésén döntetlenre végzett. Egy héttel ezelõtt a Stamford Bridgen játszott gólnélküli mérkõzést és ezzel a szezon során négy pontot csentek el a Chelsea-tõl, többet mint bármelyik másik klub.
A City a tavalyi 4-1-es sikerrel 23 év után elõször nyert egymás után két hazai bajnokit a United ellen. Az elsõ félidõben a United dominált, mégis Robbie Fowler és Jon Macken góljaival 2-1-re a Ciry vezetett. A második félidõben Trevor Sinclair és Shaun Wright-Phillips biztosította be a három pontot.
A MANCHESTER UNITED a mérkõzés elõtt kilenc pontra van az éllovas Chelsea mögött, és két pontra az Arsenal elõtt. Ha a bajnokságot nem is nyerik meg, a jelenlegi második helyezésük automatikus BL-indulást jelent. A Unitednek a hátralévõ 12 meccsét meg kell nyernie, ha bajnok akar lenni és bíznia abban, hogy a Chelsea legalább 10 pontot hullajt még.
A Vörös Ördögök sorozatban ötödik gyõztes bajnoki mérkõzésükre készülnek január 15. óta és zsinórban ötödikre idegenben. A csapat 15 meccse veretlen és a lehetséges 45-bõl 39 pontot begyûjtött, mióta október 30-án a Portsmouth 2-0-ra legyõzte õket.
Alan Smith-t két perccel a vége elõtt kiállították a két csapat elõzõ mérkõzésén, novemberben. A Vörös Ördögök kikaptak a Main Roadon és a City of Manchester stadionban az elmúlt két szezonban, habár legutóbbi húsz bajnoki összecsapásukból csak ezen a két mérkõzésen veszítettek.
LEHETSÉGES MÉRFÖLDKÖVEK
MANCHESTER CITY
Robbie FOWLER egy gólra van 150. Premiership találatától.
Ben THATCHER 300. alkalommal szerepelhet klubszínekben.
MANCHESTER UNITED
Ryan GIGGS 400. alkalommal játszhat a Premier League-ben. A walesi a második legtapasztaltabb játékos a Premiershipben, 41 mérkõzéssel elõzi meg õt Gary Speed.
Rio Ferdinand 250. alkalommal szerepelhet az élvonalban.
John O’SHEA 100. bajnoki mérkõzésén játszhat.
Liam MILLER 24. születésnapján léphet pályára.
TAVALYI MÉRKÕZÉS Manchester City 4-1 Manchester United 2004. márc. 14. – Játékvezetõ: S Bennett G: Fowler 3, Macken 32, Sinclair 73, Wright-Phillips 90, ill. Scholes 35
IDEI MÉRKÕZÉS Manchester United 0-0 Manchester City 2004. nov. 7. – Játékvezetõ: G Poll Kiállítva: Smith 88
EGYMÁS ELLEN ÖSSZESEN Bajnoki: 32 Man City gyõzelem, 50 Man Utd gyõzelem, 47 döntetlen PL: 2 Man City gyõzelem, 9 Man Utd gyõzelem, 4 döntetlen
EGYMÁS ELLEN A CITY OTTHONÁBAN Bajnoki: 20 Man City gyõzelem, 22 Man Utd gyõzelem, 23 döntetlen PL: 2 Man City gyõzelem, 4 Man Utd gyõzelem, 1 döntetlen