Jó kérdés, én azt hallottam, hogy leszállás után volt. Nem én voltam bent hanem egy másik mûszak, én csak hallottam az infókat a kollégáktól akik fékagyat és kereket cseréltek a bal futószáron.
Ez nem épp fel akart szállni? Én azt hallottam, hogy indulásnál történt. Meg ez is logikusnak tûnne, mert a képen látszik, hogy most gurulna rá a 13L-re a bravo 5-rõl.
Azért azt tegyük hozzá, hogy nem volt elõteres aki vezesse, nem nagyon ismerte a repteret a személyzet és azért ez egy baxott nagy gép amin baxott magasan ül a kapitány, simán le lehet jönni a középvonalról ha egy kicsit elbambulsz vagy elvonják a figyelmedet, pl rádiózás.
Õk állítólag rossz helyen jöttek le, nem ott ahol a torony utasította õket.
A gurulóút középvonala helyett a bal oldalán lévõ záróvonalat akarta középre venni ezért lement a bal fõfutó a pálya azon szakaszáról ami teherviselõ. Látszik is a képen, hogy nem valami vastag az aszfalt azon a részen ahol összetört.
Úgy mondjátok mintha én találtam volna ki. Ne az én fejemet oltsátok én csak megkérdeztem a véleményeteket...
Ugyanazok a kérdések még mindig, az a repülõgép vmilyen légtérben repül, ahol iránytják, ráadásul a konteósok szerint "fura" pályákat repülnek, amit az iránytó is lát, adott rá engedélyt? Vagy addig kikapcsolják a transzpondert? Annak is fel kell tûnnie, mert eltûnik egy gép. Vagy akkor már az iránytók is benne vannak...
Csak titkos reptereken száll le? Ha nem, akkor ott is beavatottak a kiszolgálók? Minden mûszak? Vagy ennyire nagyszabasú a dolog, hogy már a mûszakok beosztásába is beleszólnak?... Na, gondolom érzed, hogy ez a dolog igen gyenge lábakon áll.
És a sokezer levegõben lévõ gép személyzete, utasai, a rengeteg spotter és eget kémlelõ embernek (mûholdakra vadászók, amatõr csillagászok, stb.), illetve a légkörkutatóknak (akik légkörkutató ballonokkal és levegõminõség ellenõrzõ állomásokkal figyelik folyamatosan a levegõt) ez nem tûnik fel?
Jogos, de nem azt írják, hogy minden gép, hanem van ami direkt így száll fel, gondolom annak saját karbantartó személyzete lehet, vagy valami ilyesmi elvbõl indultak ki.
Kérdéssel válaszolnék. Naponta több 10 vagy 100ezren dolgoznak a világon repülõgépekkel(pilóta,karbantartó,légiiránytó,stb), ha másnak nem, nekik azonnal fel kellene, hogy tûnjenek az ilyen gyanús gépek, miért csak az unatkozó otthonülõ konteósoknak tûnnek fel ezek?
Mondjuk félig viccesen azt írtam erre egyszer, hogy ha egy repülõgép leengedi az üzemanyagot a levegõben (hogy a leszállási tömegét a biztonságos szintre lecsökkentse), az is tekinthetõ chemtrailnak. :)
Hallottam, olvastam a chemtrail konspirációról. Szerintetek baromság?
Régen voltak Q400-as képek :)
Ezen a képen látszik ahogyan a fém borítás (Leading Edge Guard) meg van sérülve sajnos az ilyen sérülés javíthatatlan, ezért még aznap este ki is kellett cserélni az egész lapátot.
Egyik esti érkezõ gép ilyen rádióantennával jött haza. Személyzet persze nem vette észre, még jó, hogy most kicsit jobban figyeltem a körbejárásnál :)
Az orrfutó behúzó munkahengerének cseréje után futópróba volt. Érdekes módon a gyárban összerakott munkahenger egyik fittingje nem volt meghúzva rendesen ezért ahányszor ki-be húztuk a futót mindig dõlt belõle ott a hidraulika.
Szerintem is ezt kellett volna tennie a pilótának, ám valamiért nem így döntött. Sajnos nem találok arról infot, hogy mi lett a vizsgálat vége. Egyébként balesetben egy ember meghalt, 12-en túlélték azt.
És ha ott maradtak volna a vizen, leállítja a helit? Ott volt a háttérben egy hajó, pár motorcsónakkal percek alatt kimentek volna és akár a helit is bevontatják a hajóhoz vagy valami. Nem tûnt olyan viharosan hullámzónak a tenger.
Ez nem Mi-8, hanem Mi-14, a Mi-8 bázisán kialakított tengerészeti kutató/mentõ ill. tengeralattjáró-elhárító helikopter. A törzs kialakítása olyan, hogy le- és felszállhat a vízre (úszó-heli :D). Ez 2006 Május 12.-én történt, a helikopter fel akart szállni a vízrõl, de az egyik hajtómû meghibásodott, ekkor visszazuhant a vízre. A pilóta ekkor megpróbálta egy hajtómûvel kiemelni a gépet úgy, hogy elõredöntötte a rotort, vagyis "nekifutni" akart, mint valami vizirepülõgép, hogy így szerezzen elegendõ felhajtóerõt. A manõver kudarcott valott két okból, az egyik az, hogy láthatóan kinyíltak a futómûvek, feltehetõen a vízbe való csapódáskor, de errõl a pilóta nem tudott, a másik pedig az, hogy a víz eléggé hullámzott, így a helikopter rotorja az elõre döntésnél könnyebben belecsaphatott.
Ezen a képen látható a törzs két oldalán lévõ felfújható úszógumi :D
Nem, ezt csak az F/A-18E/F tovább fejlesztéséhez használja a Boeing. Ugyebár nekik nincs 5. generációs export gépük, ezért azzal próbálkoznak, hogy a meglévõ két típusukat (F-15 és F/A-18E/F) igyekeznek olyan kiegészítõkkel ellátni, amitõl "lopakodóbbak" lesznek valamivel. Ilyen az F-15SE Silent Eagle belsõ fegyvertérrel, és ilyesmi akar lenni ez a törzs alá függeszthetõ, 4 AMRAAM rakétát befogadó pod is.
F-15SE és az illeszkedõ póttartályban kialakított belsõ fegyvertér
Igazából nincs. A Boeing azért csinálja az F-15 / F/A-18 csomagokat (F/A-18-hoz is készül egy olyan, hogy törzs alatti póttartály alapján akarnak egy "külsõ fegyvertérbe" rakni AMRAAM-okat), mert nincs pénze 5. generációs fejlesztésre. A konkurensek (Saab -> Gripen NG, MiG -> MiG-35, Szuhoj -> Szu-35BM, stb.) inkább a képességek fejlesztését, igyekszik összehozni. Belsõ fegyverteret nem nagyon tudnának hova tenni, mivel nincs az F-15-öshöz hasonló jó helyre pakolt integrált póttartályuk.
Vannak még repülõgépgyártók, akik ahogy a Boeing tette (az F-15E-bõl F-15SE-t), egy 4. gen. repülõgépbõl csinált egy majdnem 5. gen.-t? Csökkentett észlelhetõség, belsõ fegyvertér.
A gázturbina igazából majdnem egy sugárhajtómû. Odáig ugyanaz, hogy az átáramló forró gáz forgat egy tengelyt, azaz van egy kompresszor, egy égéstér meg egy turbina. A különbség annyi, hogy a végén hogyan áramlik ki a levegõ, vagyis arra van-e optimalizálva, hogy a kiáramló levegõ hajtsa a szerkezetet, vagy a megforgatott tengely nyomatéka hajtsa a rotort. Pl. a turboprop repülõk gázturbinája nagyon hasonló a helikopterekéhez, ott is a gázturbina tengelye hajtja egy áttételen keresztül a propellert.
Érdekelne engem a helikoptereken használt sugárhajtómûvek felépítése, leírása, és annak a leírása, hogy hogyan is hajtja meg a rotor lapátokat. Ha valaki tudna nekem linket vagy esetleg dokumentumot küldeni, errõl azt nagyon meg tudnám köszönni!
Üdv: Jenc
Ez nem szupercella hanem egy idegen ûrhajó a Függetlenség Napjából :P
Minden repülés után 3 óra szerintem nincs is. Pl. egy Firenze - Róma járat az kb. 35 perc repülés. Ezek után minek 3 óra vagy 6 pihenés?
A rövid járatokon üzemelõ pilóták már a '70-es években is úgy repültek, mint az általad emlegetett BKV buszsofõrõk. Ilyen járatokat üzemeltet - vagy most is, ha még létezik - pl. az Aloha Airlines. A Hawaii-szigetek között 15-20 perces utakat nyomtak le. Leszálltak, utascsere és már mentek is. Erõsen kétlem, hogy ezek utáni pihenõrõl lenne szó. Mondjuk olyasmit képzelek el, hogy 4-6 vagy 6-8 óra után képzelnek el ennyit.
A baj az, hogy a hír nem volt elég részletes, de gondolom, hogy nem viccbõl tiltakoznak.
Most még szebb mert 2 gép között rádióproblémák miatt felcseréltünk 2 orrpanelt, az LQD-n a sok szürke között van 2 kék, az LQB-n meg a sok kék között szürke :D
Tegnap valami olyasmit hallottam fél füllel a hírekben, hogy a MALÉV pilótákat 3 órás minimum pihenõidõre kényszerítenék 6 helyett. Az köv. kérdéseim lennének:
1. A MALÉV hogyan hozhat egyáltalán ilyen elborult döntést ami a legalapvetõbb józan észnek és a repbiztonságnak is ellentmond? Mi ez az állatság?
2. Amennyiben ez jogilag lehetséges, akkor ismét csak az jön képbe, hogy melyik barom az, aki jogszabályokat alkotott, hogy ezt a döntést egy (magán)cég kezébe adja?
Kamionsofõrök pihenõje is sokkal durább követelményeknek kell, hogy megfeleljen, pedig azok nem embereket szállítanak...
Mert az Fenrir kedvenc gépe, lehet pont azért, mert más, mint a többi. De van kék kutyunózijú Dash 8-as is. :D
Mondjuk amikor olyan a meló, hogy nagy megbontással jár mint pl a zajcsökkentõ rendszer actuatorait cserélni az oldalfalak és mennyezet mögött az már a "nemszeretem" kategória mert szét kell barmolni hozzá az utasteret.
Ez a hang 10 másodperc után a Rolly Royce hajtómû jellegzetes zúgása, messzirõl is meg lehet már ismerni. Teljesen normális dolog, minden RR-nek ilyen a hangja.
Ez egy normál felszállás. Furcsa zaj mondjuk az, amikor egy madarat beszippant a hajtómû, no akkor tényleg adhat ki furcsa hangokat, rosszabb esetben a hajtómûvet le is kell állítani utána...
Sajnos a balesetek egy része a karbantartók miatt is bekövetkezhetnek, hanyag munka, nem elõírt mûveletek, stb. Szerencsére mivel a Malév kicsi, viszont egy eléggé tapasztalt karbantartói állománya van ezért nincsenek is hatalmas hibák.
Köszi!
Ha nem titkos az információ, akkor elárulod, hogy honnét van ekkor rálátásod erre a területre? Légiközlekedéshez kapcsolódik a munkád, vagy csak autodidakta módon képezted ki magad, mert érdekelt?
Altalanossagban elmondhato, hogy a bekovetkezett legikozlekedesi balesetek, esemenyek, vagy rendellenessegek okai kozott eleg nagy szamban kb. 80%-ban talalunk emberi hibat. Helytelen helyzetfelismeres, terbeli dezorientacio, nem megfelelo vezetoi kepesseg (itt tobbpilotas szemelyzetnel a parancsnok hianyossagaira kell erteni), a feladatok es felelossegek atruhazasanak problemai, a helytelen fontossagi sorrend, nem megfelelo vagy elegtelen monitorozasa a muszereknek ill. a kulso jeleknek, a rendelkezesre allo adatok felhasznalasanak a hianya, a celok/tervek kozlesenek hianya mind-mind potencialis baleseti forras.
Iranyito szemelyzetnel pedig a kis forgalmu idoszakban keletkezik a legtobb hiba, a hibak 70-75%-a. A hibak 45%-a keletkezik a beulestol szamitott negyed oran belul, es 65% pedig a 6 evnel kevesebb gyakorlattal rendelkezo iranyitokkal fordul elo.
Köszi neked is a részletes választ.
Az érdekelne még, hogy - ha valakinek ez megvan - a légi balesetek okai között milyen gyakorisággal szerepel emberi hiba és pl. mûszaki probléma?
Informatika és tudomány
