"A repülõgépek korábbi magassági rekordját Joe Walker tartotta, aki 1963-ban egy X-15-össel 107,2 kilométeres magasságig jutott." 1963!!?
ha megnézed a top mittoménhanyas listán amin gates feje is virít hanyadik helyen és mennyi pénzzel ál, akkor azért rájössz, hogy neki se heti zsebpénz volt
az ürrepülõnél alkalmazott gyorsítórakéta se jobb - az elsõ méterek a legnehezebbek, szóval ha olcsóér' fel lehet vinni 10 kmre, és felgyorsítani többszáz km/órára, akkor mért ne?
engem kicsit zavar az a hordozórepülõgép. Ez így valahogy nem az igazi.
Szép teljesítmény! Bemutatták, hogy nem csak állami keretekben lehet ûrhajót gyártani.
"Nagy pillanat volt a mai Paul Allennek, aki több mint 20 millió dollárt pumpált a projektbe," - nem kellett mélyen a zsebébe nyúlnia, M$ alapító tag...
Az igaz, de baromságokat tudnak mondani!!!
Hírmûsorok adták hírül: ”Elsõ ûrrepülõ ami ezzel a módszerrel repült ki az ûrbe” „hangsebességnél is gyorsabban emelkedett.....” „3X szakadt el a földi gravitációtól” IGEN mindezt a szökési sebesség nélkül. Plusz, ha elszakad, akkor nem pottyan vissza. Stb.
Tisztelendõ hogy kirakod a nevedet, vagy legalább is valamilyen nevet.
Csak annyit, hogy én az utóbbi 30 évre gondoltam és arra, hogy az atom esetében a kormányok vállalatokat segítettek életre akik aztán az atom bizniszbõl meg tudnak élni.
Ez a lépcsõfok a zûr esetében kimaradt, sajnos. A több mint 30 évvel ezelötti lépések elött: Lajka, Gagarin, meg a Hold projektek továbbra is le a kalappal.
Tényleg szép teljesítmény, de én a magyaruknak drugoltam :)
ha valaki tud róluk valamit az írjon ide plz (mármint arról a csapatról akik a 0 ponti energiával probálták mindezt megoldani.)
Elöre is köszi
a pontosítás ponosításának ponosításának a pontosítása:
öö..ööö... semmi :D
A pontosítás pontosításának pontosítása: A 2. szökési sebesség a 16,78 km/s, az elsõ a 7,9 km/s.:) A Holdhoz viszont elég az elsõ kozmikus sebesség is. Jó hosszú elliptikus pályát kell választani, a többit elvégzi a Hold gravitációja.
Csak pontosítás kedvéért: kozmikus sebesség: a Földre vonatkoztatott elsõ kozmikus sebesség 7,9 kilométer másodpercenként, az evvel repülõ ûreszköz nem esik vissza a Földre, tehát mesterséges holdként kering a Föld körül. A második kozmikus sebesség 11,2 kilométer másodpercenként, az ilyen sebességgel repülõ eszközök a Földrõl eljutnak a bolygókhoz, azaz a Naprendszerben keringenek, tehát ûrszondák leszek. A 16,78 kilométer másodpercenkénti harmadik kozmikus sebességgel induló szondák már a csillagok világába jutnak. Ilyen ûrszondák a Pioneer 10, -11 és a Voyager 1, -2.
Az SSO-t emberes szuborbitális repülésre készítették, mûholdak pályára állítására nem alkalmas, mivel csak egy ballisztikus ugrást hajt végre a légkör pereméig, és a pálya csúcsán a sebessége elkopik. Márpedig ahoz, hogy valami pályára álljon, el kell érnie az elsõ szökési sebességet (~7km/s), szóval hiába megy az SSO 100km fölé, a mûholdat akkor még valahogy fel kéne gyorsítani erre a sebességre.
A mûholdak tömege széles skálán mozog, a legáltalánosabb mûholdak néhányszáz kilogrammtól néhány tonnáig terjed, de vannak több, mint 10 tonnás és alig pár kg-os mûholdak is.
Egy indítórakéta költségei a 15 millió $-tól (Pegasus rendszer, max. 375kg @ 200km LEO) a csillagos égig terjednek (~170 millió $, Atlas 5 HLV, max. 20.050kg @ 185km LEO).
Hasznos teher szállítást gondolom nem lehet vele végrehajtani. Milyen nehéz 1 mûhold pl ? És mennyibe kerül egy felszállás, mert ha olcsóbb akkor kiszoríthatná a rakétás pályáraállítások 1 részét.
királyság :) gratula!!!
NEXUS6: "Szomorú látni, hogy a II. VH két "gyermeke" az atom energia és a rakéta technológián alapuló ûrrepülés közül az államok csak az elõbbit segítették ahhoz, hogy önállóan is megálljon a lábán, és enyhén szólva szartak az ûrbizniszre. Ami pedig legalább annyi törõdést és támogatást igényelt volna mint az atom ipar." Az ûrkutatásba is iszonyatos pénzeket öltek (pl. az ûrsikló egyetlen útja kb. egy milliárd dollárba kerül), csak épp rosz helyre. A nagy rakétákat fejlesztették, mert azokkal gyorsan látványos sikert lehetett elérni, és az ûrversenyben ez számított. És az óriási költségek miatt nem jutott pénz pl. az X-15 és társai számára (az oroszoknak is volt hasonló projektjük), amelyek csak hosszabb távon hoztak volna eredményt, viszont nagyságrendekkel olcsóbbak és biztonságosabbak lettek volna.
Friss hír hogy a Virgin birodalom most írt velük alá egy szerény 100 millás szerzõdést hogy építsenek még 3 SSO-t és azzal szállítsanak túristákat a Virginnek. Úgy látszik a 'hogyan tovább' elég gyorsan megoldódott. Virgin Group Sign Deal with Paul G. Allen’s Mojave Aerospace
Gabest! A többi X-prize versenyzõ sem állt le a fejlesztéssel. És mindegyiknek az a cél lebeg a szeme elõtt, hogy beszáljanak z ûrturizmus iparba, Szóval nem ûr-MS a Scaled Composits, éppen "csak" az elsõk. :) Sõt, a versenyzõknél (a komolyaknál) mind az igazi orbiotális ûrutazás a távolabbi cél, gondolom a SC esetében is. Lesz ebbõl még privát Hold utazás. Persze legelõször az 50 milliós Amreica's prize-t kell megnyerni valamelyiknek az elsõ privát orbitális ûrúttal.
Most jöhet az újabb, 50 millás kihívás. Ilyeneknek valahogy sokkal jobb drukkolni, mint a focistáknak
Ha lesz pénzem, lehet, hogy én is csinálok ilyen versenyt :) Pl. ki találja meg hamarabb a földönkívüli életet
Vagy kicsit reálisabb: aki a leghamarabb küld embert a marsra, az kap 200 millát.
Vagy: aki leghamarabb megvalósít egy olyan szállodát a Mars-on, ahova lehet embereket vinni kirándulni, az kap tõlem 500 millát, stb.
Én is, én is gratulálok!
Azért nekem nagyon úgy tûnik, hogy ezzel egyelõre csak a saját útjukat kövezték ki. Lehet hogy megvan az ûrturizmus MS-ja? Persze valahol megértem, pénzt csak még több pénzért ölnek bele ilyesmibe.
A díj kitüzése nem önmagáért történt, hanem az utat kivánták kikövezni az ûrturizmus elõtt. Jelenleg az ürállomásra 20 millió dollárért lehet felmenni egy hétre, de ahogy olvastam, egy ilyen "ûrugrás" 4 millió forint körül lesz, azaz egy jobban eleresztett külföldi átlagember is megtapasztalhatná milyen a VALÓDI sulytalanság, milyen a Föld a világürbõl, amikor nem kék ég van feletted, hanem a nagy feketeség.
Nem csak velük, hanem a többi pályázóval is mi lesz? Pályát módosítanak, mennek kapálni? Nem kellett volna ilyen könnyen adni azt a díjat! :P
Elõször is Gratula nekik:) A következõ kérdés az h hogyan továb...??? Most mit fognak kezdeni magukkal? Van még így is jópár kérdésem, de majd utánanézek ha lesz idõm:P
Na az ilyen dolgoknak tudok örülni!!!
Mongyuk aze' meg van mit dolgozni a projekten, Mer ez csak 1 ur"rocketjump", nem valodi urutazas. Majd ha a Holdra is lehet vele menni... (na es persze vissza)
Ez a magáncég és különösen Rutan többet tett azért a valamiér, amit úgy lehetne nevezni, hogy ûripar, mint a legtöbb kormány az utóbbi 30 évben.
Ha elhisszük a nagy úttörõ Ciolkovszkíj mondását arról, hogy a Föld csupán az emberiség bölcsõje akkor, még sok ilyen bátor tettre van szükségünk, ahhoz, hogy valóban felnõtté válljunk.
Szomorú látni, hogy a II. VH két "gyermeke" az atom energia és a rakéta technológián alapuló ûrrepülés közül az államok csak az elõbbit segítették ahhoz, hogy önállóan is megálljon a lábán, és enyhén szólva szartak az ûrbizniszre. Ami pedig legalább annyi törõdést és támogatást igényelt volna mint az atom ipar.
Még egyszer, gratula!!!!
Gratulálok nekik. Egy 40 éve megoldott feladatot teljesítettek - igaz magánerõböl. Ennek ellenére elismerésre méltó a tett.
Szép teljesítmény de egyáltalán nem meglepõ hogy õk nyertek.A következõ díj már talán izgalmasabb lessz.