Tévedés. Általánosan elfogadott definició nincs. Mindig az adott ország nemzeti tudományos tanácsa (itthon: MTA) dönti el, hogy mi a hivatalos álláspont. Magyarországon egyenlõre úgy döntöttek, hogy nem bolygatják a bolygókat, marad az általánosan ismert 9 bolygó. De ha gondolod, írj egy levelet nekik, hogy õk csak ne döntsenek el semmit, mert nem tudják, hogy mi bolygó, és mi nem, veled szemben...
Az nem ugyanaz. A Föld a Nap rendszerében kering, a Hold pedig a Föld rendszerében. A Föld bolygó, a Hold meg hold. Neptunusz, Plútó bolygók, a Nap körül keringenek, de hiába kerül a Pútó idõrõl idõre a Neptunusz pályáján belülre, nem metszi azt, ebbõl kifolyólag nem lehetett a holdja a múltban és nem lesz a jövõben sem. Nem találkoznak a Plútó szerencséjére. A Triton az valószínûleg Neptunusz által befogott égitest. Mert a Neptunuszhoz közeledõ pályán kering körülötte és ez valószínûleg a befogott égitestek sajátossága. A bolygóval egyidõben, vagy a bolygóból kialakult holdak távolodnak a bolygójuktól. Lásd pl. Hold.
Na ez az. Nincs hivatalos definíciója, de azért el óhajtják dönteni, hogy mi bolygó és mi nem olyanok, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy mi az, hogy bolygó.
Én nem ismerek más definíciót, mint amit leírtam. Rosszabbat sem. Pályastabilitás: A "hagyományos" 9 bolgyó közül 8-é teljesen stabil. A Plútóé is stabil lesz az elkövetkezendõ 850 millió évben, ha jól emlékszem. Akkor megváltozik a pályája Neptunusz hatására, de kering tovább szépen gond nélkül. Ettõl még bolygó. Ceres, Varuna Quauar, Sedna pályájáról fogalmam sincs mennyire stabilak. Sedna annyira messze kering, hogy ha nincs arrafelé még felfedezetlen nagyobb méretû bolgyó, akkor nincs ami megzavarhatná a pályáját.
Egyébként a Cerest csak azért nem számolták a bolygók közé annak idején, mert vele egy idõben több más kisbolygót is felfedeztek a Mars és a Jupiter pályája között. Ha a Cerest is úgy fedezték volna fel, mint a Plútót, vagyis csak azt és utána sokáig semmit, akkor most a Ceres is bolygólenne "hagyományosan".
Tudomásom szerint nincs hivatalos definíciója a "bolygó" kifejezésnek. Eddig nem volt gond, mert az üstökösök és aszteroidák, valamint a hagyományos 9 bolygó mérettartománya egyértelmûen elkülönült. Most meg kiderült, hogy folyonos átmenet van a kettõ közt. Egyébként a te definíciódhoz még hozzá kéne venni, hogy a pálya legyen stabil.
Nem feltétel a bolygósághoz a pályahasonlóság egy másik bolygóéhoz. A te pályád is lehet jelentõsen eltérhet az enyémtõl, mégis mindketten emberek vagyunk.
Addig feleslegesen vutatkoznak, amíg azt sem akarják tudni, mi az a bolygó. Egyetlen meghatározást tudok, ami korrektnek tûnik. Bolygó olyan égitest, amelyik egy csillag körül kering ÉS gömb alakú. A gömb alak 700 km-es átmérõ felett alakul ki. Annak a feltételnek, hogy a Nap körül kering ÉS nagyobb 700 km-nél jelenleg 13 égitest felel meg, így jelenleg 13 bolygóról tudunk a Naprendszerben. Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó, Varuna, Quauar, Szedna.
A Plútó nem lehetett a Neptunusz holdja, mert más síkban kering, így sohasem kerülnek egymás közelébe, annak ellenére, hogy a Plútó pályája egy részén közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz.
Nyilván igazad van abban amit írsz. Én csak azért vetettem ezt fel, mert így tudományos szempontból következetesebb volna talán addig is a bolygók számáról (vagyis gyakorlatilag arról a kérdésrõl, hogy mit is tekinthetünk bolygónak) kialakult kép, amíg a Kuiper-övvel kapcsolatos kiterjedtebb és pontosabb megfigyelések már lehetõvé teszik egy "véglegesnek" tekinthetõ álláspont kialakítását.
Azt persze valószínûleg jól gondolod, hogy a témához semmit sem konyító emberkék számára éppen emiatt tûnnének a csillagászok következetlennek :)
És ha felfedeznek újabb égitesteket a nap körül, akkor 11-12-13, stb. bolygóról? Egyenlõre a csillagászok és általában a nemzetközi csillagászati szervezetek a Dzsini által felvázolt álláspontot képviselek, több okból is. Egyfelõl jelenleg még túl keveset tudunk a Kuiper-övrõl, és még évtizedek kellenek, hogy e téren tisztábban lássunk, másfelõl tekintettel kell lenni a közhangulatra is. Ha a csillagászok évenként változtatják a hivatalos álláspontot, hogy hány bolygójai is van a napnak, azzal csak a hitelüket vesztenék el az emberek szemében (most hiába érted meg te vagy én, hogy ez pontosan miért is van, az emberek elsöprõ többsége nem fogja érteni, és csak azt fogják kérdezgetni, hogy lehet, hogy eddig 9 volt, most meg 8 (vagy 10) van? Ha ennyi pénzt áldoztak erre, meg akkora koponyák, akkor most mit kavarnak itt össze-vissza? Én azon csodálkozom, hogy eddig ide nem érkezett valami ilyen hozzászólás...). Egyenlõre nem bolygatják túlzottan a dolgot, egészen addig, amíg nem tudnak eleget ahhoz, hogy komolyabban megreformálják az általánosan elfogadott naprendszer képét...
No igen, a Szedna felfedezése óta helyesebb lenne talán 10, vagy épp 8 bolygóról beszélni, de semmiképp se 9-rõl.
jelenleg az az ötlet, hogy az a 9 amirõl régóta tudunk azok a bolygók, mostantól a többi meg akármi - és akkor nem sérül a régi elv, és lehet vidáman adogatni a neveket bárminek. a Plútó - ha ma fedeznék fel - bõven nem illene bolygónak, mert a pályája is lényegesen eltér a többi 8tól. de anno kikiáltották annak, és kész.
Hmm ez érdekes,mert már régebben bejelentették,hírekben mindenben volt róla szó hogy megtalálták a 10. bolygót most akkor mégse olyan biztos..?A Sumér ábrázolásokon jelölték már,jó sok idõ kell mire újra megtanuljuk amit akkor már tudtak...
Most elgondolgoztam azon, hogy mi mindent fogunk még megérni :)
Ezeket használják a hícsi tápanyaggyárak.
A plútó állítólag a neptunusz 1ik holdja volt... csak leszakadt a pályájáról... valószínüleg azért vitatkonak ezen... de mivel már most a nap korül kerint... inkább lehet bolygónak nevezni ... bár tény ... elég kicsi
hát igen... de azért emléxem hogy nagyon keresték már akkor is a 10.ket... és még ki tudja hány van ami nem láccik a "Kuiper-övön" túl...
Jelenleg a csillagászok is vitatkoznak, mit is tekintsenek pontosan még bolygónak, és mit "csak" KBO-nak, vannak nézetek, mely szerint a Plutó sem több, "csak" KBO.