Valami hasonló a gondolatmenet "létezõ" dolgokra is. Persze tisztában vagyok vele, hogy a "létezõ", és az "igaz" nem szinonimák, mégis vonható párhuzam az alábbi idézet, és a létezés, mint olyan közt.
szerintem meg lehetnek olyan dolgok amiket nem lehet az emberi logikával megmagyarázni..
Túlságosan komplex a világunk ahhoz hogy akár egy molekula is elõbb létezzen mint hogy létrejött volna. Ez a tiszta káosz elmélet. Amit élsz ezen a világon az a határoazatlanságokállandója. Az idõutazás pedig nem illeneegy ilyen a káoszra alapuló világba. Akinek valaha lesz esze a földön ahhoz hogy idõgépet alkosson akkor elég bölcs lesz ahhoz is hogy még használat elõtt szétcsessze a gépet. Különben nem lenne alkalmas arra hogy megcsinálja. A világunk (az én laikus véleményem szerint) a káoszra épül. (Ami szoros kapcsolatban van a jelenidejû téridõvel.) És ha ezt egy nagyon alap kis összetevõnél megváltozatjuk akkor az EGÉSZ RADIKÁLISAN VÁLTOZIK MEG. (lsd.: fraktálgeometria). Egy molekula ami rosz helyen van rossz idõben vagy csak máshol ahol kéne abban a pillanatban egy olyan alternatív jövõ kezd kialakulni amelynek semmi köze nem lesz ahhoz világhoz ahová küldték (elõre vagy hátra) ERGO Megszünik az a világ is ahol keletkezett és innen jönnek a paradoxonok. szerintem...
értem én amit monc, de lehet, hogy pont ez és pont 10.000-100.000 évenként pusztít el hiperfejlett társadalmakat egészen a kihalásig vagy a barbarizációig. Idõvel meg ugye a Föld is elpusztul aztán akkor nincs játék tovább. Szóval sztem lehetnek korlátozó tényezõk, amik megoldhatóak lennének, csak vérnehezen és túl nagy áldozatokkal, amikre nem képes az ember természeténél vagy másmilyen korlátainál fogva. Meg az is kérdés, hogy ha idõben mondjuk tudsz utazni majd a Proxima Centauri rendszerben pár mrd év múlva, akkor még mindig lehet, hogy a térbeli gyors utazásnak lesznek korlátai, vagy az idõutazás is csak rövid idõkre :) lesz lehetséges...
szerintem
a nagyon hosszú idõben egyszer ingyen, és gyermekjáték lesz az idõutazás, ha valaha föltalálják. ha pedig államtitok, akkor valamikor az idõben kitudódik. Az idõ múlása bármelyik ilyen ellenérvet föloldja.
sz4bolcs Talán tele is vagyunk. De gondolom elcsépelt, hogy a homo supersapiens egy az egyben úgy néz ki, mint az vízfejû UFO-k. :) De jól látod, ha van idõutazás akkor ma is van és itt is van. Tele azért nem lennénk, mert biztos nem olcsó... :) Vagy ha olcsó akkor meg államtitok a technológia... :)
Mert pl. ha látsz egy csillagot az égen akkor az valójában nem biztos hogy létezik, lehet hogy már felrobbant, de a fénye még nem ért el a földig
Milyen eszköz lenne képes 1 ilyen cucc végrehajtásához?Milyen képleteket kell megalkotni,szerkezeteket megépíteni,milyen elven mûködik,és ha vissza is mennénk 1x, csak mi mennénk vissza és semmi háború nem lenne mittomén a középkorban mert azok az emberek akik ott harcoltak,azok nem mehentek vissza mer má mehóttak meg...........Van bõven még.
Szerintem testünkkel képesek vagyunk gyorsitani, vagy lassitani az idõt, de az idõutazást sem tartom lehetetlennek. Viszont nem is az utazás a lényeg, hanem a jövöt alakitó helyes multbeli döntés!
A szembõl jövõ világ képét láthatja, az hathat a fotonra..
Oldal az határ eset. A világ számára oldalról nézve a zéró vastagságtól a látható hatásokig.. Hiszen ha a fotont oldalra hagyná el a fény akkor nincs semmi ok, hogy ezt megcáfoljuk.. és a kintrõl jövõ fénnyel éppen ott találkoznak még éppen láthatná a foton... hátúlról már nem érheti utol a fényt a fény sem.. A foton számára elõrõl mindent "lát",egészen 180 fokban, hátulról pedig semmit...
Az hogy a foton számára nincs idõ, nem azt jelenti, hogy számunkra sincs...
Mondtam már, a múltba max 1 fotonelnyelõdésnyire lehet visszahatni, az pedig a Földön kb 42000/300000 másodperc alatt mindenképp végbemegy. Ráadásul nem is tud körbe-körbe menni a fény a Föld felületén.
Ujra fáj a fogam és ujra müködik a presszó, de van e összefüggés a két dolog között?!
Nem járok a presszóba, de a zene szól a presszóban és talán a multbeli idõszálakat is megrezgeti, igy a fogam a zezgésektöl a jelenben fájhat.
Talán azt lehetne mondani, a fotonnak nincs sebessége az idõben, a többinek van. De ehhez kell még egy koordináta a 3tér és egy idõkoordinátához...
Magyarul a fotonnak számunkra van sebessége és idõkoordinátája, de önmaga számára nincs sebessége se idõkoordinátája. Az elsõ még érthetõ is, hiszen önmagához képest semmi nem mozog. A második érdekes ...
A másik topikban már írtam, hogy a Lorentz transzformáció a térkoordinátákból idõkoordinátákat csinál és fordítva. Igy lehet a fotonnak idõkoordinátája a mi inerciarendszerünkben.
Nem baromság, csak nem veszed figyelembe, hogy minden mozgó rendszernek sajátideje van. A foton saját rendszerében nem telik az ideje. De a mozgásirányban a foton számára a világnak nincs is kiterjedése...
huhh kezd elmenni a totyik a témától.
laikus kérdésem: Ha azt vesszük,hogy fénysebességnél nem telik az idõ,akkor egyáltalán miért beszélünk fénysebességrõl?A sebesség a fizikában az idõhöz is kötve van ugye (m/s,km/h,stb)Hiszen az adott dolog ami fénysegességgel utazik azonnal bárhol ott van lévén nem telik számára az idõ,vagy az idõt mint olyan külsõ szemlélõként,vonatkoztatási pontból értelmezzük?
Biztos baromságot kérdeztem,mondom laikus vagyok...
A megoldás egyszerû, egy detektort használj, és mozgasd. Úgy biztos nem lesz áthallás. Meg akkora árnyékolást raksz köré amekkorát akarsz. /birsz/ Minden deteknálásnál fel kell írni a detektor pozicióját, majd a végén fel lehet rajzolni az eredményt.
Már keverem.. Több fórumon beszélgetek szimultán.. És egy másik helyen a Faraday effektusról volt szó, és megfeledkeztem, hogy itt egy felsorolásban említettem Faraday nevét...
Pontosítsunk: bizonyítottan egyfoton interferenciát még senki sem csinált..
Sõt! Még az egy elektronos is erõsen vitatott! Bár éppen nemrég (néhány hónapja) publikáltak ilyen kisérletekrõl készült filmfelvételt. Mit is mondhatnék.. Nem igazán meggyõzõek a képek..
Egy foton interferenciát rengeteget csináltak. Hogy jött most ide a polarizáció?
Jaa és akkor is csupán ezredére csökkenne a szomszédra ható foton hatása.. Megemlítem, hogy nincs is szükség ilyen szigetelésre, mert a gamma fotonoknál, a valóban egy foton- egyszerre feltétel miatt nem jön létre interferencia a kétréses kamrában..
Ne keverjük! A polarizáció egy dolog, az interferencia egy másik.. Egymástól független jelenségek.. Egy-egy detektor átmérõje kb 4 cm.Érdekes lenne egymástól 30-40 cm-re vagyis 8-10 detektornyi távolságra elhelyezett detektorokkal kisérletezni...
Nos te gamma fotonokról beszélsz, azokhoz meg köze nincs Faradaynek. Már egy kb 2 cm vastag ólomlemezben a gamma sugárzás intenzitása a felére csökken. Nincs ólomlemezed? Na az lehet. Nem fér be két detektor közé? Dehogynem.
Minden árnyékolás arról szól, hogy az adott hatást, minél jobb hatásfokkal szigeteljük el..
No de hogyan?? Pl. úgy hogy a hatással ellentétes hatást generáltatunk. Szerencsére Faraday, Lenz és a többiek ehhez nagyon sok segítséget nyújtanak.. Olyan kutatókról nem is szólva mint Yagi, akit annak ellenére, hogy majdnem mindenki használja a szabadalmát, még a nevét se nagyon ismerik..
Én arról beszélek ha sok fotondetektort egymásmellé raksz. De a kedvedért rakjunk közéjük árnyékolást. Akkor szerinted hogy terjed át a te hullámod az egyik detektorrol a másikra?
Co-60 gamma forrásból származó fotonokat vizsgáltam.. A kétréses kisérlet nem okozott interferenciát a detektorokon.. hiába ismételgettem a kísérleteket. Ennek az lehet az oka, hogy ott valóban 1 foton érkezett 1-3 másodpercenként. Viszont minden olyan esetben, amikor nem garantálható az egy idejûleg egy foton kibocsátása, létrejön az interferencia kép.. Nem érdekes ez? Amikor garantáltan egy foton van akkor nincs interferencia, de amikor csak feltételezhetõ, hogy egy elektron van akkor megjelenik!!!???
Én ebbõl arra következtetek, hogy a kétréses kísérletekben mégsem egyfotonos az amit annak feltételezünk...
Sajnos nagyon félreérted Te is... Hova is érkezik az a szegény foton?? Nem valami anyag féle ernyõre?? Érdekes.. Ennek az ernyõnek nem lennének milliárdnyi elektronjai... Megnyugtatlak, vannak, sõt! Sokkal több is! Ezek közül elegendõ egyetlen egyre hatni, és ez az energia amíg nem oszlik el egyenletesen a teljes testben addig össze-vissza sugározgatja az energiát az a sok-sok elektron. Így nagyon távoli detektorokra is eljutnak a fotonjaik.. És mi több! Minden generált sugárzás fázisa szoros összefüggésben áll a bejövõ fotonéval!
Teljesen mindegy hogy kavarod meg, a kétréses kisérlet és a foton az általunk ismert hullámfogalommal nem értelmezhetõ. Vannak akik azt mondták, hogy az egyenként érkezõ fotonok hullámzást indítanak az ernyõn, és emiatt van interferencia. Egy probléma van ezzel, hogy különálló fotondetektorokkal is el lehet végezni a kisérletet. Ott pedig nem keletkezhet a térben szeparált detektorok közt semmilyen hullám. Azt is mondhatod, hogy mialatt egy foton van a berendezésben valójában több részecskére bomlik, de ha elkapunk egyet a többi akkor is el kell hogy tünjön.
Nemtod mi :DDD
és mi történik a kétlyukú kisérletnél ha csak egy foton van a berendezésben?
Nagyjából azt írja le, hogy ha mozog egy részecske akkor mozgó em. hullámteret létesít. Az ezzel a dinamikus térrel együtt mozgó más (kisebb) részecskék befogják és szinték kisugározzák az energiát az szerint, hogy a saját energiaállapotuk (frekvenciájuk, hullámhosszuk) hogyan viszonyul a stabil rezonancia állapotokhoz.. Így minimális energia vesztéssel 10^9 évnél hosszabb ideig is stabil maradhat egy-egy részecske ( proton ill. elektron, stb..) Az energia vesztést a környezet mezõként "érzékeli". Így töltést, a gyenge és erõs valamint a gravitációs kölcsönhatásokat.
Nem azt kérdeztem mirõl nem beszéltél. Az amúgy messze több mint amirõl beszélsz, mert az csak egy. :DDD
Nem a QED -rõl beszéltem.. Az SR idõ fogalma lehet, hogy nehezebben érthetõ, de ha nem akarjuk másnak látni mint ami akkor világosan kövthetõ.. szerintem.
Természetesen rengeteg elmélet van, de gyorsan lehet szelektálni közöttük, ha valaki ismeri a kisérletek eredményeit. Pl az idõdilatációt ezerféleképpen kimutatták már. Az étert sehogy. Namost Einstein relativitása és Lorentz elmélete ekvivalens, de Einstené egyszerûbb pusztán az idõ hagyományos értelmezését kell elvetni. Sok embernek ez nem tetszik, mert nem ismerik azt a téridõt leíró geometriát, ami bõven kárpótol az elveszett idõfogalmunk miatt.
Te most a kvantummechaniáról beszélsz? Mert ott nincs hullámszerû pálya, csak egyszerûen egy hullámfüggvény, amivel annak a valószínûségét tudjuk meghatározni, hogy hol fogjuk megtalálni a részecskét.
"A "nagyobbak" hullámain "úsznak" a kicsik" ezt totál nem értem, bõvebben? Milyen elmélet ez?
A vikipédia linket csak azért adtam hogy tájékozódj a dologról.
Érdekes, hogy a "Fizika" nagy "F"-el wikipédia szinten ismert számodra. Igen, a hetvenes évek elején a hullámdinamikai részecske modellek voltak a "fizika" - és a "kémia" számára a leg elfogadhatóbbak.. Az más kérdés, hogy ki és mennyire ismeri a létezõ elméleteket.. Bevallom nem kerestem a neten ilyen publikációkat, így fogalmam sincs, hogy hol találhatók. Az einsteini statisztikai szemléletbõl Schrödinger és Heidelberg alapjain továbbhaladva az elektronszkópos ill. az ionoszkópos vizsgálatokat felhasználva született az elmélet. (Nem elektron mikroszkóp!) A szükített lényege az elméletnek, hogy minden részecske csak hullámszerû pályán halad. A "nagyobbak" hullámain "úsznak" a kicsik.. Alap a mindenkori rezonancia, ami a szinte folyamatosan fellépõ fáziseltérések miatt interferenciákat és ezzel energia transzportokat okoznak..
A "fizika tudja" kifejezéssel kapcsolatban megjegyezném, hogy vannak favorizált és nem favorizált tudósok és elméletek. Egyikük sem maga "a fizika" vagy "a kémia".. Így ilyen módon hivatkozni a "fizikára" nem helyes..
Nem értem, hogy mibõl gondolod, hogy az "anti" részecskék ideje fordítva múlik? Az antiproton, a pozitron, pontosan olyan részecske mint a proton és az elektron, csupán rezonáns tulajdonságaik "ellentétesek"..De ettõl még az idejük ugyanabba az irányba "folyik" mint normál társaiké.. Az, hogy a mi környezetünkben kicsi az elõfordulási valószínûsége az antirészecskéknek, az abból adódik, hogy ha létrejönnek akkor gyakorlatilag azonnal reagálnak a környezetükkel.. Elvben lehet olyan galaxis ahol pont fordítva van az arányuk...
Magával az idõvel nem tudsz szembe haladni. Ha antiatomokból állnál, azt érezhetnéd, hogy minden visszafele halad az idõbe.
Egyes elméletek szerint az õsrobbanás szingularitás mozgással járt. Az entropia "iránya, elõjele" a szingularitás egymással szemben lévõ frontjain ellentétes irányú. Így õsrobbanásonként elõjelet vált az entrópia is...
De ugyanakkor ha pl. áthaladunk egy feketelyuk szingularitásán akkor a mi "idõnk" is az ellenkezõ irányba fog haladni mindaddig amíg el nem éri a rendszerünk (pl. az ûrhajónk) határát (falát). Mert ekkor a részecskéink szembekerülnek a környezet "fordított idejû" részecskéivel...És akkor annyi...
De lehet hogy elég egy memóriát csinálni belõle...
Ha antianyagból sikerülne összerakni egy embert, az mesélni tudna nekünk a jövõrõ...
hmmm.. érdekes
A jövõ folyamatosan befolyásolja a multat, igy lehetséges az, hogy a jövöbõl önmagunkat materializáljuk a multban, vagyis a mult olyan lassu és hosszú, hogy vissza lehet kanyarodni egy gyorsabb eseménylánccal bele.
Bõvebben ??
Hogy lehetne rávenni egy egész tárgyat arra, hogy leadja így az energiáját?
Galaktikus röppállyamodósitás?
hmmm pozitronnal lehet a múltba üzenni... no akkor gondolkozzunk... Nem csodálnám ha megint hírtelen eltünnének a beírásaim...:DDDD
A fénysebességre nem gyorsítható az elektron, de meg lehet fordítani haladását az idõben, eccerûen adunk neki egy 2me*c2 energiát. Igy a múlt fele fog haladni. Az idõutázas eddig is ismert volt, és nem más, mint a eletron és a pozitron szétsugárzása fotonná. Csak senki nem gondolt rá. A foton pedig a jelenbõl hiányzó elektron 'árnyéka' a világunkban.
Ez nem úgy megy, hogy hipp-hopp fénysebességgel megyek, jajjdejó. Csak a fénysebességre való felgyorsítás is több évtizedig tartana.
Hát ez az... de jelenben a tudat sem mozog, nem figyelhet meg, nem hasonlíthat össze, mert azt csak akkor teheti meg ha mozgás van, össze tud hasonlítan. Tehát a jelenben egyáltalán nincs semmiféle mozgás.