Ez az idõutazás téma rendkívül agyzsibbasztó hatású :DD Ráadásul több mint valószínû, hogy lehetetlen, hiszen rengeteg paradox helyzetet produkálna.
Ha pedig úgy gondolok az univerzumra, mint részecskék összességére, amikkel folyamatosan történik valami, akkor az idõ mint olyan csak az emberi elme számára szükséges, máskülönben nem tudunk mihez viszonyítani. Ha idõt utaznék, akkor ugye az adott idõbõl eltûnne egy halom részecske és energia, ami feltûnne valahol jóval korábban, és kialakulna egy végtelen folyamat, mi miatt a múlt abban a pillanatában szép lassan végtelen mennyiségû anyag halmozódna fel :D
Jóvan, hülyevagyok, még egyetemre se jártam soha :c
a tér ami több teret egyesit önmagába tehát végtelen de mégse mert bele lehet lépni és ki a az univerzum végtelen mert nincs ami ösze tartcsa a galaxisnak igen tömeg tér van tehát határos
idö nincs csak változó esemény tömegváltózás galaxis tágul de a körülvevö tér nem, Ha a tér megváltózik tórzulás keletkezik ami a belsö tömegre hatást gyakórol, Váltózást eredményez adig amedig kinem egyelitödik tehát a keletkezés óta változot tömeg hulámót gerjeszt ami álandoan vátózik az esemény ha együt pulzár legnagyob tér változás jön létre ami a jelen eltünését hóza létre és uj esemény tömeget hóz létre
úú az nekem is sokkoló volt.. de ugye vele indult a történet, hogy meghalt a faterja stb-stb. hülye dokumentumfilmes fogások...
amikor az a néger csákó bemutatotta azt a szerkezetét, ami 4 merõleges lézernyalábból állt és azt mondta hogy a fény "körbe-körbe megy" (lol?), és azt, hogy a végleges változat olyan vékony lesz mint a hajszál és 10000 nyalábból fog állni... hát az no comment
sztem ez egy nagy hülyeség,én azt vettem észre a mûsorban hogy ez az egész idõutazás dolog egy nagy humbuk,semmi bizonyíték nincs arra hogy ha ilyen hurokat megkerülsz akkor hamarabb vissza érsz még mielõtt elindulnál...bár ez csak az én személyes véleményem.
hogyhogy papírlapként?
térnek és idõnek csak együtt, egy rendszerben (téridõ) van értelme. a relativitáselmélet is errõl szól
Mindennapi tudomány VI.: Idõutazás NATIONAL GEOGRAPHIC: január 11. Vasárnap, 23:00 január 16. Péntek, 21:00 január 16. Péntek, 0:00 január 16. Péntek, 3:00 január 17. Szombat, 12:00
Elvileg akkor sikerülne, ha anélkül lépnénk át a fénysebességet, hogy akár csak egy pillanatig is ugyan, de pont annyival mennénk..
az iker-paradoxon meg nem számít idõutazásnak::D:D
Az idõutazás akkor hülyeség.... ÁÁÁÁ hogy lehetne idõt utazni??? Ekkora baromságot is régen hallottamXDDD
Nekem ez az egész elmélet kínai, viszont az állat lenne ha egyszer sikerülne az idõutazás megvalósítása még az én életemben. Bár erre kevés az esély de azér van...
oké most már végigolvastam és értem, amit irtál, amugy n3whous3-nak szántam a térmegnyulásos részt, az ö hozzászolásához is inkább passzol, csak véletlen rányomtam az utolso nem olvasott üzenetre az pedig Te voltál. Bocsi^^ de nyulik-rövidül, gömbtöl eltérö alakot vesz fel, nem gondolkodom rajta, milyet mert nem akarok hülyeséget mondani, mert pontosan nem tudom, de lényeg a lényeg, az alaktani változás ugyanaz, az ut irányába keskenyebb lesz...
Ha gorsabban haladsz a térbeli dolgok rövidebbnek látszanak..
Szóval nem a tér, hanem azok amik benne vannak.. Tudod, mint a tó, ha jetsky-vel hasítasz rajta az elütött úszók sokkal sûrûbbnek látszanak, mint akkor ha te is köztük pl. mellúszásban úszól..
Nos, nem nyúlik, hanem rövidül. Einstein szerint. Amivel sokan egyetértünk.
Ha az elõbbi válaszomat végig olvastad volna, akkor tudnád, hogy a nagyobb sebességgel a nagyobb tehetetlen tömeg jár együtt, viszont a mozgató elektromágneses mezõ ereje közel változatlan marad. Így a nagyobb "tömeg" lassabban reagál ugyanarra az erõre:
F=m*a a=F/m azaz nagyobb m érték kisebb gyorsulás.. remélem érted.
A nagy sebességhez tartozo idöváltozás azért van, mert korábban megállapitották, hogy minden anyag (tehát az atomok) a mozgásuk irányába megnyulnak. Ebböl lett az a téves eszme hogy a tér nyulik meg, pedig az anyag nyulik meg a térben a haladás irányába.
Ezt késöbb továbbvitték, hogy nagy sebességnél,(szerintem) ha megnyulik az anyag hosszabb ut kell (pl.) az elektronoknak, igy "lassabban" telik az idö a sebességben lévö testnek. Az tény, hogy lassabban telik az idö nagy sebességü testnél, csak pontosan nem tudom miért.
Kisérleteztek is ezzel, hogy egy ürhajora atomórát raktak (nagyon de nagyon pontosan mérö "idömérö" eszköz), azt atalmas sebességre gyorsitották Föld körüli pályán, és mikor visszatért, az atomorán pár millisecundumos eltérést találtak a Földi környezethez képest.
Jó, nem úgy értettem. Egy tér van. Csak más kiterjedésben létezel benne, ha más a sebességed (nem?) Mindegy.
A térrõl, az idõrõl gezoo.fw.hu oldalon nagyon korrekt megfogalmazásokat olvashatsz. Példáúl, valahogy így: "a tér az események, az anyag helye." vagy valami ilyesmi..
Érdemes lenne elolvasnod, ha nem akarsz olyan hibákat elkövetni mint a: "Azért, mert más "térben" vagy akkor. Meghajlik/nyúlik/... "
Ha bele gondoltok, az idõ a térnek inkább része, mint kiegészítõje.
Ugyanis azon kívül, hogy mi valamiképp a saját módunkon mérjük, attól azt még lehet máshogy is "nézni". Sõt, az idõt mi is a mozgással írjuk le. A Föld forgása saját tengelye körül, a Nap körüli keringés és a relativitás elmélet szerint a fénysebességhez közeli sebességgel utazva máshogy telik az idõ. Azért, mert más "térben" vagy akkor. Meghajlik/nyúlik/... a tér a nagy sebesség miatt, ezért máshogy méred az idõt. Mármint az órád, ami a kezeden van. És persze te is hajolsz a térrel, ezért rád is hat az idõzavar.
Szerintem ez egy elég jó alap lenne az idõ megközelítéséhez, ha valaki többet tud, akkor írja, mert én nem tudom máshogy elképzelni.
Nos, mi is az idõ?
Egy kérdés az Index - tudomány- “Cáfoljuk a relativitás elméletét” topicból, Ivivan nick tulajdonosától:
a 34554. hozzászólásból: Tisztáztuk, hogy az atomi részecskék, így az idõ múlásáért kiemelten felelõs elektronok is, a távolodási sebességük növekedésének függvényében szerzett egyre nagyobb tehetetlenségükkel egyre lassabban mozgathatók a sebességnövekedéstõl függetlenül állandó elektromos potenciál hatására.. Ezért a lelassult elektronjaink miatt lelassulnak óráink, fizikai, kémiai és biológiai folyamataink."
Ezt olvastam Gezoo oldalán... Azért ez ütött :-) Hogy lehet valami felelõs az idõ múlásáért? (emléxem gyerekkoromban azt hittem, hogy a fák fújják a szelet és nem fordítva :-) )
Válasz:
Az idõ múlása... Mibõl is áll az idõ múlása? Egymást követõ változások sora. Milyen gyorsan követik ezek a változások egymást? A saját ütemükben. Akkor hogyan mérjük az idõ múlását, sebességét? Kiválasztunk egy szerintünk megfelelõ, általánosan használható etalon változást és hozzámérjük. Milyen etalonok vannak? Szívdobbanás, napszakok, évszakok, hold fázisok, óra kattogása, másodperc, perc, óra, nap, hét év, stb., cézium meghatározott rezgésszáma. Mindenféle, a szerint, hogy mikor mekkora pontosságra van szükségünk. Nos, oké, de mi határozza meg az etalonjaink sebességét? A bennük végbemenõ folyamatok. Minden órában a mozgások, változások elektronok mozgásával, áramlásával, energia szint váltásával zajlanak le. Mi mozgatja az elektronokat? Minden esetben elektromos potenciálkülönbség.
Mi határozza meg az elektronok reagálási sebességét? Minden esetben az elektromos potenciál gyorsító erejének és az elektron tehetetlenségének aránya.
Változik az elektromos potenciál vagy a tehetetlenség a sebesség függvényében? Az elektromos potenciál közvetlenül nem változik. Az elektronok tehetetlensége pedig a sebességük függvénye, gyorsabban mozgó elektronnak nagyobb a tehetetlensége. A fénygömb középpontjától v=c- In sebességgel távolodó elektroné a legnagyobb és a fénygömb középpontjában álló elektroné a legkisebb. Így a v=c- In sebességû elektron rendszere a leglassabb órájú, a fénygömb középpontjában állóhoz képest. Az összes fizikai, kémiai és biológiai folyamatunk elektronok közvetítésével zajlik. Így ha óráink elektronjai lelassulnak, akkor velük együtt az összes folyamatunk elektronjai is. Vagyis az "idõnk" lassul le a többi, nálunk a fénygömb középpontjához mérten lassabb mozgású rendszerekhez képest.
Természetesen, a teljességhez hozzá tartozik, hogy minden részecske folyamatra a vázolt kettõsség vonatkozik. Vagyis a tehetetlenség növekedésének és a sebességgel közvetlenül nem növekvõ elektromos potenciál arányának hatására pl. a nukleáris folyamatok is lelassulnak.
A további meddõ vita helyett javaslom, hogy mindenki olvassa el a gezoo.fw.hu idõrõl szóló részét. Nagyon tanulságos érthetõ és közben nyúlfarknyi csupán..
Az idõ is dimenzió ami hat mindenre,az hogy telik az idõ azt ugy is felfoghatjuk,hogy haladunk benne egy irányba ami nem térbeli irány hanem idõirány.
"Miért, te meg tudod nekem mutatni hogy merre van az idõdimenzió?"
Nem feltétlenül kézzelfogható dolog. A dimenzió nem teret jelent. Kiterjedést. A világ pedig 4 dimenzióban terjed ki. Ott van a tér 3 dimenziója és az idõ.
Az idöben is oda kell menni-t elmagyaráztam az elözöben, ennél jobban nem tudom elmagyarázni. Esetleg átfogalmazással: "...ha térben odalépünk, idöben is odalépünk, a dimenziok közötti utazás értelmében."
Hogy tényleg megértsd, miért kellene idöben is odamenni, ami oké, hogy egy viszonyszám, de kisebb uthoz kisebb idö tartozik, igy a többieknek is keveseb ideje jut egy cselekvés végrehajtására. Ezt reakciokinetikai ábrákkal tudnám szemléltetni, nem tudom, neked mit mondd a reakciokinetika. És nem rontottad el a játékom, csak minden álmomat romba döntötted:D. Ezért van a topik, vitázni.
Hatérben odamentél, akkor ott vagy és kész. Miért kéne idõben is odamenni? Meg mi az hogy idõben odamenni?
Ha valaki nézi a mozgásomat, akkor pl mondhatja, hogy addig mentem, ameddig a Föld kétszer körbefordult. De az csak egy viszonyszám. De mégis ez az idõ.
"Ezt ugy mondod, mintha nem tartalmazná. " Nem úgy mondtam, de mindegy.
Ezt ugy mondod, mintha nem tartalmazná. A mindenség elméletébe (TOE) nagyonis belevették az einsteini relativitást, ezért a MINDENség elmélete.Egy mindenre felirhato egyenlet kellett az embereknek. Ha már ennyire hiszel a relativitásban, akkor igaz az, hogy dimenziok léteznek. Legyen akkor csak a 3 térdimenzio. Ha a megtett ut-idö összefüggést nézzük, mindegyik uthoz más-más idöpont tartozik, mert az utat dimenziokra bontottuk, igy a megtett ut is 3 részre bomlott. Eszerint, ha térben utazunk, ami csak a dmenziok szétválásával, majd ujraegyesülésével lehetséges, az idö is felbomlik, és az elért térhez egy másik idöpont kapcsolodik, mert lényegében a cél más mint a kiindulási pont, sokkal hamarabb/késöbb létezett, igy ha térben odalépünk, idöben is oda kell menni.
Az idõt Einstein tette különlegessé, de õ mindig órákról beszélt. Fényelekkel szinkronizált órákról. Ezek járása függ a megfigyelõ sebességétõl. Nem az idõ múlásáról beszélt. Az órák járásáról.
Aztán találtak egy matematikai leírásmódot erre, ez lett a téridõ, vagy a Minkowsi tér. Ebben pillanatszerû események tér és idõkoordinátái vannak. Ezek a téridõ elemei.
Most ott tartunk, hogy sokan ezt az idõdimenziót kezdik valós negyedik térbeli dimenziónak képzelni.
De a relativitás semmi ilyet nem állít. Az csak a méréseinkre vonatkozó értékeket ad. Ha ennyivel mész, ezt a hosszt és ezt az idõt fogod mérni. Semmi többet nem mond.
Erre valaki gondol egyet, és azt mondja, utazzunk ebben a dimenzióban.
Miben is utazzunk? Az órák által mutatott értékekben?
Akkor leírom szerintem mi is az a rejtélyes idõ. Nem más, mint egy viszonyszám. Viszonyítunk egy mozgást egy periódikus mozgáshoz. Lehet ez a periódikus mozgás a bolygóké, vagy egy ingáé, órarugóé, kvarckristályé, vagy valami atomi rezgés.
Szerinted lehet egy viszonyszámban utazni?
Ha nem tetszik, hogy ilyen dolgokrol beszélgetünk, nem kell látoggatni a topikot^^. És egyelöre senki sem tudja megmondani, hogy mi igaz, mi nem, mert csak az az igaz, ami kisérletekkel bizonyithato. És Einsteint sem kell nagyon ajnározni, a gravitácio a mai napig rejtély, hogy mi fán terem, a hön szeretett gravitonokat még senki sem látta:D. A hurelmélet messzemenöen nem Einsteinböl nötte ki magát, ugyanis alapul veszi a gyenge és erös kölcsönhatást, aminek létezését Einstein elvetette. De ez nem az a topik, ahol ezt kéne megvitatni. Az idö valamilyen formában létezik, nem egyszerüen csak "telik" meg "van", a világegyetemhez tul egyszerü lenne. Valamilyen formában leirhato kell legyen, különben maguk az alapok esnének össze.
Furcsa ez a világ. A speciális relativitás az utolsó szóig igaz, ennek ellenére a téridõ fikció, a valóságban nincs ilyen. Nevetséges. Húrelmélet, meg kvantumhab meg multidimenziók. Ez mint Einstein téridejébõl és a kvantummechanikából nõtte ki magát. A téridõ fikció. Akkor szerinted amik erre építenek, azok mik?
Ó én már nem harcolok, csak leírom az igazságot is, hogy az is itt legyen ;)
Egyezzünk ki egy döntetlenben^^ Öszintén, ez az egész topik fikcion alapszik, jelenleg egyáltalán nem vagyunk képesek ilyesmire, igy ide be lehet irogatni fiktiv dolgokat. A hurelméletet is 80 éven át bizonygatták. Nem állitottam, hogy van idödimenzio, de amigy nem cáfolja meg senki, addig nyugodtan létezhet.
Persze téridõ,haha. Csak a tér van, ehhez Einstein hozzátett egy nem létezõ dimenziót, amit az órák által mért értékekbõl kreált. De nincs olyan, hogy idõdimenzió. Nem görbül a téridõ, nem lassul az idõ, csak a mozgó órák járnak lasabban. Nem az idõ, mivel az csak egy kitalált fogalom.
Az idõ nem hat semmire.
A Csillagkapuban nemegyszer felhasználták az idöutazást, szinte mindig más elmélet szerint.:DD(tér-idö kapcsolat(féregjárat) alapján, alternativ valoság, hasonlo dimenziok)
Érdekes elmélet,hogy az antianyagra másképp hat az idõ könnyen lehet. Ami az alternativ valóságokat illeti ezt is lehetségesnek tartom mivel van a kvantummechanikának egy értelmezése amely az állitja,hogy léteznek alternativ valóságok. A Csillagkapu atlantiszban is volt egy része mely arról szólt,hogy idõutazást tettek és ezért alternativ valóság keletkezett.
Az idöutazás következményeivel kapcsolatban gondoljunk csak a Pillango hatás (Butterfly) cimü filmre. Habár ott nem tényleges idöutazás történik, de oly kis változtatások oly nagy változást okoztak.
De amugy régebbi üzenetekre visszatérve (#690-#691), nem tudom hallottatok-e rola, az antianyag-kisérleteknél gondolkodnak azon elég széles körben, hogyha már oly sok tulajdonságuk különbözik, ami emberi mértékkel még felfoghatatlan, elképzelhetö, hogy az idö is forditva hat rájuk. Tehát a molekulák "fiatalodnak". Egy ilyen elmélet után sok-sok-sok év mulva lehetövé válhat (elvileg) az idöutazás. Igy ha valamit is megváltoztatnánk, két párhuzamos alternativ valoság élne tovább, egy megtörtént (mivelhogy mi is ott vagyunk, vagy aki változtatott) és egy uj, amit a változással gerjesztett(ünk).
Ez a "visszautazok, de csak körülnézek" dolog szerintem csak úgy valósítható meg, mint abban a Ben Afleckes filmben (mi is a címe...) Szóval egy monitoron keresztül.
Ugyanis: Nem csak emberek életét lehet megváltoztatni. Ha visszamész, akkor már a ki-be légzésed is megváltoztatja a múltat: a légkör összetétele változik, az a levegõ, ami körülötted van, ugyancsak eltérül "eredeti céljától". Tehát fizikailag eszerint nem lehet visszamenni a múltba, nem?
Bezzeg holnapután még szó sem volt idõutazásról :o
nálam az sántít, hogy egyáltalán találkozhatsz önmagaddal... mivel belõled 1 van, ezért mikor elmész idõutazni kilépsz a dimenzióból..szóval nincs is jövõd addig, de multad sem mivel nem vagy az adott dimenzióban és idõsíkon
Az idõgép létezése egy kicsit necces...im a saját hasonlatom...
reggel találok egy köteg papírt az asztalomon, egy rakás tervet, meg miegymást...s mi ez? egy idõgép tervei... megépítem, és ha 30 év múlva nem mnegyek vissza multba hogy rátegyem az asztelra terveket, akkor nem épül meg...
DE ha megtelálom a terveket akkor jön a kérdés... Ki az aki elkészítette a terveket?
Locutos!
Minnél távolabbi objektumot figyelsz meg, a róla jövõ fény annál késõbb indult el. Tehát az a fény ami a legmesszebbrõl jön a legrégebbi.
rikox!
Az idõgép létezik! Úgy hívják dokumentumfilm! :) Visszamész az idõben és beavatkozni sem tudsz. ^^
Nem rég olvastam,hogy a kvantummechanika törvényei nem akadályozzák meg a múltba való utazást de viszont változtatni a múltban nem lehet. Vagyis az adott eseménysorozat ami meg történik azt nem lehet meg változtatni. Tehát körülnézhetünk a múltban változtatni nem lehet ha csak a sokvilág értelmezés igaz ha igen akkor más a helyzet.
Nem olyan biztos... már most is van lehetõség a múltba látni, tudjuk hogy minél mélyebben nézünk a távcsõvel az Univerzumba annál jobban a múltat látjuk. Azt én se tudom hogy hogy lehet az, de az tény, hogy valahogy így van...nemtudom esetleg ti tudtok-e valami új elméletrõl hogy hogy lehetséges ez.
hát szerintem még soksok ezer évre vagyunk az idõutazástól, ha egyáltalán. Bár az egyik asimov könyvben már a 27. században tudtak az idõben utazni:)
Egy piros pont? legalább vagy száz...mivel még ha gondolok is valamire az nagyon nehezen megfogalmazható. Tálán lehetne úgy mondjam, hogy az idõ kvantált paraméter a fizika törvényei között amelytõl/amelyekkel összefüggésben vannak más törvények(pl. távolság), és mivel az idõ paraméter számunkra a folyamatértelmezõ/viszonyító, minden olyan törvény ami nem az idõre épül végtelen sebességû folyamat (számunkra)(pl. fényelektromos hatás ha jól tudom) Viszont az idõutazással kapcsolatban nemtudom felemrült-e már közöttünk az ötlet/gondolat, hogy ne úgy vegyük feltétlenül az idõutazást hogy a globális egész világra vonatkozóan, hanem csak mondjuk egy térrészre, egy kísérleti rendszerben.
aki megfogalmazza nekem hogy mi az az idõ kap egy pirospontot
Egy olyan gépet kellene kitalálni ami a jövöbe tudna menni, mert akkor nem változtattnánk az itteni dolgokon. Elvileg csak a teret kellene meghajlitani nem kell ahoz sebesen száguldani hogy ezt megcsináljuk lehetne zárt térben egy olyan mezöt generálni mely nagyon gyors és benne kellene hogy legyunk bár szerintem a polusok változtatásával lehetne vissza és elöre menni nehéz de szerintem lehetséges, de ehez még nem fejlett a tudomány ugy hogy nem érdemes ilyenen tanakodni.
Ja és az idõt az elméletemben én is úgy képzelem el mint HUmanEmber41st .
Sziasztok!
Szerintem az idõutazáson törni a fejünket teljesen hülyeség mivel hogyha a jövõben feltalálják az idõgépet és azzal visszajönnek a múltba azzal elvileg megváltoztathatnák a múltat de ha az megváltoztatják akkor lehet hogy fel sem fogják fedezni az idõgépet.
Én nem nagyon értek ehez de szerintem az idõt úgy kéne felfognunk mint ha már a jövõ is megtörtént volna és amit a jövõben visszajönek a múltba az már elvileg a mostani idõben látszódna, tehát ha egyáltalán felfedeznék az idõgépet akkor sem mennének vele semmire mert ha felfedezik és visszajönnek vele a múltba akkor az az akkori jövõben már megtörtént amikor visszamentek, tehát szerintem az idõgép nem érne semmit, mert ha visszajönnének bármit csinálnak akkor is az akkori jövõ fog megtörténni.
Tehát az idõgépnek semmi hasznát nem vennék.
EZ AZ ÉN VÉLEMÉNYEM HA VALAKI ÉSZ ÉRVEKKEL MEGTÁMADJA ELFOGADOM ÉS ÚJRAGONDOLOM AZ EGÉSZET.
na igen, nekem is valami hasonló a nézetem az idõvel kapcsolatban, de lehet csak a hibás felfogásból és meg nem értésbõl adódik.
"Ha örök változás van, hogyan létezhet Nem pillanatnyi dolog? Ha viszont nincs változás, Hogyan lesz valami valóban más?"
Én azt szólom ehhez, h az idõ nem dimenzió, csak egy viszonyítási alap, melyet az ember a környezetébõl származtatott. Hova is lehetne visszamenni? Képzeljük el a világot, mint a filmszalag képeit, melyek mérhetetlen rövid idõre felvillannak és a mi tudatunk egyik képrõl a másikra vándorol? Ezek a képkockák el vannak tárolva valahol ? Vagy az úgynevezett valóság úgymond készen van az elejétõl a végéig, és "lépegetni" lehet közöttük? Egyáltalán hova is utaznánk ????