Még szerencse hogy a hozzáértésünk konvergál a nullához :)
Most tekintsünk el attól, hogy a Föld forog, kering... tehát vegyük állandónak, és ne legyen olyan jelenség, ami a kép torzulását vagy a fotonok elakadását eredményezi. Mekkorának látjuk akkor Európát megelõzve a fotonokat?
Hát ez érdekes volt.. Nekem egybõl az ugrott be, hogy miért kéne kisebbnek látni Európát 60 fényévnyire elutazva? Úgy gondoltam el én is elõször, hogy olyan messzirõl a Föld csak egy parányi porszem (gyakorlatilag nem kivehetõ, de tegyük fel, hogy porszemként látjuk). De mi dönti el valójában, hogy mi mekkora távolságból mekkorának látszik?
Egy erdekes leiras mennyi foton jutna el hozzank kulonbozo tavolsagbol.
http://members.aol.com/denjwebb/sppti/comp.htm
Olyan ritkan erkeznenek a fotonok pl egy harcterrol, hogy mire keppe alnanak ossze, ahhoz tobb oraig-napig gyujteni kellene azokat. A kepen valami elkenodott mozgasokat ha latnank. Valoszinubb , hogy a bolygo mozgasai miatt semmi ertelmeset nem lehetne kivenni rajta...
Erdekes toriorakat lehetne tartani. De nem keletkezhetnenek ebbol is paradoxonok?
Vaaaaagy talan latszolagosan belelehetne nezni a multba. Ehhez at kellene lepni a fenysebesseget, es megelozni a regebbrol indult fenyjeleket. Jelenlegi tudas szerint ez lehetetlen. De mondjuk tevednek.
Akkor is mondjuk ha a masodik vilaghaborut akarnank megnezni, ahhoz tobb mint 60 fenyevnyire kellene elutazni fenysebessegnel gyorsabban. Olyan messzirol Europa olyan kicsinek latszik, hogy egyetlen mai tavcso se tudna egy pixelnel nagyobbra nagyitani.
Egyetlen realis lehetosege van az idoutazasnak, elore. Fenysebesseg kozeli sebesseggel vagy nagy gravitacios mezoben.
A kvantummechanika mindenaron megerteni akarasa ilyen abszurdumokhoz vezet, mint a multidimenziok, sokvilagelmelet vagy az idoutazas. Az elektron nem egy pont es a hullamfuggveny nem csak ennek a mozgasat irja le. A hullamfuggveny maga az elektron.
Einstein teridejenel a sajatido nem azt jelenti, hogy sok jelen van, es az ido valamifele dimenzio.
Egyetlen jelen van, csak mindenkinek maskepp jar az oraja.
Minden elagazasnal egy teljes univerzumnak kellene szuletnie, ami hatalmas energiaba kerulne. A sokvilag elmelet a kvantummechanika szulotte, mert ha a hullamfuggvenyt szoszerint veszem, akkor pl az elektron a terben kiterjedt hullamfuggvenyeben mindenhol jelen van. Erre talaltak ki, hogy akkor legyen az elektron kulonbozo valosagokban, amelyek hatnak egymasra, igy kepes interferenciara onmagaval.
Az idoutazas lehetoseges komolyabban az Einstein altal felvazolt terido adta. Itt terbeli dimenziova valik az ido, ami latszolag azt jelenti, hogy lehet benne szabadon mozogni. Ha az ido tenylegesen egy plusz terbeli dimenzio lenne, akkor az univerzum egesz tortenelme egyszerre letezne, nem lenne olyan hogy jelen.
Erre topictémára nagyon sok elmélet van. Az egyik legelfogadottabb szerint, olyankor amit te mondasz szétválik a valóság több lehetõségre és azok közül történik meg a választás. Mint egy fa, úgy lehetne elképzelni, lényegi kérdés persze az, hogy ezek között hogy lehet utazni..
Úgy látom, hogy itt a téma az idõutazás. Nos, szerintem a múltba utazás eleve lehetetlen, mivel nagyon sok újabb és újabb ellentmondást vet fel. Például ha lehetséges lenne az udõutazás akkor már az is megváltoztatná a világot, ha (mondjuk) egy tudós feltalálná az idõgépet. Mivel késõbb úgyis használná az idõgépet és (mondjuk) nyerne a lottón akkor már a jelenben is rögtön milliomos lenne hiszen az már a múltban megtörtént. Vagy nem? Vagy mondok egy hasonlót. Valaki már feltalálta az idõgépet. De a találmánya háborúkhoz és akár az emberiség pusztulásához vezetett. (Nem véletlenül írom múlt idõben) Rájött, hogy hibát követett el és visszament az, megakadályozta az idõgép létrejöttét. Ebbõl mi persze semmit sem érzékeltünk hiszen meg sem történtek azok az események. Az elméletemre (igen az enyém) csak az hipotézis cáfolna ár ha léteznének párhuzamos univerzumok, amelyek hasonlóak de mégis mások valamilyen kisebb vagy nagyobb dologban. Például minden egy helyzet ahol döntenünk kelett annyi univerzumot teremtene ahány döntési lehetõségünk volt. Vagyis végtelen számút. Akinek magvas véleménye támadna a dolgot illetõen nyugodtan írja meg nekem.
Az biztos :) Látható jele nem lenne a változásnak, csk néhány ideges okos fej :D
De tudtmmal még nem mértékmeg másik napbol eredõ sebeséget, mivel gyenge volt ha jol tudom. Szóval még megeshet az, hogy minedn napnak a fényének más és más a sebessége.
Ilyen sebessegmerest eleg nehez lenne megvalositani. Meg nem is hallottam ilyenrol. Az urben a tavolsagot a fenyyel merjuk, igy a specrel tokeletes. De akar a specrelnek akar nekem van igazam, mindenkepp azonos sebesseggel jon a tavoli csillagrol is a feny, mint a Napunkrol, fuggetlenul a sebessegetol. A kulombseg annyi, hogy en az okat is megmondtam, amit a specrel semmi magyarazatot nem ad ra.
De mi van magával a világegyetemmel. Azt mondják, hogy gyorsulva tágul. Ha pedig hihetünk az õsrobbanás elméletben, akkor elég gyors volt már a sebessége az elsõ másodpercekben is. Nem hiszem hogy ennyi idõ után sem érte el a fény sebességét.
Azt ugye tudjuk, hogy a fény sebesége 300.000 m/s (1080000 km/s), de mértek már meg más napból eredõ fény pontos sebeségét? Ugyananyival haaldnak a mi napunkbol származó fotonok mint a másiknapból érkezõével?
Hát Te annyira precízen leírod, hogy megemészteni is nehéz, nemhogy vitázni Veled.:))
A masik, az MM kiserlet. Csak akkor cafolna amit allitok, ha nagy gracitacios mezoben is elvegeztek volna ugy, hogy nagy sebesseggel mozgatjak a berendezest. Ez azt jelenti, hogy a Fold felszinehez kozel kellene nagy sebessegel mozgatni, mikozben az interferencia biztositasa erdekeben rezgesmentesnek kellene maradnia a berendezesnek.
Lehetetlen megvalositani.
Mivel nincs kerdes, folytatom.
Az elso, amit felhozhato lenne ellenem, a kettos csillagok fenye. http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/conrel.html#c2 Keringenek egymas korul. Ha az egyik csillag kozeledik felenk es a masik tavolodik tolunk, akkor a roluk erkezo feny nagy idokulombseggel erkezne el hozzank. Nos ez magyarazhato azzal is amit irtam, miszerint a feny a gravitacios terhez kepest megy allando sebesseggel. Mivel a kettoscsillag gravitacios mezoje viszonylag rovid tavolsag utan egybefolyik, igy a roluk indulo feny sebessege ennek megfeleloen kiegyenlitodik. Emiatt nincs futasidokulombseg.
Marmint a nagyobb test gravitacios mezoje. Az a kituntetett rendszer.
"és miért telne az idõ gyorsabban annak aki nem mozog?"
A kerdes rossz. Vegul is ki mozog? Ha az urhajon ulok, akkor a Fold. Ha a Foldon akkor az urhajo. Kinek telik lassabban az ideje? Ameddig nem talalkoznak ujra, addig akar latszatrol is beszelhetunk.
A lenyeg, ki ter vissza a masikhoz? Elegge valoszinutlen, hogy a Fold fog az urhajoshoz menni. Es ez az ahol kapcsolodik a specrel a valosaghoz. Meg ahhoz, amit irtam. A kisebb tomeg fog visszaterni a masikhoz, tehat annak a gravitacios mezeje szamit, az donti el kinek fog az oraja kevesebbet mutatni a talalkozaskor.
Latom, valaki a teleportalast nagyon felreertelmezte. A kvantumteleportacio annyit jelent, hogy vannak olyan fotonparok, EPR parok, amelyek osszefonodott allapotban vannak akkor is, ha ket ellentetes iranyba haladnak.Leirhatoak egyetlen hullamfuggvennyel. Ezt annyit jelent, hogy ha az egyik polaritasa meroleges, akkor a masike vizszintes KELL hogy legyen, mert a ket tulajdonsag osszegenek meg kell egyeznie a kiindulasi allapottal. Tehat nincs semmifele teleportacio, talan tulajdonsagok teleportaciojarol lehetne beszelni, de mivel veletlenszeruen dol el minden tulajdonsag, emiatt meg ezt mondani is megteveszto.
Az elektron is neha OLYAN MINT egy pont, neha olyan mint egy szetterjedo hullam. De NEM AZ. Az elektron es a foton olyan, mint ahogy a kvantummechanika leirja. Neha pontszeru, de az a pont nem terjed minden iranyba. Azt csak egy terido ponton detektalhatod. Az a pont nem interferal onmagaval. A hullamfuggveny az ,amit kepes tobb iranyba terjedni es interferalni onmagaval. A hullamfuggveny amplitudojanak negyzete adja azt, hogy egy adott helyen milyen esellyel detektalhatod a resszecsket. A hullamfuggveny maga nem valoszinuseget ir le.
Kerdezheted, akkor mit? Jelenleg ezt senki nem tudja.
En lentebb irtam erre egy lehetseges megoldast.
Sõt nemcsak a nap mellett, hanem minden tömeg mellett annak nagyságának függvényében, de mérés szempontjából elhanyagolható.
Akarj vitazni. A mondandod eleje, altalanositas. Attol hogy ket valami hasonlit egymasra, attol meg nem feltetlenul kell az egyiknel megismert OSSZES tulajdonsagot rahozni a masikra. A vilag fraktal, onhasonlo. Az hogy valami hasonlo, nem azt jelenti hogy egyforma.
A tudomany kozeleti a valosagot, es egyre kozelebb van hozza. Nem egyenes ez a fuggveny, hanem gorbe. Nem lesz mar tul nagy elteres a jelenlegi felfogastol.
Latod en se mondom hogy akar a specrel, akar az altrel hibas. Nem hibas egyik se. Csakhogy a specrel altal megkivant gravitaciomentes ter nem realis.
Az utolso kerdesed nem ertem. Mi az hogy ott is? Mar a Nap mellett is gorbul a palyaja.
Nem vitázni akarok Veled, de a fény csak az egyenes vonalú mozgás esetén a leggyorsabb. Az atomról /oszthatatlan /is úgy tudták sokáig, hogy a legkisebb valami. És ki tudja hol a határ akár lefelé, akár felfelé. A tudomány is talán ilyen :végtelen. Vagy vedd azt a példát / feltételezés /, hogy a fény a feketelyukban másképp viselkedik, mint a normál térben. Ott is egyenes vonalú a mozgása?
Idoutazas pedig nincs, mivel az idokoordinara a terben van.
Sot nagyon valoszinu, hogy nem lehet a fenynel gyorsabban menni. Ami gyorsabban megy nala, annak az osszetevoi el fogjak egymast vesziteni szem elol, ecceruen szet fog esni az illeto.
Az anyag TALAN ennek a ternek a rezgese, na de ez mar csak feltetelezes. ;)
Azért nem semmi, ha valaki ilyen tisztán látja a problémát.:))
A QM hullamfuggvenye egy reszecskere nem mas, mint a reszecske alkotoelemeinek fenysebessegu mozgas a terben, ami ekvivalens a fenyoraval. Ezt irja le a specrel terideje is. Ez a terszeru idokoordinata. Es ez az ido a terben van,nem valamifele altalunk nem lathato dimenzioban. Fel van csavarodva? Nos igen olyasmi. De nem valamifele elkepzelhetetlen, misztikus modon, hanem egyszeruen a terben nem egyenesen haladnak, van a mozgasi iranyra meroleges komponens. Pont mint a fenyoranal.
Tehat az ido mulasanak merteket az atomokban fenysebesseggel pattogo fotonok, es a magban a fenysebesseggel pattogo gluonok adjak, amelyek a gravitacios terhez kepest haladnak c-vel. Helyesebben a gravitacios ter OLYAN, MINTHA a ter alattunk aramlana. Tehat a relativitaselmelet allitasaval ellentetben, letezik kitunktetett rendszer, ez a gravitacios mezo.
Sot annyira igaz amit irok, hogy ha a Hafele-Keating atomoras kiserletet nem a szokasos haromfele keplettel szamolom, hanem csak a specrel kepletevel az elobb kapott sebesseget szamolva es hozzaadva a Fold forgasi sebesseget es a repulogepek sebessegek, akkor pontosabb eredmenyt kapok. A titok annyi, hogy nem egyszeruen ossze kell adni a ket sebesseget, hanem vektoros osszeadast kell alkalmazni, mivel a gravitacio sebessege meroleges mind a Fold forgasi sebessegere, mind a repulogepekere.
Igen, a hivatalos allaspont ez, hogy ekvivalens a ket rendszer. Gyakorlatilag ez gravitacio mentes terben talan igaz lenne, ilyen a VALOSAGBAN viszont nincs. A c fenysebesseg allando a gravitacios terben szabadon eso rendszerben. Mondhatod erre, ja persze. Nos nezzuk a gravitacios idodilatacio kepletet. http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_time_dilation
t=t0*gyok(1-2GM/rc2) amibol latszik,hogy rokona az elozo kepletnek. A vak is latja, hogy a 2GM/r egy sebesseg negyzetet irja le. Szamoljuk ki mennyi ez a Fold felszinen. G=6.67e-11 M=5.97e24 kg a Fold tomege r=6378135 m a Fold sugara Je 11.2km/s csak nem a szokesi sebesseg? Csak nem ennyivel mozog alattunk a ter?
Spanyolviasz, a kepletek is a fenyorarol szolnak. gyok(1-v2/c2) ez a tag szerepel a legtobb helyen, tomegnovekedes, idodilatacio, lorentz trafo. Ranezesre hasonlit az c=gyok(a2+b2) pitagorasz kepletre. Nos nem veletlen. Alakitsuk at a kepletet. gyok(c2/c2-v2/c2) = gyok((c2-v2)/c2) = gyok(c2-v2)/c amibol a gyok(c2-v2) egy haromszoget ad, ahol a c az atfogo, a v az egyib befogo, a haladasi irany. Tehat nem mast szamolunk ki, mit a fenyoraban pattogo feny. haladasi iranyra meroleges komponensenek az aranyhat a c-hez.
Felejtsetek mar el ezt a multidimenzios ertelmetlenseget, ezt csak a kvantummechanika egyik felreertelmezese.
Szerintem tök mindegy hogy meghal-e a gazdag 20 éves éned, vagy sem. Az már úgyis egy másik dimenzió lesz. Szerintem minden döntésünkkel létrehozunk egy új dimenziót.
Elgondolkodtató kérdés. A válaszom annyi, hogy ha viszamész és odaadod a pénzt akor meg foogod érni azt a kor különben nem kapnád meg. Szóval ha 60 éves éneddel találkozol akkor tutira megéred a 60 at.
hali!! szernintetek?? ha én 60 évesen megnyerem a lottot és visszautazok az idõbe amikor 20 éves vok és odaadom maganak h már 20 évesen gazdag legyek. és igy megváltoztatam a jövömet szal gazdag lettem ,és mondjuk lezuhan a 20 éves énem repülõvel és meghal akkor leszek-e 60 éves,és megtom nyerni a lottot,és el tom-e vinni a 20 éves énemnek és aztán le tudok zuhanni??? hol szakad meg?? remélem érthetõ volt :DD
Amit leirtál az nem idõutazásnak tünt nekem hanem inkább az idõ leálitásához lelasításához. Szerintem ha tul gyorsan mozogsz a surlodás miatt nagy hõ keletkezhet. Védõöltözéket vegyél magadra és ne trabit :D
Hétfõ Kossuth rádió: Einstein-i elmélet szerint elképzelhetõ az idõutazás, de csak elõre. Ehhez óriási energiával meg kell görbíteni a teret, és az idõt. Ezt úgy kell elképzelni mintha a bolygón elindulunk egyirányba, és ugyanoda jutunk vissza. Azért szerintem ez kissé sántít, mert azt a helyet én elõtte elhagytam, tehát visszaáll az egyensúlyi állapot. De viszont, ha igaz, akkor vissza kell alakulnom idõben nekem is. Hm????
honnan veszed, hogy a ferrari látja a trabit, ellenben a trabi nem annyira? :)
Véleményem szerint, az idõutazás csak egyféleképpen lehetséges; Pl: ha én töfögök a kis trabimmal 50-el(mellesleg nincs ) :)) És mellettem elhúz egy Ferrari 250-el õ azt fogja látni belõlem hogy én állok, de én belõle valószínûleg semmit, mert olyan rohadt gyorsa hogy mire odanézek eltûnt. Ezt a példát ha áttesszük emberre, tehát én úgy felgyorsítom a részecskéimet,( az egész testemet) hogy a "jelenben" lévõ ember nem fog látni, mert hozzá képest olyan gyors vagyok, de én õket úgy érzékelem majd, mintha megállt volna az egész világ,( ahogy a ferraris látta a trabit) nagyon nagyon lassan fognak mozogni, szinte állnak. Ezzel az elméletel is csak elõre lehet utazni, csak az a kérdés ha anyira gyorsan mozog az a felgyorsított valaki nem fok egyszerûen szénné égni?? Mi a vélemyénetek?
Az utolso felcsigázta érdeklõdésem. Köszike :)
Ajnálom a Terminatort. :)) Viccet félretéve.. Vissza a jövõbe 1-2-3.. na jó, most már tényleg komolyan ..Donnie Darko -ezt haverom mondta.
Hello Tudtok mondani pár filmet ami az idõutazással foglalkozik. Amik már megvannak: Butterfly effect, Végsõ visszaszámlálás.
Régen volt egy 2 részes film amiben a ficko viszament az idõben. ez a film valamikor a 90 es évek eleén volt, amire emlékszem, hogy a 2. vh-ba is visszament és az ellenségének megölte az apját aki persze Náci tiszt volt. Fõleg ezt a filmet keresem.
A témával kapcsolatban meg annyit, hogy nem lenne rosz az idõutazás, de akaratlanul is bele nyulna az ember a multba, hogy szebbé és jobbá tegye azt. Inkább ne háborgassuk a megtörénteket.
Figyelmetekbe ajánlom a www.zetatalk.com oldalt, ahol az ufok leirnak sok bennünket érdeklõ témát, de egy helyen elszúrják a dolgot, mégpedig ott Jézusnál, mert azt irják, hogy visszautaztak a forráshoz, nos akkor nekik ott kellett lenniük, különben nem tudtak volna odautazni, s ha ott voltak, akkor õk csak angyalok lehetnek. Most, nos akkor az angyalok idõutazók is!
Nos a tér keletkezése folytonos, igy minden ujból megtörténik, de már egy másik sikban, mivel ez már foglalt mivelünk, ez miatt térgörbitéssel át lehet ugrani a múltba, de csak akkor, ha ott volt egy jelenünk, vagyis egy másik bolygón élõ lény multjába nem utazhatunk bele, mert mi oda sosem mentünk el.
Az utazás veszélyes, mert a jelenbeli én egybe olvadhat a multbelivel, s akkor azt nem viseli el egyik én teste sem. pl. visszafiatalodsz, de utána elpusztulsz.
...de mondtam, hogy lehet én nem értek valamit...de akkor mit?
arról én is hallottam...
JAja naponta egy órával kell mindíg pontosítani a navigációs mûholdakat.
...különben ismerem valamelyest az elméletet de szeritem megvan a buktatója.... Ezt már egyszer régen leírtam: "Nos ...reggel picit gondolkodtam és -mivel nem értek hozzá- valószínû téves következtetésekre jutottam, de azért megkérdezek itt valakit,hátha tud segíteni...nos nem értem az egész spec rel hátterét, szal elméletileg gondolkodtam csak az egészen....szal igaz az a helyzet hogy Einstein bácsi azt mondá, hogy ha egy egyenletesen mozgó ûrhajóra fénnyórát helyezünk és ezt kivülrõl szemléljük olyankor, mikor az ûrhajó a féynsebességét megközelítõ, mondjuk 250.000 km/s -al száguld, akkor nekünk, a kivülrõl szemlélõnek úgy tûnik, hogy az az olda lassan jár a mi ugyanolyan fényóránkhoz képest.Elméletileg, ha jól tudom, akkor azért, mert a belsõ szemlélõnek az óra "normálisan" jár és a kintinek pedig késik.Az óra egy tükörbõl áll meg egy fénykibocsájtóból, s amikor a fénykibocsájtó fényjelet bocsájt ki és az visszaverõdik a tükörrõl a fénykibocsájtón elhelyezett érzékelõbe, akkor a fényóránk egyet kettyen.De a kivülrõl szemlélõnek azaz út, amelyet a fényjel egy kettyenés melett megtesz az hosszab, mivel az ûrhajó egy külsõ szemlélõ számár mozog, és mivel a fény sebessége állandó ezért logikusan következik, hogy akkor azaz óra lassabban jár.Ez az effektus belsõ szemlélõ számára nem lép fel, hisz számára a rendszer állónak tûnik.Az egészet összegezve a kivülrõl szemlélõ órája gyorsabban ketyeg és a belsõ lassabban(ez szintén a külsõ szemlélõ szemszögébõl).
DE Einstein azt is mondta, hogy minden relatív....és hogy mnindegy hogy a vonat megy az állomásba, vagy az állomás megy a vonat alá, mert az ugyan az, csak attlól függ, hogy honnan nézzük.Akkor a belsõ szemlélõ számára a külsõ szemlélõ órája éppugy lassabban jár mint az övé, hisz a belsõ szemlélõnek tûnik úgy mintha a külvilág mozogna, és õ lenne álló, nem??.... tehát a kettõ kiegyenlíti egymást és nincs idõeltolódás...."
A másik viszont mozog, ehhez viszonyítod, neki az allóhoz képest lasabban telik az idõ, az állónak pedig a mozgóhoz viszonyítva gyorsabban?