Nem akartam annyira belemenni a részletekbe, így is napokig szórakoztam csak azzal, hogy az alaprésznél milyen és mennyi megoldást említsek meg, mivel számtalan dolog ki lett hagyva belõle, például a MD/Boeing helikopterek NOTAR rendszere, de féltem attól, hogy túl szájbarágós lesz, ezért igyekeztem egyszerûsíteni.
A merev rotoragy tudtom szerint nem halt ki, például a BO-105 vagy a 'Comanche' is valami ilyesmivel rendelkezett, itt megint kicsit egyszerûsítettem, és nem mentem bele annyira a részletek. Itt lehet olvasni a témáról angolul.
Az viszont igaz, hogy így félrevezetõ lett a szöveg.
Sztem a városi környezetben egyhelyben lebegõ helikopterre gondolt :) Ha van egy jobb sniper a környéken megfelelõ hardverrel simán kilövi a pilótát vagy inkább a turbinába ereszt bele egyet.
Ha kifejlesztik a pilóta nélküli változatot (helikopterre és harckocsira) szinte lényegtelenné válnak a veszteségek hiszen tisztán pénzkérdés lesz az utánpótlás (nem kell aggódni hogy saját katonák odavesznek a bevetések alatt és ezért a közvélemény nyugtalankodni kezd) Sztem vmi ilyesmi a jövõ.
Mintha nem jeleztem volna hogy a pilota kiloveset nem egeszen szo szerint kell erteni...
Bar adott esetben (dombos videk, alacsony repulesi magassag) ez sem teljesen kizart.
Mindig fennall, hogy az alacsony repules es lassabb sebesseg exponencialisan megnoveli a kiloves lehetoseget. Nemhiaba hullot el mar sok helikopter vallrol indithato raketatol, ami ellen nem olyan egyszeru vedekezni. MAs lehetosegek is elokerulhetnek.
tulajdonképpen valamilyen szinten igen, hiszen mûködõképes fel-leszállni tudó eszközt többek között õ is fejlesztett és épített, de ilyen alapon Leonardo Da Vinci is feltalálta, és még tucatnyian. ahogy utánaolvastam még neki a csuklós rotormeghajtás kifejlesztésében voltak a legnagyobb érdemei, és õ a rotortengelyt állítva tette kormányozhatóvá a gépet, ahogy az a cikkben is látszik, de azóta inkább a lapátok állításával és az egész test döntésével dolgoznak. "Asbóth Oszkár 1928–1930-ban, Magyarországon folytatott helikopterkísérleteket Az AH helikopterek koaxiális, merev rotorokkal készültek – miközben már az 1910-es években elkezdték, a mai napig is alkalmazott, ciklikus és kollektív beállítási szög szabályozással ellátott rotorok építését. Az Asbóth által választott út nem vezethetett eredményre, sajnos csak azt sikerült bizonyítania, hogy az általa javasolt elrendezés nem életképes."
Erre a nem tudjukra egy tipp: a valamikor búvárzsebkönyvekben, a Repülõk (vagy valami ilyen) címszó alatt, alighanem így említi Asbóth Oszkárt, mint a "helikopter feltalálója"... de aztán lehet tévedek, rég olvastam.
A 19. század kezdetén Forlain és Renard már készítettek nagyméretû, igaz, csak rövid ideig mûködô modelleket. Az elsô tényleges helikoptert Bréguet készítette 1907-ben. Bartha Miksa és dr. Madzsar József szabadalmai még a mai technikai megoldásokban is tükrözôdnek. Az elsô világháború alatt Kármán, Petróczy és Zurovetz készített egy helikoptert, amely 50 méterre emelkedett. A háború utáni kísérletezôk százai között találkozhatunk Asbóth Oszkár nevével is, aki a stabilizálást kísérelte megoldani 1928-ban – sikertelenül. Az elsô, hitelesen dokumentált, valóban stabil (megismételhetô!) repülést 1937-ben a Focke által tervezett gép hajtotta végre. Az instabilitás, a nagy igénybevételek, az aeroelasztikus problémák miatt a helikopter – bár együtt startolt a repülôgéppel – közel 40 éves késéssel került üzemszerû használatba az ötvenes évektôl. Ma már nem tudjuk, honnan eredt az a – nem szakemberek körében! – elterjedt nézet, miszerint Asbóth Oszkár (1891–1960) lett volna a helikopter feltalálója. Tulajdonképpen csak a légcsavarokkal ért el némi eredményt. Légcsavaros autót is épített, de kísérlete halálos balesettel végzôdött. A franciaországi, angliai, németországi helikopteres kísérletei is kudarccal végzôdtek. Amikor 1941-ben hazatért, hajók légcsavarjaival kísérletezett. 1949-tôl haláláig az Újításokat Kivitelezô Vállalat dolgozója volt. (A repülési lexikon alapján)
A 3. hsz-hoz kiegészítés, magyarul: A HELIKOPTER REPÜLÉS ALAPELVEI (itt sincs szó olyasmirõl, ami a 2. képen látható, hogy "elõrehaladáshoz a fõrotort megdöntik elõre", pontosabban az egész gép dõl elõre, szóval szerintem nem csak nagyon leegyszerûsített, hanem félrevezetõ is lehet ami a cikk elején van írva.
van olyan gép is, ami - mint fent a merevszárnyú ötlet - úgy mûködik, hogy felszállás után hátrahajtja a lapátokat, és bebújik egy a gép hátán található tárolóba
Emiatt alkalmazzák a többágú, de rövidebb lapátokat. Vannak már pl. 5-6 ágú légcsavarok is. A hajtogatásnak ehhet semmi köze, az csak a helyigény miatt csinálják, hogy ne kelljen akkora helyet elvenni egy helikoffer tárolásához.
Csakhogy a pilótafülkéket páncélozzák, és általában bõven kibírják egy 20 mm-es gépágyú lövését, másrészt ennél sokkal könnyebben megcsinálod, hogy egy teljes sebességgel feléd robogó T-72-esbõl kilövöd a vezetõt a pár cm-es kukucskálórésén. Azért ez utóbbinak sem túl sok a realitása, hát még akkor a pilóta kilövésének.
Csakhogy sokkal mozgékonyabbak és manõverezhetõbbek levegõben mint egy vadászrepülõ... HJa és azért érdemes megnézni az öbölháború helikopteres statisztikáit....Az Apache azért igencsak jólszerepelt csatatéren:)
Az a bajom nekem a helikopterekkel hogy elegge serulekenyeknek tunnek. Lassan repulnek alacsonyan es nincs olyan nagy pancelzatuk. Tulozva irva a pilotat egy Geparddal kilovod a helikopterbol es kesz. Szallitas, mentes stb-nel nyilvan nem jon ez elo, de csatateren...
A helikopter feltalasahoz nem kapcsolodik vmi magyar emberhez?
ha jól tudom a nagy sebességû elõrehaladást a rotor akadályozza meg, de nem az ellenállása, hanem az, hogy nagyobb sebességnél az "elõre" haladó lapát egy része átlépi a hangsebességet, míg egy része nem, és ezáltal igencsak könnyen szanaszét törhet... ezért vannak az ötletek a rotorleállításról (összehajt és elpakol vagy kimerevít szárnynak)
"A Northrop Grumman és a Lockheed Martin UCAR tervének fantáziarajza" elgondolkodtató, hogy ezek a rajzok erõsen emlékeztetnek a terminátor sötét jövõképére...
http://www.trekaero.com/ már valóság solo trek
bocs, nem idén: tavaly októberrel :)
Mi-24V-k és Mi-24P-k, Mi-17-esek, és Mi-8-asok. Épp idén októberrel szûnt meg a Szentkirályszabadjai Harcihelikopter ezred (2 század Mi-24D, egy-egy Mi-17 és Mi-8), viszont ha minden igaz, Szolnokon repül az elején említett típusokból (a Mi-24V és P az egy) egy-egy századnyi.
Jó a cikk, ahogy várható is volt tõled az eddigiek alapján. Azért van 1-2 dolog ami nem világos, ill. szerintem nem egészen úgy van ahogy a cikkben van írva, mégpedig, az 1. ábra és az elõtte lévõ szöveg ezen részlete: "a fõrotor feladata a helikopter hosszanti (elõre vagy hátra) és keresztirányú (oldalra való) mozgásának megoldása, amit úgy érnek el, hogy az egész forgószárnyat megdöntik az adott irányba" Tudtommal erre a ciklikus vezérlõkart használják, ami a rotorlapátok állásszögét változtatja. itt és itt sincs szó arról, hogy az egész rotort bedöntenék, ehhez csuklónak kellene lennie a rotoragy alatt, a képeken sem látok ilyet... Persze el tudom képzelni, hogy régi helikoptereken (pl. az R-4-en) még így oldották meg, de a mai típusok szerintem nem így mûködnek (persze tévedhetek, nem vagyok szakember, ezért szeretném ha ez tisztázódna). A Mi-4-esnél azért meg lehetett volna említeni, hogy egy Sikorsky típus másolata gyakorlatilag. :) (még azt hihetné valaki a cikk alapján, hogy az oroszok készítettek elõször ilyen viszonylag nagyobb teherbírású gépet). Na de ez már tényleg inkább kötözködés volt. :)
Cifu rulez ögén! :)
Nagyon érdekes cikk. Valaki meg tudná mondani, hogy Magyarországnak milyen helikopterei vannak katonai célra és milyen terveik vannak a jövõre nézve? Elõre is kössz.