" A mostani világválság Bush elnök személyes kreációja, utolsó mandátumában legalább négy hasonló krízist hozott létre megfelelõ politikai szándékkal, most azonban a tészta kidagadt az amerikai fazékból, és szétfolyt a világban. Hála istennek elnököt cseréltek, majd kiderül, hogy Bush követõi mennyire látják azt, hogy mit ábrázol a nagy világkép. Tõlük függ majd, hogy lesz-e ismét hidegháború, vagy esetleg harmadik világháború. Nézetem szerint pillanatnyilag minden alapfeltétel adott egy világháború kitöréséhez!
Ez nagyon ijesztõen hangzik.
-- A világháborúk a természeti erõforrások újrafelosztása miatt törnek ki, a gyarmatosító Angliától a gyarmatokban nem részesülõk próbálták ezeket visszavonni A tudomány fejlõdése oda vezetett, hogy a nyersanyag-felhasználást abszolút racionalizálták: ma a szabványosított iparban mindössze 20-30 százalékát használják fel annak a nyersanyagnak, amelyre a múlt század elején szükség volt ugyanannak a terméknek a legyártásához, legyen az öntöttvas vagy textiláru. Megnövekedett viszont az energiafogyasztás, amelyhez nagyban hozzájárult a lakosság jóléte. Aki csak tehette, autóba ült, a forgalom megtöbbszörözõdött, az emberiség felélte mindenét, mára már nem sok maradt. Gandhi még annak idején megjósolta az angol királynõnek, hogy mindennek nem jó vége lesz: amikor Anglia vezetõ hatalom lett, szüksége volt a fél világból eredõ természeti javakra, csak így tarthatta fenn birodalmát. Amikor az amerikaiak színre léptek, nekik a természeti erõforrások kiszipolyozásához már az egész földgolyóra szükségük volt. Akkoriban 3,5 – 4 milliárd ember jelentette a fogyasztói közönséget, ma 7 milliárdnyira szaporodtunk, minden emberre szüksége volt Amerikának, hogy fenntarthassa világbirodalmát. Idõközben talpra állt Kína és India, többé nem halnak éhen, azonban ha azt akarnánk, hogy a másfél milliárd kínai, az 1,2 milliárd indiai, és a fél milliárd közép-ázsiai nomád és törzsekben élõ ember életszínvonalát olyan szintre emeljük, mint az európai (az amerikaitól jóval alacsonyabb) átlagos embereké, akkor 2,5 földgolyónyi fogyasztóközönségre és természeti javakra lenne szükségünk.
Van erre megoldás?
-- Mivel csak egy Földünk van, a meglévõ erõforrásainkat kell igazságosabban felosztanunk, e felosztásnak az éllovasai az energia és az ivóvíz, ezek biztosítják majd a 7 milliárd földönfutó túlélését, de ehhez elõbb át kell rendezni a világot. Az átlagos energiafogyasztás Amerikában kétszer akkora, mint Európában, az egy fõre esõ amerikai energiafogyasztás viszont már hússzorosa a kelet-ázsiai fogyasztásnak. Az energiaforrások adottak, ezek nem tágíthatók, belõlük a fejlõdésben lévõ világrészek nem hozhatók fel európai szintre, amerikaira pedig végképp nem. A fejlõdõk csak akkor vergõdhetnek fel valamennyire, ha az amerikaiak nagyon sokat hanyatlanak. Az egyensúly csak így állhat be. Politikai szemmel nézve lehetetlen az amerikai energiafogyasztást a mostani egytizedére, vagy akár felére csökkenteni, az elõállt helyzetképbõl egy új háború szaga érzõdik messzire..."
Kínai szinten elvileg nem rossz. Képességeit valahova az F-16 Block 5-15 környékére teszik. Viszotn összesen van belõle 3 ezred asszem (század?). Mire elkészült a saját fejlesztés a Szu-30MMK és a J-11 program elavulttá tette.
Hihetetlen hogy 2hónap alatt mennyit változik a világ. Ettõl gyorsabb hatású már csak egy atomháború lehetne.
A globális pénzügyi rendszert összeomlasztották, harmadik világháborút indítanak "pontosítás"
"A globális pénzügyi rendszer lényegében összeomlott, és csak mesterségesen tartják életben." Soros György
Fejbõl írom, úgyohgy lehet hogy pontatlan lesz.
Aerodinamikai elõnye van egyes repülési helyzetekben viszont a szárny pont ott hajlamos erõs csavardásra ahol aerodinamikailag a legjobb lenne. Viszont emiatt erõsebb szerkezet kell. A gép tömege nõ, az elõny elveszik. A felhajtóerõ eloszlása is más, mint egy hagyományosan nyilazott szány esetén. Fegyverzetet sem lehet a feni okok miatt igazán a gépre tenni rendesen.
Valami ilyesmi volt. Az aerodinamika nem egyszerû dolog.
Az S-37 / Szu-47 esetén valóban belsõ fegyverteret képzelt el a Szuhoj, a két hajtómû gondola között/alatt volt egy fegyvertér. A hely megvolt, de konkrét teszteket nem csináltak egyfelõl pénzhiány miatt (a légierõ nem pénzelte a programot, szinte teljesen a Szuhoj állta a költségeket), másfelõl mert nem volt olyan levegõ-levegõ rakéta készen, amely behajtható vagy kis méretû vezérsíkokkal bírt, így nem tudták volna mivel tesztelni.
Az elõre nyilazott szárny azért rendelkezik bizonyos elõnyökkel, a kérdés, hogy ezek megérik-e a hátrányok elviselését.
Lásd lent. Szent meggyõzõdéssel leír olyan tévedést, hogy Szu-35. Ez a 2x2 szintû tudás. Legalább azt tudjam már, hogy nagyjából kinek és mennyi van valamibõl.
Ennél már csak az a viccesebb ezzel példálóznak, hogy fúúúúú, ez a vadászgép és F-22 ellenfele, meg hogy stealth, stb.. Ott az elején, hogy technology demo...
Aztán, hogy ez mitõl lenne stealth mikor belsõ fegyverzet elhelyezérõl szó sincs? Az X-29 meg már majd 20 éve megmutatta, hogy az elõrenyilazott szárny több hátránnyal jár, mint elõnnyel. Legalábbis az akkori szerkezeti anyagokkal...
És ilyenek jönnek sorba. És akkor csodálkoznak, hogy egy idõ után kissé nyersen válaszolok..
Az az érdekes hogy tényleg nemhogy az érvek ,de a tények sem hatnak meg sokakat. Az a hozzáállás hogy "akkor sem hinném ha saját szememmel látnám+, és a legegyszerübb dolognak is luxus utánanézni.
Igazából én sem értem,csak mindig ezt az államot veszik mint amely világuralomra tör és egyesek szerint ehez mindene megvan. Kész agyrém,de vannak akik készpémznek veszik...
A MiG-31 1980-as évek eleje óta van. És? Az is cirka 25 éve semmit sem változott. Ráadásul egy része ismert a gépnek, mert aki dolgozott a radarján az a CIA tégla volt. Mennyi van ebbõl szerinted? Mellesleg ez honi légvédelmi vadász. Elsõdeleges célja interkontinentális bombázók és manõverezõ szárnyasbombák ("cruise missile"), mint a BGM-109 Tomahawk például.
MiG-29 modernizált változatból gyakorlatilag egy sincs az orosz légierõben. Az algériaik meg visszaküldték a nekik szánt gépeket, mert szarok voltak. Nem új gépek voltak, hanem átépítettek és rossz minõségûek.
A Szu-35 sehol sem áll rendszerben, ez egy típusjelölés a Szuhoj gyáron belül, a Szu-35(BM) indult pár tenderen (Korea és Brazilia), de egyenlõre senki sem vásárolt belõle. Pár helyen feltüntetik, hogy az orosz légierõ kötelékében szolgálnak Szu-35-ösök, de ezek valójában a Szuhoj T-10M prototípusok, és a Szuhoj a tulajdonos, nem a légierõ. Persze szívesen látok olyan bizonyítékot, amely szerint a légierõ állományába van véve Szu-35-ös.
Az orosz légierõben a legnagyobb számban (~450) Szu-27Sz (~200 ezek közül felújítva SzM szintre, ami R-77 rakétákat, modernebb fedélzeti elektronikát jelent, de eredeti radart és hajtómûveket), hasonló mennyiségû MiG-29-es van még rendszerben, legnagyobb részük MiG-29B, illetve cirka 40 MiG-29S. A MiG-31-esbõl ~280 gép van rendszerben, ezek egyike sem esett át nagyobb felújításon. A haditengerészetnél van továbbá 3 századnyi Szu-33 (Szu-27K), de ezek még a Szu-27SzM-tõl is elmaradnak tudásban.
Olajlobbinak? Tényleg fantasztikus, hogy esetleg pár idióta szétkapja a kutakat és elsüllyeszt pár hajót vagy csak lembobáz egy finomítot. Aztán lehet próbálkozni az eladással, ha nincs mivel vinni.
Fegyverlobbinak miért is lenne jó? Háború elõtt telejelnek neki. Ma már olyan rövidek a konfliktusok, hogy azalatt nem nagyon veszel te semmit. Egy legyõzött ország nem tud mibõl egy gyõztesnek meg nem nagyon kell...
De értelmetlen hasonlítgatni,mikor a háború esélye nulla,NEM ÁLL SENKINEK AZ ÉRDEKÉBE.
Ezt ugye viccnek szántad? Az átlagos NATO vagy USA színvonatól igen messze vannak. Az orosz légierõ gépei 95%-ban a '80-as évek végét közepén képviseli (szovjet és nem nyugati szinten!).
- Az grúz háborúban látszott, hogy precíziós csapásmérõ képesség csak mutatóban van.
- Saját fejlesztésû fegyvereik ellen nem tudtak eredményesen védekezni. Minimális légvédelem is leszedett egy Tu-22M felderítõt és 3 db Szu-25 gépet. Több is sérülten tért vissza. MANPAD rakétaindításra figyelemezetõ csak a Szu-24-en van.
- Akív légiharc rakéta minimális számú ororsz gépen van. Azért az R-77-et ne akard már az AIM-120C-5 vagy C-7-hez mérni, mert az meredek lenne. Az R-73-at sem lehet nagyon összevetni egy IRIS-T vagy AIM-9X-szel...
- AWACS? Az A-50 még ifikorában sem volt nagy szám. Szovjet szinten az volt. Egy E-3-hoz képest kõkorszaki.
- A kínai és indiai légierõ modernebb Szuhoj gépekkel bír, mint az orosz légierõ. Az orosz vadász légierõt a MiG-29 gépek (õsrégi '80-as évek beli verzió) és kicsit modernizált Szu-27 gépek adják. A Su-27 gépek közül olyan 200-240 képes R-77-et használni, de csak az õsrégi NIIP radarral.
úristen mintha érdeke lenne Oroszországnak a háború.WTF
Gazdasagi, tarsadalmi viszonyok alapjan. Nagyon soksknak jol jonne. Es amint haszon lenne belole, ki is robbantjak. Atomot persze senki sem fog hasznalni, attol ertektelen lenne a terulet.
India-paki haboru volt mar 4. Paki elvesziti lassan az usat a hata mogul, indianak meg nyalnak az oroszok es az usakok is. Ja, es kinaval strategiai egyuttmukodesi es "nembatjukahatarokat" szerzodese van.
Talán valami ténnyel vagy érvvel is alátámasztandá? Kinek érné meg? Ki támadna meg kit? Mert jelenleg az USA olyan erõs egy konvencionális háborúban, hogy a NATO + USA egy egyidejû Kínai Tajvan ellen invázióval és egy Orosz támadással simán megbírkózna erõlködés nélkül. A technológiai szakadék meg csak nõ a két fél között. A nyugati országokban már lassan elterjedt F-35, de a többi gép is messze az orosz elõtt jár.
Az orosz százarföldi haderõ létszáma cikra 700 ezer cakk pakk. Na se mekkora Oroszország? Nagy. Ez szét van szórva több helyen. Harci gépekre szintén ez igaz. Õk kilõve.
Kína? 200-300 modern gépe van, de csak kínai szemmel. Aktív vezérlési légiharcrakétája semmmi. Flottája egy vicc a US NAVY-vel összevetve. Partraszálló kapaciás szinte 0.
India vs. Kína. Egyik sem lenne képes komoly területet elvenni a másiktól. Az ár meg magas lenne.
Atomhatalom meg nem fog csak úgy atomhatalommal háborúzgatni.
Az ilyen "hiszek" dumától megyek a falnak. Talán elemezd a helyzetet egy kicsit...
Nem vágom azoknak a vészmadaraknak az észjárását akik folyamatosan a III.Vh-ra apellálnak. Mi alapján? Az 50-60-es évek Hidegháborús hangulata sokkal feszültebb volt és lehetõség volt valódi meglepetésszerû nukleáris csapásra. Mégsem lett semmi. Akkor miért ma lenne mikor a gazdasági függés erõsebb egymástól?
Fogy a nyersanyag, tul sok az ember, es el lehetne terelni a figyelmet. Az idopont tokeletes egy 3. VHhoz. Kerdes hol kezdodik? Korea? Tajvan? Pakisztan/India? Ukrajna? Kerem tegyek meg tippjeiket.
A "gaz"az h ukrajna a piaci ar alatti osszeg nagyreszevel is ados,bar nagy reszet mar atutaltak.... En megertem az oroszok geopolitikai erzekenyseget(az ellenraketa telepitessel kapcsban)... Mikor megszunt a VSZ(kesobb a SZU)folyamatosan igereteket kaptak az ororszok(igen,a NATO-tol)cserebe h a terseget kiengedik a befolyasi ovezetuk alol h"..peresze,a terseg sosem lesz a NATO tagja..","a NATO sosem terjeszti ki befolyasat a tersegre..",bla-bla.. Ehhez hasonlo politikai lozungokkal etettek oket....azota szo volt ukrajna es gruzia NATO tagsagarol is.... Asszem mar tudom melyik oldal a gerincesebb..(bar ez nem politikai kategoria)
Nem tudom..szerintem ez kozos erdekuk uropaval egyutt.. Addig legalabbis mig nehany mas kereskedo hasonlo piaccal nem tud elorukkolni... Azert vilaghaboruhoz(forrohoz)ez is eleg keves..szerencsere...
Nekem sincs malacom,megis szoktam disznohust enni.. Na tessek..kiderult h muszlim sem vagyok... Eleg durva h mindenki a ruszkikat alazza mert vilagpiaci arat szeretnenek a gazert kapni,ha mar nyersanyagon kivul alig van valami eladhato cuccuk a vilagpiacon.. A nehany eladott"ocskavas"(fegyver)halmon kivul....
Csak Ukrajna jóval nagyobb ország nem lehet pár óra alatt elfoglalni, és valóban vh veszélyes lenne az esemény. Oroszország még nem olyan erõs, hogy európát, és usát egyszerre lenyomja. Még ha van is ilyen tervük az nem mostanság lesz.
1.: Rakétaelõrejelzõ radarokat és rakétaelhárító rakétákat telepítenek. Ez provokációnak max. politikailag elég, katonailag nem. Ezek az eszközök közvetlenül nem jelentenek veszélyt Oroszországra. 2.: Grúzia esetében összetett dologról van szó. Talán sose tudjuk meg, hogy mi volt a pontos lezajlása az esetnek, de egyfelõl az Abháziaiak és a Dél-Oszétokat az oroszok támogatták kvázi függetlenedésükhöz, tehát ott inkább az oroszok voltak a csúnya fiúk. Grúzia a hülye fiút játszotta el azzal, hogy aktív katonai akciót foganatosított Dél-Oszétiában, miközben a szomszédban ott ácsorgott egy hadosztálynyi orosz katona. 3.: Az Ukránok kedvezményes áron kapják a gázt (fele annyiért, mint mi), és ezen vitáznak, cserébe az oroszok meg diszkont árat fizetnek a tranzitért. Mindkét fél sáros, de aligha az EU vagy az USA bujtja fel Ukrajnát, hogy ugyan már, kekeckedjen a gázáron...
Addig jár a szája az USA-nak és az EU-nak, amíg jól ki nem provokálnak egy európai háborút. Ha nem (már elnézést) baszogatnák folyton az oroszokat, talán nem lenne folyton konfliktus. Az oroszoknak nagyobb a hatalma Európa felett, mint a Szovjetúnió idején volt.
Hát nekem úgy tûnik (lehet hogy tévedek)hogy provokálják az Oroszokat. 1. USA rakétákat telepít Kelet Európába. 2. USA barát Grúz & Orosz háború. 3. Az Eu barát Ukránok nem füzetnek a gázért+még el is zárják a csapokat. Szerinted az Oroszok meddig tûrik hogy szarakoggyanak velük ???
De ne felejtsük el, hogy ott kicsit más helyzet volt. Elõször is Grúzia lépett katonai akcióba elõször. Másodszor Ukrajna és Grúzia stratégiai pozíciója nem éppen összevethetõ. Ahogy a méretük sem.
Ukrajna nem Grúzia. Oroszország katonai erõvel elég nehézkesen érne el rövid idõ alatt sikereket ott, ráadásul Ukrajna már olyan szintû ország, ahol valószínûleg legalábbis politikai/gazdasági szinten az EU és az USA is aktívan részt venne. Ez nem hiányzik Oroszországnak. Kardcsörtetésnél messzebb nem hiszem, hogy elmennének.
Oroszország fegyverrel is kinyittatná a földgázcsapot? Oroszország akár erõvel is felléphet Ukrajna ellen, hogy biztosítsa az európai földgázexportot, de Kazahsztánt és Fehéroroszországot is lerohanja, ha a két volt szovjet tagköztársaság ki akarna bújni a Kreml védõszárnyai alól – fest riasztó jövõképet az Egyesült Államok három volt tbiliszi nagykövete. Ha Kijev nem teljesíti Moszkva követelését, Oroszország akár erõvel is megpróbálhatja biztosítani az európai földgázexportot – írja az International Herald Tribune szerkesztõségi cikkében három egykori tbiliszi nagykövet.
Oroszország a Szovjetunió széthullása után ismét igyekszik ismét befolyást szerezni a függetlenné vált tagköztársaságokban és a volt kelet-európai szocialista államokban: az augusztusi grúz-orosz háború tanúsága szerint akár erõvel is. Az orosz-ukrán gázvita ennek a geopolitikai játszmának az egyik fejezete.
Denis Corboy, az Európai Bizottság, illetve William Courtney és Kenneth Yalowitz, az Egyesült Államok diplomatája szerint egy esetleges hadi beavatkozást sejtet, hogy Moszkva orosz állampolgárságot osztogat a Krímben, ahol jelentõs orosz kisebbség él.
Ez azért különösen aggasztó, mert Dél-Oszétia elleni inváziót is az orosz állampolgársággal rendelkezõ dél-oszétok védelmére hivatkozva indították el. A Kreml nem áll meg itt: magának követeli a szevasztopoli tengeri támaszpontot 2017 után is, noha Kijev vonakodik attól, hogy meghosszabbítsa az errõl szóló szerzõdést.
A hírhedten jó kétoldalú viszony ellenére hasonlóan kiélezetté válik a viszony Kazahsztánnal is – kockáztatják meg a diplomaták. Moszkva nem nézi jó szemmel, hogy a közép-ázsiai állam, ahol szintén jelentõs az orosz kisebbség aránya Oroszország megkerülésével próbál gázt eladni Nyugatra.
Nem tûrné el a Kreml azt sem, hogy Fehéroroszországban kirobbanó színes forradalom megdöntse a hozzá a végletekig lojális Alekszandr Lukasenko hatalmát – figyelmeztet a három volt diplomata, aki szerint Oroszország ez esetben annektálja szomszédját.
Európának és az Egyesült Államoknak ezért az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon mindent el kell követnie a volt tagköztársaságok védelmi infrastruktúrájának megerõsítése végett – ajánlják a diplomaták, akik szerint a folyamatos párbeszéd mellett a NATO állandó jelenlétére van szükség ahhoz, hogy Oroszországban tudatosuljon, nagy ára lehet a szomszédok elleni agressziónak.
Most nézem, hogy a wiki szerint 4 millió volt a civil áldozatok száma. Ezek szerint 5 millió a határa az emberiség ellenes bûnöknek, mert 6 millió zsidó kiírtása már az.
A halottak száma kb 60000 volt,és 300000 sebesült.A WIKI szerint.
Csak éppen az áldoztatok számában van eltérés a gerillák és a túloldal között. Vietnám alatt (8 év) 65 ezer katona volt a veszteség (vagy halott volt ennyi?). Akkoriban éves átlagban ennyien haltak meg közúti balesetekben (tehát ebben nincs benne más!)... A túloldalon milliós nagyságrendû áldozat volt. Afganisztán szintén hasonló aránykat produkált.
Vietnamról nekem mások az értesüléseim. Én azt olvastam egy napilapban, hogy 200.000 amerikai halt meg. Vietnami aldozatok öszesen 5.000.0000, ha beleszámoljuk mindkét fél veszteségét és a civileket is.
Azt sajnos pontosan nem tudom milyen azányban oszlik meg, de az áldozatok legnagyobb része civil, 1.500.000 a kommunista diktatúra áldozata. A maradék 3.500.000 kb. fele a napalm, és a szõnyegbombázás áldásos hatásának köszönheti az örök békességet.
Erre inkább privát írok majd valamit, elég annyi, hogy amikor EMBARGÓ volt, akkor elõször az oroszoktól áramlott be sokminden, utána meg az USÁ-ból IS. (IRÁN-KONTRA ügy) Van ott minden, az AK47-bõl azért van sok, mert az olcsó, és kisipari módszerekkel is gyártják.
Szerintem háború lehetséges, a történelem ismétli önmagát.Ez ójjjan mint pl az alkoholista ember aki nem tud megváltozni =ISMÉTLI A HIBÁIT mert nem tud változni.1-2 világháború ,aztán hidegháború =és még nincsen megoldva a probléma=ISMÉTLÉS ,ISMÉTLÉS.................
Invázió fogalma az, hogy megszállni a területet. A területet megtartani az egy másik kérdés. 1980-ban a Szovjetunió is sikeres Inváziót hajtott végre Afganisztánban. A probléma a terület feletti uralmat megtartani, ez az, ami nem jött össze, ezt mondtam.
Mindezt amúgy úgy, hogy a CIA fegyverrel látta el a Mudzsahedeket. Ha nincs a CIA, akkor a Mudzsahedinek maximum RPG-kkel próbálkozhattak volna lövöldözni, nem pedig Red Eye, majd késõbb Stinger vállról indítható légvédelmi rakétákkal. Tehát sokkal kisebb veszteségeket okoztak volna. A másik fele a Vietnam/Afganisztán szintû háborúkkal a veszteségek aránya. A Vietnami háborúban cirka 60000 amerikai halt meg, míg ezzel szemben mintegy 1,1 milliónyi Észak-Vietnámi áldozatról beszélhetünk. A Szovjet-Afgán háborúban 10 év alatt ~15000 Szovjet katona halt meg, a túloldalon pedig több, mint egy millió áldozat volt, nagy részt civilek. Politikai szinten ezek jelentõs veszteségek az Amerikai ill. Szovjet oldalon, de ha az arányokat nézzük, azért elgondolkoztató, hiszen összehasonlíthatatlanul nagyobbak a 'védõk' veszteségei mindkét háborúban. Lehet, hogy végül mindkét esetben az agresszornak nevezett ország vonult ki, de brutális veszteségeket okozva emberéletben és infrastruktúrában.
Ahogy írtam, maga a megszállás sima ügy Iránban is, ha az Irakban állomásozó csapatok kivonulnak, és rendelkezésre állnak. Megszállva tartani Iránt, na igen, ez az, amit én sem tartok valószínûnek.
Azt egyébként hiba lenne elkönyvelni, hogy 70 millió Iráni ellen kellene harcolniuk. Az aktív ellenállásra valószínûleg "csak" pár millió ember lenne fogható, Iránban komoly belsõ politikai ellentétek is vannak, de persze ha nem használják ki õket (mint az Iraki invázió esetén), akkor ez sem segítene.
BTW Iránban nem az AK a "legnépszerûbb" fegyver, a Sah-idõkbõl származó örökség, és a fegyverembargó miatt a HK G3 és MP5 licencben gyártott példányai a legtöbbször látható fegyverek, ahogy a hadseregben is sok M16A1 van rendszerben.
Ez azért így nem igaz, ahol magas hegyek vannak (3000+ m) és elég harcos a bennszülött lakosság, azokat az országokat még soha senki nem tudta bevenni. Afganisztán az egyik ilyen, ha az egészet porig bombázzák, akkor is lesz mindig aki elindítja a vállról indítható rakétát, megnyomja a detonátor távkapcsolóján a gombot, stb.. Lehet , hogy fölötte átrepülni lehet 100%-os biztonsággal, de a földjükön közlekedni nem. Ugyanez Irán is, "csak" ott van még ehhez egy komolyabb hadsereg, egy rakás fegyveres vidéken is, hegyek, változatos domborzat, amit a bennszülöttek ismernek jobban, kész Vietnam az egész. Repülõgéphordozóban és légierõben nincs konkurencia az USÁnak, de ha meg kell halni a katonáknak a gyõzelemért, (mert még nincs páncélruha) akkor gerillahadviselés a hatékonyabb, az meg nem amerikai pálya. Az csak a védõknek megy, meg Rambónak. A térképet azért remélem a Pentagon is megnézi, mielõtt kirobbant valamit, Irán elég nagy ország (Irak sem kicsi, de annak a nagyrésze lakatlan sivatag!) 3X nagyobb mint Irak, és 70millió lakosa van, ebbõl ahogy lehet tudni a fele tart otthon fegyvert, vidéken ez általános, északon úgy lehet fegyvert venni (AK-47) mint itthon krumplit a piacon. A látványos fölénnyel történõ bevonulás csak valami sík területen menne, pl. ALFÖLD, dél-Iraki sivatag, ahol porig lehet bombázni mindent, mielõtt egyetlen amerikai bakancs is betenné a lábát.
Ahogy a szovjeteket sem Afganisztánban. Az asszimetrikus hadviselés már csak ilyen.
Katonai szinten egy invázióra (mert errõl van szó) képes lehet az amerikai hadsereg, ha kivonul Irakból, valószínûleg komolyabb probléma nélkül le is gyõznék az Iráni fegyveres erõket (a probléma nélkül persze még mindig azt jelenti, hogy lesznek azért százas, talán ezres nagyságrendû veszteségei, fognak veszteni harckocsit, repülõgépet, helikoptert - ez egy háborúban nem elkerülhetû). Tehát katonai szemszögbõl képesek lennének rá. Hogy aztán a terület feletti uralmat hogy õrzik meg, az egy más kérdés - Irakban is ez volt a probléma...
"A politológus véleménye szerint a fegyveres konfliktusokra az amerikai elitet a pénzügyi krízis logikája ösztönzi. Szerinte az amerikai vezetés nem fog tudni ellenállni annak a csábításnak, hogy külsõ, fegyveres konfliktusok árán oldják meg a belsõ problémáikat. " = a háború jó üzlet nekik.
Az USA ha tervez valamit is Irán ellen az max korlátozott támadás . Nem egy invázió . Irakban is vereségre álnak az USA csapatok ki akarnak vonulni , nem hiányzik nekik egy Iráni fiaskó még az Iraki vereség mellé .
Sziaszok ! Mi a véleményetek az irán körül gyülekezõ hadihajó arzenálról ? Lehet hogy csak megkezdik az inváziót ? Talán a világgazdasági válság alapja az olaj elfogyása ezért irakból átmennek az amerikaiak iránba.