MI LESZ,HOGY HA EGYSZER A FOlDUNK KERINGESI SZAKASZAN FOG HAMAROSAN EGY BOLYGO SZULETNI?!
Akkor jó, ha Te ezt már ilyen biztosan tudod. Másokban még ott a kétely, hátha nem igaz az õsrobbanás / Világegyetem kialakulás / Õsleves / élet "spontán módon,véletlenül" keletkezése / evolúció a fajok közös õsökbõl való eredeztetése. Én úgy tudom, még folynak a kutatások.. "részeredmények " vannak...de... még mindig sok a "DE". És a kételkedõk száma napról napra gyarapodik, minnél jobban megismeria tudomány "az élet a világmindenség meg minden" / by Douglas Adams/ kérdését.. Ha már így biztos tudással rendelkezel, sorakoztasd fel megdönthetetlen, minden irányból bizonyított érveid pls!!!
Elolvastam az osszes hozzaszolast, es azt hiszem hogy 1 dolgot fuznek az egeszhez hozza: Ugyan ez volt a velemenyuk a kozepkori embereknek mint egyeseknek ezen a forumon, mint pl lola-nak.Ha nem hitt volna abban hogy sikerul valami ujat felfedezni Columbus, akkor nem indult volna el annak idelyen, nem gyotorte volna magat(minek azt)...Ha rajtad mulna lola akkor te a tudosokkal azt csinalnad mint Hitler a zsidokkal...Az ilyen embert csak sajnalni tudom...Ugyan ez volt a keresztenyseg kialakulasakor, Jezust azok az emberek oltek meg akik nem akartak ujat kapni, akik csak magukkal es a sajat egeszsegukkel torodtek!! Bocs a helyesirasi hibakert, remelem megertitek mire gondoltam amikor ezt irtam ;)
Csillagporból vagyunk? Dejó!! Végülis mikor eltemetnek is megmondják: porból lettümk, porrá leszünk...
Szerintem az egyik legfontosabb tudományág. Ugyanis azt fontosabbnak tartom, hogy kutassuk, hogy miért vagyunk itt és hogy kerültünk/kerülhettünk ide mint azt, hogy kettõvel több éhezik, vagy százzal több betegszik meg vagy hogy esik a buxindex vagy hogy majkának új barátnõje van, vagy a gyerek már megint rossz volt, a munkahelyen meg problémák vannak stb. Ezek földhözragadt kicsinyes problémák szûklátókörûeknek. Ugyanis ezek a problémák csak addig léteznek amíg mi itt vagyunk azt, meg hogy meddig lehetünk itt és meddig élvezhetjük a fontosabbnál fontosabb mindennapi problémáink megoldását a csillagászat mondja meg, vagy próbálja megmondani. A mi életünk is a csillagoknak köszönhetõ, mi is csillagporból vagyunk meg a földünk is.
A gyengébbek kedvéért egy kis összefoglaló a csillagászat szerepérõl (nem teljes, csak ami épp eszembe jut) :
1. A legfontosabb dolog, hogy A tudomány minden ága ugyanazt a világegyetemet tanulmányozza különbözõ nézõpontokból, és ezért szorosan összefüggenek. Például a csillagászat és a részecskefizika kapcsolata határozta meg az utóbbi 50 év fizikáját. A XX. század közepére két nagy elmélet alakult ki : A relativitás elmélet, és a kvantumfizika. Ezek azonban ellentmondanak egymásnak, vagyis valami még nem stimmel. Namármost az a gond, hogy az ellentmondás olyan körülmények közt jelentkezik csak, amit nem egyszerû létrehozni még a legnagyobb részecskegyorsítókban sem. A természetben pedig csak két esetben fordul elõ : az õsrobbanásnál, és a feketelyukakban. Szóval itt kapcsolódik a csillagászat és a részecskefizika. Az elméletek gyártásához és késõbb az ellenõrzésükhöz minél több kísérletre, mérésre van szükség, aminek jelentõs részét a csillagászat szolgáltatja azzal, hogy felderíti a világegyetem szerkezetét. Ez ugyanis az õsrobbanáskor lejátszódott részecskefizikai folyamatok következménye. A részecskefizika pedig már nem egy távoli dolog, amit vagy elérünk a jövõben, vagy nem, hanem már bent van a lakásunkban. Emellett a jelenleg viszgált elméletek olyan technológiákat ígérnek (a távoli jövõre), amelyekkel lehetségesé válhat meglátogatni akár más galaxisokat is, tehát nem árt, ha addigra lessznémi foglamunk, hogy hova is megyünk.
2. Olyan alapvetõ kérdésekre kaphatunk választ (vagy legalább iránymutatást), hogy pl. hol a helyünk a világegyetemben. A világképünk szempontjából alapvetõ fontosságú a világegyetem keletkezése és a benne elfolalt helyünk. A világképünk pedig elég nagy hatással van a mindennapi életünkre is. A világképünktõl függ az is, hogy segítünk-e az afrikai éhezõknek, vagy sem.
3. Az ember kíváncsi. Ha mindenki csak a hasznos tudásal törõdne, akkor pl. a bulvársajtó nem létezne.
4. Senki se tudhatja biztosan, hogy lesz-e haszna egy kutatásnak, vagy sem. Nem egyszer fordult már elõ a történelemben, hogy egy haszontalannak vélt tevékenység hirtelen sok milliárd dolláros iparrá vált (sõt, szinte ez a normális).
5. Nem különösebben drága. Pl. a katonai költségvetés mellett egészen jelentéktelennek tûnik. Tehát, ha valahol spórolni szeretnénk, van jobb célpont is.
Elméleteket lehet nagyon drága gépek nélkül is gyártani..majdnem 1 szinten van egy író által kitalált mesével...
Na de hogy bizonyítod be azokat az elméleteket akkor?
Szóval arra akarok kilyukadni, hogy üres elméletgyártogatáshoz, puszta spekulációkhoz jó ez a bolygótanulmányozás. A folyamatok iszonyú hossza miatt egy elméletet sem lehet közvetlen megfigyeléssel bizonyítani. Bizonyíthatatlan elmélet=fantáziálgatással, találgatással...abszolút nem tudományos.. Elméleteket lehet nagyon drága gépek nélkül is gyártani..majdnem 1 szinten van egy író által kitalált mesével...csak éppen kimondhatatlan latin szavak vannak benne... ennyi a különbség az elméletek és a mese között..
Csillagok esetében egészen jól megy a megfigyelõs módszer, mert rengeteg van belõlük, így mindenféle korú, fejlettségû, tömegû csillagot látunk és van fényképünk az életük minden pillanatából. Ezért könnyû volt megtalálni, hogy melyik elmélet helyes/hibás. Bolygóknál az a baj, hogy kevesebben vannak, nem is fényesek és kialakulásuk után nem sokat változnak. De újabban egész jó bolygókeletkezés elméletek vannak és szimulációk is mûködnek por és gáz befogására az új naprendszerekben.
Konkrét megfigyelések nélkül hogy alkotsz meg elméleteket? A csillagrendszerek kialakulásának pontosabb megismeréséhez éppen az kell, hogy minél több ilyet figyeljünk meg, és minél részletesebben, hogy még jobban finomíthassuk a jelenlegi elméleteket.
Megfelelõ (újabb és újabb) csillagászati ismertetek nélkül nem tudsz mást csinálni, mint találgatni és fantáziálgatni. Amíg a közelmúltban közvetett módon be nem bizonyították az exobolygók létezését, addig az is csak egy elmélet volt, hogy a többi csillag körül is keringenek bolygók.
Engem ugyanúgy érdekel a külvilág, mint Téged Cifu. De konkrét megfigyelésekkel nem megyünk valami sokra az ügyben, hogy hogyan alakultak ki a bolygók. Ha észlelünk valahol 1 gázködöt, arról kijelentik, hogy íme ez 1 születõ csillagrendszer. Majd millió évek múlva (ha kialakul 1 új naprendszer belõle)majd akkor bebizonyosodik egy elmélet igaza.. Ha marad sima gázköd, lehet új elméleteket gyártani naprendszerek kialakulására... Szóval a csillagászat inkább 1 szemlélõdõ-megfigyelõ tudomány, mert (a csillagok életének hosszú ideje miatt) az elméleteit gyakorlatban nem tudja bizonyítani...
"Ugyanúgy a találgatások és feltételezések tárháza, mint a részecske-kutatásoknál." "Alapvetõen nem a kutatások ellen vagyok, hanem a _felesleges_, semmi hasznot nem hozó kutatások ellen." Nem is idézek többet, de mintha te irtad volna ezeket, talán próbáld értelmezni amit írtam.
Itt néhányan nagyon sötétek, ez önmagában nem is lenne baj, de az már inkább, hogy fennhangon osztják az ostobaságokat. lola, te nagyon tájékozott lehetsz a részecskekutatásokban, de úgy tûnik ilyen apróságok mégis elkerülik a figyelmedet, hogy rengeteg orvosi alkalmazást köszönhetünk neki. Bár lehet te mindentudó vagy és megmondod, hogy mostantól már egyik kutatásnak se lesz haszna. Biztos hallottál már a CT vagy MRI-rõl de abban is biztos vagyok, hogy fogalmad sincs hogyan mûködnek ezek. Érdekes, hogy mindig a kutatásoktól sajnálják a pénzt, mintha ez lenne az oka minden éhinségnek, betegségnek, nyomornak, korrupt embereknek, mocskos vállalatoknak. De lényeg, hogy az igazi értékek, intellektuális termékek megmaradnak, jövõre is lesz hábórú, valóságshow, brazil szappanoperam, amerikai tucatfilm, új pláza, stb, ezek legalább szórakoztatnak minket. Köszönjük, Mester! New Word Order rulez.
Azoknak biztosan, akik jól jövedelmezõ dolgokat találtak fel... amúgy fogalmam sincs..
Csillagászoknál jellemzõ, hogy jól jövedelmezõ dolgokat találnak fel? :)
Amúgy pedig egy vagy két éve láttam valahol egy táblázatott arról, hogy az egyes szférákban dolgozók mennyit keresnek. A K+F esetén (elvileg ugye ez a tudósok "kasztja") az éves átlag jövedelemük alig haladta meg a közszférában dolgozókét. A feltalálás menete amúgy hogy alakul az elsöprõ többség esetén? A tudós vagy egy cég, vagy egy egyetem v. más közintézmény alkalmazottja. Ha fel is talál valamit az adott cég ill. egyetem tulajdona lesz.
De attól most nekem nem lesz tényleg jobb, és azt hiszem Neked sem.. De javíts ki ha tévedek.
Engem especiel érdekel, hogy mi a helyzet a tágabb értelembe vett világban, miért és hogyan jött létre, és hogy hová tart. Ezekre a kérdésekre a csillagászat nélkül nem fogunk soha valódi válaszokat kapni, de nagyon valószinû, hogy az én életemben nem is fognak ezen kérdésekre valódi válaszokat találni. Viszont úgy vélem, hogy a következõ generációkkal szúrnánk ki, ha nem kutatnánk ezen tudományágakat, és lezárnánk a kérdést annyival, hogy most nekünk ebbõl nem származik hasznunk, tehát felesleges is rá erõforrásokat pazarolni.
Hány tudós jár méregdrága sportautóval, hánynak van magánrepülõgépe vagy Yachtja?
Azoknak biztosan, akik jól jövedelmezõ dolgokat találtak fel... amúgy fogalmam sincs..
Szóval minek a nagyon távoli bolygókat kutatni, ha az igazán közeliekre sem tudunk eljutni.. Jó tudom egyszer majd valamikor ha már megy a csillagközi utazás, akkor milyen jó lesz tudni, hogy hol van a "közelben" földszerû bolygó... De attól most nekem nem lesz tényleg jobb, és azt hiszem Neked sem.. De javíts ki ha tévedek.
Mert a kutatók nem mind tudják azt kutatni, amit igazán szeretnének. Pl egy pszichológus parapszichológiával foglalkozna, de mivel a reklámban 100X több a pénz, így ezzel fog foglalkozni stb stb.. Lehet, hogy a bolygókutató csillagászunk is inkább UFOkat keresne mûszerével, ám arra nincs pénz ( legalábbis neki) Ezek csak példák !!!!!!!! Természetesen nem maga a tudomány a hibás, hanem azok a gazdasági hatalmak, akik pénzelik a kutatásokat, majd az új termékrõl lehúzzák a 100000. bõrt is..
Én csak a gyakorlati (közvetlen) haszonra gondolok. DE kifejthetnéd, hogy miért lesz jobb az életem attól, ha valaki bolygót tanulmányoz 100 fényéves távolságban...
Ez egy eléggé önzõ álláspont, nem gondolod?
Jó, fejlõdik a tudomány, lehet újabb elméleteket gyártogatni.. meg kb 100FT bekerülési költséggel 2000Ft-ért eladni a gyógyszereket..
Az a tudomány egy gazdasági aspektusa. Ne a tudományt szapuld azért, mert egy gazdasági haszonszerzésre épülõ világban élsz.
Sajnos a tudomány azoknak a kezében van, akik az eredményekbõl 1000% os profitot sajtolnak ki, majd a bevétel 0,0001%-át meg "jótékony" adományként szétosztják a szegények között.
Hány tudós jár méregdrága sportautóval, hánynak van magánrepülõgépe vagy Yachtja?
mig itt a földön százezrek halnak éhen, meg betegségekben amik gyogyithatoak,kb egy honap alatt.
Ez társadalmi probléma, egészen más vetület.
Tényleg nem tudom mi gyakorlati haszna van, hogyha megint felfedeznek egy 5milliárd fényévre lévö galaxist, ami már rég nincs ott, lehet nem is létezik már.
A világképhez ad egy kis részletett, amely a teljes világ megértéséhez kell. Az emberi érdeklõdés egyik alapeleme, hogy megismerje a körülötte lévõ világot és annak mûködését. A csillagászat ennek egy ága.
Amiket itt felsoroltál, attól a mindennapi élet lesz jobb.
Kinek? Egy szûk rétegnek, kb. az emberiség 1/6-ának, 1/7-ének. Ez az igazságtalanság akkor miért nem zavar?
De a csillagászati "felfedezésektõl" senkinek, maximum a csillagásznak, hogy kap egyáltalán fizetést...
A Csillagászati felfedezéseknek köszönhetõ, hogy van naptár, bár az kicsit régebben volt. A csillagászati felfedezések nélkül a mai világképünk még erõsen csökevényes lenne, nem ismernénk más bolygórendszereket, más galaxisokat, nem lennénk tisztába az univerzumunk hozzávetõleges méretével. A mai tudásunk itt tart, és a csillagászat segít abban, hogy minél jobb és pontosabb képet kapjunk a jövõben. 100 év múlva lehet, hogy viccelõdve néznek majd a mai elméletekre, milyen elfajzott ötletek merültek fel egykor. De a csillagászat nélkül a világképünk megrekedne a mai szinten, és nem fejlõdne.
A csillagászati kutatások és annak eredményei, magyarázata, nem különb, mint bármelyik vallás.
Ezzel csak azt fested le, hogy nem tudod mi a különbség a vallás és a tudomány között. A vallás egy adott képet követ, és iszonyodik mindentõl, ami a saját képének ellentmond, a magyarázat a vallási nézetek elsöprõ többségében pedig kimerül abban, hogy ott van leírva a Bibliában/Tórában/Szent Könyveben, stb.. A tudomány elméletekkel és bizonyítással dolgozik, csak akkor vet el teljesen egy lehetõséget, ha meg tudja cáfolni azt, vagy be tudja bizonyítani az ellenkezõjét.
A világ eredetére próbálnak hamisnál hamisabb magyarázatokat adni.
Hmmm... hogy is van ez? Honnan tudod, hogy hamis? Be tudod bizonyítani?
Én csak a gyakorlati (közvetlen ) haszonra gondolok. DE kifejthetnéd, hogy miért lesz jobb az életem attól, ha valaki bolygót tanulmányoz 100 fényéves távolságban... Jó, fejlõdik a tudomány, lehet újabb elméleteket gyártogatni.. meg kb 100FT bekerülési költséggel 2000Ft-ért eladni a gyógyszereket.. Sajnos a tudomány azoknak a kezében van, akik az eredményekbõl 1000% os profitot sajtolnak ki, majd a bevétel 0,0001%-át meg "jótékony" adományként szétosztják a szegények között. New Word Order rulez.
Én elsõsorban a csillagászokra haragszom. Amikrõl te írtál, azzal nincs bajom. A gyógyszeripar valóban sok pénzt kaszál, de annak legalább van értelme, és haszna is a betegek számára.
igazad lenne, ha mindenki értene mondjuk a biogenetikához és amellett fecsérelné az idejét a semmi kukkolására, de egyszerûen nem lehet minden erõforrást mondjuk a "rák elleni gyógyszer" kutatására fordítani, mert lehet hogy embertelenül sok pénz emésztene fel, de ha nem léteznének elektronmikroszkópok vagy adott esetben alig tudnánk valamit a biológia kémiai oldaláról, akkor semmi értelme nem lenne mondjuk mindenféle erdei füvekkel kísérletezni.. a tudományok együtt élnek egymás mellett valamilyen szimbiózisban.. és a gyógyszeripar jóval több pénz tesz zsebre mint a NASA mondjuk..
Szerintem, lehet kutatgatni ezeket is, de nagyságrendekkel kevesebbet is költhetnének rá, meg a fegyverkezésre is, lenne helye máshol.. mig itt a földön százezrek halnak éhen, meg betegségekben amik gyogyithatoak,kb egy honap alatt. Tényleg nem tudom mi gyakorlati haszna van, hogyha megint felfedeznek egy 5milliárd fényévre lévö galaxist, ami már rég nincs ott, lehet nem is létezik már. a réges régi multat látjuk magunk körül, és azzal nem sokra megyünk..lenne kutatni valo dolog itt éppen elég a földön, és azoknak a megoldásábol talán hamarabb és jobban profitálhatna az emberiség...
Alapvetõen nem a kutatások ellen vagyok, hanem a _felesleges_, semmi hasznot nem hozó kutatások ellen. A csillagászati kutatások és annak eredményei, magyarázata, nem különb, mint bármelyik vallás. A világ eredetére próbálnak hamisnál hamisabb magyarázatokat adni.
Amiket itt felsoroltál, attól a mindennapi élet lesz jobb. De a csillagászati "felfedezésektõl" senkinek, maximum a csillagásznak, hogy kap egyáltalán fizetést...
Egyrészt azért, mert tök mindegy, hogy mi van körülöttünk, úgyse jut el oda ember sosem. Legalábbis a Naprendszeren kívülre.
Egy prófétával van dolgunk, mindenki térdre, imához...
Attól, hogy állítólag felfedezik az n+1-edik objektumot, még senki sem fog jobban, egészségesebben, tovább élni, maximum az ellentettje következik be, ugyanis ezekre borzasztó sok pénzt költenek el. Ha már minden ember jól élne, és akkor kutatgatnának, egy szót sem szólnék.
Mi értelme van a 3D videókártyáknak? Profitálnak belõle bármit is az afrikában éhezõ milliók? Nem. Mi értelme van a DVD videóknak? Kinõnek tõle a kivágott õserdõk? Nem. Mi értelme van a Forma-1-eknek, vagy egyáltalán bármilyen sportversenynek? Segít az ózonpajzson? Nem.
Ne félj, majd megmagyarázák, hogyha lefényképeznek 1 távoli csillagot, bolygót, egyéb objektumot, attól fejlõdik a tudomány és attól egyben egészségesebb leszel Te is.. Sõt azt is el tudják hitetni, hogy most rosszul megy a sorunk, de majd 10 év múlva milyen jó lesz nekünk. Ezt is (majdnem ) mindenki elhiszi...
Ennek az egésznek semmi értelme, és ez igaz a tudomány rovatban leközölt, túlnyomórészt csillagászati hírekre. Egyrészt azért, mert tök mindegy, hogy mi van körülöttünk, úgyse jut el oda ember sosem. Legalábbis a Naprendszeren kívülre. Ugyanúgy a találgatások és feltételezések tárháza, mint a részecske-kutatásoknál. Attól, hogy állítólag felfedezik az n+1-edik objektumot, még senki sem fog jobban, egészségesebben, tovább élni, maximum az ellentettje következik be, ugyanis ezekre borzasztó sok pénzt költenek el. Ha már minden ember jól élne, és akkor kutatgatnának, egy szót sem szólnék.
Akkor lesz izgi ha az elsö közetbolygorol lesznek képek, mer eddig csak baromi nagy gázoriásokat tudunk....sajna
Belegondoltatok hogy ott az a sok bolygó és egyiket se látta még ember ? ... úgy érzem magam mint Kolumbusz ... bár mi soha nem fogjuk látni.... sajnos ... pedig dejó lenne.
jó, akkor nevezzük nevén a gyereket: Katasztrófaelméletek. Na, így jobb neked?
mivel gázóriások, nehéz is volna gyalogolni rajta...ahol meg már tudnál, ott meg nem bírnál egy nanoszekundumig se életbenmaradni mert ott már akkora nyomás és hõmérséklet van hogy ott már a hidrogén is szilárd formában létezik :D
Vakszerencsével eddig sem magyaráznak meg semmit. A "véletlen" szó magyarázatokban simán helyettesíthetõ: -mert csak, -mittudomén -valamiért -nem tudom...stb szinonimákkal is...
Ez hallatlanul fontos abból a szempontból is, hogy megcáfolhatóak azok az elmletek melyek a Naprendszer (s vele az élet) kialakulását a "vakszerncsével" magyarázzák. Hisz hasonló rendszerek vannak mint a mienk(?)
Azért ilyen forróak, mert (valószinüleg) nagyon közel vannak a csillagukhoz. Ettõl még bolygók. :)
Informatika és tudomány
