Szerinted ez öngól Cifu ? Ha már egy egyszerû ember is megszervezi a Hold - Missziót, azzal nem azt erôsíted meg, hogy az összeesküvéselméletek tényleg nem is elméletek ? Ha valóban volt ember a Holdon, akkor miért nem járnak azóta is folyamatosan ? Azóta már felkellene legyen parcellázva az egész Hold felszíne ! Csak azt ne mond, hogy anyagi okok miatt. Anyagi okai csak a kisembereknek vannak, a világbankárok soha nemlátott intenzitással képesek elvonni a polgárok javait, lassan már az összes földi parcelláknak is ôk lesznek a tulajdonosai.
Ha meg nem votak a Holdon, akkor meg miért nem mennek már végre ??? Nem sántít itt valami Cifu ?
Az egyik Big Bang Theory-ban volt, hogy lezert vertek vissza az urhajosok altal holdon hagyott tukroktol. Gondolom ez valos dolog (bar nem neztem utana) es mint ilyen konkluzivan bizonyitja, hogy Holdra szallas marpedig volt. Nem? Mondjuk amugy sosem ertettem a ketkedoket, osszeeskuves elmelet gyartokat. Manapsag olyan, mintha mindenki paranoias lenne es minden fa mogott gonosz osszeeskuvest latna... :P
A Hold-utazást tagadóknak szoktam mondogatni, hogy adjanak öt (késõbb már csak két) milliárd dollárt, és megszervezem én nekik az emberes Hold-missziót. :)
Technológiailag bõven kivitelezhetõ volt már az 1960-as években is. Persze magas kockázati rátával, de kivitelezhetõ. Ahova ûrszondát tudunk küldeni, oda embert is tudunk. Akár a Plútóra is. Csak éppen a pár száz kg-os ûrszonda helyett pár száz tonnás ûrjármûvet kell építenünk és feljuttatnunk. Az meg borsos árakba kerül...
Nem, a kulcsszó az önellátás. Már a Mars Society elsõ elképzelései is úgy csökkentik a Marsra juttatandó tömeget, és ezáltal a költségeket, hogy például üvegházban termelt növények adnák az éllelmiszert, pótolnák az oxigént, stb.
Inkább csillagközi utaknál olyan "végleges" az egyirányú utazás. Még a Hold-utazásnál is felmerült. Odamennek az ûrhajósok, ott lesznek fél-egy évet, és addig kifejlesztik a visszatéréshez szükséges ûrhajókat / eszközöket, és csak ekkor küldik azokat utánuk. Akkor ugye a "minél elõbb" volt a hangsúlyos rész.
Az egyirányú úttal az a baj, hogy ki kell építeni az öneállátás képességét. Ez pedig annyira nem is cinkes dolog, mert egy Mars-útnál alapból úgy számolnak sok esetben, hogy a teljes út két-két és fél évig tart. Vagyis az útnál már magában nagyon fontos az önellátás, takarékosság. Persze ennek a megvalósíthatósága a fõ kérdés. Már az 1960-as évek végén is úgy terveztek ûrállomást, hogy a vizet újrahasznosítják, így nem szükséges a víz utánpótlása. Ehhez képest mostanában jutunk el csak oda, hogy ezt gyakorlatban is meg tudjuk valósítani.
Ettõl függetlenül nem vitás, hogy a külsõ bolygóknál már reálisan csak úgy érdemes emberes missziókban gondolkozni, ha az önellátás reálisan kivitelezhetõ. Még egy Jupiter-misszió is úgy kezdõdik, hogy négy-öt év...
Az egy háborús tett volt elsõsorban, nem egy romantikus vállalkozás. Ahogy arról már itt sokat beszéltünk, most nincs semmiféle politikai-hidegháborús hajtóerõ a pályán ahhoz, hogy ilyesmibe beleégessenek csak úgy hihetetlen pénzmennyiségeket (és egy ideig nem is lesz a gazdaság állapotát tekintve). Kína még elküldi presztízsbõl az embereit a Holdra (a Marsra nem, õk sem állnak úgy anyagilag, hogy ilyesmivel dobálózzanak), de ezen kívül nincs értelme embereket küldözgetni oda, ahol gépek olcsóbban, egyszerûbben is elvégezhetik a munkát.
Emellett amúgy minden bizonyal igen, az emberiség képes lenne a Marsra embert küldeni (kb. a 70-es évek óta), és valószínûleg komolyabb probléma nélkül haza is tudná hozni õket. De (és errõl is beszélgettünk már) a hegymászós "mert ott van" mentalitás jelenleg nem része az ûrkutatásnak. És ezért sem merül fel egyáltalán az egyirányú utazás sem - mert a mai gondolkodásnak már elfogadhatatlan az "és akkor mi lesz velük?" kérdésre adott, igazából egyszerû válasz. Ez pedig már komoly mentalitástörténeti és szociológiai kérdés.
Ha nem is egészen fedezhetné de segíthetne egy gyûjtés.Mondjuk olyan program formájában hogy bizonyos dolgok megvásárlásával segítenék ezt a programot pl. A Hold útnak sem volt több értelme mint amennyi lehetne egy Mars útnak.Akkor az nem feküdte meg az emberek gyomrát-technikai kihívás volt és az emberiség lelkesedett érte.
Jó. Keress olyan embereket, akik saját zsebbõl adnak erre 100 milliárd dollárt. Én támogatom a mûszaki és tudományos haladást, de a "csak hogy bebizonyítsa magának az emberiség hogy képes már erre technológiailag" rész megfekszi a gyomromat.
Jó lenne pedig ha már küldenének embert a Marsra,csak hogy bebizonyítsa magának az emberiség hogy képes már erre technológiailag.Nagyon az üzleti szempontok dominálnak már csupán,a Holdutnál még volt a hidegháborús kényszer de aztán egyre kevesebbet ölnek ilyen kutatásokba.Csinálhatnának nemzetközi gyûjtést a Mars-expedícióhoz pl.Szerintem Kína hamarabb juttat majd embert a Marsra mint az USA,többek között azért is mert nem dominál annyira a gazdasági-gazdaságossági oldala ezeknek a dolgoknak.
Az, hogy ottmarad egészen más, minthogy éhen halnak. A Marson szerintem senki nem tudna önellátó lenni. Tehát odamennek, dolgoznak mondjuk 2 évet, aztán szépen öngyilkosok lesznek...?
Több cikkben is olvastam már róla (meg fel is dolgozták ezer plusz egy novellában, regényben) az egyirányú emberes utazás lehetõségét (tehát visszatérési lehetõség nélkül). Minimum lefelezné az utazási költséget, és jelentkezõ minden bizonnyal lenne rá.
Zoliii: az atommeghajtást már tervezgetik vagy egy fél évszázada, de amilyen a mostani közhangulat nukleáris energia terén egy ideig nem mernek majd "atombombát szerelni" egy rakétára.
Az a baj, hogy a Földtõl minden objektum baromi messze van. Így a szondák maradnak továbbra is szerintem. Meg kéne már építeni a CSK1-et! :D A további ûrkutatáshoz nagyobb tempó (atommeghajtás), és baromi sok pénz kell!
Naná, mert a daru oldaláról is fejlõdött a dolog. Ma már olyan fejlett számítógépes rendszerek vannak, hogy pusztán bizalom és merészség kérdése lenne az, hogy a számítógép automatikusan rakodja ki a hajót. Az ember meg szimplán felügyelhetné. Csak az uncsi lenne és a felelõsséget egy balesetnél nagyon elkenné.
Azon bezzeg nem sírnak, hogy pl. a hajózás nem fejlõdik. Amennyire a repülés fejéõdött 100 év alatt, akkor ma a hajóknak 100 csomóval és fele annyi üzemanyaggal kellene haladni, mint 70 éve.
A hajózás is fejlõdik, csak a nem a sebesség irányába. A mai hajók személyzete kevesebb, mint a fele egy átlagos 1960-as évek beli hajóénak (13-15 fõ vs. 35-45 fõ). Sokat fejlõdött az árúrakodás, elsõ sorban a szabvány konténerek miatt, amíg a II.Vh-ban egy 20 000 tonnás hajó kipakolása 3-4 nap volt, ma egy 150 000 tonnás konténerszállítót is egyetlen nap alatt képesek ki és bepakolni.
Sokat fejlõdött a hajók meghajtása, az 1960-as években még bõven átlagos volt a nehézolaj-tüzelés és a gõzturbina, ma már szinte kizárólag diesel-elektromos meghajtás épül, amely gazdaságosabb üzemanyag-felhasználás terén is. Sokat fejlõdött a navigáció (GPS, radarok, útvonaltervezés) és így tovább.
Szerintem az a fejletebb a nagy összképet tekintva, ami az adott célt a fejlagosan legolcsóbban éri el.
De szerinted melyiknek a képét rakják ki a falra a gyerekek? Melyik fog háttérképpül szolgálni?
Hogy a te példáddal éljek: melyik a népszerûbb, szerepelt több filmben / játékban / promóciós fotón, az F-14 Tomcat, vagy az F-8 Crusader? :)
Szerintem az a fejletebb a nagy összképet tekintva, ami az adott célt a fejlagosan legolcsóbban éri el. Lehet, hogy a követekezõ generáció nem újrafelhasználható ûrhajó lesz, de ha olcsóbb lesz a köv. 30 évben felvinni 5000 tonnát LEO-ra és utaztatni 1000 embert, akkor ki nem szarja le...?
Az ilyen hülye példáknál robbanok fel. Exponenciálisan növekvõ technikai és technológiai problémákat linearizálnak. Azon bezzeg nem sírnak, hogy pl. a hajózás nem fejlõdik. Amennyire a repülés fejéõdött 100 év alatt, akkor ma a hajóknak 100 csomóval és fele annyi üzemanyaggal kellene haladni, mint 70 éve.
A problémák és megoldásuk nem lineráisan összefüggõ dolgok fõleg akkor, ha nincs is valódi igény mögötte.
A szentimentalizmus mögött viszont valahol az húzódik meg, hogy a célokat már nem csak "úgy" akarjuk / akarják elérni, hanem stílusosan. Az ûrsikló kétségkívûl impozáns látvány, de egy hét fõt feljutattó ûrhajó, mint amilyen az Orion vagy a Dragon lesz, miért jelentene visszalépést? Csak azért, mert az ûrsikló igenis fejlettebbnek tûnik. Nem fejlettebb, csak egyszerûen jobban néz ki. Érdekes, hogy a Geminit vagy az Apollo-t nem siratták ennyire. :D
Azért érthetõ a szentimentalizmus a dologgal kapcsolatban. 70 év alatt megtanultunk repülni egészen a Holdig, azóta pedig már csak egy ûrállomáska van itt egy köpésre, meg egy pár távcsõ... (meg a Marsjárók, meg a Pioneerek, meg... de akkor is) Az átlag égrebámulgatót pedig ez érdekli, nem az, hogy milyen drága és hány éves technológia volt a Shuttle. Õ a Marsra zászlót kitûzõ embert akar látni és ûrszállodában süttetni a hasát.
És ahogy azt is átbeszéltük már a topicban, a 70-es években még úgy lehetett érezni, hogy a Jetson család 2060-ra teljesen belefér.
Én egy kicsit amúgy túlzónak érzem ezt a sok temetõi hangulatot. Az ûrsikló csak egy eszköz volt. Azt lássuk be, hogy az 1970-es évek színvonalát képviseli, képviselte. Azt is lássuk be, hogy gazdasági szinten nagy bukta volt. Szó se róla, az ûrsikló-elemeket használó utód-ötletek (ARES I. és ARES V.) dettó.
Az 1980-as években folyt már a Space Shuttle II. kifejlesztésének elõmunkálatai.
Shuttle II makett a JSC elképzelése alapján, 1988
Olcsóbb, egyszerûbb, mivel katonai célokra úgy se kell már, ezért lehet kicsi, vagyis egy ûrállomás kiszolgálására elegemndõ - ahogy az eredeti STS-t akarták, az 1969-es elképzelésekben.
Aztán jött ugye az 1990-es évek végén a Venture Star elképzelés, ahol a költségcsökkentés egyik sarokeleme volt a programnak. Például az ûrsikló ugyanoda száll le, ahonnan indult - így nincs szükség átreptetni máshova, nincs logisztikai rémálom. Stb...
Az ûrsikló programnak bizony véres volt a torka. Sajnálatos, hogy így ért véget (azért legalább az utódot megvárhatták volna a reptetéssel), de hát ez van... :S
"Az amerikai ûrkutatási hivatal sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a gyakorlatban sikerült igazolniuk azt, amit Einstein elméletei megjósoltak: a Gravity Probe B ûrszonda a Föld forgása és gravitációja éppen úgy torzítja meg a téridõt, ahogyan azt a relativitáselmélet szerint kell neki.
...
A Gravity Probe B ûrszondán négy nagy pontosságú giroszkópot helyeztek el, aminek a forgástengelye egy távoli csillag felé mutatott (ilyen csillagokat szoktak fix pozícióként referenciának használni hasonló kísérletekben). Az elméletek szerint a Föld forgása tértorzító hatásának a giroszkóp forgástengelyét el kell mozdítania.
Einstein képletei azt is megmondják, mennyivel: évenként 0,041 szögmásodperccel. A mérések 0,037 szögmásodpercet mutattak, ami azt jelenti, hogy a jelenség létezését sikerült igazolni, de vagy a mûszer, vagy a mérési módszer, vagy a képlet nem teljesen pontos."
A holdra visszamegyunk; talan meg hamarabb is mint gondolnank (tobb kormany is tervbe vette 2030-ig, meg a Lunar X prize-nak is lehetnek pozitiv kovetkezmenyeivel ilyen teren). Tehat a rajz szerintem nem is erdekes annyira. Az alatta allo mondat mar annal inkabb.
Igen, #935-ben írtam a George Mallory-féle "Mert ott van" lendületrõl.
Szerintem jól fejezi ki magát, nekem tetszik ez a (valamilyen szinten természetesen demagóg) provokáló fogalmazás. Az eredeti sokkal jobb, az én fordításom elég ügyetlenre sikerült, elnézést érte. "The universe is probably littered with the one-planet graves of cultures which made the sensible economic decision that there's no good reason to go into space - each discovered, studied, and remembered by the ones who made the irrational decision."
Az irracionális döntés ('csakazértis') óriási hajtóerõ tud lenni. A racionális döntések nem szolgálják olyan mértékben az elõrehaladást, az ugrásszerû fejlõdések lehetõsége jóval kevésbé van bennük.
Nevetni fogsz, sok értelme akkor sem volt, de örülök, hogy megtettük. Õszintén, mi értelme volt pl. megmászni a Mount Everestet vagy a Anktartiszon az Erebust? Oké, kimagasló emberi teljesítmény, de mire voltak jók? Ennek ellenére ezeknek is örülök.
Valamilyen szinten vitték elõre a technikát.
A képaláírás akkor az, amit sejtettem, csak iszoyatosan hülyén fejezi ki magát, legalábbis szerintem.
Vízszintes: évek Függõleges: az élõ, más égitesten járt személyek száma A kis belsõ szöveg pedig az átlagos megélt életkor eloszlási függvénye alapján az ilyen személyek "kihalási ideje" kivetítve a jövõre (5% - átlag - 95% arányban: tehát 2022 környékére 5%, hogy meghal már mindegyikük, 2035-re pedig 95%). A felsõ vonal pedig: ha úgy folytatódik a jelenlegi világ, ahogy most, akkor az "van másik égitesten járt ember" korszak 65 évig tartott (fog tartani).
A másik megjegyzés pedig igen, vörös posztó, ez egy ilyen képregény, hogy ilyeneket szokott írni. Egyébként ha már említed: Vajon 1970-ben volt olyan technikai szint, hogy volt értelme embert küldeni más égitestre? Lesz valaha az olyan technikai szint az emberiség életében? Vagy lesz újra olyan politikai környezet, hogy ha nem is éri meg mégis fognak, mondjuk versenybõl vagy kényszerbõl? Mind mind olyan kérdés, amirõl itt már beszélgettünk (olvass vissza néhány oldalt), és érdekesnek tartottam betenni. A mondatot egyébként (ha megnézted a linket) a képre ráállva az egérrel a kép szerzõje írta hozzá, ezért fordítottam le, és tettem hozzá, mert így látom teljesnek a gondolatot, így képzelte el a grafikon készítõje. Vitázni lehet vele - hajrá, errõl is szól a topic.
A másik megjegyzés meg vörös posztó. Van egy technikai szint, ahol nincs értelme embert küldeni. Az idézet hülye, mert ha létezik olyan intelligens faj, ami mondjuk 1000 évig él és bírja az alacsony gavitációt, annak nem pálya a csillagközi ûrutazás.
Feltételek nélkül bullshit kijelentés, legalábbis az én szememben.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2030 környékére nem lesz olyan élõ ember, aki másik égitesten járt volna, 1972 december 18-án hagyta el a Holdat Eugene -Cernan és Harrison Schmitt, az Apollo 17 program részeként - lassan 40 éve. Velük együtt 12 ember járt másik égitesten, belõlük már 10-nél kevesebb van életben, nagyobb részük bõven 70 év felett.
Az alsó mondat magáért beszél, ha elgondolkodsz rajta.
Azon élõ emberek száma, akik egy másik világon jártak.
"Az univerzum tele van szemetelve olyan egybolygós kultúrák sírjával, ahol az értelmes gazdasági döntést hozták, miszerint nincs értelme az ûrbe menni. Ezeket sorban felfedezik, feltárják és kutatják azok, akik az irracionális döntést hozták." (forrás)
Attól függ, milyen hordozórakétát használsz. A nyugati "legacy" hordozórakétát (Delta, Atlas, Ariane, stb.) olyan 10-18 ezer dollár per kg. A SpaceX a Falcon 9-el cirka 5700-6000 dollár per kg. Az orosz és kínai hordozórakéták (Hosszú Menetelés 2F, Szojuz, Proton) olyan 4000-6000 dollár per kg.
Ahhoz, hogy a bolygóközi ûrutazás reális legyen olyan 1000-2000 $/kg körülre kéne leverni az árakat. Ám önmagában ez így fals, hiszen hiába lesz ennyi az ár, a bolygóközi misszió még mindig elég drága lenne, hiszen az bolygóközi ûrhajót, a Mars-bázist, stb. ki kell fejleszteni, megépíteni, stb.
Hiába lesz "mindössze" 20-40 millió dollár a 100 tonnás, minimál Mars-ûrhajó és a hasonló tömegû elõre küldött Mars-bázis feljuttatása azok kifejlesztése és megépítése még mindig több milliárd dollárra becsülhetõ...
(a számok USD/kg) Proton rakétával 4300, Pegasussal 40000, a Space Shuttle kb. 20000 (10000 USD/font). Geoszinkron pályára 20000 Zenit rakétával (viszont egy körben a LEO-ra szállított mennyiség felét-harmadást tudja csak vinni).
Az új generációval (amiket lent Cifu bemutatott) ezeket az árakat legalább le akarják felezni, és 30 éven belül egy nagyságrenddel lecsökkenteni.
Az, hogy a LEO pályára mennyi, az csak közvetetten befolyásolná a bolygóközi utazán árát. Ha olcsóbb lenne, akkor nagyobb hajót szerelnének fent össze, ergo több indítással ugyanott van a hajó, csak ugyanannyi zsetonból a képesség lesz több. Elvben.
Valaki biztos számolgathatott már ilyet, de hogy publikálta is -e...? Egyébként más bólygókra = max. Mars. Már az is az emberi szervezet tûrõképességének a határán van jelen ismereteink szerint. Lehet akármilyen olcsó, ha az ember a leggengébb láncesz és lassú vagy...
Egyebkent megertem, hogy Houston zsortolodik. En sem ertem mi keresnivaloja van a siklonak New York-ban, amikor a Johnson Space Center meg nem kap egyet sem...
Ha jól rémlik nem mindegyik, és az(oka)t is szétszerelve fogják a múzeumba szállítani.
Miért szerelik ennyire szét? Gondolom múzeumba mennek a gépek.
Várom azt a korszakot, mikor már nem grammra fogják nézegetni, hogy mennyibe kerül az anyag ûrbejuttatása. Az lesz a komoly elõrelépés.
Személy szerint szívesebben tekintek pozitívan elõre. Egy korszak vége, amelyre szép emlékként lehet tekinteni. De sokat profitált belõle az emberiség, és itt az ideje, hogy átvegye a helyét valami jobb...
(Igen, és most repülnek felém a kígyók, békák, hogy merem az STS-hez képest elõrelépésnek tekinteni a Dragon-t vagy a Dreamchasert mondjuk...)
Egyfelõl annyira azért nem szomorú. Tényszerû, hogy az STS rendszer üzemeltetése iszonyatosan drága volt.
Helyette lesz az Orion ûrhajó (Lockheed által építve, NASA felügyelettel), illetve a Dragon ûrhajó (Space-X által építve, a NASA nem szól bele az építésbe).
Nem kamu, hanem egy jelentés, amit egy ügynök írt. Az, hogy hülyeséget írt, vagy valóságot, félrevezették-e vagy mi történt, az a jelentés létezését nem befolyásolja. Létezik, nem volt titkosítva soha (ha olyan érzékeny lett volna az FBI számára, akkor valószínûleg titkosítják is), 77 óta nyilvános a szövege, és mostanában beszkennelték, felkerült a Vaultra* ezernyi másik dokumentummal együtt. Ennyi történt, és most ezen pörög néhány netes hírforrás, ahol lusták voltak egy kicsit utánaolvasni. Ez nem újdonság, elég csak az index-féle rettenetet elolvasni, amit köré kerítettek - félinformációk, egy hangzatos cím, és mellébeszélés.
* az online tárhelyre ahogy írják folyamatosan töltik fel a nyilvános dokumentumokat, amiket szkennelgetnek. Több tucat év valószínûleg milliónyi dokumentumából most épp ez (és egy adag másik) került sorra, aki meg néha rutinból lefuttat egy szöveges keresést mondjuk "saucer" vagy hasonló szavakra a Vaulton, most rábukkant és örült neki. Akit meg érdekelt a téma, az évtizedek óta ismerte a tartalmát.
"Despite the recent flurry of discussion about this document (due to its recent inclusion on the FBI Vault repository) the fact is that this document was released in 1977 under FOIA. The organization CUFON (Computer UFO Network) was the first to publicly circulate the document in an online posting over their rudimentary network in 1986."