Miért szerelik ennyire szét? Gondolom múzeumba mennek a gépek.
Várom azt a korszakot, mikor már nem grammra fogják nézegetni, hogy mennyibe kerül az anyag ûrbejuttatása. Az lesz a komoly elõrelépés.
Személy szerint szívesebben tekintek pozitívan elõre. Egy korszak vége, amelyre szép emlékként lehet tekinteni. De sokat profitált belõle az emberiség, és itt az ideje, hogy átvegye a helyét valami jobb...
(Igen, és most repülnek felém a kígyók, békák, hogy merem az STS-hez képest elõrelépésnek tekinteni a Dragon-t vagy a Dreamchasert mondjuk...)
Egyfelõl annyira azért nem szomorú. Tényszerû, hogy az STS rendszer üzemeltetése iszonyatosan drága volt.
Helyette lesz az Orion ûrhajó (Lockheed által építve, NASA felügyelettel), illetve a Dragon ûrhajó (Space-X által építve, a NASA nem szól bele az építésbe).
Nem kamu, hanem egy jelentés, amit egy ügynök írt. Az, hogy hülyeséget írt, vagy valóságot, félrevezették-e vagy mi történt, az a jelentés létezését nem befolyásolja. Létezik, nem volt titkosítva soha (ha olyan érzékeny lett volna az FBI számára, akkor valószínûleg titkosítják is), 77 óta nyilvános a szövege, és mostanában beszkennelték, felkerült a Vaultra* ezernyi másik dokumentummal együtt. Ennyi történt, és most ezen pörög néhány netes hírforrás, ahol lusták voltak egy kicsit utánaolvasni. Ez nem újdonság, elég csak az index-féle rettenetet elolvasni, amit köré kerítettek - félinformációk, egy hangzatos cím, és mellébeszélés.
* az online tárhelyre ahogy írják folyamatosan töltik fel a nyilvános dokumentumokat, amiket szkennelgetnek. Több tucat év valószínûleg milliónyi dokumentumából most épp ez (és egy adag másik) került sorra, aki meg néha rutinból lefuttat egy szöveges keresést mondjuk "saucer" vagy hasonló szavakra a Vaulton, most rábukkant és örült neki. Akit meg érdekelt a téma, az évtizedek óta ismerte a tartalmát.
"Despite the recent flurry of discussion about this document (due to its recent inclusion on the FBI Vault repository) the fact is that this document was released in 1977 under FOIA. The organization CUFON (Computer UFO Network) was the first to publicly circulate the document in an online posting over their rudimentary network in 1986."
Nem. A NASA is részt vett a fejlesztésekben, de az építést minden esetben alvállakozók végezték el. 1995 óta az ûrsiklókat a United Space Alliance üzemeltette, és bár NASA épületekben, NASA központokban, de attól még civil cég csinálta ezeket a munkákat, NASA felügyelettel.
A SpaceX meg pont ezt vette át, mármint hogy nem csak rakétát, hanem komplett ûrhajókat csinálnak a NASA-nak.
Nem, a NASA a korábbiakban azt csinálta, hogy tendereztetett, hogy neki erre és erre van szüksége, a gyártók meg letették az asztalra, hogy akkor õk ezt és ezt ajánlják. Aztán a NASA döntött, és utána a kiválasztott gyártókkal együttmûködve hajtották végre az esetleges változtatásokat.
A COTS esetében egy kicsit másképpen néz ki a dolog. Itt a NASA csak megmondja, hogy õ ezt és ezt akarja, a civil cég meg viszonylagos függetlenségben dolgozik azon, hogy ennek megfeleljen. Sokkal kisebb a NASA felügyelete.
Meg azért egy SpaceX és egy Grumman/Boeing közt van különbség. Elõbbi ûrhajókban specializálódik, meg az egész mögött a PayPalos Elon Musk áll, míg az utóbbi kettõ egy kicsit nagyobb halacska.
Ettõl még ugyanazt csinálják. Ilyen "kisebb" cégek közé tartozik például az Orbital. Innentõl kezdve meg már csak üzlet. Mivel a SpaceX sokkal olcsóbban tudja a szolgáltatásait ajánlani, mint a konkurens Boeing és Lockheed, illetve az Orbital, ezért helyzeti elõnybe került. Hiába sokkal nagyobb és tapasztaltabb cég a Lockheed vagy a Boeing, mégis a SpaceX seperte be a megrendelések meghatározó mennyiségét.
Bár az is lehet, hogy a SpaceX lesz a jövõ Weyland-Yutanija...
Bár az is lehet, hogy a SpaceX lesz a jövõ Weyland-Yutanija...
Meg azért egy SpaceX és egy Grumman/Boeing közt van különbség. Elõbbi ûrhajókban specializálódik, meg az egész mögött a PayPalos Elon Musk áll, míg az utóbbi kettõ egy kicsit nagyobb halacska.
Tudtommal a mai napig ezek is gyártják nekik a rakétákat. De a komplett ûrhajókat a NASA rakta össze. A SpaceX meg pont ezt vette át, mármint hogy nem csak rakétát, hanem komplett ûrhajókat csinálnak a NASA-nak. Bár lehet hogy rosszul tudom, ebben nem vagyok annyira tájékozott.
Ismételten felhívom a figyelmedet, hogy már az Apollo érában is magánvállaltok szállítottak, csak akkor egészen más korszak volt más keretttel és háttérrel. Az Apollo-13 kapcsán asszem a Grumman küldött "vonatási" számlát 400 ezer mérföldrõl. Ennyi ideig volt összekapcsolva a holdkomp és a szervízmodul, és mûködött mentõcsónakként a holdkomp.
Tudotmmal a NASA soha nem fejlesztett semmiféle rakétát. Vagy már a hadsereg számára kifejlesztett rakétákat alaktították át vagy más szállította nekik.
A NASA mérnökei esetleg valahogy benne lehettek talán a tervezésben, de gyártásban és full tervezésben tudtommal nem. Boeing, Nort American Aviation, Grumman, a Douglas company és talán még asszem a Rockweel voltak a fõ beszállítók a holdporgramban.
A magánvállalatoknak nincs akkora tapasztalata, mellesleg pedig kevesebb pénzbõl tudnak mûködni, mint amennyit a NASA kaphatNA. Viszont nem kap, ezért jelenleg jobban megéri a magánvállalatokat dolgoztatni. Különben igazad van, mert ha tényleg kialakul egy komolyabb verseny több ilyen cég között, akkor akár még nagyon jól is elsülhet a dolog.
Szerintem epp a "vadkapitalizmus" az ami az utobbi idok egyik legnagyobb lokeset adta az urkutatasnak. Manapsag tucatnyi maganceg versenyenyez egymassal olyan gyorsasaggal fejlodve, ami az allami szferaban gyakorlatilag elkepzelhetetlen lenne. A legjobb pelda erre, hogy ma mar a NASA is privat cegeket foglalkoztat (ld. SpaceX), mert tudjak, hogy innovacioban sokkal eloremutatobbak a lomha es koltseges allami intezeteknel. Hol ebben a problema...?
Az igaz, hogy sok dolog a háborúk miatt fejlõdött ki, vagy a háborús kényszer miatt kaptak az átlagosnál nagyobb támogatást. Ugyan akkor sok dolog éppen ez miatt a "gyors és kézzelfogható" eredményeket követelõ gondolkodás miatt került a kukába.
Akkor igaz az az állítás, hogy egy békés világban nincs fejlõdés, hanem visszafejlõdés, hogy ha a mai elkorcsosult, kapzsi, szûklátókörû, vadkapitalista társadalmat vesszük ennek az új világnak az alapjául. Tény, hogy ha most alakulna ki ez a világállam, akkor sok jó nem lenne belõle. Ide valami nagyon komoly, szinte eget rengetõ változások kellenek.
Nem, nem a kommunizmusra gondolok, mint megoldás. Pusztán az embereket más értékekkel kéne felnevelni. Ami manapság nem érdeke az elitnek.
"Ez fogja a civilizációnk végét jelenti. A haditechnikába ölik a pénzt, mert, ahogy írtad, "hamar érzõdõ kézzelfogható elõnyökhöz" juttatja õket, és ez által az egész világot uralhatják."
Ha pedig véletlenül oda jutna a helyzet, hogy uralják az egész világot, azonnal megszûnne minden hajtóerõ a további fejlõdésre, versenyelõny megszerzésére, valószínûleg csak egy-egy pillanatnyi krízisre lenne reakció. Azt pedig már az utópiaregényekbõl is látni, hogy a világállamok/békeállamokról jót nem nagyon képzelnek el, a leggyakoribb logikai kapocs a dekadenciával van. Nézz csak körül, lassan 70 éve nincs egy rendes háború, és mit csinál pl. Európa lakossága.
Az ûrkutatásra tekintve ezt tárgyaltuk ki 1-2 oldallal ezelõtt.
Jaj, ne hogy azt hidd, hogy én bármiben is egyetértek vagy támogatom a komcsikat (). Õk számomra más kategória, deviancia. De azért az sem igaz, hogy ez az ún. demokrácia nem terjedt fegyveresen... Fõleg az utóbbi idõk konfliktusainak ürügyeit figyelembe véve. De hagyjuk, mert ez off, és úgy is csak meddõ vitát szül.
Egyben azért gondolom egyet értünk: költhetnének sokkal többet is tisztán tudományos célokra.
Kicsit kezdnek unalmasak lenni az ilyen képek. Esetleg mikor látok már ilyet a komcsikról? Mert azért valljuk be nem a demkorácia terjed fegyveresen, ellenben a kommonizmmust mindenhova fegyverrel kellett exportálálni...
Nem úszok rózsaszín ködben. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a történelem során a hadiipar és maguk a háborúk rengeteg új fejlesztésért és felfedezésért felelõsek. Ezért is írtam azt, hogy "De tényleg csak a kibaszott háborúk lehetnek a hajtó erõk a tudományos fejlõdésben?". Én csak azt nem értem, hogy a száz milliárdok mellett egy NASA-ra miért sajnálnak 10 milliárdot? Az ökör és kicsinyes hatalmi harcaik helyett, amikkel csak ellenségeket szereznek, meg a véges erõforrások maradékaiért harcolnak, inkább kihasználhatnák a lehetõségeiket arra, hogy tényleg jót tegyenek az emberiségnek, és azt a rengeteg pénzt valami értelmesebb dologba ölik...
Lehet, hogy off az alábbi kép, de tökéletesen jellemzi az USA jelenlegi politikáját:
A nagy hazafiak, akik feláldozzák magukat egy értelmetlen háborúban. Otthon meg hatalmas terepjárókkal játsszák az agyukat. Csak nehogy nemsokára pofára essenek, és megbánják, hogy abbahagyták azt, amit a 70-es években elkezdtek.
"Miért csak az USA? Európa, Kína, Japán, Oroszország talán nem tudna adott esetben ekkora összeget elkülöníteni? Egy fenét nem. Csak mégse teszik."
Akár õket is írhattam volna, mert konkrétan minden nagyobb országra gondoltam, mind többet költhetnének ilyenekre. De mégis azért írtam az USA-t, mert jelenleg övéké a világ legerõsebb gazdasága, és nekik lenne meg a legnagyobb lehetõségük arra, hogy az idióta háborúik helyett inkább hosszútávú fejlesztésekbe kezdjenek.
Molnibalage: Épp ez a baj, hogy manapság mindenki rövidtávon gondolkodik. Ez fogja a civilizációnk végét jelenti. A haditechnikába ölik a pénzt, mert, ahogy írtad, "hamar érzõdõ kézzelfogható elõnyökhöz" juttatja õket, és ez által az egész világot uralhatják. De ez még nem fog javítani az emberiség helyzetén. Pont ellenkezõleg. Szerintem nem emós hozzáállás, hanem tény, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn sokáig...
Nekem manapság az USA nagyon úgy néz ki, mint aki minden erejébõl, még a VÉG elõtt harcol egy jót, beledob mindent, "nekünk már úgy is mindegy" alapon. Persze lehet (sõt a konteós oldalam szerint biztos), hogy a háttérben Istentudja miket fejlesztgetnek...
Miért csak az USA? Európa, Kína, Japán, Oroszország talán nem tudna adott esetben ekkora összeget elkülöníteni? Egy fenét nem. Csak mégse teszik.
Igen az, hogy finoman szólva kérdéses a végedmény. Rohadul nem bizonyított, hogy mûködik a mesterségesen fentartott fúziós erõmû.
A haditechnika által biztosított kézzelfogató elõnyök viszont nagyon is érõzdik, elég hamar.
A másik az, hogy senki nem akar feleselgesen költeni. Mindenki a másikra vár.
Tényleg ennyire korlátolt emberek vezetik az emberiséget (a pusztulásba)?
Ez kicsit emós hozzáállás.
Csodás. Évtizedek óta százmilliárdokat költenek hadakozási célokra, de 10 milliárdot nem tudnak félretenni olyan tudományos kutatásokra, amik drasztikusan megváltoztathatnák az emberiség jövõjét. Ez már annyira röhejes, hogy szerintem valami van a háttérben... Ennyire hülyék és zsugoriak nem lehetnek. Vagy mégis?
Nekem manapság az USA nagyon úgy néz ki, mint aki minden erejébõl, még a VÉG elõtt harcol egy jót, beledob mindent, "nekünk már úgy is mindegy" alapon. Persze lehet (sõt a konteós oldalam szerint biztos), hogy a háttérben Istentudja miket fejlesztgetnek...
De tényleg csak a kibaszott háborúk lehetnek a hajtó erõk a tudományos fejlõdésben? Tényleg ennyire korlátolt emberek vezetik az emberiséget (a pusztulásba)?
Szóval akkor ha elmondanák azok az álszent tudósok a politikus "barátaiknak", hogy egy anti-anyag bomba milyen pusztító, akkor kapnának pénzt?
Az amerikai tudósok a II. Vh alatt írták azt a bizonyos levelet, tehát azért az egy más körülmény volt. Persze ha adott esetben például Kína nagyságrendileg több pénzt áldozna például a fúziós vagy anti-anyag kutatásokra, és ezzel a jövõben olyan technológiai fölénybe kerülhetnének, amely alapjaiban veszélyeztetheti az amerikai gazdasági elsõbbséget és katonai fölényt, akkor azon valószínûleg elgondolkodnának. Érdemes belegondolni, hogy az ITER, ami a várakozások szerint áttörést jelenthet a mesterséges fúziós reakció létrehozásában, cirka 12-13 milliárd US$-ba kerülhet, és ezt az összeget hosszú évek alatt is csak nehezen sikerült összegyûjteni a program résztvevõ országoktól.
Szóval akkor ha elmondanák azok az álszent tudósok a politikus "barátaiknak", hogy egy anti-anyag bomba milyen pusztító, akkor kapnának pénzt?
Különben meg komolyabb változás (a tudományok pénzelésében) csak valami jó nagy pofon után fog jönni, egy újabb globális háború, egy nem a gyógyszer gyártó cégek által kreált vírus, vagy más, egzotikus dolog. Ha így folytatjuk tovább, akkor csak szépen feléljük ennek a kis sárgolyónak az erõforrásait, mint valami szorgos élõsködõ, aztán szépen kihalunk. End of story.
Hát sugárhajtómûvel tényleg nem. Rakétahajtómûvel esetleg. ;)
A sugárhajtómû olyan erõgép, amelyik valamilyen közeget szív be, és abból állít elõ mechanikus (pl. vízsugárhajtómû, amiket a jetski-k használnak), vagy kémiai (mint a gázturbinás sugárhajtómû, amelyik a beszívott levegõ oxigénje és a hozzá adott üzemanyagot égeti el) úton tolóerõt.
Ilyen alternatív hajtásra belátható idõn belül nem látok sok esélyt. Elsõ sorban azért, mert a felsoroltak mindegyike azt feltételezi, hogy a világûrben kell komolyabb kísérleteket végrehajtani. Per pillanat ezekre kicsi az esély, mert egyszerûen ilyen volumenû kísérletek kívül esnek a lehetõségeinken. Elég belegondolni, hogy még a viszonylag egyszerû és jól ismert napvitorlás elképzelések tesztelése is vontatottan halad, minimális a rájuk fordított pénz- és erõforrás.
Továbbá kell hozzájuk egy jól kidolgozott elméleti tudományos háttér, és megfelelõ támogatottság. Az elsõ mesterséges nukleáris reakciót mindössze 10 évvel a neutron felfedezése után indították be, de ehhez kellett az, hogy elhúzzák a mézes madzagot a politikusok orra elõtt, hogy ebbõl egy pusztító új fegyvert (atombombát) lehet alkotni - és nem mellesleg éppen zajlott a II. Világháború...
(féreglyukak, hipertér, térhajlításon alapuló meghajtások)
Ilyenekröl beszélek, és reménykedem hogy még az én életemben lesz valami hasonló, mert sugárhajtómüvel nem megyünk másik galaxisba. :(
A Mars itt van egy komolyabb köpésre, jelenleg kb. fél-kétharmad éves úttal lehet számolni egy irányba (persze ez több évente egyszeri alkalom). A mostani szimulációban 220 napig "utaznak" oda, és 240 napig vissza.
Hajtómûbõl amúgy technológiailag egész jól állnánk már, inkább az üzemanyaggal van probléma - jól felgyorsulni rengeteg kell, akkor viszont még sokkal többet kell vinni, mert valahogy lassítani is kell, ami közel ugyanannyi üzemanyagot igényel.
Plusz ha el is indulnak, a 4 fényév még 0.1c-vel (ami 30 ezer km másodpercenként) is 40 év lenne :) A Voyager 1. 17 km/s környékével halad, a Helios napszonda az eddigi rekorder 70 km/s-el (ez 250 ezer km/h felett van, 0.000234c).
Egyelõre az egy-két generációs idõtartamon belüli szomszéd csillag látogatása nem túl esélyes, ha nem feltételezzük fénysebességnél gyorsabb haladás (féreglyukak, hipertér, térhajlításon alapuló meghajtások) lehetõségét - bár ezek között is van olyan, ami biztatóan néz ki.
A legközelebbi galaxis (a Tejút) második legközelebbi csillaga a Proxima Centauri 4,2 fényévre
A legközelebbi galaxis, középpontja kb. 27 ezer fényévre van tõlünk.
A második legközelebbi galaxis a Tejút vonzáskörzetébe tartozó Canis Maior törpegalaxis, tõlünk kb. 25 ezer fényévre, a Tejút központjától 42 ezerre.
Az elsõ olyan galaxis, ami nem tartozik a Tejút vonzáskörzetébe, de még a lokális galaxiscsoportba tartozik, az MGC1 csillagcsoport 2 millió, és az Androméda köd 2,1 millió fényévre.
Az elsõ olyan galaxisok, amelyek már nem a lokális galaxiscsoportba tartoznak kb. 5 millió fényévtõl kezdõdnek.
Végül is igen, így van. A MER-ek esetén az ejtõernyõ egészen a "leoldásig" jelen volt, itt viszont magasabbról oldják le, és külön hajtómûvel lassított az utolsó fázis.
Lényegében csak az utolsó fázisban van eltérés nem? A gond akkor lehet, ha éppen rossz idõ van a Marson leszálláskor és szélvihar. Akkor a lelógatás közben baj lehet.
Egybõl "menetbõ" leszáll a szonda, vagy elõbb Mars körüli pályára áll?
Gyakorlatilag mindig újabb és újabb leszállási megoldásokat próbálnak ki minden szondánál, mivel még mindig nagyon nehéz egy megbízható, könnyû és mûködõképes megoldással elõállni. A Curiosity rover tömege egymaga közel annyi lesz, mint a Spirit/Opportunity-t szállító teljes Mars felé indított szondák tömege egyenként (ez a rover 900kg, azok a szondák 1190kg-ot nyomtak). Szerintem is kockázatosabb a mostani leszállási megoldás, de a lufis landolás itt nem jöhet szóba, túl nehéz lenne, és kockázatos volt az is.
Ha minden jól megy, akkor akár 14 évig is mûködõ képes lehet. Ha addig kibírja, akkor remélhetõleg már asztronauták fogják beszedni és visszahozni az egyik földi múzeumba. Álom, édes álom...
Nagyon komolynak ígérkezik a Curiosity, csak sikerüljön nekik a landolás, mert a videók alapján ez lesz az eddigi legbonyolultabb landolási manõver. Ha elbasszák a landolást, hát az katasztrofális lesz a NASA-nak...
"Curiosity rover will be launched by an Atlas V 541 rocket and will be expected to operate for at least 1 Martian year (668 Martian sols/686 Earth days) as it explores with greater range than any previous Mars rover." - A Wikipédia szerint.
Õõõ... egy indítás csaknem olyan, mint a másik, legalábbis nem hiszem, hogy 50km-rõl sok érzékelhetõ különbség van egy STS, egy Falcon 9, egy Ariane 5 vagy egy Szojuz indítása között. :)
Ettõl persze a felvétel még lélegzetelállító.
STS-134 - Endeavour - 19 April 2011 STS-135 - Atlantis - 28 June 2011 - ha minden jól megy