"Van-e értelme az ûrkutatásnak?" Nézzétek meg a fórumát az "Elindult a Plútó felé a New Horizons" cikknek. Lám lám, még mindig sokakban felmerül ez a kérdés. És a legnagyobb baj, hogy az USA-ban is sokan megkérdõjelezik ezeket a kutatásokat. A New Horizons missziója nem hoz anyagi hasznot, de kibõvíti a tudásunkat. Ezért ellenzik sokan. Miért mindig a tudományt kérdõjelezik meg???
Ez igaz, de mint már említettem, ezeket nem szokták nyilvánosságra hozni, csak ha már nem lehet tovább letagadni. (Meglepetés elve alapján többet ér)
Hát most elég jó belegondolni mi lenne ha egy ilyen tényleg mûködne :) "menetrendszerinti mars járat", "kirándulás a pluton", "közeli csillagok meglátogatása" :DD de sztem nem sok esélye van, hogy lesz ebbõl valami sajnos :(
Nem igen osztja meg... CSak elmondta hogy lehet iylen is... A többi országot meg üsse meg a guta....
Az a cikk elég sok port kavart... Megosztja a közönséget. Egy nap alatt több hozzászólás érkezett vele kapcsolatban, mint ezen a forumon kb fél év alatt... :D Egyébként nem altalánosan bevett szokás, hogy a NASA, vagy az USA iyen könnyedén megosztaná a szupertechnikáit. Ezért büdös az a dolog egy kicsit. Bár ki tudja.
Közben 32 órán belül megérkezik a Stardust :) Kíváncsi vagyok sikerül-e a landolás.
Irakot már régen meg akarták szállni. Egyszerûen a gazdaságuk igényelte ezt a lépést, hiszen olaj nélük összeomolnának. Egyébként szidhatjuk az USÁt, hogy koholt vádak alapján támadta meg Irakot, de én úgy gonldolom, hogy ha valaki a saját országában el akar rejteni valamit, az el is rejti. Sõt, így még jobban jártak,mivel az USA-t számtalan vád éri emiatt. Hogy ez az ûrkutatásra mennyire hat ki? Szerintem pont annyira, mint mondjuk egy nyugdíjemelés. Legtöbbször a NASA költségvetését tépázzák meg, mivel ez nem szükségszerû a hétköznapok nyugalmának a fenntartásához. A háború mostanra egyszerû kampányfogás lett. A tényét ellenzik ugyan, de az általa elért gazdaságimutatókkal lehet villogni a választásokon. Bár az még egy kicsit messzebb van.
És mennyivel tölthetnének az ûrkutatásra, ha nem a háborúkra költenének, bár a megszerzett olaj is pénzt jelent ;) Azért akármilyen kiforrott technológia, egy rakéta mindíg kockázatot jelent, hiszen egy jó pár tonnás bomba végülis :)
A gond csak az, hogy jelenleg az USA az egyetlen ország, amely komolyabb pénzmennyiséget pumpál az ûrkutatásba (lehet az USA-t szídni, meg nevetni a NASA ûrsikló-ballépéseit, de tény, hogy az USA többet költ az emberes ûrkutatásra, mint a világ összes többi nemzete együttvéve). Ott pedig most feláll a hátán mindenkinek a szõr, ha valaki olyasmivel hozakodik elõ, ami még nincs alaposan letesztelve, nem kiforrott, és úgy anblokk a legkisebb kockázati tényezõ is felfedezhetõ benne. Szóval ez van. A CEV a jelenleg már kiforrott technológiákra épül, az STS hajtómûveire, gyorsítórakétájára, külsõ üzemanyagtartályára, és az Apollo-programban gyüjtött tapasztalatokra, csak persze modernebb anyagokból készül, modernebb gyártástechnológiával és modernebb elektronikával.
Ez a cev megin olyan furcsa, szóval olyan mint a 60-as években az apollo-k, csak high tech számítógépekkel felszerelve. Sztem csinálhatnának már egy olyan ûrhajó repülõ kombinációt, ami kifutópályáról emelkedik fel, felgyorsul, majd ramjet/scramjet hajtómûveket használva, tovább gyorsul és emelkedig, majd újra a rakétahajtómûveket használva pályára áll, majd hasonlóan tér vissza mint egy ûrsikló. Így sztem teljesen újrafelhasználható, olcsó ûrrepülõt lehetne csinálni, akár a közeljövõben. Bár a marsra egy ilyen tuti nem repülne el, de talán ha egy föld körül keringõ ûrállomáson újratöltenék üzemanyaggal, akkor a holdra is eljutna. Hmm menetrendszerinti járat a holdra :D szép is lenne.
A CEV kabin makettje 6 fõre berendezve
A CEV kabin makettje 10 fõre berendezve
A CEV program indítási terve
CEV program idõrendi tervezete
A CEV program Mars-utazási terve
Azt mondják, hogy az emberek nem mennek moziba. Aláírom, nem érdekelt sem a Harry Potter, se a King Kong. De ha lenne itthon iMax mozi, ezt tuti megnézném 1x-2x:
Ha belegondoltok, télleg van értelme. Ha nem egyeztetik ezeket, akkor elõbb-utóbb oda jutnak, mint a VV-ban. Még ha az IQ-juk jóval fölülmúlja ezt a szintet. Azért az ösztönök elõbb-utóbb elõtörnek, tehát még jobb a kilövés elõtt tisztázni, hogy ki is a fõnök, és ki mihez is ért és meddig terjed a felelõssége.
#166: Jelentosen lecsokken az alkalmas mberek letszama ha megnezzuk az egeszsegugyi alkalmassagot is. :)
Kényes kérdés, bármennyire is nevetséges, még mindig tabutéma a szexuális szocializáció, pedig egy ilyen szintû küldetésnél erre is gondolni kell. Volt egy felvetése egy tudóscsapatnak, miszerint a jelenlegi, katonás fegyelmû és beállítottságú rendszerrõl az ilyen évekig tartó misszióknál át kéne térni a törzsi rendszerre. Alaposan kielemezték hogy milyen létszám lenne ideális (ha jól rémlik minimum 7-8 emberrõl beszélnek, ennél kevesebb fõ esetén egy ilyen szintû, hosszú idõtartamû elszigeteltség már nehezen kezelhetõ), és hogy is kéne felépülnie, érdekes párhuzamokkal (törzsvezetõ - küldetésvezetõ, sámán - a küldetés orvosa, legalább két önálló egyéniség, aféle "harcosok" - akik a felmerülõ problémákat, baleseteket, mentéseket kezelni tudnák, stb.). Nem hiszem hogy egy eféle kezdeményezés bármi hatást el tudna érni a jelenlegi környezetben, de kétségkívûl érdekes tanulmány volt.
Nem kell izgulni,még nagyon messze van ez az egész. Pláne, ha Bushon múlik. De a Holdpázis talán közellebbinek tûnik/tûnhet. Oda még eljuthatunk, ha megéljük a 80 éves kort.
Hát igen, itt fõleg agyilag kell alkalmasnak lenni rá, hogy a hosszú utazás közben a bezártság, és a családjának/nõjének hiánya miatt ne kattanjon be, és mészárolja le a többi legénységet, vagy legalábbis ne elmebetegen térjen vissza az ember. Meg persze kell egy kis g terhelgetés is, hogy hozzászokjon, és ne ájulgasson el a felszálláskor/leszálláskor/gyorsításkor/lassításkor fellépõ erõk következtében :D
Vannak olyan emberek, akik per pillanat a déli-sarkon élnek apró kutatóállomásokon, ahol hónapokig nincs utánpótlás, ahol nyáron nem kell fel soha a nap, télen meg sose nyugszik le, és folyamatosan fagypont alatti a hõmérséklet. Hidd el, hogy nem jelentene problémát egy Mars-bázis személyzetét összehozni...
Szerintem egy kissé a szélsõséget írtad. A Marson elsõsorban természti, földrajzi okai vannak, h nem lehet letelepedni, és csak másodsorban társadalmi. Ti. mindig vannak olyan emberek, akik az extrémet is bevállalják.
namármost kell elöször is genetika meg antigravitocio meg némi társadalmi helyrepofozás. ja és körfolyamatokat kell az ürbe felvinni,mert ha nem viszünk olyat akkor egyszer csak elfogy! elsö kédéss:mondjuk ha valakinek azt mondanák hogy élhet a marson megvan mindene csak egyedül kell lennie és nem jöhet vissza a földre többet. ki az aki vállalkozna rá??? az ember társas lény,és veszélyes önmagára. tehát ha nem tud fingani, vagy jot enni ,akkor ideges lesz.(a többirõl már nem is beszélek) persze ha élvezetessé vagy elérhetelené vagy csupán versenyzésböl indulnánk a cél megvalositására, akkor egészen más lenne a helyzet!
Ja a Mol Rt. már érdeklõdik a Titán ügyében!
Megint aktuális lett a Kliper... Sajnos negatív hír van vele kapcsolatban. Kár, hogy így kirekesztik az oroszokat. Pdeig már vége a hidegháborúnak. Itt is megkérdem, hogy nem-e tudja valaki, hogy mennyi volt az ESA elõzõ 4 éves költségvetése?
Arányait tekintve értettem. Egyébként, ha másra nem, üvegház-gáznak tökéletesen jó :)
De akkor meg minek a holdra, tegyük inkább földkörüli pályára!
Mielõtt más csillagokra vagy messzebbi bolygókra szeretnénk eljutni, addig végre a holdon kéne ûrbázist építeni :) nincs olyan nagyon messze, és kicsikét konnyebben szállnának fel róla az ûrhajók mint a földrõl :)
helló mindenki! nem vagyok egy nagy csillagászzseni, de van egy kérdésem és gondoltam, hogy talán ti tudtuk segíten. Ugye az aszteroidamezõ egyhelyben áll? Tehát elõfordulhat hogy az aszteroiadmezõ a nap egyik oldalán van és egy bolygó, mindegy melyik, akármelyik a nap másik oldalán?
attól függ mi formálódik a fejemben... :)
Attól tartok az, ami a te fejedben formálódik, annak semmi köze a topichoz...
Nem most szemjélyzet nem érdekel. Ja és szuborbitális ûrhajó sem. Ha már ûrhajó, hát legyen igazi, olyam emilyekkel szomazédos csillagokra lehet eljutni. Még konkrét kép nem formálódott bennem, de már lennének ötleteim, hogyan fognék hozzá!
Hát komolytalan honlapból már láttam egy párat, már több Galaxy- és Akira-osztályú Star Trek hajó személyzete szervezkedik a neten, meg ha jól tudom egy csaknem komplett Csillagromboló-személyzet is volt.
Ha komolyan akarsz ûrhajót építeni, arra is vannak példák, bár értelemszerûen elsõ sorban a szuborbitális ûrrepülésekkel kapcsolatosan. Érdemes szétnézni az Xprize.org-on, meg az ott található linkeken.
Látom van érdeklõdés... :) Van aki esetleg tud ilyen jelegû honlapot is?
Milyen legyen az ûrhajónk?
Ok. Adom hozzá a Magasszem térlokátort :)). müszaki adatok: - hatékony érzéklési távolság térben: alapból 2 km, nekifutásból 3 parszek :) Idõben: negatív tartományban 3 generáció, 0 tartományban 100% pozitív tartományban kalibrálásra szorul még (a fûszer mennyiségétõl függ). - energiaigény: 4 kvad és évi 1 db 400 karátos brómgyémánt (1 az 5000-hez szennyezési arányban). - élettartam: Számításaim szerint Föld periódus számítás alapján 10 év.
Toldi osztályú támadó hordozó és Kinizsi osztályú mélyûri vadász fejlesztésébe kéne kezdeni.
Reszkessen a jövõ! Az Úristen se menti meg õket a magyarok turbólézereitõl!
Hát végülis a románoknál készül az Orizont szub-orbitális ûrhajó, mi is nekikezdhetnénk egy sajátnak. :)
Én jobbat tudok, csináljunk mi is ûrhajót!
Jo lenne egy kis ûrverseny. Szurkoljunk a kinaiaknak. :]
Milyen meglepi lenne az amcsiknak, ha leszállnának a Marson, és egy kínai tévériporter fogadná õket... :D
Azért néha van elõnye is az egypárt rendszernek! :D Félre a tréfát, jól rákapcsoltak a kis kínaiak! Õk legalább tudják, h mit akarnak.
Háááá én aztatat nem értem én hogy mié kell a zürben kutat ásni? Há ott nincsen fõd, osztan abba nem lehet beleásni a kutat. Komolyan mondom nem normális...
Egyébként meg szerintem igen is lehetne látványosság a mars! sõt az emberek már azé hajlnadók lennének fizetni, hogy felölrõl megnézhessék a földet. De szerintem a világûr nem turista szempontból a legérdekesebb, henem mint nyersanyagforrás. pl. vasércbányát legideálisabban egy oriási vasmeteoriton lehetne nyitni.
Jó de akkor minek fizet valaki mostanában 20 millió dollárokat az oroszoknak, hogy az ûrbe jusson...?
Amig nincs ott semmi, minek utazna arra sok ember :)
Én nem akarok világot megváltani de ezek tények amiket leírtam , és a Ni-hidrit aksik is az ûrkutatásból jötek a civil szférába .A topic ha jól látom címileg az ûrkütatás létjogosultságát teszi fel kérdésként . És mi lenne ha nem az haszon ha bból jövõ elõrelépések elõsegítik az emberiség túlélését. De ha szerinted az a haszna csak hogy millen baró akor te tudod. Egyébként ez egy létezõ találmány a szabadalom egy ideig a magyar kézben volt , most egy amerikai befektetõ csoport tet bele egy (kis pénzt) ami soknak tûnhet de ha kutatásról beszélünk akkor nudli . Egy mobilgyártót se érdekelte , az autóipar pediglen ölég merev ebben a témában egyenlõre , a cég neve Thencharge jelenleg itt folyik a kutatás , létezõ ,mûködõ , mérhetõ de még maga az elv hogy mitõl mûködik még nincs meg . Patentet is nehéz ilyenkor rá rakni mivel nem tudom mennyire tudod de ha ez egy természeti törvény jelenség arra nem lehet patent csak technológiára. Tehát ha ott kitalálnak valamit mivel ott mint a hadseregben nem vezér elv a pénzügyi hatékonyság olyasmit is fejlesztenek ami nem hajt pénzügyi hasznot , egyébként igen ezt az országoknak kéne finanszirozni .
Az a baj hogy nem csak abban nem látnak de pl egy olyan akkumlátorban sem ami nem romlik el vagy legalább is nagyon sokáig jó és öt perc alat fel lehet tölteni teljessen annak romlása nélkül . Mert kinek kell egy olyan aksi ami nem romlik el??? Csak nekünk de egy gyárnak minek???,