Amikor megláttam a képeket az indítóállvány aljáról nekem is az ugrott be, hogy a hajtóművekbe a szanaszét repülő beton és vas elemek tettek kárt. Volt egy olyan vélemény miszerint a kieső hajtóművek miatt nem érte el a szétválasztási magasságot és sebességet ezért és esetleg biztonsági okokból nem vált és nem választották le a Starship-et és hagyták egyben megsemmisülni.
Szerintem ha az a 5 hajtómű nem esik ki sikerült volna a "mutatvány", mert amúgy szépen muzsikált.
Alapvető probléma az egész gondolatmenettel, hogy a NASA nagyrészt nem tervezett semmit. Esetleg ránézhetnél, hogy ki tervezte és gyártotta az Apollo, Gemini és Mercury program fő elemeit adó dolgokat...
A tekintélyelvűség egy érvelési hiba, ugyanis bárki megfogalmazhat kételyeket bármivel kapcsolatban. Nem tudom téged mi győzött meg, de szívesen olvasom a releváns érveidet, ha megfogalmazod! A Falcon-9 pont egy jó érv a mostani fejlesztése ellen, ugyanis egészen másképpen zajlott, ha össze akarod hasonlítani, akkor tedd meg, szívesen elolvasom hogy szerinted hogyan zajlott az a fejlesztés, és tesztelés. Természetesen tesztelték próbapadon a Raptor hajtóművet is, de nem úgy jött ki onnan, hogy megbízhatóan működőképes, és itt van az első különbség a Falcon-9 és Starship, vagy bármilyen más rakéta fejlesztése között. Nem kell rakétamérnöknek lenni, hat diplomával, hogy egy hibás elemet nem egy egész szerkezettel együtt tesztelek, hanem külön, kontrollált körülmények között, addig amíg rá nem jövök a hiba okára, és ki nem javítom. Ez nem történt meg, és egyenlőre egyetlen releváns érv sem hangzott el, mi okból tesznek másképp. Pont ez a különbség a NASA SLS rakétája és a mostani között, működképes hajtóművel, légcsatornás tesztel, aerodinamikai számításokkal és minden egyéb kontrolált tesztet végrehajtottak mielőtt repül. Sikeres is volt. De ugyanez volt a helyzet a Falcon-9-el, vagy Falcon Heavyvel is, ott is működőképes hajtóműveket szereltek be egy minden elemében tesztelt, mérnökileg megtervezett eszközbe. Maga a Starship innovatít, ezért sokkal, de sokkal több időre, és pénzre lenne szükség a fejlesztéséhez, ezekkel a látványshowal próbálja megtartani, és új befektetőket vonzani Musk. Nincs ezzel semmi baj, csak kezeljük helyén a dolgokat, nagyon nagy lemaradásban vannak, és anyagi gondokkal küszködnek, ezt nem én mondom hanem maga Musk.
azért kiváncsi lennék akik itt kamunak meg máknak titulálják ezt a dolgot nekik mi volt a legbonyolultabb dolog amit csináltak ? a papircsáko? Érdekes modon a NASA rakétájánál nem mondokatta senki, hogy miért halasztották el a kilövést és miért nem sikerült orbitális pályára állni mikor ezzel foglalkoznak már 70 éve. ÉS érdekes modon a Space X-nél meg megy a röhögcsélés meg a hitetlenkedés, mikor nem egész 20 év alatt nem egy hanem 3-4 különbözö rakéta variánst fejlesztett ki és már azota is több urrakétát küldött fel sikeresen mint a NASA. A falcon9esbol már 200 inditásnál tartanak és akkor még ott a super heavy és ott a crew dragon meg a cargos rész is. Addig azt is lehetetlennek meg hulyeségnek mondták mikor elkezte tervezni, most meg mintha a helyi boltba járnának a falconok ugy lövik öket ki szinte hetente hiba nélkül.
ÉS most a Spaceshipnél az elso kilövésnél már egybol mennek a fikázások, hogy nem lehet és hulyeség amit csinál, pont hogy ez mutatta meg, hogy a koncepcio muködik és a fejlesztés teljesen más elven müködik mint amit a NASA-tól megszoktunk itt rapid prototyping van, vagyis pont az, hogy elkészitenek valamit és gyakorlatba kiprobálják , hogy mi romlik l és azon javitanak.
A NASA meg éveket üldöügél és számolgat mire valamit legyárt és az elsö inditásnál meg kiderül, hogy valamit elszámoltak akkor meg megy a kukába minden. Az is hulyeség, hoyg nem teszteltek vagy szimuláltak semmit, se minden egyes kömponenst probáltak, a hajtomuveket is probapadon több percig is minden fokozaton, csak ugye utána kéne nézni a dolgoknak és nem egyből fikázni.
A sapce X meg mindent a nullárol csinált és nem a kész termékeket vette le a polcrol. A NASA még az uj rakétájához is a 40 éves technologiát vette át a ursiklötöl, a szilárd rakétákat és a tartály elrendezést, szinte semmi innivácio nincs benne és mégis több évet csusztak vele, ez miért nem gond azoknak akiknek a másik részről probléma?
(Lehet, megint nem jelenik meg előttem néhány hozzászólás.) Úgy tudom, víz ellenében szokták indítani a rakétákat, ami csak párolog jó nagy felhőt képezve. Itt miért nem ezt alkalmazták?
Nem a mostani sikertelenség a probléma forrása, pont fordítva: ez csak a következménye annak, hogy félkész hajtóművekkel indítanak egy rakétát aminek még tesztpadon lenne a helye, hogy valódi tervezés helyett ad-hoc építenek össze valamit. Csak kérdezem voltak légcsatornás tesztek valaha? Vagy bármilyen szimuláció, tervezéséről tud bárki valamit? Falcon-9 teljesen más volt, végig lehet követni a tervezést, és tesztelést, ami logikus, mérnökileg igazolható volt. Nézd meg miben, és hol tér el a mostani tesztektől, mennyire nem ésszerűek, és értelmetlenek. Azért az is sokat mond, hogy szétveri az indítóállomás betonaljzatát, alap fizika az erőhatások, és mérnöki tervezés, ezt nem tudod azzal kimagyarázni, hogy valamilyen adat ne lett volna meg, az egész bűzlik attól, hogy ez csak egy showelemnek készült, és rengeteg alapvető dolgot nem vettek figyelembe. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.04.22. 06:25:17
Ami engem meglepett, hogy a vasbeton alap is teljesen szétment az indításkor. Nem lennék meglepve, ha az lenne a probléma okozója. Scot Manley elemzése alapján már a MaxQ is később volt, mint kellett volna, ami azt jelenti, hogy az indításkor kiesett 3 hajtómű is számított. Utána meg azért elvesztettek még 3-at. Az én tippem az, hogy bonyolultabb 33 hajtóművet ilyen szorosan egymás mellett szinkronban üzemeltetni, mint azt gondolták. Ebbe a problémába futott bele az N1 is.
Szerintem is kész lesz, de én is többet vártam szóval mindkét álláspontot meg tudom érteni. Azért lássuk be 7 év után, előzetes tesztek után, ilyen eszközök meg tudás meg lehetőségek mellett többet vártam. Ettől mi lett volna nagyobb fail ha felrobban az indítóálláson? Persze benne van de ami történt a második a lépcsőn csak. Rendben én sem vártam valami nagy orbitra állást visszatér minden ahogy kell dolgot, de azért egy szeparációt igen, mert így a 2. fokozat körülbelül nagyon drága betontömb helyetti tehernek volt ott. Ha lett volna egy szeparálás és a 2. fokozattal csinálnak egy kört és megpróbálják visszahozni ami nem sikerül azt mondom na ez egy jó teszt volt, szóval majdnem sikerült elérniük az igaz, de ez akkor is léc alatt átugrás. Nem is fájna annyira ha nem kéne most hónapokat várni a következő tesztig, de szerintem ebben simán benne van hogy idén már nem lesz, mert azért se nem olcsó, se nem gyors felépíteni. Szerencsére van a queban már nyersanyag, de pl nem biztos hogy nincs nagyobb változtatásokra szükség a látottak után.
Ez tiszta sor, csak a F9-nél tudni lehetett, hogy megvalósítható, hiszen 1996-ban megvolt a techdemó.
Itt most más a lépék (és a cél...) Utoljára szerkesztette: militavia, 2023.04.21. 16:21:12
A falcon9 robbanással végződött visszatérési kísérleteinél is voltak ugyanilyen hangok, mint a tied, meg irasidus-é. Aztán egyszer csak kész lett (akármit is jelentsen ez), elkezdett működni, és mára rutinná vált. De ha úgy jobban tetszik: ugyanakkora hiba negatív irányba messzemenő következtetéseket levonni az első tesztből, mint pozitív irányban megtenni ugyanezt. Mindezt úgy, hogy mind a kerítés mellől okoskodunk.
Ennél azért picit több érvet várna el az ember. Évek kemény kitartó munkája után egy rakás hajtómű nem működött és a többlépcsős rakéta no.1 alapha, a szétválás se sikerült.
Hiba van a fórumban? Elvileg volt új hozzászólás, de belépve nem látszik.
SZERK: Kommenteltem és akkor megjelentek. Utoljára szerkesztette: militavia, 2023.04.21. 09:57:06
Boritékolható volt. Mázli az nem siker, persze a befektetőknek ezt a látványos tüzijátékot sikerként kell eladni. De ha dolgok mögé nézünk, akkor kiderül hogy ez egy rakat ipari hulladék volt, és semmi értékelhető mérnöki haszna nem volt ennek a tüzijátéknak. Kiváncsi vagyok hogyan tovább, meddig és hogyan folytatódik a show? Ti mit tippeltek?
Már eleve pozitív, hogy nem az asztalon robbant fel.
Valszeg nem "összeragadt". Még a fő hajtómű leállítása előtt el kezdett bukdácsolni. 2:49-nél kellett volna jönnie a hajtómű leállásnak, de akkor már oldalazva repült a rakéta. Esélyes, hogy else jutott a számítógép a fokozat leválasztásáig. Kíváncsi vagyok mi volt a kiváltó ok. Mennyit számított az az 5 kiesett hajtómű.
Bár felrobbant, gondolom a teszt bizonyos fázisai sikeresek voltak.
sikeresnek tekinthetó , kisebb problémákkal, de tényleg már az is jo eredmény volt, hogy elsore eddig eljutott. Ami számomra kicsit csalodás, hogy a szétválás nem sikerült, mikor már kb 200x megcsinálták mind a falcon 9 mind a összeszerelés és tesztek alatt a spaceshipnél is, Tehát eleve olyan rendszert kellene már használni ami bombabiztos, persze mnem tudhatjuk, hogy mi miatt, szoftveres gond vagy deformálodott a test és emiatt nem sikerült.
Viszont ami pozitiv, hogy a MAxQ után a teljes rakéta kibirt több pörgést is annál a sebességnél, hogy egyből széttört volna. A 36km-es magasság is nekem kicsit alacsonynak tunt ahhoz , hogy már a booster leváljon . Ahhoz képest, hogy 100km-t tekintjuk az ur határának és a harmadánál már elfogy a teljes uzemanyag a boosterbol, a maradék meg a hajo hajtomuveivel kellett volna megoldani, ráadásul a sebesség is még sehol se volt a 28000km/h-hoz, ha jol láttam alig ment többel 2000nél .
Volt Liftoff, 4 vagy 5 booster failed liftoffnal, aztan sikertelen volt a spearation, sikeres volt a flip, kar hogy starship meg mindig helyben volt. RUD at 3:49
Kozvetitesben elmondtak mar jo elore, hogy a felloves torolve lett, de a visszaszamlalast es mindent folytatnak, es igy a felloves foprobajakent hasznositjak ujra a hetfoi napot.
Ha a valószínűség eloszlása egyenletes az időtengelyen. Attól is függ, mennyire komolyanvehetőek azok az elméletek amelyek tele vannak feltételezésekkel. Mindenesetre lehet, hogy már be is következett, csak több száz év, mire mi észleljük; Aztán lehet, hogy az annyira várt esemény a föld alá kényszerítene minket...
Ha 100 evet elunk, es a kovetkezo 100.000 evben tortenik meg, akkor 1 az 1000-hez az eselye, ami azert nem is olyan lehetetlen. De legyen 1/2000, mert a tobbsegunk inkabb 50 evig tervez meg elni itt:)
Megnéztem a Betelgeuse esetleges robbanása után mit lehet majd látni belőle hát ez igen! :) Lesz még egy "hold" pár évig :) és még nappal is jól fog látszódni! https://twitter.com/i/status/1214173520894287877
A cikk nem irja, de a wiki szerint 10x nehezebb a napnal. Ilyen tavolsagban szamos hasonlo tomegu csillag letezik. Es egy ilyen tomegu fekete lyuk pontosan annyira veszelyes, mint egy ungyanilyen tomegu csillag. A Betelgeuse az egyik legismertebb csillag az egen, es nehezebb is, kozelebb is van, raadasul "hamarosan" robbanni is fog. Szoval minden szempontbol veszelyesebb ezeknel a fekete lyukaknal.
https://index.hu/tudomany/2023/04/06/fekete-lyuk-csillagaszat-fold/ Nem kicsit hatásvadász a cikk címe.. "félelmetesen közeli" megnézem és 1560 fényév :D jesszus. Gondoltam ha félelmetesen közeli akkor közelebb lehet mint a proxima centauri (4,2) és jaaj lehet egyszer elnyel minket :) de hát 1560 :D ez kemény volt. Utoljára szerkesztette: LSSAHPAUL, 2023.04.06. 12:48:20
Andrew McCarthy @AJamesMcCarthy This is the moment Mars peeked out from behind our moon after being hidden for an hour. This shot was captured using my largest telescope and a special high-speed camera. Seeing another planet rising on the horizon of our moon was such a surreal experience. twitter
Cifu még aktív? Nagyonrégen láttam.
Visszaért az orion
Még Musknak is van 1-2 hete , hogy fellöjje
James Webb - Titán:
Nagyon leegyszerusitve, a 28.000km/h szokesi sebesseg azt jelenti, hogy 27.999km/h eseten elvesziti az osszes sebesseget a fold gravitacioja miatt, tehat 0ra csokken, es szepen visszaesik a foldre. 28.001km/h eseten ugyanigy elveszit 28.000km/h-nyi sebesseget, viszont marad egy nagyon minimalis hogy tovabb tavolodjon a foldtol.
Innentol kezdve a kuldetes tervezoinek a dontese, hogy az uzemanyagon sporolnak, vagy gyorsan akarnak odaerni. Ez esetben ugy dontottek, hogy annyi extra uzemanyagot kap, hogy 5 nap alatt erjen oda, ahhoz pedig elegendo ez a sebesseg.
Így van. Ha lenne egy űrjármű, amely nem adagokban, hanem folyamatosan tudna energiát használni a haladásra (kvázi végtelenül, ergo nem kéne takarékoskodni), akkor számára értelmetlen lenne az adott kozmikus sebesség meghatározása, hiszen akár egy autó (állandó) sebességével is el tudna jutni a Holdra.
Pont azt próbáltam magyarázni, hogy nem kell. Nagyon trükkös tud lenni az orbitális mechanika. A hold sem tartja fent az első kozmikus sebességet. Mégsem esik a fejünkre. A kozmikus sebesség egy viszonyszám. Próbáld ki a Kerbal Space Program-t. Rengeteget lehet belőle tanulni.
csak ugyanahhoz érdemes bármit is számolni, és igen, az űr az a hely, ahol ahhoz, hogy messzebb menj, gyorsítasz, és cserébe lassabban fogsz haladni. (leo körpálya sebessége 6,8-7,7 km/s, geostat pályán 3,1 km/s) ahogy egyre messzebb mész a földtől, a földkörüli sebességed csökken, a napkörüli érdembennem változik (túl kicsi az eltérés, persze ott is érvénes, hogy messzebb kisebb, csak a távolságváltozás olyan elenyésző még egy föld-hold utazásnál is, hogy nem érdekes és egyébként is a földhöz vagy a holdhoz viszonyítasz.)
ezért mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitunk, mert egy körpályán mozog és minél nagyobb a sebesség annál nagyobb az átmérüje az orbitnak, az lehet, hogy ez a fajta átmérő növekedés vagyis távolodás a földtöl nem gyors, de az biztos, hogy a körpályán maradáshoz viszont fennt kell tartani a első kozmikus sebességes, mert az alatt visszaesik a tárgy a további sebesség novelés viszont nem tudom , hogy milyen arányba áll egymáshoz, tehát mondjuk 100km/h gyorsitást kell az ISS mondjuk 10 km/h sebeségu távolodásához a földtöl vagyis magasabb orbitra álláshoz.
Amikor egy 20 perces hajtómű használattal felgyorsították a hajót 17500 MPH-ról 22600-ra, akkor azt a plusz sebességre azért volt szükség, hogy kimásszon a föld gravitációs kutjából. Miközben ez a "felfelé mászás" tart folyamatosan csökken a sebessége, mivel a mozgási energiája egy része helyzetivé alakul. Ahogy távolodik a földhöz viszonyított sebesség folyamatosan csökkenni fog. Bőven 7 km/s alá. Ha nem találkozna ismét visszatérne abba a korábbi magasságba ahol a pályamódosítást végrehajtott, és még a sebességét is visszanyerné. Az első kozmikus sebesség nem azt jelenti, hogy folyamatosan legalább olyan sebességgel kell haladni egy égitesthez viszonyítva, hogy ne essünk vissza rá. A hold is csak ~1km/s kering a föld körül.
Mindezek ellenére az az 492 MPH az nekem is kevésnek tűnik, hacsak nem a földtől való távolodási sebessége van kijelezve.
pont ezt mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitjuk a sebességet, mert az urálomás is marha gyorsan megy, de az urhajos meg az urséta közbe az urállomáshoz képest zéro a sebessége a földhöz képest meg 28000km/h. Az is tiszta sor, hogy a gravitácio hat rá .
A sebesség valójában nagyon változó, az űreszközök sebességét leginkább a bolygók és a Nap gravitációja befolyásolja. Ahogy távolodik egy égitesttől, úgy folyamatosan veszít a sebességéből, ha nem indítod el megfelelő sebességgel végül teljesen elveszti a sebességét és visszazuhan, ugyanígy ha közeledik egy égitesthez gyorsuló sebességre tesz szert. Ahhoz hogy el tudjon szakadni a Föld gravitációjától 40271 km/h szükséges, amíg ezt nem éri el, addig a távolodó űreszköznek folyamatosan csökken a sebessége, hiszen a Föld gravitációja húzza vissza... Ez nem furcsa ha már láttál egy mágnest, csak itt a gravitáció a mágnes. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.20. 07:50:54
akkor ott valami gond van a kijelzlssel, mert mert ahhoz , hogy elhagyja a földet ahhoz minimum 7km /s vagyis 28000km/h kell, ennél csak több lehet , mert mi lassitaná le ha kijutott a légures térbe? és ez a sebesség a földi orbithoz kell
Köszönöm! Tényleg eléggé minimális. Meglepődtem a sebességen. 995 MPH. Valamiért én többre tippeltem volna. Bár igaz, hova rohanjon. :) Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.19. 15:44:34
Simán néznék videókat arról, ahogy egyre nagyobb lesz a Hold ahogyan közeledik feléje, stb... De például tényleg sehol nem lehet nyomonkövetni akár egy távolságot a Földtől, bármit.
Nem vitték túlzásba sem a telemetriát sem a fedélzeti kamerák képeit sajnos. :(
A legnagyobb baj, hogy manapság a technologiai dolgokat amikkel egy kicsit is oktató jellegu az nem menő vagy nem olyan érdekes. Sajnos a ki tud nagyobb hulye lenni az jobban megy. DE visszatérve az SLS-re, sztem azért nem lett akkora érdeklödés ,mert elég sokat csuszott a fellovés és nem hogy nöt volna a hype körülötte inkább minenki elvesztette az érdeklödését vagy ugy gondolta, hogy megint majd elhalasztják valami ok miatt vagy csak már el is felejtette, hogy mikor lesz a soron következő fellövési idő.
Egyébként én is azt csináltam, hogy reggel a telefonon nézutem a fellövést, remélem , hopgy a holdhoz érkezést is közvetitik, a 33 kamerábol csak tudnak majd valami értékelheto képet vagy videot kuldeni .
A Spacejunkie "tulajdonképpen" sráccal? Nagyon nem szeretem az a bagázst... Brrr, szörnyű volt. Viszont, kis sztori: én azt vettem észre, hogy mindenki az indítást nézi. Az volt a legnagyobb döbbent, amikor kérdeztem reggel a kőműveseket mi a frászkarikát néznek, és miért nem falaznak... Azt hittem szokásos erotikus szart néznek, ehelyett az SLS indítását... Na itt kész voltam. És aznap többször megütötte a fülemet, hogy erről beszélnek a boltban, meg buszon. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.18. 18:39:06
szerintem akkor sem. majd ha emberes küldetés indul,akkor talán eléri a média ingerküszöbét. bár a héten Balázsék szenteltek a dolognak egy órát a reggeli rádiós műsorban
Viszonylag alacsony szinten rezeg a média visszhangja. Gondolom, ha Holdközelbe ér akkor majd ez változik valamelyest. Ez azért mégis csak egy újabb mérföldkő. Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.18. 12:15:15
Elindult az Artemis 1 küldetés, és sikeresen elstartolt az SLS rakéta és terhe. Sok fejlesztés vár még rá, de a várakozásoknak megfelelően működik eddig minden.
akkor javaslok egy egyszerű kísérletett, amig magad is elvégzhetsz, fogj két ceruzát a kezedbe, rajzolj egy kört (nem kell nagyon precíznek lenni, bár érdemes, javasolt a második ceruzát minnél nagyobb távolságra tenni, ahogy lehetséges, akkor jobban látszik.)
Majd tedd fel az előző második ceruzát egy körző rajzoló felére, és végezd el ismét a kör megrajzolását (ismét, nagyobb táv jobbanszemléltet.)
A NASA mérései szerint a DART szonda becsapódása a korábbi 11 óra 55 percről 32 perccel csökkentette a Dimorphos aszteroida keringési idejét a páros nagyobb tagja, a Didymos körül.
Az első találat egy releváns oldalról, a google segítségével nagyon kimerítő választ ad, ha rákeresnél:
"A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
Ezt a jelenséget kötött keringésnek, esetleg kötött tengelyforgásnak hívjuk. Az egymás körül keringő kiterjedt – azaz nem pontszerű – égitestek esetében mindig fellépnek gravitációs árapályerők, melyek a gravitációs és tehetetlenségi erők helyfüggése miatt lépnek fel (pl. a Hold Földhöz közelebbi oldalát nagyobb erővel vonzza a Föld, mint a közepét, vagy a túloldalát). Mindezek miatt a Hold felszínére ható eredő erő egy elnyúlt alakú felület mentén lesz állandó, ami kialakítja az ún. dagálypúpot. Visszahatásként ez természetesen létrejön a Föld felszínén is, és ez okozza a tengerjárást, a hat óránként váltakozó apály és dagály jelenségét. Az égitestek kezdetben gyors tengelyforgása miatt a dagálypúp hossztengelye nem pontosan a másik égitest középpontja felé mutat, ezért forgatónyomaték lép fel. Ez a forgással ellentétes irányban hat, azaz lassítja az égitestek rotációját. Elegendően hosszú idő alatt beáll az egyensúlyi helyzet, amikor a tengely körüli forgás periódusa megegyezik a keringéssel az egyik égitestre, a mi esetünkben a Holdra, így kötött tengelyforgás alakul ki. Még hosszabb idő alatt a Föld forgása is hozzá fog idomulni a Hold keringéséhez, amikor a két test szuperkötött keringésű lesz: azaz mindkét égitest mindig ugyanazt az oldalát fordítja a másik felé. Ilyen pl. a Pluto és legnagyobb holdja, a Charon.
Naprendszerünkben ez a jelenség egyáltalán nem ritka – többek közt például a Jupiter négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-féle holdja is kötött keringést végez az óriásbolygó körül."
Mivel a kalapácsvető nem magyarázza meg azt, hogy a "Hold miért ugyanazt a felét mutatja nekünk", így nem jó analógia. Egészen más oka van a kalapács esetében, mint Föld-Hold rendszer esetében. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.10.11. 18:31:27
"...égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre."
Tehat, repvez osszefoglalanam: a kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Ellenben a fold es a hold kozott nincs bazi nagy kotel, a holdat senki nem festette feketere/pirosra, mint a golyot szoktak, ja es a Fold sem emlekeztet tulzottan egy kalapacsvetore egy dobokorben. Valamint meg tanultunk valami ujat a tanult emberekrol es a tokfejsegrol is.
akkor itt valami nagyon félre ment itt nálatok arrol amit én mondtam, egy szoval sem irtam azt , hogy a hold nem fordul , de nem a saját tengelye körül hanem a földhoz közel egy holdon kivüli forgástengely körül forog, saját tengelye körül csak imbolygo mozgást végez ahogy a video is szépen szemlélteti
ÉS igen azzal is tisztába vagyok, hogy a kalapács vetönél nem tömegvonzás van , csak arra akartam utalni, hogy ott is a vetövel egyutt forog ,de sose látod a távolabbi oldalát a golyonak, mert a kötél nem engedné, hogy a saját tengelye körül megforduljon.
A mellékelet videon is láthatod, hogy a sötét folt csak fel le imbolyok az egyenlitőkörül, de sose tunik el mert nem forog.
A telefonos hasonlatod is ezért sántit, mert ha igazad lenne akkor miközben körbe fordulok akozbe a telefon hátlapi kameráját is kellene látnom ha neked lenne igazad, de mivel a kezembe nem fordul meg ezért csak velem egyszerre tud körbe fordulni,de nem a telefon saját tengelye körül.
Nem találtak ki új fizikát. A golyó nincs gravitációs tömegvonzásban a kalapácsvetővel, hanem merev forgó mozgást végez, ezzel szemben két keringő égitest egymásra ható gravitációja miatt fellépő excentrikus anomália, vagy középanomália a kalapácsvetőnél nem lép fel, és az égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre. Ez nem új fizika, ez középiskolás fizika.
Ne ma', a TF-en feltalaltak valami ujfajta fizikat?! A kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Meg a kozos tomegkozeppont korulotti keringest is remekul bemutatja.
Es Repvez, persze hogy a Hold forog sajat tengelye korul. Ha kepzeletben megprobalod kivenni a Folet a kepbol, akkor rogton meglatod. Alternativakent fogd a a telefonodat a kezedbe, indits egy video rogzitest, majd a kepernyovel folyamatosan magad fele fordulj korbe magadon.(A telefon folyamatosan ugyanazt az oldalat feled forditva kering korulotted.) Tekintsd meg a videot, amin lathato, hogy a telefonod korbefordult a tengelye korul: A szoba mind a negy sarkat lathadod a videon. Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2022.10.11. 15:10:34
Ahogy a lenti videobol látszik, mozog a Hold és nem forog a saját tengelye körül, mintha egy kalapácsvetönl a kalapács sem fordul a tengelye kürül attól, hogy én forgok vele egyutt. .
De ez a jelen én a videoban szereplö animáciora gondoltam, hogy tul sok egybeesésnek kellett ahhoz egybeállnia ahhoz, hogy ez a szimulácio a valoshoz közelitsen.Az utközés után rövig idő alatt el keleltt érni ezt az egyensulyi állapotot, mert ha nem akkor vagy megindzult volna a lassu közeledés vagy távolodás a Földhöz/től. Az orbitális pályája és a tomege is szinte megegyezonek kellett lennie, ,mert ha ezek változtak akkor annak külsö hatásra kellett hogy bekövetkezzen.
A két égitestnek is közel azonos halmazállapotban kellett lennie mert ha az egyik puhább mint a másik akkor máris nem olvadnak egybe csakugy mintha tul rideg lett volna valamelyik. egy gyurma golyo és egy vasgolyó nem fog igy egybefolyni, csak ugy mint egy porcelán és egy vasgolyo sem, de két azonos tulajdonságu anyag már igen , mondjuk két aluminium golyo már képes lehet igy egymásba olvadni utközés hatására.
ahogy említették már lejjebb, a hold lasan változó felét mutatja, nem teljesen egyezik a két idő. egyben ahhoz, hogy állandón a föld felé nétzen egy oldalan (vagy közel), ahhoz forognia kell, pont minden holdhónapban egyszer megkerülni a földet, és ugyanezen idő alatt megfordulnia egyszer. (a nem pontosságot most ismét hagyjuk ki) azaz forog az, csak lassan, ám mennyi bőven elég, nem kevésbé a kezdeti szakaszban sokkal gyorsabb volt vélhetően, csak aztán beállt ez a mostani páros játék.
az összetevők terén meg nem is teljsen tiszta a probléma, melyik elemet nem leled a földön, ami a holdon megtlálható? Mert ha a tricium a kérdés, akkor az nincs magától ott, hanem folyamatosan létrejön a védtelen napsugárzás áldásos tevékenységeként.
A legtöbb ember nem ismeri a Hold librációt, mint jelenséget. A Hold valójában nem mindig ugyanazt felét mutatja felénk, csak majdnem.
Sok ember fejében úgy képzdőik le, hogy tökéles a szinkron a Hold és Föld forgása között. Ami nem igaz. Főleg, mert a távolság sem állandó a kettő között.