lehet rosszul gondolom, de ha én tervezném, akkor még mig nem müködik minden ugy ahogy szeretném , akkor addig aminek nincs sok befolyása a repülésre a lehető legbiztosabbra csinálnám, hogy a landolásnál esetleg ne veszitsem el az egész rakétát ahgoy történt most is. Ha a lába akár tul is méretezték volna és olyan modon rögzitik, hogy az tuti müködjön, akkor most talán az SN10est még egyszer fel lehetett volna küldeni napokon vagy heteken belül. Az SN11es is kész, de az akkor is több időbe telik mire a static fire és egyéb teszteket azon is megcsinálják elötte, mint az SN10 est újra feltenni a padra.
De ha nem is használták volna ujra legalább lett volna lehetőséguk megnézni, hogy mi sérül repülés alatt mi deformálodik stb..
És majd mikor már az egész visszatérési folyamat már többször sikerült azután el lehet kezdeni az optimalizálást, keresni a határokat és a gyenge pontokat.
Ez az egész fejlesztési/tesztelési kultúra amit követnek szándékosan nem a "lehető legbiztosabbra csinálom" filozófiáját követi. Valszeg több hasznos adatot/tapasztalatot szereznek 3 agyondrótozott de robbanással végződő tesztből 3 hónap alatt, mint ugyan ennyi idő alatt egyből, ami talán valamivel nagyobb eséllyel élné túl a landolási manővert, de harmadannyi potenciális hibára világítana rá.
Az SN15 állítólag nagy fejlesztéseket fog tartalmazni az előzőekhöz képest, ezért sem készül el már az SN12-14. A 8-9-10 demonstrálta a legkritikusabb manőver életszerűségét, ebből a szempontból az "elavult" 10/11-est tesztelni többszöri fellövéssel "időpazarlás" lenne, hiszen jóformán gyorsabban rakják össze őket, mint ahogy fel tudják lőni. A legnagyobb veszteség kétségtelenül a 9 Raptor. Utoljára szerkesztette: Pares, 2021.03.04. 21:18:58
Hmmm... Raptor. Általában 3-ból 1-2 gyári hibás. +1 nem idult leszálláskor (a másik áll. üzemanyagellátás-hiba miatt nem működött rendesen). Miből gondoljátok, hogy ilyen formájában újrahasználható lenne? Legfeljebb kevéssé károsodottan vizsgálhatnák őket repülés után.
nem is kell azt követni, de vannak különbözö részek és fejezetek amik prioritást élveznének . Tehát az fontosabb, hogy kideritsék, hogy minden ugy muködik e ahogy kell a repülés során , és az fontosabb lenne, mint, hogy egy kisérletezés miatt folyamatosan felrobban a rakéta,mert nem tud megállni a lábán.
Amikor már többször sikerül leszállni és tudják, hogy mekkora a leszállo sebesség és mekkora terhelést kap aláb ahhoz már lehet viszonyitani a láb tervezésével és tesztelésére.
Ez olyan mintha csinálnál egy modell repülöt és felszállsz vele tesztelni a vezérlését, de hurkapálcábol csinálsz kereket és mindig összetörik leszállásnál ezáltal a gép is megsemmisul, ujrat kell épitened, az elözö adatokbol, meg azt olvasod ki, hogy balra huz, ezért a következő repülésnél egy kicsit jobbra trimmelve repteted, és most is ballra huz,de megint összetörik leszálláskor. és nem tudod, hogy a kapott adatok amiatt jelzik ezt mert valami rossz a rendszerben vagy az épitéskor megváltozott a gép viselkedése is,mert nem tudták kétszer ugyan azzal a géppel repülni, hogy kiszürd ezt a hibát.
A raptorokat meg miért ne lehetett volna egy sikeres leszállás után is ujrahasznositani, még ha azok nem is ugy müködtek ahogy kell? a kocsibol se kukázod a motort ha kifogy abenzn, vagy az AC nem nyomja az uzát a motorba. Meg pont ezért lenne hasznos, ha megmaradna a rakéta, mert még egy raptort sem sikerült megvizsgálni, 4 perc folyamtos uzem után , hogy hol a gyenge pontja.
"Meg pont ezért lenne hasznos, ha megmaradna a rakéta, mert még egy raptort sem sikerült megvizsgálni, 4 perc folyamtos uzem után , hogy hol a gyenge pontja."
Komolyan azt gondolod, hogy nincs agyondrótozva és telenyomva szenzorokkal? Szerintem kapnak elég telemetriai adatot, amiből szinte bármilyen rejtőző hibát meg tudnak találni. Lásd felrobbant Dragon kapszula. A Starship prototípusoknál sem emlékszem olyanra, hogy ugyan az a hiba kétszer előjött volna, vagyis a gyors iteráció és sok robbanás előnyösebb, mintha egy prototípus megépítésére 2-3x annyi időt szánnának. Arról nem is beszélve, hogy így ugyan annyi idő alatt több fejlesztést is ki tudnak próbálni.
Azert az barmilyen szenzornal es telemetrianal tobbet mond el, hogy ha fizikailag latjak hogy hol keletkezik mikro-repedes, vagy melyik cso lazult meg a razkodastol... Es nem a roncsokbol kell kitalalni hogy mit okozott a zuhanas, es mi volt ott mar elotte.
arról meg nem is beszélve, hogyha annyira jok a szenzorok, meg a szimulácio, akkor minek is épitik meg miért nem guttatnak szimuláciokat és a végén márcsak a kész tökélestes rakétát készitenék el.
Talán mert nem igymukodik, a szenzorok nincsenek ott mindenhol és nem tudják mindent gy megmérni és az összefüggéseket bemutatni ahogy valóvan történik.
Lovas kazahok kirabolták a Baikonur kozmodromot. Két férfi belépett a létesítménybe, és megpróbáltak onnan vagyont lopni. Nehéz volt nem észrevenni őket, mert ezek az eredetik egy ló húzta szekéren jelentek meg az őrzött tárgynál.
A szekér berakodásakor a tolvajok megpróbáltak elmenekülni a bűncselekmény helyszínéről, de őrizetbe vették őket. Kiderült, hogy a "Baikonurhoz" legközelebb eső falu két munkanélküli lakója volt. Úgy döntöttek, hogy többletpénzt keresnek, ha a kozmodromtól ellopott felszerelést adják át fémnek. De a terv nem volt tökéletes.
- Tyura-Tam község két 30 és 31 éves lakóját vették őrizetbe, akik kísérő okmányok nélkül lóvontatásra rakodtak vagyont. A kár mértékét megállapítják. Az ellopottakat elkobozzák. forrás Joyreactor
Bajkonur még üzemel? Nem úgy volt hogy kiváltják/kiváltották egy orosz területen levő új űrkikötővel?
"Kicsit" bulvárra sikeredett a cikk, Bajkonur és a Kozmodróm nem kicsi, "19-ben volt egy nagy lopás állítólag ahol a Buran-t dézsmálták meg. Most hogy hol mit vittek el a fene tudja, 2050-ig bérelik az oroszok a kazakoktól. A két kéz kevés ahhoz ahány rakéta indító állvány van ott
Na megint nem jött össze a landolás az SN11-nek. de még nem is láttuk akkora köd volt. biztos ez volt az oka a fed comp nem látta hova kell szállnia :P
Pls ne... Ez a leggyalázatosabb sorozat hülyéknek, hülyéktől, hülyeségekkel. Ez a sorozat taglalta nemrég 40 percen át hogy az ufók hogyan építhették a piramisokat, stb. Kb youtube-os konteó videókkal van egy szinten. History Channel átment Budapest TV-be egy ideje.
A szomorú, hogy rengeteg ember (köztük anyukám is) simán bekajálja.
azért az érdekelne, hogy ezek a képek nyers képek e vagy van már utomunka rajta. Mert ha jol láttam akkor a roveren van egy szinskála , tehát ahhoz lehet kalibrálni a szineket amik esetleg torzulnak a kamera miatt a kép készitésekor. Főleg a fehér szinek lehetnek sárgák vagy vörösek. jo lenne egy iylen képet is látni , hogy mi a különbség a kettö között.
0:10-0:20 azok között talán "nyers" fotók, de a videó többi része CGI. Itt vannak az igazán nyers képek: Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.04.03. 14:04:25
köszi a linket, csináltam is egy kis összehasonlitást : https://ibb.co/G3bwS9X https://ibb.co/sjKdSH8 https://ibb.co/R7HYLCc https://ibb.co/prHtwKH https://ibb.co/gPL7yVd https://ibb.co/Zg5dSYC https://ibb.co/mHrQJZH https://ibb.co/z7jvLQw https://ibb.co/WtFZjkn https://ibb.co/f1hKsHw
elég nagy eltérések vannak a szinekben, csodálom , hogy egyik ilyen YT csatorna sem foglalkozik vele, hogy igy is bemutassa a képeket vagy egy Összefűzött panorámát készitsen szinkorrekcioval : anélkül egy kicsit csalóka a látvány.
tudom, ahhoz igazitottam a fekete fehér és a szürke szintet a kalibráláshoz. Igy kaptam a korrekcios képeket . Csak érdekes, hogy nincs profi szinten akár a nasa-tol igy publikálva kép, hanem csak a nyers torzitott verzio.
Kiváncsi leszek, hogy mi lesz a végeredménye ennek a kisérletnek. De egy kicsit furcsálom, hogy egy koax elrendezéső helikopterrel robálkoznak és nem egy mostanában népszerü quadrokopter szerüséggel. aminek a propellerei helyett egy EDF lehetett volna tulméretezve, hogy a gép szuláyhoz képest több légkort tudjon megmozgatni a repüléshez.
ezzel sztem, egyszerütt lett volna a stabil helyzetben tartás és a repülés is. egy ilyen coax elrendezés azért eléggé instabil tud lenni föleg ha külső hatás is éri.
A másik amit furcsáltam, hogy azt mondták, hogy az elso éjszakát kell tulélnie mert -90 fokos lesz a levegő. Most akkor hogy lehet az, hogy egy teljesen hétköznapi használatra tervezett PC alkatrészeket nyakon öntik -150 fokos nitrogénnel és tuningolják öket , tehát müködö képesek maradnak, itt meg egy ilyen környezetre tervezett egységnek gondot okozhat ha -90 fokba van. Arról nem is beszélve, hogy a Chipek meg hőt termelnek , pont azért kell itt hütteni öket, hogy ne forrosodjanak fel, tehát megint nem kellene , hogy gondot okozzon a hideg.
De ha mégis, akkor nem lett volna egy darabka höszigetelö anyag amit körbetesznek a házon, vagy vákum szigeteléssel ovják ?
az egyik cikkben azt irták, hogy az elektromos alkatrészek ne fagyjanak el, ha azt vesszük, hogy a napelemröl töltés az akumlátorba höt gerjeszt akkor annak már legalább arra elégnek kellen lennie , hogy a többi egységet is normális hófokon tartsa, a többi elektromos alkatrész meg szintén melegszik . Igy ha a dobozt amibe beletettek körbeszigetelik , már nem kell aggódni semmi ilyen dologtol.
Egyébként ebben a helikopterben a motoron és a forgószárnyon mi más mozgo alkatrész van ? És ha a chipek 20ad ranguak akkor mit is kell ovni , hogy tuléljék az éjszakát ?
Semminek nem tesz jót a hőingadozás, és a demozott videóban a tesztalany az tegnep került ki a dobozból, egy hónapja meg még alapanyag volt, nem pedig hazsnálható cucc, itt egy évet utazott, előtte 1-2 évet szerelték, a gyártósort elhagyta 3 éve, és közben olyan terheléseknek és egyéb hatásoknnak volt kitéve, amire a demózott cuccnak soha nem kellett felkészülnie, és ere jön, ha az első nitrogénfürdős cucc meghal, akkor az is jó video, ha az első éjszakán meghalt a kopter vezérlője, akkor 100 milliós bukta, a következő tesztpéldány ebben az évtizedben már nem lát marsot. A szigetelés meg része a minden gramm számít mókának, itt többszörösen is, nemcsak mint űrcucc, hanem mint amit a marson (majdnem zéro légkör) akarsz reptetni.
egyébként nagyra értékelem azopkat a hsz-eket aki semmit nem tud hozzátenni , de ugy probálja beállitani, mintha okosat mondana és a másikat hülyének nézi és csak hogy hozzá tudjon szolni egy semmitmondo választ ir.
Ez egy elég részletes video, hogy mit is tartalmaz a helikopter milyen alkatrészekbol áll. ÉS ezzel meg is válaszolták a hidegre valo kérdésemet, viszont igy meg föleg nem értem a hideggel való aggódásukat, mikor dedikált fütőszállal fütötték az egész doboz belsejét. És nem csak az alkatrészek maradékhöje fütötte hanem ugy 300W.
Illetve lehetett volna olyan adovevő modult tenni rá, hogy az átjátszo állomással tudjon direct komunikálni, igy amikor a rover otthagyja ,de még uzemképes akkor a helikopteres csapat még tudjon vele kisérletezni ameddig lehet maximalizálni a begyujthető adatokat . kiprobálni különbözö manövereket ami segithet a következö missiot
Lehetett volna, igen. Sajna nem jutott eszébe annak a 200 magasan képzett buta embernek, akik megvalósították a projektet :) De most komolyan :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.04.24. 13:59:08
A kozvetlen nap is epphogy melegen tartja a dolgokat, nem tul hatekony ha ugyanazt az energiat eltarolod es 2x konvertalod kozben... Szoval ha a futoszalakra akarod bizni, az eppenhogy csak mukodni fog, de akkor meg repulni nem fog, mert arra mar nem marad energia... A futoszalak csak tartaleknak jok, nem allando hasznalatra.
"igen. Sajna nem jutott eszébe annak a 200 magasan képzett buta embernek, akik megvalósították a projektet :) De most komolyan :)"
erre akkor én is ezt irom.
Meg azt is mondjhák, hogy a napelemeket arra a hullámhoszra optimalizálták amire a marson jelélemzo a napbol, tehát nem egy földi egységet pakoltak rá. igy a hatékonyságát vagy az érzékenységét sem tudjkuk, de azt igen, hogy elég energiát termel, hogy müködjön vele minden .
Amugy ha megnézted a videot, akkor ott elmondják, hogy az 1/3-d energia megy a fütésre és annak szabályozására, hogy kicsi legyen a höingadozás. A másik 1/3ad megy a repülésre és a maradék a komunikáciora. Utoljára szerkesztette: repvez, 2021.04.26. 21:36:49
arról van valahol infó, hogy az űrsiklónak, hogyan juttatták el a hajtóanyagot a hajtóműveibe? A két szilárd booster az rendben, de a középső tartályon nincs hajtómű azok a siklón voltak, hogy oldották meg, hogy a két komponens rendben átfollyon a siklóba és a leváláskor se okozzon gondot, és a manőverezésre használt tüzát is ebből töltötték fel vagy volt egy elkülönített tartály amit már a felszállás elött feltöltöttek. A 3 nagy hajtóművet a középső nagy tartály leválása után már nem is tudta volna használni ?
Utólagos engedelmeddel törlöm a másokra is káros hülyeséget. Köszi. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.06.17. 09:24:46
Az első tulképpen készre szerelt SuperHeavy az indítóasztalon várja hogy teszteljék, és ha minden jól megy egy starshippel a tetején fel is küldjék.
Rápróbálták. Passzol.
Ezen a ponton talán érdemes visszaemlékezni arra, ahogy kb. két éve egy sátor mellett hegesztgették össze az első starship mockupot, amit aztán a vihar annak rendje és módja szerint fel is borított. Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.08.07. 22:43:47
Persze, de itt most nem is az a lenyeg. Arra gondoltam inkabb, hogy meg mindig nem szakitottak azzal a modszerrel hogy mindent elesben tesztelnek, aminek sok robbanas az eredmenye, de aztan hamarabb es olcsobban lesz mukodo modell, mintha papiron okoskodnanak evekig. Eleg sikeres ez a modszer eddig. Eddig is tudtuk iprogramozasbol hogy sok ismeretlen eseten az Agile (Space X) hatekonyabb mint a Waterfall (NASA), de azt sokan nem gondoltak volna, hogy az urkutatasra is igaz lesz, ahol minden sokkal dragabb:)
Többek között erről is beszél Musk a lenti videóban, hogy pl. nagyjából minden egyes új raptorban van valami változás, aztán ennek köszönhetően a kettes verzió már mennyivel egyszerűbb. És hogy mennyire félreértik ezt sokan, amikor csak a robbanásokat veszik észre. De nekem a legdurvább az a gyorsuló tempó, amivel eljutottak a két évvel ezelőtti sátortól a mostani űrhajógyár/űrkikötő kombóig. És ugyan még csak statikus tesztként, de már láttuk a nagyrakétát egyben.
Mikor lesz a felbocsájtás? Mostanában nagyon leestem a dátumokról, nem találtam erre vonatkozó adatokat szeptemberben lesz a civil emberes repülés, de a nagy rakétás sokkal izgalmasabb :D Gondolom azért nem volt a táblázatban mert nincs konkrét dátum hanem amint sikerül majd, de valami becslés csak van nem? Sajnos most a videókat nem volt időm megnézni.
Én most azt mondanám szeptember közepénél előbb biztos nem, de volt már hogy megleptek. Ugye, a boostert kivitték és feltették az asztalra, rárakták a 20-as shipet is de mint kiderült, ez "csak" egy illesztési próba volt, már le is szedték és visszavitték, mert még nincs kész. Sőt, már a boostert is leszedték és vissza fogják vinni, és átvizsgálják az egészet. Szóval passz. Lehet kettő, négy vagy hat hét is.
Ott hagytam abba, amikor egy friss rakétánál kifogásolta, hogy nulla alkalommal repült. Érdekelne, melyik új, korábban sohasem repült rakétának van tucatnyi inditása? Vagy immár az első tesztrepüléshez is 3 év gyakorlat kell, mint a gyakorni állásokhoz?
Az még eléggé az elején van. Szerintem nem az indítást hiányolja, illetve de, de abban az összefüggésben, hogy húsz év és húsz mrd. dodó elköltése után tart a projekt nulla indításnál. Van, ugyan néhány kisebb hibája, meg eléggé húz a spacex felé, de azzal elég nehéz nehéz vitatkozni, hogyha a starship/superheavy működni fog (igen, ez is a jövő még), az durván zárójelbe fogja tenni az SLS-t.
0 fellövés, 1000x drágább fellövési ár (2 milliárd vs 2 millió), fele akkora teherbírás, stb. Ezért kell végignézni a videót :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.09.06. 08:44:39
Nem kell, hulladék reklám szar. Mi kerül 2 millióba inditásonként? Mert a szarship, majd ha lesz, egyszer, az nem lesz annyi, ahogy a flakon sem annyi, amennyit többnyire nyekeregnek róla az imádóik (nasa számára, az általá elvárt feltételek teljesítése után 400 millió per indítás, szemben a reklámszöveg 50-60 millájával, miközben az utolsó sikló indítások ennél kevesebbe kerültek, és picit többet tudtak.) És ez nem változtat azon, hogy az sls most felesleges legjobb esetben is, meg vélhetően drágább is (bár a elosztó rendszer miatt ki tudja, mi is van benne, aminek esetleg semmi keresnivalója az sls költségvetésében), ám amikor elkezdték, akkor éppen jegyet vehettek a ruszkiknál, és persze az nem fért volna bele a büszkeségbe, hogy azt fejlesszék közösen tovább.
És egyébként neked ez most a legnagyobb problémád az életedben?
Elvileg az üzemanyag. Lévén a rakéta újrafelhasználható, míg az SLS-t újra kell építeni minden alkalommal. Ezáltal Nasa évente max 2x tud fellőni, míg SpaceX naponta többször is. Az hogy "mi lett volna, ha", senkit sem érdekel. Az kell kritizálni ami van. És jelenleg az SLS 10 évvel le van maradva minden téren.
Egyébként meg ne velünk veszekedj, hanem a videó készítőjével :)
De tegyük fel, hogy nem csak üzemanyag kell, hanem akár töb hajtóművet is kell cserélni, meg hővédő elemeket pótolni, így felkúszik az ár akár 10-15 millióra is. Az még mindig durván kevesebb, mint az SLS 1MRD-s indítási ára.
Ez van amikor valaki csak szimpátia alapján kommentel,mint ahogy a legtöbben a FB-on is. Ha egy kicsit is vetted volna a fáradságot és akár végignézted volna a videot. akkor talán pár tényt is megtudtál volna a témárol. ÉS mégha bele is gondolsz pár dologba akkor még az is megeshet, hogy azt mondod, hogy lehet hogy igaza van.
Vegyuk csak azt a tényt, hogy az ursikló ota a NSA nem volt képes kifejleszteni egy uj rakétát amivel cargot és személyzetet tud az ISS fedélzetére vinni. AZ SLS fejlesztésével még ugy sem tartanak egy sikeres felövésnél sem , hogy lényegében újrahasznosított űrsikló elemekből teszik össze. Szilárd fokozat és a középso tartály. és mindez kb 10 év alatt nem sikerült neki. ráadásul neki ott van a kiépitett infrastruktúra a fejlövésekhez is.
Ezzel szemben a space X a semmibol kifejlesztett egy rakétát ami képes cargo és személyzetet is felvinni az ISS-re. ráadásul újrahasznosítható, nem egy első fokozat már 10x volt fellöve. és a leggyorsabb felvevés között 10 nap telt el. ÉS nem egész 3 év alatt szintén a semmiből páűrhuzamosan az infrastruktúra építésével az elso tesztfellövésre készen van egy 150t-t felvinni képes örhajóval, ami többször újrahasznosítható lesz. És ezalatt a 10 év alatt már közel 100 fellövésnél jár közel hibátlan fellövési statisztikával Mindezt magántökéből . Ezzel szemben a NASA, mit tud felmutatni ? és ami folyamatban van az is egy addigra elavult technologián fog alapulni újrahasznosítás lehetősége nélkül.
Szóval más nem igen jöhet szoba, csak , hogy semmit nem tudsz a témába, de azért hangosan meg akarod gyözni az embereket, hogy neked van igazad és mert MUSK egy csúnya bácsi és bármit is csinál az csak rossz lehet ?
Egyébként az SLS SRB-it nem tervezik ugyanúgy újrahasználni, mint anno az STS-nél tették? Vagy simán elengedték mert úgyis "van pénz lóvéra"? Szerk: na rákerestem, nem. Ezúttal eldobósak lesznek az SRB-k is.