A lényeg a fejlödés és fenntarthatóság és a költségek csökkentése . ja nem ... :) De amugy is nem igazán mondhattuk eddig sem nagyon hogy ujrahasználhatóak voltak, mivel a tengerbe estek és jó egy évig kellett átviszgálni cserélni a komponenseket korrozio védelmet elektronikát mindent mire ujra lehetett használni.
Még kiegészíteném annyival, hogy azért a raptor fejlesztése már 2009-ben elkezdődött. Szóval ha igazságosak akarunk lenni, megadhatjuk a spacex nagyrakétájának is a tíz évnyi fejlesztést. Bár az SLS hajtóműve meg már negyven éve készen van... Egyébként ha belegondolsz, ez szimplán csak az üzleti/szervezeti modellek különbsége. Egyszerűen arról van szó, hogy amíg a spacex bele nem csapott a lecsóba, a többség nem is gondolt rá, hogy lehetne ezt máshogy is csinálni. Meg persze mód se volt rá, volt a nasa, és elfogadtuk, hogy az űrrepülés drága és bonyolult.
Na igen, a Shuttle, úgy volt újrahasználható, hogy azért minden indításhoz kb. újra kellett építeni. Pont mint az SLS-t. Így lett az olcsóság és a többszöri felhasználás jegyében született űrrepülőből a világ legdrágább és legbonyolultabb járműve.
Na azért ezt majd értékeljük újra akkor, mikor a SH+SS 2 millióért (vagy akár 20-ért) újrahasznosítható, emberes repülésre alkalmas lesz, utána emeljük piedesztára... Az SLS-t mostanra gyakorlatilag fullra készre csinálták, mig az SH+SS alacsony hűségú prototípusok felrobbantásáig jutott kis túlzással.
Ami a starshipnél alacsony hűségű prototípus tesztje lesz, az SLS-nél meg kész rendszer... Az SH+SS még nagyon távol van a végleges rendszertől, lehet akár 10 évnyire is, de az is lehet, hogy megy a kukába vagy a SpaceX csődbe megy a kifejlesztés költségeitől. Nem kéne kész rendszerként tekinteni rá, egyenlőre még csak az útkeresésnél tartanak. Ha meg Musknak hiszünk, akkor jövőre mennek a Cargo Starshipek a Marsra... Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2021.09.07. 11:56:54
"Ami a starshipnél alacsony hűségű prototípus tesztje lesz, az SLS-nél meg kész rendszer..."
Tehat te azt mondod, hogy a Starship - valoban eleg vazlatos - prototipusa tobb repulesen van tul, mint Kesz Rendszer?! Remekul tudok uszni, bar vizben meg nem probaltam. Holnap indulok a Balaton-atuszason.
SH+SS: repült 1+2 lábas tartály, repült már valami űrhajóra kívülről hasonlító tartály 5 ből 1x sikeresen. Oszt ennyi.
Az SL.S-nél a hajtóművek már rég baválltak, minden pontosan megtervezve, kipróbálva, véglegesítve. Mintha egy embert megtanítanánk úszni uszodában, kiképeznénk nyíltvizi úszás rejtelmeire, felmérnék az egészségét, erőnlétét és utána elküldenénk Balaton átúszásra... Hiba lehet, de az SH+SS-nél hatványzotan nagyobb rá az esély.
Szóval az SLS még nincs sehol de a SH+SS már kipróbált (sőt vígan repül), az elég nagy marhaság.
SH+SS: repült 1+2 lábas tartály, repült már valami űrhajóra kívülről hasonlító tartály 5 ből 1x sikeresen. Oszt ennyi.
Tehat a tenyleg duct tapeppel, ideiglenes hegesztesekkel es bala kotozo madzaggal egyben tartott kiserleti darab pontosan eggyel tobb sikeres repulesen van tul, mint az SLS rendszer.
Az SL.S-nél a hajtóművek már rég baválltak, minden pontosan megtervezve, kipróbálva, véglegesítve
Igy is meg lehet fogalmazni, hogy nagyreszt a regebbi programokbol megmaradt cuccokat probaljak atalakitani/felujitani. Btw.: van valami tipped, pl. a Boeing 737 Max mekkora reszben alapult regi, kiprobalt modellekre, ahol minden pontosan meg volt tervezve, ki volt probalva es veglegesitve is volt?
Szóval az SLS még nincs sehol de a SH+SS már kipróbált (sőt vígan repül), az elég nagy marhaság.
Felfedezted, hogy ha kitalalsz egy marhasagot, amit annak is szansz, az marhasagnak bizonyul. Van itt valahol tapsolos smiley?! Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2021.09.07. 14:11:56
nem emelte senki sem piedesztrára, csak leirtuk amit eddig tudunk. És az az, hogy a spaceX 3 év alatt jutott el oda ahova a NASA 10 év alatt.
"Az SH+SS még nagyon távol van a végleges rendszertől, lehet akár 10 évnyire is, de az is lehet, hogy megy a kukába vagy a SpaceX csődbe megy" Egyenlöre a látottak nem ezt mutatják, hogy annyire le lennének maradva a fejlesztéssel, hogy 10 év kelljen még neki. ha a semmibol 3 év alatt idáig eljutottak, hogy orbitra küldik az elso példányt, akkor miért kellene neki még 10 év?
az SLS ahogy irod teljesen kész és tesztelt akkor miért kell neki még 1,5 fél év , hogy az elso tesztrepülését végrehatjtsa?
ÉS miből gondolod, hogy ahogy állitod egy teljesen kész rakéta tökéletesen fog müködni az elso éles fellövésénél ha még sose tesztelték .
Ez ha az uszásos példánál maradva melyik a jobb ha valaki elméletben felkészül mindenre évekig majd egy vizes edzés nélkül benevez a balaton átuszásra , hogy majd megnyeri vagy aki folyamatosan lejár az uszodába és uszás gyakorlás közben növeli egyre jobban a távokat mig el nem éri a célját.
Az SLS-nél a hajtómüvek anynira beváltak, hogy az elso fire teszt alkalmával 30mp után leállitották , mert valami nem volt jo. és a következő tesztre honapokat kellett várni.
Mig a SS ugyan ilyen tesztnél ha valami miatt leállitották akkor vagy aznap ujraprobálkoztak vagy a következő napon.
"Az SLS-nél a hajtómüvek anynira beváltak, hogy az elso fire teszt alkalmával 30mp után leállitották , mert valami nem volt jo. és a következő tesztre honapokat kellett várni."
Ha jól tudom nem hajtómű hanem hidraulikahiba volt. Mellékesen az SLS-t szerlik össze. Az SH+SS meg még az alacsony hűségú prototípusoknál jár. Azt viszont sosem állítottam, hogy a NASA költséghatékony és gyors lenne.
Majd 5-10 év múlva kiderül, milyen gyors és költséghatákony a SpaceX egy ilyen nagy projektnél.
"az ursikló ota a NSA nem volt képes kifejleszteni egy uj rakétát amivel cargot és személyzetet tud az ISS fedélzetére vinni" Azt azert tegyuk hozza hogy a NASA kifejezetten NEM akart olyan raketat gyartani ami az ISS-t ellatna, es ugy ahogy van szandekosan kivonult a foldkozeli repulesek piacarol. A cel eleve az volt hogy a magancegeknek adjak at a rutinrepulesek feladatat, olcsobba es hatekonyabba teve azokat, es a terv ezen resze ugy tunik sikeres volt.
Persze ez nem magyarazat arra hogy miert szerencsetlenkednek az SLS-sel...
Azért a spacex se nulláról kísérletezik. Van mögöttük százas nagyságrendű f9 indítás és visszahozás. Az már elég jelentős mennyiségű know-how, hogy érdemben segítse a nagytakéta fejlesztését.
Meglátjuk:) De ha egyszer elkezdik, túl sok lóvé van/lesz benne hogy halogassák. Egyébként is, 10 év sok idő, annyi idő alatt mi is kiástunk egy fél metróvonalat xD Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.09.07. 20:48:25
Igy tenykent leirva nem igaz. Ez nem tobb egy hipotezisnel, ami szerint akar igy is tortenHETETT, de donto bizonyitek nincs ra.
Maga az eredeti tanulmany is sok helyrol kapja a kritikat e miatt. Athatja a confirmation bias, es eleve abbol indult ki a tanulmany, hogy tetszett nekik az aszteroida-otlet, es eleve ennek alatamasztasahoz gyujtottek az erveket.
Ettol fuggetlenul akar meg igaz is lehet, az elmelet vegulis konzisztens a tenyekkel. Csak messze nem olyan eros az ervelesuk mint azt lattatni probaljak.
Egy szupernóva -robbanás történt a Centaurus A -ban. Ez az animáció körülbelül 1,5 éves időt jelent, kihagyva az első képkockát, amely 2010 -es örökölt kép. Mindez valamivel több mint egy hónappal a kezdeti robbanás után történt. Amit itt lát, az a szupernóva elhalványulása, majd a kékes gyűrű, amely egy könnyű visszhang, amely a kezdeti robbanás után azonnal kifelé kezdett terjedni. Ha közelebbről megvizsgáljuk, az utolsó két képkocka elsője után egy második, halványabb fényvisszhang jelenik meg.
Néhány megjegyzés a feldolgozáshoz: A távcső soha nem irányult kétszer azonos módon megfigyelések során, ami diffrakciós tüskéket eredményezett, és az előtér csillagának teljes PSF -je hihetetlenül zavaró volt. Ezt eléggé stabilizáltam azzal, hogy mindkettőt az adathalmazok halmozott medián verziójával használtam a tüskék teljes eltávolítására, majd a 2010 -es tüskéket visszatettem az összes kerethez. A vörös csatorna adatai hiányoztak a 3. és a 4. képkockából (az elhalványuló szupernóva második és harmadik legvilágosabb képe), ezért a színt mind kitalálják, mind a 2010 -es adatokból lehívják. Valóban tisztaságot és textúraszűrést használtam a Camera Raw -ból.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
SN 2016ADJ light echo
A supernova explosion that happened in Centaurus A. This animation represents about 1.5 years of time, omitting the first frame which is a legacy image from 2010. This all happened a bit more than one month after the initial explosion. What you see here is the fading of the supernova, and then the blueish ring that is a light echo that began to propagate outwards immediately after the initial explosion. Upon closer inspection, a second, fainter light echo seems to appear following the first in the last two frames.
Some processing notes: The telescope never oriented the same way twice when taking observations, resulting in diffraction spikes and the whole PSF of the foreground star being incredibly distracting. I stabilized this quite a bit by both using a stacked median version of the datasets to remove the spikes completely, and then added the 2010 spikes back on to all the frames. Red channel data were missing from the 3rd and 4th frames (second and third brightest images of the fading supernova) so color for that is both guessed and pulled from the 2010 data. I did use a fair amount of clarity and texture filtering from Camera Raw.
A netflixen van rola egy 6 részes sorozat, a felkészulésrol és a kilövésrol.
Egyébként egy érdekesség ezzel kapcsolatban amit furcsálok. ha a space X-nek 9+1 hajtomure és 2 fokozatra van szuksége, hogy kilépjen az urbe akkor a blue origin féle rakéta , hogy tud egy hajtomuvel és 1 fokozattal felmenni 110kmre? ennyi erővel ha lenne egy második fokozat akkor akár orbitra is állhatna.
A Blue Originnek gyakorlatilag csak 2. fokozata van, nekik az 1. fokozat hianyzik, a booster, ami a sebessegenek a nagy reszet adja.
Szoval igen, egyertelmuen ha lenne a palyara allitashoz alkalmas raketajuk akkor palyara allhatnanak... Ez igy trivialitas. Ha nekem lenne ilyenem, akkor en is palyara allhatnek, de nincsen, ahogy nekik sincs. Persze nekik tobb eselyuk van hogy fejlesszenek egyet:D
Ahogy lent is írták, az Origin csupán 100km-re emelkedett, majd visszaesett. Inspiration 600km magasságban 3 napig keringett. 200km-el magassabban mint az ISS. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.10.16. 00:16:01
Szamokkal leirva, a Blue Originnak pontosan 0 volt a sebessege 100km-en. A Falcon 9 sebessege ugyanott 7+ km/s vagyis 28.000km/h. Az azert nem kis kulonbseg.
Nem 100 vagy 1000 km magasság (távolság) elérése a nehéz, hanem a pálya menti sebesség: azaz a 28480 km/h elérni (ehhez kell sok energia, vagy jelen esetben hajtóanyag). Amúgy ez középiskolás fizika, a centripetális erő, egyenletes körmozgás, Newton törvényei, az első kozmikus sebesség. Attól, hogy kvázi légüres tér van száz km magasan, az csak annyit jelent, hogy légellenállás elhanyagolható, ezért is könnyebb (vagyis jelenlegi technikával egyedül ott lehetséges) elérni a pályára álláshoz szükséges sebességet, és megint csak légellenállás hiányában viszonylag tartósan (tehát további nagymennyiségű hajtóanyag, vagy energia fogyasztása nélkül) megtartani. Szóval a világűr nem egyenlő a föld elhagyásával, az amúgy is csak egy önkényes határ... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2021.10.18. 19:17:56
Ha lesz hozzá "második" fokozat, akkor esetleg, bár érdemben alig több, mint bohóckodás, az indítás energiaköltsége olyan 3% magasság, 15%-20% légkör és gravitációs veszteség, a maradék, 80%+ az oldalsó sebesség.
Ebből ez megspórolja a magasság mondjuk hatodát (300 km helyett 60-re repít) és a légkör egy részét (nagy részét, legyen a veszteségek mondjuk harmada) az oldalsó sebességhez meg semmit nem tesz, azaz talán az összenergia 5%-10%-t megspórolja (nem égetsz érte üzemanyagot - persze kérdés, hogy az az áram valójában milyen forrásból érkezik), cserébe kell a pörgető rendszer, meg a rakétának stabilizálnia kell majd magát, hogy jó írányba nézzen indításkor, és persze innentől az oldalsó burkolatnak el kell majd viselnie a forgatás terhelését, nem pedig csak egyenesen állnia, ahogy egy rakétánál szokás. Összességében egy lehetőség, bár kétséges, hogy akárcsak visszahozza a saját veszteségeit mire leo-n találjuk a hasznos terhet.
kérdés, hogy a csuzlival valo kilövést mikor találják ki .
Nem, ott simán egy sínágyút/maglevet fogunk használni erre, mert nincs légkör, és máris nem kell a képzeletbeli rakétánk oldalfalának elviselnie jópár g-t a gyorsítás során (percekig vagy akár órákig.) A holdon még lehet, hogy inkább egy űrlift lesz egyébként, mert ott a mai anyagokkal is megvalósítható az, és elvben az előnyei indokolják, persze majd akkor, ha egyáltalán lesz ezen mókákra igény egyszer.
Ezek mind kilometeres szerkezetek, ami egy infrastruktura-project. Ez a csuzli viszont kompakt, es egy egysegkent epitheto es telepitheto eszkoz, amit viszonylag konnyen le lehet tenni barhova.
A teljes méretű csúzli a kétszázméter átmérővel bír, mennyivel másabb, mint a többi eszköz? Melyik rakétával viszed fel a komplett iss tizszeresét egyben és rakod le a holdon? Mindegyik egyébként azzal kezdődik, hogy energiaforrásat telepítesz, ami mindkettőt meghaladó infrastruktúra. Ennek alig van bármi értelme, és az is legfeljebb a légkörrel bíró égitesteken, mindenütt máshol egyszerűbb a már "meglévő" eszközökkel.
Gondoltam, hogy a gondolkodás nem megy, a holdon akár 50 méteres átmérő is belefér, persze ekkor továbbra is kell rakétafokozat, mert akkor a holdrol sem fog teljes orbitra küldeni, azaz ha valóban össze akarod vetni az egyéb megoldással, akkor igenis 200 méteres lesz és elég magában, csak az űrbeli navigáláshoz kell majd valami meghajtás, nem pedig az orbitra állás befejezéséhez, azaz továbbra is mivel viszed fel az 50 vagy 200 métertes eszközt, ja pont azzal, amivel építed a sokkal egyszerűbb rendszert, amihez nem kell mindent alapjaiban újratervezni. Az űrsziklát meg vagy eleve behozzuk a fold közelébe, és akkor egyik sem kell, közvetlen parkoljuk az építendő léétesítmény mellé. Vagy nem az aszteroida orbitja az érdekes cél, hanem vissza a földre, amihez ismét messze több kellene, legalább az ötven méteres, ha űrben akarjuk használni, vagy opció a légkörben fékezés. Ha meg még egy föld/mars orbit és utánna landolás, akkor bizony ott hatalmas rakétát indítasz, amihez haosnlóan nagy inditó kellene.
Hány fok lehet ott?? 2000-3000fok vagy sokkal több?
"The outermost atmospheric layer is the corona, which gets really hot, almost 2,000,000 degrees F (~1,100,000 C). This is where the solar wind begins."
Akkor, ott nagyon be van fűtve!! Viszont, a földi légkörhöz képest, sokkal ritkább, az anyag ottan, így nem eszik azt olyan forrón. Vajon, meddig lehetne még elmerészkedni? 3-4-5 millió km? Ha, képletesen szólva le lehetne, a nap látható felszínére szállni, az már technikai bravúr lenne, csak nem ismerünk olyan anyagot, ami kibírná ezeket, a körülményeket.
Nincs felszine, mert a nap gyakorlatilag egy gaz-orias. Szoval csak egyre surubb es surubb lesz ahogy kozelebb mesz.
Szoval akar azt is mondhatnank hogy epp most szalltak le a felszinere:)
Akit érdekel itt követheti a JWST helyzetét és állapotát: https://jwst.nasa.gov/content/webbLaunch/whereIsWebb.html
Ezt az elkapórendszert valaha próbálták bármilyen módon? Mert így animációk alapján egyelőre hiszem ha látom kategória. Akármilyen hidraulikus rendszer is lassít majd ott több száz tonnákat, az a 3,6 mm-es lemez nem tudom hogy bírja ezt ki. Másik kérdésem a grill rács lett volna, de talán megmagyaráztam magamnak. Azok a tüskés részek azért vannak rajta hogy felszálló szakaszban ne legyenek turbulens leváló légáramlatok amik növelnék a légellenállást, lefelé jövő szakaszban meg "megtörik" a levegőt mint mikor úszásnál az ujjunk hegyét tesszük először vízbe hogy megtörjük a felületét. Vagy teljesen más szerepük van?
Az elkapó torony a lábak helyett van, a hajtóművek "fogják meg" lefelé jövet, ugyanúgy, ahogy a falcon9-et. Szóval az igazi nehézséget a pontos leszállás jelenti, de arra meg van már némi tapasztalat így a századik f9 leszállás környékén.
Nem probálták még sehol igy, de ha beválik az hasznos lehet , hogy sok kilóval lehessen kevesebb a rakéta. A grill rácsnál elvileg meg van erősitve, hogy elbirja a suját a rakétának. Az, már elvieg már üres lesz vagy minimális üzemanyaggal mire az elkapó szerkezetre ér. ami nekem furcsa, hogy a fellövéskor se csukják be igy elég nagy légellenűállást generál . A másik ami fura számomra, hogy ha az elkapás azon az oldalán a toronynak lesz ahol most vannak a karok az nekem veszélyes manővernek tünik,mert azon az oldalon nem messze van a tank farm a több ezer liter oxigén és metán, és müködö rakétákkal kell egy kis részen bemanővereznie a rakétának. Másrészrol,meg ha a másik oldalon történne meg ott szabad a terület, viszont ha valami nem jön össze a leszállás vagy elkapás idején akkor meg pont a tankfarmba csapodik az egész rakéta.
Meg ha hővédő csempék is csak ugy fel vannak pakolva a végén és nincs egy lezáró sor ami le lenne törve a széle vagy kiegyenesítve , igy nekem ugy tünik, hogy a légáramlat bele tud jobban kapni és a felszállásnál is lefeszitheti a helyéről. Meg ahogy nézem , hogy a gyűrűknél ugyan ugy megvan az elválasztás a hővégő csempéknél is, miért nem egységes a teljes felületre átfedve a csempékkel a toldást.
A távcső fellövésénél fura volt látni azért, hogy a fellövés után mikor elérte a 330km-es magasságot a röppálya visszaereszkedett 190km-ig. Bár ez sztem csak virtuálisan csökkent, a föld görbülete miatt. Meg , hogy milyen hamar ledobták az orrkupot és szabadon hagyták a tükröt. persze ez is a tömeg miatt, hogy anynival kevesebbet kelljen a gyorsitásra elpazarolni, de igy megy csak növeli a föld körül a szemetet ahelyett, hogy elvinné olyan távolságra ahol már nem okoz problémát. Illetve, hogy a kis porszemek ne károsítsák a tükör felületét amig a célhoz nem ér
Nézd meg, hogy száll le a falcon 9. A sebessége pont a leérkezés pillanatában csökken nullára, ez benne a trükk. A lábaknak -és elvileg majd a mechzillának- csak a jármű majdnem üres tömegét (+- néhány százalék) kell megtartania. A lassítást a hajtóművek végzik. Persze ettől még elég meredek az elképzelés, de annak idején a falcon 9 leszállítása is az volt. Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 17:28:37
A grid-finekről azt mondta Musk, hogy később majd megcsinálják csukhatóra, a jelenlegi teszteknél jó az fixen is. Utoljára szerkesztette: gothmog, 2021.12.27. 19:00:54
mostanában nem igen történik semmi látványos elörehaladás a space shippel, ahhoz képest , hoyg novemberre volt tervezve az első orbit fellövés, nem ógy tűnik, hogy bármi is történne még januárban se.
A WEBB teleszkopnál, nem tudom, hogy mi volt az ok, hogy egy ilyen bonyolult és rizikos modot választottak a hőpajzs kinyitásához és miért nem csak egy szimpla feltekert hengerről görgették ki a foliát
Hogy húzol védőfóliát hengerből egy nem konvex felületre?
A ship-el kapcsolatban, (amellett hogy ünnepek voltak és a SpeceX-ben is emberek dolgoznak, ráadásul ők is 8 órában) ez nem valami amit csak össze kell rakni. Ezt most találják ki. Több száz/ezer ember brainstorm-ingol, megbeszélik a problémákat, megoldásokat, dokumentálják őket, jóváhagyatják egymással, szimulálják (amihez programokat kell készíteni, ha nincs), alkatrészeket terveznek (hetek, hónapok), tesztelnek (hetek), szimulálnak (napok, hetek), gyártósorokat készítenek (hetek, hónapok) / konfigurálnak (napok, hetek), ha nincs, legyártják őket (hetek, hónapok), szállítják őket (napok), építik (hetek), lebontják, módosítanak, terveznek, tesztelnek, szimulálnak, legyártják őket, szállítják őket és így tovább.
Egy komolyabb videójáték patch-en is százak dolgoznak 3-6 hónapon át, évtizedek óta bejáratott megoldásokkal, eszközökkel. Az űrkutatásban 80%-a a dolgoknak most "találódik" fel. Falcon 9 is 5 év alatt készült el, úgy hogy előtte 3 évvel már tervezték. Starship ötletét 2018-ban kezdték el feszegetni.
Ez űrkutatás, nem sörgyár :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2022.01.09. 13:34:05
Félreértesz, nem azt mondtam, hogy nem igy muködnek a dolgok, de ha elözetesen novemberre volt tervezve valami akkor gondolom addigra már ezek a folyamatok lezárodtak volna, hogy kész legyen minden a fellövésre. Persze közbejöhetett valami amiről nem tudunk és ezért csuszik.
De ami azota még folyamatban volt, nem ugy tunt, hogy bármi is készen lett volna a tervezett fellövésre. Elég csak a kilövö állomáson végzett munkákat megnézni, hogy a feltöltö csonkok még csak november után kerültek rá és a védo burkolatok is a kilövö állomásra.
Tehát erre mondtam, hogy hogy akartak novemberben felovést.
A teleszkophoz, meg a folia feladata , hogy a feényszennyezést és a hőt távoltartsa a tükörtől, ehhez miért kell ilyen bonyolult forma és mechanizmus?
Az egyik ok, amiért ilyen trükkösre kellett faragni, mert nem csak mint rétegek védik, hanem a réteget egymás közt tökrözve oldalra kivezetik a fényt (infravörös tatományban), hogy így semennyire se tudjon átjutni a hideg oldalra. Ehhez viszont pontos méret és forma kell.
Az úgy elég meredek hogy semmi látványos nem történik, inkább a szokásos elon-time/realtime arányról van szó. Én is durván alábecsültem ezt, amikor még tavaly tippeltem. Egyébként ami azóta történt: -a tank farm készre szerelése, -az indítóállás (+mechzilla) készreszerelése zajlik, elkezdték tesztelni -az új, highbay magasságú, dupla széles szerelőcsarnok (widebay) építése folyik -átállnak a raptor2-re, valószínű, hogy már az első nagytesztnél is, így az ötös booster kuka, a hatos lesz az első, ami felmegy. Amiből az jön, hogy február- március előtt esélytelen. -közben eldőlt hogy nemcsak a booster, a ship is a mechzillára száll le, így -egyelőre- annak se lesz lába. -a ship20 túl van pár static-fire-n És ez csak az, ami kívülről látszik. Szóval csak azért tűnik eseménytelennek, mert reptetős teszteket épp nem csinálnak. Ettől még folyamatos a munka.
Ha jol tudom akkor engedelyre is varniuk kell, mert egy foldkoruli repteteshez es iranyitott zuhanashoz Hawaii mellett a hatosagok aldasa is szukseges.
De nem vagyok teljesen up to date, hogy meg mindig arra varnak, vagy mar megkaptak es mason dolgoznak.
naponta megnézem az összefoglalot, hogy mi törtét ott , ugyhogy képbe vagyok vele és nem azt mondtam, hogy smemit nem történt csak azt , hogy ahhoz hogy azt hirdették, hogy az első orbit novemberben meglesz ahhoz képest amit azóta megcsináltak azt mutatja, hogy ténylegesen meg tervben sem volt , hogy tavaly de még talán idén tavasszal is megtörténne az első fellövés.
Annyi minden hiányzott a kilövö toronyrol is ami nem csak az elkapáshoz, de a fellövéshez is muszáj lett volna, hogy igy visszanézve lehetlen lett volna az akkori fellövés.
ÉS ajjoz , hogy ez megtörténjen, még legalább 2-3 hét kell , hogy az állványon összereszelt állapotban is, dolgozzanak és telszteljék az egész rakétát mielött feelllövik. 1-2 statikus vagy nyomásproba még ott is lesz lelötte feltehetőleg. meg a vezérlö felületek és rakéták tesztelése is.
ÉS igen az engedélyekre is várni kellett amit ha jol tudom januárba meglesz.
Nem javítani, csak kiegészíteni próbáltam, amit írtál. Egyébként rosszul is írtam úgyhogy pontosítom: a négyes booster áll ott összeszerelve, az fog felmenni az első teszttel, aztán az óceánba(ha minden a tervek szerint megy). Az ötös tényleg parklópálya, valszeg kiállítási tárgy lesz belőle a kihagyott shipek, meg a hopper mellett. A hatost viszont már kettes raptorokkal fogják szerelni. Peace!;)
Szép tervek és számok , de egy kicsit én jobban belegondoltam a számok mögé. Tehát addig rendben is van, hoyg a matek az kijön amit bemutatott a felvihető felszereléseket illetöen, De. Egyrészt, hova mit is akar enynit vinni? mert ha 3x naponta 1 éven keresztül számolta a felvihető menyniséget, az azt jelenti, hogy feltehetően föld körüli pályáyra , mert egy hajonak annyira van üzemanyaga.
Ha a marsi missiora akar ennyit felvinni, akkor ott már máshogy alakulnak a számok. Mert napi 3 fellövésből az egyiknek utántankolo tanker feladata lenne amivel az elözöleg fellött hajót utántölti, hogy elindulhasson a mars felé. a napi 3. fellövés megint lehet hasznos teher, de akkor várnia kell egy napot , hogy a következő tanker utántöltse. igy 2 naponta ismétlödne egy ciklus, tehát máris megfelezödött a hasznos teher mennyisége mert a másik fele csak tanker feladat.
A következő amit nem emlitett, hogy napi 3 fellövéssel évente az 1000 hajót jelent. a mars elérése 6 de inkább 9 honap a jobbik esetben. A megérkezés után kipakolni kell és valahogy utántölteni a visszautra. A vissza ut szintén 9 honap, tehát also hangon 2 év mire az első hajó visszaér ,hogy ujra lehessen hasznositani mégegy fellövésre.
A visszauton üresen jön vissza, mert nincs ott semmi ami megpakolja. igy ha folyamatosan akarja küldeni a hajókat akkor közel 2000 hajó lesz fellöve mire az első visszatérne , hogy ujra mehessen, vagy csak 1000, de akkor a következő évben meg egysem A hasznos fellövések száma igy máris csak a negyede mint amit bemutatott a prezentácioban.
Azt meg még senki nem mondta, hogy ha még sikerül is minden hajót elinditania marsra, akkor hogyan is fogják kipakolni és felépiteni a dolgokat ott, mert ha napi 3 hajó indul utnak akkor elvileg napi 3 hajó is érkezik meg a marsra, mindegyik 100tonnás rakománnyal.
Ha emberek lesznek az elö körbe küldve akkor hol fognak megszállni mig felépul a bázis, ha meg csak a bázis elemeit küldik oda akkor ki fogja vagy mi felépiteni kipakolni ugy, hogy azonnal költözhető legyen mire megérkeznek az első emberek ?
Ha meg ottmaradnak a csillaghajók, mint lakoegységek arra az idöre akkor meg nem beszélhetunk ujrahasználható urhajókról, mert akkor évekik csak folyamatos gyártás lesz ahelyett, hogy ujra fel lehessen löni bármelyiket is ami megjárta már az utat.
Az a jo ebben, hogy nem egybol kell 1000 fos Mars-bazist epiteni, hanem inkrementailisan. Ez pedig egy elvi maximum, ami azt mutatja, hogy akar egy nagyobb Mars-koloniat is fenn tudnank tartani sokkal kevesebb penzbol mint amit pl haboruzasra koltunk.
De nyilvan 1 hajoval kell kezdeni, es minden egyes inkrementalis lepes az elozo lepes eredmenyenek a fuggvenye. A lenyeg hogy ha a Starship ugy mukodik ahogy igeri, akkor nem a raketa es a fellovesi kapacitas lesz a szuk keresztmetszet.
Sehogy, szép mese az egész, ha heti egy indításig eljut akkor már nagyon szép, ám az csak egy lépés a sok-sok lépés közül, ami viszont nem hangzik elég jól. Tényleg azt képzeli, hogy egyetlen eszköz fog naponta háromszor repülni, és akkor be lehet dobni a többet viszünk fel, mint eddig valaha, a realitást meg nem szükséges behozni.
egyetlen esetet tudok elképzelni , de ahhoz, még évtizedekre vagyunk , hogy megvalosuljon. Csak ugy, ha egy föld körüli urraktár lenne , uza és rakomány vegyesen és a földröl napi 3 fellövéssel vinné fel a cuccokat és a mars föld között meg ingajáratok lennének amik nem szálnak le sehol csak megpakolják öket az urraktárban és a marsnál meg kidobják egy leszálloegységgel vagy akár ott is egy külön tárolo bázis még az urben.
Még a kalibrálás folyik. Csak azért elgondolkodtam, ha ennyire pontos és kis eltéréssel csináltak mindent, hogy éles legyen a kép akkor azt hogy oldják, meg, hogy stabilan egy pontba nézzen ? Mert ahogy néztem, az L2es pontban nem fixen áll hanem egy pont körül kering és még a nap körül is, szoval ha orákba vagy napokba telik neki egy kép elkészitése, hogy minél több fény érkezzen a tükörre akkor azt , hogy oldják meg, hogy ne mozduljon be a kép és ne legyen homályos vagy hogy áll vissza ugyan arra a pontra ? gyanitom a beépitett pozicionálo rakétákkal nem lehet ilyen pontosságot elérni , de még talán a léptető motorokkal sem, ha a tükröket moszgatják.