"de ott valahogy nem sikerült meghamisítani a választásokat"
A választásoknak semmi köze nem volt az oroszok 45 utáni ittmaradásához. Azt hogy magyarország orosz megszállás alá fog kerülni, azt a nagyhatalmak döntötték el még 45 elött.
Egyébként errõl hogy tudott egy egész könyvet írni?
Az ón elég kellemetlen anyag tud lenni. Robert Scott sarkkutató és csapata azért maradt ott a Déli-sarkon, mert megszívták az ónnal. Amudsen megelõzte õket és Scotték a visszaúton a hátrahagyott raktárakban üresen találták a petróleumos dobozokat, így megfagytak. Ez azért történhetett, mert a dobozokat ónnal forrasztották és az alacsony hõmérsékleten porrá hullott szét a forrasztás. Milyen kis dolgokon múlik az életünk!
Napóleon nem tudta ott tartani a seregét. Se kaja, se téli ruha, se téli szállás nem volt. Ezért volt kénytelen kivonulni.
Vagy ott van Magyarország 1956:a ruszkik már majdnem feladták az országot, aztán az utolsó pillanatban mégis úgydöntöttek, hogy visszajönnek.
Bocsi, de Kádár elvtársék hívták vissza õket... Ha idejében felakasztottak volna minden kommunistát, már lehet ott tartanánk, mint Ausztria. Ugyanis ott is voltak oroszok, de ott valahogy nem sikerült meghamisítani a választásokat, így még 1950 elõtt kivonultak onnét.
baromság. Ezt pont olyan mint az a patkány amelyiket mittudomén melyik francia múzeumban mutogatják, hogy az rágott el valami fontos telefonvonalat és amiatt alakult úgy az I.világháború ahogy : /
Nem állítom azt, hogy kizárólag ez okozta Napóleon vereségét, mint ez a kémikus, de az biztos, hogy volt benne szerepe.
Néhány gomb miatt? Ugyan már... Ne mondja már nekem senki, hogy tényleg nem lehetett volna a ruházatot valami másféleképpen rögzíteni.
:( nem hiszitek el. Pedig egy ilyen dolog miatt igenis fordulhat a háború. Nézd meg a II. Vh-t. Nagyon szép példák vannak. A németek puskacsöve nem bírta a ruszki telet. A ruszkiké jóval fejletlenebb volt, de az acélt nem spórolták ki, és az bírta. Egy ilyen már önmagában nagy elõny. Vagy ha a németek beveszik Sztálingrádot:ott van rengeteg üzemanyag, lehet menni még keletebbre. De egy másik példa(ez Napóleonos): Fulton elõször Napóleonnak akarta felajánlani a gõzhajóját, de Napóleon NEM HITTE EL(!), hogy egy fémvázas szerkezet fennmaradhat a vízen! Vagy ott van Magyarország 1956:a ruszkik már majdnem feladták az országot, aztán az utolsó pillanatban mégis úgydöntöttek, hogy visszajönnek.
Ezt a baromságot :D Mikor megláttam a címet azt hittem, hogy valami ónmérgezésbe haltak bele (úgy tudom mérgezõ is). Pl. az ónedényben tárolt víz soha nem poshad meg, mert az ón kiöli belõle a baktériumokat és a mikrobákat.
A történelem sokszor nagyon jelentéktelennek tûnõ dolgok miatt lett olyan amilyen. A legapróbb részletek is számítanak.
a Gombgyûjtõknek Biztos sokat érhet egy ilyen zubbonygomb.
Elég kevés maradhatott belõle.
Egyik sem. Az ónpestis következtében szétmállottak a gombok, így nem fogták össze a ruhákat, ebbõl következõleg a ruhák még azt a minimális védelmet is csak alig-alig látták el, amit el kellett volna látniuk - bár ez a fogvacogtató hidegben, élelem, utánpótlás, és fedél nélkûl már elenyészõ probléma.
Én még mindig nem értem, most az ónból készült gombok melegítették az egyenruhát, vagy az ónpestis következtében az anyag bomlása ártott a szervezetnek?
Az ónpestis legendájáért az α-ón és a β-ón a felelõs. Egyik télen egy múzeumban egy kiállított óntárgyon kis folt keletkezett, mely átterjedt az egész felületre, majd a tárgy elporladt. Azok a tárgyak, melyek a "beteg" eszközzel valamilyen formában érintkeztek, vagy gey légtérben voltak vele, mindannyian erre a sorsra jutottak. A "betegséget" úgy tudták megállítani, hogy a még ép tárgyakat átvitték egy másik tárolóba, ahol melegebb volt, mivel a fehér ón magasabb hõmérsékleten stabil Forrás: Kovács Eszter - A P-mezõ elemei
Az ón érdekessége, hogy kétféle szerkezetet is felvehet: az egyik fémes, a másik nemfémes. A fémes változat 13 oC fölött stabil; alacsonyabb hõmérsékleten gyémántszerkezetû, szürke porrá alakul át. Ha a port felmelegítik, újra ezüstszínû, fémes anyaggá változik. Az alacsony hõmérsékleten tárolt óntárgyakon az "ónpestis" jelei mutatkoznak – a fém felületén szürke foltok jelennek meg, s az anyag néha porrá omlik össze. Az átalakulás –50 oC körül a leggyorsabb. Az ónpestis "fertõzõ" – a "beteg" óndarab 13 oC alatt minden olyan óntárgyat elszennyez, amellyel közvetlenül érintkezik. Ez a nem mindennapi tulajdonság számos furcsa történet forrrása lett. Például 1867–68 nagyon kemény telén a szentpétervári vámházban tárolt óntömbök tavaszra szürke porhalmokká változtak. Az ónnal ötvözött ólom késlelteti az átalakulást. A fennmaradt régi óntárgyak rendszerint ólmot is tartalmaznak. Forrás: Ne ónozz hidegen
Tehát maga a jelenség létezik - ónpestisnek nevezik. A vereséghez nagyon-nagyon keveset játszott hozzá (a kémikus úr egy kicsit túloz az óngombok szétmállásának jelentõségét illetõen), inkább a tényleg Laci73 által emlegetett okok játszhattak közre.
A cím (Halált okozhattak Napóleon katonáinak gombjai) egy kissé bulvárszerû, de hát fel kell valahogy hívni az olvasó figyelmét...
Majd megkérdezem aki ért hozzá, de ez elég vadul hangzik..
Bar ez a gomb dolog annyira nem lehetett meghatarozo. Hisz egyeb modokon is lehet rogziteni a ruhazatot. Valoszinu a standard ruhazat alapbol is keves volt az orosz telhez, azert kellett a sok bugyola.
Ha lett volna gombjuk, gond nelkul vettek volna a telet, es gyoznek. :)
Napóleon veresége több oknak tudható be, amelyek között a cikkben említett - amúgy érdekes - feltevés legfeljebb tizedrangú szerepet kaphatott. Vegyük sorra a legfõbb okokat:
1. Napóleon tévedése. Az amúgy zseniális stratéga Bonaparte alaposan túlbecsülte saját serege erejét, és igencsak lebecsülte az Orosz Birodalmat. Terve szerint 600 ezer katonája (ebbõl 160 ezer fõ volt francia, zömében németajkú emberek alkották) Moszkva elfoglalásával térdre kényszerítette volna utolsó kontinentális ellenfelét (Anglia, helyesebben a Brit Birodalom a tengeren át bevehetetlennek bizonyult) Napóleon nem hitt a földrajznak. Egy olyan hatalmas kiterjedésû terület mint Oroszország ha katonailag le is gyõzhetõ (az orosz nem ijedõs nép!) megtartani, megszállni hosszú távon nem lehet.
2. Kutuzov és Sándor cár csele. Amikor Npóleon Moszkva elõtt állt, Borogyínónál egy látszólag gyõzelmes csatával szenvedett vereséget. A rendkívül kemény csata (8 óra alatt 80-90 ezer halott) végén az oroszok vonultak vissza ugyan, de pontosan tudták: a franciák a nagy távolság miatt nem tudják pótolni veszteségeiket, ráadásul felégették a környezõ falvakat és magát Moszkvát is. Napóleon egy üres, égõ városba vonult be. Úgy gondolta diadala teljes. Követet menesztett Pétervárra Sándor cárhoz, hogy az orosz megadásról tárgyaljanak. Ám Sándor tudta mit kell lépnie: húzni az idõt. Már szeptember vége felé járt az év, a csalóka és forró orosz nyarat tudnivaló hogy rövid, esõs õsz követi. Október végén pedig már jön a nagybetûs orosz tél.
2. A tél és az élelemhiány. Mikor bejöttek az elsõ fagyok - október elején már igen hûvös van arrafelé - Napóleon késõn eszmélt. Azonnal parancsot adott az indulásra, ám a sáros utakon nem lehetett gyakran még tapodtat sem haladni, ráadásul az élelmet szállító társzekerek is elakadtak a hosszú-hosszú és járhatatlan utánpótlási vonalakon. Élelem sehol nem volt, ráadásul a muzsikok (orosz parasztok) és az orosz katonák kisebb csoportokban rajta-rajtaütöttek Napóleon egyre ziláltabb, demoralizált és az utakon mnindinkább szétszakadó seregén. Amikor a hó lehullt, már nem is fényes sereg volt, hanem gyülevész, nyomorult szerencsétlenek hordája, akik már azt sem tudták hazajutnak-e még.
A hatszázezer katonából alig hatvanezer jutott haza élve.
pffffff balek.... az elötted iro arra utalt hogy a gombos sztory-t mesélték már neki, és az valobn köthetö Napoleonhoz... de igaz van zrasf-nak: "Tanits mester!"
Miert ne lehetne igaz ? Volt mar pelda hasonlora. Epp nem jut eszembe konkretan ki volt, azt hiszem Nagy Sandor. A hadseregeben pestis tort ki, ezert kellett beszuntetni az offenzivat. A furcsa dolog az volt, hogy csak a kozkatonak betegedtek meg, a tisztek kozul pedig senki sem. Senki nem ertette, miert, csak kesobb derult ki: A kozkatonak fakupakbol ittak, a tisztek pedig ezustkupabol. Az ezust mar ilyen kis mennyisegben (ami az ivas miatt bekerult) is antibakterialis hatasu. Ez mentette meg a tiszteket.
Anglia??? Tudtommal Napóleon nem igazán kereskedett az angolokkal... sõt ezt szövetségeseinek is megtiltotta
Ekkora tömény ökörségeknek azért nem kellene teret engedni az sg-n, mert még lesz aki elhiszi.
"Napóleon gombjai: 17 molekula, ami megváltoztatta a világtörténelmet" Hahahahha! Mennyire unatkozhat az az ember akinek van ideje ilyen marhaságokon töprengeni???:))))
Ezek szerint az angol ipar intézte el Napóleont...