Hát, igen, ebben benne van a GPU is, ami elég specifikus dolgokra használja a flopsszait (nevezetesen grafika :) ). De amivel pl. a ps3 viszonylag szabadon rendelkezik, az sem olyan kevés (~200 gflops).
Erre mondják, hogy "tanár úr, sajnos még a kérdést sem értem"
Hát igen, tényleg jól hangzik. Csak egy egy feladat végrehajtásához relatíve sok nélkülözhetetlen, nehezen lecserélhetõ specialusta kell. Akik bérköltsége jóval meghaladhatja az energia terembérlet költségeit. Azaz linux nemigen fut rajta a közeljövõben, inkább 1 adott feladat-séma állandó ujraszámolására alkalmas.
"A gép teoretikus összteljesítménye 2,18 Teraflops. Ez az elméleti szám a processzor, a grafikus mag és egyéb feldolgozó egységek összeadott teljesítményértékeibõl származik. Lényegi jelentõsége nincs, csupán az XBOX360 1 Teraflops körüli adataira reagált vele a Sony vezér."
ez a hardwired-rõl van. ööö nem kötekszem, csak tudtam, hogy valahol olvastam :)
az nextgen konzolok már teraflops-nagyságrendet tudnak, nem? valami ilyesmi rémlik...
Na ja. Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de nem hiném hogy egy pozitron'agy'nak elõnyére válna hogy teljes mértékben szabadon variálható legyen, pláne nem egy elõre programozott szoftver által. Itt az a lényeg, hogy a feldolgozott információ a lehetõ leggyorsabban kijusson a kimeneten, úgy hogy se több se kevesebb ne lehessen a bemeneti információnál. Na de ennek semmi köze a cikkhez szóval storo
Ez nem rossz gondolat, de mivel itt a régi jó logikai kapukból építkeznek, nem nagyon lehet ezzel olyat építeni, amit eddig ne tudtak volna, ha nagyon akarnak. Persze itt igen sok ilyen kapu lesz egy helyen, és még szabadon variálható is, így sok érdekeset lehet vele csinálni.
Néhány évvel ezelõtt volt már egy olyan kezdeményezés, amiben ugyancsak FPGA-kat használtak, de még nem szuperszámítógépet építettek belõle, csak egy munkaállomást. Abban kb. 4db FPGA volt (egy hagyományos gép részeként).
Szóval, itt az a nagyszerû, hogy lényegében olyan, mintha egyedi chipet, chip-setet terveznénk egy feladatra, hardveresen valósulnak meg a függvények. Ezeket már általában nem kapukból építgetik a tervezõrendszerekben, hanem formulákat (pl. a=b+c) írnak le, és egy program alakítja azokat kapus áramkörré. Alapesetben ezek logikai formulák, de fejlettebb formában lehetnek általánosabbak is (alapmûveletektõl kezdve magasabb rendû mûveletek). Bár az is lehet, hogy az utóbbiakat nem tudja a rendszer, és az elõbbiekbõl kell azokat felépíteni.
Majdnem olyan, mintha egy program sorait alakítaná hardverré, amik így nem sok utasításban, hanem közvetlenül, "direktben" hajtódnak végre, ezáltal sokkal gyorsabban. Plusz, sok-sok ilyen sor, kifejezés párhuzamosan hajtódhat végre...
Csak itt egy "program" nem lehet túlzottan sok soros, mert hamar "betelik a gép". Viszont, bizonyára itt is van egy hagyományos rész, ami a beviteli és kimeneti értékeket kezeli, megjeleníti, tehát csak kimondottan a feladatok lényegét kell "hardveresíteni", ami a programok egy kisebb magja szokott lenni.
Érdekesen hangzik, már hallottam én is ezekrõl az FPGA-król, igaz csak annyit hogy át tudják programozni magukat :D Nem mindennapi hir, pláne a skótokkal.