Hát én srácok nem értem ezt a nagy pesszimizmust. Minden egyes monumentális építményt csakis az alienek hozhattak létre, vagy a jobbik esetben segítettek. A Holdon való landolást én is furának tartom, de azért nem gondolom, hogy ekkora hazugságra vetemedtek volna. Ha pedig mûteremben történt az egész, akkor meg miért nem alkalmaztak szakértõket, hogy a felvételek max hitelesnek tûnjenek. Közben pedig mi tudatlanok "tudományos" bizonyítékokat sorakoztatunk fel az esetleges hazugságról? Mondjuk a következõ OFF, de lehetséges-e, hogy USA össze-vissza hazudozik: Ma az MR1--- Vietnamban 46 ezer délvietnami halt meg kínvallatás alatt. A közelmúlt eseményeiben is emberek ezreit nyomorították meg tették nyomorékká, halottá, csak azért, hogy vélt titkokat tudjanak meg. Pedig USA is aláírta a nemzetközi egyezményt, de eddig a történteket tagadták. Hát, hogy USA hazudós-e??? Hát nem tudom:(((((((((((( ON
Az 1960-as technológiájú Trieste esetén a lényeg a jármû alján lévõ acélgömb volt, az viselte a nyomást, a hajótest többi része nem volt nyomásálló. A Virgin Oceanic tengeralattjárójában is a "pilótafülke" a nyomásálló rész, egy titánium (ami erre a célra jobb, mint az acél, mert könnyebb és keményebb) félgömb az alsó fele, és egy kvarcüveg (annél azért bonyolultabb, de lényegében az) kabintetõ a félgömb a felsõ fele.
Elsõre nekem is kicsit furcsának tûnik, de azért nem hihetetlennek.
A Trieste esetén például a test legnagyobb részt bezintartályok tették ki, a benzin kevésbé sûrû, mint a víz (ezáltal felhajtóerõt jelent), viszont ugyanúgy nagyon kicsi az összenyomhatósága. A Virgin Oceanic tengeralattjárója esetén a felhajtóerõt már részben áramlástechnikai megoldással oldották meg (ezért kellenek a nagy vezérsíkok), ezért lehet kisebb.
Úgy tûnik, Branson bácsi szeretne lemenni. Bár ez a játékszer elég vékonykának tûnik Piccard hajójához képest. Vagy ennyit fejlõdtek volna a kompozit mûanyagok?
Jó, én tudom mi az alapvetõ különbség, csak akkor ha nem fura, akkor vicces, hogy a Föld körül lassan mindent felfedezünk, a Földet magát meg alig ismerjük.
Az ûrbe "csak feljutni drága", de ottmaradni viszonylag egyszerû. A szondáknak van erõforrássuk és mivel nincs közegellenállás és nagy nyomás, ezért igénybevétel sincs. Az ûrben baromi messzire ellátni és mindenféle sugárzás mérhetõ.
A tengerfenéken iszonyatos nyomás van. Látótáv kvázi 0. Napfény nincs, közegellenállás az van, nem is akármilyen. Én egyáltalán nem tartom furának. Az ûr kereskedelmileg hasznosítható vált. A Mariana árok nem...
Ilyen évfordulókat én is tudok amúgy. 1960 Január 23 (51 éve) volt, hogy ember merült a Marianna-árok mélyére, elõször és utoljára. Azóta mindössze két robotjármû járt ott összesen...
Látom már nem vagy formában.
Kár, hogy Cifu törölte azt a sok, hihetetlenül brilliáns hsz-t, amit pár hete, március végén, hajnali magányodban ide böffentettél. Azok klasszisokkal jobbak voltak. Az a tény pedig, hogy akkor lesötéteztél minket, határtalan örömmel töltött el: lám az a pici, sötét és meg nem értett magányos "elme", senkinek sem kellõ elhagyatottságában, még mindig azon emészti magát, hogy nevetségessé tette magát.
Gondolom sok álmatlan éjszakád lehetett, hogy amíg álneveid a büntetéseit töltötték, nem tudtál ide írni nekünk, az egyetlen helyre, ahol még valaki figyel rád...
Haverjaid még mindig nincsenek? Még mindig az ilyen kis semmitmondó kötekedések töltik ki a szabadidõdet? Tényleg így vagy boldog? Kétlem...
50 éve volt elõször ember az ûrben, 1961. április 12-én Gagarin.
Milyen érdekes, hogy nemsokára azt is megünnepelhetjük, hogy 50 éve volt utoljára(!) Holdséta(?), 1972. december 14-én Eugene Cernan. Hogy szalad az idõ.
Na jó de a pár év alatt azért történt pár dolog. Mondjuk robotokkal kutatjuk a Marsot, meg le lettek fényképezve a Holdon hagyott cuccok. Biztos csak lemaradt srác. Ennyire hülye nem lehet senki.
Mit nem értesz? Újabb troll hõzöngés, 3736. felvonás. Vagy szándékosan csinálja, mert azt hiszi vicces dolog seggfejnek lenni, vagy tényleg ilyen ostoba, mindegy. Évek óta másról sem szól ez a topik.
Egyik kedvenc elõadásom a Mindetudás egyetemérõl (ami idén újraindul) http://mindentudas.hu/szemelyek/item/1003-Alm%C3%A1r%20Iv%C3%A1n.html
"Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel?" címmel. A Seti meg még mindig nem talált ET-t.
4935-nek ment. Még új vagyok a fórumon.
Mi az hogy!
Jelenleg úgy néz ki, hogy a Nasa nem is tudná megnyerni a http://www.googlelunarxprize.org/ versenyt, ha indulhatna rajta. Mikor volt a Nasa utolsó sikeres landolása a Holdon? Már nem is emlékszem rá.
Buzz Aldrin: "We've done the moon – we understand it better than anything else,"
Azért vannak akik ebben kételkednek.
"A return to the moon should not be NASA's primary goal or focus in this decade," said Robert Zubrin, president of the Mars Society
Érdekes, most is éppen egy évtized elején vagyunk. Mese szerint JFK-nek elég volt ennyi, technikailag szinte a nulláról indulva.
Az angolok akkor még nem tudtak, az akkor még egyébként nem is létezõ német népírtásokról. De még ha tudtak volna is, az angolok épp úgy írtották a népet dél afrikában, szóval nem hiszem hogy ez a politikusokat különösebben zavarta volna:)
A Brit gyarmatbirodalom igazából az I.Vh-ig elég jól elvolt, az I.Vh okozott viszont egy hatalmas törést, ami miatt méretes repedések jelentek meg a gyarmatbirodalom falaiban - de itt már Churchill igencsak aktív volt. Ettõl függetlenül az meglehetõsen stabil maradt a II.Vh elejéig, és hacsak nincs az Atlanti-karta akkor valószínüleg az angolok nem adják fel olyan könnyen a gyarmataikat. Ellenpont a Franciák, õket nem kötötték ilyen megállapodások, így az egykori / meglévõ gyarmataikra igényt tartottak.
Viszont ez nem ebbe a topicba való, nem kellene inkább a II.Vh topicba átmenni vele...
Van gerinc? Bár nem Churcill volt, de ugyanazon elv mentén az angolok simán feldarabolták Csehszlovákiát és simán hagyták elveszeni Lengyelországot.
A mûveletség szintmérõje szerintem nem az, hogy érdekeljen, hogy ki kap milyen díjat... Egypélda. Az Bombák Földje film Oscart kapott. Hogy mire fel, azt nem tudom. Életem egyik legpocsékabb filme, egy komplett focstalicska volt az egész. Történtet semmi, a valódi hadiseléshez és eljárásokhoz köze nem volt a filmnek. Életem során az elsõ film volt, ahol ránéztam az órámra a moziban, hogy mikor lesz már vége. Ennyit arról, hogy egy díj mit jelenthet...
Hogy neked az irodalmi Nobel-díj semmit sem jelent, az csak a te mûveletlenségedet igazolja.
Az angolok nem vesztettek el mindent, és nem Churchill miatt veszett oda a gyarmatbirodalom. Az már jóval korábban kezdett összeomlani, ennek jól kátható jelei voltak már a XX. század elején, amikor Churchill még el se kezdte politikai pályafutását.
Németországgal kötött béke? Te békét kötöttél volna egy olyan országgal ami éppen tömegesen írtja ki az embereket? Nos lehet hogy te igen, de veled ellentétben másoknak van gerincük.
Drága gyõzelem volt az. Túl drága... A 2. vh gyõztese USA volt. Talán az oroszok még, akik erõsen jöttek ki belõle. Az angolok kb akkorát buktak mint a németek, csak a háborút lezáró papírokat írták alá másik oldalon.
Ja, végülis egy világbirodalomból egy máig omladozó közepes országot faragott... Taps-taps. Miközben lehetõsége lett volna ennél sokkal többre, ha nem az elvakult németellenesség vezeti, hanem a racionalitás.
Hm. Semmihez sem értett: Hatvanöt éven keresztül volt a politikában. Újságíró volt, történész, festõ. Nobel-díjas író, remek cikkeket írt, megírta az angol ajkú népek történetet, ami egy hatalmas történészi feladat volt. Volt katona, harcolt a búr háborúban ahol fogságba esik, majd megszökött, és átvágott az ellenséges területen, egymaga. Kiváló szónok volt, és rendkívül tehetséges vezetõ. Politikája nem csak abból állt, hogy az USA-t választotta szövetségesének. Chamberlain tehetségtelen volt, legalábbis a háborúban az volt. Ellenben Churchill igazi terepe a háborús vezetés volt, amikor válsághelyzetben kellet irányítani az országot. Amint miniszterelnök lett, úgy tûnt az angolok veszíteni fognak, a vereség elkerülhetetlen. Ennek ellenére olyan intézkedéseket hozott, amik miatt az ország kitartott, és ezzel jelentõsen hozzájárult a végsõ gyõzelemhez. Ja, és nem volt alkoholista. Ezt részben az ellenségei vetik a szemére, részben pedig õ maga is rájátszott a róla kialakult képre. Agyvérzése, és visszavonulása után megírja Nobel-díjas mûvét. (én eleve nem nevezném semmihez sem értõnek egy Nobel-díjas írót, azt hiszem akik azt a díjat kiérdemlik, egy eléggé elit társaság, de lehet, hogy te is számtalan könyvet írtál már, ezért beszélsz ilyen lenézõen)
Nos, nem akartam nagyon bele folyni, és hosszú hosszú oldalakon lehetne sorolni a tévedéseit, a hibát, rossz döntéseit, negatív oldalait.
Dehogy nem értett semmihez? A XX. század legrendkívülibb embere volt.
A lényeg, hogy lehet Churchill-t bírálni nagyon sok dolog miatt, de a jelentõsége és a tehetsége megkérdõjelezhetetlen.
Churchill a történelem - na jó, csak a XX. század és legyen angol - egyik legnagyobb droidja volt, csak õ a sértetetlen szent, mert "véletlenül" a gyõzetesek oldalán voltak a jenkik mellett a britek.
Tehetségtelen volt ráadásul talán még félig alkoholista is. Nem véletlen mondták róla, hogy azért volt miniszterelnök - néha a saját politkai tábora is - mert amúgy semmihez sem értett.
Fura módon az XX. századi angol hadtörténlem legnagyobb bukásai során valahogy mindig ott van az õ nevei is a történetben vagy közvetlenül, vagy nagyon közel az eseményekhez vezetõ úton.
Ahhoz nem kellett nagy tehetség, hogy az USA-t válassza szövetségesnek...
Plusz a videók megtekinthetõek akár a Youtube-on is (kulcsszavak: Mercury-Redstone 4, Gemini 3 és Gemini 4).
Tessék, azt hiszem ez így elég háttéranyag.
Miután próbáltam poénosra venni a stílusodat, ellenben sok köszönet nem volt benne, a komoly témára pedig ilyen kellemes troll-kérdést kaptam, figyelmeztetlek, hogy élbõl egy hónap kitiltást kapsz, ha ezek után ezt folytatod tovább. Magyarul: az egyetlen érdemleges válasz, ha megfelelõ bizonyítékot mutatsz be, hogy NEM jártak ezen emberek a világûrben. Nyilván ez elég komoly kihívás, lássuk mire jutsz vele. :)
Miért pont egyet emelsz ki? Egyik ûrsikóban sincs semmiféle gyors mentõrendszer, mert kétszintes a fedélzet. Eleinte terveztek ilyesmit, de elvetették.
Valahol érthetõ is. Így is van bõven jelentkezõ, aki felmegy. Scott Crossfield mondta anno, hogy a kísérleti gépekbe feleslegesnek tartotta mentõrendeszreket és ezáltali átlakítást és mindenféle hacacárét. Ha eleget fizetsz, akkor mindig fogsz találni olyat, aki vezeti ezeket a gépeket és kockázatatja az életét. Az ûrhajósokat gondolom meg nem a pénz mozgatja, egyszerûen fel akarnak menni.
A szovjet L3 programban az elrendezés hasonló volt, tehát alul a Holdkomp (alatta a manõverezõ/fékezõ Block D), felette a Szojuz.
A különbség, hogy a Szojuz LOK ûrhajó és az LK holdkomp így is marad, így áll Holdkörüli pályára. Aztán az egyik ûrhajós ûrruhában kiszáll a Szojuzból, megvizsgálja a hozzá dokkolt LK holdkompot és a Block D-t, majd beszáll a Holdkompba. Ekkor az LK és a Szojuz elválik egymástól, a Block D lelassítja az LK-t, majd leválik és a Hold felszínébe csapódik. Az LK leszáll, az orosz kozmonauta kilép a Holdkompból, Holdsétát tesz, visszaszáll, az LK emelkedõ moduljával visszatér Holdkörüli pályára, ahol találkozik a Szojuzzal. Itt egy újabb ûrsétával átszáll a Szojuzra, majd azzal elindulnak vissza a Földre.
A Szojuz LOK és az LK az N1 orrában (makett)
Az Apollo CSM/SM/LM illetve a Szojuz LOK / LK méretarányos rajza
Amúgy igen, a Szojuz-okon a kezdetektõl fogva volt mentõtorony, itt annyi a különbség, hogy a Parancsnoki (Visszatérõ) Modul felett elhelyezkedõ Orbitális Modul tetején ül a mentõtorony, vészhelyzet esetén ez a trió emelkedik el a rakéta orráról, majd biztos távolban a visszatérõ modul lekapcsolódik, és úgy ereszkedik le ernyõvel.
De azt továbbra sem teljesen értem, hogy miért nem egy olyan megoldást csináltak, hogy LET-CM-LM-SM... Az a gond, hogy kilövéskor is, visszatéréskor is hanyattfekvõ pozíció a jó, a hõpajzson meg nem lehet dokkolószerkezet?
Hát... ja, végülis, ha a kilövés nem sikerül, akkor az emberéletbe kerülhet, ha a dokkolást baltázzák el, akkor meg csak pár milla repül "csak" ki az ablakon...
Nem is képzelhetõ el olyan elrendezés, amiben kiküszöbölõdik az elsõ dokkolás? Gondolom NASA-ék azért agyaltak ezen pár percet azért, de hátha... :P
Oroszoknál ez hogy nézett (volna) ki? Volt nekik ilyen LET-féléjük?
Nem, azért került az orra az Apollo, mert különben a parancsnoki kapszulát nem lehet a mentõtorony segítségével leemelni az egész rakétáról.
Az Apollo indításkori felépítése, felül a mentõrakéta, alatta egy védõkúp, ami a Parancsnoki modult védi, alatta a mûszaki modul és a Holdkomp. Veszélyhelyzetben a mentõrakéta a parancsnoki modult (amelyen rajta a védõkúp) leemeli az egész rakéta orráról, és legalábbis igyekszik eltávolítani a veszélyzónából
Fotó a kritikus részrõl
A mentõrakéta tesztelése
Ha az indításkor a Holdkomp és az Apollo össze van dokkolva, akkor a parancsnoki modult nem tudod eltávolítani.
Ezt a dokkolás témát egy hozzáértõ magyarázza már el nekem plíz!
Szal az tiszta, hogy mi történik, de az nem, hogy miért ilyenre tervezték a rendszert, hogy _kétszer_ kelljen dokkolni? Miért nem összedokkolva indul? És aztán csak lecsatlakozik, landol, felszáll, dokkol, trans-earth inj.?
Vagy ez ilyen "úgy maradt" jellegû dolog? Elõször kész volt az Apollo kabin, évek tesztelésével, amihez aztán késõbb hozzá kellett kókányolniuk a holdkompot, aztán abból dolgoztak, amijük volt? Vagy miért?