A te létezésedet még nem kérdõjelezte meg senki? Mondjuk hagysz magad után nyomokat, de mi van ha az is hamisítvány? Pl. mi van ha gerrob él, és csak halottnak tetteti magát, hogy ezzel másokat átverjetek? Gyanús vagy nekem, szerintem összeszûrted a levet gerrobbal. Ha a holdra szállás átverés, ez is simán belefér. Belegondoltál mát hogy akielégokosmindenmögöttmeglátvalamitamitmásnem bár ottsemmisincsdeattólméglehet és lehethogynekivanigazaezértokosmertatöbbiekhülyékvagymi?
Az LRO képein az Apollo-14 leszállási terep esetén még az ûrhajósok által hagyott csapást is ki lehet venni (mivel a tudományos panel és a leszálló modul között jó sokszor megtették az oda-vissza utat):
De erre mondtam már évekkel ezelõtt is, hogy ilyenkor a következõ lépcsõ az, hogy ezek a képek is hamisak persze, és így tovább. ;) Ha valaki nem akarja elfogadni az Apollo-program létezését, hát hajrá. Csak ne hangoztassa... :)
1.: A JWST nem éppen a Naprendszeren belüli objektumok vizsgálatára készült, az Infravörös tartományban dolgozik majd, és elsõ sorban az ismert univerzum távolabbi végét szándékoznak vele vizsgálni, illetve a keletkezõ csillagokat, stb.
2.: A JWST a Nap-Föld L2 Lagrange pontnál fog keringeni, ez annyit tesz, hogy amikor a Hold a legközelebb lesz hozzá (ez is több, mint 1,1 millió km), akkor pont a "hátát" mutatja neki. Amikor pedig az "arca" (a Hold azon fele, amelyik mindig a Föld fele néz -> ugye az Apollo program összes leszállása ezen az oldalon történt) nézne a JWST felé, akkor pont távolba lesz.
James Webb ûrtávcsõ költsége kb 4500 millió dollár lesz. Majdnem a kért 5 milliárd dolcsi. Bónuszfeladat lehetne a NASA-nak megtalálni a Holdon felejtett zászlót James Webb-bel.
Most a Mars az elsõ számú célpont, Armstrongtól tudjuk, hogy a Hold unalmas. De csak azért, mert a fiúk tudják, hogy a Holdas mesét ma már nem tudják eljátszani. Mehetnének a Plutóra is, az még messzebb van --> még kisebb a lebukás esélye.
Amúgy tud valaki egyetlen komoly indokot is arra, hogy miért is mennénk vissza Holdra, a mostani egyszer használatos eszközeinkkel?
Majd ha lesz többször használható ûrrepülõ, amivel összeszerelhetünk egy Föld-Hold között ingázó VASIMR meghajtású eszközt, ami a Hold körül keringõ többször felhasználható Holdkomp üzemanyagát és hasznos terhét fuvarozza rendszeresen a Holdig, akkor talán el tudnék képzelni pár reklámarcú ûrhajóssal belakott marketing célú Hold bázist, amivel az emberiség jelképesen kiterjesztheti fennhatóságát a világûrben.
Hölgyeim és uraim ritka pillanatnak lehettünk tanúi, azaz Cifu türelme elfogyott. Nagy tapsot! Köszönöm...
Viszont drevil666-nak igaza van, nagyon fején ütötte a szeget mikor azt mondta hogy az akkori pénz vásárlóértéke is más volt. Nem hogy mai árfolyamban a dollár értéke változott de bizonyos dolgok beszerzése és elkészítése, kivitelezése ma más összegeket követel meg. A dollártól teljesen függetlenül...
Awww..., tényleg elszámoltam. Viszont te is a reakciót...
"1,650 milliárd dollárnál járunk, az ûrruhákra, kiképzésre, szükséges felszerelések és Földi kiszolgáló egységek (rádióteleszkópok bérleti díja, stb.) megközelítõleg 150 millió dollár. Még így is 1,9 milliárdnál állunk."
Azaz szerinted 1,650 milliárd+150 millió=1,9 milliárd.
Te is lehetnél az Mtv intendánsa, ha nem Philip lenne.
Tegyük fel elvtársak.. :) Elhitetjük a világgal hogy vótunk a hódon, mert az jó. De utána? Még többször hitetjük el hogy tényleg voltunk? Minek kellett a többi? Hogy meggyõzõbb legyen? Erre szokott az a válasz jönni hogy igen de az elsõ nem volt igazi, az volt megrendezve. Aha de a második már nem. Szóval mégis voltunk a hódon? :)
Majd jön a 13-as szám az úgyis olyan szerencsétlen azzal meg legyen valami élmény. Robbanjon fel vagy valami. De ne nagyon hogy lehessen izgulni. Egy másikba meg vágjon bele a villám. Ne legyen egyforma a küldetés, mert az unalmas.
Az egész ugye egy hangárban volt felvéve. Hol van ez a hangár? Kik hordták bele a homokot hogy hódnak nézzen ki? Ezeket a melósokat lelõtték utána hogy ne pofázzanak? A tollas kisérlethez meg kellett a légüres tér. Tehát kiszivattyúzták a levegõt a hangárból. Frankó kis épület lehet.
Ennyi embernél ami a holdprogramban részt vett, képtelenség titkot tartani. Fõleg ha megkeresnek valami deli legények szibériából és jobb esetben pénzt ajánlanak, rosszabban az életedet.
Õsklasszikus a holdra szállás, olyan mint a piramisok. Én meg a Sanya bisztos nem tunnák megépíteni (de szerintem még Cifuval sem:) , ergo ufók építették. A hód meg rohadt messze van hogy lehetne elmenni oda? Sehogy. Kész ennyi bizonyítva van :)
lépjünk tovább mert ez már uncsi jöjjenek a náciufók :)
Az utolsó mondattal egyetértek, de nem csaak a gének miatt. Azért elég vicces, hogy ma mindenféle hülyeséghez engedélyek kellenek, de gyereket bármelyik idióta vállalhat...
Az már más, a nehézsúlyú trollokat nem ilyen könnyû leszerelni.
Szerintem lehetetlen. Gerrob annyira elvakult fanatikus, mint Virág elvtárs volt a filmben és kb. annyira gyõzhetõ meg érszérvekkel, mint a tollas istenben hívõ azték vallási fanatikus...
Pedig a trollok olyan aranyosak. Minden jó topikba van dísznek 1-2 darab. Én is szoktam néha trollkodni, mikor úgy érzem nem szeret senki és ráadásul unatkozok. Csak egy pár jó szóra vágyik szerintem, ami az õ esetében kicsit mást jelent. Ha beismernéd, hogy nem volt holdraszállás és te találtad ki az egészet átverve a fél világot, debezzegõtnemtudtadátverni, rögtön rendes fórumozó válna belõle. De lehet hogy tévedek, lehet hogy õ nem hobbitroll hanem hivatásos. Az már más, a nehézsúlyú trollokat nem ilyen könnyû leszerelni.
Engem nem zavarnak a színek, sõt veled ellentétben a képkeret sem. Szóval szerinted a domb mögött a képkeret alsó részével párhuzamosan egy billiárd asztal síkság van?
Megnézném egy IQ tesztedet, amiben grafikai feladatok vannak. Siralmas lenne. Sõt, Kamovval folytatott nem igazán egyenrangú szópárbajod után egy szövegértéses tesztet is kitöltetnék veled. Aztán megkérnélek, hogy ha lehet ne gondolkodj a génjeid tovább örökítésén...
Minden függ a körülményektõl, ha a megbízhatóság és a rendszerek élesben való kipróbálása igény, akkor lehet teszt-ûrrepüléseket beiktatni a programba (LMO pályára állás tesztelés -> +400 millió USD, a Holdkomp tesztelése LEO pályán személyzet nélkül -> +150 millió USD).
De hogy mennyire volt kész az LK? Nos annyira, hogy három példánya repült is, a személyzet nélküli teszt LK verziók T2K jelölést kaptak, és Szojuz hordozórakétával voltak indítva:
Az orosz holdkomp mennyire volt kész? Járt valaha az ûrben? Ki volt ott prbóálva legalább LEO magasáságban?
Mert ez esetben nagyon optimista az, amit írsz. Az Apollo programot a fokozatosság jellemezte és még így is olyan kockázatos volt, hogy mai szemmel senki nem menne bele. Lényegében egy totálisan kipróbálatlan összrendeszrt te elküldenél a Hold felé úgy, hogy EGY igazi asztronauta van és két ballaszt? Elég merész ötlet. :)
Én azért nem válaszolok Gerrobnak, mert az már nyilvánvaló hosszú ideje, hogy az információkat nem saját kutatás által szedi össze, nem végez elemzést, nem is próbálja megérteni a felhozott érveket, hanem eleve úgy áll hozzá, hogy mibe lehet belekötni. :)
Hogy mindenáron a NASA és az Apollo költségvetéssel jön elõ, amikor én már meg is említettem két alternatívát, tökéletesen jellemzi ezt.
Hiába linkelem be a Russianspaceweb-et, inkább a NASA és az Apollo program költségeivel próbál visszavágni. Alapvetõ hiba, abban a hitben él, hogy a NASA költséghatékony, ami feltételezi, hogy nincs tisztában a NASA mûködési rendszerével, a pénzek elosztásával, és a többi.
Vajon ha egy kicsit utánanézett volna, és összeveti, hogy a NASA jelenleg például egy Atlas V 401-esért 187 millió USD-t fizet (kötelezve van rá, hogy ezt használja), addig egy orosz Proton-M ára 70 millió USD, a SpaceX Falcon 9-é pedig 46-54 millió USD.
Hogy kevés az 5 milliárd? Szvsz ez alatt is kihozható adott esetben. Mibõl gondolom ezt?
Elõször is, Az RKK Energia és a Space Adventures 2005-ben elkezdte a Hold-megkerüléses Hold-turizmus kidolgozását. Ez amúgy megtalálható a Space Adventures oldalán is. A költség cirka 200 millió dollár (2x 100 millió dollár a két ûrturista által, a harmadik ûrhajós egy orosz kozmonauta), és egy külön hajtómûfokozattal ellátott Szojuz ûrhajóval hajtható végre. Az elsõ ilyen utazások viszont az Apollo-8-hoz hasonlóan nem állnának keringési pályára, tehát nekünk egy komolyabb verzió kell, számoljunk tehát egy nagyobb hajtómûfokozattal, legyen tehát 400 millió USD. Hozzávetõleg ennyi pénzért (amiben már kellõ ráhagyás is van) már megvalósítható, hogy az a Szojuz LMO pályára álljon. A következõ kérdés a Holdkomp. Megvannak az eredeti szovjet Holdkomp tervrajzai, és egy példánya ma is megtekinthetõ. Kiindulási alapnak megfelel, bár csak egy fõs, ám a célnak megfelel. Ezt kellene a mai technikákra áttervezni, és megépíteni. Itt most egy durvább becslés következik, de úgy vélem, hogy bõven 1 milliárd USD alatt megvalósítható lenne (ez a kifejlesztés költségével együtt, a Holdkomp ára ebbõl legfeljebb 100 millió USD lehet). Igazából 500 millió alattira számolnám, de ismét a bizonytalansági tényezõ és túlköltekezést beépítve legyen 1 milliárdos költség e tétel mellett. Az indításához egy Proton-M is elviekben elég lehet, ha a leszálló egység tömegét sikerülne 4 tonna körülire lecsökkenteni (mivel nincs személyzet rajta, nagy ISP-jû, kis tolóerejû rakétákkal is megvalósítható). De ha nagyobb a leszállóegység (két fõs személyzet, ~8-10 tonnás tömeg), két Proton-M indítással (1.: leszállóegység, 2.: Gyorsító fokozat), majd LEO pályán összedokkolni, és már indulhat is. A gyorsító fokozat, és két Proton/Proton-M ára hozzávetõleg 250 millió dollár.
A misszió tehát úgy néz ki, hogy Holdkomp indítás (szükség esetén gyorsítófokozat indítás, a kettõ dokkolása), a Holdkomp elindul LMO pályára. Ha pályára állt, a Szojuz indítása, LMO pályán dokkol a Holdkomphoz, szétkapcsolódás, Holdkomp leszáll, megnézi az Apollo-11 leszállási területét, Holdkomp visszaindul, dokkol a Szojuzhoz, átszállnak, a Holdkompot leválasztják, a Szojuz visszaindul a Földre, leszáll, program vége. (Gyakorlati értéke nem sok mellesleg, megjegyzem, egyetlen eredménye, hogy megerõsítette, hogy már jártak emberek a Holdon :D)
Gyakorlatilag már minden jármû adott, eleddig 1,650 milliárd dollárnál járunk, az ûrruhákra, kiképzésre, szükséges felszerelések és Földi kiszolgáló egységek (rádióteleszkópok bérleti díja, stb.) megközelítõleg 150 millió dollár. Még így is 1,9 milliárdnál állunk.
Az 5 milliárd tehát egy erõsen pesszimista megközelítés, de a fenti számokból látható, hogy még ha orosz barátainknál hirtelen elkezdene vastagon fogni a toll, akkor is bele kellene férnie az egész programnak a költségkeretbe.
Ez volt a két évvel ezelõtti vázlatom.
Most annyi változott, hogy elõször a SpaceX-hez mennék, hogy srácok, adott keretbõl le kéne szállni minél hamarabb a Nyugalom Tengerében, mit mondotok rá? :)
Tegyük hozzá, hogy a SpaceX Dragon esetében Musk már említette, hogy a hõpajzs képes akár Hold-pályáról, sõt, akár Mars-pályáról is visszatérni a Föld légkörébe, és túlélni azt (forrás), szóval a Holdhoz való utazás, és az onnan való visszatérés már valószínûleg ott is megfordult a fejekben, tehát lehet egy-két kidolgozott terv a fiókban... :)
Szerintem ne esetessük a trollt...
A tudatlanságod megint pofára ejtett.
Ha öncélú kötekedés helyett becsületesen megnézted volna a NASA 2010-es költségvetését akkor feltûnt volna egy plusz 457 millió dolláros tétel ami hozzájött ehhez a bizonyos 3,5 milliárdhoz.
Ismét segítek, ez összesen 3,957 milliárd dollár.
További kérdéseim feléd változatlanok:
2.Tehát a jó értékekkel behelyettesítve mennyi is?
3.Tehát akkor ki szavazza meg a NASA éves költségvetését?
"3,5 milliárd dollárt költhetett volna"
Ja, feltételes módban 10000 milliárdot is költhetett volna. Nos akkor mennyi is ment valójában emberes programokra? Osztani meg tanulj meg, meg a nyelvtant is gyakorolhatod egy kicsit!
1.Ha meg a disznónak szárnya lenne felrepülhetne a fára és onnan szarná össze a kertet... Nem a feltételezéseidre meg az agyalgásaidra voltam kíváncsi hanem arra hogy mire mennyit költ a NASA...
Kisegítelek egy kicsit: 2010-ben a NASA 3,5 milliárd dollárt költhetett volna Holdprogramra, 2,26 milliárdot az ûrállomásra és 3,16 milliárdot az ûrrepülõre.
2.Tehát a jó értékekkel behelyettesítve mennyi is?
3.A NASA költségvetésére a fehér ház csak javaslatot tesz, de nem õ dönt sem a költségvetési felhatalmazásról, sem a kifizetés engedélyezésérõl. Tehát akkor ki szavazza meg a NASA éves költségvetését?
Égi kísérõnk több milliárd éves porát eddig 12 ember túrta fel lábaival, összesen 6 küldetés keretében. Azt hittem, csak az Apollo 11 sikerét nem vagy hajlandó elfogadni, de úgy látszik, nem...
1. Fogalmam sincs, de 100%-a mehetne rá. Akarat kérdése, Kennedy-nél egy évtizedig szinte csak erre ment.
2. ceil(136/18)=8 év.
3. Hát nem a Nasa igazgatója, hanem az USA elnöke. Aki most éppen Barack Obama.
Mellébeszélsz ezért megismétlem a kérdéseimet.
A NASA éves költségvetésének mekkora része megy emberes programokra?
Hány év alatt tudná a NASA ezekbõl a résszösszegekbõl kitermelni a 136 milliárdos összeget?
Ki szabja azt meg hogy mire mennyit költhet a NASA?
Még azt tartom a legvalószínûbbnek, hogy egy földönkívüli civilizáció 2050-ben ellátogat a Földre, és útba ejti a Holdat, "megelõzvén" az amerikaiakat.
Persze ilyenkor felvetõdik a kérdés, hogy akkor miért nem mennek a Holdra?
Cifu 5 milliárd dollárt kéne egy Hold projectre, ez kb 2-szerese a négyes metró költségének. Vajon mi lesz elõbb? Négyes metró megépül, vagy az amerikaiak elõször, vagy Cifu feljut a Holdra? Egyik sem reális.
Hát ha óvatosan számolunk is: 114 milliárd dollárnak van akkora vásárlóértéke, mint anno 19-nek.
Szövegértési gondjaid vannak. Elõször is eddig mindig a mai dollárban vett árakat írtam. DE most kivételt teszek: 1969-ben 4251 millió dollár volt a NASA költségvetése, ez mai áron kb. 21736 millió dollár.
Saturn I, Saturn IB, Saturn V ára 46 milliárd Holdkomp 11 milliárd; Command/Service Module 17 milliárd dollár (mai áron)
Meg a 34,000 Nasa alkalmazottnak is kellett fizut adni.
Az Apollo program teljes költségvetése 136 milliárd volt, ezt elköltötték, így ez 100%-a 136 milliárdnak. Vagy mit nem értesz? Nem kutyákat majmokat küldtek az Apollo programmal az ûrbe.
Tavaly 18724 millió dollár volt a Nasa költségvetése, 1969-ben mai áron 21736 millió dollár. Az Apollo progi teljes költségvetése mai áron 136 milliárd dollár volt.
"hogy ha valaki biztosít olyan 5 milliárd dollárt, akkor én felvállalom a szervezés részét az Apollo-11-hez való visszatérést célzó Holdprogramnak"
Ez igen. Részletes terved is van, hogy a rakéta stb. mennyibe kerülne, vagy csak a hasadra ütöttél, és ez az 5 milliárd mondjuk 50 milliárd (dollár) is lehetne?
Csak az önköltséget, engem a becsületesség szellemében neveltek, én marha meg azóta is követem azt. Szó se róla, nap-mint-nap szembesülök e nézet hátrányaival, de attól még hiszek benne. ;)
Szerk.: Egyértelmûbben fogalmazva: felajánlom, hogy segítek véghezvinni a megvalósítást. Talán az, hogy van némi fogalmam mely cégekkel érdemes leülni tárgyalni, és pontosan milyen küldetés-célokra is van szükség, segíthet. De ha nélkülem is megvannak, akkor sem lesz hiányérzetem. Magyarul én a segítségemet ajánlottam fel, nem pedig nyerészkedési lehetõséget látok benne. Így már talán jobban érthetõ. :)
Aki kételkedik az Apollo-program által felmutatott eredményekbe bizonyítsa be, hogy azok nem valósultak meg. A bizonyíték nem az, hogy az Apollo-program képein áll neki bogarászni, hogy ez a szikla nem eléggé szögletes, meg az az árnyék szerinte ott nem áll jól. Menjen el a Holdra, és jól dokumentáltan rögzítse (bárki által követhetõen - az Apollo-programot is követték a civil rádióamatõrök, sõt, ma már az ISS ûrhajósaival is idõrõl-idõre felveszik a kapcsolatot, nem csak követik az ISS rádióadásait), hogy nincs a Nyugalom Tengerében az Apollo-11 LM moduljának leszálló egysége, nincsenek ott az otthagyott eszközök, nincsenek ott a lábnyomok a Hold porában. Az már valami, akkor tényleg meg kell kérdõjelezni az Apollo-programot.
De addig legyen mélységes csönd és laposkúszás a Holdraszállás tagadók sajátja... :)
BTW, én úgy két éve azt írtam itt, hogy ha valaki biztosít olyan 5 milliárd dollárt, akkor én felvállalom a szervezés részét az Apollo-11-hez való visszatérést célzó Holdprogramnak. A költségek szerintem ma is megfelelnek, mondjuk az elmúlt idõk hírei után most nem az Energiához mennék elõszõr (akik amúgy bemutattak egy ilyen elképzelést), hanem most már inkább a SpaceX-et bíznám meg vele. ;)
Már hogy lenne derékszögû, ha az oldala függõleges és az alja láthatóan távol áll a vízszinttõl? Húzz vissza a kezelésre...
Nézd csak meg, mi történt a KFKI-nál a 90-es évek elején. Ott is az udvarra hordták a tervrajzok, doksik egy részét. Aztán jöttek valahonnan ázsiából, hogy kellene ehhez magyar cucchoz alkatrész. Hát már nem tudjuk gyártani, mert nincsenek meg a rajzok...
Mondjuk összehasonlítva Los Alamos-al érdekes a szitu. Ott naponta még a wc papírokat is összeszámolják, ha valami nem stimmel, akkor addig senki nem megy haza.
Igen, hanyagul kezelték a dokumentációt, a tervek és anyagok egy része elkallódott. Ne feledd akkor tonnákban mérték a dokumentációkat és nem pendriveon horzodtak százezer oldalt...
Mikor elindult az vissza a holdra ötlet és a visszalépés az egyszer használatos rendszerek felé, akkor a mûzeumba mentek a mérnökök és elkezdték visszafejteni a kiállított gépet, mert akkor jöttek rá, hogy a tervek egy része nincs meg.
Ne beszélj badarságot, a kongresszus nem egyezik bele hülyeségbe. Mivel tudnád meggyõzni õket hogy menjen vissza ember a holdra? A mars járó szondák bemutatták hogy igenis van technológia amivel sikeresen tudunk eljutni bárhova. De az a program "viszonylag" kis összegbe került. Ja és kockázat se volt. De jól tükrözte hogy megvalósítható. Alsó hangon meg kéne építeni a legnagyobb ûrrakétát azért hogy ember kerülhessen újra a holdra a nagy semmiért. És miért állomásozzon ember a holdon? Hogy onnan könnyebben eljusson a marsra? És ott mi van a nagy semmin túl? Vagy a naprendszerben? Amíg nincs normális hajtómû ami olcsóbb és könnyebb és gyorsabb addig felesleges pénzpocséklás bárhova embert küldeni... Arra a robotok is jók... épp elég tapasztalat szerzés. Csak hogy napjainkban a mûholdakon kívûl tényleg nem sok mindent csinálunk ami a földön túli dolgot illeti.
2. Nem értem, hogy ennel mi köze van ahhoz, hogy az Apllo idõk beli költségvetés közelébe sem érnek ma. Ergo a Holdra sem mennek...
Mitõl lenne olcsóbb, ha már azokat az eszközöket sem gyárjták, amit akkor használtak? Megint fel kellene prögretni szó szerint a 0-ról, csak éppen a mai bérek és költségvetés mellett ez vicces lenne.
Minek jöttél vissza? Pont olyan troll vagy, mint eddig. Mázlid van, hogy nem vagyok modi...
Pénz biztos nem gond, 14256 milliárd dollár volt az USA 2009-es GDP-je. Moore törvény szerint a beépített tranzisztorok száma egy lapkán 2 évenként megduplázódik. Hasonló törvény van memóriára is. Ha 1969-ben a Holdutazás sikerült, akkor 38 év múlva sokkal olcsóbban kéne kihozniuk egy Holdutazást, mégsem látjuk ezt.
"-Mûholdas TV-d van gondolom, ergo tudod, hogy ûrbe lehet juttatni dolgokat."
Igen, ezt meg tudják oldani.
"ez megmutatja, hogy is oldották meg mûszakilag."
Itt a bökkenõ, 38 év alatt nem sikerült megismételniük. Ilyen nagymértékû technológiai újítást még egyet nem tudsz mutatni az újkori technikatörténelemben, amit néhányszor (állítólag) megcsinálnak, aztán eltelik 2 generáció és nem ismétlik meg.
Figyelj ide a holdra szállás megtörtént és tudod hogyan tudom neked bizonyítani a legjobban? Hát úgy hogy nem véletlenül nem megy ember a marsra. Ha nem járt volna ember a holdon akkor már rég megpróbálkozott volna a mars kísérlettel. A Nasa nagyon is jól tudja hogy nincs semmi a holdon és marson. Hogy ezt megtudja az nagyon sok pénzbe került hidd el. De régen volt mindenre pénz nem úgy mint ma. Ma egy szaros ûrsiklót se képes összehozni a Nasa. :D Számítógépek, csúcstechnológia ide vagy oda az emberiség az ûrkutatásban a béka segge alatt van a hatvanas évekhez képest. Egyszerûen nincs pénz. De nem hogy pénz nincs, még csak olyan géniuszok sincsenek mint a huszadik században voltak. Míg a kilencvenes években még voltak elképzelések mára már csak az ígéretek maradtak. Ne feledd hogy az ókor és a középkor között is több mint ezer év van, mégse arányos ez a tudással és a képességekkel.
Másik érdekesség. Derékszögû háromszög alakú hegy (a "Holdhoz" illeszkedõ befogó szöge szinte pontosan 40 fokos), majdnem tökéletes egyenes a hegy vonulata, és ez nem az egyetlen ilyen hegy a képen. Szerintem simán lehetne matekórán használni, annyira jól sikerült:
#4803-as HSZ egy részének idézete: "A NASA-nak sok mindent köszönhetünk, meg a versengésnek is, ami a szovjetek meg USA között ment. Nem kell Holdraszállás adót fizetnünk. Amit adott CIFU linket nekem az a technikai kérdésekre választ ad. Fõleg a legaggályosabbra: a kompra. Az igaz, hogy annak az esélyes, hogy a komp sikerrel jár szerintem kicsi volt az esélye, de ezek szerint nem ártott a sok szimuláció.
Ha neked lenne igazad annak mi lenne a haszna. Mármint ember nem járt a holdon, csak egy szonda.
Ezt a 800 oldalas manualt is elég lesz áttanulmányoznom. Ehhez az ûrtémához nem is szólok hozzá. Kevés az idõm. Meg a gépjármû, vagy hegesztéstechnológián kívül, úgy is joggal van rajtam fogáspont. Nem is tudom, hogy egyeseknek munka mellett, hogy van idejük foglalkozni ennyi mindennel????