Én is azon a véleményen vagyok, h ( mint itt is írtam többször) voltak a Holdon, de nem úgy és nem annyiszor, mint ahogyan állítják. Gagarin helyett is másvalaki repült, csak az a valaki olyan állapotba került, h nem szerepelhetet nyilvánosan. Aztán Gagarin elvtárs meg elõadta a nagy sztorit. Mindkét oldalon hamisítottak 1000-rel.
Hogy miért hagyták abba a Holdutazásokat? Megtudták azt, amire kíváncsiak voltak és kész.
Az elsõ holdutazások valójában nem a tudomány, hanem a hidegháború érdekeit szolgálták. Persze, hogy végeztek kutatásokat, de akkor a tét az volt, hogy ki lesz az elsõ. Csak attól tartok, hogy megint másolagos lessz a tudomány, attól félve, hogy a kínaiak beleköpnek a levesbe. Mert azt a hülye is látja, hogy õk teljesen más utat járnak be. És az, hogy USA veszítsen ki van csukva, mármint szerintük. Lehet, hogy a kínaiak sokat másolnak, és lopnak, de térnyerésük egyre jobban nyílvánvaló, fõleg, ha ebben az ütemben történik. Sõt még azt is megkockáztatom, hogy az NWO-t is / ha van ilyen?? / kívülrõl szemlélik, de úgy, hogy még abból is hasznot hajtanak.
Nem értem mit kell ezen ennyit vacakolni. Szerinted melyik az a technikai probléma, amit nem tudtak anno megvalósítani és szükséges volt a holdraszálláshoz? Persze, nagy teljesítmény, de nem egy csoda. Attól nem hihetõ, hogy sokáig nem csinálták?: mert nem volt anyagi haszna. Ha belegondolsz azok az alapvetõ mûszaki megoldások amik ma léteznek akkor is léteztek. Kicsit úgy járt a holdutazás, mint a Concorde: szép is, jó is, tök jó hogy tudunk ilyet, de még nem lehetett megfelelõen kihasználni. De itt az újabb holdverseny. Bár lassan indul.
Lézerrel lehet ellenõrizi te technkiai zseni NEM FOTÓVAL te marha. Magáról a Holdról nem verõdne vissza a lézer, de a tükörrõl igen. Vagy mirõl verõdik vissza a sokak által használt távolságméréskor (mérési gyakorlat) te címeres ökör????
na, 2018-ban már elhiszem hogy feljutnak a Holdra, de 69-ben?? persze ha addigra nem vallják be hogy hazudtak akkor már sosem tudjuk meg az igazat, hisz elég nekik nem egy, hanem 2 zászlót vinni és ráfogni hogy ottvolt már '69 óta.
Bár én hiszem, hogy voltak az amik a holdon, többször is, azért elég fura volt az a hír miszerint: az amerikai tudósok egy 2020-ban fellövendõ ûrhajó tervein dolgoznak, mely embereket visz a Holdra. Az is lehet, hogy ez egy teljesen más elven mûködõ valami lesz.
Dehogy csak a tükrök rohadt sok felszerelés is ott maradt a holdon...
Ja, mi meg csak a mátrixban élünk mi? Atyaisten... A tükör nem elég? Biztos azt is a kis marsalkók tették oda. Akkor a fotók meg nem igaziak? Te magadnál vagy?
Leszrom a holdraszállás tagadókat, játszák csak hülyes kiseded játékait. Mindenesetre én tutira nem alkalmaznék olyan ember aki ebben hisz, mert a józan esze akkor nincs az tuti..
#909 "Azért nem értelmetlen. Valami hidrogénizotóppal vagy mivel van dugig a hold, ami tökéletes fúziós nyersanyag. Akinek több ideje van, az utánanéz és leírja nekünk, hogy pontosan hogy is van ez, mert most eléggé elnagyoltam:) " ***************************************************************** Szerény tudásomat meghaladja állitásod.Idõm pedig nincs keresgélésre. Tehát Te nézz utána,ha efféle világrengetõ dolgokat állitasz. Ellenkezõleg üres locsogás az egész,már megbocsáss. Janez
bármelyik anyagot fel lehet használni fúzióhoz, elméletben.. jelenleg a Hidrogén bármely izotópjából adhatnál több millió tonnával bárkinek, nem tudja hasznosan felhasználni.. :)
Meg elvileg valahol a felszín alatt a közetekben oxigén is van, ami a rakéták egyik fõ hajtóanyaga. Ráadásul ezen kívül még mindíg fogalmunk sincs mi van a hold felszíne alatt mélyen, lehet hogy még tartogat pár meglepetést. Ráadásul a bolygóközi utazásokra a legjobb kiindulóhely, hiszen nincs légköre, gravitációja is kicsi. Ott legyártanak mindent és ott rakják össze az ûrhajókat, az sokkal jobb mint a földön, mert földrõl felszállás és pályára állás iszonyú sok üzemanyagot emészt fel. A marsig is a hold az elsõ lépés.
Azért nem értelmetlen. Valami hidrogénizotóppal vagy mivel van dugig a hold, ami tökéletes fúziós nyersanyag. Akinek több ideje van, az utánanéz és leírja nekünk, hogy pontosan hogy is van ez, mert most eléggé elnagyoltam:)
józan ésszel is lehet érteni mi a két fajta között a különbség. :D De a politikára szükség van. Kell a pénz a mezõgazdaságra, nemzetbiztonságra, munkahely teremtésre, és hogy a fejeknek mindig a legujabb kocsija legyen no meg saját repülõgépe. :) Nagyon sok pénzt elnyel az ûrkutatatás. És ha nem láttják értelmét annak, hogy most a Holdra bázist rakjanak, akkor elhiszem nekik hogy tényleg még felesleges. Lenne elönye is persze, de az nem ér meg annyi pénzt, mint amennyibe kerülne ez az egész. Most inkább kutakodunk a Marson.. késöbb megcsáklyázunk talán egy két meteort nyersanyagért.. ezeknek több értelme van, mint egy porgolyóra bázist telepíteni. Kutatás szempontjából legalábbis, jelenlegi tudásunk alapján semmi. Majd a katonaság úgyis beleszól, és legalább ott fogják lövöldözni egymást remélem, de addig.. nehogy már a mérnõk nagyravágyása mondja meg hova kell a pénz :)
A józan kormány minden pénzt megadhat az úrkutatóknak. De a ráksejteket vizsgálodóknak.. az egyébb orvosoknak. A mélytengeri tudósoknak, az alternativ üzemanyagót kutatóknak.. és még sorolhatnám. Nincs végtelen tõke a világon, de hát lássuk be, anélkül elképzelhetetlen lenne bármi kutató fejlesztõ munka a világon.
Szóval amig a bázist építgetõ tudosok nem szedik össze a pénzt, addig nem lesz ilyesmi a holdon, amig a politikusok úgy nem láttják, ez kell nekünk. Gyözd meg õket! ;)
Olvastad-e Fred Hoyle Fekete felhõ c. novelláját? Megértenéd, h mi a különbség 1 tudós és 1 politikus között amikor dönteni kell. Józan kormány mindent megad az igazi ûrkutatóknak, amit csak kérnek. Ez nem politikai hõstett, hanem kutatómunka.
Az a helyzet, hogy nem csak észtõl kerül be oda valaki... pl lehet hogy mucsaröcsöge legeldugottabb szegletében van egy okosabb ember, mégsincs semmi esélye a nasahoz kerülni. Ugye érted mire gondolok? Egyébként meg az van amit cifu írt.
Hát meg az is gond, hogy a nasa-nál sok az idióta, akik minden új dologra aztmondják hogy nem, mert a régi bevált, és az új rizikós, vagy inkább csak kéne csinálni valamit, és nem csak elõvenni egy régi tervet. Bár ebben bennevan a fõ idióta (bokorgyuri) hozzáállása is.
Nem látogatóba mennek a holdra. hanem konkrét céllal, amihez különleges eszközök kellenek. Sétálgatni most is mehetnének, csak drága séta lenne. Kapásból holdbázist akarnak építeni, és ahhoz kell bizony sok munka.
Nos, azért ez tényleg érdekes, h a Mars körül ott kering és a felszínen meg gurul egy csomó eszköz, a Holdat meg ott hagyták "parlagon" az utolsó Apolló óta. Mintha ott sem lenne. És nem tudom, mit szarakodnak annyit az ûrhajóval. Lõjék fel több részletben a Hold ûrhajót, majd az ûrben összekapcsolva szinte bármennyi felszerelést el lehet juttatni a Holdra. Vajon miért várnak még vele majd 10 évet? Úgy viselkednek, mintha a Hold messzebb volna a Marsnál. Ez ami számora teljesen érthetelen. Én spec arra gondolok, a 10 év arra kell, h kitalálják, hogyan vallják be, h mégsem jártak még ott :D
Szóval aki nem járt a Holdon, az most rossz helyesíró is?? :D :D
És ki tudja azt elolvasni? Mert én nem, és nem is akarom. Aki hozzám beszél vagy ír az tegye rendesen, vagy inkább ne tegye. Itt az SG fórumán számtalanszor fordul elõ, hogy beírtak valamit ékezet és mindendéle egyéb írásajel nélkül és 5-en sem tudtuk megfejteni, hogy a 15 éves kis gyökér mit akart kérdezni. Az, hogy normálisan írj és beszélj az nem maradiság és hagyomány..
Itt egy példa a Lock On topicból:
"Nah azért nem minden bolti jó mert én megvettem az 1.0át és ugyan úgy szar mint a warez és a rohadt ramot még felsem adta az illetõ szal azért nem tom mivan mert a minimum az ez: oprendszer:98-2000-xp (xp) Processzor:Pentium III 800mhz/Amd Athlon 700(1700mhz) Ram:256(512) Vidkari:Directx 8. komp 32mb ram(120mb ati 9250) a többi lényeg telen és a (ben lévõ) az amit az én gépem tud és n em megy:((((((((((((((((("
A szabadkõmüvesek rendezték az egészet, hogy jól becsapjanak mindenkit
A lehetõség mindenki számára nyitva áll, hogy utánanézzen...
Tényleg érdekes, ma, mikor néhány óra eltéréssel online bárki megnézheti pl. a Marson készült fotókat, akkor még mindig vannak olyanok, akik képtelenek bepötyögni a www.nasa.gov vagy a google.com címét.:))
A MER-fotókhoz: emlékeim szerint az egyik legrövidebb átfutási idõ 2 óra volt, azaz a felvétel elkészült a Marson, átrelézték az Odyssey-re, onnan x*10 perc alatt eljutott a Földre, majd kint is volt a weben. És ez szerintem valami óriási dolog, kvázi realtime nézheted a bolygó felszínét.:)
Szerintem meg azért lenne szar a kép mert túl közel van. hubblet meg távoli kép készitésére tervezték. lehet le se tudja fotozni a hold felszint normálisan.
A NASA a kisujját sem fogja mozdítani, hogy annak a pár embernek bebizonyítsa, hogy jártak a holdon. Minek? Ha végre elfogadják mit nyernek vele? Sõt valszeg ezekbe a képekbe is belekötnének. Ami nem is lenne nehéz, mivel elég szar felbontása lenne, amilyen pici és amilyen messze van.
2020-ra a Holdra szállást tervezik - személyzettel ellátott ûrhajókkal. Az elsõ NASA mûhold az Apollo-program óta, amely a Holdra készül a Lunar CRater Observation and Sensing Satellite lesz, ez pedig jövõre indul.
Véleményetek szerint, most hogy kina is szép számmal lödõz fölfele europa is a ruszkik is és az amcsik is. Melyiknek van nagyobb esélye h leszál a holdra? Ha leszáltak meglátogatják az elsõ leszálás helyszínét?
Nos én nem tudom voltak-e a ruszkik, vagy az amik az ûrben, de kissé fura, hogy az amcsik bejelentették, hogy 2020-ban kezdenek kutató robotokat küldeni a Holdra a holdbázis elõkészítésére.
"Olyan vitákat jöttem kelteni amibõl lehet tanulni. :)"
Nyugodtan, csak tényleg jó lenne végre valami új kérdést látni, mert a moonhoax topikokban sajnos ugyanazok jönnek elõ újra és újra... Egyébként miért mindig a vizsgaidõszakokban pörögnek fel ezek a topikok?:))
Azért azt is megkérdõjelezték már, talán már másfél évtizede is annak, amikor Nemere István megírta könyvét arról, hogy Gagarin útja valójában kamu volt. Azóta errõl a témáról még publikált pár dolgot, és így jött el az a pillanat, amikor az MTV-n az ûrkutatás napján a stúdióban ülõ csillagásznak a legtermészetesebben tette fel a mûsorvezetõ a kérdését: 'Ön hogy vélekedik arról a nézetrõl, hogy Gagarin nem is járt odafent?'.
Gagarin esetében egyébként fõleg azokkal a videófelvételekkel jönnek, ahol az ûrruhájának sisakján hol látató egy CCCP felirat, hol nem...
A fura az, hogy mindenki csak a NASA sikereiben kételkedik, az hogy az szovjetek jártak -e fennt az ûrben, azt nem is firtatják... Ez egyszerû irigység azok felõl aik tagadják az, hogy jártak emberek a Holdon.
Mindenki abban hisz amiben akar, bár a legtöbb ember nem tudja hitét alátámasztani.
Itt jön képbe a bizalom, ill. annak megkérdõjelezése. Hihetünk-e annak a kijelentésnek, hogy a Mount Everest 8848 méter magas, a Marianna-árok meg 10911 méter mély. Geologusok ill. oceonológusok megmérték, és mi pedig hiszünk nekik. Alátámasztani hétköznapi ember egyfelõl nem tudná a megfelelõ eszközök hiánya miatt, másfelõl pedig nem is valószinû, hogy érdekli annyira, hogy különösebben oka legyen kételkedni ezen adatok hitelességében.
Tehát a Holdraszállás megkérdõjelezése inkább valamire visszavezethetõ, vagy ellenérzés a NASA (ill. az USA) irányába, vagy alapvetõ kételkedés mindenben, esetleg merõ rosszindulat.
A kérdés innentõl kezdve az, hogy ha megkérdõjelezik a NASA által publikált képeket, videókat, akkor azt miként és hogyan teszik. Nekem azok az "összeesküvés-elméletek" tetszenek, amelyek valójában egyszerû tudatlanságot tükröznek. Lásd amikor hiányolják a csillagokat a Hold felsztínén készült képek hátterébõl. Mert ugye egyfelõl fent áll egy olyan technikai jellegû probléma, hogy a képrögzítésnél a világos elõtér (a nap által megvilágított Hold felszíne) miatt a sötét háttérben pislákoló csillagok fényét már nem tudják összegyûjteni. (erre egy könnyen kivitelezhetõ gyakorlati példa az, hogy ha egy utcai világítással "fényszennyezett" városból nézel az égre, akkor csak a csillagok egy részét látod, míg ha egy sötét mezõn nézel fel, a kitágult pupillád több fényt enged be, és az égbolton sokkal több csillag tárul a szemed elé). Másfelõl pedig fentáll az, hogy ha a hatalmas képet lekicsinyítjük, akkor a sötét részeken a még látható pislákoló csillagok fénye végképpen elveszik.