Mindenki abban hisz amiben akar, bár a legtöbb ember nem tudja hitét alátámasztani.
Itt jön képbe a bizalom, ill. annak megkérdõjelezése. Hihetünk-e annak a kijelentésnek, hogy a Mount Everest 8848 méter magas, a Marianna-árok meg 10911 méter mély. Geologusok ill. oceonológusok megmérték, és mi pedig hiszünk nekik. Alátámasztani hétköznapi ember egyfelõl nem tudná a megfelelõ eszközök hiánya miatt, másfelõl pedig nem is valószinû, hogy érdekli annyira, hogy különösebben oka legyen kételkedni ezen adatok hitelességében.
Tehát a Holdraszállás megkérdõjelezése inkább valamire visszavezethetõ, vagy ellenérzés a NASA (ill. az USA) irányába, vagy alapvetõ kételkedés mindenben, esetleg merõ rosszindulat.
A kérdés innentõl kezdve az, hogy ha megkérdõjelezik a NASA által publikált képeket, videókat, akkor azt miként és hogyan teszik. Nekem azok az "összeesküvés-elméletek" tetszenek, amelyek valójában egyszerû tudatlanságot tükröznek. Lásd amikor hiányolják a csillagokat a Hold felsztínén készült képek hátterébõl. Mert ugye egyfelõl fent áll egy olyan technikai jellegû probléma, hogy a képrögzítésnél a világos elõtér (a nap által megvilágított Hold felszíne) miatt a sötét háttérben pislákoló csillagok fényét már nem tudják összegyûjteni. (erre egy könnyen kivitelezhetõ gyakorlati példa az, hogy ha egy utcai világítással "fényszennyezett" városból nézel az égre, akkor csak a csillagok egy részét látod, míg ha egy sötét mezõn nézel fel, a kitágult pupillád több fényt enged be, és az égbolton sokkal több csillag tárul a szemed elé). Másfelõl pedig fentáll az, hogy ha a hatalmas képet lekicsinyítjük, akkor a sötét részeken a még látható pislákoló csillagok fénye végképpen elveszik.