Olyanról, hogy ultraszonikus és szankszonikus még nem hallotam, a sebesség Mach-határhoz való viszonyulását tudomásom szerint 5 szinten állapítjuk meg (M = Mach-szám = hansebesség):
Szubszonikus: Hangsebesség alatti (M < 1) Szonikus: Pont hangsebesség (M = 1) Szuperszonikus: Hangsebesség feletti (M > 1) Transzszonikus: Hangsebesség körüli (0.8 < M < 1.3) Hiperszonikus: (M > 5)
Hehe. Wrighték még ha jól emléxem 12 lóerõs motorral repültek, és kb. 30 m-t mentek. Ma meg olyan repülõgépet építettek szénszálerõsítésû mûanyagból, amit emberi erõvel el lehetett hajtani!
Igen, nekem nem is a jelennel van a bajom, hanem azzal, hogy ez a repcsis dolog 10 évre mutat elõre és már most, komoly emberi és anyagi áldozatott követel az olaj. Szerintem, ha lenne bõven, nem hiszem, hogy ilyen nagy áldozatott kellene hozni(Irak), vagy éppen felvásárolni mint Kína és India teszi.
Voltak/vannak/lesznek erre vonatkozó kisérletek (pl. földgázüzem, hidrogénüzem, stb.), de amíg viszonylag olcsó a kerozin, addig senki sem fogja jelentõs költségekbe verni magát, hogy átáljon mondjuk hidrogénüzemre (ez nem is túl egyszerû, hiszen nemcsak a repülõgépnek kell megfelelõnek lennie, de a reptereken tankolni is tudni kell, tehát kell földi kiszolgálás is, legalább a nagyobb reptereken).
Én csak szeretem volna elhinni, hogy egy olyan jövõ felé haladunk ami nem csak abból áll, hogy kiszívjuk a földbõl az összes nyersolajat és ennyi. Tudom, hogy ha elfogy a kõolaj akkor már mind1, csak reménykedtem, hogy hátha valaki gondol erre is és olyan technológiát dolgoz ki ami alternatívát nyújt a jövõre nézve.
Ezzel én egyet is értek, csak hiányolom a technikai áttörést ami drasztikusan megváltoztatná a repülést.
Mondok két példát: Boeing-747 és Concorde. Az egyik az addig épített legnagyobb civil utasszálító repülõgép, minden komolyabb technológiai áttörés nélkül, a második egy valódi mérnöki remekmû, tele az akkori kor csúcstechnológiájával.
Melyik térült meg a kettõ közül? Hát a technológiailag semmi újat nem hozó 747. Több százat építettek belõle, és még most is repül, sõt, még évtizedek múlva is repülni fog valószinüleg.
Van egy gazdasági megtérülésre épülõ világunk, namost ha egy technológia nem hozza be az árát, akkor a kutya sem fogja megvenni. Hát ez a helyzet. Ilyenkor persze mindenki a számítástechnikával jön, ám itt a helyzet más - van vásárlóképes piac, és igény, amit ki lehet elégíteni. Persze hogy látványos fejlõdésben van jó ideje.
A repülõgépek terén voltak apróbb próbálkozások, mint a Boeing Sonic Cruisere. De kiderült, hogy nincs rá akkora érdeklõdés, hogy megérje a teljes kifejlesztésére rákölteni azt a pár milliárdocskát. Tehát inkább a 787-felé, egy gazdaságos, csak részleteiben, picit változtatott repülõgépet kezdtek el fejleszteni. És mi történik? Van rá jelentõs mennyiségû megrendelésük, már most.
Ilyen egyszerûen mûködik...
Valamit szerintem félreértettél, vagy én írtam le rosszul. Amit mondani akartam az, hogy idõarányosan nézve szinte semmi nem történt. Hisz a Concorde már 69-ben repült, ha levonjuk a fejlesztési idõt (amit te hiányoltál (5-6 év)) + hozzá adjuk a mostani gép elsõ repüléséhez még hátralévõ idõt(kb.10 év+2-3 év fejlesztés),akkor eltelt fél évszázad és jelentõs elõre lépés nem történt. Nyilvánvaló, hogy kisebb lépések történtek, de olyan nagy nem mint amikor a concorde megkezdte elsõ repülését. Azért légcsavaros géprõl sugárhajtómûre váltani az nagy elõre lépés volt, de most sugárhajtómûrõl egy „erõsebb” sugárhajtómûre ? Persze most jöhetnek a megjegyzések hogy így meg úgy fejlesztették a hajtómûveket mert megjelentek olyan anyagok amik pl. rugalmassá tették a hajtómûlapátokat és ezzel nõt a biztonság. Ezzel én egyet is értek, csak hiányolom a technikai áttörést ami drasztikusan megváltoztatná a repülést.
Ja és jó lenne ha egy kicsit elgondolkoznál, mielõtt véleményt mondasz másokról.
A vadászgépek többsége nem repül tartósan a hangsebesség felett. A cirkálósebességük többnyire jóval alatta van. A másik pedig az, hogy nagy magasságban a relatív hangsebesség jóval kevesebb, mint a tengerszinten mért érték. Tehát ha nagy magasságban átlépik a hangsebességet annak hatása, a hatáskúp fala, kisebb magasságon egyszerûen eloszlik, mindaddig míg a helyi hangsebesség nagyobb.
Abbahagyhatnád már ezt a terrorista "élcet"! ez már olyan régi, hogy az Archeológiai Közlönybõl is kikopott....
Nehogy már én legyek a hibás, én kukacoskodjak, és duzzogjak, mert nem érted meg a kérdésem, és utána megmagyarázom, hogy mit jelent a kérdõjel...
nekem ez elég kukacoskodónak hangzott: "A vadászrepcsik igen is átlépik a hangsebességet.Azért mert a Herrier nem teszi, azért még nem kell általánosítani."
De a kérdésemre már választ kaptam Cifutól, és jeec-tõl, köszi.
iazad van, h a val írják. Nem tudom, h mirt kell duzzognod, nem okítani akartalak. Ez egy fórum, ahol leírom a véleményem. A kukacoskodást pedig te kezdted a válaszoddal. Egyébként, bocsi, ha félre értrettem ay írásodat. Nekem,mint eccerû embernek ez jött le a "Vadászrepcsik hol lépik át a hangsebességet?"-bõl.
miért mi van ha átlépik a hangsebességet?:Shangrobbanás?:
És köszi az okítást. ;-) Bennem meg az a kép alakult ki, hogy sok ember nem tudja, hogy a bablevesben bab van.
"Vadászrepcsik hol lépik át a hangsebességet?" -Te félreértetted a kérdésem. Épp azért kérdezem, hogy hol lépik át, mert Cifu írta, hogy concorde-nak egyik állam sem akarta engedélyezni, hogy fölötük.. Harrierrõl meg még csak is írtam. :-)) Mókás gyerek vagy, megtalálod az iróniát ott, ahol nincs. :-)
De mert most ilyen kötekedõs kedvemben vagyok, azt mondom, hogy: Ne általánosíts, hogy a vadászgépek átlépik a hangsebességet! Ott van pl. a Harrier (azt hiszem a-val írják helyesen;)
A katonai repülésre és a civil repülésre külön szabályozás érvényes. Civil repülésben jelenleg sehol sem engedélyezett a hangsebesség átlépése (illetve elõzetes engedélyt kell kérni, amelyet vagy megadnak, vagy nem - de jelenleg inkább nem).
Ha jól sejtem, akkor 1. a vadászrepülõk is csak egy meghatározott magasságküszöb felett léphetik át (békeidõben) a hangsebességet, 2. a vadászrepülõgép kisebb hanglökéshullámot (hangrobbanást) generál, mint egy lényegesen nagyobb repülõgép.
Ezek a dolgok egyszerûen nem így mûködnek. Ha így mûködnének, akkor a teleportációt használnánk. Gyakorlatban korlátaink vannak, amit a fejlesztések haladás révén lehet egyre messzeb tolni, de ez egy fokozatosan véghez vihetõ folyamat. Egész pontosan arra gondolok, hogy korlátai vannak a fejlõdés sebességének is. :)
A gond már magában a hangfal átlépése, illetve az azzal járó lökéshullám. A jelenlegi kutatások azt célozzák, hogy minél kisebb legyen ez, vagyis minél kevésbé legyen megterhelõ a lakosság számára, aki felett átlépik a hangsebességet a gépek. Ez volt a Concorde zsákutcája is, hiszen egyetlen ország sem engedélyezte, hogy fölötte átlépje a hangsebességet, vagyis hiába volt képes a hangsebesség több, mint kétszeresére, ha szárazföld felett repülve a sebessége megegyezett a hagyományos repülõgépekével.
A gyorsulás rád kifejtett hatásának mi köze van ahoz, hogy látod a tájat, vagy van mihez viszonyítanod? Te itt nagyon keversz valamit. Egyébként a felszálláskor érzett gyorsulást sem a gép elõre mutató gyorsulása okozza, hanem a a gyors emelkedés.
Nem vagyok a repülés szakértõje, még csak nem is érdekel komolyabban a téma, azt azért látom, hogy a repülõk terén nem a sebesség az egyetlen paraméter. Szerintem a légitársaságok számára az üzembentartási költségek sokkal fontosabbak, tehát fogyasztás, karbantartási költségek stb.
"Arányában ugyan annyi a baleset, mint pl. 69-ben" -bár nem ismerem a statisztkátkat, de kurvára meglepõdnék ha 69 óta a repülés nem vált volna biztonságosabbá.
"Aki anno gazdag volt az megkapta a kor összes vívmányát, úgy mint a mostani gazdagok, aki meg szegény az nyomoroghat." -azért én egy fapados gépen sem nevezném az utazást nyomorgásnak.
"Talán jobban kímélik a környezetett?! Frászt." -kurvára biztos vagyok benne, hogy a gépek a hetvenes években sokkal jobban szennyezték a környezetet mint a maiak.
"Ha még 10-12 év mire ezt bevezetik, addigra az már elavult lesz" -szerinted egy repülõgép kifejlesztése néhány hónap? És egy két évre tervezik?
Firstman nem akarlak sértegetni, de te nagyon hülye lehetsz úgy egyébként.
szuperszonikus? miért nem ultra, vagy hiper? hamár egyszer csinálják... ; )
Hát szerintem az ilyen szintû napi ingázás nem fog megvalósulni, egyszerûen azért mert még napi 2 óra utazás is idõ pazarlás nem, hogy több. Szerintem inkább az ellenkezõje reális valahogy minnél inkább lecsökkenteni, ezeket a holt idõket, mondjuk közel lakni a munkahelyhez. És inkább ezen a szinten jön be a mobilitás, könnyen költözi ha kell akár országokon keresztül, de nem napi szinten idõt fecsérelni az utazásra.
arra, hogy akkor pár millióan repültek, drága dolog volt, most meg már százmilliók utaznak ráadásul olcsobban kijösz görögországba/olaszországba repülõvel, mintha autoval mennél, pedig az a szomszédban van...
Azért jó, hogy 1969-tõl számottevõ változás nem volt a gyors és relatíve sok utas befogadására képes repcsik terén. Könyörgöm mire ment el ez a 36 év? Talán biztonsági fejlesztésekre? Arányában ugyan annyi a baleset, mint pl. 69-ben. Vagy talán kényelemre? Aki anno gazdag volt az megkapta a kor összes vívmányát, úgy mint a mostani gazdagok, aki meg szegény az nyomoroghat. Talán jobban kímélik a környezetett?! Frászt. Ha még 10-12 év mire ezt bevezetik, addigra az már elavult lesz és moroghatnak, mert nem jött be a várva várt haszon. Kicsit kezdem pesszimistán látni a jövõt. Én egy kicsit azért többet vártam volna ezen a téren (más fejlesztések terén is pl. ûrhajók, autók stb.). A Japók meg jobban tennék, ha építenének egy számítógépet, amelyik kifejleszti nekik a legjobb megoldást. A számtek legalább fejlõdik, mint a réti gomba, esõ után, a napsütésben.
Szép is, jó is, de szerintem a globalizáció miatt megérne egy hyperszónikus gépet csinálni ami 1-2 óra allatt ér Tokyoból New Yorkba, éz hozna igazi változást, képzeld el, hogy Budapesten élsz, Chicagóban dolgozol minden nap és Sydneybe jársz minden este randizni :) persze nem várom el, hogy a mai átlag elme elfogadna egy ilyen világot, de azért valjuk be érdekes lenne ha az internet féle helyhez kötetlen élet a valóságban is elérhetõ lenne és nem csak a világhálón... ettõl már csak a Star Trek féle teleportáció lenne jobb :) na de tényleg, szerintem nem sok értelme van a 2x (1.6 Mach) vagy 3x sebességnek mert ez persze megérezhetõ lesz, de nem revolucionáris, nincs paradigm shift ahogyan mondják az amcsik... egy 8-10 Mach viszont már OK lenne, de azért mondjuk 5-6 Mach se lenne rossz, akkor már gondolkodni lehetne pár órás utazáson a kontinensek között, csak persze ha meg is lehetne fizetni. A baj csak ott van, hogy az átlagembernek ez a mostani 8-900 km/h is elég, sõt még ezt sem tudják sokan kihasználni, ezért is állt meg a fejlõdés, mert a szükség vagy nincs vagy túlzottan pici és nem éri meg a fejlesztést... persze én szúrkolok a haladóknak és remélem mégis lesz egyszer még a mi életünkben.
Még szép, hogy alig lehet megérezni. Ha egy régebbi Wartburgot vagy Ladát veszel, ami 20 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, azaz druván 1,4 m/s^2-es gyorsulást produkál, ami kb. 1/7 g. Ha ez sok...
Amit igazából érzékelsz, az a kifutópályán játszódik le, mert akkor még látod az elsuhanó tájat, kissé beleszorulsz az ülésbe, de mihelyst elemelkedett a gép a földtõl, már nincs mihez viszonyítanod.
Csak óvatosabban kell gyorsítani. A hagyományos repülõgépeknél is alig pár perc, és már 800-900km/h-s sebességel szárnyal a gép, mégis alig lehet megérezni...
"A japánoknak a minisztérium közleménye szerint a tarsolyukban van az 5,5 Mach-os elméleti sebesség, a hangsebesség több mint ötszörösének elérésére képes hajtómû sikeres tesztelése. "
és felszállás elõtt az utasok szkafanderbe öltöznek, h az agyuk ne csússzon a s*gükbe. :P
hú, csak a terroristák kezébe ne kerüljön!
A terveket akár az utolsó stádiumokban is módosíthatják, persze ez plusz költségekkel és idõveszteséggel jár. Tehát lehet, hogy most egy teljesen hagyományos hajtómûben gondolkodnak, de lehet, hogy a végsõ fázisban mégsem azt fogják alkalmazni. Talán ez a variáció azért is lehetséges, mert akkor már olcsóbbá válik a hajtómû alakítása a repülõhöz, mint fordítva.
Repülés szempontjából mindenképpen jó lenne, mert a repülõgépeknél a tömeg az eléggé kritikus. A hidrogénnek meg igen jó az energia/tömeg aránya. Csak eléggé körülményes cseppfolyós állapotban tartani. Bár olvastam olyanról is, hogy lehet lesz kerozinnal mûködõ scramjet is. Meg aztán az is gond, hogy a scramjet asszem 4 machnál indul be, addig meg fel is kell gyorsítani a gépet...
Régi cikkbõl:"Mint az köztudott, a tavaly júliusban bekövetkezett franciaországi Concorde tragédiában 113 utas vesztette életét."
Mostani cikk:"A balesetben 109 ember vesztette életét."
Ezek az adatok mindig ennyire nem egyértelmûek vagy azóta találtak 4 túlélõt?
Elviekben igen. Japánnak saját fejlesztései vannak e téren. Ugyanakkor én nagyon csodálkoznék, ha ennyire elõre rohannának a technológia felhasználásában, hiszen még eléggé az elején járnak a kutatásoknak.
Valószinûbb, hogy egy hagyományos meghajtású, de új alakú géprõl van szó.