talán mrzed001 arra a filmjelentre gondolt, amikor az olajfúrócsapat elõtt kinyitották a hangárajtót és ott figyelt 2 vadiúj titokban épített ûrsikló.. Bármennyibe is került lehet, hogy van egy tartalék ûrsikló valahol a sivatagban elásva..fõleg ha pl Discovery van ráfestve.. persze ez csak mint mondtam elképzelhetõ
Miért tennék? Ameddig csak õk tudnak a technológiáról, addig titokban tudják tartani. Amint más (NASA) is tudomást szerez róla, már másolni kezdik az ötletet, és beindul a technológia ellopása (technológiai kémkedés örök).
Ami a normál ûrsikló katonai változatát illeti, ott csak a megépítéséhez és karbantartásához szükséges pénz kell. Fogják valamelyik ûrsikló terveit és lekoppintják.
Elméletileg.
Tegyük fel, hogy van ilyen titkos technológiájuk, és valami nagyon ügyes módon sikerült megszerezni a szükséges iszonyú sok pénzt, és a csúcstechnikát (a NASA nélkül), és még jól el is eltitkolni. Akkor valószínüleg legalább részben átadnák a technológiát a NASA-nak, hogy ne kelljen ilyen iszonyatosan sok pénzt költeni az elavult ûrsiklókra, és hogy ne legyen ennyire nagy kakiban a civil ûrprogramjuk.
Teóriák és elméletek Bár ha szerinted úgy izgalmasabbak lesznek a topikok, hogy mindenki csak ugyanazt a demagóg médiaszponzorált szalonrizsát nyomatja, és semki sem említi meg a további lehetõségeket, nos akkor szegényebb vagy szellemileg, mint gondoltam
Mit kell errõl meséli. Amcsiba urban legend, hogy nem csak a NASA-nak vannak ûrsiklói, hanem a katonaságnak is van min. 1. Ki tudja, lehet. Aztán valahol máshol is láttam, hogy pedzegették a témát, de már nem emlékszem hol
A Challenger-katasztrófa után még hosszú ideig nem volt megfelelõ hordozóeszköz a hatalmas LACROSS és KH-11/KH-12 kémmûholdhoz. Ezen okból maradt DoD küldetés az STS-27 (1988, LACROSSE-1), STS-28 (1989, KH-11(KH-11B?)), STS-33 (1989, Magnum ELINT), STS-36 (1990, KH-11(KH-11B?)), STS-38 (1990, Magnum ELINT). Ezek után a katonai mûholdakat már csak hagyományos hordozórakétákkal vitték fel.
Az STS-44 (1991) és STS-53 (1992) katonai célú ûrkisérleteknek adtak otthont, például a katonai célú ûrsétákkal kapcsolatban, illetve különféle ûrben végrehajtott megfigyelések, katonai célú berendezések tesztje, stb.
Kihagytam valamit?
Abból a szempontból persze mindenképpen érdekesek, hogy bizonyítják milyen "civil" is volt az STS program. ;)
Érdekes módon 86 utáni küldetések is voltak, sõt, gyakran évi kettõ is. Mivel titkosítottak, túl sokat nem lehet tudni, ám az biztos, hogy minden esetben vmilyen mûholdat vittek fel.
Ha jól sejtem mindegyik a Challenger-katasztrófa elötti, és mindegyik esetben mûholdat vittek fel. A Challanger-katasztrófa elött az STS volt mûholdak feljutattására használt elsõdleges eszköz, a katasztrófa után sebtiben újraélesztették a hagyományos hordozórakéta programokat, és késõbb már csak ezek szállították a katonai mûholdakat.
Kicsit utánanéztem (kb. 10 percembe került), cirka 10 olyan shuttle misszió volt, melynek során titkosított DoD programot hajtottak végre.
Továbbra is kíváncsian várom a beharangozott titkos katonai ûrjármûvek és hordozóeszközök bemutatását.
nemsemmi az a kilövõplatform
Pajti, te pontosan 0, azaz nulla tényt tártál fel elöttünk!
Állítottál olyan ostobaságokat, hogy csak na. Fogalmad sincs, milyen eszközökket és hogyan juttat fel a DoD. A hordozóeszközök szerzõdései nyitottak, még elõírás is szerepel bennük, hogy a szállító cégeknek (Boeing és Lockheed) milyen reakcióidõvel kell rendelkezniük, hogy adott esetben pótolni tudják az elveszett katonai mûholdakat! A mûholdak feljutattása is nyitott (kongresszusi törvény), katonai mûholdaknál annyi a felállás, hogy magáról a mûholdról semmi sem kerül ki, sem a pályájáról, sem a méretérõl, de még a megnevezésérõl sem.
Nekiállsz olyasmiket összehordani, hogy a mûholdakat karbantartani kell, amire biztos valami titkos eszközt használnak. Bizonyítod, hogy sejtelmed sincs errõl a témáról sem, pedig elég lett volna elolvasni az általam írt, témába vágó cikket. Ott van, hogy noha terveztek ilyen utakat, de nem került sor rá, inkább áttervezték, és több üzemanyagot helyeztek el rajta. Civil mûholdaknál mindössze egyetlen karbantartás alatt átesett mûhold létezik (a már említett HST), de ott is csak a mûhold pótlása helyetti olcsóbb megoldásként. Vannak fent 20 éves, tökéletesen mûködõ mûholdak, és a legtöbb esetben nem a mûködésképtelenség, hanem az elavulás illetve az üzemanyag kifogyása okozza a mûhold "halálát".
Szóval a nagy harci helyzet az, hogy érveket abszolute nem tudtál felmutatni, csak vagdalkozol, látható eredmény nélkül.
Apropó, ha azt mered állítani, hogy hazudtam valamiben, esetleg igyekezhetnél bebizonyítani is. Sok sikert ehhez...
Nagyon elmentél a topictól, és értelmesen sem vagy képes vitatkozni Látom elérted a "kifogytamazészérvekbõlcsakészrenevegyék" állaopotodat, szóval már csak vádaskodsz és hazudozol. Már csak akkor válaszolok, ha értelmeset írsz Na pá
Hát igen, látványosan bizonygatod, hogy mennyire nem vagy otthon az ûrkutatásban (még arról sincs fogalmad, mivel viszik fel az mûholdakat) de ahelyett, hogy belátnád, milyen zagyvaságokat hordasz össze, inkább leidiótázod a többieket, mert az egyszerûbb...
"Elõször azzal jössz a #23-as hozzászólásban, hogy nem civil hordozórakétákkal viszik fel a katonai mûholdakat. "
Na ne süllyedj már ilyen mélyre. A #23-as hozzászólásom:
És szerinted azt a rohadtsok katonai mûhódat (amik ráadásul nem is a legapróbbak közé tartoznak) mivel vitték fel? Tudod van olyan is, hogy nem civil ûrkutatás amerikában :p
Hol látsz te itt akárcsak említést hordozórakétákról ?????
Nem teljesen világos, hogy is sikerült belehoznod a képbe a NASA-t, de ez maradjon örök rejtély számunkra
Hát, hogy is merem a NASA-t belevonni az ûrkutatásba
Ha jó, nem vitatkozok idiótákkal. Egy nagyon bölcs ember tanácsolta egyszer, hogy "ne vitatkozz idiótákkal, mert még téged is annak hisznek"
Szóval a véleményem és zárógondolatom: USA-nak vannak civil (NASA kezében lévõ) ûrjármûvei (ûrsikló), és van(nak) titkos katonai ûrjármûvei (ûrsikló) Akinek nem tetszik, az nyomtassa ki és egye meg. Ezen nem óhajtok többet vitázni.
Most komoly késztetés dolgozik benned, hogy még mélyebbre ásd magad?
Elõször azzal jössz a #23-as hozzászólásban, hogy nem civil hordozórakétákkal viszik fel a katonai mûholdakat.
Ott volt a válasz mrzool-tól: a Titan, Delta és Atlas hordozórakétákkal viszik fel.
A válaszod a #27-es hozzászólásban: a katonaság nem civil eszközöket használ. Biztos nagyon értesz hozzá, hiszen ezek egytõl egyig civil cégek és a védelmi minisztérium együtmûködésének gyümölcsei, de hát istenem....
A #35-ben a reakciód: tehát nem a NASA lövi fel õket. Nem teljesen világos, hogy is sikerült belehoznod a képbe a NASA-t, de ez maradjon örök rejtély számunkra.
Szóval azóta azon próbálsz görcsölni, hogy valahogy összehozd azt, hogy ha valaminek nincs köze a NASA-hoz, akkor az nem lehet civil. Csak persze felmerül a kérdés: mi köze ennek az egészhez? Ugyanazokat a hordozóeszközöket használja a NASA és a Védelmi minisztérium. Pont. Nincs "civil" és "katonai" hordozóeszköz, ugyanazokat használja a "civil" NASA és a "katonai" Védelmi minisztérium is...
Az, hogy látványosan nem értesz valamihez, még nem bûn, csak akkor ne akard a fantáziádat itt csillagtatni. (a #39-es eddig a csúcs, miszerint egyfelõl a katonai mûholdaknak szüksége van emberi beavatkozásra, javításra (ismét rejtély marad elöttünk, hogy a civileknek miért nem, hiszen így hirtelen a Hubble Space Telescope javításán kívûl erre nem tudok példát, dehát...), másfelõl ehhez valamiféle ûrjármû is rendelkezésükre áll... )
nem ellentét, pláne, hogy ezt is írtam: "Tehát nem a NASA lövi ki õket. Pont errõl beszéltem én is: nem civil (katonainak még az usa-ban sem merik nevezni, mert az azt a kényszerképzetet váltaná ki, hogy militarizálják az ûrt)"
Mivel vitték fel. Egyrésze egyszerûen hordozórakétával került fel, de nem a NASA égisze alatt. Egy részénél viszont szerintem szükség volt emberi beavatkozásra, illetve javításra, nos ezeket szerintem "nem civil" ûrjármûvekkel oldották meg (tehát nem NASA ûrsiklókkal)
"Én azt írtam, hogy nem csak a NASA-nak (tudod, a civilek által vezetett izé :)) van ûrjármûve, hanem a katonaságnak is"
Nem ezt írtad, hanem ezt:
"És szerinted azt a rohadtsok katonai mûhódat (amik ráadásul nem is a legapróbbak közé tartoznak) mivel vitték fel?"
Na jó. Akkor most én visszakérdezek: szerinted mivel vitték fel?
"Ez így egyáltalán nem igaz. A NASA egy államilag felügyelt tudományos ügynökség, amely a légi és ûrbéli kutatásokat végzi. A katonaiakat is" Magyarán CIVIL ügynökség, nem katonai vezetés alatt álló. (Szájbarágósabban már nem tudom leírni :P )
Cifu: ki beszélt itt NASA hordozórakétákról ??? KI? MIKOR? HOL ??? Én azt írtam, hogy nem csak a NASA-nak (tudod, a civilek által vezetett izé :)) van ûrjármûve, hanem a katonaságnak is (tudod, akik szalutálnak :) ) Van ellenvetés?
Ez így egyáltalán nem igaz. A NASA egy államilag felügyelt tudományos ügynökség, amely a légi és ûrbéli kutatásokat végzi. A katonaiakat is. Az pedig, hogy a NASA és a Védelmi Minisztérium is ugyanazokat a hordozóeszközöket (Atlas, Delta) használja, nem jelent semmit.
Továbbá nincs igazából olyan, hogy "NASA" hordozórakéta, hanem állami pénzbõl dotált rakéták vannak, amelyeket egyaránt használnak civil és katonai célú mûholdak feljutattására, lásd EELV program.
A NASA a "civil ûrkutatás" (amcsik így emlegetik). Amit nem a NASA végez amcsiban az a "nem civil" (ami elméletileg nincs is :)) )
????
A hordozórakéta piacon szinte alig van "civil" cég, a legtöbb nagy résztvevõ állami megrendelésektõl függ, ilyen az Atlas és a Delta hordozórakéta, ilyen a Szojuz, ilyen az Ariane. "Civil"-nek az olyan cégeket lehetne nevezni, mint a Sealaunch, amely viszont kifejezetten a civil mûholdak piacára koncentrál - de õk nem is indítanak katonai célú mûholdakat.
Tehát nem a NASA lövi ki õket. Pont errõl beszéltem én is: nem civil (katonainak még az usa-ban sem merik nevezni, mert az azt a kényszerképzetet váltaná ki, hogy militarizálják az ûrt)
Arról, hogy a Delta, a Titan és az Atlas ballisztikus rakétáknak indultak, és ebbõl fejlõdtek ki hordozórakétákká, a programot az US Air Force felügyelte, és a katonai célú mûholdak kilövését továbbra is õk felügyelik, ráadásul a ezen LVS-ek fõ megrendelõi is õk (illetve a DoD).
Ezen kívûl a Lockheed és a Boeing közismert civil cégek, nyilván semmi közük nem lehet katonai célú megrendelésekhez, hiszen nem is gyártanak katonai repülõgépeket... csak úgy 60-70 éve...
A SSO alapelve is annyira magatol ertetodoen a legjobb megoldas urbe juttatni valakit hogy gyakran eltunodom miert nem jutott ez eszebe a NASA fejlesztoinek evekkel ezelott valami hasonlo megoldas...
Az STS rendszer tervei közül egészen az 1970-es évekig az SSO-hoz hasonló kettõs repülõgép+ûrhajó elvek voltak a legnépszerûbbek. Az üzemanyagtartály + gyorsítórakéták megoldás csak késõbb merült fel, de e mellett döntöttek, mert olcsóbbnak és kevésbé kockázatosnak minõsítették.
A Venture Star teherbírása az STS rendszer teherbírásának kevesebb, mint fele lett volna, így az ISS befejezéséhez mindenképpen az STS kellett volna. Legalábbis az építés jelenlegi menete szerint, ami ugye a robotkarral történõ telepítést és ûrséta/ûrséták során történõ rendszerbe kapcsolást jelent. Más kérdés, hogy az ISS-nek már készen kellene lenni.
Nem pont a Space Ship One ra gondoltam, valami hasonlora.. Az otlet nagyon jo csak tobb penzzel pozitiv hozzaallassal a NASA reszerol sokat lokhetne az urrepules tortenelmen..... A SSO alapelve is annyira magatol ertetodoen a legjobb megoldas urbe juttatni valakit hogy gyakran eltunodom miert nem jutott ez eszebe a NASA fejlesztoinek evekkel ezelott valami hasonlo megoldas... (tudom x project)<---de megfulladt......???????
Azt még értem, hogy pl. USA, Oroszország vagy Kína miként jutattja fel (sunyiban) õket. De pl. a Németek csak nem mehetnek a NASA/ESA-hoz, vagy Izrael, hogy "Itt ez a kis kémmûhold, nem lõnétek fel nekünk?" :) (Vagy összes többi nagyobb ország, akinek vannak kémmûholdjai ...)
És szerinted azt a rohadtsok katonai mûhódat (amik ráadásul nem is a legapróbbak közé tartoznak) mivel vitték fel? Tudod van olyan is, hogy nem civil ûrkutatás amerikában :p
EZ olyan dolog, mint amikor már van egy csomó újdonság, ámde a "kiöregedett" irányító vezérkar nem akar "lemondani" a saját vélt vagy valós eredményeirõl, meg nem tetszik nekik, hogy a kukába akarják tenni 30 évnyi munkájukat.
Ha a Venture Star-t nem lövik le, akkor valamikor mostanra vonulnának nyugdijba az STS ûrsiklók...
Mikor érted már meg, hogy a kereslet-kínálat elve mûködik. A számítógépek fejlesztése azért halad, mert van rá kereslet. Rengeteg ûrhajóterv készült el, de a fiókokban porosodnak, mert senki sem fizeti ki a megépítésüket.
EZ olyan dolog, mint amikor már van egy csomó újdonság, ámde a "kiöregedett" irányító vezérkar nem akar "lemondani" a saját vélt vagy valós eredményeirõl, meg nem tetszik nekik, hogy a kukába akarják tenni 30 évnyi munkájukat. Még akkor SE, ha 1-2 év alatt 20x jobb és 10x ólcsóbb megoldással rukkol elõ valaki ... Ezt hívják begyepesedésnek. Azt a tudományos réteget, akit idõsbb korára ez a veszély nem fenyeget, a valódi lekesedés viszi elõre, és keményen belevetik magukat a melóba. Nem is lesz belõlük vezetõ :)
Más. Csalódtam az SG.HU-ban. Srácok, már dél elmúlt és SEHOL SINCS a Deep Impact cikk! :D
Én szerintem ott lehet a kutya elásva hogy mindenképp olyan repcsit akarnak ami egy menetben levállás meg segédrakéta nélkül megy fel a világûrbe és vissza. És nem akarnak köztes milliókba kerülõ akármikre pénzt és szellemi ráfordítást elkölteni...inkább vegetálnak még az ûrsiklókkal +5-8 évet minthogy egy ilyen jármû kifejelsztése elött mondjuk 5 évig mondjuk mágneságyúval jussunk ki....a lényeg hogy most inkább szopnak néhány évet még az ösõreg ûrsiklókka és gõzerõvel dolgoznak melette az új generáción meg még amin kell monjuk mûholdakon meg ami átlagban van...minthogy most nekiálljanak még ezekmelett egy köztes megoldásnak amit max 5-10 évig hasznánának....
Most komolyan, ti beveszitek, hogy az elmúlt 20 év alatt nem építettek valami sokkal jobbat??? Hol is tartott 20 éve a számítógép ?
Az a baj, hogy ezeket az õkövületeket is sokáig tervezték, szóval nem lehet egyik napról a másikra építeni egyet. Bár egy csomó projekt volt ami arra hivatott, hogy kutassa a köv generációs siklókat (legismertebb talán az x-33). És asszem itt az sg-n is volt egy cikk, vagy talán egyik fórumban írták, hogy 2012-re (asszem) jön a következõ, de külön bontják az emberi és a teher szállítást.
Ez az úgynevezett lineáris villanymotor, ezzel embereken kívül szinte bármit fel lehetne gyorsítani, ki lehetne hagyni legalább az elsõ gyorsító fokozatot az indítórakétákból. Ami pénzt el*****tak máshova, simán 2t is építhettek volna egy kiszolgáló erõmûvel együtt...
Vajon az X prize-t megnyero urhajo (vagy valami hasonlo) miert nem jo embereket felloni...? Olvastam vagy 5 eve egy cikket, hogy egy pali megtervezett egy oriasi agyut ami a magnesfegyver elven mukodott, egy hegybe akarta befurni, azzal pedig az utanpotlast lehetne kuldeni filleres koltseggel... Hulyek ezek ott a NASA-nal ocsem......
jah...ihazán kitalálhatnánka egy újfajta módszert az ûrbe juttatásnak!
1981 április 12.-én indult az elsõ (Columbia), a konstrukció azonban több, mint 30 éves. 1972-re alakult ki a koncepció, amely már a ténylegesen megvalósult rendszert írja le. Persze kisebb-nagyobb módosítások még voltak, de ezek a rendszer felépítésén már alapvetõen nem változtattak.
"két és fél évnyi munka mellett dollár milliárdokat fektettek be" - ezt az nagyságrendet kétlem, tekintva hogy a NASA mindig sír az alacsony költésgvetés miatt. Az ezek a típusú amcsi ûrsiklók mikor álltak munkába? hány éves (évtizedes) a konstrukció?
Kõmûvest, burkolót nem ám itthon hagyni !!!!
lehet,hogy eljárt már ezek fölött az idõ. talán új repcsik kellenének..
Informatika és tudomány
A SSO alapelve is annyira magatol ertetodoen a legjobb megoldas urbe juttatni valakit hogy gyakran eltunodom miert nem jutott ez eszebe a NASA fejlesztoinek evekkel ezelott valami hasonlo megoldas... (tudom x project)<---de megfulladt......???????
