"Azért sós mert a halak nem szeretik az édes vizet. XII. században afrika partjánál egy pisztráng volt a parthoz közel amikor egy bushman beleejtett 1kg sót a vizbe. A halnak izlett. Ez a tõrnénet apárol fiúra szált. 1654-ben egy egész hajó flotta vitt sót, és különbözõ füszereket amerikába. Amikor a flotta fél úton volt, a halak elsülyesztették a hajókat. 1-2 hajó elsodrodott, de már a só nélkül. De azon az 1-2 hajón rengeteg fahéj volt még, egészen Ausztráliáig sodrotak, ott nagyon édes a viz." forrás: http://sosviz.ru
Én még anno valami olyat halottam, hogy a víz elõször édes volt, aztán évmilliók alatt mindenféle sót oldott ki a kõzetekbõl és ezért sós.
A bálnákról meg... A haverom bnõje egymaga elment a tengerpertra és amikor visszajött terhes volt. Mi ez ha nem a bálnaondó valódiságát bizonyító tény?
Mivel tudományos magyarázotot már kaptunk, ezért nézzünk egy filozófiait is:
Szerintem azért sós a tenger vize, mert valaki annó rizst akart fõzni, fel is melegítette a vizet (lásd izzó lávagömb), majd megsózta, ám ekkor rájött, hogy nincs is rizse, mert az még nem evulálódott ki ezért márvárta még kihül, szórt bele némi foldet meg tett rá pár élõlényt, akiknek azt a feladatot adta, hogy termeljetek rizst és így kialakúlt a föld a sós tengervizekkel, Ázsiával és a távolkeleti népekkel együtt.
Neem, a repülõ emberek építenek a repülõ halaknak kalitkát...
Volt valamikor a Sat1-en a clever címû mûsorban egy kísérlet ami ezzel foglalkozott. Arra jutottak, hogy a halak túlélik a villámcsapást, ha éppen egy Faraday-kalitkában vannak. Amúgy kipurcannak :( link a kísérlethez (németül tudók elõnyben)
Ezen én is gondolkodtam már, hogy ugye a víz vezeti az áramot, és ha egy tengerbe/folyóba belecsap a villám, akkor azok az emberek, akik a vízben tartózkódnak mind megsülnek? A halakról nem hinném, hogy végük lenne, mivel nicsenek leföldelve(ha vízben van ilyen), viszont így elektromos közeg veszi körül, ami lehet, hogy tényleg nem jó nekik.
Na nekem is lenne egy elmés kérdésem. Mi van akkor, ha a tengerbe belecsap a villám? Mert ha belecsap akkor a sós víz ugye elég jól vezeti az áramot és az nem jó a halaknak. Azonfelül meg ha belecsap a vízbe, akkor egy csomót el is párologtat nem?
hehe én ebben az elõzõ évben tanultam errõl
Belesírt Izaura, a szép rabszolgalány...
Urban legend. 1800 liter iszonyú sok lenne, még egy kékbálnától is. :)
Egy kékbálna tobb mint 1800 liter spermát termel egy magömlés során, de ebbõl csak 10% éri el a célt. Tehát 1620 liter sperma kerül a vízbe alkalmanként. Ezért sós a tengervíz!
"azert sos a tenger vize, mert tavol van a sarkkoroktol es minel kozelebb megyunk az egyenlitohoz annal sosabb lesz a tenger." - Ez kurvajó volt. Tetszik az érvelésed.
ha minden igaz akkor a Voros-tengerben 1 liternyi vizben van 5-10 gramm so... (nem igazan vagyok benne biztos)
azert sos a tenger vize, mert tavol van a sarkkoroktol es minel kozelebb megyunk az egyenlitohoz annal sosabb lesz a tenger... (nemi foldrajzora)
SÓTÓÓ
A magvas kérdésre válaszolva: bizonyosan a magas sótartalomtól.. Nem véletlenül a Sóhivatalban dolgozol ???
Ha figyelt volna a topicnyitó föciórán, akkor tudná!! Kérjen az oszitól évismétlést!!!!!
Ahoy! Hát már rég' a jó megérdemelt nyugdíjas éveimet töltöm valahol Barbados környékén egy tengerparton napotlopva, és néha belekortyolgatva a sós vízbe... ;]
Pedig ha elõveszi a guglit, beírja a topik címet mint keresendõ feltétel, azonnal kidobja a nat.geo. cikkét, amelyet IlluminatoR is megtalált. Szerintem rövidebb idõ alatt található meg egy cikk/írás a neten, mint egy topiknyitási mizéria ;]
azt hiszem IlluminatoR kitett magáért, ennél részletesebb válaszra álmodni se mertél mi? -lehet föci tanár-
Az esõvíz átszivárog a talajon, a kõzeteken és számos ásványi anyagot old ki belõlük. A megtisztított vízbõl azonban kis koncentrációja miatt ekkor még nem érezzük ki a sót.
A kioldott ásványi anyagokat tartalmazó víz jelentõs része elõbb- utóbb egy patakba, folyóba, késõbb egy tóba vagy az óceánba kerül. A naponta az óceánba kerülõ kioldott ásványi anyag csak töredéke az óceán teljes sótartalmának.
Jelentõs mennyiségû oldott ásványi anyag kerül az óceánokba a hidrotermális hasadékokon keresztül is: a tengeralatti hasadékokba beszivárgó víz ásványokkal teli meleg vízként áramlik vissza az óceánokba. Ugyancsak növeli az óceánok sótartalmát a víz alatti vulkáni tevékenység, amely során az elõzõ folyamathoz hasonlóan oldódik ki nagy mennyiségû ásványi anyag.
Az óceánok sótartalma több száz millió éve állandó: ez elsõsorban azzal magyarázható, hogy bár állandó az ásványi anyag utánpótlás, a tenger mélyén kiválás, lerakódás is folyik. A sótartalom viszont nem mindenütt egyenletes: folyótorkolatoknál, vagy a jéggel borított sarkok közelében a víz kevésbé sós.
Az óceánok egyébként 96,5 százalékban tartalmaznak tiszta vizet. A maradék 3,5 százalékot 75 elem teszi ki. A tengerek sósságáért 99 százalékban hat elem felelõs: ezek a klorid, nátrium, kén, magnézium, kálcium és kálium. A sósság leginkább a nátriumkloridnak (közönséges asztali só) köszönhetõ.
Érdemes megemlíteni a tengereknél tízszer sósabb Holt-tenger, vagy a Kaszpi-tenger, Aral-tó példáját is. Miért sósak ezek a tavak, mások viszont miért nem? A legtöbb tó ideiglenes tározóként mûködik: bizonyos folyók vizet szállítanak bele, mások pedig elvezetnek. Ez biztosítja a tavak viszonylag állandó sótartalmát.
Ha egy tónak nincs lefolyása, mint az említett tavaknak, akkor víz csak párolgás útján tud elszökni belõlük. Ha egy tóba folyamatosan érkezik oldott ásványi anyag, a víz viszont csak párolgással távozik, (amely közben a só visszamarad), sótartalma fokozatosan növekszik.
Tegnap belemnyilalt a felismeres, hogy ezt nekem senki sem magyarazta meg el, vagy lehet hogy epp akkor figyeltem oda. Valaki segitene megmagyarazni?
Informatika és tudomány
Azonfelül meg ha belecsap a vízbe, akkor egy csomót el is párologtat nem?
