A magyar leányválalatok akkor is qrvaszemét cégek, az etikára magasról xarnak. Ez az egész 1 nagy maffia. S ami a veszteséget illeti: az is a stratégia része.
De ha csak a tavalyi fatáv auditált teljes éves adózott eredményt állítod szembe csupán ezzel az egyetlen projecttel akkor abban az esetben is 750 milliárd áll szemben 43.3milliárddal. Az is több mint 17 év.
Ha a T-com-ot állítod az mérleg egyik serpenyõjébe akkor a másikba viszont nem illik csak egyetlen DT-s projectet rakni hanem akkor oda meg rakd oda a teljes DT befektetési portfóliót. Akkor az már nem csak ez az egy broadband fejlesztési project hanem ADSL fejlesztés németországon belül és kívüli térségekben, 3G mobil fejlesztés, vezetékes NGN fejlesztés,stb,stb. Ha így veted össze a DT-t a T-commal hasonló arányt fogsz tapasztalni csak a számok lesznek nagyobbak egy nagyságrenddel.
Jah persze. Legalább van arról fogalmad mennyi is ez 3 milliárd euro magyar pénzben és mekkora volt a hazai Tíonlány elmúlt 2 évi záró mérlegének eredménye? Mert ha lenne nem mondanál ilyen hülyeséget. Hazai tíonlány 2 éve még 2 milliárdos minusszal zárt, tavaly voltak elõször nyereségesen 660 milliós plusszal. Idén várhatóan 2 milliárdos plusszal fognak zárni.
3 milliárd euro az 750 milliárd forint. Ha ezt elosztod a 2 milliárdos idén várható Tíonlányos nyereséggel akkor potom 375 évig kellene várniuk mire a magyar tíonlány kifizeti ezt az összeget. Persze ha nõ a profit akkor ez az idõ csökkenhet, de a magyar piac is véges nem lehet a végtelenségig bõvülni, sõt a növekedés üteme már régóta folyamatosan inkább csak csökken. Jellemzõen éve 100ezer DSL bekötést tudnak realizálni, az elmúlt 2 éveben is ezt produkálták és idén is ez várható és jõvõ évre sem várható ennél nagyobb növekedési ütem.
Maga a DSL technológia a távolság korlátos jellege miatt alapból nem biztosít 100%-os lefedettséget. Németországban sincs 100%-os lefedettség ott sincs minden településen ADSL. Nemrég volt SG-n egy cikk ami 91%-os lefedettségi mutatót említ. De ilyen mutatót idehaza is többször emlegetett fatáv 75-80%-os mértékkel. Ez a hazai adat elég megkérdõjelezhetõ, és a németet is érdemes hasonló óvatossággal kezelni, a telcok szeretnek a számokkal játszani. Pl. ha van egy település ahol már van akár csak egyetlen bekötés ott az egész települést hajlandók ADSL ready-nek elkönyvelni és a teljes lakosságot hozzácsapni a statisztikához. Idehaza erre remek pl. Budapest ami papíron már több mint 3 éve 100%-os lefedettségûnek van elkönyvelve miközben a realítás ezzel köszönõviszonyba sincs.
Lesz rá nekik pénzük, hiába veszteséges a cég: majd kifizetik a magyarok a tonlány-nak... És a németeknél a legkisebb települések lélekszáma 700 fõ körül mozog, mi magyarok az ilyet ,,kisváros''-nak csúfoljuk... és ott van ADSL!
akkor nem sokára megint hozzánk jönnek Németbõl a sok kiselejtezett Dsl cucok:)
Tehát akkor az én 4mb/512-es arányommal legyek boldog. Hát sajnos ezekszerint ennyi a max feltöltés.
Ez erõsen függ az alkalmazott technológiától és a szolgálatók elhatározásától mennyire szándékoznak nagy uploadot adni.
Az FTTN+DSL alapú megoldásnál megmarad a DSL asszimetrikus hátránya. ADSL2+ esetén a legjobb esetben is max 1Mbps ami adtható. VDSL2 esetén már sokkal nagyobb az upload kapacitás de még mindig van asszimetria a távolság növekedésével.
Itt egy táblázat ahol megy lehet nézni a különbõzõ DSL tehcnológiák fel és letöltési képességeit:
FTTP esetén is az alkalmazott technológiától függ de ott többnyire nem gond a szimmetrikus kapcsolat kialakítása. De ezt nem mindig erõltetik a szolgálatók a P2P miatt. Pl. amcsiban van olyan kisebb szolgálató aki FTTP infrastruktúrán 10/10 és 20/20Mbps-es csomagot árul, míg egy másik nagy telco 5/2,15/2Mbps-es csomagokat alakított ki. Viszont a kisebb szolgálatótánál van forgalmi limit: 40GB, aminek elérése után 1x figyelmeztetnek majd utána /GB alapon számlázzák a plusz letöltést.
Tévedsz ott sincs a tanyákon vagy kistelepüléseken szélessáv. De ezeket nem túl jó megtérülési mutatókkal rendelkezõ területeket a világon mindehol ignorálják és jellemzõen a nagyvárosok sûrûn lakott régióira koncentrálnak.
A német területen ezen nagyvárosokban már eddig is nagy volt a konkurenciája a DT-nek és ez csak nõ, ezért kell ott lépnie, ami persze csak tovább növeli a különbségeket és nagyváros és vidéki régió szélessáva között.
A német piac nagyvárosait már eddig is kispécizték maguknak olyan európai mamut telcok mint pl. a Telecom Italia vagy a kisebb Versatel, de ezen a piacona akar megjelenni a Spanyol Telefonica és a France Telecom is milliárodos beruházásokkal. Márpedig ha nagy a fenyegetettség akkor a DT-nek lépnie kell mert különben piacot veszít. Ehhez pedig be kell ruházni új hálózatra.
Sajnos a sajtóhírbõl nem derül ki nyílvánvalóan milyen hálózati infrastruktúrában is gondolkodnak márpedig ezt fontos lenne tudni. Két lehetõség van:
FTTN, üvegszál a kisközpontokig az elõfizetõi hurok lerövödítése miatt. Mivel a DSL technológiá távolságban erõsen korlátozott ezért a jelenleg jellemzõen a telefonközpontokban található DSLAM-okat közelebb kell vinni a fogyasztókhoz. Kisközpontokat, úgynevezett node-okat kell kialakítani amihez optikán elér a szolgálató gerinchálózata és a node-ügyfél közötti távolság a jelenlegi maximum 5km-rõl lecsökken 0.5-1.5km közé, minél kisebb annál jobb. Persze minél közelebb kerül az üvegszál az elõfizetõhöz a beruházás annál költségesebb, de az elérhetõ sávszélesség ezzel arányosan nõ. A rövid elõfizetõi hurok távolságokon a modern DSL technológiákkal pl. ADSL2+ vagy VDSL2 viszonylag magas 25-100Mbps közötti sebességek érhetõk el.
Viszont egy ilyen jellegû fejlesztés a konkurencia malmára is hajta a vizet így a DT-nek nem is igazán érdeke egy ilyen fejlesztés, az egyetlen dolog ami mellett szól hogy sokkal olcsóbb(majd egy nagyságrenddel) mint a másik szóba jöhetõ alternatíva.
FTTP(az üvegszál egészen a fogyasztók otthonáig van kihúzva) esetén sokkal drágább a beruházás de az elérhetõ sávszélesség is sokkal magasabb 100-1000 Mbps. Ráadásul ennél a formánál ki lehet lobbyzni, ugyanúgy ahogy amcsiban is megtették a nagy telcók hogy az üvegszáló infrastruktúrájukat ne legyen kötelezõ megosztani a konkurens cégekkel ahogy az most pl. ADSL esetén törvényi kötelezettségük. Ha ezt eléri a DT akkor az új FTTP jellegû infrastruktúrájával kétvállra is fektette az ADSL nyomuló konkurenciát hisz az optikai infrastruktúrán mûködõ broadbandjének a nyomába sem érhetnek. Egy ilyen lépéssel leverhetné a vérszemet kapott európai telcokók "támadását" a német nagyvárosokban.
Persze ehhez az kell hogy a telco elõre meneküljön ami pedig hatalmas beruházásokat követel meg részérõl. Ehhez pedig nagy tõke kell amit vagy eladásokból vagy kockázati tõkebefektetõk megnyerésével hitelekbõl kell finanszírozni.
Hova a gyík f*szára ekkora sávszélesség? Ebbõl a pénzbõl inkább lefednék az országot normálisan.
Persze Németország más, gondolom ott az utolsó tanyán is van már megabites DSL 50 eurocentért per hó, itthon meg csak emelik azt a kurva sávszélt miközben az ADSL lefedettség és a tarifák színvonala katasztrofális.
Másnaposan soha többet nem írok
Késõbb a sebességet 7,2 Mbit/s-ra fogják emelni.
Egyszer csk ejutunk mi is ide......igaz hogy kb 6 óra alatt haza tudja vágni a T-Online korlátlan forgalmi csomagját...........
Informatika és tudomány
