Ami pedig ilyen felrevezeto felmeres utan varhato szokott lenni, az a feedback:
Az United States Computer Emergency Readiness Team (US-CERT) egy listát tett közzé a múlt héten, amelyben elemezte, hogy mennyi biztonsági hiba található a Microsoft Windows és a Linux/Unix rendszerekben. A lista szerint a 2005-ös évben 5 198 biztonsági hibából 812 volt Windows-t érintõ, és 2 328 érintett Linux/Unix rendszereket.
A listát már a megjelenés napján több kritikai is érte. Most a Red Hat is elmondta véleményét. Szerintük a lista tartalma ``félrevezetõ és zavarba ejtõ''.
"A tanulmány zavarba ejtõ és félrevezetõ. Ha megnézi a listát, [azt látja, hogy] a sebezhetõségek kategorizálatlanok," - mondta Mark Cox, a Red Hat szofver mérnöke a ZDNet UK-nek.
"Például a Firefox úgy van besorolva, mint Unix/Linux operációs rendszer hiba, pedig épp olyan jól fut Windows platformon is. Az Apache és PHP szintén jól fut mindegyik platformon. Módszertani hibák vannak a statiszikákban," - állítja Cox.
bár Kína tényleg feljövõben van és valóban gyorsan fejlõdik(elsõsorban a termelési szektorának köszönhetõen, míg India a szolgáltató iparának), de azért még 2025-re sem várható, hogy vezetõ szerephez jusson (valahol tegnap olvastam ezt is, úgy 2050 körül elõzheti meg az USÁ-t)
épp tegnap olvastam a Newsweek-en egy írást, amelyben a világ 100 "agyának" jövõképérõl volt szó. ebben hetven százalékuk 5-10 éven belül a szabad szoftver térnyerését (egészen pontosan, hogy átveszi a dominanciát) várja a Windowsal szemben. (5 év múlvára mondta úgy 30 %-a a szavazóknak, 10 év múlvára további 40)
Hát igen az a röhej hogy Koreában abszolút váltani akrank pedig szerintem ott még kínánál is kevesebb a szabadság. Amúgy Kína gazdasága nagyon gyorsan fejlõdik
Ez jó :) Kína ahol a szabadságod=0, ott nyomul a szabad szoftver, itt ahol elvileg sok van, itt meg nem :D
te nem vagy normális a linux soha nem vezetett soha a szervereken: matekóra: az hogy a windows vezet szervereken azt jelenti hogy több van neki mint bárki másnak tehát(az adatok csak példaszerûek lesznek légyszi ne kötekedj): ha pl a windowsnak van 25%-a és mondjuk a solarisnak van 20% a linuxnak 15 az irixnek 12% és a többi és a többi. ez azt jelenti hogy a windowsnak nincs több része mint a többinek együttvéve mindössze csak több van mint önmagában bármelyiknek.
"A Delphi meg egy nagyon jól használható programnyelv. Sokszor sokkal több mindent egyszerûbb megoldani benne, mint pl az MSVC-ben. Ráadásul sok mindent át is vett."
Kozel tiz evig voltam Delphi fejleszto (is). Abban egyetertek, hogy a pascal egy eleg jo programnyelv, de az is meggyozodesem, hogy a Delphi nem igazan jo fejlesztoeszkoz. Felreertes ne essek, a baj nem a Delphivel van hanem a kivitelezessel es a supporttal. Kifizetsz a fejlesztoeszkozert horribilis osszegeket egy fejlesztoceg gepparkjahoz, majd miutan fizetsz kiderul, hogy a nagy marketingkampannyal beharangozott fejlesztoeszkoz hemzseg a bugoktol, honapokat csuszik a fejlesztesed, penzugyi vesztesegekrol nem is beszelve. Ugyanakkor honapokig rugdosom a gyartot, hogy javitsa, de a "bocsi elszurtuk"-ot kapom patch-ek helyett. (konkretan Delphi 4)
Kozben cselekedni kell mert az ido szorit, ezert elkezdesz workaround-olni, sajat widgeteket gyartani a bugosak helyett sajat koltsegeidre versenyben az idovel, kozben a hasznos fejlesztesek csusznak.
Azota sokat javult, de meg sajnos mindig katasztrofalis az alaprendszer. Sajnos meg mindig vannak benne bugok amiket mar 97-98-ban jelentettem.
Alapjaban veve viszont nem rossz a Delphi tervezese, a baj inkabb a Borland hozzaallasaval van. IMHO ilyen formaban nem eri meg az arat.
Akkor vajon miért nem terjed "annyira" a linux?
/* Lecsereltem egy szot a kerdesedben utolagos engedelyeddel, (remelem ebbol nem lesz harag ) mivel feltetelezem erre szeretnel valaszt kapni. */
Az oka marketing hianya (gyengesege) elsosorban, hogy nem terjed intenziven mint egy kereskedelmi szoftver. Mivel alapvetoen nem uzleti modellre lett tervezve es legfokeppen nem tokefelhalmozasra, igy a marketinghez szukseges hattertartalek sincs folyamatosan biztostva. Az emberek azt veszik aminek a reklamjat az orruk ala dugjak. Ez forditva is igaz: amit az emberek kevesbe vesznek, arra a gyartok is kissebb figyelmet szentelnek, (bar egyre nagyobbat). Itt kivaltkeppen a hardvergyartokat emelnem ki.
IMHO ez utobbi sem olyan nagy gond, ahogy terjed ugy egyre jobban fokuszba kerul.
Kb. ket eve uzemeltek be a jelenlegi halozatot full M$-re tobbmillard fontert nemi ir nyomasra. Most hatraarc van es nema seta miutan sorozatos uzemszunetek vannak, mutetek csusznak, embereletek vannak veszelyben a leallasok miatt. 600 000 munkaállomásból álló rendszert épít a Novell
Van egy site is vhol ahol kovetni lehet, de valszeg multkor toroltem az RSS readerembol nagytakaritas kozben. Oda rendszeresen postoljak a nagyobb atallasokat.
Mar a napokba valaszoltam ugyanerre a linkedre, most csak bekopizom:
Lehetne akar forditott is az arany, akkor is ertektelen lenne a cikk. A biztonsagi hibakat nem kilora, darabra, hanem sulyossagban es es a sebezhetoseg javitasaig eltelt idoben merik.
Ha mar pcforum akkor stilszeru eppen Sting egyik kedvenc IT biztonsagi cege honlapjarol idezni:
http://secunia.com/product/22 Jelenleg 28 sebezhetoseget nem foltozott a gyarto, (nem is ez a lenyes) osszessegeben a fenti hianyossagok miatt _"Highly critical"_ biztonsagi minositest visel. Rendszer frissitesi ciklus havi gyakorisaggal, esetenkent hotfix formaban tortenik.
http://secunia.com/product/339 Jelenleg 0 sebezhetoseget nem foltozott a disztributor, pillanatnyilag biztonsagos minositest visel.
Rendszer frissitesi ciklus atlagosan 15-20 percenkent rendszerkomponensekre osztva tortenik. Itt nyomonkovetheto: http://packages.gentoo.org
Ja kijelzõ. Emlékeztek a Különvélemény címû filmre?
"Mi lesz a mobil szolgáltatókkal" Obaz. Részvényed van vmelyik mobil szolginál vagy mi a tököm? Komolyan a multik miatt aggódsz? Nekem pl a tököm tele van, hogy lassan mindent a multik szabnak meg.
És hogy miért nem terjed el a Linux? Beetetés: suliban mindenhol van Windows. Ha a hülye kölök azt látja, hogy XP+Office 2k3, ott ide kattints, aztán amoda, stb. megszokja, és utána nem tud majd mást használni. A magyar infó oktatás pl eleve úgy indul, hogy számrendszerek, DOS, (ezek pl minek?) szövegszerkesztés, táblázatkezelés, kis szerencsével adatbázis-kezelés. A módszere meg az, hogy egy adott platform egy adott verziójával. És majd késõbb lát véletlen egy parancssort vagy egy olyan GUI-t, amin nincs start gomb, akkor majd néz, mint birka az új kapura. Még akkor is zavarban lesz, ha teszem azt más a grafikája az ablakkeretnek, ami Linuxon/Unixon/BSD-n nem egy ritka esemény. Nem tanulja meg, hogyan kell megoldani a problémáját, csak megcsinálni tanulja meg egy adott programmal. Ha normálisan megtanulná, akármilyen felületen elboldogulna rövid idõ alatt (NEM! Az áltagjúzernek nem kell turnia az /etc könyvtárat! Sok linuxot fel lehet rakni egyszerûen szép csicsa grafikus telepítõvel is, utánna meg anélkül lehet használni sok mindenre, hogy a konzolhoz hozzá kellene nyúlni.). Pl. Multkor OOo-val kellett írnom egy kissebb szöveget, kicsit nekem is fura volt, de meg tudtam oldani, mert tudtam, hogy mit keressek. De ha valakit csak ugy bevágtam volna oda elé, nem tudott volna mit kezdeni vele. Pedig az elv - még az elrendezés is - hasonló. Na szóval, ezért nem terjed az átlag júzerek közt a Linux.
De tagadhatatlan, hogy egyre többen nézik meg.
A Delphi meg egy nagyon jól használható programnyelv. Sokszor sokkal több mindent egyszerûbb megoldani benne, mint pl az MSVC-ben. Ráadásul sok mindent át is vett. Multkor mutatták az új Visual Studio-t (nekem is van belõle ilyen ingyenes, de még nem volt idõm felrakni, megnézni), a komponenskezelése szinte Delphi. Meg azt mondta az, aki mutatta, hogy a fordítási módszerében is vett át vmit a Borlandtól. (Ráfért, VC6.0-ban a fordítás szörnyû lassú volt).
A szervereken a linux sokkal gyorsabban nõ a windowsnál, a windows a unixokat szorítja ki. És desktopon tényleg csökken. De Mousee-nak van igaza. Ki érdekel hányan használják. Az a lényeg, hogy mûködik.
Aki Linuxot használ az tuti, hogy a netrõl frissen letöltött új disztribet fog telepíteni, és ha van net kapcsolata, akkor folyamatosan kapja a frisítéseket.
Ha meg windózod van akkor elõveszed a jó pár éves telepítõ lemezedet, amin egy olyan verzió van amin jóformán csak biztonsági rések vanak. És ha olyan windózod van amihez a M$ még nem fejezte be a supportot akkor lehetõséged van a frissítések letöltésére, de közben folyamatosan ki vagy téve az utóbbi pár év vírustámadásainak is.
Nem arról beszéltem, hogy a lin hogy terjed a winnel szemben, hanem hogy aki lint használ ahhoz sokkal könnyebben jutnak el a új verziók.
baromság... a Windows részesedése nem csökken.. sõt a szervereknél nemrég átvette a vezetést a Linuxtól!!
a 30% meg bárhogyan nézed is matematikai képtelenség... mivel a pc-k több mint 90%-án Win fut... és a PC-k legalább ekkora szeletet szakítanak ki a globális szátítógéppiacból... tehát az 30%, lerosszabb esetben is 80% lehet...
Kedves evil. Bocsáss meg azért a 30%ért mert nem darabszámra nézték de ha utánanézel másképp rájössz hogy igaz. Lehet hogy a windowst sokan veszik de évrõl évre kevesebben hiszen(és ennek is utánanézhetsz) a windows 3-4 éve még 95%ot birtokolt a pckbõl és most 90-89,x de nem éri el a 91%ot ami azt jelenti hogy a windows lassan de biztosan csökken és ez azt igazolja hogy a csúcsról már csak lefelé vezet az út
"A Linux új verziói, legalább olyan hatékonyan terjednek mint a virusok, miközben ugyan ez a windózról nem mondható el."
Álmodban talán... hehe Az XP 5 éve jelent meg de akkor is sokkal jobban fogy mint bármelyik Linux...
A legfrissebb felmérések szerint ezt a szoftverellátottság hiánya okozza. Meg persze a unix másfajta filozófiája(forrásszintû kompatibilitás). Szóval igaz, hogy le lehet mindenre fordítani, de az installhoz szokott user nem fog vele veszõdni. Egy ilyen kéne, egy jó installer platform.
Mert még mindig nem "annyira" felhasználóbarát, mint a Windows. Jelenleg az általános-/középiskolák többségében Windows-t oktatnak - szóval a jövõbeli potenciális számítógéphasználó ha nem mélyed el jobban az egész számítástechnikában, marad a Windowsnál.
(A félreértések elkerülése végett: mindkét rendszert használom, nem imádom/gyûlölöm egyiket sem.)
"De folyamatosan jönnek ki új verziók, minden verzió evolúciós versenyben van az elõzõvel, miközben nincs rajta a túl szigorú pénzügyi szelekciós nyomás sem. A Linux új verziói, legalább olyan hatékonyan terjednek mint a virusok, miközben ugyan ez a windózról nem mondható el."
Asszem idézõjelbe kellet volna írnom, a kódra vonatkozó megjegyzést;)
szal csak azt akartam mondani, hogy sokkal fontosabb az hogy mûködjön és jól mûködjön, mint hogy egyértelmûen valakinek az elmélete érvényesüljön a teljes kódra. Szal hogy te érted az egészet, de minden egyes sorra vonatkozóan, biztos nem tudod, hogy mi volt minden egyes embernek a koncepciója, aki csak beleírt.
Egy hagyományosan, zöldprogizók tömegével, "legyártott" kód lehetne akár jó is. De pont azt akrtam mondani, hogy a sok kis zöldemberke által vétett hiba, meg a tudatosan belerakott hülyeségek, plusz a program bonyolultsága olyan súlyos "genetikai" terhet jelent winnek, ami egy bonyolultság fölött törvényszerûen meghalasztja.
NEXUS6: "A Linux fejlesztése teljesen máshogy zajlik. Ronda piszkos kódja van..."
Az a ronda piszkos kód viszont nyílt kód, és tisztán C/C++ alapú - bár kétségtelen hogy van aki számára bonyolult, én megértem.
De akkor minek mondanád a Win kódot, amely nem más mint egy összefércelt oprendszer-törzs, amelyre az egyes project keretében - igaz nem MS - fejlesztõk ráeresztik saját Delphiben, Visual Basic-ben és más szemétben "megalkotott" remekmûveiket. Ó, hát ez aztán mûködik! Minden tiszteletem a MS project-managereké, akik ilyen szarok miatt szenvednek nap mint nap...
Azon a képen Gates Ballmerrel boxol? :)))) Érdekes lehetett :))) Lehetett volna Gates vs Torvalds és Gates vs. Jobs is :)))
Azon én is vidulnék, ha nevetõ 3. ként a kínai szabvány lenne a befutó. Emléxem a nagy gyártók, meddig szabotálták, hogy a DVD-lejátszóik tudják, az MP3-mat meg a fájl lejátszást.
Az a véleményem, hogy a kínai gazdaság jobban megértette az idõk szavát, létrehozott egy nyíltszabványú/warez ipart. A régi rendszer lényege az volt, hogy a szabványok a technológiák zártan kezelhetõk voltak. Semmilyen piaci szegmensbe nem törhetett be egy kívülálló, nem csak jogi korlátok miatt, hanem mert egyszerûen mire megszerezte a technológiát, az hatalmas beruházást igényelt, és addig a versenytársak is elhúztak.
Ma meg, egy elektronikai üzem, az egyik mûszakban mobiltelcsikhez gyárt alkatrészt, a másikban DVD lejátszókhoz, a harmadikban meg Polisztésönökhöz;)
Fejlettebb infrastruktúrával/magasabb minõséggel/még olcsóbb gyártással viszont simán ütni lehetne a kínaiakat. Csak végre pl alkalmazni kéne a 10-20 éves rendelkezésre álló technológiát, pl a robotizációt. És ha nem sietünk a kínaiak ebben is megelõznek!
Jaja. Szinte biztos hogy üveg, mert át lehet látni rajta, látszik mögötte a kamera. Viszont elég komolyan tükrözõdik is, látszik benne a fél Gates. Elég fura... Hmm most vettem észre, hogy mindegyik lap alsó részénél látható egy erõs fényforrás, szóval biztosan hátulról-alulról vetítik a képet. Nagyon durván néz ki, remélem néhány év múlva már ilyenem lesz.
Villanyszerelõ bemegy a kórházi intenzív osztályra, és felkiált. -Na fiúk, Nagylevegõ, mert biztosítékcsere lesz!
:DD
Az a gond ezekkel az informatikai rendszerekkel, hogy elérték azt a határt, amit a háború után elterjedt rendszerelméleti/mérnöki elméletek szerint el lehet érni.
Nem nyilvánvaló, de a szigorúan meghatározott kapcsolatokra épülõ, moduláris rendszereknek van korlátja. Egy összetettségi szint fölött a mindenhol megbúvó, nem szabványos mûködés egyszerûen bizonyos elemeket olyan jelekkel, zavarokkal telít, amit azok már nem tudnak feldolgozni.
A windóz fejlesztésénél is különbözõ modulokra osztották a fejlesztést. A Longhorn azért csõdölt be, mert ott már elérték a kritikus szintet. A különbözõ modulokra jellemzõ apróbb kis rendellenességek, valahol és általában kiszámíthatatlan helyen mindíg összegzõdtek. A fejlesztés újrakezdésénél ugyan bevezettek egy szigorúbb minõségbiztosítási rendszert, de szerintem ez sem okoz majd nagyságrendi elõre lépést. Ha a Vista kiadásakor ugyan elég biztonságos és stabil is lesz, de minden egyes progi, minden egyes új patch újabb kockázatot hordoz majd. És most már nem lehet még újabb ötévre elvonulni a fejlesztgetéssel.
A Linux fejlesztése teljesen máshogy zajlik. Ronda piszkos kódja van. És a rendszer jobb stabilitását is az adja, hogy tartok tõle, elég sok programrész egyszerûen nem, vagy nem szabványosan mûködik. De folyamatosan jönnek ki új verziók, minden verzió evolúciós versenyben van az elõzõvel, miközben nincs rajta a túl szigorú pénzügyi szelekciós nyomás sem. A Linux új verziói, legalább olyan hatékonyan terjednek mint a virusok, miközben ugyan ez a windózról nem mondható el. Szal a Linux egy organikus, hatékony, integrált rendszer.
Az emberek viszont (talán ösztönösen) tudják azt hogy egy olyan rendszerre, ami nem 100%-os nem fogják az életüket bízni. Az életben ugyan is nincs rebút.
Ja a monitorát én is elfogadnám! Milyen panel lehet az ?, tiszta királyság, mintha 1 üveglapra lenne valahogy rávetítve a kép!
igen egyetértek :) Én pl: nagyon kíváncsi lennék arra a szitura, hogy mi lenne akkor, ha az ogg az mp3 fölé tudna kerekedni? ez a nyílt tömörítési metódus mennyire tudná befolyásolni pl: a zenei piacot, vagy az ahhoz fûzõdõ viszonyát a usernek, és úgy általában a tömegeknek? Ha ezt megfigyelhetnénk tudnánk tippelni, mert egyáltalán nem olyan egyértelmû a társadalom, és gondolkodás formáló hatása, mint a szoftverek esetében. Lehet ott is forradalmat hozna mint a SW-nél?
Tipikusan a BlueRay, és a HD-DVD -re gondolok itt. Azért játszottam el a gondolattal ennél a két technológiánál, mert a kínaiak is csináltak maguknak egy DVD utódot, és az nyílt szabványnak van szánva. És kína pusztán a lakosságszáma miatt képes lehet elébe futni a zárt Blue-RAY/HD-DVD -nek, és egy fura helyzet tud kialakulni :)
Magyarán szerintem nem mindegy, hogy nyílt, vagy zárt szabvány van-e a multimédiában, mert képes komolyan determinálni a zene/film árakat. (pl: a nyílt szabvány miatt nem kell licensz díjat fizetni a tech. miatt, és annyival is olcsóbb lehet a lemez.) Mert ugye egy nyílt szabványú lemezre elég nehezen tesz a kiadó másolásvédelmet. :)
Tudsz ám szerkeszteni is!Látom regisztrált vagy. (Mostanában én is inkább azt használom hogy púderezzem a hülyeségeimet;)
És ehhez még a viszlát sem kell használnod, csak alul a "listázás a fórumban-ra" nyomni;)
egyebkent nekem is pont ez jutott eszembe. az intelnel is nyomtjak ezt a nyamvadt digitalis otthon marhasagot, aztan egy feleresukbol kiderult, hogy ez mind jo es szep, de az emberek annak is orulnenek mar, ha az elektronikus szarjaik csak egy hangyanyival kompatibilisebbek lennenek. es nem lenne mondjuk egy wifi biztonsagosabba tetele meg egyaltalan hasznalata informatikai bravur nemely esetben.
Igen, a nyílt szabványban az is jó, hogy inkább azt fejlesztik amire az embereknek szüksége van, mert van visszajelzés, nem pedig egy csúcsfej által kitalált állatságra költ el egy titkos laboratórium 10 éven keresztül néhány milliárdot, aztán elõállnak valami oltári baromsággal, ami csak nekik tetszik.
Bill almodozik mindig, arrol beszel mile majd meg hogy, de meg a vista se jelent meg, holott mar 2 eve csak errol beszelnek.
miert, mikor is fog megjelenni?
es ugye a fentebb emlitett szolgaltatasok nagy resze tudod mikor fog piciny hazankban is elerhetove valni? :) talan 10 ev mulva.
a messenger pedig szerintem ezzel a telefonnal meg mindig igencsak le van maradva a skype-tol. lasd index cikk, allitolag elkeszult egy olyan telefon, amivel mar gep nelkul is lehet skype-olni.
(ugye ez itt ebbol a cikkbol nem derul ki, hogy ehhez kell-e gep vagy sem, de valoszinu, hogy kell, kulonben kihangsulyoznak)
szoval tovabbra is fenntartom azt a velemenyemet, hogy a microsoft allandoan csak megy a vilag utan, a penzugyileg jonak tuno osvenyen, amit mar jol kitapostak lelkes kiscegek es a sajat penzugyi hatterevel irgalmatlan nagy marketinggel tapos el mindent.
A legérdekesebb ebben az egészben ezek a telefonok. Ha jól értem ezek Voip technológiát használnak, nem? Tehát neten kersztül mûködnek, mint egy hordozható Skype. Ennek furcsa vége lehet. Mi lesz a mobil szolgáltatókkal, ha az emberek mondjuk a készülékkel a microsoftot hívják fel, és õk irányítják tovább a hívást a neten kerüsztül. Ekkor is kellene valamennyit fizetni amobilszolgáltatónak, de csak egy helyi hívás erejéig a többi a neten megy és ingyen. nincs többé távolsági, meg roaming stb. Vagy hülyeségeket beszélek???
Nexus Ne aggódj. Egyértelmû, hogy a nyílt szabványok többre jutnak, és sokkal erõsebben meghonosodnak, mint a zártak. tipikus példája a http, és az internet több alapeleme.
"Az elkövetkezõ évek izgalmas újításai révén egyetlen egységgé válnak majd a szoftverek, a hardverek és a szolgáltatások, és még gazdagabb, lenyûgözõbb, a hálózati szolgáltatásokkal még jobban integrált használatot fognak biztosítani."
Ez üdvözlendõ, de én jobban örülnék ha az egységes digitális infrastruktúra nyilt és ingyenes szabványokon alapulna, nem pedig egy profitorientált cég által kézbentartott zárt kódon. A M$ láthatóan továbbra is folytatja a nyílt szabványok elleni harcot, lásd a Vista OpenGL-es problémái, vagy az új Offisz furcsa viszonya az XML-el.
"Eljött az idõ, hogy megvalósítsuk a különbözõ eszközök, szoftverek és szolgáltatások integrált használatát, és ezzel magasabb szintû felhasználói élményt biztosítsunk az emberek számára."
Az idõ már régóta eljött, de majd meglátjuk mit szólnak hozzá a naívjúzerek. Lásd 3G mobil, vagy a táblaPC-k vánszorgó felfutása.
Informatika és tudomány
) mivel feltetelezem erre szeretnel valaszt kapni. */
