1-2 vagy tobb km magas, (tehat fuggoleges) kilovesnel mar nem is a legkor legaljaval talalkozna az urhajo. De sztem ez meg mindig sokkal kisebb kihivas mint az urlift. Csinalhatnanak szennanoszalbol is urhajot, gyorsabban meglenne mint a 36eKm kabel:)
Az indukciós gyorsító legfeljebb pár száz km/h sebességig reális ilyen szinten, legfeljebb hangsebességig. Még ha 8km-es indítási magasságal számolunk (ami erõs túlzás), a 4-5 Mach "torkolati sebesség" akkor is igen sok, egyszerûen túl sûrû a légkör ilyen magasságban még ekkora sebességhez...
tényleg ez a módszer célravezetõ lehet ... egy jó magas hegyre tákolt ágyú 4-5 machig aztán a torlósugárhajtómûvek, utána rakettya ... de pont azért mert sokféle technikára alapoz sok helyen is vérezhet el :( bár az indítás érdekes látvány lenne, olyan mint a hullámvasút amin a kocsi lerepül a pályáról :D
Ez tök jó ötlet! Gyorsító -> ramjet -> scramjet -> rakéta. Valószínûleg a ramjethez szükséges sebességet el lehetne érni a gyorsítóval.
Sztem nem is kéne indukciós ágyúval olyan sebességre felgyorsítani az ûrhajót(110km magasságú földkörüli pályán kb 7,8 km/s sebességre), hanem elég lenne 4-5 mach sebességre, és onnan rakétahajtás venné át a szerepet, vagy akár ramjet hajtómû, de így is nagyon sok üzemanyagot lehetne megtakarítani, kevesebbet kellene az ûrhajónak vinnie magával, könnyebb lenne.
az idukciós ágyúnál az a nagyobb gond, hogy mi lesz a reppentyûvel miután elhagyta a csövet? légkör+lövedés kozmikus sebességen=izzó tûzgolyó ...
Miert nem nevezitek a pontos neven, ami nem LoLa hanem IoIa? ennyit csak megerdemelne:) Amugy azon csodalkozom, hogy hogy vitted(ioia) barmire is, ha ilyen kotozkodos vagy, fonokeidnek is megmontad, hogy idiotak ?:))Vagy a tanaraidnak is vizsga elott pl ?:)
Lola te akkora barom vagy, hogy azt monitoron kersztül is fáj!
Nem tudom honnan veszed, hogy a rakéta kevesebb út alatt gyorsít nagyobb sebességre. De a lényeg nem változik. Ahhoz, hogy elviselhetõ gyorsulással (mondjuk legyen 3 g) tudjad akár csak az elsõ kozmikus sebesség felére (3996km/s) is felgyorsítani az objektumodat, 266km hosszú indukciós ágyút kéne építeni. Ami lássuk be nagy. Nem pár km.
hmm, erdekes, de akkor a sima raketak, hogy mukodnek ?:))) kevesebb ut alatt gyorsitanak nagyobb sebessegre... illetve szamold bele, hogy a "lovedek" is raketa lenne, csak joval karcsubb. A tachion hajtomu megjeleneseig sajna csak azzal lehet manoverezni az urben ill. gyorsitani a magaslegkorben:) Ugy tudnam ezt erzekeltetni mint pl az agyahajokon a gozkatapultot.
Rövid számítás: Az elõrendõ sebesség mondjuk legyen az elsõ kozmikus sebesség. Ami most legyen 7992m/s. Legyen a gyorsulás állandó, az egyszerûség kedvvért, és legyen mondjuk 3G. Ezt még egy egészséges szervezet kibírja minden gond nélkül "hosszabb" idõn keresztül. A helyzsín legyen az egyenlítõ, mert ott már eleve van vmi sebességünk. Ami kb. 463m/s. A szükséges sebesség növekedés ezekszerint 7529m/s. Rövid középiskolás számítás után az jön ki, hogy a gyorsítás idõtartama 250,9s. Az ezalatt befutott út pedig kb 945km. Szóval nem "pár" illetve "több" km, hanem nagyon sok. Tovább számolva. 4g-nél 708km, illetve 188 másodperc 5g-nél 566,8km és 150 másodperc szükséges. Azthiszem ez se a járható utak egyike(most még talán).
Tobb km kellene, de ehhez mar megvan minden. Az urlifthez csak a toronynak kellene 50 km magasnak lennie.. ha jol emlexem. Es meg 36EZER KM olyan kabel aminek az eloallitasa dragabb az aranynal es 1 cm tudtak eddig csinalni. A csoben levo legellenallas nem erdekes, foleg, hogy a gyorsulas sokkal kevesebb lenne mint egy agyunal, tehat a levego tehetetlensege is. A magnesesseg nem erdekes, ha muxik a Faraday kalitka elve :) Szal raketaval kombinalva en ezt epitenem meg :) Nemzeti osszefogas szep dolog, de addigra mar tachion hajtomuvet is csinal6nank!:)
"Az hgy nem szálltak Holdra, olyan mintha azt tagadnád, hogy kék az ég." - az ég sem mindig kék... Most éppen szürke. Éjjel meg fekete. Még egy jó példát sem tudtál felhozni.
lola amúgy eldöntheted, hogy egy kiegyensúlyozatlan fiatal suhancnak tartson itt a nép, vagy egy lelkibeteg idõsebb embernek ...
Nagy energiák vannak benne, csak tudni kell használni. Elég erõs mágneses tér kell hozzá, hogy azt megtartsa. De errõl arra is gondoltam, hogy mi lenne, ha a sima rakétákat turbóznák fel egy ilyen mágneses mezõvel? Hiszen az éséstérben ott is bõven ionizált az anyag. Tehát lenne egy égéskamra és két kivezetése, tehát egy olyan be nem zárt torroid. Az ionizált részecskék csak a mágneses indukcióvonalakkal párhuzamosan tudnak haladni, tehát csak lefele tudnának kilépni a rakétából, nem pedig egy szögben, ahogy most van. Na jó, ez így egy kicsit zagyva :)
Pár éve nevetségsnek hangzott volna, hogy a másik leírt csoportba tartozó csoporba embereket büntessék,(+ a kommunista bûnöket sem lehet tagadni ),és lám, van néhány ország ahol az egyiket büntetik. Az hgy nem szálltak Holdra, olyan mintha azt tagadnád, hogy kék az ég.
Ha már beídézel egy angol nyelvû forrást, amibõl kiragadsz egy részletet, akkor esetleg vehetnéd a fáradtságot, és el is olvashatnád, mirõl is van szó benne. Ott van leírva, hogy a videón látható felvételek alapján felmerülhet a kérdés a tanulókban (lévén ez egy oktatási anyag melléklete tanároknak) a mûhold és az ûrsikló mozgásának kapcsolata a mûhold kibocsátásakor. A képlet erre ad választ, m(ts) x d(ts) = m(ss) x d(ss), ahol m a tömeg, d az adott idõ alatt megtett távolság, a (ts) a kábelen kibocsátott mûholdra vonatkozó értékek, az (ss) pedig az ûrsiklóra vonatkozó értékek. Így már érthetõ, vagy még mindig nem látod át, mirõl is van szó benne?
Egy cikkírótól az ember elvárja a jó helyesírást is. De mivel most elárultad, hogy lektorálják a cikkeidet, így többet ezt veled kapcsolatban nem teszem szóvá.
Mivel nincsen külön fizikusoknak készített matematika, ezért kénytelenek a matematikát annak az összes szabályával együtt alkalmazni. Az általam kifogásolt sor mind a fizikában, mind a matematikában helytelen, hibás, mert egyenlõségjel alkalmazása esetén a bal és jobb oldalnak ugyanannyinak kell lennie. Ez pedig nem teljesül, 1 nagyságrendnyi különbség van a két oldal között.
Az általam ismert fúziós hajtómû elképzelések egyike sem termel annyi tolóerõt, hogy reálisan alkalmazható legyen egy Földrõl induló ûrhajó világûrbe való juttatására. Szvsz rövid távon a rendelkezésre álló technológiák jobb, hatékonyabb kihasználásában lenne a megoldás, mint például az elsõ fokozatban egy hordozó repülõgép alkalmazása. A nukleáris meghajtás hiába elérhetõ elvileg, a gyakorlati alkalmazására minimális az esély politikai okokból.
Sajnos a CEV és a Kliper is minimális elõrelépést jelent a gazdaságosság javításában, ami végülis az egész ûrkutatás és az ûr gazdasági kiaknázásának legnagyobb hátráltató tényezõje.
Elõször is, ha neked van igazad, és én tévednék, akkor azt roppant egyszerûen bebizonyíthatnád, elég lenne gyorsan levezetned, miben is tévedtem én a #125-ös hsz.-ben, és miért is van igazad neked a #112-esben. Miután a nagy leleplezés elmaradt, élnék a pergyanuval, hogy mégiscsak nekem van igazam...
Másodszor a helyesírásom valóban elég pocsék, errõl gz8 tudna sokat mesélni, aki a cikkeimet az elmúlt cirka fél évben lektorálta. A probléma csak az, hogy itt nem a helyesírásról folyik diskurzus...
"Már a scramjet is jó lehet, mert nagy magasságokban nagy sebességnél a legjobb, és ugye nem kell hozzá oxigén. Utána meg a maradék sebességet egy rakéta adhatja."
Teljesen egyetértek. Szerintem is a sugárhajtómû->ramjet->scramjet->rakéta a leghamarabb elérhetõ hatékony ûrbejutási mód, sõt, ahogy a vázlatokat nézegetem elképzelhetõ hogy az elsõ három meghajtást ugyanazzal a konstrukcióval meg lehetne oldani (tudom a turbina lapátokat azért nehéz eltûntetni).
De ha meglesz a lift, ár/teljesítményben verhetetlen lesz.
Ezzel szerinted elérsz valamit? Legközelebb örömmel olvassák el a hozzászólásaidat? Hitelt fognak adni annak amit mondani akarsz?
Azzal hogy egy 14 éves gyermek érzelmi színvonalán szólsz hozzá minden témakörhöz szerinted mit gondolnak rólad a többiek? Ha nem érdekel a többiek véleménye, akkor miért jössz ide egyáltalán beírni akármit is? Ha csak az adott témát illetve a hozzászólókat gúnyolod, miért írsz ide akármit is? Sõt, szerinted nem szánalmas hogy az életedbõl idõt szánsz olyan dolgokra amiket - saját bevallásod szerint - leszarsz? Vagy szerinted nem szánalmas bármilyen vitában a korodat indokként felhozni? Nem szánalmas egy internetes fórumon fizikai fenyegetéssel érvelni értelem helyett?
Hát, én is tartok tõle, hogy nem mostanában lesz ;) De azért a legeslegjobb az olyan jármû, ami nem igényel kiszolgálólétesítményeket(legalábbis nagyon keveset). Már a scramjet is jó lehet, mert nagy magasságokban nagy sebességnél a legjobb, és ugye nem kell hozzá oxigén. Utána meg a maradék sebességet egy rakéta adhatja. Meg volt valami Helios project is, bár a teherbírása nem volt túl nagy, de az is felment majdnem 30 km-re, onnan az ûr már csak egy ugrás(jó, elég nagy ugrás, magasságban se kevés, sebességben azért elég nagy :) ). A legnagyobb gond, hogy még mindig nem tudunk megfelelõ energiasûrûségeket elérni az olcsó ûrutazáshoz, pedig ez a kulcs. Ha olyan hajtóanyagunk van, ami könnyû, kevés helyet foglal, és nagy mennyiségû energiát tárol. Ez jelenleg egyedül a nukleáris meghajtás, de az Földrõl való felszállásnál nem jöhet szóba. Én nagyon bízok benne, hogy egyszer egy nagy erejû fúziós hajtómûvet fogok látni :)
Lola barátunk már békén hagyhatná a NASA-t és befejezhetné a barmoságai terjesztését.
Komolyan modom és büntetném azt aki tagadja a Holdraszállást, úgy mint sok országban a Holokauszttagadókat. Azoknak a lelkébe és becsületébe gázol akik végrhajtották ezt a kolosszális tettet. Mind emberileg mind pedig mérnökileg elképesztõ amit véghevittek.
lola bakker, te tényleg nem félsz hogy egyszer felkeres egy dühödt fórumozótömeg és önvédelembõl meglincsel?
Moderátorkám! Tõled is jöhet a bünti. Az a "kis 10 éves pöcs" az életben úgy szájon vágna ilyen duma után, hogy egy hétig csak körbe-körbe szaladgálnál.
"Figyi, olvasd el, hogy milyen képletek alapján írták le az adott egyeletett, ott van az általad beidézet egyelet felett a képlet. Hogy megvilágítsam sötétben tapogatozó elmédet: nem egyszerû matematikai egyeletrõl van szó, ahol a x b = c x d, hanem egy fizikai képlet leírásáról: m(ts) x d(ts) = m(ss) x d(ss)"
Ez vicc. Maradj meg a fegyverzetek bemutatásánál, az jobban megy neked. Amihez nem értesz, ahhoz inkább ne szólj hozzá. A fegyveres cikkeket te írod? Mert azokban általában nincsenek ilyen helyesírási hibák... És mivel moderátor is vagy, a kritikáért jöhet is a szokásos büntetõpont.
Egy akkora méretû indukciós ágyú megépítése, amely képes egy megfelelõ méretû ûrhajót felgyorsítani (méghozzá jelentõs sebességre, de úgy, hogy a gyorsulás mértéke ember számára elviselhetõ legyen), igencsak komoly erõforrásokat igényelne. Több km hosszúnak kellene lennie, és a gyorsítást már a "csõben" lévõ légellenállás is fékezné, ezért ideális esetben légritka teret kell létrehozni a gyorsítási szakaszon. Ettõl függetlenül maga az elv nem rossz, de Földi körülmények között szerintem sose lesz igazán gazdaságos. Amit ki lehetne használni, az inkább a légkör, vagyis hogy az elsõ fázisban egy, a légkör oxigénjét használó repülõgép emeli fel az ûrhajót, amelyet nagy magasságból indít, tehát ez lenne az elsõ fokozat. Hasonlóan, mint a Scaled Composites White Knight / SSO párosa esetén.
Ettõl függetlenül az indukciós gyorsító szerintem mindenképpen a jövõ egyik alapvetû ûrbéli árú(és utas)mozgatás eszköze lesz, de az olyan bolygók/holdak esetén, ahol nincs légkör, ami fékezze az induló ûrhajót, tehát például a Hold felszínén lehetne használni.
Nem tudom, nekem valahogy gigantomán ötletnek tûnik az egész ûrlift project, éppen az ilyan dolgok miatt. Azt el kell ismerni, hogy elegáns, és tele van érdekes technikai problémákkal, amik megoldása nagy kihívást jelenthet, de nem tûnnek megvalósíthatattlannak - ha rendelkezésre áll minden szükséges erõforrás. Ha 1x az emberiség összefog, és egységes, békés társadalommá fejlõdik, amely kihívásnak fogja tekinteni az ilyen volumenû építkezéseket és fejlesztéseket, akkor megvalósulhat. Magasztos cél, de én szkeptikus vagyok e téren. :)
Az ágyúval csak gond van. Errõl jut eszmbe egy tanárom mondása, aki felháborodott azon, hogy a média, és mindenki a rakéta indítását kilövésnek nevezi, mert az ágyúgolyót szokták kilõni... Talán érezni hogy mi a baja. Szóval az ágyúban nagyo nnagy gyorsulások lennének, amit a szervezet illetve a mûszerek se bírnának. Már ha elvilselik a mágneses teret. :-) Persze hosszú gyorsítási szakasszal lehet finomítani, de közelébe e érne a rakétának. Emellett az is baj ,hogy az ágyú egy irányba kilövi az objektumot, és utánna magára marad. Márpedig ahhoz, hogy na hulljon vissza a földre, elég pontosan kéne biztosítani az érintõ "körpálya" érintõ irányú elsõ kozmikus sebességét.Ezt meg a kilövés utáni korrekció nélkül(amihez megint csak rakétatecnológiát tudunk csak segítségül hívni) ne mtudjuk biztosítani. Így sztem per pill ez sem jelenti a jövõt. :-)
indukciós ágyú? finom mûszereknek halál, élõ anyagnak halál (kivéve egysejtûeknek azok hihetetlen milyen terhelések elviselésére képesek) ... de nyersanyag fellõdözésére talán használható, bár azt nem tudom hogy honnan lehetne tüzelni vele, mert ha nincs plusz meghajtás, akkor a torkolati sebességnek orbitális sebességen felülinek kell lennie, az pedig olyan megadurva surlódást jelent a légkör alsóbb rétegeiben, hogy nem is tudom mi viselné el.
én sokkal abszurdabbnak találom a naprendszer gyarmatosítását (ez lenne a cél) rakétameghajtással, mint ûrlifttel, bár maga az ürlift is abszurd, de ha az megvan olyan szinten egyszerûsödik le a többi gond hogy eszetlenség lenne nem valóra váltani egy ilyen grandiózus elgondolást ... az ûr nagy biznisz, tele mindenféle jó nyersanyaggal, csakhát a gravitációnak köszönhetõen jelenleg még egy földhöz ragadt gazdaságban élünk, de egy idõ után muszáj lesz terjeszkedni, vagy összeolani ami elõbb vagy utóbb úgyis bekövetkezik, de inkább legyen utóbb, és ahhoz folyton ki kell tágítani a határokat ...
Ez a resz nekem is tetszett, foleg az miatt, hogy a Pathfinder direkt vitt fel egy palettal, nehany alapszinnel, hogy az azokrol keszult fenykepek utan, megfelelo szinkorrekciot tudjanak alkalmazni a kepeknel. Na ehhez kellett a photoshop, es tkeppen a valodi kep a voroses eltolodasu nem a szinkorrektura utani kek egboltos. Itt egy kicsit merges is vagyok, mert ez a dolog egyertelmuen a butasag/tudatlansag szulemenye, es igy tenyleg konnyen hulyehez lehet hasonlitani azt, aki nem hiszi el az "iget" csak ugy. Caro: Kicsit sok a lehetetlen!:) Ki mit szol az indukcios agyuhoz ??
Ja, a torony: Acélból ha jól tudom max 5 km-est lehet építeni :) Kompozit anyagokból ez felmegy 100-130-ig. Szóval az tényleg drága lenne.
Attól félnek hogy rezonálni fog a kábel a széltõl. De meg lehet oldani, csak helyenként lengetõmotorokat kell beépíteni, amik ellentétesen húzzák a kábelt, mint ahogy a szél. Nem hinném, hogy a nanocsõt meghatná egyébként a légkör. Az elõállításukat meg legjobb lenne organikusan megoldani. Kifejleszteni egy növényt, baktériumot, ami elõállítja, persze ez nem könnyû, mert nem aminosavakból épül fel. De ha jól tudom a nanocsõ bizonyos körülmények közt tud "nõni".
"Állandóan hazudnak, de mindig lebuknak. Mint a Holdraszállás képeivel is. MEGALOL!!!"
Leülhetsz, egyes! Állítólag több diplomával rendelkezel, és állandóan übermensch mivoltodról próbálod gyõzködni az ittenieket. Hát szerintem TE vagy az, aki lebukott, egy kis 10 éves pöcs lehetsz, akinek az a legnagyobb öröme az életében, hogy itt mindenkibe beleköt... Szánalmas...
LoL, hogy-hogynem aranylaci oldala állandóan elõkerül... :))))
A kedvencem az, amikor "bebizonyítja", hogy a Mars valójában nem is vörös. A "bizonyíték" a Mars-szondák és roverek képeinek fotoshoppal való átszinezése. Arra nem gondolt, hogy ez esetben akkor a csillagvizsgálók által készített képeken miért is vörös szinû a bolygó... :Ð
Figyi, olvasd el, hogy milyen képletek alapján írták le az adott egyeletett, ott van az általad beidézet egyelet felett a képlet. Hogy megvilágítsam sötétben tapogatozó elmédet: nem egyszerû matematikai egyeletrõl van szó, ahol a x b = c x d, hanem egy fizikai képlet leírásáról: m(ts) x d(ts) = m(ss) x d(ss).
Azzal, hogy ezt képtelen vagy felfogni, csak azt bizonyítod be, hogy mennyire gyenge lábakon áll a tudásod...
Meg ott van az a tény is, hogy annak a kötélnek kifeszítve kell maradni. Így 100-36000km-ig minden egyes mûholdnak elöbb utóbb útjába lesz, mert egy körülfordulás alatt kétszer is áthaladnak az egyenlítõ fölött. Csak idõ kérdése lenne mikor kaszálja el vmelyik mûhold a kötelet...
Megmondom oszinten an az urliftet olyannak tartom mintha Kolumbuszek 3 soros evezosorral es vagy raketakkal probaltak volna az utat roviditeni Amerikaba... Persze akkoriban nem ismertek a repulest, de ez hozta a megoldast. Akkor mar inkabb vmi indukcios elven mukodo agyut kellene csinalniuk, ehhez mar most megvan minden. Nanocsobol 10 evig nemfognak 36eKm-t csinalni!!! Abszordum az egesz...
Ajanlom neked azt a weblapot: Osszeeskuves elmeletek Itt egy helyen olvashatsz arrol, hogy a NASA hogy hamisitotta meg a holdraszallast es, hogy a nemetek mar `42 ben holdbazist epitettek. Persze mindezeket tenyekkel, bizonyitekokkal alatamasztva...
Ezt a dolgot nem én vetettem fel, csak hozzászóltam, így most nem jó emberbe kötöttél bele.
Aszteroida teljesen elégséges lenne ellensúlynak, geostat pályánál magasabban, mivel nagyobb sebességgel mozog a föld körül mint ahhoz magassághoz tartozó pályasebesség, ezér ki akar repülni, és így húzza a "kötelet". Amúgy sztem is hülyeség az ûrlift, és nemhiszem hogy valaha megvalósítható lesz.
Figyi, ha nem érted mirõl írnak, akkor inkább ne próbáld meg félremagyarázni a dolgot csak azért, mert nem érted.
Ez a probléma a holdraszállás-tagadókkal is. Olyan érveket hoznak fel, amelyek konkrétan nem állnak meg a lábukon, de elég tudományosan hangzanak ahhoz, hogy a laikusoknak hihetõnek tünjenek. Utána meg a laikusok rohannak tovább hírdetni az "igét"...
Az ûrlift elegáns megoldásnak tûnik, de mikor lesz kivitelezhetõ? Én még abban sem vagyok biztos, hogy ebben az évszázadban... Amikor pár éve egy ûrlift-konferencián felmerült a kábelre veszélyes légköri turbolenciák kikerülése érdekében az a megoldás, hogy egy 50 km-es (!!!) torony tetejérõl indulna a kábel, és nem a tengerszint közelébõl, az építészek azt válaszolták, hogy végülis megvalósítható... no persze nem lesz olcsó, és bele fog telleni egy kis idõbe, amíg elkészül...
A nanocsövek sorozatgyártása a másik fontos kérdés, fõleg az, hogy mennyiért is lehet majd elõállítani õket. A végsõ kérdés pedig az lesz, hogy ki fogja mindezt finanszírozni, és üzemeltetni?
A kg költségeket nagyon egyszerû lesz összevetni, hiszen szükség lesz egy Saturn V. szintû rakétára, ami 125 tonnát lesz képes LEO pályára juttatni, ez lesz a HLV, és az STS technológiáját fogja használni (ET, SRB, SSME).
Na, sok a rövidítés, egy kis magyarázat, akiknek kínai:
LEO: Alacsony Föld körüli keringési pálya (~200-1500km között) ET: External Tank, az induláskor az ûrsikló hasa alatt lévõ narancs szinû külsõ üzemanyag tartály SRB: Az ûrsikló üzemanyagtartályának két oldalán lévõ szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta SSME: Az ûrsikló fõ hajtómûvei (három van belõle beépítve) CEV: Az ûrsiklót leváltani szándékozó ûrhajó, amely olyasmi lesz kis túlzással, mint egy felfújt Apollo-ûrhajó HLV: Az ûrsikló külsõ üzemanyag tartályára, az ûrsikló hajtómûveire és a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájára épülõ nagy méretû hordozórakéta, amely 125 tonnát lesz képes Föld körüli pályára jutattni, és mintegy 54 tonnát a Holdra. CLV: A CEV-et feljutattó indítórakéta, amelynek alapja az ûrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétája
A költségek terén egy kis jeges zuhany még 2005-bõl (2014-re számolva az elsõ emberes ûrrepülést):
CEV költség tervezete 2004-14 között: 20 milliárd $ HLV költség tervezete 2014-ig: 17 milliárd $ CLV fejlesztési költsége: ~5 milliárd $
Szép számok igaz? A CLV fejlesztési költségét eredetileg még 1.5 milliárd dollárra becsülték, de 2005 végére ez az elõrejelzés elérte az 5 milliárd $-t. Igaz azóta változtattak rajta, és a CEV-en is, talán a költségcsökkentés okán is lett a CEV átmérõje 5 méter - holott eredetileg 5.5 méter volt. Azt azért lehet látni, hogy amire az elsõ személyzettel ellátott CEV ûrhajó fel fog emelkedni, a teljes programra (beleértve a Holdutazáshoz szükséges HLV-t és holdraszálló egységet is) több, mint 40 milliárdot kell(ene), hogy elköltsenek. Mintezt a mellett, hogy az ûrsiklónak is kellene még jópárszor fordulnia, hogy befejezhessék az ISS Alfát.
Nem tudom, nekem valahogy úgy tünik, hogy a CEV minden lesz, csak nem olcsó... :)
Ez nem úgy megy, mint a közértben, amikor kérsz 15 dkg párizsit! 1. Hol találsz egy megfelelõ tömegû szteroidát? 2. Hogyan viszed a helyére?
Önmagában egy aszteroida ellensúlynak nem elégséges. Idõnként pályakorrekcióra van szükség, azt egy aszteroida magától nem tud csinálni. Ehhez hajtómû és üzemanyag kell. De mivel a korrekció során az üzemanyag tömege csökken, így azt valahogy pótolni kell. Vagyis: egyszerûbb lenne a Földrõl felvinni ilyesmit. De ezzel együtt is ostobaságnak tartom ezt az egész ûrliftet. Nem megvalósíthatatlannak, csak ostobaságnak.
Azért igazán vicces dolog volna keresni egy aszteroidát, letéríteni a pályájáról, föld körüli pályára állítani, ügyelve arra, hogy közben lehetõleg ne csapódjon be a földbe...
lehgevésbésem = legkevésbé sem
nagyobb égéshõ->nagyobb hõmérséklet->nagyobb nyomás->nagyobb kiáralmási sebesség
én azt tartom gazdasági szempontokat is figyelembe vevõ lehetséges kivitelezésnek, ha az ürlift anyaga már eleve az ûrben van, mert azt a földrõl adagokban fellõdözni olyan szinten drága lenne a mai technológiákkal, hogy az egész több generációt is csúszhat ( akár évszázadokat is ) ... az hogy eleve az ürben van az anyag úgy kell érteni, hogy nem csak ellensúlynak jó egy aszteroida, hanem alapanyagnak is ... nem csak azért kell keresgélni az égi sziklákat hogy találjunk egy olyat ami a fejünkre esik majd jól kiírt minket, hanem azért is mert akár hasznunkra is válhatnak.
Az SRB-vel az a baj, hogy nem lehet lekapcsolni, ha beindítják, akkor amíg kiég mûködik. A Saturn V sem lenne ilyen drága, ha az alsó szint nem kerozinnal menne, hanem hidrogénnel, aminek cirka tripla akkora égéshõje van, és máris sokkal nagyobb lehet a hasznos teher. De vannak még a hidrogénnél jobb üzemanyagok is, de a hidrogén még környezetbarát is. Szerintem a jövõ egyértelmûen az ûrlifté. De nem 30 km, hanem 30 EZER km kell ilyen szénszálból. Vannak koncepciók, hogy úgy súlyozza magát ellen, hogy olyan hosszú, hogy a végé húzza kifele, de olyan is van, hogy kicsivel a GEO pályán túl rákötnek egy aszteroidát, mint ellensúlyt. Amennyit lefele megy egy felvitelkor az nem sok, tényleg csak a hasznos teher számít, mert mikor lefele megy, akkor a szállítóeszköz meg visszamegy. Egyesek szerint lineáris motorral kéne hajtani, de annak speckó pálya kell, szerintem bõven elég lenne nekünk az is, ha egy villanymotor fel tudná magát húzni rajta. Energiát szerezhet a napelemekkel is, nem kell a Földrõl.
Én a kgmonkénti hasznos teher páyára állítási költségét próbáltam összevetni, legyen az ûrhajó, ember, vagy bármi.. de ez annyira teoretikus saconometria, hogy kár is vele tovább foglalkozni.
A CEV sem kerülne ennyibe, ha nem harminc éves szünet után kanyarodnánk vissza hozzá. De ez is csak hasalás és tippelés.
Mindezektõl függetlenül maradok tisztelettel a sok apró lépés híve.
Az SRB leválasztás kérdésében itt egyértelmûen fogalmaznak: megszakítás csak az SRBk üzemidejét követõen. Nem számoltak volna egy ilyen meghibásodással..? Vagy ez egyike a "Nem túlélhetõ" problémáknak..?
nem értem mit problémáztok ti az ûrlift energiaközlési gondjain??! Ha megvan a vezérszál ami képes geostat pályán keringeni "függõleges" helyzetben szakadás nélkül (ez már magában is orbitális mutatvány :D) akkor arra a teherbírás határáig pakolhatunk szerelvényeket; ergo energiát közlõ vezetékeket ... és épp ez a lényeg az egyész tákolmányban, hogy a rajta közlekedõ jármûnek nem kell magával vinnie a hajtóanyagot ... az energiát a elég a földön elõállítani, a közvetítés már nem okoz túl nagy veszteségeket
A Saturn V. beszerzési ára mai árfolyamon lenne mintegy három milliárd dollár, hogy valójában mennyibe kerülne, az a pontos szerzõdéstõl és egyébb tényezõktõl függene. Egyébként az árba azt is számísd bele, hogy az STS már egy ûrhajót is magába foglal, amely embereket visz fel, míg a Saturn V. esetén csak a puszta hordozórakétáról beszélünk, így pedig máris igencsak rossz a Saturn V. aránya.
A fejlesztések mindig csak új, ismeretlen területek felfedezésével haladhat csak látványosan elõre, és nem biztos, hogy jobb megoldás optimalizálni egy régi, noha bevált módszert, mint adott esetben egy teljesen új rendszert kipróbálni. A CEV az élõ példa rá, amelynek kifejlesztése annak ellenére is dollármilliárdokba kerül, hogy elvileg csak egy "optimalizálása" az Apollo-nak, és a jelek szerint nem fog komoly árcsökkenést elérni.
Az SRB-ket illeti, én nem vagyok biztos abban, hogy le lehetne választani õket idõ elõtt, illetve hogy ez esetben az ûrsikló képes lenne-e biztoságosan leszállni, miután az SRB-k leválasztása után röviddel az ET-tõl is meg kellene szabadulnia.
A Venture Star program még az X-33 tesztjármûnél bukott el, a teljes történet itt olvasható. A lényeg az, hogy eredetileg kompozit mûanyagból akarták elkészíteni a folyékony hidrogén tartályt, de az erre törekvõ igyekezetek egymás után buktak el, mivel nem sikerült megfelelõ kompozit tartályt megalkotni. Ezután csináltak egy Litium-Aluminium ötvözet tartályt, amelynél viszont politikai csaták kezdtek kibontakozni, miszerint a NASA pénzt dob ki az ablakon, ha egyszerûen lemond az X-33 egyik (legnagyobbnak nevezett) technikai újításáról. Az igazság az, hogy az X-33 több rendkívûli dolgot is tesztelt volna még ezen túl is, például az Aerospike hajtómûvet vagy a fém alapú hõvédõ pajzsot. A vége az lett, hogy másfél milliárd dollár után a program támogatását az állam megvonta, a Lockheed pedig nem folytatta tovább (a Lockheed a fejlesztés egy részét saját zsebbõl fizette, a késõbbi megrendelés reményében, ez volt a másik politikai vitaalap, mert a Lockheed nem szándékozott további pénzeket ölni a fejlesztésbe, ha kétségessé válik a Venture Star beszerzése). Így aztán az X-33 és a Venture Star is szépen kimúlt 2001-re.
Az Apollót kétségkívül nem költséghatékonyságra optimalizálták, de azért egy néhány száz km magas pályához általában nincs szükség a Saturn V képességeire. (Bár, ha a Saturn V hárommilliárdért képes LEOra emeli 118 tonnát, akkor az ugye kb 25.500 $/kg, míg ugyanez az STS használatával 20.000 $/kg. Ehhez vegyük hozzá, hogy ha a Saturnból nem húszonpárat, hanem százharmincat építenek, akkor ugye nem három milliárd darabja, folyamatosan lehetett volna reszelgetni, fejleszteni..) Úgy gondolom - mint ahogy az orosz Szojuz és az azt követõ Kliper is mutatja - az egyszer használatos rendszerekben bõven voltak még fejlesztési, optimalizálási lehetõségek az Apollo szintjén, és nem kellett volna egy új koncepció kedvéért ismeretlen területre merészkedni.
A Challenger esetében a robbanás elõtt kb. tíz másodperccel egyértelmûen látszott, hogy csökken a jobb oldali SRB tolóereje. Tudtommal az SRBk leválasztása 4 másodpercet vesz igénybe. Miért nem történt ez meg? Nekem erõsen az az érzésem, hogy a felszállást felügyelõ, operatív helyzetben lévõ döntéshozók felelõssé tehetõek a katasztrófa bekövetkeztéért. Született-e ezzel kapcsolatban elmarasztaló vizsgálati eredmény?
Végül mi lett a Venture Star program sorsa? Hallottam egy kijelentést valahol, hogy a jelenlegi technikai-gazdasági szinten még nem lehet megvalósítani a program célkitûzéseinek megfelelõ jármûvet. Ez igaz, vagy újabb szakértõ politikusi döntés született..?:-)
Informatika és tudomány
kevesebb ut alatt gyorsitanak nagyobb sebessegre... illetve szamold bele, hogy a "lovedek" is raketa lenne, csak joval karcsubb. A tachion hajtomu megjeleneseig sajna csak azzal lehet manoverezni az urben ill. gyorsitani a magaslegkorben:)
...hát ezt tényleg megnézem... Köszi!
