omg eddig vakon éltem, megnéztem ezt a soulseek nevû programot.
Emule plus-al próbálkozz. Keresést pedig global search-re állitsad. Így mindenhol keres. Szevrereknél én Donkeyserver No1-re szoktam fellépni, de asszem global search-nél tökmindegy.
Erik Truffazzal kapcsolatban amúgy igazad van, trombita dominál, de nekem vhogy a gitár maradt meg, általában buszon hallgatom nem tudom melyik szám sózl épp, de vannak amikor úgy nyúzzák, hogy feláll a szõr a hátamon (jó értelemben)
beserzéssel kapcs, demonoidon kívül nem tudok egy oldalt sem ahol lennének fenn. ott mondjuk rengeteg, de publicon elvétve.
edonkey-n nekem sosem talál semmit. van külön oldal ahol keresni kell, vagy rossz szerveren próbálkozom?
lastfm meg eszement jó-.- pár hete találtam meg, aztán rászabadultam, s olyan zenéket találtam hogy ajjajj. Azóta is kedvencem pl Boozoo Bajou nevû zenekar, azt is ott találtam, de rengeteg jó van-.-
Igazad van Eric truffaz-al kapcsolatban, azért említettem meg amugy elsõ helyen, mert élg újszerû és innovativ jazz-t játszik\játszanak, és sokszor olyan benyomása van az embernek mintha elelktronikus zene is keveredne a számokba, pedig mindent "élõbe" nyomnak. Ezenkívül amikor nyitottam a topicot, akkor éppen õ volt nálam már jóideje a "porondon", szóval erõs késztetést éreztem arra, hogy õt is megemlítsem.:)
Azt viszont meglepõdve látom, hogy te pont a gitározást hoztad fel mellette, mert nekem eric truffaz neve majdhogynem egyet jelent a trombitával. Van pár amiben van, de sztem nem jellemzõ(pl: king-b, next door, seven skies, mantis, the point, saisir, nina valeria, yasmina. akkor ezekben õ gitározik? de akkor meg ki fújja a trombitát?:P).
no mind1
és hogy a kérdésedre is válaszoljak(ne számíts semmi meglepõre), elsõsorban rákeresek torrenten, ahol általában kevés sikerrel járok, bár manapság egyre többb minden fellelhetõ ott is. Aztán megyek az edonkey hálozatra. Itt még nem volt olyan zene amit ne találtam volna meg. Lassan jön általában de biztosan.:)
Ha pedig új zenéket akarsz megismerni, legyen az bármilyen stílusu is, akkor a lastfm-et ajánlanám. Nagyon jó kis progi oriási webes támogatással. A nagyszerûsége abban rejlik hogy az általad választott stílusu zenénél, vagy elõadó szerinti rádióhallgatásnál, mindíg ír hasonló stílusokat, és hasonló elõadókat. Ezenkívül, ha sokat hallgatod, akkor hozzádrendel szomszédokat akik hasonló zenéket hallgatnak mint te. Az õ listájukat átnézve, illetve ajánlásaikat meghallgatva találhatsz rá új elõadókra, zenei stílusokra. Lehet bannolni is a zenét, akkor olyat többet nem játszik, de ugy is megjelölheted hogy tetszik, és akkor a késõbbiekben is berakja azt, és az ahoz hasonló zenéket. Ezenkívül rengeteg hasznos funkciója van még, szerintem megér egy próbát mindenképpen. lastfm cikk(régebbi cikk ezért van egy két dolog benne ami nem aktuálispl az audioscrobbler és a lastfm már egybeolvadt, de ugy nagyjábol képbe rak mire is számíthatsz.
Bocs hogy egy kicsit hosszura sikeredtem.:)
eurojazz ezt így még nem hallottam...
amúgy Erik Truffaz sem nagyon nyúl az elektronikus zene irányába. viszont amit mûvel a gitárral néha az eszméletlen.
Kaszi te milyen megoldást tudsz ahol ilyen zenéket lehet beszerezni?
Egyre bõvül a gyûjteményem, de még nem elég nagy-.-
Az eredeti megszerzésében nem tudok segédkezni, de ha megfelel mp3-ban is arra tudok egy megoldást
tudom nem "eurojazz" amit kerdezek, de nem tudtok veletlen olyan boltot, ahol korrekt arban adjak az eredeti cdket(jazz)? uj kedvencemet egyszeruen meg Ebayen is nehez levadaszni(nemhogy meg jo arban :D) Bohren und Der Club of Gore, zsenialis ambient-jazz... imadom a Badalamenti fele "twin peaks" stilusos atomborult night-ambient-jazzt :D
tudnatok 5lettel szolgalni?
szerk: jo helyre irok, nem nagy az elet "errefele" :D
az euro-jazz sztem nem a legszerencsésebb kifejezés, de egye franc.. :)
nem csodálom amúgy, hogy gondban vagy a címkézéssel, mert kicsit összefolynak a különbözõ irányzatok (ami nem baj) pl a deep house és a jazzy house között is nagyon vékony a határ :)
mostanában hallottak közül a Get Large Vol. 2 mixed by Mark Grant a jelenlegi etalon számomra jazzy house kategóriában. az Afterdark mixsorozatból a Chicago, a London és a Milan amik bejövõsek. Ananda Project - Relightja szintén nagyon jó.
Nu-Jazzbõl The Invisible Sessions albuma tetszett mostanában, kicsit elborultabb Kobol - Broken Ebonyja.
1. The Artist" - Euphonic 7 2. Livin' The Truth" - Guy Monk 3. Rush Hour" - Kevin Yost 4. Big Bright Sky" - Dream System 5. Do You Like Jazz?" - The Cool Balance 6. Mission At Hand" - Black Fuse 7. Square Playa" - The Square Playa 8. Go" - Fast Talker 9. Pendulum" - Kevin Yost 10.Never Say Never" - The Cool Balance 11.Long Distance Goodbyes" - Kevin Yost 12.Get On Down Now" - Sonny Jones
ezt most találtam, oszt eszembe jutott a topigod!!;)
The Best Of Acid Jazz - 2cd mp3 vbr
track list - cd1 1. Virtual Insanity - Jamiroquai 2. Dream On Dreamer - The Brand New Heavies 3. Remember Me - The Blue Boy 4. There's Nothing Like This - Omar 5. Revival - Martine Girault 6. Love The Life - James Taylor Quartet 7. High Havoc - Corduroy 8. My One Temptation - Mica Paris 9. Don't You Worry About A Thing - Incognito 10. Brightest Star - Drizabone 11. Brother - Urban Species 12. Inner City Blues - Working Week 13. Pushing Against The Flow - Raw Stylus 14. Long Time Gone - Galliano 15. The Jackal - Ronny Jordan 16. My Definition Of A Boombastic Jazz Style - Dream Wariors 17. Pass The Vibe - Definition Of Sound 18. Can I Kick It? - A Tribe Called Quest 19. Summertime - Jason Rebello 20. Mercy Mercy Me - The Apostles code:
track list - cd2 21. Apparently Nothin' - Carleen Anderson 22. Jazz In The House - Count Basic 23. You Gotta Be - Des'ree 24. Outside - Omar 25. Stay This Way - The Brand New Heavies 26. Dream Waves - The New Jersey Kings 27. Friendly Pressure - Jhelisa 28. The Garden Of Earthly Delights - D'note 29. Bad Ass Weed - Mother Earth 30. Love Will Keep Us Together - The James Taylor Quartet 31. Dr. Bong - Greenfinger 32. Beached - Milk 33. Got To Be - High Steppers 34. Big City - Outside 35. A Bad Trip - Night Train 36. Ain't No Sunshine - The Beaujolais Band 37. The Corduroy Orgasm Club - Corduroy 38. It Only Gets Better - Society Of Soul 39. A Love Supreme - Will Downing 40. Time After Time - Tuck & Patti code:
Régóta vadászok olyan zenékre amiben a fent említett 2 zenei irányzat egyidejüleg megtalálható. Találtam is jópár elõadót ami az ízlésemnek megfelel, de igazából mindíg gondba voltam amikor meg kellett volna határozni, milyen stílusu zenét is hallgatok éppem. nujazz, acidjazz, jazz'n'base, jazz-house? talán mind1ik:) A lényeg az, hogy pár napja találtam egy jó kis összefoglaló cikket, amiben pontosan errõl van szó. Ezt engedelmetekkel most bemásolom ide, hátha mást is képberak egy kicsit:)
Tehát akkor a cikk:
(1.rész):
Az amerikaiak eddig ugyanolyan elnézô mosollyal kezelték az európai jazzt, mint az európai politikát, vagy a japán baseballt. Valami azonban történik mostanában az európai jazzben, ami komoly kihívást jelenthet az amerikai hegemóniának. Egy új zenészgeneráció nôtt ki az európai jazz undergroundból, akiknek az amerikai jazz csal toleráns mosolyt az arcára. Ha említik egyáltalán az amerikai jazzt, úgy beszélnek róla, mint egy halott, közeli, kedves barátról. Ezek az új európai zenészek úgy gondolják, hogy az amerikai jazz visszavonult a múltba, amíg Európa a 21.-ik századba emeli a mûfajt. A rövid idô alatt híressé vált norvég zongorista, Bugge Wesseltoft ezt így fejezte ki: " Úgy gondolom, hogy az amerikai jazz valahogy megált az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején. Egyetlen érdekes, új amerikai lemezt sem hallottam az elmúlt 20 évben. Az amerikai jazz olyan, mint egy múzeum: azt ajánlja, ami már megvolt.
Eddig az európai jazz zenészek általában Amerikára figyeltek, az ott történteket próbálták utánozni. Mostanában azonban új hozzáállásnak lehetünk tanúi, fôleg Franciaországban és Skandináviában. Az új generációhoz tartozó zenészek tánczeneként kezelik a jazzt, s a legkülönbözôbb tánczenék – európai house, techno, drum’n’bass, jungle – elemeivel gazdagítják, visszaállítva a jazz rég elveszett kapcsolatát a popkultúrával. Az új európai jazz nem teljesen akusztikus, mint a mainstream amerikai jazz, de nem is teljesen elektronikus, hanem a kettô keveréke. Az improvizációk ismerôs és ismeretlen melódiákra, hangzásokra és ritmusokra támaszkodnak. Az új európai jazz kilép a jazz-clubokból és koncerttermekbôl és igyekszik meghódítani a discokat. Fiatalok tömegei állnak sorba, hogy hallgathassák az új zenét és táncolhassanak rá.
Amerikában is történtek kísérletek a hip hop és a jazz ötvözésére, mint például Miles Davis Doo Bop, Gary Thomas Overkill és Don Byron Nu Blaxploitation címû lemezei, de az eredmények nem meggyôzôek. Úgy tûnik, hogy a jazz és a rap nem keverhetô. Ugyanakkor a drum’n’bass nincs túl messzire a húzós jazz ritmusoktól és könnyedén elbírja a jazz stílusú improvizációkat. Az európai jazz kötôdése a tánc-kultúrához egésszen más irány, mint amilyet a chicagoi és newyorki undergroundból kijövô experimentális jazz képvisel.
EuroJazz 2.
Az eurojazz ismertetôjele a ritmus akusztikus hangok és a digitális hangminták együttes alkalmazásából áll össze. Elektromos basszus helyett most a legtöbben nagybôgôt használnak, a dobfelszerelés minimális: pergôbôl, nagydobból és cintányérból áll. Lemezjátszókról és samplerekbôl bejátszott hangok ambiens, gyakran baljós, kísérteties hangulatú hátteret szônek az improvizációk mögé. Nils Petter Molvaer norvég trombitás az északafrikai zenében találta meg gyökereit, annak felfogását, elemeit ötvözi a modernitással saját mûveiben. Minimalista Eurohouse groove-okra helyezi az afrikai motívumokat. A tradicionális 7/8-os, 9/16-os afrikai ritmusképletek bizonyos akcentusai, elektronikus effektekkel feldúsítva szinte lebegnek az ambiens zenei tájkép felett.
Nem meglepô, hogy a jazz puritánjai, a tradicionális New Orleans jazz fanatikusai, akik az 1930-as évek big bandjain és az 1940-es évek be-bopját tartják a mûfaj csúcsának, elutasítják az új, európai zenét. Nekik még a free jazz és Miles Davis elektronikus fusion zenéje is idegen. Az biztos, hogy az eurojazz nem azonos azzal, amit korábbban jazznak gondoltunk. Nem is próbál versenyezni a tradicionális, mainstream jazzel. Fontos azonban emlékeznünk arra, hogy a jazz legnagyobb mûvészei, Charlie Parkertôl, Dizzy Gillespie-n át Miles Davisig zenéjükkel mindíg saját korukat akarták kifejezni, arra akartak reflektálni, ami éppen körülvette ôket. Az eurojazz összetéveszthetetlenül a ma zenéje. "Az európai jazz kiszabadította a jazz hajóját a kényszerkikötôbôl és elvitorlázott vele“, mondja Laurent de Wilde, francia zongorista, aki évekig játszott New Yorkban. "Lehet ragaszkodni a tradíciókhoz, de fejlôdni is kell“. Izgalmas az európai paradoxon. A 20.-ik század elején sok európai mûvész a kreativitás elfojtásával vádolta a nyugat kultúráját, különösen a klasszikus zenében. Darius Milhaud francia zeneszerzô és generációjának több tagja, mint például Ravel és a Párizsban élô Sztravinszkíj a jazzhez fordultak életerôért, újfajta energiákért. Milhaud 1923-as, La Creation du Monde címû balettzenéjét erôs jazzes hatásáért emlegették a kritikusok. A mai francia zenében az enigmatikus Ludovic Navarre St. Germain nevû együttese vált nagyon sikeressé a francia house zene és a jazz kombinálásával. Tavalyi, Tourist címû albumukból 600 000 kópiát adtak el, zömében Európában. Hogy a siker nagyságrendjét érzékelni tudjuk, emlékeznünk kell, hogy jazz lemezeket ritkán lehet 10 000-nél nagyobb példányszámban eladni. 10 000 jazz-lemez eladása már nagy sikert jelent. Európa bárjaiban, clubjaiban, divatboltjaiban kikerülhetetlenül találkozunk a St. Germain Rose Rouge címû, könyörtelenül 4/4-es ütemû számával, s benne a Marlena Shaw hangmintával : "I want you to get it together“
MC BusyB
EuroJazz 3.
Az új skandináv jazz mûvészeket korábbi generációk, elsôsorban a norvég szaxofonjátékos, Jan Garbarek munkája inspirálta. Az 1990-es évek közepétôl fiatal norvég jazz-zenészek, mint a zongorista Wesseltoft, a trombitás Movaer, a dobos Audun Kleive és Eivind Aarset gitáros felhagytak a skandináv jazz addigi hûvös, meditatív stílusával és kísérletezni kezdtek az új tánczene hangzásával és ritmusaival. Wesseltoft New Conception of Jazz címû lemeze, amelyet saját, független kiadója adott ki, 40 000 példányban kelt el Európában. "A jazz Amerikából jött“, mondja Wesseltoft, "de úgy érzem, hogy a techno és egyéb elektronikus tánczenék inkább európaiak“ A gitáros Aarset Electronique Noire címû lemeze egyike a legjobb post-Miles albumoknak. "Az én hozzáállásomat az olyan emberek munkája inspirálta, mint Jan Garbarek és Terje Rypdal és az ECM komoly kísérletei a techno ütemekkel és hangzással“, mondja Aarset. A trombitás Molvaer 1997-es, Khmer címü albumából több mint 100 000 példány kelt el Európában. A mûvész megkapta a Nordic Council Music Prize 2000-t, a legnagyobb norvég zenei díjat, a német zenekritikusok díját és albumát 2000-ben a Jazz Record of the Year díjjal jutalmazta az LA Weekly. Jelenleg Esbjorn Svenson Trióját (E.S.T.) tartják a legfontosabb skandináv jazz zenekarnak. Lemezeik – Good Morning Susie Soho, From Gagarin’s Point of View, Somewhere Else Before, - Svédországban Madonna és a Radiohead felvételeivel versengenek népszerûségben, ami egy jazz-zongora trio esetében példátlan. Különös módon – valószínûleg az amerikai kultúrához fûzôdô, tradicionálisan szoros kalpcsolat miatt, - az angol jazz zenészek nem igen kísérleteznek a kortárs tánczene és a jazz keverésével, noha a mai tánczene nagyrésze éppen Londonból jön. Courtney Pine szaxofonista az egyik kivétel. Új albuma, Back in the Day mutatja, hogy messzire került az 1980-as években használt stílusától, amikor az európai Wynton Marsalis-ként vált ismerté, (olyannyira, hogy még felvételeket is készített Marsalis apjával, Ellis-el). Új albumán hangmintákat , számítógéppel elôállított ritmusokat használ, ezekre az alapokra játszik szoprán és tenorszakszofon szólókat.
Ha az amerikai jazz továbbra is ragaszkodik a mainstream-hez, könnyen lehet, hogy az eurojazz veszi át a helyét, hiszen az új hangzást fiatalok tömegei érzik magukhoz közel.
A teljesség igénye nélkül leírom még pár kedvencemet, és majd titeket is erre szeretnélek megkérni!
Az egyik elsõ ilyen "felfedezettem" és kedvencem ST.Germain. Aztán akiket még mindenképpen meg kell említenem, az Erik Truffaz, Laurent de Wilde, John-b, Atomic kitchen .... egy témába vágó kiadó, ami jó kiindulópont lehet még a hasonló stílusok megismerésére: ninjatune
A téma adott, elõadó nevek, számcímek, témába vágó programajánlók, és minden ami még belefér az jöhet ide.
Üdv és jó zenehallgatást mindenkinek!
ui.: pár kedvenc számot majd feltöltök aztán linkelem.