Szia! Épen errol van szó, hogy fogtam egy levezetést, kicseréltem az elején egy vagy tobb bemenõ adatot, aztán végigszámoltam, azért mert nagyon kíváncsi voltam, hogy mi jon ki belole, de a graviMágneses téreroségnél elmulasztottam megvizsgálni a mértékegységet, ami most zavart okoz. Ahoz hogy mi koze a valósághoz azt pedig meglehet és kell is vizsgálni, mert a matematikai analógi gyakran bejon. Amig nem bizonyosodsz meg róla adig nem álíthatod, hogy a számolásból nem kovetkezik valóság, sot a számolás sejteti, hogy valóság alapja lehet, ezért hipotézis a graviMágneseség.
Szóval az a helyzet, hogy amíg nincs egyetlen megfigyelésed a valóságban, ami egy ilyen gravimágneses mezõ, vagy éter, vagy vörös sárkányok, vagy úgy bármilyen jelenség létére engedne következtetni, addig bármi, amit számolgatsz az arra jó csak, hogy gyakorold a matematikai mûveleteket. Még csak elméletnek sem nevezheted, mert az elmélet mindig valamilyen jelenséget magyaráz. Neked meg nincs jelenséged, csak fogtál egy levezetést, kicseréltél az elején egy bemenõ adatot, aztán végigszámoltad. Függetlenül attól, hogy a számolásod helyes-e, ennek a világon semmi köze a valósághoz, ez egy számolási feladat végrehajtása volt.
Nem tudom, mit vársz tõlünk, mit kellene hozzászólnunk ehhez. Ügyes vagy..? Jó, tessék. Továbbléphetünk?
a példa azért rossz, mert Rómát nem valaki kitalálta, aztán bizonyította be, hogy van, hanem fordítva. ha pedig te nem létezõ dolgokról beszélsz, amik addig nem léteznek, míg be nem bizonyítod, hogy léteznek. a la Occam.
Téged. Valóban a Googlen keresztul tanultam sokat. De ha nem mondod meg végre, hogy az alapokat hogyan értelmezed, akkor nem tudom az én álláspontomat megmagyarázni vele kapcsolatba. Itt szlovákiában másképen vannak egy kicsit a dolgok mint a kis magyarországon. Úgy hogy meséld el, hogy mire hivatkozol, mert nem egyutt jártunk iskolába. Bocsi ha megsértettelek ...
A graviPermittivitás azért egyenlõ evvel, mert a konstanst kétféle képen lehet formálisan értelmezni. ha van gravitációs konstansunk, akkor rögtön van a másik formábból való graviPermittivitás is. A graviPermittivitás levezetése abból az öttletbõl származik, hogy a fénysebeség és a gravitációs hullám sebesége azonos nagyságú és analóg természetu. Tehát értelme van, legfeljebb téves az ötlete. Akkor viszont egy másikkal kell elõrukkolni hozzá. A graviMágneseségrõl már a levezetés elõtt volt elképzelés, és ennek az elképzelés alapján lett épen a levezetés megkísérelve.
Valóban a graviMágneseségnél fordítva van. Eloszor jott az elméleti feltevése, és csak utána lesz az igazolása. De nem is anyira a gyakorlati oldalról, hanem inkább más elméletekhez való viszonyítása kovetkezik. Ha még nem voltál Rómába, akkor nem állíthatod, hogy nincs is Róma. Ha arra hivatkozol, hogy Rómáról a médiában beszélnek, akkor én is arra hivatkozhatok, hogy a graviMágneseségrol beszélnek az interneten is és Egely Gyorgy a konyveiben is. A Nullhipotézis mit is jelent, írd csak meg nekem és akkor a kiindulási alapot megadhatom neked?
ez még mindig nettó ostobaság. gravipermittivitásnak nevezed a 1/(4píK) állandót, ahol K a gravitációs állandó. oké. gravipermittivitásnak nevezed a 4píK/c^2 állandót, ahol c a fénysebesség. semmi értelme, de legyen. ezután kijelented, hogy a gravimágnesesség meg az ami, ezeknek a konstansoknak meg egyéb mennyiségeknek a szorzata... most hasonlítsd össze a hupikékséggel. ugyanannyi értelme van.
Szia! A graviPermeabilitás kiszámolása osszetett elgondoláson alapult. Eloszor kiszámoltam a graviPermittivitást. Majd a graviPermittivitást behelyetesítettem a hullmterjedés képletébe, amelyben a fénysebeség a permittivitástól és a permeabilitástól fugg. Ebbol megkaptam a graviPermeabilitást. De ha behelyetesítem a B_m képletébe, akkor a kg és a méter kiesik. A tanulmányomban a 32 oldalon kezdodik a leírása „-> gravitációs permittivitás átszámítása/: ” cikkel és ami utána folytatódik. A graviPermeabilitás állandója és a mértékegysége „μ_m = - 9.331 964 *10-27 m^+1 kg^-1”. A graviMágneseséget már leírták úgy, hogy az állandóját nem bontoták fel részletesebben, ezt az interneten nevezik:, gravitoMágnesességnek, gravomágnesség~gravomágnesesség -nek, ugyan arról a garviMágneses jelenségrõl van szó, érdemes megnézned▪
Szia! Eltúlzod amit írsz. Inkább megpróbálhatnál segíteni nekem! Kapásból nem állíthatod, hogy nincsen graviMágneseség, csak azt, hogy roszul vettem a kanyarokat!!!
Szia! A B_m a graviMágneses mezo térerejét jelenti. Az állandóját kiszámoltam, ez a graviPermeabilitás, de a mértékegysége nem úgy jon ki ahogy azt szeretnénk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs neki, hanem azt hogy másképen kell valahogyan kiszámolni. Például Te is megpróbálhatnd kiszámolni! A graviMágneses mezo teóriája az egyszeru analógiára épít. Nem írhatod le csak azért, mert nekem nem sikerult zoldágra vergodenem vele!!!
Ez nem elmélet. Csak vaktában tettél pár feltételezést, gyakorlatilag halandzsázol, csak beleszõsz a mondókádba a fizikában használatos fogalmakat. Azok szoktak ilyet csinálni, akik nagyra tartják a fizikusokat, és õk is azok szeretnének lenni, de nem tesznek érte semmit. Az ilyen embereknek fogalmuk sincs arról mi a a fizika valójában, csak elképzelik milyen lehet, és el is hiszik hogy olyan. Aztán a saját szabályaikhoz alkalmazkodva szórakoztatják magukat, és bizonygatják õk kitaláltak valami újat.
Ez egyáltalán nem egyedi jelenség, de tök haszontalan, csak a saját szórakoztatásodra jó, még akkor is ha az a témája hogy ez nem szórakozás hanem szerinted tudomány. Az a helyzet hogy áltudós vagy, de szerencsére az ártalmatlanabbik fajtából, sajnos van aki ezzel szélhámoskodik. Te csak azért szeretnél tudósként tetszelegni mert ettõl érzed jól magad. De rossz helyen jársz, ide nagyjából kétféle ember jár, az egyik olyan mint te, a másik meg olyan aki ért valamit a fizikához, és ezeket pont nem fogod tudni átverni. Szerintem szórakoztasd inkább a rokonságodat vagy másokat akik nem értenek a fizikához, de szívesen meghallgatnak, akkor majd lesz sikerélmény (az egyetlen eredmény amit ebbõl ki lehet hozni), talán köztük akad aki elviseli, sõt tán még el is hiszi amiket összehordasz.
komolyan? na ne beszélj. akkor a B_m is komoly mennyiség? de ez most komoly? akkor van neki komoly SI egysége is? mert ha komolyan van, akkor komolyan kérdem, mi az? ha pedig nincs, akkor az egész dolog komolytalan.
Szia! Foglalkoztam a graviPermittivitás, a graviPermeabilitás és a gravitációs hullám bevezetésével és a mértékegységével, de mivel nem anyira alapveto, ezért a B_m mértékegységével kulon nem foglalkoztam sajnos, mert magától értedonek tartottam, úgy látszik helytelenul. Foglalkoztam még a hipertérrel is, mert az erotérmezok a térben vannak és ezért a térrol valamilyen modellt kell alkotni. Nem hupikékség, hanem eloszor felállítottam egy elméletet komolyan és csak ez után kovetkezik a gyakorlati vizsgálata.
"akkor még nem foglalkoztam a B_m mértékegységével"
mi az , hogy nem foglalkoztál a mértékegységgel? :D:D akkor ez egy vicc, amirõl írsz. ne is használj ilyen fogalmakat, hogy "fluxus", meg "vektoriális", mert így elég hiteltelen. ha bevezetsz egy új fizikai mennyiséget, az az ALAP, hogy definiálod, amibõl aztán az egység is következik. ez így csak a levegõbe durrogtatás, mint a hupikékség.
Szia ! Úgy látom, hogy már egészen jól érted azt amit magyarázok. Épen errol van szó. A „a B_o -nak viszont akkor semmi köze nem lesz a B_m -hez” csak anyi azért igen, hogy elméletileg „analógok egymással”, semmi más. Hogy a B_m -nek mi lesz az egysége az problémás, mert valóban nem Tesla. Amikor a tanulmányomat osszeállítottam, akkor még nem foglalkoztam a B_m mértékegységével, hanem csak a tobbi tétellel. Az a baj a B_m mértékegységével, hogy a tomeg és a méter kiesik, mint ahogy azt már megemlítettem az elozo hozzászólásaimban. Ez nem várt fordulat, vagy a levezetésem hibás és akkor újra kell csinálni, vagy más használhatóbb alapokról kall ugyanazt a graviMágneseséget levezetni!
Hogy hogyan lehet mérni a graviMágneseséget? - elvileg úgy, hogy a nagy graviMágneses térereju égitest kozvetlen kozelében egy pirinyó giroszkóp forgástengelye elfordul valamilyen szogben az égitest forgástengelyéhez viszonyítva a koztuk lévo graviMágneses erohatás miat. Amit te írsz, amit te szeretnél az a graviMágneses fluxus változásának a kovetkezmányei, ez elvileg hidrodinamikailag jelenik meg a szkaláris és a vektoriális térben analizálva.
annak a B_o -nak viszont akkor semmi köze nem lesz a B_m -hez. az nem mágneses indukció lesz akkor, nem fog mozgó elektronokra erõvel hatni, változása nem fog elektromos teret indukálni, és feszültséget sem a mozgó vezetõben. sõt, hogyan lehet egyáltalán mérni? mert a mágneses indukciót például úgy lehet, hogy a mozgó vezetõben feszültség indukálódik. szóval mi lesz a annak a B-nek az egysége? merthogy nem Tesla az hétszentség.
akkor azt rosszul írtad. illetve egyszer hol így írod, hol ellenkezõleg. legalább saját magaddal ne keveredj ellentmondásba. a képlet nem ugyan olyan a 2 esetben, mert ha az I helyébe Á-t írsz, akkor egy másik mennyiséget kapsz.
Szia! Mivel magyarázák a fizikusok azt, hogy éppen három dimenziónk van. Miért nem lehet mondjuk hét olyan dimenzió ahol hét darab pálcát lehet kulonbozo derékszogbe rakni egymáshoz képest. Feltekeredés nélkul!
Azért írtam, hogy a mágneses vagy a graviMágneses indukció. mert ez a képlet vonatkozik a mágneses indukcióra is és a graviMágneses indukcióra is. A képlet ugyan olyan legfeljebb indexekkel jeloljuk:, az egyiket "o" alsó indexel a másikat "m" alsó indexel. Az alsó indexeket nem tudom beírni ide a képletbe, de nem anyira lényegesek. Tehát a képlet ugyan olyan, de a mágnesesség és a graviMágnesesség már nem ugyan olyanok, csak analógok egymással. Mert a mágnesességet az elektromosáram gerjeszti, agraviMágnesseséget az tomegáramlás gerjeszti. Ezen nem kéne felakadnod!
ezt írod: ""B=μI/2πR" . Ahol a B az mágneses vagy a graviMágneses indukció nagysága"
vagyis a mágneses indukció szerinted ugyanaz, mint a gravimágneses indukció. holott korábban még el is ismerted, hogy a gravimágneses indukció más mennyiség, hiszen ott nem I-t írunk a képletbe, hanem Á-t, ami meg ugye nem áramerõsség.
tovább nem is olvastam az írásodat, mert amíg ezt nem teszed tisztába, nincs értelme. javaslom, hogy hagyj fel ezzel "fizikával", amit csinálsz, mert ez így nem fizika, hanem gagyi képletzsonglõrködés, ami leginkább neked káros.
Tényleg nem akarlak megsérteni, mert veled tisztességesen lehet beszélni ami ritka jelenség errefelé. Biztos nem lesz ezt jó hallani, mert gondolom kellemes elfoglaltságot jelent neked ezzel foglalkozni, de az a helyzet hogy nagyon sokat kéne még tanulnod. Ahogy te csinálod, tökéletesen értelmetlen fizikával foglalkozni.
Ahhoz hogy fizikusokkal egyáltalán eredményesen kommunikálhass, azt kéne értened a fogalmak alatt mint a többiek, kezdened kéne az extenzív és intenzív mennyiségek értelmezésével, a konvektív és konduktív áram fogalmával, meg még rengeteg definícióval amit konszenzus alapján használnak. Továbbá meg kéne ismerkedned az inerciarendszerekkel is, mert a mozgás fogalmát elég lazán kezeled.
Szia! Igen, a tomeg puszta mozgásával erotérmezot generál, de ez a mezo nem elektromos, hanem graviMágneses! A baj az, hogy a mértékegység nem úgy jott ki ahogy azt szeretnénk.
Sziasztok! No most összeírom, hogy otthon mit bogarásztam nektek össze a mágneses indukcióról( térerõsségrõl) és a vele szorosan analóg graviMágneses indukcióról( térerõsségrõl). Egyik => Az analitikus számítások szerint is a végtelen hosszú egyenes vezetõ körül a mágneses vagy a graviMágneses indukció így alakul:, "B=μI/2πR" . Ahol a B az mágneses vagy a graviMágneses indukció nagysága a tér egy pontjában, a μ a permeabilitás vagy a graviPermeabilitás, a π a pí=3.14159... dimenziótlan, az R a vezetõtõl mért távolság méterekben. Ha jól számoltam ki a graviPermeabilitást a "c^2 = 1/(ξμ)" képlet alapján{; ezt fel kellene ismerned, fontos, mert ez fejezi ki, hogy a vákuum hullámterjedése fordítottan arányos a permittivitással és a permeabilitással}, akkor a graviPermeabilitást egyenlõ "μ = - 9.331 964 *10^-27 m^+1 kg^-1" értékkel. Az R helyébe a méter jön, az I helyébe a "kg/s" jön{; szögsebesség nélkül}; és ekkor megkaphatjuk a graviMágneses erõtérmezõ indukcióját( térerõsségét) és a mértékegységét. Másik => A körvezetõ {;egymenetû tekercs} középpontjában a mágneses vagy a graviMágneses indukció( térerõsség) nagysága:, "B=μI/2R" . Az I helyébe közvetlenül a "kg/s" –ot kell behelyettesíteni és nem a szögsebesség képlete, akkor ha a mértékegységet akarod kikalkulálni belõle {;vagyis az elõzõ hozzászólásomban pontatlan voltam, elkapkodtam}. Itt is az lesz a kérdés, hogy a graviPermeabilitás esetében jó volt-e az alapot adó analógia megválasztva{; "c^2 = 1/(ξμ)" ??? }. Harmadik => A kis keresztmetszetû hosszú tekercs belsejében a mágneses vagy a graviMágneses indukció nagysága:, " B=μIN/L". Ahol az N a menetszám, az L a tekercs hossza{; nem a vezetõ hossza}. Belátható, hogy a B mértékegysége ugyan az lesz mint a fentiekben, mert az N dimenziótlan, az L pedig ugyan úgy mint az R méter lesz. Ha behelyettesítünk az elsõ bekezdés képletébe, akkor valóban kiesik a tömeg, de a méter is, és marad csak a 1/szekundum a B részére. A tanulmányomban ellenõriztem a levezetéseket és ott hibát nem találtam{; ellenõrizétek le azért tik is}. Most mihez kezdjünk, mert az analógia ötlete akkor is kínálkozik? Nem tudjuk fizikailag megindokolni, hogy miért nincs ez az analógia a mágnesesség és a graviMágneseség között ! Ez a mértékegység zavar csak átmeneti kátyú lehet, mert meg kellene találni nekünk közösen a graviMágneseség olyan levezetését, ahol se a tömeg és se a méter nem esik ki. Hol foghattam mellé??? Valakinek meg kellene magyaráznia, hogy miért van ez így !!! Az hogy a méter is kiesik az arra utal, hogy a matematikájában kell keresni a helytelenséget ! Lehet, hogy másképpen kell megalapozni, másmilyen levezetés kell hozzá. Kinek milyen ötlete van a graviMágneseség megmentésére, mert kár lenne veszni hagyni ezt a csodálatos fantasztikus ötletet? Az hogy 2013 évet írunk és a 13 szerencsétlen szám az nem lehet az oka. Sajnálhatnátok egy kicsit engem is és a graviMágnesességemet is, végül is kb. 90 oldalas tanulmány volt, sokáig készült:, http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu , . Ha én magamnak elvégeztem volna a graviMágneses indukció mértékegység vizsgálatát, akkor a nyilvánosság nem találkozott volna a fizika elméletemmel, értve alatta az egészet. Üdvözlettel: Erdös Attila .sk ,
" valami kijött nekem a számításokból, de behatóban nem vizsgáltam"
hát ez a baj. nincs értelme mindenféle fizikai (?) mennyiségeket definiálni, amiknek az égvilágon semmi értelmûk. például uwu definíciója alapján tudjuk, hogy egy neutroncsillag hupikéksége kerekítve 20 Zkg/m^4. na és? mit lehet ezzel kezdeni? semmit. hasonlóképpen a "gravimágneses térerõséggel". ez egy újabb értelmetlenül definiált mennyiség. kivétel lenne persze, ha ez a tér mérhetõ lenne.
Felfedeztem a hupikékség jelenségét. Ez rendkívül egyszerû, csupán abban áll hogy neutroncsillagok belseje tutira hupikék színû, csak kívülrõl látszanak másnak. Ha majd egyszer lefúrunk egynek a magjáig saját szemével láthatja mindenki, addig sajnos nem lesz rá bizonyíték, de tutira úgy van. Tuva levõ hogy 10^15 kg/m³ és a hupikék fény hullámhossza pont 520nm. Ha elosztjuk a sûrûséget a fény hullámhosszával, és nem törõdünk a dimenziókkal kijön hogy 19.5 ami majdnem 20. Mivela törpök egy jelenetben max 5-en vanank, de a létszámuk 101, a hupihányados is 20 körüli érték, ami rendkívül gyanús egyezést mutat. Ezt egyébként már a csillagászok is tudhatnák, szerintem csak eltitkolják mert tudva levõ, hogy gonosz összeesküvõ minden tanult ember.
Nekem úgy tûnik te azt állítod, hogy a tömeg a puszta mozgásával elektromos teret generál. Így van-e?
Szia! A graviMágneseség eloszor elméletileg lett levezetve, a kísérletek csak ezután kovetkeznek, de sajnos mérhetetlenul kicsi. Illetve mégis van egy kísérlet, mert úgy 2000-ben felotek egy muholdat erre a célra, és a mérési határnál érzékeltek is valamit, de mivel a klaszikus relativitás elméletbe nem fért bele, ezért nem beszélnek róla, elhalgatják. Kristóf Miklósnak kellene írnod ez ugyben, mert o tobbet tud nálam errol a muholdról:, < [email protected] > ,.
Aztán mit nem fogalmaztam meg pontosan? #3303 szerintem pontosan van megfogalmazva! Ha valamire kíváncsi vagy akkor azt konkrétabban kell megkérdezned!
Szia! Igazad van valóban nem pontosan arra válaszoltam amit kérdeztél. Ez azért volt mert el siettem és figyelmetlen voltam. A "gravimágneses térerõsség" definíciója köyu, mert a "gravimágneses térerõsség" a "gravimágneses erõtérmezõ" térerõsége, idegenszóval az indukciója. A "graviMágnesességnek" a magyarázatát pedig már megadtam. A "gravimágneses térerõsség" és mások mértékegységével nem sokat foglalkoztam, valami kijött nekem a számításokból, de behatóban nem vizsgáltam. Ezt megvizsgálhatjuk közösen, csak az a kikötésem, hogy az esetleges hibákat meg kell kísérelni kijavítani, és nem mindjárt vagdalkózni miatta!
Eredetileg a graviMágneses permeabilitást és a graviMágneses permittivitás állandókat számoltam ki a mértékegységukkel egyutt. Addig is - amíg hazamegyek és vissza - megkaphatjuk a körvezetõ közepén ható "gravimágneses indukció" szerint a mértékegységet:, "B=u{kwM}/2R" lásd #3301 . Az R méter lesz, az M kilogram lesz, a w szögsebeség lesz {ezt tobb féle képen is felveheteted}, a k viszonyulási állandó, az u maga a híres a graviPermeabilitás -> {μ = - 9.331 964 *10^-27 m^+1 kg^-1} . Kíváncsi vagyok, hogy mire jutsz vele, mert én kulön a konkrét B -vel nem foglalkoztam csak általánoságban? Mivel így nem foglalkoztm vele ezért a tévedés lehetosege egy kicsit fennáll !?
Szép dolog hogy keresed az analógiát de mire? Elsõ lépésként ezt kéne tisztázni. Konkréten rá kéne mutatni melyik jelenség az amivel párhuzamot sejtesz. Az általad feltételezett jelenségnek semmi nyoma. az hogy szerinted léteznie kell még rendben lenne, de logikus magyarázat nélkül ez semmit se ér.
Én eredetileg arra próbáltam célozni, hogy az ismert fogalmakat - amik nem tartoznak a tudomány peremterületéhez,- sem pontosan fogalmaztad meg, és te ebbõl a félreértésbõl próbálsz valami újat csinálni. Elõször el kell sajátítani azt a tudást ami elérhetõ. Az hogy feltételezed hogy megértetted, aztán abból a valamibõl amit tudásnak vélsz, próbálsz további feltételezéseket ttenni, nem vezet sehova.
Szia! Van egy { Teremtsünk intelligenciát (246 üzenet) } toppik a { Tudomány, technika és gazdaság } szekcióben, csak nem mindig látszik a legordulo listában. Nem akarom kockáztatni, hogy a moderátorok elvegyék a téma nyitásra a jogomat, ezért visszavonulót fújtam magamnak.
Szia! Hát nem az amper az biztos, hanem a kg/s az össz tömegÁramlásnak és a kg/s.m2 {kilogram per sekundumonként és négyzetméterenként} a tömegÁramlás sûrûségnek.
Szia uwu420 ! Ez az elmélet a fizika mezo teóriáját használja fel analógiának. A graviMágneses mezo esetében analógiáról van szó a mágneses mezovel. Ha valamit eltévesztetem, akkor azt ki kell javítani és nem az egészet elvetni miata. Az analógia képzés lehet hibás, de nem hulyeség. Megnézheted a dolgozatomat is ami 90 oldalas, de úgy március 10-dikén egy 10 oldalas rovidítést fogok felteni melléje, az jobban olvasható lesz: http://www.erdosattilask01.sokoldal.hu
Ebbe biztos vagy? Úgy értem ha most esetleg kiderülne hogy hülyeséget írtál, letagadnád hogy írtad?
Szia Albertus! A mágneses mezõt az elektromosÁram gerjeszti, az elektromos teret a töltés menyisége gerjeszti. A graviMágneses mezõt a tömegÁramlás gerjeszti, a gravitációs mezõt pedig a tömeg menyisége gerjeszti. A mágneses mezõ és az elektromos mezõ fluxosa indukálja egymást, a graviMágneses mezõ és a gravitációs mezõ fluxusa szintén indukálják egymást.
Abban a biztonyos mondatban a forgástengely megy át a sulyponton. A forgástengely körul a tömegÁramlás valóban egy egymenetû tekercsel analóg, másképpen mondva egy körvezetõvel analóg. A forgástengely körul tömegÁramlás van és a körkörös tömegáramra merõleges a forgástengelye. A graviMágneseség nem értelmetlen hanem {majdnem} mérhetetlen, de valóságosan létezõ erõtérmezõ, vagyis hipotetikus, transzcedentális.
Szia! Ha az I {áram} helyébe behelyetesíted az Á (tömegáramlás mennyiséget), akkor igaz, hogy az Á mértékegysége [Á] = kg/s , de a B {téreroség indukciója}nak a mértékegysége sem lesz változatlan, hanem a B-nek is megváltozik, mert a B nem a mágneses téré hanem már a graviMágnesességé lesz aminek már más a mértékegysége. Éppen anyi lesz a mértékegysége amenyit a képlet neki meghatároz.
Továbbá pontosítani szeretnék:, nem "fajlagos tömegÁram"ról, hanem "tömegÁram sûrûség"rol és "fajlagos ellenállás"{; viszkozitás}-ról volt szó az elozo hozászólásomban. A "tömegÁram sûrûség"et és az "osszesített tomegáramot" meg kell kulonboztetni egymástól, a mértékegységuk is más.
azt állítod az I (áram) helyébe írhatjuk az az Á (tömegáramlás mennyiséget), de ezt nem tehetjük meg, mert a 2 mennyiség dimenziója különbözik. SI mértékegységeket használva: = A (amper), és az általad leírt [Á] = kg/s.m2
szóval ez a két mennyiség nem helyettesítheti egymást.
Szerinted mi a közös és mi a különbözõ a mágneses és az elektromos kölcsönhatásokban?
Erre tudod a helyes választ akkor megérted, hogy miért nincs olyan értelemben gravimágnesesség, mint ahogyan levezetted.
Azaz miért helytelen az ezen mondatodban lévõ feltételezés:
"Egy w szögsebességgel forgó égitest tömegáramlást produkál a forgástengelye körül ami átmegy a súlypontján. A tömegáramlás a forgástengely körül egy egymenetû tekerccsel{;körvezetõvel} analóg. "
"Kérlek, hogy magyarázd már meg nekem, hogy {A téma rövid címe (40 karakter)} rublikába és a {A téma teljes címe} rublikába mit kell írni, ill. mi a különbség közötuk?" "A téma rövid címe" a témacsoport listájában kerül felsorolásra, a témán belül a lenyitható listába kerül - jelen esetben "Fizika". "A téma teljes címe" pedig a témán belül a "téma rövid címe" alatt foglal helyet - jelen esetben "Fizika 2006". Erre némi logikával rá lehet jönni, ha témanyitás elõtt átnézel pár fórumtémát - lehet látni, hogy a témacsoport listájában levõ címek rövidek, ha rákkattintunk, a cím alatt megjelenik egy hosszabb kifejtése a címnek. A célja ugyanaz, ami az újságokban, könyvekben a címek/alcímek rendszerének.
"Ugyanis nagyon megzavart, az hogy két rublika van az egy topik név részére, és hogy esetleg miata elronthatok valamit a név megadásban." Ha neadjisten nem úgy mûködne a dolog, ahogy szeretnéd, ott a Tudomány, technika és gazdaság témacsoport Moderátor figyelmébe címû topikja, ahol kérheted a téma rövid/teljes címének módosítását.
Szia! Jaj, hát persze, hogy nincs {Á}, hanem {I} van az {Á} helyet, mert az {I} az elektromosÁramot jeloli az {Á} meg a tomegÁramot. De az {I}-be bele lehet és kell is helyetesíteni a {"Á=kwM"}, a #3272 -dik hozzászólásomban van a 3}-dik bekezdéspontban. Ha az "B=uI/2R" -ba behelyetesíted a "Á=kwM" -út, akkor azt kapod, hogy "B=u{kwM}/2R", így ni! Most már ugye jobban ossze áll a kép? Csak a betu jelolés nem volt ugyan az és miata megakadtál. Udv: E.A. .sk
Szia! Ellátogattam a http://www.sg.hu/forum.php3?ujtopic=true&cat=14 lapra, ahol új topikokat lehet nyitni. Nélkuled az ítélet napig sem találtam volna meg azt az apróbetus részt. Kérlek, hogy magyarázd már meg nekem, hogy {A téma rövid címe (40 karakter)} rublikába és a {A téma teljes címe} rublikába mit kell írni, ill. mi a különbség közötuk? Ugyanis nagyon megzavart, az hogy két rublika van az egy topik név részére, és hogy esetleg miata elronthatok valamit a név megadásban.
itt azt írod, a gravimágneses térerõsség függ az Á-tól : "Kis tomegu fekete lyuknak is lehet borzasztóan nagy tomegÁramlása és ezert graviMágneses tere"
viszont amit korábban írtál, az ennek ellent mondd, mert az általad megadott "gravimágneses térerõsség" nem függ a tömegáramtól:
" A "B=uI/2R" képlet az ami neked kell."
ebben nincs Á. és jobb helyeken mágneses indukciónak nevezik, nem gravimágneses térerõsségnek.
Szia! A fajlagos tömegÁramlásnak a 3 dimenziós térben az egysége a {Á=kg/s.m2}, azaz kilogram per sekundumonként és négyzetméterenként . A fajlagos tömeÁramlást lehet közelíteni egy ponthoz, ekkor ebbol a pontból kiinduló vektor jelenti a infinitív tömegÁramlást. A fajlagos tömegáramlás nem pontosan ugyanaz mint az összevett tömegÁramlás, de nagyon hasonló hozzá és a természete, a viselkedése is hasonló. Az összevett tömegÁranlás egysége a {Á=kg/s}, azaz kilogram per sekundumonkén, de ekkor egy egész vezeték szerûségre vonatkozik és nem egy ponthoz közelít. Az összevett tömegÁranlást lehet egy egész bolygónyira értelmezni, a fajlagos tömegÁramlást pedig a skaláris és a vektoriális analitikus térben lehet használni. Lehetséges, hogy ezt a két féle tömegÁramlás értelmezést összekeverted egy kicsit. Udv: Erdös Attila .sk
Csak hogy egyértelmû legyen a helyzet, fórumtársunk valószínûleg némi ellentmondást vélt felfedezni a mondandódban. Ebben a topikban megesik hogy olyanok írogatnak akiknek hobbijuk a fizika annak ellenére hogy nem értenek hozzá. Jellemzõ vonás hogy a tudomány peremterületét kutatják azzal a meggyõzõdéssel, hogy a hivatásos fizikusok rossz úton járnak. A legjellemzõbb mégis az hogy nem hajlandók belátni ha valamelyik állításuk egyszerûen nem igaz. Mondok pár példát. Forrai fórumtárs egyik "levezetésében" lelkiismeret furdalás nélkül helyettesítette a testsûrûséget az optikai sûrûséggel valami nagy horderejû kijelentés látszólagos alátámasztása érdekében. Vagy ott van Gezoo aki egyik levezetésében egy matematikai kifejezést egy másikkal helyettesített egy az egyben egy másikkal ami nem volt azonosság. Mégis mindketten kötötték az ebet a karóhoz, és ócsárolták a tudósokat, kiemelve hogy õk biza megfejtették a nagy rejtélyeket. Mindezt arrogáns stílusban. Jó kis flémelés lett belõle. A lehetõség elõtted áll hogy bebizonyítsd, hogy te nem ilyen vagy.
"De a piezo rudas gázgyujtót mechanikusan kell mukodtetni." Idéznélek: "A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven mûködik, nagy teljesítményû, elég nagyon szikrázik, de ne ijedj meg tõle. " Szóval ajánlottad a 220 (ami már 230) Voltos veszedelmes jószágot. ;)
A másik meg a piezógyujtós - ott meg vagy a mechanikai mozgatást kell meghosszabbítani, vagy a nagyfeszültséget. Az elõbbi kissé körülményes - bár igaz, ami igaz, kivitelezhetõ - az utóbbi kellemetlen élményekkel járhat (csillagok látása).
De elõtte mindenképp használd a keresõt és nézd meg, nem nyitottak-e már hasonló témát.
"Errol a {sznájlik} gombról teljesen elfelejtkeztem, tík is használhatnátok gyakrabban." Ha nagyon szükséges, akkor aki akarja, használja. Fölösleges használata irritáló.
Vagy méginkább azt elmagyarázni részletesen, hogy hol és hogyan kell új témát indítani? Errol a {sznájlik} gombról teljesen elfelejtkeztem, tík is használhatnátok gyakrabban.
Sziasztok! Kérnék toletek valamit! Nem tudom, hogy hogyan kell új témát indítani, ezért valaki indítson nekem egy témát evvel a névvel {Mesterséges intelliganciák} vagy modjátok meg hogy ha már van, hogy hol van, mert nagyon érdekelne!!! A teljes URL link címét se felejzsd el nekem itt megadni! Udv: Erdos Attila .sk
Nem a tomeg a fontos, hanem a tomegÁramlás nagysága. Kis tomegu fekete lyuknak is lehet borzasztóan nagy tomegÁramlása és ezert graviMágneses tere.
"Egy kérdésem lenne. Miért van az, hogy a cunami nem áll meg 100 méteren, hanem csak jön és jön a sok víz, mint egy megáradt folyó és nem áll meg." A cunamit a nyílt tengeren a tenger alatti földrengés, vulkánkitörés illetve parti földcsuszamlás okozhatja. Ez hoz létre folyamatos hullámzást, ami végigterjed a tengeren.
Amint a part közelébe ér, ennek a hullámzásnak a sebessége a tengerfenékkel való súrlódás következtében lelassul, a hullám mérete viszont drasztikusan megnövekszik. Na most egy ilyen, több tízenX méteres magasságú és több kilométer "vastag", egy autó sebességével jövõ víztömegnek nem mondod azt, hogy "álljál már meg légy oly szíves"!
"Megállni" csak akkor tudna, ha akkora brutális védgátak lennének mint maga a hullám - de akkor hogy nézne ki a tengerpart?
"A kocsikat hogy tudja megemelni? A kerekek miatt?" Mivel a hullámnak igen nagy mozgási energiája van, és az autó nincs a földhöz rögzítve, könnyedén.
ez az árammal átjárt körvezetõ középpontjában keletkezõ mágnese indukció képlete. minek nevezed át "gravimágneses térnek". ráadásul nem függ a tömegtõl, ahogy írtad.
Sziasztok! Egy kérdésem lenne. Miért van az, hogy a cunami nem áll meg 100 méteren, hanem csak jön és jön a sok víz, mint egy megáradt folyó és nem áll meg. A kocsikat hogy tudja megemelni? A kerekek miatt? Köszi a választ!
***
" A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven mûködik," Törpefeszültségnél (törpefeszültség: 48 V alatt; kisfeszültség: 250V alatt, de 48 V felett) magasabb feszültséget amatõrnek barkácsolási célra ne ajánljunk. Pláne - mivel rakétáról van szó - kültéren. Pláne tûzveszélyes/robbanásveszélyes anyagnál. Ráadául hosszú távon is kell elvezetni (mert a modellrakétától azért érdemes egy biztonságos távolságban maradni). Élet- és balesetveszélyes.
Ezért is alkalmaznak a modellrakétáknál törpefeszültséges, izzószálas gyújtást - Amerikában erre kész szabványrendszerek vannak, mint arról a Wikipedia is tanúskodik. Van kifejezetten ilyesmivel foglalkozó cégek - például a "nagy öreg" Estes (ilyen indítóeszközt használ - elemrõl megy).
Van egy szuper ötletem, hogy hogyan gyujthatnád be azt a francos, nyavajás rakétáidat. De aztán rám ne haragudj ! Veszel a boltban egy elektromos gyujtót amit a háztartási gáz gyujtására szántak. Nem mindegy, hogy milyet veszel. Két fajta van belõle:, Egyik egy piezo rudat használ a gyujtáshoz amit mechanikusan kell mûködtetni, nincs csatlakozása a konyektorhoz, kis teljesítményû, csak kicsit szikrázik, ezért a lehetõ legnagyobb márkájút vegyed. A másikhoz vezeték van a 220~ voltos konyektorhoz, mert valami indukáció elven mûködik, nagy teljesítményû, elég nagyon szikrázik, de ne ijedj meg tõle. Persze az ujadat ne ted a szikrázó végéhez, mert fényes nappal a csillagokat fogod látni, az tuti. Ha esetleg belehalsz, akkor azt mindenképen írd meg ide a fórumba !! Semmi fajta felelõséget nem válalok ezért a hozzászólásomért!, OK? A rakétáidat ez a szikrázás fogja begyujtani, ha a pirotechnikai anyagod is úgy akarja, hiszen elektromosra akartad csinálni, nem de. No most át kell alakítanod egy kicsit azt a valamelyik fajta gáz gyujtót, meg kell hoszabítani a vezetékeket, mert mind a kettõ fajtában több vezeték vezeti az áramot és a nagy feszültséget a végétõl az elejéig. Arra azért vigyáznod kell, hogy a mûködõképeségét el ne ronzsd, a nagyfeszültség távvezetése elég kényes, de te is csinálj valamit. Az izószálakkal való rakéta gyujtás se lesz könnyebb.
Üdv, Hiper fizikus!Egy tenyérbe illõ kis lithium airsoft akksiról van szó!Tényleg nem értek hozzá, de kizártnak tartom, hogy egy ilyen megcsapjon, komoly sérülést okozzon.Szóval tudok ekkora áramforrással legalább egy csillagszórónak megfelelõ hõt elõállítani, vagy sem?
ezt nem olvastam el. az elõzõ hozzászólásod mondata alapján "A gyorsan forgó nagy tömegû égitestek körül, a forgástengely irányában Erdös tér = graviMágneses tér keletkezik" vártam egy kvantitatív választ, konkrétan egy darab egyenletet, aminek az egyik oldalán a gravimágnese térerõsség van, a másikon meg tömeg, szögsebesség vektora, helyvektor meg valami konstans.
Udv Kalash17 ! Én meg múltkor azt írtam neked, hogy ne játsz az elektromosággal, fõleg a légvezetékekkel, a szigeteletlen részekkel, mert agyon úthet a vilanyáram !!! Komolyan.
Egy w szögsebességgel forgó égitest tömegáramlást produkál a forgástengelye körül ami átmegy a súlypontján. A tömegáramlás a forgástengely körül egy egymenetû tekerccsel{;körvezetõvel} analóg. A tekercs középpontjában pedig kiszámolható a mágneses térerõ{ = mágneses indukció}. Olyan képletet nem találtam ami a tekercsen kívül ható mágneses térerõ{; indukció} csökkenését a távolság függvényében megadja, de amit te kérdezel az a tekercsen kívül esõ mágneses térerõ garviMágneses analógiájára vonatkozik. Úgy tûnik nekem, hogy a forgó égitesttõl a távolság négyzetével fordítottan gyorsan csökken a garviMágneses térerõ, de mivel gravitációs dipólusról van szó a mi esetünkben és nem monopólusról, ezért a dipólus hajlásszögei is beleszámítanak majd a képletébe. Ezért itt megpróbálom csak a w szögsebességgel forgó M tömegû égitestnek a középpontjában ható garviMágneses térerõsséget{; garviMágneses indukciót} kiszámolni neked. Nyomatékosan felhívom a figyelmedet arra, hogy a graviMágneses fluxus vagy a gravitációs tér fluxus változása indukáció jelenségét produkálja, amit szintén ki lehet számolni, és a Maxwell egyenletekbe is be lehet helyettesíteni analóg módon a graviMágneses és a gravitációs tér állandóit.
1) Elõször is a graviPermittivitást kell kiszámolni, mert az elektrosztatikus jelenségek képleteiben a permittivitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermittivitás analógiája a relatívGraviPermittivitás, de ebbe egyelõre ne bonyolódjunk bele. A dolgozatomban a 35.oldalon és a 28.sorban van a "-> gravitációs permittivitás átszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermittivitást kiszámolni", nézd ott meg.
2) Másodszor a graviPermeabilitást kell kiszámolni, mert az elektromágneses jelenségek képleteiben a permeabilitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermeabilitás analógiája a relatívGraviPermeabilitás, de ebbe egyelõre ne bonyolódjunk bele.
A dolgozatomban a 36.oldalon és a 17.sorban van a "-> gravitációs permeabilitás kiszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermeabilitást kiszámolni", nézd ott meg.
3) Harmadszor a tömegÁramlást kell kiszámolni, mert az egymenetû tekercs áramával a forgó gömb tömegáramlása lesz analógiában. A képlete ilyesmi, számoljál utána "Á=kwM", ahol az Á a tömegáram, az M az égitest összes tömege, a w a szögsebesség valamilyen mértékben, mert több is lehet, a k a viszonyulás állandója.
4) Negyedszer be kell helyettesíteni az egymenetû tekercs közismert képletébe, mert ennek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A képlete ilyen "B=uI/2R", ahol a B a körvezetõ vagy a forgó égitest indukciója{; más szóval a térereje ill. a tér erõssége} a középpontban, az u a permeabilitás vagy a graviPermeabilitás állandója a vákuumban, az I a körvezetõben folyó áram vagy a tömegÁramlás{; amit a 3) pontban fejtetem ki}, az R a körvezetõ sugara ez a gömbszerû égitest esetében olyan kétharmada lehet a gömb sugarának.
5) Ötödször, keríteni kell egy olyan képletet ami a mágneses dipólusok között ható erõket vagy a mágneses dipólus körül lévõ térerõt a távolság függvényében leírja. Ebbe a képletbe analóg módon be kell helyettesíteni a gravitációs példa paramétereit{; egészen hasonlóan mint a 4) pontban csináltuk}:, graviPermittivitást, graviPermeabilitást, tömegÁramlást, tömeget a töltés helyébe, ...stb. . Az általad kiszabott feladat egyszerû ugyan, de láthatod, hogy azért sok mindent kell összehozni hozzá. Te talán fõiskolás vagy, ezért jobban is, részletesebben is elmagyarázhatnád a többieknek amit én itt felvázoltam, levezettem.
Üdv!A múltkor azt hiszem már írtam ide.Kis szakmai tanácsot, segítséget kérnék.Elektromos gyújtást szeretnék készíteni házilag gyártott rakétamotorokhoz...Egy 2200 mAh-s, 7.4 Voltos akkumulátorom van, ezzel szeretném gyújtani, vagy esetleg 9 V-os elemmel.A kéteres kábel végére Volfrám szálat kötnék, úgy hallottam ez kis áram hatására is felizzik, és elég nagy hõt képez.Amit én tudnék szerezni, az horgász boltban kapható elõke, ami tartalmaz Volfrámot, de nem vagyok benne biztos hogy az megfelel.Esetleg lenne tippetek, hogy hol tudnék ilyet beszerezni?Elõre is köszönöm a választ!
mekkora a gravimágneses tér erõssége egy M tömegû, w szögsebességgel forgó égitestnek a középpontjától R távolságban?
A gyorsan forgó nagy tömegû égitestek körül, a forgástengely irányában Erdös tér = graviMágneses tér keletkezik, ezek nagyon kis erõk, de elméletileg akkor is részt vesznek a gravitációs csillagászati rendszerek dinamikájában ? A Föld, a Föld Hold rendszer, a Jupiter, a Nap és NapRendszer, a Nap és TejútRendszer, lokális galaxis halmazok, a 3dim4 lokális metaUniverzumunk,, forgástengelyei irányában graviMágneses tér van, bár valószínûleg aránylag kicsi ? A csillag szerû kompakt kolopaszusok forgástengelye irányában a graviMágneses tér arányaiban nagyobb is lehet:, pulzárok ~ neutroncsillagok, kvazárok ~ blazárok, aktív galaxisok, forgó fekete lyukak, -... ?
A (gyorsan forgó) szingularitás elenyészõ kiterjedésû felszínén a végtelenbe konvergáló nagyságú gravitációs gyorsulás van ? A nagy gravitációs gyorsulás alatt törvényszerûen jelentõs energiaTömegû elektromágneses és gravitációs hullámot sugároz ki a szingularitás önmagából ? Oly annyira, hogy emiat a szingularitás teljes egészében szétsugárzódik, még mielõtt a Hawking féle fekete lyuk szétbomlás is bekövetkezne ?
A Föld-Hold-Nap gravitációs együttesben a forgás és a keringés tengelyei nagy pontosságú (precíziós) kvarcÓrás vagy atmÓrás mérései azt igazolják, hogy a forgástengelyek „mindenféle” precessziókat(eltéréseket) végeznek, anomáliákat(rendelleneségeket) mutatnak ? A precessziók egyik magyarázata, hogy a fent nevezett együttes relativisztikus korrekciókra ad okot, másik magyarázata, hogy a keringési pálya periodikus szakaszain „graviMágneses indukációt(!) szenved” rendszeresen, harmadik magyarázata, hogy a többi NapRendszer béli égitestek aberrációt (eltérülést) okoznak neki ?
A Föld-Nap együttesben, éves léptékben a radioaktív anyagok felezési ideje mérhetõ szabályossággal kis mértékben ingadozik, ez azért meghökkentõ{; fiktív?} korrelációs jelenség ? Elképzelhetõ, vannak akik úgy gondolják, hogy Napból származó gravitációs hullám vagy graviMágneses erõtér indukációja(!) az oka a Földi radioaktív izotópok felezési ideje kismértékû ingadozásának ?
Szia Albertus ! Tudom, valószínuségi mozgást. De te tudod-e, hogy a fémes fázisú hidrogénnek folyékony változatot is feltételeznek. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9mes_hidrog%C3%A9n , ebben a protonok szabadon mozognak, mint a plazmában. Udv. E.A. .sk