Egy w szögsebességgel forgó égitest tömegáramlást produkál a forgástengelye körül ami átmegy a súlypontján. A tömegáramlás a forgástengely körül egy egymenetû tekerccsel{;körvezetõvel} analóg. A tekercs középpontjában pedig kiszámolható a mágneses térerõ{ = mágneses indukció}. Olyan képletet nem találtam ami a tekercsen kívül ható mágneses térerõ{; indukció} csökkenését a távolság függvényében megadja, de amit te kérdezel az a tekercsen kívül esõ mágneses térerõ garviMágneses analógiájára vonatkozik. Úgy tûnik nekem, hogy a forgó égitesttõl a távolság négyzetével fordítottan gyorsan csökken a garviMágneses térerõ, de mivel gravitációs dipólusról van szó a mi esetünkben és nem monopólusról, ezért a dipólus hajlásszögei is beleszámítanak majd a képletébe. Ezért itt megpróbálom csak a w szögsebességgel forgó M tömegû égitestnek a középpontjában ható garviMágneses térerõsséget{; garviMágneses indukciót} kiszámolni neked. Nyomatékosan felhívom a figyelmedet arra, hogy a graviMágneses fluxus vagy a gravitációs tér fluxus változása indukáció jelenségét produkálja, amit szintén ki lehet számolni, és a Maxwell egyenletekbe is be lehet helyettesíteni analóg módon a graviMágneses és a gravitációs tér állandóit.
1) Elõször is a graviPermittivitást kell kiszámolni, mert az elektrosztatikus jelenségek képleteiben a permittivitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermittivitás analógiája a relatívGraviPermittivitás, de ebbe egyelõre ne bonyolódjunk bele. A dolgozatomban a 35.oldalon és a 28.sorban van a "-> gravitációs permittivitás átszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermittivitást kiszámolni", nézd ott meg.
2) Másodszor a graviPermeabilitást kell kiszámolni, mert az elektromágneses jelenségek képleteiben a permeabilitás gyakran szerepel és mi ezeknek a jelenségeknek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A relativPermeabilitás analógiája a relatívGraviPermeabilitás, de ebbe egyelõre ne bonyolódjunk bele.
A dolgozatomban a 36.oldalon és a 17.sorban van a "-> gravitációs permeabilitás kiszámítása/:" -cikkben az, hogy hogyan kell a "graviPermeabilitást kiszámolni", nézd ott meg.
3) Harmadszor a tömegÁramlást kell kiszámolni, mert az egymenetû tekercs áramával a forgó gömb tömegáramlása lesz analógiában. A képlete ilyesmi, számoljál utána "Á=kwM", ahol az Á a tömegáram, az M az égitest összes tömege, a w a szögsebesség valamilyen mértékben, mert több is lehet, a k a viszonyulás állandója.
4) Negyedszer be kell helyettesíteni az egymenetû tekercs közismert képletébe, mert ennek a gravitációs analógiáját használjuk fel. A képlete ilyen "B=uI/2R", ahol a B a körvezetõ vagy a forgó égitest indukciója{; más szóval a térereje ill. a tér erõssége} a középpontban, az u a permeabilitás vagy a graviPermeabilitás állandója a vákuumban, az I a körvezetõben folyó áram vagy a tömegÁramlás{; amit a 3) pontban fejtetem ki}, az R a körvezetõ sugara ez a gömbszerû égitest esetében olyan kétharmada lehet a gömb sugarának.
5) Ötödször, keríteni kell egy olyan képletet ami a mágneses dipólusok között ható erõket vagy a mágneses dipólus körül lévõ térerõt a távolság függvényében leírja. Ebbe a képletbe analóg módon be kell helyettesíteni a gravitációs példa paramétereit{; egészen hasonlóan mint a 4) pontban csináltuk}:, graviPermittivitást, graviPermeabilitást, tömegÁramlást, tömeget a töltés helyébe, ...stb. . Az általad kiszabott feladat egyszerû ugyan, de láthatod, hogy azért sok mindent kell összehozni hozzá. Te talán fõiskolás vagy, ezért jobban is, részletesebben is elmagyarázhatnád a többieknek amit én itt felvázoltam, levezettem.