Lehet nagyon hülye kérdés, de higannyal nem lehetne elsõ körben hûteni? Miért nem használják a higanyt ilyen célra, túl drága megoldás?
"Egyszerû" dugattyús motorok szelepeit is hûtik nátriummal. A szelep belsejében lötyög föl s alá a folyékony metál, szállítván a hengerfej felé a hõt. Lehet, h a Lada ezeröcsiben nincs ilyen, de II. VH-s vadászrepcsikben már alkalmazták.
Valahol Franciahonban is van egy vidék, ahol egy becsapódás nyomán keletkezett hasonló szerkezetû kõzet egész közel van a felszínhez, a környéken mindenhol fel is használták építkezésekhez. Meg borhoz :)
A folyékony(több száz fokos!) nátrium a primer körben kering. A primer kört a reaktor, és a hõcserélõ alkotja elsõdlegesen, ill. a keringtetõ szivattyú(k). Ezt forró nátriumot a hõcserélõben a szekunder kör vizének gõzzé alakítására használják, amivel a generátorok turbináit hajtják meg.
Pedig kísérleteztek vele az angolok is, és az amerikai tengeralattjárósok is. Körülményes kezelhetõsége miatt nem vált be, pontosabban a nyomottvizes rendszer jobbnak bizonyult. Az amik 1955-ben a Seawolf tengeralattjáróban eredetileg ilyet alkalmaztak, de kiderült, hogy a folyékony fém kismértékben oldja a csövek anyagát, illetve nagyon tûzveszélyes. Két évvel késõbb inkább kicserélték a máglyát nyomottvizesre. Állítólag az orosz Alfákban is folyékonyfémes reaktor mûködik, mert kisebb, és könnyebb.
szerintem a végén kisül, hogy rossz adatokat tápláltak, be a computerbe a szimuláció alapparamétereiként, egyszerû gépelési hiba miatt, és a hiba javítása után kiderül, hogy az elmélet mégiscsak mûködhet:-)