Valamit nem értek, de nagyon. Azt mondják, hogy ezt a kórt a vándormadaral terjesztik. Amelyeket ugyebár védeni kell, meg megint csak védeni. A libákat és csirkéket pedig meg kell öldökölni. Mintha az nem lenne állat, nem érezne, nem félne az életéért...
Miért értékesebb 1000 (ezer) vándormadár élete, mint 1-2 millió tenyésztett madár?
Azokat nemhogy megölni, de még megzavarni sem szabad?
Miért kell félnie annak, aki fel meri vetni ezt a kérdést?
Ez kész hisztéria. Nincs madárinfruenza veszély. lol...
Ne írjatok ilyet, még olvassák a csirkék az alaptalan vádakat, és bepöccennek!
Már bocs de te vagy buta ha ezt hiszed.A hozzád hasonlók azt hiszik ,hogy mindenkinél okosabbak.Az államnak egyáltalán nem éri meg,hogy kárpótolja a magyar gazdákat,fizesse a járványügyiseket,ha nem lenne baj.Azért is fizetik ki ,mert akkor több gazda eltitkolná ,hogy néhány szárnyasa megbetegedett és megpróbálná eladni,nehogy tönkremenjen,meg ha sokan tönkremennek az árt a magyar gazdaságnak is.Ha nem tennék meg a mefelelõ óvintézkedéseket az egész magyar madárállomány elpusztulna,forgalomba kerülnének a beteg állatok,szerinted mi a fene állítaná meg?Ráadásul ha ezt nem tennénk meg az illetékeseket biztos ,hogy beidéznék az egyik európai bíróságra,mert a határokon sem állna meg.Nem attól lettek betegek az állatok ,hogy mindenféle táppal etetik az õket és külföldön már több ember is mehalt madárinfluenzában,nemcsak akik ott dolgoztak.Jó egy kicsit felfújják,mert egyenlõre urai vagyunk a helyzetnek,de bolond aki azt hiszi,hogy ez a veszély valótlan.Nem állnak semmilyen csoportok érdekei a háttérben,miért jöttök mindig ezzekkel az összeesküvés elméletekkel minden témában.
Yurij: Már elõjöttek más állatokra is kórok. Az államnak nem azért olcsóbb leölni az állatokat (amiért kártérítést kell ofkorsz fizetni), mert felvásárolni drágább, hanem mert az esetleges következmények nemcsak drágábbak, hanem veszélyesek is. Nemcsak egészségileg, de szociális és gazdasági szempontból egyaránt.
Hát a buta te vagy barátom,meg az a sok okos aki reteg állandoan.Hiába na ez a egész hisztéria nem más mint egy felfujt hülyeség. Meg el kellene gondolkozni minden állat tarto tanyasi embernek hogy vissza kellene térni a jól bevált régi állat neveléshez és nem minden fata tápal tömni az állatokat a nagyobb haszon reményében.Szegény öreg emberek akik a mai napig igy nevelik az állatot ök a legnagyobb vesztesek mert be etetik öket evel a hülye dumával. Figyeljétek meg elöbb vagy utobb elöjönek majd valami marha,nyul,serés kor-al is.Mert még mindig olcsobb az államnak leölni az állatokat mint felvásárolni. Vegyétek már észre itt bizonyos csoportok érdekei miatt van az egész.GREENPEACE-ke neked kellene ezt legjobban tudni.
de ez most mi a fenének kellett ide? már a csapból is ez a $$$$ folyik és szerintem kvára idegesítõ
azért mert valamiben benne van a H5N1 ez máris hûdetudományos?
sosem volt bajom az sg hírekkel eddig és belõlem még sosem jött ki az, hogy "már megint egy bulvárhír...", de könyörgöm ha nincs témátok amirõl írnátok akkor ne emeljetek át ilyet ide
írjátok meg, hogy "bocs, de most nincs semmi új hírünk" k$rvaciki lesz, de most õszintén: így jobb?
nesztek sg fórum! hír! madárinfluenza! aztán meg majd úgyis elflémelgettek magatokban!
bah...
Az lehet, hogy õ szimplán kilapátolt egy rakat triviális infót a Google-bõl, de te mitõl vagy okosabb? Mert a kommentedbõl nem csapódott le semmi, komám...
csak annyit Kedves Yurij, h mindenki attól tart, amit SAJÁT MAGAD IS LEÍRTÁL:
"Az igazi veszélyt az jelentheti, ha egy humáninfluenza-vírussal fertõzõdött ember madárinfluenza-vírussal is megfertõzõdik. Ekkor ugyanis kialakulhat egy új, emberi influenzavírus, amelyik már képes emberrõl emberre akár cseppfertõzés útján is terjedni és világjárványt okozni. Ez ellen egyelõre még nem tudunk védekezni. Egy ilyen vírus kialakulásának veszélye azokban az országokban nagy, ahol sem a társadalmi érintkezésben, sem az állattenyésztésben nem tartják be az alapvetõ higiéniás követelményeket. Terjedése a fennálló globalizált viszonyok, az országok és földrészek között egyre gyorsabban leküzdhetõ távolság miatt pedig bizonyára gyors is lesz."
az elsõ 9 hsz-re no comment, tovább nem is olvastam a hír topicját. Ahogy a #31. is írja olvassátok már el!!!
OLVASSÁTOK EL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A madárinfluenza emberre való átterjedése gyakorlatilag lehetetlen n Ki nyer a folyamatosan fenntartott pánikhangulaton
A kór, amely a madárinfluenza-vírus terjedése nyomán felütötte fejét a világmédiában, méltán kaphatná a madárhisztéria nevet. Az influenzavírus madarakat pusztító, H5N1 vírustörzsét elhullott vadmadarakban mutatták ki Magyarországon februárban, a baromfiállományban viszont még nem jelent meg. Szakemberek szerint indokolatlan a média által gerjesztett hisztéria, hiszen a megfelelõ állat-egészségügyi óvintézkedések betartása mellett minden bizonnyal elkerülhetõ, hogy megtámadja a háziszárnyasokat. Embert, az eddigi tapasztalatok alapján, csak különleges körülmények között, sok tényezõ együttállása esetén fertõz meg. A H5N1 vírus emberrõl emberre pedig nem terjed.
A témáról megbízható információk olvashatók a www.madarinfluenza.bpallatorvos.hu weblapon.
- A madárinfluenza, nem lehet eléggé hangsúlyozni, állatbetegség – magyarázta dr. Fodor László állatorvos, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának dékánja. – A világ minden táján elõfordul és szinte minden madár megkaphatja, de vírusát elsõsorban vadkacsák, vadlibák, hattyúk közvetítik a bélsarukkal. Magyarországon is ismerték már a XX. század elején, habár errõl nem sok adat áll rendelkezésünkre. Háziszárnyasokban elõször 1959-ben regisztrálták felbukkanását, ekkor söpört végig az elsõ járvány a világon. Vélhetõleg Magyarországon is régóta jelen van, de hogy pontosan mikortól, azt nem tudni. Elõször dr. Tanyi János víruskutató munkái irányították rá a figyelmet az 1960-as évek végén, ’70-es évek elején. A professzor, aki késõbb a Debreceni Állat-egészségügyi Intézet igazgatója lett, már a 70-es években kimutatta jelenlétét a hortobágyi madárállományban. Régóta tudják, hogy a vírusnak többféle altípusa létezik. A különbözõ törzsek megbetegítõ, azaz korokozó képessége (pathogenitása) viszont nagyon változó lehet. Azt biztosan tudjuk, hogy a nagyobb korokozó képességû törzsek kivétel nélkül a H5-ös vírustörzshöz tartoznak. Mivel az influenzavírus, akár emberi, akár állati influenzavírusról beszélünk, meglehetõsen instabil szerkezetû, folyamatosan változik, így biztosan nem lehet tudni, hogy a 70-es években feltûnt változata milyen képességû volt. Az Alföldön 1975-ben regisztrált H5N1 vírus okozta baromfi-megbetegedéseket gyorsan izolálták, az érintett baromfiállományt pedig felszámolták.
A világon 2006-ra a madárinfluenzában megbetegedett emberek száma 170 volt, ebbõl 91-en haltak meg. Ezzel szemben összesen mintegy 160-170 millió madarat pusztítottak el, mert fertõzõdött a vírussal. Ha a két számot egymás mellé tesszük, akkor jól látszik, hogy egymillió beteg madárra jut egy megfertõzõdött ember. Ezek az emberek kivétel nélkül mind érintkeztek a fertõzött állatokkal, hiszen részt vettek a több százmillió beteg szárnyas elpusztításában, vélhetõleg megfelelõ védõöltözet nélkül. Ez több millió madár–ember találkozást jelent, ehhez kell viszonyítani a 91 halálesetet.
– Lássunk még egy konkrét számot. A 80 milliós lélekszámú Vietnámban két év alatt összesen 43 ember halt meg a kórtól, ha ezt átszámítjuk Magyarországra, akkor nálunk a 10 milliós lakosságból ez évi 3 embert jelent. Ezzel a számítgatással csak azt akarom bemutatni, hogy mennyire eltúlozzák a kérdést a médiában. Ez ugyanis nem nagy szám, csupán csepp a tengerben. Emellé nyugodtan állíthatunk egyéb, sajnos sokkal nagyobb halálozási statisztikájú betegségeket, amelyekben évente sokkal többen halnak meg nálunk, mégsem retteg tõlük senki.
A szakemberek szerint a fertõzõdéshez még az sem elég, ha beteg csirkét fogyasztunk, hiszen ha megfelelõen készítjük el, legalább 170-180 fokon sütjük ki, akkor a vírus elpusztul. A fertõzõdéshez közvetlenül kell érintkezni a madárral, illetve annak ürülékével, vagy magas pára- és portartalmú helyen kell nagy mennyiségû vírust belélegezni. Többek szerint az is fontos kritérium, hogy a fertõzött páciens immunrendszere legyengült állapotban legyen. Ezért érthetetlen a pánikkeltés, mert a madárinfluenza nem terjed az emberek között, az európai országok higiéniás viszonyai és állat-egészségügyi elõírásai mellett pedig minimális az esélye annak, hogy beteg háziszárnyasokkal érintkezzünk.
Az utóbbi évtizedekben tizenkét baromfiinfluenza-járvány zajlott le a világban különösebb hírverés nélkül. A mostani járvány elsõ figyelemre méltó hulláma 1997-ben, Hongkongon söpört végig. A járvány kialakulásában valószínûleg közre játszhatott, hogy az akkor felfutóban lévõ ázsiai csirketartás következtében hatalmasra duzzadt a baromfiállomány. Ekkor rengeteg állatot elpusztítottak, Kínában viszont az állatállomány leölése helyett oltással próbálkoztak. Ez hiba volt, mert az oltás nem volt megfelelõ és a vírus tovább szaporodott az állatokban. Ennek és az európai állat-egészségügyi követelményeket messze alulmúló, helytelen állattartásnak köszönhetõen Kínában 2003-ban ismét felütötte a fejét, majd rövid alatt terjedt tova a Dél-Kelet ázsiai tréségben (Demokrata, 2005/37).
A tartósan fennálló H5N1 járvány vélhetõleg nagyságrendekkel növelte meg a vírus kórokozó képességét, amely visszafertõzve az eddig tünetmentes, vírusgazda vadmadarakat is elpusztíthatja. Ez a magyarázata az Európában elhulló vadmadarak növekvõ számának. Az öreg kontinensen a kórt baromfiállományban eddig még csak Romániában és Ukrajnában mutatták ki. A hozzánk legközelebb esõ ország pedig, ahol emberi áldozatot követelt, Törökország.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kór kivétel nélkül olyan helyeken szedett áldozatokat, ahol az általános higiénia, európai szemmel nézve, legalábbis rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Az európai higiéniás viszonyok közepette szinte lehetetlen, hogy a lakosság nagy arányban megfertõzõdjön a kórral. Ezért valószínûtlen, hogy a H5N1 vírus az emberek között tömeges fertõzést okozzon. Európában mindössze egyszer, 2003-ban Hollandiában fordult elõ, hogy emberek betegedtek meg a madárinfluenza H7N1-es fajtájával, amikor fertõzõdött szárnyasokkal érintkeztek. Az ezer betegbõl csupán egy halt meg. Egy biztos, a madárinfluenzával megfertõzött ember nem terjeszti tovább a fertõzést.
Az igazi veszélyt az jelentheti, ha egy humáninfluenza-vírussal fertõzõdött ember madárinfluenza-vírussal is megfertõzõdik. Ekkor ugyanis kialakulhat egy új, emberi influenzavírus, amelyik már képes emberrõl emberre akár cseppfertõzés útján is terjedni és világjárványt okozni. Ez ellen egyelõre még nem tudunk védekezni. Egy ilyen vírus kialakulásának veszélye azokban az országokban nagy, ahol sem a társadalmi érintkezésben, sem az állattenyésztésben nem tartják be az alapvetõ higiéniás követelményeket. Terjedése a fennálló globalizált viszonyok, az országok és földrészek között egyre gyorsabban leküzdhetõ távolság miatt pedig bizonyára gyors is lesz.
Nem lehet tudni, mennyi az esély arra, hogy ez bekövetkezzék. A pánikból viszont így is jól lehet keresni, csak meg kell találni a módját. A most már 24 órán át híreket sugárzó média, a naponta, illetve hetente megjelenõ újságok hasábjait jól meg lehet tölteni a világ különbözõ tájairól érkezõ szörnyûséges történetekkel. A szenzációra éhes, a másik embert sújtó tragédiákat lassan napi lelki táplálékként fogyasztó tömegek vevõk a rossz hírre.
Nem feledkezhetünk meg a gyógyszeriparról sem. Egy ilyen pánikkeltés serkentõleg hathat a gyógyszergyárak kutatás-fejlesztési ágazatára, hiszen az államok az elérhetõ közelségbe kerülõ veszély hatására, egy esetleges járvány megelõzésére komolyabb összegekkel is hajlandók a célzott kutatásokat megtámogatni.
A közelgõ gyilkos kór, mint a falra festett ördög rémképe, félelemmel tölti el a lakosságot, annak ellenére, hogy nem is létezik. Ehhez képest mintha megfeledkeznénk a rendszeresen komoly járványt okozó, cseppfertõzéssel terjedõ, évrõl évre új változatban megjelenõ emberi influenzavírusról.
Igaz, hogy nincs minden évben influenzajárvány, de ha kitör, a lakosság jelentõs hányadát érinti. Négy-nyolc hét leforgása alatt több százezer ember fertõzõdik meg, sokszorosan több, mint amennyi egyéb fertõzések következtében egész évben. Ez a nagy szám a többi földrészre is érvényes, hiszen évente több száz millióan esnek át influenzafertõzésen világszerte. Az influenza nagyon erõsen fertõz és bárki megkaphatja. Tíz felnõttbõl egy, tíz gyermekbõl pedig átlagosan három betegszik meg. Valójában nem közvetlenül a vírusfertõzés, hanem a betegség következtében fellépõ szövõdmények jelentik az igazi veszélyt.
Magyarországon a kilencvenes években, 1993-ban volt utoljára viszonylag nagy járvány, amit egy influenza B vírus okozott. Ekkor több mint egymillióan betegedtek meg. Azóta csak A vírus okozott megbetegedést, ami legfeljebb ötszázezer embert érintett. A négy legnagyobb járvány hazánkban 1969–70, és 1970–71 telén volt, ekkor több mint kétmillióan estek át a fertõzésen, valamint 1972–73, illetve 1974–75-ben, amikor több mint egymillióan lettek betegek.
Általában a fiatalabb korosztály betegszik meg, a fiatal felnõttek, illetve a gyermekek. Ennek oka, hogy a legtöbbjük még nem találkozott az összes létezõ vírusváltozattal, és amíg ez nem történik meg, addig nem alakul ki a megfelelõ immunitás a vírussal szemben. Ezért akár évente is influenzásak lehetnek. Az ötvenéves, 1950 és 2000 közötti influenzastatisztika szerint Magyarországon több mint 26 millióan betegedtek meg influenzában, ami átlag 520 ezer ember évente. A 26 millió betegbõl 22 ezren haltak meg a vírusfertõzés következtében, azaz évente átlagosan 440-en. A számok magukban foglalják az 1950 óta fellépett két nagy világjárvány, az 1957-es úgynevezett ázsiai, és az 1968-as úgynevezett hongkongi influenzajárvány áldozatait is. Az emberi influenza ma az egyik legszélesebb körben fertõzõ, legnagyobb világjárványt elõidézni képes vírus.
Nem zárható ki, hogy egy, a jövõben kialakuló, eddig nem ismert humáninfluenza-vírus újabb, az 1957-es ázsiai, és az 1968-as hongkongihoz hasonló világjárványt okozhat. Tegyük hozzá viszont Fodor professzor úr véleményét is, aki szerint azt, hogy ez az új humáninfluenza-vírus éppen a madárinfluenzát okozó H5N1 törzsbõl alakul ki, semmi sem támasztja alá. Ráadásul a ma ismert három nagy humáninfluenza-járvány egyike sem madárinfluenzát okozó törzsbõl alakult ki, mint ahogy a többtucatnyi ismert madárinfluenza-járvány egyikét sem követte még humánjárvány. Egyelõre az a legfontosabb, hogy megfelelõ óvintézkedésekkel megakadályozzák, hogy az emberiinfluenza-vírus a madárinfluenza vírusával találkozzon. Bízzunk benne, hogy Ázsiában, ahol a legnagyobb erre az esély, ezt ugyanígy gondolják.
Ez nem más mint pazarlás,ugyanis embere nem terjed ez csak egy medi kacsa.Ugyanis ha a fertözöt állatot 70C fok vagy nagyobb forobb vizbe melegitjük vagy sütjük minden bakterium elpusztul.Álltalábban ezek mögöt a hirek mögött mindig áll valami érdekcsoport aki képes a buta informácio szegény társadalomra hatni. Olyan helyen képzelhetö csak el a fertözés ahol a higénia szint 1 alatt van.Se viz se gáz se semmi nincs. Nyugodtan egyen mindenki csirkét,libát,pulykát stb ha fözitek vagy sütitek nem kell parázni.
Feltételeztem, mindenki tovább tudja képzelni, de azért köszönöm a korrekciót :)
Jah. Én is úgy tudom, hogy levegõn keresztül emberre nem veszélyes még a H5N1 sem. Afrikában pl azért halltak meg gyerekek madárinfluenzában mert döglött csirketetemekkel játszottak. Valaki írta lejjebb, hogy nem kell elítélni nemzeteket a kór terjedése miatt. Szerintem meg igen! Lásd az elõbb említett példát. Vagy a nagyon okos románokat akiknek akkora a nemzeti önbecsülésük, hogy nem az országukból kilépõ, hanem a belépõ autkat fertõtlenítették. És hogy meg ne vádoljon valaki rasszizmussal. Az a magyar gazda aki viszatartja a kényszervágást a fertõzött területen sem lesz jobb az elõbb említettektõl. Fõleg annak tekintetében, hogy 100% káratlanítást kap.
Jah, lassan jönnek az öngyilkos merénylõ csirkék akik influenzával fertõznek... Biztos beszervezte õket az alkaida...
Na egy példa arra h tök mindeggy h csirke vagy kacsa. Ha odakerülsz h megöl egy terrorista vagy akárki és tuod h meghalsz tök mindegy h kilyukasztja az agyadad vagy felrobbant ugy is meghalsz szal tök mindegy h kacs vagy csirke a fõ az h szárnyas és a madárinfluenza ellen nincs bevédve
Nem, "csak" 300.000, de akkor is sok. Ráadásul senki nem mondta, hogy betegek és/vgy fertõzöttek, csak éppen 3Km-en belül vannak egy fertõzõ góchoz. :-/ Mondjuk még mindíg könnyebb elfogadni, mint ha ugyan ezt emberekkel csinálnák, de azért ...
#13 hmm az lehet még #15 pista bácsi oszt fevegye ám a szkáfándert me gyün a radai rosseb széjjeszedi belülrõl a tikokat aha ok :D
"Egyedül akiket mondjuk úgy hogy veszélyeztethet, azok a baromfiiparban dolgozók, de mivel õk is max. kaját adnak nekik, vagy levágják vagy ilyesmik, konkrétan nincsenek kitéve a veszélynek, de jobb a vigyázás, és pl. nekik kioszthatnák a vakcinákat... Másnak nem kell, mert nem lehet belõle baj..."
Túl felvan kapva ez az egész.... kb. 20 éve volt egy hasonló áradat, mégsem lett belõle gond és most sem lehet... Nem kell vakcina sem, mert nem fertõzõ átlagos viszonylatban (mondjuk úgy h alig érint valakit), aki meg megfertõzik az meg is érdemli már elnézést!
Tudjátok akármilyen állatot megsütve elveszti a korokózokat, a baktériumokat, mindent... mert ezek a kb. 100°C feletti hõmérsékletet nem bírják, és egyszerûen elpusztulnak... Szóval ehetõ a madárinfluenzával fertõzött állat is, nem fogsz megbetegedni tõle... Veszélyt csak akkor jelenthet, ha nyersen eszed meg (nincs megsütve, megfõzve...), vagy ha együtt alszol ezekkel az állatokkal (akkor is csak az emberre veszélyes változat bánthat)!
Gondolom kezditek kapizsgálni, hogy erre nincs túl sok esély, ha meg együtt alszol mégis velük, akkor meg ne tedd... Elég hülye aki a csirkeólban lakik (romániában azért halt meg 3 ember, mert ott lakott)! Egyedül akiket mondjuk úgy hogy veszélyeztethet, azok a baromfiiparban dolgozók, de mivel õk is max. kaját adnak nekik, vagy levágják vagy ilyesmik, konkrétan nincsenek kitéve a veszélynek, de jobb a vigyázás, és pl. nekik kioszthatnák a vakcinákat... Másnak nem kell, mert nem lehet belõle baj...
"de nem értem miért nem lehet csirkét enni, ha jól átsütik/átfõzik nincs az a bacilus/virus ami megmaradhatna benne -.-"
Azért nem, mert már akkor elkapod mikor megveszed nyersen -ha vírusos-, mivel az influenza levegõben is terjed.
ezt én is igy tudom, hogy mivel nem teljesen 'igazi' vírusról van szó (eddig is volt madár influenza de valahogy 20 ezer éve nem bántott embert) rohadt gyorsan mutálódik. így a beoltottak biztosan úl élik az elsõ virus hullámot, viszont a másodikat a mutálódás miatt biztosan nem (hozzászokik a virus pont az ellenanyaghoz)
aztán lehet hogy összeesküvés elmélet rulez :)
de nem értem miért nem lehet csirkét enni, ha jól átsütik/átfõzik nincs az a bacilus/virus ami megmaradhatna benne -.-
Nem csirke, kacsa. Érdekes, mindenhol csirkét mutogatnak, mindenki csirkére asszociál.
Amikor volt õsszel az elõzõ pánik, az lett az egészbõl hogy csirke helyett inkább kacsát vásárolt a nép :)
A madárinfluenzának eddig egyetlen áldozata van itthon, a magyar baromfiipar.
Ez az angliai laboratórium meg hatalmas üzlet lehet valakinek. Elméletileg mi kifejlesztettünk egy vakcinát, azóta eltûnt a magyar laboratórium vagy mi?
Húsipari cégnél dolgoztam. A vakcina kamu. Sima influenza ellen akartak mindenkit beoltani, de a prof. mondta is h. az új variáns ellen sz*rt sem ér.
Hol van a "híres" beharangozott vakcina? Miért nem oltathatja be magát bárki? Esetleg én vagyok a tájékozatlan? Vagy csak errõl is elfelejtettek tájékoztatást adni? ...
A kergemarhakórmiatt tartózkodunk a marhahústól, a sertések hormonokkal vannak felpumpálva, a csirkéket kiirtjuk.. akkor mi marad? :)
sajnálom azokat a szegény falusi bácsikat néniket akik egész életükben állatokat tartottak, erre idejön hozzájuk egy szkafanderes ürge és felgyujtja a tyukólat :/
itt a baj már nem kicsi
Amugy csak azé nem védik és gyógyítják a szárnyasokat mer leölni egy olcsóbb és biztosnágosabb amugy meg a gyógyítást nem az állam hanem a gazdák állnák, és nem tuom szerintem 300 000 csirkéhez nem tuom mennyi pénz kellene de bittos h sok és akkor a gazdák igy úgy vasnnak vele hogy inkább vágják le mert ólcsóbb.
lenne tippem kiket kéne leölni, de az állatokat inkább védeni vagy gyógyítani kéne!
ezzel mesterségesen felkúrják az árakat, (tudatosan) elveszik sokak megélhetését!
Mondjuk egy állati nagy pech az egész, mivel az elõírás szerint X kilóméteres körben le kell ölni a baromfikat, viszont ez pont olyan helyen történt, ahol rengetegen tartanak libákat. Ezért ilyen magas a leölendõ állatok száma :(
Eddig is volt ilyen jarvany, csak epp nem figyelt fel ra senki. A mediapara felkapta az egeszet. Igen, jobb felni mint megijedni, de totalisan feleslegesnek tartom a hetkoznapi eletben ezt az irtozast ettol az egesztol. El kell fogadni, hogy van ilyen is, dolgozzanak az ellenszeren es kesz. Senki nem tehet arrol, hogy terjed (legyen az koszos roman v. reszeg nemet). Tul elfogult lennek es naiv ha rakennem barmelyik nemzetre ill "fajilag" megkulonboztetett csoportra a terjedeset. Errol nem nagyon tehet senki. Inkabb a gazdakat sajnalom meg ugy is, ha karteritik oket. Gondoljatok bele mennyi munka vesz karba, nembeszelve a szerencsetlen allatokrol.
ui.: ki tudhatja meg hany ilyen es ehhez hasonlo virus terjeng amit meg nem fedeztek fel?!
közölte Brüsszelben Süth Miklós fõállatorvos. Nah jöljön csak vissza és közölje az országában, nem kéne nyaralni...
A cikk eghyik negyedébe már lezajlottak az angliai vizsgálatok, amásik felée n még várni kell rá, nah az is fasza:S
mellesleg sok helyen mondták hogy vándormadarak miatt került ide a vírus, de az sem kizárható hogy szépen a tisza hurcolta ide romániából
basszus, elért ide is..., csak lenne ellenszere h megálljon, ebbõl még nagy szopacs lehet:S
Informatika és tudomány
És hogy meg ne vádoljon valaki rasszizmussal. Az a magyar gazda aki viszatartja a kényszervágást a fertõzött területen sem lesz jobb az elõbb említettektõl. Fõleg annak tekintetében, hogy 100% káratlanítást kap.
